Ebben a rovatban folyamatosan közöljük a külföldi szaklapok műszaki könyvtárakat érdek
lő folyóiratcikkeit, továbbá a könyvtártudomá
n y i és dokumentációval foglalkozó szakkönyvek ismertetését.
+
K Ö H Y V S Z E M L E
25/K 002.513.3:778.14 Mikrofilmezés. Dokumentációs fényképezés. Szerk.: BABICZKY Béla,
Bp. 1965. Műszaki K. 275 p.
A hazai könyvtári és dokumentációs szakirodalom mindezideig nél
külözte egy összefoglaló reprográfiai munka megjelenését. A Műszaki Könyvkiadó e kiadványa / 5 / megtalálta a z t a megoldást,amelyben a szer
zők eddigi szakirodalmi tevékenységeik alapján korábbi kutatásaik e¬
redményeit egy közöe műben közreadták.Babiczky Béla /ELTE Könyvtártu
dományi Tanszék/ szerkesztésében megjelent könyv társszerzői gárdá
j a - Tőkés László /MTA Könyvtára/, Gara Andor /OMKDK/ és Radó Aurél /Porté Fotokémiai I p a r / a r r a vállalkozott, hogy a nagy reprográfiai múlttal biró külföldi szakirodalom mintájára megfelelő kézikönyvet nyújtson a könyvtári és dokumentációé fényképezést alkalmazni kivánó intézményeknek. E f e l a d a t r a azonban könnyebb több kötetben megoldást találni. így születtek meg a legutóbbi időkben a nemzetközi irodalom
ban a legkülönfélébb kézikönyvek, mint p l . Ottó Frank Handbuch-ja / l / a FID kiadásában megjelent két Manuel /2/, H.W. Ballou szerkesztésé
ben megjelenő Guide-ok /3/.
E néhány példa bizonyos törekvést mutat: a reprográfia terüle
tét használni kivánók részére kétféle tájékoztatást szolgáltatni; az első az eljárások és felszerelések ismertetését, a második az a l k a l mazást h e l y e z i előtérbe. Az előbbire jó példa a FID kiadáséban sza
bad lapokon folyamatosan megjelent kiadvány /2/'a/ és a B a l l o u s z e r kesztette Guide-sorozat /3/, az utóbbira a FID gondozásában legújab
ban megjelent kiadvány /2/b/.
Szerzőinknek a r r a k e l l e t t vállalkozniok, hogy egy kiadványban adjanak f e l e l e t e t e két fő kérdésre. Dicséretreméltó vállalkozásuk
nak hazánkban i l y e n törekvésű előfutára kevés v o l t , talán Pompéry Béla jelentősebb terjedelmű önálló kiadványa említhető meg, amely
846
azonban csak a mikrofilmtechnikát tárgyalja behatóan ügyviteltechni
kai szempontból /4/. A könyvtári ós dokumentációs reprográfiai i r o dalom i l y e n teljeseégre törekvő összefoglalása a hazai irodalomban most j e l e n t meg először /5/.
A könyv beosztásában i s hangsúlyozza a z t , hogy a dokumentációs fényképezésben elsősorban a mikrofilmezés, a mikrodokumentáciő lénye
pének és tartalmának sokoldalú feltárását t a r t j a fő céljának. Vizsgá
lódásaink alapján mégis ebben a részben / I I . Mikromásolő eljárások, 25-190.p./ több félreértésre okot adó magyarázatot találunk, mint a továbbiakban / I I I . Dokumentációs iratmásoló eljárások, 191-232.p. és IV. A dokumentációs fotólaboratórium, 233-246.p./. Bevezetésként nagy hiányát érezzük egy programot adó előszónak, melyben a s z e r k e s z tés , a felölelt problémakörök jelentőségét hangsúlyozták volna. Ta
lán ennek hiánya okozta a z t a kettősséget, mely alapján a különböző eljárásokat e azok használatát nem azonoö nézőpontból tárgyalják. E¬
lőször a helyes tárgyalási módról beszélve f e l k e l l e t t f i g y e l n i a r r a a tényre, hogy a t e c h n i k a i ismérvek tárgyalása mellett a használatot, a mindennapi használatban felmerülő igényeket i s figyelembe vették.
