STATISZTIKAl IRODALMl FlGYELÓ
767
feltérképezése volt. Az ilyen jellegű vizsgá- latok az alkalmazott ökonometria egyik leg- nagyobb hagyományokkal biró területét al—
kotják. A feladat olyan modell felállítása és ellenőrzése, amellyel a változó jövedelem függvényében jól becsülhető a különböző tí- pusú háztartások egyes cikkcsoportok iránti keresletének alakulása.
A vizsgálatban felhasznált adatok a mexi- kói Munkaügyi Minisztérium 1975. évi háztar- tási költségvetési felvételéből származnak. A felvétel az egész országra kiterjedt. de ez a vizsgálat csak a mintába került 494 mexikó- városi háztartás adataira vonatkozott. A meg- figyelés során hét kiadási csoportot külön- böztették meg: élelmiszer, ruházat, lakás, tartós javak, oktatás, egészségügyi ellátás és egyéb. A rendelkezésre álló családi jövede- lem volt a magyarázó változó. A fogyasztási és a jövedelmi adatokat egy főre jutó havi összegben (pesóban) fejezték ki. A modell három társadalmi—gazdasági változót vett fi- gyelembe: családnagyság, a háztartásfő ko- ra és foglalkozása (munkanélküli — ide so—
rolták az inaktív népességet is -— munkás.
vállalkozó és értelmiség).
Az alkalmazott ökonometriai módszer két vonatkozásban különbözik a hagyományos megközelítéstől. Először többváltozós klasz—
ter—algoritmusok segítségével 0 háztartása—
kat homogén fogyasztási struktúrájú csopor- tokba sorolja. Másodszor figyelembe veszi, hogy a kiadások nem lehetnek negatívak. és ezért a csoportokon belül a paraméterek becslésére LDV- (Limited Dependent Variab- le) modelleket használ. Az alkalmazott eljá—
rás tehát kétlépcsős: először történik a ház—
tartások osztályozása, majd a rugalmassági paraméterek becslése, amelyek a háztartá- sok keresleti és megtakarítási magatartásá—
nak elemzésére szolgálnak.
A háztartások osztályozásával 12, a meg—
adott kritériumoknak megfelelő homogén fo- gyasztási szerkezetű csoportot nyertek. Avizs- gálat e szakaszának leglényegesebb monda—
nivalója az, hogy a fogyasztási szokásokra a foglalkozás gyakorolja a legerőteljesebb hatást, ugyanis a csoportok leginkább a ház- ta—rtásfő foglalkozása szerint különülnek el: a 12 között számos olyan csoport van, ame—
lyekben a háztartásfő korcsoportja szerint a családi jövedelem, a csaláwdnagyság meg—
egyezők, viszont a háztartásfő foglalkozása szerint eltérők.
Az eljárás második lépcsőjében került sor a paraméterek becslésére a csoportokon belül, majd a becsült paraméterértékek összevetésére a megfigyelt adatokból szó- mított paraméterek értékével, így állapít-va meg az alkalmazott modellek ,,jóságát". Az alkalmazandó modellek meghatározása so- rán figyelembe kellett venni egy olyan szem- pontot is, mely tipikusan a fejlődő országok—
ra jellemző, nevezetesen azt, hogy nem el- hanyagolható számú háztartás néhány kia—
dási csoportra vonatkozóan -— tartós jam/ak.
oktatás. egészségügyi ellátás — D kiadásról számolt be. llyenkor a normalitás feltétele—
zése torzítást okozhat. mivel a normális el- oszlás 0 értéket 0 valószínűséggel vesz fel.
E problém—a keze-lésére egy olyan modellt kellett kitalálni, amely a jelenséggel össze- egyeztethető, és megengedi, hogy a függő
;álltozó 0 értéket ne 0 valószinűséggei vegyen el.
