lapok műszaki könyvtárakat érdeklő folyóiratcikkeit, továbbá a könyvtártudományi és dokumentációval foglalkozó szakkönyvek rövid isaertetését.
K Ö Í Y T S Z E H I
025.49
>'aceted c l a s s i f i c a t i o n . A guide to construction and use of s p e c i a l schemes. •Prepared' by B.C. Vickery f o r the C l a s s i f i c a t i o n Research Group. London, 1960, ASLIB. 70 p.
Állandó szükséglet mutatkozik olyan speciális osztályozó rendszerek megalkotása iránt, amelyek alkalmasak a tudomány szük résziet-nroblémáit tárgyaló dokumentumok rendezésére, katalogizálására. A részletkérdésekbe és ezek összefüggéseibe mélyen behatoló osztályozás technikája az utóbbi évtizedben iren sokat fejlődött. A fejlődés eredményeit főképpen könyv
tártudományi folyóiratokban tették k ö z z é . A kutatómunka ered
ményeit bemutató dolgozatok mondanivalója azonban sokszor nehezen követhető, mert a szerzők szokatlan terminológiát hasz
nálna!:. Szért vált szükségessé egyszerűbben í r t , könnyebben hozzáf'Jrhetr", az osztályozás ujabb technikai eljárásait össze
foglaló kalauz k i a d á s a .
Vickery útmutatója az ASLIB Osztályozási Kutató Csoportja részére készült, s a szempont s z e r i n t i osztályozás /"faceted clasífication"/ k i s kompendiuma.
A "szempont s z e r i n t i " ,/faceted/ vagy másképpen " a n a l i t i kus-szintetikus" osztályozás kifejezés Banganathan-tól szár
mazik, a k i ennek az " u j stílusnak" egyik fo képviselője. Az u j osztályozási s t i l u s azért szakit a r é g i v e l , mert a szak
irodalomban közölt rendkívül specializált szakismeretek, i l letve t á r g y k ö r ö k a n n y i r a összetettek, hogy a hagyományos f e l soroló osztályozási rendszerekkel nem közelíthetők meg. A szempont s z e r i n t i osztályozással viszont elérhetjük, hogy a bonyolultén összetett szakismeretek, i l l e t v e a róluk szóló dokumentumok tartalmát minden összetevőre, szempontra k i t e r
jedve és ezek összefüggéseit i s k i f e j e z v e tárjuk f e l a ka- 88
Figyelőszolgálat talőgusban.
Vickery k i s tankönyve számos elemző, gyakorlati példával és táblázattal illusztrálva tárgyalja a szempont s z e r i n t i osztályozási rendszer felépítésének legfontosabb t u d n i v a l ó i t , s nélkülözhetetlen segédeszköze mindazoknak, akik i l y e n rend
s z e r megalkotására vállalkoznak.
/Gy.P./
027.2/091.2/
A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára 1826-1961. Szer
kesztették Rozsa György irányításával Csapodi Csaba, Horavek Endre, Szentgyörgyi Maria, Weger I m r é n é . Bp. 1960, Akadémiai K. 111 p.
A szép kiállítású, gazdagon illusztrált kötet az MA 135 éves^könyvtárának történetét, használatát, cserekapcsolatait és hálózati munkáját i s m e r t e t i .
A könyvtár állománya 67O/OOO kötet könyv és p e r i o d i k a , és 200 000 kézirattár egység; áz állomány nagyságát tekintve i s Magyarország egyik legnagyobb, legfontosabb könyvtára. J e l l e gét az határozza mi=g, hogy LZ orszér egész tudományos életét irányító Magyar Tudományos Akadémiának egyik fontos intézmé
ny/e; mint általános tudományos nagykönyvtár kizárólag tudo
mányos müveket g y ű j t . Gyűjtőköréből a műszaki termelési há
lózat szempontjából az alábbi tárgyköröket, i l l e t v e müveket emelhetjük k i : külföldi tudományos akadémiák kiadványai" és működése; tudománypolitika, a tudományos munka tervezése és szervezése; alapvető természettudományi és tudománytörténeti m ü v e k .
