Ebben a rovatban folyamatosan közöljük a külföldi szaklapok műszaki könyvtárakat ér
d e k l i folyóiratcikkeit, továbbá a könyvtártu
dományi es dokumentációval foglalkozó szak
könyvek Ismertetését.
C 0 I I T 8 1 B 1 I 1
12/K 002.55i002.6?/437/
A tudományos, műszaki éa gazdasági tájékoztatás felhasználása ée alkalmazásának módszerei a csehszlovák tudomány^ ás technika -e i - lódésében.- /Kandidátusi disszertáció/ - /EKonomika v y u z i t i a t e c h n i k a r e a l i z a c e vedeckych, technickjfch a ekonomick^ch i n f o r m a c i v r o z v o j i ás. vedy a t e c h n i k y / - S P I B I I , J , - Prága. Csehszlovák Tudo
mányos Akadémia Közgazdasági Intézete, 1964. 213 p.
A mű h a t réazbíl áll, három melléklete van, tartalmazza a szer
ző előszavát.
Az előszó a kandidátusi munka indokolását tartalmazza. Ezen túl
menően 'megállapítja, hogy a tudományoa-müszaki információk egyre nö
vekvő özöne megköveteli, hogy a felhasználók számára szükséges i n f o r mációk szervezettan rendelkezésre álljanak. Csehszlovákiában e z t a f e l a d a t o t az újjászervezett tudományod-műszaki és gazdasági tájékoz
tatási rendezer vállalta,
A mü első része: "Ismeretek megközelítése" cimmel kijelöli a t u domány oa-müszaki és gazdasági tájékoztatás helyét a többi tudomány között és kapcsolatát azokhoz. A mü fő része a I I . rész, amely a z t elemzi, hogy hogyan válik hozzáférhetővé és hogyan hat a tájékozta
tás a felhasználóknál. Ez a rész tudományosan elemzi a tájékoztatás hatékonyaágát a felhasználók különböző kategóriáinál, támaszkodva a r r a . a tekintélyes mennyiségű konkrét és számszerű adatra,amelyeket az utóbbi évek folyamán f o l y t a t o t t kutatások alapján összegyűjtöttek az i p a r i l a g f e j l e t t országokban.
A I I I . rész lényegében módszertani kérdésekkel f o g l a l k o z i k . A tudományos-műszaki és gazdasági tájékoztatás problémáinak vizsgálata három részre oszthatói
- a tudományos tájékoztatás szervezési kérdései, a felhasznált gépek t a p a s z t a l a t a i n a k tanulmányozása,az ezekkel f o l y t a t o t t műveletek, azok t e r j e d e l m e , a kapcsolatos kérdések;
- az osztályozás, visszakeresés rendszereinek, továbbá l o g i k a i , nyelvészeti problémái!
- a tudományos-müBZaki ismeretek nyomonkövetésének folyamatát - a I V . ráaz a tudományos-műszaki éa gazdasági tájékoztatás gaz
daságossági kérdéseivel f o g l a l k o z i k , mig
- az 7. szélesebb körben tárgyalja a tájékoztatási tevékenység gépesítésének szükségességét. Megállapítja a gépesítés éa a u t o m a t i zálás fontosságát. Ezt nem az automatizálás j e l e n l e g i d i v a t j a i g a z o l j a , hanem társadalmi szükséglet, amelyet k i k e l l elégíteni.
A mü nemcsak az a d o t t állapotokat rögzíti, amelyek Javításra azorulnak, hanem konkrét J a v a s l a t o k a t i s tesz a tájékoztatási rend
szer működésének kijavítására l a . / E J /
Í3/K 016:378.62 A Nehézipari Műszaki Egyetem oktatóinak i r o d a l m i munkássága
1949-l96"4. /Szerk.t 2IHG2 Péter - ZSIDAI József/ - Miakolc. 1965.
263 p./Nehézipari Műszaki Egyetem Központi Könyvtárának kiadványai.
9-BZ./
Az egyetemi könyvtáraknak a neves s z o v j e t bibliográfus, VILEHSZ- KAJA s z e r i n t a következő sajátos bibliográfiai f e l a d a t a i vannak! 1.
az egyetem történetének bibliográfiája, 2. az egyetem kiadványainak, az egyetem dolgozói munkásságának bibliográfiája, 3* azakbib11ográ
fiák az egyetem profiljának megfelelően. A most megjelent m i s k o l c i egyetemi bibliográfiában ezek az elemek szerencsésen ötvöződnek. A szerkesztők ugyanis az egyetem újraalapításának 15. évfordulójára t s k i n t e t t s l a bibliográfiai anyagon kivűl közlik az egyetem történe
t i irodalmát, az egyes tanszékek fejlődését és az egyetemen dolgozó professzorok és docensek pályafutását.