Az eredmények azt támasztják alá, hogy a homogén fogyasztási szerkezetű háztartás—
csouportok létrehozása, valamint a kiadások nemrnegvativitásának és a 0 kiadások előfor- dulásának figyelembevétele lényegesen ja—
vitja a becslések pontosságát. Az olyan mo- dellek péld—ául, amelyek nem számolnak a kiadások nemnegatív természetével, a fo—_
gyasztásra való határhaj'landóság jelentős túl—becsléséhez vezethetnek. A keresletrugal- massági paraméterek nem függetlenek a ház—
tartás társadalzmi—gazdlasági jellemzőitől, ennek a ténynek az elhanyagolása téves mo- dellmeghatározásokra vezethet. Például az élelmiszerek iránti kereslet rugalmassága a nagy családok esetében az átlagosnál maga—
sabb és az értelmiségiek esetében alacso- nyabb. Ez utóbbiak összkiadásaik kisebb há- nyadát fordítják élelmiszerekre, mint más foglalkozási csoportok.
(lsm. : Keleti András)
Kl NA TÁRSADALMI-GAZDASÁGI FEJLODESE 1987—BEN
(Statistics for 1987 Socio—Eoonomíc Development.) -— Beijing Review. 1986. 10. sz. l—Vlll. p.
5
A kínai Állami Statisztikai Hivatal 1988.
február 23-én kiadott jelentése szerint a re- formok és a nyitás politikáját folytatva 1987- ben az ország jelentős eredményeket ért el.
A termelés egyenletesen nőtt, a belső piac élénk maradt, tovább bővült a külkereskede—
lem, és kiemelkedő teljesítményeket regiszt—
ráltak a tudomány, a technológia, a kultúra, az oktatás, az egészségügy és a sport te rületén.
Előzetes becslések szerint az előző évhez képest a GDP 9.4 százalékkal, a nemzeti jö- vedelem pedig 9,3 százalékkal nőtt, és ab- szolút értékben 1092 milliárd, illetve 915,3 milliárd jüant tett ki. Problémát okozott azon- ban a kereslet kínálatot meghaladó mértékű növekedése, egyes árufélék hiánya és az ár- emelkedés üteme.
A mezőgazdasági termelés értéke 1986-hoz viszonyítva 4,7 százalékkal növekedett. Az '1984. évi rekordot megközelítő mennyiségű, 402,41 millió tonna gabonát takarítottak be,
768
STATlSZTIKAl IRODALMI FIGYELÓA gyapot és az olajos magvak termelésében két éve megfigyelhető csökkenés megállt.
tovább nőtt a tea. a dohány. a selyemgubő és a gyümölcs, csökkent viszont a cukornád a juta és a kender termelése. Jelentős terü- leten telepítettek új erdőket. A sertés kivé- telével egyenletesen nőtt az állatállomány.
az előállított tej-, gyapjú-. balromfi- és tojás- mennyiség. Erdeményes évet zárt az édesvízi és a tengeri halászat. Növekedtek a mező- gazdasági beruházások. tovább bővült az ön—
tözéses gazdálkodás, 2 százalékkal nőtt a traktorok száma és 4,1 százalékkal a műtrá- gya-felhasználás. Még mindig nem állt azon—
ban rendelkezésre elég erőforrás a mezőgaz- daság további fejlesztéséhez, és fontos me- zőgazdasági termékek előállítása nem volt összhangban a népgazdaság szükségleteivel.
A falusi területek kibocsátása 12,7 száza- lékkal nőtt az előző évhez képest: a nem mezőgazdasági termékek értékének növeke- dése 21,8 százalékos volt. és elérte a ter- mékkibocsátáis 50,8 százalékát.