Annak ellenére, hogy i t t , a dokumentációs iratmásoló eljárások tár
gyalásánál nem kaptunk tájékoztató táblázatokat, mégis .megnyugtató módon választhatnánk k i egy-egy megfelelő eljárást és gépet céljaink számára. Nem t a r t j u k feltétlenül feleslegesnek annak közlését, hogy a mikrofilmfelvevő magassága mennyi, azonban ennél sokkal fontosabb a helyesen megadott adatok m e l l e t t a készülékekkel óránként elvégez
hető felvételek száma, mely nem elhanyagolható szempont mikrofilmla¬
boratóriumok tervezésénél. I l y e n szempontból jó megoldásúak a 14. és 15. téolézatban i s m e r t e t e t t folyamatos mikrofilmfelvevő gépek leírá
sa, az automatikus előhivőgépeket és teljesítményeiket tárgyaló 16.
táblázat, vagy az olvasógépeket taglaló 20. és 21. tábla. I l y e n meg- okolások alapján nagyon jó a receptekkel foglalkozó f e j e z e t i s /140- 148.p./. I t t i s igazolódik az az igazság, hogy táblázatokban röviden, pontosan és félreérthetetlenül lehet k i f e j e z n i a tényeket. A kiemelé
sek, a megkülönböztető jegyekre való utaláB, a használhatóság szem
p o n t j a i r a való figyelem felhívása, az árakra való legalább megköze
lítőleg pontos utalás az összehasonlíthatóság érdekében megtörténhet a szöveges magyarázatban. Ezek közül egy sem hiányozhat olyan alapve
tő, - bátran mondhatni - kézikönyvből, mint e tárgyalt kiadványból.
E szempontok mellőzése miatt nem kapunk t e l j e s tájékoztatást például a Bapid Selectorról és a Pilxasort-kártyákról. A Rapid Seleotoraál a lényeget az egyes felvételek, a Pilmsort-rendszernél l - l H o l l e r i t h - kártyán tárolt - 1, 2 vagy 4 o l d a l t tartalmazó - mikrofilmcsikok, mint t e l j e s információt adó egységek J e l e n t i k , ami lényegesen meg
különbözteti őket az utánuk tárgyalt Kodak l l i n i c a r d rendezertől, a¬
h o l 12 felvételen nem csak információt vagy leírást, de rövid c i k k e ket, kiadványokat i s tárolhatunk. A könnyen kezelhetőség m e l l e t t t a lán jó szolgálatot tehettek volna az olyan megoldások, ahol az egyes mikrofilmrendszerek egy külön fejezetben i s tárgyalásra kerülhettek volna, mivel ezek törekvése az épitőszekrény-elv alapján - na. a cél
nak megfelelően választottuk k i a rendszert - összefüggő, egymást k i egészítő és a technika gyors fejlődését figyelembe véves javított változatokat dolgoznak k i . Ennek érdekében k i k e l l e t t volna hagyni az olyan gépek ismertetését, melyek forgalomba hozatala nálunk r e ménytelen, vagy pedig már nem a l e i r t t i p u s kapható.
847
Figyelőszolgálat
A hasonló kiadványokban elkerülhetetlen párhuzamosságok s z i n t e törvényszerüek, azonban ügyelni k e l l e t t volna a r r a , hogy ne legyen néha k i B ellentmondás i s benne / p l . a 126. oldalon a Copyflo készü
lékek "nagy kapacitásúak, de igen drágák", a 226-227. oldalon gazda
ságosságuk b i z o n y i t t a t i k be./ A kiadvány képanyaga, képszerkesztése, technikai k i v i t e l e méltó a kiadó hírnevéhez, az Athenaeum nyomda mun
kájához. Az ábrák esetében i s felfedezhetünk azonban apróbb hibákat, mint p l . a 223. és 224. ábra szövege felcserélődött; a 254. ábra számmal jelölt műveletei nincsenek értelmezve, a 267-269. laborató
riumalaprajzok egy oldalon következetlen jelölésmód miatt zavaróan hatnak.