A bevezető tanulmány Írója, dr.TERPLÁN Zénó tanszékvezető egye
temi tanár m e g i s m e r t e t i az olvasót az egyetem történetével. Működé
sének első t l z évében a Nehézipari Műszaki Egyetem kettéosztva Mis
k o l c o n és Sopronban v o l t e l h e l y e z v e , 1959. óta szerves egységben dolgoznak Miskolcon az ősi selmeci Bányászati Akadémián alapított üá- nyászati és a Kohászati, v a l a m i n t a 15 évvel ezelőtt felállított iGó- péezmérnöki Tanszékek. Az egyes tanszékek s z a k i r o d a l m i munkássága e¬
lőtt a tanszékek rövid fejlődéstörténetét találjuk. Megtudjuk e z e k ből a leírásokból, hogy a m i s k o l c i tanszékek jórésze eredetét az Ősi selmeci tanazékekre v e z e t i v i s s z a . így például az Ásványtan és Kőzet
t a n i Tanszék, továbbá a Földtan-Teleptani Tanszék a Selmecbányán 1763-ban alapított "áaványtan-kómla-kohászat tanszók" utódai. Az e¬
gész világon kevés műszaki tanszék v e z e t h e t i v i s s z a eredetét 1770-re, m i n t a Bányaművéléstani Tanszék. A mai G e o f i z i k a Tanszék l a elődjé
nek t e k i n t i a selmeci Akadémia F i z i k a Tanszékét, melynek valaha DOPP- LEH Keresztély, a fénytanban róla e l n e v e z e t t e l v megalkotója i s taná
r a v o l t .
1964. végén az egyetem 33 tanszékén kb. 300 oktató tanított, kö
röttük két akadémikus, két akadémiai levelező t a g , négy műszaki t u d o -
Figyelőszolgálat
ményok doktora ás 30 kandidátus. Ez a tekintélyes tudós gárda, az ok
tatás m e l l e t t tevőleges részt vállalt a Magyar Tudományos Akadémia távlati tudományos témáinak kidolgozásában és a legtöbb tanszék szo
ros kapcsolatban állt a n T n i n M" 1' " ' * ' i T ^ i m n i r V; 0 | i p a r i igazgatóságok
k a l , gyárakkal és kutatóintézetekkel, és tevékenységük az i p a r i meg
bízások alapján k i d o l g o z o t t jelentős számú dolgozatban és értekezés
ben tükröződik. így a m i s k o l c i egyetemi bibliográfia a műszaki f e l sőoktatás és tudománytörténet hietográfiai kutatóin kívül a bányá
szat és kohászat szakemberei részére i s értékes bibliográfiai f o r rás, m i v e l e fontos k u l c s i p a r o k és tudományágak szakirodalmának j e lentős része a m i s k o l c i oktatók nevéhez fűződik. A bibliográfiában közölt mintegy 3000 publikáció a legkülönbözőbb kiadványtípusokban látott napvilágot. Sülön érdeme az összeállításnak, hogy a nyomta
tásban megjelent publikációkon kivül az u.n. nem hagyományos doku
mentumok, a műszaki kéziratok /kutatási jelentések, díjazott pálya
művek, tanulmányút! bsszámolők a t b . / kandidátusi értekezések, dokto
r i disszertációk, szabadalmak stb. szerepelnek benne. Sem ezűkséges hangsúlyozni, hogy ezek a kereskedelmi forgalomba nem kerülő és jó
részt a Magyar nemzeti Bibliográfiában sem szereplő anyagok milyen fontosak a bányászat és kohászat szakemberei számára.
A bibliográfia az egyetem s z e r v e z e t i tagozódásának megfelelően, a bányamérnöki, kohőmérnökl és gépészmérnöki k a r i tanszékek sorrend
jében közli az oktatók szakirodalmi munkásságát, A tanszék rövid történeti fejlődésének leírását az egyetemi tanárok Ó B docensek é¬
l e t r a j z a követi. Majd az oktató személyzet i r o d a l m i munkássága kö
v e t k e z i k az alábbi csoportosításban: könyvek, jegyzetek, önállóan megjelent müvek részleteit értekezések, pályamüvek s t b . - folyóirat
c i k k e k - l e k t o r i , szerk. közreműködéssel készült müvek- recenziók. A címleírások autopszia alapján készültek, és kitűnnek bibliográfiai pontosságukkal. Kisebb s z e r k e z e t i egyenetlenségek / p l . a könyv vagy folyóiratoikksk rsferátumainak nem egyöntetű feltüntetése, vagy az angol nyelvű elmeknél a nagy kezdőbetűk váltakozó szerepeltetése/
gyéren előfordulnak, ezeket azonban az magyarázza, hogy a bibliográ
f i a a szerkesztők előszava s z e r i n t rohammunkában készült. E kisebb hibákat bőven kárpótolja a világos szerkezet és a t a r t a l m i gazdag
sághoz méltó tipográfiai köntös, amely az Egyetemi Nyomdát dicséri.