Az ipar 1987. évi fejlődése kiegyensúlyozott volt. Az ipari termékek kibocsátásának érté- ke 16.5 százalékkal nőtt. Az állami szektor termelési értéke 11 százalékkal. a szövetke- zetié 25 százalékkal, a m'agánszektoré 48 százalékkal, míg a külföldi tőkén alapuló vállailatoké 98 százalékkal növekedett. A könnyű— és a nehézipar fejlődése arányos volt (16.8, illetve 16 százalék). Kiugróan nö—
vekedett az energiatermelés és a mezőgaz- daságot ellátó iparágak termelése, míg a vas- és acélipar, a színesfémgyártás és a vegyipari nyersanyagok előállítása kiegyen- súlyozott fejlődést mutatott. A fogyasztási cikkek közül igen gyorsan növekedett a jó minőségű, márkás tartós fogyasztási cikkek gyártása. Továbbra is megfigyelhető volt azonban az ipari termelés és a kereslet szer- kezete közötti eltérés, és időnként zavarok voltak az energia—, illetve a nyersanyagel- látásban.
A reformfolyamat részeként az iparvállala- tok jelentős részénél új vállalatirárnyitási módszereket alkalmaztak, és számottevően nőtt a horizontális társulások száma.
Az állóeszköz-beruházások növekedési üte- me lelassult: az 1986. évi 18.7 százalékkal szemben 1987—ben 16.5 százalék volt. A be- ruházások skálája még mindig túl széles volt.
és sok terven kívüli vagy újonnan kezdett lé- tesítmény építése folyt. A nyersanyag-, ener- gia— és egyéb alapvető ipari ágazatokra for—
dított beruházások aránya az 1986. évi 33.5 százalékról 38 százalékra nőtt. 36,2 milliárd jüant forditottak 206 kulcsfontosságú állami beruházásra (olajmezők, erőművek, szénbá- nyák, vasutak, kikötők). Az új termelőkapaci- tások közül említésre méltó évi 8.1 millió ki- iowa'tt erőművi kapacitás a legmagasabb a Kínai Népköztársaság alapítása óta), 17.11
millió tonna kőszén. 16.31 millió tonna nyers- olaj, 272 kilométer új vasútvonal. 300000 tonna etilén, 2.9? millió tonna cement.
Javult a vállalatok technikoi'ielszereltsé—
ge. Az állami vállalatok 74.23 milliárd jüant fordítottak a berendezések korszerűsítésére.
19,9 százalékkal többet, mint 1986-ban.
Jelentős fejlődést értek el a geológiai ku- tatásokban. 366 ásványlelőhelyet tártak fel.
köztük 31 milliárd tonna wkőszéntartaiékot, jelentős mennyiségű aranyat. egyéb fémet és nemfémes érceket. Jelentős eredményeket hoztak a mélytengeri geológiai kutatások is.
A közlekedés és szállítás területén további reformokat hajtottak végre, és a technológiai színvonal is javult. A teherszállítás 9.2 szá—
zaiékkal. a személyszállítás 11 százalékkal nőtt. Még jelentősebb mértékű volt a to , és a hírközlés fejlődése. A telefantulaj ona- sok száma a városokban 17 százalékkal nőtt 1986—hoz képest. A közlekedési,. postai és hírközlési szolgáltatások azonban még mín- dig nem érték el a szükséges színvonalat. és meglehetősen magas volt a közlekedési bal-
esetek sz—áma. *
A hazai piac élénk volt 1987wben. A kis- kereskedelmi áruforgalom értéke 17.6 száza- lékkal nőtt (reálértékben 9,,6 százalékos volt a növekedés). Az állami szektorban 15.6, a szövetkezetekben 15.4, a magánszektorban 243 százalékos növekedés volt, míg a po- rasztok és a nem mezőgazdasági népesség közötti tranzakciók 24 százalékkal nőttek.
Az élelmiszer—ellátás - a sertéshús. :! zöld- ségfélék, a cukor és néhány egyéb termék kivételével — kielégítő volt, és 18,1 százalék- kal nőtt 1986-xhoz viszonyítva (reálértékben 7.2 százalékkal). A ruházati cikkek kínálata 139 százalékkal. az egyéb közszükségleti cikke-ké pedig 16,7 százalékkal nőtt az előző évhez képest.