A könyvtér nyilvános jellegű tudományos k ö n y v t á r , j e l l e génél fogva csak tudományos kutatók használhatják. Kölcsön- z é s c s a k akadémikusok, akadémiai fokozatok b i r t o k o s a i , as
piránsok, akadémiai intézeti munkatársak, egyetemi t a n á r o k , tudományos könyvtárak dolgozói számára van.
Az akadémiai könyvtárhálózathoz - a központi könyvtáron kivül - 38 kutatóintézet, i l l e t v e kutatócsoport szakkönyvtára t a r t o z i k . Ebből természettudományi jellegű 26, társadalomtu
dományi jellegű 10, vegyes gyűjtőkörű 2 k ö n y v t é r . A műszaki szempontból fontos alaptudományok terén az alábbi intézetek szakkönyvtárai tartoznak a hálózathoz: Atommagkutató-, Elmé
l e t i F i z i k a i K u t a t ó - , Geodéziai K u t a t ó - , G e o f i z i k a i K u t a t ó - , K i b e r n e t i k a i K u t a t ó - , Központi F i z i k a i K u t a t ó - , Központi K é miai K u t a t ó - , Matematikai K u t a t ó - , Műszaki F i z i k a i K u t a t ó - ,
Oltjbányészati Kutetéintézet, i l l e t v e csoport. Az Akadémia közpo-ti könyvtára - mint hálózati központ - rendszeresen té- mogetja, és koordinálja a hálózathoz tartozó szakkönyvtárak tevékenységét és működését.
A kötetet báron részből álló bibliográfia egés2iti k i : az Akadémia könyvtárával foglalkozó szakirodalom; a könyvtér kifdi'-r.ában, i l l e t v e az "MTA könyvtárénak kiadványai" c . soro- z.itbar. megjelent müvek jegyzéke.
ilit'incen s i k e r ű t az illusztrációul szolgáló 52 fénykép
felvétel s a Eönyvtár cserekapcsolatait bemutató t é r k é p . /Gy.P./
002*02+659.24 /079.3/
Külföldi tanulmányutak 1959. Szerkesztette GerŐ Gyula.Bp.
1961, o k t . l S l p. /Könyvtárosok Tapasztalatcseréje 3-/
A kötet két fő részben közli a külföldön járt könyvtárosok beszámolóit: az első részben Csehszlovákia, Lengyelország és a Kénét Demokratikus Köztársaság könyvtárait, könyvtárügyét, do
kumentációs és téjékoztetési intézményeit; a második részben a 3erlinben, Budapesten, Prágában, Varsóban és Wiesbadenben t a r t o t t könyvtári és dokumentációs konferenciákat, kongresszu
sokat ismertetik a kiküldöttek.
A beszámolókból az alábbiak tarthatnak számot a műszaki írcnyvtárosok érdeklődésére:
- a csehszlovák köztérsasági tájékoztatási intézmények /Dózsa György/;
- a lengyel Műszaki- Tudományos Dokumentációs Intézet /Lázár Péter/;
- a dokumentáció fejlődése az IIDK-ban az 1957* évi átszer
vezés után /Jénszky L a j o s , Vince P é l n é , Szabolcska Ferenc/;
- közgazdaságtudományi könyvtári és dokumentációs munka és a tudományos tájékoztatás az NDK-ban /Rózsa György/;
- a szakkatalógus időszerű kérdéseivel foglalkozó b e r l i ni konferencia /N. Bécz Aranka/;
- a F-önyvt árosegye sülét Nemzetközi Szövetségének 25 .J ülés
szaka /Jánszky L a j o s , Mátrai László/;
- a Uemzetkü2i Dokumentációs Szövetség /FID/ 25. konferen
ciája, Varsó /Lázár P é t e r / .