A szerkesztők mindenre k i t e r j e d i figyelmét b i z o n y l t j a , hogy a gyors eligazodást biztosító névmutatóban például az egyes személyek mel
l e t t zárójelben feltüntetik azokat az éveket, amelyekben a r e g i s z t rált irodalom megjelent.
A műszaki bibliográfiák területén a bányász és kohász vonatkozá- auaknak hagyományai vannak. A Selmecbányái akadémia évkönyveiben mint r e j t e t t bibliográfiák jelennek meg és 1863-től az akadémia e- gyík neves professzora, KEBPBU A n t a l évkönyve v o l t hosszú Időn át a kohászat európaszerte i s m e r t és becsült s z a k i r o d a l m i tájékoztató
j a . Az évkönyv még más szakemberek szerkesztésében i s "Ksrpely's Bé
r i c h t e " címmel jelen.t meg a század végéig. Helyes uton járt tehát a m i s k o l c i Nehézipari Műszaki Egyetem Központi Könyvtara, amikor a bá
nyászat és kohászat j e l e s szakembereinek 15 éves munkásságát tükröző retrospektív bibliográfiát megszerkesztette. A m i s k o l c i egyetemi b i b liográfia minden t e k i n t e t b s n f e l v e s z i a vsrsenyt a hazai sgyatemek:
a debreceni, szegedi, soproni egyetemi könyvtár hasonló vállalkozá
s a i v a l , sőt a publikációk sokrétűsége, mennyisége és az áttekinthető-
sége révén t u l i s szárnyalja azokat, i g y a munka társadalmi hasznos
sága v i t a t h a t a t l a n . A. T /
HÉ3KRGER Károly - CSERHALMI Györn?: A g a z d a s á g o s s o r o z a t n a C T B
A Budapesti ibiiszaki Egyetem Központi Könyvtára a "Tudományos mü s z a k i bibliográfiák*' sorozatnak 6.számában a gazdaságos sorozatnagy
ság számítási problémáival f o g l a l k o z i k . A téma aktualitását az i p a r i termelés önköltség kérdése, a termelékenység növelésének problémája adja meg. A nagy sorozatban történő gyártás kérdéseivel a KGST i s f o g l a l k o z i k .
A szakbibliográfia korszerű tájékoztatási igényeket elégít k i s a szerzők nem elégednek meg a probléma egyszerű ismertetésével, ha
nem k r i t i k a i l a g vizsgálják és értékelik a szakirodalomban közzétett vagy i s m e r t eljárásokat.
Az ábrákat, számítási táblázatokat, képleteket közlő szöveges részhez c s a t l a k o z i k a 279 tételt BZámláló, betűrendes, r e g i s z t r a t i v bibliográfiai rész. A bibliográfia közli a hazai szakkönyvtárakban találhatő dokumentumok lelőhelyét és raktári jelzetét i e . /s - /
Veszprém megye könyvtáraiban található folyóiratok ielőhely- j e gye eke". Műszaki ás terc:eszettudományok. Összeállította: BOR György né - STEAUtí Gyuláné. Kézirat. Veszprém,'1966, 142 p.
Veszprém megye i p a r i " p r o f i l j a " a nehézipar. A megye területén lévő ezámos bányaüzem m e l l e t t több v e g y i p a r i léteeitmóny, kutató-fej lesztő intézet működik, és i t t találjuk a V e g y i p a r i Egyetemet i s .
Ezt a " p r o f i l " - t tükrözi a Veszprém Kegyei Könyvtárak Együttmű
ködési Tanácsa által közreadott "Műszaki és Természettudományok" f o lyóirat lelőhelyjegyzéke i s , amely az i p a r i l a g f o n t o s megye terüle
tén található 1300 féle hazai ós külföldi szaklapról ad számot. A Jegyzékben természetesen, ha kisebb mértékben i s , de a többi műszaki tudományágaknak, v a l a m i n t a természettudományoknak a folyóiratai i e szerepelnek.
A lelőhelyjegyzék elsősorban a Dunántúl műezaki szakembereinek f o n t o s segédeszköze, de i g e n nagy segítséget J e l e n t , különösen a de
vizás folyóiratok kölcsönzése szempontjából az üzemi, intézeti szak könyvtárosoknak.