Az árak jelentős mértékben emelkedtek. A kiskereskedelmi árindex átlagosan 7.3 szá—
zalékkal nőtt (9.1 százalékkal a városokban és 6.3 százalékkal a községekben). Az élel- miszerárak 10,1 százalékkal nőttek: a hús.
baromfi és tojás ára 16.5 százalékkal, a zöld- ségféléké 17,7 százalékkal. Az áremelkedés a ruházati cikkeknél 3.5. a háztartási cikkek—
nél 6.1, a fűtőanyagoknál 3,6 százalékos
volt.
A foglalkoztat—atták megélihete'síköltség-in- dexe átlagosan 8.8 százalékkal nőtt 1987- ben és 10 százalékon felüli mértékben több nagy- és közepes méretű városban.
A külkereskedelmi forgalom értéke 12 szó- zalékkol nőtt 1986-ihoz képest: az export 27.8 százalékos növekedésével szemben az (ellen—
őrzött) import növekedése 0.7 százalékos volt.
A külkereskedelmi deficit értéke 3,;7 milliárd dollárt tett ki (1986—ban még 12 milliárdot).
A láthatatlan kereskedelem továbbybővült.
1987-ben Kína 4.3 számlákkal több külföldi
STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÓ
769
tőkét nyelt el, mint egy évvel korábban; a kölcsönök mértéke 6,4 százalékkal nőtt. a közvetlen külföldi beruházásoké változatlan maradt. Kiemelkedő volt 1987-ben (: különle- ges gazdasági övezetek fejlődése: ipariter- mék-kibocsátásuk 52. -exportjuk 114 száza- lékkal nőtt.
Az idegenforgalom jelentős fejlődést mu—
tatott 1987-ben: 169 országból 26,9 millió turi-sto látogatott Kínába, 17,9 százalékkal több. mint 1986-ban. Az idegenforgalomból származó valutabevételek elérték az 1,84 mil—
liárd dollárt, és 1986-hoz viszonyítva 20.3 százalékkal nőttek.
A tudomány és a technika területén ki- bontakozó strukturális reform növekvő szere- pet játszik Kina egész fejlődésében. 1987- ben 252 találmány és 807 újítás kopott álla- mi dijat. A csúcstechinológiáfkhoz történő fel- zárkózás érdekében mintegy 800 kutatási programot hajtottak végre, köztük többet a biotechnológia, az informatika, az új ener- giaforrások és anyagok kutatása területén.
1987—ben összesen 8.68 millió természettu- dóst és műszaki szakembert foglalkoztattak.
1987 végén Kínában 5580 független álla—mi kutató—fejlesztő intézet működött 1.05 milliós létszámmal. Az egyetemi és főiskolai oktatás—
ban összesen 1.959 millió fő vett részt 1987—
ben, és 532000 tanuló fejezte be tanulmá- nyait. Folytatódott a középiskolai oktatás re- formja; nőt a különböző szakmai és műszaki középiskolákban tanulók aránya. A tanköte- les korúak 97,1 százaléka járt általános is- kolába, szemben az 1986. évi 96,4 százalé- kos aránnyal.
1987-ben Kínában 147 játékfilmet készítet—
tek. 2980 kulturális központ, 2432 nyilvános könyvtár és 826 múzeum működött. 20,6 mil—
liárd példányban jelentek meg országos és helyi újságok, 2,64 milliárd példányban fo-
lyóiratok, és 6,25 milliárd volt a kiadott köny- vek példányszáma.
lavult az egészségügyi ellátás. A kórházi ágyak száma 1987-ben 2,365 millió volt, az orvosok száma 1.482 millió. A fertőző beteg- ségek előfordulása 20 százalékkal csökkent 1986-hoz viszonyítva. A községekben orvos- és gyógyszerhiány is előfordul, a falvak 12,2 százalékában pedig nincs rendelőintézet.