A kötet függeléke Hámori Béla, Havassy P á l , Hidasi Lajos és Pajkossy György beszámolóját közli a Szovjetunióban, Len
gyelországban, Svájcban, az NSZK-ban és Ausztriában a könyv-
9ű
Figyelőszolgálat
tári é p ü l e t e k , berendezések és felszerelések tanulmányozása sorén s z e r z e t t t a p a s z t a l a t o k r ó l .
/ G y . P . /
A m ű s z a k i kultúra széleskörű, m e g a l a p o z á s a , az i p a r i t e r melő és kutató munka egyre magasabb színvonalra emelése meg
k ö v e t e l i , hogy érdekében a műszaki és közmüvelődésügyi könyv
tárak együttes erővel k ü z d j e n e k . A tudományos szakkönyvtárak és a v á l l a l a t i , intézeti szakkönyvtárak elsősorban a tudomá
nyos k u t a t á s , a^felsó- és a középfokú szakképzés k ö n y v t á r i f e l a d a t a i t l a t j á k e l . Az állami és s z a k s z e r v e z e t i k ö z m ű v e l ő dési könyvtárak hálózatának f e l a d a t a elsősorban a műszaki ismeretterjesztésben való fokozott r é s z v é t e l .
A műszaki ismeretterjesztést szolgálja a f e n t i két k i a d v á n y , amely csaknem egyidőben j e l e n t meg é s elsősorban a k ö z művelődési könyvtárak m ű s z a k i ismeretterjesztő, tájékoztató munkájához nyújt s e g í t s é g e t .
MKT 1961. aug. V i l i . é v f . 4 . s z . A Benedek Jenő által szerkesztett "Műszaki ismeretterjesz
tő könyvek jegyzéke" az 1955 óta kiadott és k i f e j e z e t t e n i s - meretterjesztoi célzattal i r t vagy erre a célra felhasznál
ható müveket tartalmazza. Az összeállítás az alábbi 9 cso
portban közli a műszaki ismeretterjesztő müvek jegyzékét: 1.
természettudományi alapok, 2. gépészet, 3. vegyészet, 4, bá
nyászat-kohászat, 5. elektrotechnika, energia, 6. közlekedés, 7. épitészet, 8. közszükségleti iparok, 9. technika általá
ban, fényképészet. A szakcsoportokat k i s tudománytörténeti értekezések vezetik be. Ezek az ismertetések átfogó képet adnak a műszaki ismeretek mai állásáról, a legfejlettebb tech
n i k a i eljárásokról, korunk i p a r i forradalmáról.
Az egyes szakcsoportokon belül a művek az első szerző, i l letve e rendszó betűrendjében találhatók. A bibliográfiában f e l s o r o l t müvekhez fűzött annotációk képet adnak a tartalom
ról és általában értékelik a kiadvány színvonalát, s tájé
koztatnak arról i s , hogy a m ű milyen olvasóréteg számára ké
s z ü l t . A kötetet szerzői betűrendes mutató egészíti k i , amely a keresést megkönnyíti.
Gyere P á l : "A műszaki irodalom népszerűsítése a közművelő
dési könyvtárakban" c . müve 2 főrészre o s z l i k . Az első rész módszertani útmutató, amely a következő kérdésekkel f o g l a l kozik: a jiüszaki irodalom, műszaki műveltség, p o l i t e c h n i k a i képzés általános szempontjai; a műszaki irodalom és a műsza
k i fejlesztés kapcsolata; a közművelődési könyvtárak felada
t a i a különböző olvasórétegek műszaki irodalommal való ellá
tásában; a műszaki irodalom beszerzése, feldolgozása és pro
pagandája a közművelődési könyvtárakban; a közművelődési könyv
tárak és a műszaki könyvtárak együttműködése,
A könyv második, terjedelmesebb része /47-203, o l d a l / bibliográfiai útmutató, amely az utolsó t i z év válogatott magyar műszaki irodalmát ismerteti tudományági, i l l e t v e ipar
ági csoportosításban. A csoportosítás nagy vonalakban az ETO rendjét k ö v e t i .