A jegyzék használata egyszerű és áttekinthetők A betűrendes részben a folyóiratok felsorolását találjuk, a BZakrendi c s o p o r t o B l - tás az EgyetemeB Tizedes Osztályozást követi, a tárgyszavaB mutató a szakrendszerben járatlan érdeklődőnek ad eligazítást. A folyóiratok¬
nál a hiányos évfolyamokat éa példányokat 1 B feltüntették, Így sok f e l e s l e g e s bosszúságtól mentesül a kereső. A lelőhelyek Jelölése az
14/K 016i658.524
15/K 017.1/439.117/105
Figyelőszolgálat
Országos Széchényi Könyvtár kódrendszerét és módszerét követi. Az a- nyeg gyűjtése 1965. évvel zárul. A példásan Összeállított jegyzék folytatása 3 éves periódusokban J e l e n i k meg. „ ,
/ a z . i * /
16/K 024:378.19 lények, értékek és könyvtárak.- /Fscts, values and l i b r a r i e s / -
GROSS, M.W. - Student Use o f L i b r a r i e s , ALA, 1964. 1-13.p.
A következő tíz évben az sgyeteml hallgatók száma megkétszere
ződik, a továbbképzőé hallgatók száma pedig még gyorsabban nő. Ez te.emes költséggel Jár együtt, és könyvtári helyproblémát teremt.
A könyvtári állomány megtöbbszöröződik, de a folyóiratok, rédiú, t e levízió u j olvasókat nevelnek. Az alsó- és középfokú iskolások és te;; folyamhallgatók számának növekedése i s gyarapítani f o g j a a külön
féle könyvtártipuaok olvasótáborát. Amí e hatalmas expanziót i l l e t i , U.P. SNOW /a Két kultúra szerzője/ s z e r i n t a túlzott specialiaáció kettőszakadásra, a tudósok és humanisták elkülönülésére vezet. A b a j a "humanista" szemléletben van, mely lebecsüli a termodinamikát.
SNOw - bár Jól látta meg a kettéhasadást - r o s s z u l elemezte a két kulturális magatartást. Nem arról van szó, hogy az e g y i k e t a termo
dinamikával, a másikat a Hamlettel tipizált tudása J e l l e m z i , hanem hogy az e g y i k e t a tények leírása a g y a k o r l a t i hasznosság szempontjá
ból érdekli, mig a másik a tényt egy u j igazság teremtésére használ
j a f e l . A tudásnak két eleme van: az objektivitás, i l l . a viszonyu
lás az ismerethez, az ismeret értékelő beillesztése a kultúrába. Ez a szubjektív elem a f o n t o s , civilizációnk fő kérdése, hogy t u d j u k , miért tegyük inkább e z t , mint azt. A könyvtárakból humanista atmosz
férának k e l l áradnia, a könyvtárak nemcsak a tényeket, de az értéke
ket tartalmazó anyagokat i s őrzik, a lélek táplálékait, a költésze
t e t , drámát, filozófiát s t b .
024:378.19
Hét szempont a vitához.- /Seven g u i d e l l n e s to d l s c u s s i o n / - ROGERS, R.D. - Student Ose o f L i b r a r i e s , ALA, 1964. 14-18.p.
1. Nem az a probléma, hogy az alsó-, közép- és felsőfokú diákok monopolizálják a nyilvános könyvtári szolgáltatásokat, mint ahogy sokan a könyvtárak diákok által történő használatának problémáját ebben látják, hanem az, hogy a tanulók a többi hagyományos olvasóval egyenlő szolgáltatásokra t a r t a n a k igényt. Ebben az évtizedben az e¬
gyetemi hallgatóság megkétszereződött, a nevelés és a könyvtári hasz
nálat között pedig szoros Összefüggés van, a könyvtar elsőrendű ne
velési intézmény. 2. Még mindig gyenge a könyvtárak diáklátogatott- aága, 10 millió tanulónak nincs i s k o l a i könyvtára. Ezen túlmenően i s gyenge az amerikaiak könyvtáréllátottsága, könyvtárhasználata. 3.
A publikációk tömegének Özönlése, az egzotikus nyelvű anyagok szapo
rodása nagy erőfeszítést igényel a könyvtárostól, mind a szerzeménye
zés, mind a feldolgozás tekintetében. 4. F i g y e l n i k e l l a feltárás és
ellenőrzés u j módszereire és technológiájára, az automatizálás l e h e t séges alkalmazására. A problémák: a katalóguslapok növekvő rugalmat
lansága, az oaztályozáai j e l z e t e k fokozódó bonyolultsága s t b . 5. A túlzott specializáció és a tudomány túlhangsúlyozása veszélyeaak, Fontosak a morális-etikai, a romantikus vagy szubjektív értékek i s , 6. A könyvtári szakemberek minőségének, szakképzettségének kérdése éppúgy f o n t o s , mint számuké. 7. A könyvtárosoknak nemcsak más könyv
tárosokkal, de a nevelőkkel és a törvényhozókkal i s jó k a p c s o l a t o k a t k e l l f e n n t a r t a n i u k .