Többet szerettünk volna tudni a hazai reprográfiai törekvések
ről. A fotópapírok m e l l e t t érdeklődésre t a r t o t t volna számot a Forte
gyár Mikrofort elnevezésű f i l m j e , melyet hiába kerestünk a dokumen
tumfilmek a d a t a i t tartalmazó táblázatban. Nem találhatók a Dokufo-n és a Dokumator-rendszeren kivül / i t t az olvasógépnél a már tavaly be
mutatott u j t i p u s u D l I I . s i n c s megemlítve/ más, a s z o c i a l i s t a orszá
gokban gyártott reprográfiai berendezés, mint p l . a lengyel Xerox
készülék, a szovjet mikrofilmek készítésére és használatára szolgáló gépek.
Mindezek ellenére tény, hogy e kiadvány abban az időben j e l e n t kezett a szakirodalomban, amikor az igények sürgették megjelenését.
Hasznos könyv, haszonnal forgatható. Azonban figyelemmel k e l l l e n n i már most a r r a , hogy e gyorsan fejlődő szakterület feltárása a h a z a i
szakemberek számára a továbbiakban i s sokoldalú legyen, és lépést tartson a rohanó idővel és technikával. Ez továbbra i s e úttörő mun
kát végző szerzőkre és a f i a t a l szakembereinkre vár.
IRODALOM
T. FRANK, Ottó: Handbuch der Reprographie. Bd.1-3. S t u t t g a r t , 1959¬
1963, Dorotheen-Verlag. /FID P u b l i c a t i o n . 321./ Bd.l.
Die Lichtpausteehnik. Bd.2. Die Mikrofilmtechnik.
Bd.3. Die Kopier- und V e r v i e l f a l t i g u n g s t e c h n i k . 2.a., Manuál on document reproduction and s e l e c t i o n . La Haye,1953-
1960. FID. /FID P u b l i c a t i o n . 264./
2.b., Manuel pratique de reproduction e t de sélection. Paris,1964, G a u t h i e r - V i l l a r s . /FID P u b l i c a t i o n . 353./
3. BALLOU, Hubbard Walter /ed./
Guide to aticroreproduction equipment. 3.ed. Annapolis, 1965, National Microfilm A s s o c i a t i o n . Sajtó a l a t t . 4. POMPÉRY Béla: Mikrofilmtechnika. Bp. 1963, Pénzügyminisztérium, Szervezési ós Ügyvitelgépasitési Felügyelet. 100 p.
/ögyvitelszervezéei tanulmányok./
5. BABICZKY Bála /Szerk./ Mikrofilmezés, dokumentációs fényképezés.
Bp. 1965, Műszaki X. 275 p.
/P.L.B./
26/K 017.11.092/439.151/ KGM Táj.Int.
Az 1960-1965-ban b e s z e r z e t t könyvek szakkatalógusa. 1-2.köt.
összeáll.: Bálint László, Osapai Miklósné, Zengő Gábor. Bp.1965..
BudapeBt Kohó- és Gépipari Minisztérium Műszaki Tudományos és Tájé- koetató Intézet Szakkönyvtára, l.köt. XV, 50* p. 2.köt.505-926 p.
A kötetkatalőgua elévülhetetlen érdénél, mint használhatósága a könyvtár helyiségein kivül, vagy a tájékoztatásban, továbbá az u j technológiai eljárások alkalmazási lehetőségei az előállításban, új
r a feltámasztották az érdeklődést iránta. A nyomtatott katalógus j e lentőségét fokozza az olvasók számának növekedése i s . Az utóbbi é¬
vekben számos magyarországi könyvtár adta közre állományát kötetka
talógusban, többek között a Kohó- és Gépipari Minisztérium Tudomá
nyos és Tájékoztató Intézetének szakkönyvtára i s .
