Munkáskeresetek Nagy-Britanniában

760

középmezőnyben található Ausztrália (l,9%), Hol- landia (l,6%), Törökország (l,4%), Belgium (1,2%), Svájc (l,0%), Svédország (O,9%), Ausztria (09). A mezőny harmadik harmadába sorolható

Dánia (O,6%), Portugália (O,6%), Finnország

(o,5%), Görögország (o,5%), Norvégia (o,5%), Új-

Zéland (0,3%), lrország (0,3%), Luxemburg (O,1%) és Izland (kisebb, mint 0,05 százalék.

Az Európai Unió 12 országának részesedése az OECD l992. évi bruttó hazai termékéből (36,3%) nem érte el az Egyesült Államokét, de az EFTA-or-

szágok teljesitményével (3,8%) együtt már 40 száza—

léknál nagyobb a régió aránya.

A munkanélküliek arányának l995-re előrejel- zett szintje az OECD-országok átlagát (8,0%)

nagymértékben meghaladja Spanyolországban (24,3%), Finnországban (17,5%), lrországban

(15,8%), Törökországban l4,0%).

A fogyasztói árak növekedése (a kiugróan gyors török inflációtól eltekintve) viszonylag kiegyensú-

lyozott és lassú az OECD-tagországaiban: az előző évihez képest 1993—ban 2,8, l994-ben 2,3, 1995—ben

2,5 százalékos a drágulás (a súlyozás itt az országok

vásárlóerő-paritásán számított lakossági fogyasztá- sával történt). Az európai OECD—tagországokban lassuló tendenciájú az átlagos árnövekedés (3,4%,

3,0% és 2,5%).

A hamburgi gazdaságkutató intézet számításaim hivatkozva közli a cikk a nyersanyagok árváltozásait

főcsoportok szerint (a fejlett országok áruimportjá—

val súlyozva). A nyersanyagok és az energiahordo- zók világkereskedelmében a kőolaj árának változása a meghatározó (57,7%): 1993—ban és l994—ben csökkent (11 és 16 százalékkal), l995-re viszont 7 százalékos növekedést jeleznek a kutatók, ugyanak- kor a szénárak (5,5 százalékos aránnyal) sokkal szű-

kebb sávban ingadoznak (-3, —2 és %%). A termése- redményektől függően változik a (4,6 százalékos ré-

szesedésű) gabona világpiaci ára a vizsgált években:

Jr3, Hl és várhatóan -l százalékkal. Megdrágultak a (2,9 százalékos hányadú) növényi és állati olajak,

valamint az olajos magvak (*5, *8 és 4-4%), továb—

bá a (8,4 százalékos részesedésű) cukor és élvezeti

cikkek (*6, Ho és %%).

Az összes ipari nyersanyag világkereskedelmé—

ben (arányuk 20,9%) 1995—ben ll százalékos lesz az áremelkedés (az előző két évben -14 és 4—8 száza- lékos volt az árváltozás).

A nemzetközi kereskedelem 1993. évi alig 3

százaléknyi bővülését követően az áruk volumene l994—ben 6,5, 1995—ben 7,25 százalékkal nő, bár or-

szágcsoportonként az export és az import dinami-

kája széles sávban szóródik. Az 1995. évi exportnö- vekedés (összhasonlító árakon) az Egyesült Álla-

STATlSZTlKAl IRODALMI FIGYELÖ

mokban 7,8, Japánban 2,8, Németországban 5,8

százalék, és az előrejelzett gyors importnövekede's is jelzi a liberalizálás kedvező hatásait. Az OECD- tagországok közötti kereskedelem 1993-ban ősszes- segében (az export és az import átlagaként) l száza-

lékkal kisebb volt, mint az előző évben, majd 1994—

ben (4—4,75%) és 1995-ben (4-6,25%) a növekedés

felgyorsulásával számolnak, Az egykori Szovjetu—

nió, valamint Kelet-Európa országainak 1995. évi exportja 6,5 százalékkal haladja meg az előző évit, ugyanakkor 6 százalékos az importnövekedés (mérlegeik együttes egyenlege negativ marad: 1993- ban és 1994—ben -8, 1995-ben —9 százalékos a telje-