024:378.19
A rendelkezésre álló Ó B hozzáférhető források megállapítása a diákiRények kielégitésének céljából.- /AssesBing the a v a i l a b l l i t y and a c c e s s i b i l i t y o f resources to m'e'et student needs/ - SCHICK, F . L . - DREHMAJi, H.T. - líAHAR.m'.H. - SAKOEE, T. - Student üae o f L i b r a r i e s , ALA, 1964. 19-56.p.
Az i s k o l a i , akadémiai és nyilvános könyvtárakban nagy erőfeszí
tések tapasztalhatók az olyan munkakörök, v a l a m i n t azon igé
nyek kielégítésével kapcsolatosan, melyek a f i z i k a i adottságokra éa a krónikusan alacsony szakmai s z i n t e n álló személyzetre vonatkoznak.
A demográfiai és neveléai trendek s z e r i n t k i c B i a valószínűsége an
nak, hogy a könyvtárakra nehezedő nyomás csökkenne. A h e l y i kormány
zat szerkezete, a községi, kerületi és tagállami finanszírozó és ad
minisztratív tBvékenység hozzájárul a könyvtarak súlyos helyzetéhez, A közkönyvtárosok f i z i k a i lehetőségeik megjavulásában reménykednek, de helyenként t a p a s z t a l n i o k k e l l a költségvetés csökkentését és a z t , hogy az adminisztráció nem gondolkodik a megnövekedett nevelési f e l adatok terminusaiban. Nem vesznek t e k i n t e t b e o l y e n megoldásokat,mint az általános nevelési adó vagy a vasúti szállításnál r e n d s z e r e s i t e t t fennhatósághoz hasonló neveléai fennhatóság létesitéas. Egyes tagál
l a m i könyvtári rendszerek olyan Jó együttműködést t u d t a k t e r e m t e n i , a m i l y e t a pénzben, munkaerőben s t b . való részesedésük lehetővé t e t t . A könyvtári d e f i c i t e k megfigyelését a könyvtáros-összejöveteleknél nagyobb fórum elé k e l l v i n n i . Olyan fórum elő, a h o l a könyvtárosok hozzájárulása a diákoknak megfelelő könyvtári szolgáltatásokkal kap
c s o l a t o s a n a nevelők, törvényhozók éa minden hatalommal éa pénzzel rendelkező tényező érdeklődésének homlokterébe kerül.
025.155
A könyvtári források hozzáférhetőbbé tételének technológiájában elért~eredmények f elhasználás a. - /XI altig advances i n technology to make l l b r a r y resources more aváilable/ - SHAW, S.H. - Student üae o f L i b r e r i e a , AIiA, 1964. 72-62.p.:
A publikált információk kezelésének problémája automatizálást s u g a l l . A gépek akkor hasznosak, ha relatíve magas az ismétlődő műve
l e t e k száma, gyakorisága és nem hasznosak ellenkező esetben. A könyv
tárban kát terület kínálkozik: a könyvek szállítása és a katalógusla-
649
Figyelőszolgálat
pok készítése. Ami az információtárolást i l l e t i , i t t bonyolultabb gépek alkalmazása i s i n d o k o l t . Az információtárolás eszközei az o¬
l y a n referensz-sszközök, mint a térképek, mérnöki kézikönyvek, t e c h n i k a i adattáblázatok, indexek, folyóiratkivonatok s t b . , melyek a visszakeresés mechanizmusaként használatosak. Az Információs igény a helyszínen azonnal és a kivént formában kielégíthető, ha t u d j u k , hogy miként Juthatunk hozzá a kívánt információhoz.- Le k e l l Írni összegyűjtött formában a z t , ami egy vagy több helyen megtalálható, mégpedig a dokumentumok, o l d a l a k vagy paragrafusok sorszámozásával, majd tárgyuk s z e r i n t részletesen elemezni k e l l az egyes tételeket /az ETC, a tezauruszok, a l f a b e t i k u s tárgyköri megjelölés s t b . eszkö
z e i v e l / - Az anyag kutatási stratégiája attól függ majd, a k i a rend
s z e r t kérdezi. A könyvtárat ugy k e l l e l r e n d e z n i , hogy az informáci
ót tartalmazó tétel megtalálható legyen az anyagok típusai, kötetei, s a felhasználások gyakorisága e z e r i n t . A gépi visszakeresés hatéko
nyabbnak b i z o n y u l t nagy könyvtárakban, mint a manuális. K i s könyvtá
rakban gazdaságtalan számológépek használata; i t t tehát a gépi k u t a tás m e l l e t t továbbra i s szerep j u t a hagyományos eszközökkel f o l y t a t o t t kutatásnak.