A közelmúltban megjelent az "1960-1963-ban beszerzett könyvek szakkatalógusa. I - I I . " immár harmadik azoknak a köteteknek a sorában, amelyben a KGM MTTI Szakkönyvtára jó könyvtári hagyományait f o l y t a t v a két-három év könyvgyarapodáeáről folyamatosan beszámol. Az első kö
tetkatalógus honi viszonylatban s z i n t e kezdeményezésként 1956-ban az 1953-1955. közötti évek könyvbeszerzéseit tartalmazza. Folytatása 1959-ben az 1956-1959-es évek könyvgyarapodásáről ad h i r t . E kötetek
hez szervesen i l l e s z k e d i k e mü az 1960-1963. évek könyvbeszerzései
v e l .
A könyvtárt dicséri az a látható törekvés, hogy a megkezdett és nyilvánvalóan jó szolgálatot betöltő kiadványt, az állomány gyarapo
dásának egyik legjelentősebb propagandaeszközét folyamatosan közread
j a .
Az 1956-ban megjelent első kötetkatalőgus főleg kölcsönzési cél
r a készült, a könyvtár "... meg kívánta i s m e r t e t n i a KGM dolgozóival és vállalataival azokat a könyveket, amelyek a KGM Műszaki Könyvtárá
ban találhatók, és onnan kölcsönözhetők..." Az 1959-ben megjelent szakkatalógus már tovább kivánt lépni, és a hálózati alközponti f e l adatok előbbrevitelét i s célul tűzte. Útmutatást adott a szakkönyvtá
raknak a szabvány s z e r i n t i címleírások elkészítéséhez, az ETO s z e r i n t i szakkatalógus szerkesztéséhez és a gyarapodási kötetkatalógusok összeállításához. A j e l e n kötetkatalógus f o l y t a t j a a kibővült f e l a d a tok ellátását, többet tartalmában, a katalógusba f o g l a l t könyvcimek aegsokasodott számával nyu.1t. A három kötetkatalógus képet ad a KGM MTTI Szakkönyvtárának 1953-1963. közötti állománygyarapításáról, és egyben illusztrálja a műszaki könyvtárak e l t e l t 10 év a l a t t i f e j lődését, a könyvtári feladatok, a gyűjtőkör szélesedését, valamint a
"szakirodalmi áradat" kényszerítő voltát. A kötetek méretének bővülé
se 1965-re már két kötetben kulminál /1956: 440 p.; 1959: 488 p.;
1965: 926 p./.
Az 1960-1963-as években a könyvtár - a szakkatalógus tanúsága s z e r i n t - 5.542 könyvvel gazdagította az állományt. A katalógusban közreadott elmek ETO s z e r i n t i szakcsoportositáeban egyszer, egyetlen tárgykörbe besorolva szerepelnek. A kötetet az ETO számok sorrendje s z e r i n t i tartalomjegyzék v e z e t i be, és tárgymutató egészíti k i .
Az egyes szakcsoportokon belül a könyvek ETO számának növekvő sorrendje a mérvadó, ami az áttekintést csak azért nehezíti, mert h e l y i szokás s z e r i n t az ETO szám/ok/ a katalóguscédula alján kap e l helyezést. Valamennyi, a katalóguscédulán szereplő ETO számot közre
adják a kötetkatalógusban - éppen hálózati alközponti feladatuknak megfelelően.