A lakosság életszínvonala mind a városok- ban, mind a községekben javult. A városi családok egy főre jutó jövedelme 10,6 szá—
zalékkal nőtt 1986—haz képest (az áremelke- dést is figyelembe véve a növekedés 1.7 szá—
zalékos), és 916 jüant tett ki. A községekben élő családok egy főre jutó jövedelme 463 jüan volt, 92 százalékkal több, mint 1986—
bon; reálértékben a növekedés 5.3 százalé- kos. A városokban foglalkoztatottak jövedel- mének növekedése nem volt kiegyensúlyozott, és a városi családok 21 százalékának csök- kent a reáljövedelme az áremelkedések és egyéb tényezők miatt. A községekben élő családok 8.2 százalékában 200 jüan alatt volt az egy főre jutó reáljövedelem.
A lakossági megtakarítások nagymérték- ben, 37,,,5 százalékkal nőttek 1986—hoz viszo—
nyitva, és 1987 végén 307,5 milliárd jüant tettek ki.
A lakáshelyzet mind a városokban, mind a községekben javult. Az előbbiekben 180 millió, az utóbbiakban 860 millió négyzet- méternyi lakást építettek.
Kína népessége 1987 végén 1,_08 milliárd fő volt, 15 millióval több, mint 1986 végén.
1987-ben a születési arányszám 21.04 ezre- lék, a halálozási arányszám 6.65 ezrelék, így a természetes szaporodás 14.39 ezrelék volt, szemben az 1986. évi 14.08 ezrelékkel.
(Ism.: Szvitecz Zsuzsa)
TÁRSADALOMSTATISZTIKA -— DEMOGRÁFIA
ESPENSHADE. T. .I. -— MINARIK. .l. J.:
AZ EGYESULT ÁLLAMOK 1986. ÉVI ADÓREFORMJÁNAK DEMOGRÁFlAl HATÁSA!
(Demographic implications of the 1986 US tax reform.) — Population and Development Review.
1987. 1. sz. 115—127. p.
Az 1986-ban életbe léptetett adóreform a második világháború óta a legjelentősebb változás volt az Egyesült Államok adórend—
szerében. Az adórendszer módosításának négy alapelve a következő volt.
1. Annak ellenére. hogy a gazdaság szereplőinek.
így a háztartásoknak és a vállalatoknak ösztönzését a jövedelem megszerzésére, megtakarítására. elköl- tésére átrendezi. az állami bevételek mértéke nem változik. A személyi jövedelemadóból származó be- vételek várhatóan körülbelül 122 milliárd dollárral csökkennek 1987 és 1991 között, ugyanakkor a válla—
7 Statisztika! Szemle
lati adók 120 milliárd dollárral, és az egyéb adók 2 milliárd dollárral nőnek.
2. Az új törvény célja az adózás egyszerűsítése mindkét szféra számára. A vállalatok esetében sze- retné elérni, hogy ne az adózási követelmények be- folyásolják a gazdasági. üzleti döntéseket. A háztar- tásoknál pedig csökkentik a szegénlek adóterheit. a közepes jövedelműeknél egyszerűsíti az adózási sza—
bályokat. valamint 15-ről 2-re csökkentik az adásá—
vok számát. 1988-ban csak a 15 százalékos és a 28 százalékos adósáv lesz érvényben.
3. Az adóreform szándéka szerint növeli az adózás méltányosságát. ugyanakkora jövedelem esetén ugyanakkora összegű adó flzettetése a cél. Az adó- zasi egyenlőtlenség a magasabb jövedelmű háztar- tásoknál nagyobb probléma. mert ők jövedelmük na- gyobb részét tudják kivenni az adózás alól. Az új törvény a ,.szabályozási lyukak" betömésével az át- lagos adókulcs csökkentését teszik lehetővé. mivel kiszélesedik az adózás alá vont jövedelmek köre.
4. Az adóreform jelentősen csökkenti a háztartások adóterheit. az adófizetők körülbelül 70 százalékának csökken az adója. arányaiban leginkább az ala-