021.3
A könyvtári potenciál általános értelmezésének fejlődése.- /Ds- veloping generál understanding of l i b r a r y p o t e n t i a l / - BLAKELY,H.J.- Student üae o f L i b r a r i e s , ALA, 196*. 93-110.p .
A könyvtárak szerepe egy dinamikus társadalom nevelési folyama
tában több aspektusban, j e l e n t k e z i k . I t t a könyvtári f e l a d a t megérté
sével és e f e l a d a t teljesítésének lehetőségeivel és igényeivel f o g l a l k o z u n k . A tudományos folyamat 3 dimenzióban j e l e n t k e z i k : a gondol
kodás u j u t j a i , az ismeret növekedésének és a tudás alkalmazásának u j u t j a i . Az első a tudományos magatartás, mely s z e r i n t a természet r e n d e z e t t a a rend fokról-fokra feltárható. A második a tudomány mód
s z e r e i v e l /kisérlst, matematika, indukció, dedukció/ kapcsolatos. A harmadik s z e r i n t a tudás hatalom. A viszony i t t kölcsönös: nagyobb tudás nagyobb hatalomhoz, ez pedig még nagyobb tudáshoz vezet, 1665- ben j e l e n t meg az első általános tudományos folyóirat, 1930-ban 300 i l y e n v o l t , 10 évvel ezelőtt 100 000. A specializált funkciók szün
telenül fejlődnek, de az egyetemes irányvonalnak nincs perspektívá
j a , óriási az anyagi haladás, is az anyagi haladás önmagában e t i k a i l a g semleges. Racionalizmus, Iparosodás, városiasodás, specializáciő következteben hézagok vannak nemzetek, területek, csoportok, csalá
dok és sgyének között s ez növeli a feszültséget. A nevelők - ideért
ve a könyvtárosokat i s , a k i k a tanítók és nevelők segítőtársai - a tudás alkalmazói. Okét kalauzolással bízták meg egy e t i k a s z s r i n t , mely társadalmunk demokratikus idsáljából táplálkozik. - A diákoknak a könyvtári szolgáltatásokkal kapcsolatos központi igénye: az i s k o l a i , a nyilvános és az egyetemi könyvtárak közötti összhang. Ehhez megfelelő személyzetre, f i z i k a i adottságokra és a technológiai ered
mények alkalmazására van szükség.
024:378.19
A könyvtári szolgáltatások hozzáigazítása a dláklgényekhez.
Szolgáltatások éa a személyzet igazgatása.- / S t a r t i n g l l b r a r y a e r - v i c e s t o meet s t u d e n t needa. S e r v i c e s and Pereönnel management/ - AEJdSIEONG, Ch.M. - Student .Dse o f " U b r a r i . e s , ALA, 1964. 111-121.p.
Az első lépés a várható' Igények felmérése. A 18-19 éves népes
ség 1960. és 1970. között közel 5 millióról több mint 7 millióra nö
v e k s z i k . 1 9 6 0 - r a a növekedés további 70 SÍ. Az egyetemre menő ifjúság részaránya e z e n belül i s nő. A tudás exponenciális görbe s z e r i n t g y a r a p s z i k . Régebben a közönség megelégedett az o l y a n könyvtárral, mely a megfelelő könyveket v a l a m i l y e n módon I n d e x e l t e . A jövőben a könyvtártél a z o n n a l i információt igényelnek, akár benne v a n az egy könyvben, akár n i n c s . A könyvtáraknak Így a folyamatos tudás e n c i k lopédiáivá k e l l válniok, s nsm l e h e t n e k könyvraktárak. Növelni k e l l a diákkönyvtárak számát, a szakképzett könyvtárosok részarányát, kü
lönösen az i s k o l a i könyvtárakban, A múltban a z v o l t az ideál, hogy mindenütt szakképzett személyt k e l l a l k a l m a z n i , a h o l az jobban ellát
j a a munkát, mint a szakképzetlen; most v i s z o n t a szakképzettet oda k e l l irányítani, a h o l c s a k ő t u d j a ellátni a munkát a mindenüvé.ahol a szakképzetlen megállja a helyét, i l y e t k e l l küldeni. A képzett könyvtárosok hiánya o l y nagy, hogy ez nem f o g j a f e n y e g e t n i a könyv
t a r o s szakmát. Ma a könyvtárak nem egyedülálló intézmények, hanem egy hálózat t a g j a i . - S z o r o s együttműködést k e l l t e r e m t e n i a tanítók és a közkönyvtárak között, p l , az iskolák rendelkezésére k e l l bocsá
t a n i a könyvtári katalógusok másolatalt, hogy az oktató személyzet át t u d j a vizsgálni a z anyagot. Az i s k o l a i könyvtárak megnövekedett szerepének betöltéséhez p e d i g Jó i s k o l a i könyvtárosokra v a n szükség.