A kötetkatalógus szerkesztéséről szólva kerülnénk a " s z e r k e s z tés" kifejezést, mivel a könyvcimeket m e c h a n i k u s a n , a katalóguscédulán lévő első szakszám figyelembevételével helyezték e l a vonatkozó ETO szakcsoportba. E rendezési gyakorlat számos követke
zetlenséget és a tárgykörök aránytalan elosztását idézte elő. Hogy
Figyelőszolgálat
csak egyetlen példát említsünk p l . a kongresszusok 06-os ETO számában i s található néhány konferencia, kongresszus, de j a v a részük a tárgy
körüket kifejező szakszámhoz került. Miután a kötetkatalógus szakka
talógus, indokolt l e t t volna legalább a tájékoztatási segédeszközök /szótár, lexikon, bibliográfia, s t b . / , továbbá az információ elsődle
ges közreadása szempontjából jelentős kongresszusi kiadványok eseté
ben a tematikai hovatartozandőság kihangsúlyozása a kiadvány tárgykö
rét kifejező ETO szám a l a t t i elhelyezéssel, ugyanakkor külön f e l s o r o lásuk a l e x i k o n , szótár, s t b . ETO számnál i s . Következetesebb s z e r kesztésnél természetesen a könyvek jó részénél felmerül az igény u¬
gyanazon cim több tárgykörben való közreadására. Ezáltal elkerülték volna a z t a tematikai aránytalanságot, amit ugyancsak a mechanikus rendezés idézett elő az ETO szakrendszer elején lévő,inkább elméleti
nek mondható szakszámok javára. Köztudott, hogy a tudományok és i p a r ágak specializálódásával egyidőben bizonyos szintetizálődás i s t a pasztalható, ami még nehezebbé t e s z i az ETO sajátos felépítése követ
keztében valamely szakkönyv egyértelmű t a r t a l m i megközelítését az ETO szakszámokon keresztül. A szakozási gyakorlat ezen általában ugy pró
bál segíteni, hogy több szakszámmal f e j e z i k i a könyv tartalmát és az ETO rendszerének felépítését logikájából adódóan az ETO számokat a katalóguscédulán növekvő sorrendjükben tünteti f e l . A KGM MTTI szak
könyvtárának kezünkben lévő szakkatalógusában alkalmazott rendezési e l v folytán a könyvcimek zöme az elméleti és alaptudományokhoz kerül, és igy az un. alkalmazott tárgykörök igen szegényes kategóriákat a l kotnak. A szakkatalógus ezáltal téves képet nyújt a könyvtár állomá
nyának tárgykörök s z e r i n t i alakulásáról, és az állomány gyarapítását meghatározó gyűjtőkörről.
A szakkatalógusban valamely könyv, vagy tárgykör többoldalú ke
resésére, mondhatni visszakeresésére a tárgymutató elégtelen, mert nem ad útbaigazítást valamely témakör több fogalom s z e r i n t i , több he
lyütt való megtalálásához, mert a tárgymutató mindössze az ETO s z e r i n t i tartalomjegyzék fogalmi megnevezéseiből áll össze, mintegy an
nak "viszonyított indexe" és igy sajnálatos módon csak egyetlen h e l y re u t a l . A katalógus használatát nem s e g i t i elő a szakkatalógus e l e n gedhetetlen segédlete szerzői, vagy cim s z e r i n t i mutató sem. A nagy munkával összeállított katalógusban a tájékozódás sokoldalú indexek, kiegészítő jegyzékek hiányában kissé nehézkes.
Amennyiben dicséretes a könyvtár S Z Í V Ó S törekvése a tekintetben, hogy könyvállományát kötetkatalógusban, mégpedig szakkatalógusban f o lyamatosan k i a d j a , annyira érthetetlen a kötetkatalőgus nyomdai, t i pográfiai kezdetlegessége, a korszerűbb gépi észközök alkalmazásának hiánya. A katalógusra nehezedő manualitás nem tudott megbirkózni sem a szerkesztés, sem a visszakeresés problémáival, melyeket pedig a gé
p i adatfeldolgozás nyújtotta lehetőségek, kumulálási adottságok köny- nyedén és sokoldalúan biztosítanak. Az adatok közlésének tipográfiá
j a Í B nehézkes, éppen a kötetek vaskossága miatt nem s e g i t i elő a ke
r e s e t t információ megtalálását.
Beméljük, hogy a KGM MTTI Szakkönyvtára legközelebbi kötetkataló
gusa állományáról o l y módon fog beszámolni, hogy abban a kötetkataló
gus előnyét az eddigieken túlmenően gépesítési kísérletekkel i s tud
j a kombinálni és ezáltal gondosabban, tudatosabban s z e r k e s z t e t t , sok
oldalú mutatókkal ellátott, tökéletesebb munkaeszközt tud közreadni.