sítményeik hiánya),

A cikk részletesen is vizsgálja az Egyesült Ál- lamok, Japán és Németország konjunktúrájának időben eltolódott alakulását. Kiemeli a szerző a ja—

pán és az amerikai valuta egymáshoz viszonyított árfolyamváltozásainak hatását a külkereskedelmi mérleg egyenlegére, valamint a japán bruttó hazai

termék és termelékenység alakulására. A vizsgált 3 évben az amerikai termelékenység (H,5, Jrl,3 és H,3%) egyenletesen nőtt, hozzájárulva a GDP re- álértékének (*30, t4,3 és 4—3,0%) rendszeres növelé—

séhez, Japánban az egy foglalkoztatottra jutó GDP

l993-ban O,2 százalékkal csökkent (a bruttó hazai termék csak 0,l százalékkal nőtt), a termelékenység pedig l994—ben 0,5, 1995-ben l,8 százalékkal nő (a GDP előrejelzésében *O,8 e's 4-2,5 százalékos a vál- tozás).

A német statisztikában két idősor szerepel: az országos adatok mellett a nyugati tartományok tel-

jesítményeit külön is kozlik. Eszerint az egykori Német Szövetségi Köztársaságban az egy foglalkoz-

tatottra jutó bruttó hazai termék 1993-ban O,3 száza-

lékkal kisebb volt, mint az előző évi (az országos

termelékenység 0,7 százalékkal nőtt), majd 1994—

ben 25, l99S—ben várhatóan 2,0 százalékos (országosan i3,0 és 4-2,0%) a termelékenység javu- lása. Szerző a bérszínvonal, a rendelésállomány, a

pénzpolitika, a tőkepiaci feltételek, a beruházási ke—

reslet alakulását is vizsgálja.

(Ism. .' Nádudvari Zoltán)

MUNKÁSKERESETEK NAGY-BRITANNIÁBAN

(Take home pay compared: production workers in the UK and OECD, l993) — Employmem Gazette. l995. február,

51—53. p.

A nettó kereset, azaz a társadalombiztosítási já—

rulékkal és a jövedelemadóval csökkentett bruttó ke-

reset az egyes országok kereseti szinvonalának jobb

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

761

mutatója, mint az általánosságban használt bruttó

kereset. Hogy e mutató alkalmazása mégsem terjedt el, annak oka a különböző országok eltérő adózási rendszeréből és az ebből következő becslési nehéz—

ségekből adódik. Jelen cikk az OECD adatai alapján

a termelőmunkások kézhez kapott és a megélhetési

költségekkel kiigazított keresetének összehasonlitá-

sával foglalkozik, és a szolgáltatói szektor bérjel-

lemzőiről is tartalmaz néhány következtetést, figye-

lembe véve az EUROSTAT—adatokat.

Az elemzés legfontosabb adatbázisát az OECD ,,The Tax/Benefit Position of Production Workers"

(A termelőmunkások adó/járulék helyzete) cimű, az 1990 és 1993 közötti időszakot átfogó éves kiadvá—

nya jelentette. A nettósítás a személyi jövedelemadó

és a kötelező társadalombiztosítási járulék levonásá-

val történt. A készpénz-transzfereket becslés alapján

vették figyelembe. A számítást minden OECD-or- szág esetében két eltérő családtípusban élő, teljes

munkaidőben foglalkoztatott feldolgozóipari mun—

kásra végezték el: egy egyedülállóra és egy két—

keresős, két 5—12 év közötti gyermeket nevelő csa- ládban előre, mivel a jövedelemadó-rendszer a

gyermekek számát az országok többségében figye—

lembe veszi. A fontosabb OECD—országok nemzeti valutában kapott adatait vásárlóerő—paritáson számi-

tották át font sterlingre,

A részletes adatokat elemezve a következő fon- tosabb megállapítások tehetők a brit keresetekről:

— az egyedülálló termelőmunkások Luxemburg után az Egyesült Királyságban vitték haza a legnagyobb keresetet

valamennyi közös piaci ország közül, ide értve az 1995-ben belépő Ausztriát, Finnországot, Svédországot is;

-— a kétgyemiekesek esetében az Egyesült Királyság a negyedik helyet foglalja el az Európai Unióban, jelentősen lemaradva Luxemburgtól, illetve némileg elmaradva Belgi—

umtól és Németországtól;

" a termelőmunkások ugyanakkor tobbet keresnek Ausztriában, Kanadában és Japánban, mint az EU—országok—

bant

Az Egyesült Királyság kedvező pozicmjat nem csekély mértékben az alacsony megélhetési költsé—

geknek köszönheti, de szerepet játszik benne az

ugyancsak alacsony adószint is.

A szolgáltatási szektor bérjellemzóire vonatko—

zóan jóval kevesebb információ áll rendelkezésre, de ezek szintén az Egyesült Királyságnak a fontosabb

[EU-tagországokkal szembeni relativ be'relőnyét mu-

tatják, bár Luxemburg itt is kivétel.

A bemutatott adatok részletes módszertani leírá-

sát a cikk ,,technikai megjegyzések" c, melléklete tartalmazza. Fontos azonban megjegyezni, hogy az

adatok csak a feldolgozóipari fizikai foglakozásúak esetében megbízhatók, ők azonban a foglalkoztatot—

taknak minden kisebb hányadát teszik ki. A számi—

tások csak két családtipusra készültek el, más össze- tételt figyelembe véve esetleg más kereseti sorrend alakult volna ki A munkajövedelmen túl nem volt lehetőség a tobbi jövedelemfajta tigyelembeve'telére,

és ugyancsak nem került sor a kereseteknek a ledol—

gozott munkaidővel való korrekciójára sem.

(Ism.: Lakatos Judit)

TÁRSADALOMSTATISZTIKA — DEMOGRÁFIA

SERBANESCU, F. - MORRIS, L. - STUPP, P. — STANESCU, A.:

POLITIKAl vAtrozAsok —'TERMÉ,KE1§IYSÉG, ABORTUSZOK, FOGAMZASGATLAS ROMANIABAN

(The impact of recent policy changes on fertility, abortion, and eontraceptive use in Romania) — Studies m Family Planning. 1995. március—áprilisi 76—87. p

A 80—as évek végéig Közép- és Kelet—Európa országai közül Romániában valósult meg a legszigo—

rúbb pronatalista politika. Egy 1966—ban hozott korlátozó törvény megszüntette az abortusz 1957—

ben legalizált szabadságát, és mind a korszerű fo—

gamzásgátló eszközök használatát, mind pedig a művi vetélést igen szűk körre korlátozott, orvosilag

és szociálisan indokolt esetekben engedélyezte. Bár e törvény betartására különösen szigorú intézkedé—

seket tettek, és 1985—ben az abortusz és fogamzásgá—

lás lehetőségét tovább szigorították, a termékenység növekedése hosszabb távon messze alatta maradt a várakozásoknak. 1966 es 1968 között a teljes termé—

kenységi arányszám megkétszerezódött ugyan (3,6 lett), 1970-ig 2,9-re, majd további lassú csökkenés—

sel 1980 és 1984 között 2,2-re mérséklődött, és a

SO—as évtized végére 23 körül stabilizálódott. A

modern fogamzásgátló eszközök hiányában a Fokent onkézzel vagy szakértelem nélküli személy bevoná-

sával végzett abortuszok tömegére került sor a nem

kívánt terhességek megszüntetésére. Bár az illegális abortuszok pontos számát lehetetlen megállapitani, ezek tragikus hatása a nők egészségére nem maradt

titokban a kormányzat előtt, de nyilvánosságra nem

került. Az említett intézkedések csupán az 1989, de-

cemberi fordulat után kerültek napvilágra és egyben

a nemzetkozi figyelem középpontjába. Az 1979 és 1989 közötti évtizedben ugyanis a romániai anyai