024:378.19
A könyvtári szolfiáitatások hozzáigazítása a diákigényekhez.
Könyvtári nevelés.- / S t a f f i n g l l b r a r y a e r v l c e s to meet stüd'ent needa L i b r a r y e d u c a t i o n / - SHERA, J.H. - Student Ose of L i b r a r i e s . ALA, 1964. 122-133.p.
Az I s k o l a az ember intellektuális erői kibontakoztatásának e s z köze, a szellemről k e l l gondoskodnia és a könyvtár az Ő arzenálja.
Vereségeket szenvedünk a tudatlanság e l l e n i küzdelemben, m i v e l nem t a n u l t u k meg, hogyan bánjunk e f e g y v e r z e t t e l . A könyvtár a nevelési f o l y a m a t integráns része. Kétféle könyvtári szolgálat van a tanulók számára. Az e g y i k : a diákot közvetlen k a p c s o l a t b a hozzuk a tudás á¬
ramlásával azáltal, hogy megtanítjuk a r r a , hogyan találja meg útját egy b i z o n y o s témájú irodalomban, így a diák megismerkedik a b i b l i o gráfiai módszerekkel, bibliográfiákkal és más eszközökkel, melyeket ugyanolyan készséggel k e l l a l k a l m a z n i a , mint a matematikát vagy a nyelvtudást. E z ne tantárgy l e g y e n , hanem túra a könyvtárban a a könyvtáros k a l a u z l e g y e n azon az uton, mely az intellektuális a n a r chián át az igényeket l e g j o b b a n kielégítő könyvekhez v e z e t . A másik az információszolgálat. Ebből következik, hogy o l y a n könyvtárosra
Figyelőszolgálat
van szükség, a k i egy tárgykor specialistája, a k i képes a tanitésze- mélyzettel Összeköttetést t e r e m t e n i és értelmezni t u d j a a diák ré
széről egy speciális területen jelentkező igényt, A könyvtárosnak ismernie k e l l a nevelési rendszer struktúráját, céljait és a könyv
tár helyét ebben a struktúrában. Tudnia k e l l , hogy ml jár együtt a tanulás komplikált folyamatával. Ismernie k e l l a tanuló pszicholó
g i a i és intellektuális problémáit. Tekintéllyé k e l l válnia a tudomá
nyok, különösen a társadalomtudományok területén.
021.3+024:378.19 A konferencián e l h a n g z o t t j a v a s l a t o k összefoglalása.- /Sum--- j of the group recomoendations/ - L0"#EL1, K. - Student üse o f L l b r a r j e s ALA, 1964. Í89-199-P.
1. Először i s meg k e l l állapítani, hogy ml az, amit a diákok 1 - gényelnek a könyvtártól és mi az, ami az igény kielégítésére már r e n delkezésre áll. 2, A nevelók és könyvtárosok kommunikációja iránti 1 - gény az olvasandó anyagokkal kapcsolatosan jelentkező diákigények tisztázásánál, a cselekvési döntéseknél és az igények kielégítését illetően. 3. Meg k e l l határozni, hogy a különféle könyvtártípusok
nak milyen sajátos funkciójuk van a diákok szolgálatában. 4. 71 k e l l f e j l e s z t e n i a különféle könyvtártípusok közös akcióját, együttműködé
sét, 5. A könyvtárak korszerűsítésének céljából meghatározott mérték
ben növelni k e l l a pénzügyi támogatást. 6, A könyvtárakat érintő ösz- szes törvényt, r e n d e l e t e t , szabályozást felül k e l l vizsgálni és ugy k e l l őket a l k a l m a z n i , hogy a növekvő diákigények kielégítését előse
gítsék és ne gátolják, 7. Fokozni k e l l a könyvtáros-toborzást} nagy a hiány szakképzett könyvtárosokban, 8. Hatékonyabban k e l l f e l h a s z nálni a könyvtári személyzetet azáltal, hogy felülvizsgáljuk a könyv
tárak helyzetét, és u j személyzeti t e r v e k után kutatunk. 9. A t e c h n i k a i és mechanikai eredményeket jobban f e l k e l l használni a könyvtá
rakban. 10. U j u t a k a t k e l l k e r e s n i a könyvtárhasználatnak a diákok részére történő oktatásában.