/D.í./
27/fc 023A00/
A korszerű könyvtártudomány a l a p j a i , Könyvtárélmélet és gyakor¬
l a t Sagybritannlában. Kanadában. Dániában, a Német Szövetségi Köetár
saságban és az Egyesült Államokban.- Bases of modern l l b r a r i a n s h i p . A stüdy of l i b r a r y theory and p r a c t i c e i n B r i t a i n , Canada, Denmark, the f e d e r a l Bepublic of Germany and the United S t a t e s . Ed. White, C a r l M. Oxford. Pergamon F r . 1964. X, 126 p. / I n t e r n a t i o n a l s e r i e e of monogr. on l i b r . and lnform. ecience 1./
A könyv az ankarai egyetemen 1960-1961-ben elhangzott nemzetkö
z i könyvtártudományi előadássorozat anyagát tartalmazza. A meglehető
sen széteső szerkezetet két egyéb, a témakörbe illő f e j e z e t t e l és egy gazdag képanyagbői álló illusztrációs résszel egészítették k i .
A könyv célkitűzése tanuló és gyakorló könyvtárosok továbbképzé
se. Ezen túlmenően hasznos információt kivan nyújtani kutatók, v a l a mint a könyvtárügy iránt érdeklődők számára. A kötet távolról sem me
r i t i k i a könyvtártudomány j e l e n l e g i körét, inkább az egyes országok és kérdéscsoportok fejlődési vonalát, jellemzőit igyekszik bemutatni.
A tanulmányok felépítésében a mult és j e l e n szintézisének a kialakí
tása a törekvés. A könyvtárügy történelméből k i k e r e s e t t láncszem s z o rosan kapcsolódik a j e l e n l e g i állapot felméréséhez, az irány megjelö
léséhez.
A kötet indító tanulmánya rámutat a könyvtárügy és civilizáció szorcs kapcsolatára és ebből kifolyólag a könyvtárosképzós mai j e l e n tőségére. "A könyvtári rendszerek összehasonlító tanulmánya" cimü i s merteti a legfőbb könyvtártípusokat, szolgáltatásaikat és a társadal
mi szükséglettel való kapcsolatukat. A további f e j e z e t e k országonként elemzik a könyvtárügy egyes területeit, melyek közül szakkönyvtári szempontból az alábbiak a legfigyelemreméltóbbak:
Az Egyesült Államok akadémiai és kutató intézeti könyvtáralt e¬
lemző előadás lényegében az egyetemi könyvtarakkal f o g l a l k o z i k . Funk- ciőjuk az egyetem feladataiból fakad, és a z z a l együtt növekszik. Az egyetemi könyvtárak növekvő jelentőségőt mutatja az a tény, hogy könyvtárismeret, irodalomismeret diszciplínaként bekerül az egyetemi tantervekbe i s . E könyvtárakat J e l l e m z i : ETO vagy L i b r a r y of Congress szakrendje s z e r i n t tároló óriási szabadpolcos raktári készlet, koope
rációra épülő munkamenet az állomány gyarapításában, központi raktá
rak létrehozásában, kölcsönzés terén és a feldolgozásban. Ez utóbbi
ból a L i b r a r y of Congress, a nemzeti könyvtár vállalja a javarészt.
Évente kb. 2000 könyvtár számára 15 millió kartont bocsát rendelkezés
re /fillérekért/. Könyv és folyóirat kötetkatalógusai, központi cím
jegyzékei, kurrens gyarapítási listái az Egyesült Államok könyvtárai
nak legfontosabb információs forrásai.
Az angol könyvtári rendszer ismertetésében a szakkönyvtári rés»
némileg túlhaladottamért a National Landing L i b r a r y f o r Science and Technology még csak embrionális állapotában említi. Az angol könyv
tárügy egyik súlyponti kérdése ugyancsak a kooperáció. Valamennyi me
gyének /kerületnek/ van központi könyvtára, és egyetlen kivételével mindegyikben megtalálható a kerület könyvtárainak központi címjegyzé
ke. E KC-re támaszkodik kölcsönzési és állománygyarapítási kooperáci
ós gyakorlatuk. Ez utóbbi s z e r i n t a kooperáló könyvtarak felosztották egymás között a szakterületeket, nyelvterületeket, kiadványtípusokat.