Minden szakágazat bibliográfiája 4 részre o s z l i k . Az első rész az alapfokú, népszerű tárgyalásmódban i r t ismeretterjesz
tő müveket tartalmazza; a második rész a középfokú és - k i s mértékben - felsőfokú műszaki szakkönyveket i s m e r t e t i ; a har
madik réss az egyes szakágazatok témaköreivel foglalkozó szak- folyóiretckat s o r o l j a f e l ; a negyedik rész a szakágazat terén megjelent vagy megjelenő fontosabb bibliográfiákat, tájékoz
tató kiadványokat, kataló/tcsoket, könyvjegyzékeket, szakiro
dalmi kalauzokat ismerteti.A szakágazat legfontosabb kézi
könyveit a felsorolás kiemeléssel k ö z l i .
A cimleirás a müvek szerzőjét, eimét, megjelenési a d a t a i t .
92
Figyelőszolgálat
keretmegjelölését és ETO számát tünteti f e l . Az ismeretter
jesztő müvek közül néhányat annotálva i s m e r t e t .
Mindkét kiadvány régi hiányt pótol, és remélhető, hogy meg
jelenésük és felhasználásuk a közművelődési könyvtárak műsza
k i ismeretterjesztő és táj 'koztató munkáját komoly mértékben fogja t á m o g a t n i .
F O L Y C I R A T S Z E M L E
002.004.1
A szakirodalom és a műszaki dokumentáció szolpáltatásai
nak ter.jesztése és felhasználása az iparban.- BALÁZS,S.»
35A"BÖLÓSKA,F.- Magyar Könyvszemle, 7 7 . k . l . s z . 1961. jan-marc.
44-59 p. T:0LIK.
1200 olvasói kérdőiv alapján az OMK Módszertani Osztálya elemző vizsgálatot végzett annak megállapítására, hogy a vál
l a l a t o k műszaki dolgozói /elsősorban mérnökök, technikusok/
milyen mértékben tanulmányozzák a szakirodalmat é s a műszaki dokumentációs szolgáltatásokat, s hogyan hasznosítják az i g y s z e r z e t t szakismereteket.
A megkérdezett olvasók 3?,6,£-a csak magyarul, 31j4-a egy, 17,9/£-a k é t , 8,3;í-a három, 3,2>-a néRy-vagy több nyelven o l - vas; a legismertebb nyelvek: német /54,4?í/, angol /26,8'./*
f r a n c i a /I3,8;í/, orosz /13,1;V-
Az olvasók 63 ?£-a rendszeresen, 37í£-a alkalomszerűen t a nulmányozza a szakirodalmat; elsősorban folyóiratcikkeket, másodsorban könyveket olvasnak; egyéb dokumentumokat /fordí
t á s , szabadalom, szabvány, prospektus s t b . / kisebb mértékben használnak.
A műszaki irodalom terjesztésében a vállalati műszaki könyvtár játssza a legfontosabb szerepet; kisebb mértékben^sze- repelnek a vétel>az előfizetés, az OMK, más műszaki könyvta
rak, munkatársak. Az olvasók elsősorban otthon /86,4?!/ é s a munkahelyen, i l l e t v e a vállalati műszaki könyvtárban / 6 l , l és
57,6;í/, kisebb mértékben az OMK-ban /20,1,V és más könyvtárban /14,6,V olvasnak.
A mérnökök és technikusok 11,9^-a havi 1-5; 24,8,^-a 5-lo;
28,6^-a 10-20; 18,5^-a 20-30, 16,2 £ - a }0-nil több órát fordít a szakirodalom és a dokumentáció tanulmányozására.
A kutatóintézeti dolgozóknak 70 jí-a, a vállalati dolgo- zóknak 54íl-a használja f e l a műszaki dokumentációs szolgálta-