021.3
iJeveléa: dilemmák évtizede.- /Educatlon: a decade of dilemmas/ - COULD," 's'.B. - 5-tudent Ose o'f U o r a r i e s , ALA, 1964. 200-212.?..
A könyvtárosok szorosan kapcsolódnak a korszerű nevelési irány
zatokhoz. A modem nevelés a könyvtári szolgáltatások fokozását i ¬ gényli. A következő évtizedben sok nevelési dilemma j e l e n t k e z i k majd, ezek közül négyre térek k i . /líind a négy a társadalmi, gazdasági, p o l i t i k a i és s z e l l e m i életnek a nevelési f o l y a m a t r a g y a k o r o l t hatásá
v a l kapcsolatos./ 1 . Egyfelől a diákok növekvő tömege, másfelől az i n d i v i d u a l i s t a dlákneveléa értékéről való felismerésünk közötti d i l e m ma. Hogyan erősíthetjük meg az i n d i v i d u a l i s t a , perszonalizált neve
lést a diákok millióinak körében? A nagy tömeg f o r r a d a l m i módszerbeli változásokat igényel /ez nemcsak tanitógépeket, televiziőt j e l e n t , b a -
nem a z t , hogy ez egész magatartást meg k e l l változtatni a diák irá
nyában./ 2. Tudomásul vettük a z t a szükségletet, hogy f i a t a l j a i n k legyenek érzékenyebbek az érettség iránt; de ez szembenáll a formá
l i s felügyelet előnyeivel, m i v e l ez hatékonyabb ás kényelmesebb. A hallgatónak t a p a s z t a l a t o t k e l l szsreznie a diákönkormányzatban, meg k e l l t a n u l n i a a v i s z o n y t a hatalom és felelősség, az akció és követ
kezmény között. Se éz a diákkal való individuális foglalkozást i ¬ gényli, 3. Egy közvetlenül korunk szociális és gazdasági struktúrá
jából fakadó ujabb fogyatékosság: mig a pedagógusok az intellektuá
l i s integritás m e l l e t t állnak, addig társadalmunk állandó nyomást gyakorol az ifjúságra a konformitás és a szenvedélyes irányítás f e lé. 4. A legfontosabb; békére k e l l nevelnünk az ifjúságot az ameri
k a i nemzetgazdaság kellős közepén.
/n.Gy./
.0.
P O L Í Ó I R A T S Z E M L E
298 001.815:025.4:801.522.5 Tezaurusz-terv a tárgyszavazás és az osztályozás megkönnyitésé-
r e . - /Thesaurus p r o j e c t t o a i d i n d e x i n g and claasífying/ - S c l e n t i - f i c I n f o r m a t i o n Notes, 7.k. 4.ez. 1965.aug.-szept. p. 13-14.
A Rudgers Egyetemen megkezdték osztályokba s o r o l t fogalmakból álló te"zsurusz KTépííéséT, amelyhez betűrendes szakmutató c s a t l a k o z i k . Ezzel iparkodnak áthidalni a különbséget az információ-vissza
keresési igények nyelve és az osztályozórendszerek nyelve között. A kísérleteket egyelőre a meteorológia szakterületén indították meg.A feldolgozás osztályozási alapanyaga az ETO; ezen kívül kézikönyvek tárgymutatóját, értelmező szótárakat, ezek kereszthivatkozásait, könyvtárak szakkatalógusának tárgyszavait a t b , használják fel.Számos osztályozd és tárgyszavazó szakembert i s bevonnak a munkába. Mindez
z e l a tezaurusz-kiépítés módszerét i s elemzik. A kialakított t e z a u rusz anyagát lyukkártyákon és mágnesszalagon az érdeklődők r e n d e l k e zésére bocsátják, A kísérletnek a tezauruszok kialakításának módszer
tanára vonatkozó eredményeit kutatási jelentésben t e s z i k közzé.
/H.G./
299 001.815:801.522.5 A tezaurusz mint a tudományos dokunentálás e g y i k alapeszköze.-
/Tazaurul - un instrument de bazá i n documentarea gtiintifíca/ - GRECÜ, K . - s t u d i i a i C e r c e t a r i de Documentare s i Bibllólogie, 7.k.
2.sz. 1965.jun. p. 145-153.
A tezauruszokra vonatkozó i r o d a l m i adatok összefoglalása után röviden i s m e r t e t i a romániai Itadományoe Dokumentációs Központban e területen folyó munkatT A"k~5nilai szerkesztőségben szerény k e r e t e k -