851
Pigye10 szolgálat
A megjelölt f e l a d a t r a nézve teljességre törekszenek, k u r r e n B és régi irodalmat egyaránt gyűjtve. Hangsúlyozza a tanulmány az angol nemze
t i bibliográfia / B r i t i s h Hational Blbliography/ szolgáltatásbeli j e lentőségét. Foglalkozik a könyvtári társaságok kialakulásával, s z e repükkel a könyvtárügy előmozdítása terén, különösképpen a könyvtá
rosképzésben.
Két tanulmány kimerítő képet ad a nyugat-német könyvtárügyről.
ezen belül az egyetemi könyvtárak sajátos helyzetéről. Nemzeti könyv¬
tár hiján a német könyvtárügy "trendjében" rendkívüli a jelentőségük, mert akadémiai, kutatási és közkönyvtári feladatokat egyaránt ellát
nak. Az egyetemi könyvtárak évi beszerzése 20 000 - 30 000 bibliográ
f i a i egység /könyv és folyóiratévfolyam/, 40-45 1> a periódikus k i a d vány. A t e l j e s könyvtári állományról a l f a b e t i k u s katalógus készül. A disszertációkat egyes könyvtárak külön katalógusban i s nyilvántart
ják /300 000 tételes gyűjtemény helyenként/. Az állomány t a r t a l m i feltárására a h e l y i gyakorlatnak megfelelően több szisztematikus / h a l l e i , hamburgi, müncheni/ rendszer s z e r i n t épült katalógus s z o l gál, köztük az ETO i s . Sokat foglalkoznak a könyvtárépités, tervezés kérdésével, és épitenek Í B ! A német könyvtárügyet a beszerzéstől a kölcsönzésig a kooperáció szelleme h a t j a át. Ennek legfőbb előmozdí
tója a "Deutsche Forschungegemelnschaft", amely egy-egy könyvtárra t e l e p i t o t t un. különgyüjtemény-rendszerrel igyekszik a világ i r o d a l mi termését biztosítani a német könyvtárakban. Külön e célra tetemes összeget fordít. P l . 7000 féle külföldi folyóiratot f i z e t elő a könyvtári kooperációban meghatározott különgyüjtemények számára. Tá
mogatója és előmozditója a kitűnő könyv ós folyóirat gyarapodási és központi címjegyzékek közreadásának.
Külön említésre méltó a könyvbe ékelt különféle könytártipusok- ról, épületekről, berendezésekről, intérieurökről, s t b . készült bő
séges, jól válogatott képanyag.
A kötet közreadása mutatja az elmaradott országoknak / l d . Török
ország/ a z t a törekvését, hogy könyvtárügyük előbbrevitelét elsősor
ban a könyvtárosképzés utján kívánják elérni. A f e j l e t t e b b nyugati országok pedig meglévő intézményeik s z e r k e z e t i adottságéban ugy pró
bálnak eleget tenni a tudomány és technika fejlődése következtében egyre nagyobb súllyal jelentkező társadalmi szükségletnek, hogy ko
operációs tevékenységüket tovább szélesitik, elmélyítik és d i f f e r e n
ciálják. /D.B./
28/K 025:026:027.021 Tudományos és mŰBzaki könyvtárak. Szervezetük és ügyvitelük.
S c i e n t i f i c and t e c h n i c a l l i b r a r i e s . Their organization and administra- t i o n . 3 . p r i n t . New Yórk-London-Sidney, I n t e r s . Publ. 1964. X I . 398 p.
/ L i b r a r y science and documentation 4./ - STRAUSS, L u c i l l e J . - STRIEBT, Irene M. - BROWN, Alberta L.
A " L i b r a r y Science and Documentation. A s e r i e s of t e z t s and mo- nographs" c . sorozat 4. kötete tartalmazza a " S e i e n t i f l o and Techni
c a l L i b r a r i e s . Their organisation and management" c , először 1951- ben "Technical - L i b r a r i e s " elmen megjelent könyv számtalan utánnyomá
sának u j , korszerű kiadásában az ujabb utánnyomást.
A könyv 1964-es előszava s z e r i n t az Egyesült Államok olyan vál
l a l a t i , intézeti könyvtárai, információs irodái számára kíván útmu
tatást és bevezető ismertetést nyújtani a szakkönyvtári munka egész területéről, melyeknek információs bázisa az alaptudományokra és a műszaki tudományokra épül. Gyakorló könyvtárosok kézikönyv és tovább
képzésben résztvevők tananyag igényét egyaránt kielégíti. Felépítésé
ben fejezetről-fejezetre követi a szakkönyvtár működésének l o g i k a i sorrendjét. Foglalkozik mindenekelőtt a műszaki könyvtár fogalmi meg
határozásával /könyvtár - dokumentációs i r o d a - információs központ/, a személyi és működési költségfeltételekkel. Gazdag f e j e z e t tárgyalja a könyvtári tervezést, berendezéseket, a legkorszerűbb gépeket es eszközöket. I s m e r t e t i a hagyományos /könyv és folyóirat/, és a nehe
zen beszerezhető, 111. korlátozottan publikált, speciális kiadványo
kat; a beszerzés és feldolgozás menetét; feltárási módokat, beleért
ve a legkorszerűbb információs visszakereső rendszereket. Kitér a könyvtári tájékoztatás kérdéseire, és behatóan elemzi a vállalati/in
tézeti dokumentáció fontosságát, hasznosságát, műfajait. Külön f e j e zetet s z e n t e l az olvasóval való foglalkozás feltételeinek, valamint a munkahely könyvtári légköre kialakításának.
A könyv kitűnő forrásanyag, valamennyi f e j e z e t e tulajdonképpen a bibliográfiai hivatkozások, adatközlések gazdag szintézise. Szer
kesztési módszerében a szakkönyvtárügy elméleti tudnivalóit általában ismertetve, a könyvtári munka bármely vonatkozásával kapcsolatos f e l tételeket, eljárásokat, eszközöket és berendezéseket pedig konkrét példákkal illusztrálva, címjegyzékekre, adatokra támaszkodva tárgyal
j a . Mindezt teljessé t e s z i az egyes fejezetekhez o s a t o l t bibliográ
f i a i jegyzék, és a könyvet befejező appendix, amely tárgykörökre bontva egybegyűjti a szakkönyvtéri tájékoztatás, dokumentáció legfon
tosabb segédeszközeinek /szótárak, lexikonok, bibliográfiák, referá
ló lapok, s t b . / címjegyzékét.
A műszaki könyvtárügy irodalmának színe-javából összegyűjtött bibliográfiai hivatkozásokban, valamint a szakirodalmi tájékoztatás forrásainak jegyzékében a l e g f r i s s e b b adat az 1962. évből származik.
Nyilvánvalóan 1962-ig, a könyv szerkesztése lezárásának idejéig köz
l i a berendezések, készülékek nevét, továbbá a szolgáltató vállala
tok, gyártó cégek értékes címjegyzékét i s . Tekintve a szakirodalom és a gépi berendezések elévülését, valamint az "ujak1* bőséges megjelené
sét, a kitűnő kézikönyv csak ujabb kiadással tud eleget tenni a kor
szerű szakkönyvtári igények kielégítésének.
A " S c i e n t i f i c and Technical l i b r a r i e s . . . " - t az Egyesült Államok szakkönyvtárosai számára Írták, a könyv az ő speciális gyakorlatuk
ból, szükségletűkből i n d u l k i ; hivatkozásai zömmel h a z a i források;
példái amerikai könyvtárak, és természetesen azok a gépi berendezé
sek és a gyártó cégek i s . A kitűnő kézikönyvet azonban éppen forrás j e l l e g e , valamint az angol nyelvterületnek a műszaki tudományokban e l f o g l a l t jelentősége következtében nagy haszonnal f o r g a t h a t j a bár
melyik műszaki könyvtáros. , /D.E./
853
