Könyvszemle megtekintése

Ebben a rovatban folyamatosan Ismertetjük a könyvtártudománnyal éa szakíródalmi dokumen­

tációval foglalkozó szakkönyvek ás külföldi szaklapok folyóiratcikkeit, v a l a m i n t közöljük az elkészült fordítások, az u j mUszakl segéd­

könyvek, az u j műszaki folyóiratok és az OMKDK- ban elkészült irodalomkutatások jegyzéket.

.0.0.

KÖNYVSZEMLE

13/K/67

S Z L O V Í Z H O Z Z A J A R U L A S A SZAKIRODALMI D O K U M E N T Á C I Ó M O N O G R A F I K U S

IfiODALMAHOZ. MARÉK GIGÁJUK KÖHYVERÖi

CIGANIK.M.: P e r Informátionsfonda i n W i s s e n s c h a f t , Technik und Okonomie. J J e r l i n . V e r l a g Die W i r t s c h a f t , 1967. 424 p.

Csehszlovákiában a dokumentáció és információ elméletének mü­

velésére és g y a k o r l a t i f e l a d a t a i n a k módszertani kidolgozására élénk és eredményes tevékenység f o l y i k . Majd egy évtizede j e l e n t már meg J i r i TOiíAM könyveV a müszeki tájékoztatás felhasználásáról és a dokumentációs munka módszertanáról, amely a s z a k i r o d a l m i informáci­

ós munka g y a k o r l a t i módszereit, a dokumentációs t e c h n i k a eszközeit és berendezéseit f o g l a l t a össze, fóleg a vállalati és intézeti tá­

jékoztatási szervek szemBzögébÓl és munkájának előmozdítására, g y a ­ k o r l a t i céllal és ennek megfeleld hatékonysággal.

A már 1946-ban alapított prágai Műszaki Dokumentációs, Központ, amely 1953-tól Műszaki ós Gazdasági Információs Intézet /üotav pro Technické a Ekonomické Informace = U T E I N / elnevezéssel f o l y t a t t a működését, e amelynek nevét 19^6-tól "Tudományos, Műszaki és Gazda­

sági Információs Központ"-ra / U s t f e d n i Vedeckych, Technickych a Ekonomickych I n f o r m a c i = U V T E I / módosították, kát évtizede e n n e k a

TOMAH.J.i V y u z i v a a i t e c h n i c k y c h i n f o r m a c i . Metody dokumentaóni Praée. P r a h a , 1 9 5 9 . 3 5 9 p.

5 7 5

s z e r v e z e t t módszertani munkának i e központi letéteményese. Számos kitűnő elméleti éB g y a k o r l a t i információs szakembert n y e r t meg mun­

katársának, i l l e t v e a d t a meg a lehetőségét i l y e n irányú képzettsé­

güknek. 1962. óta módszertani folyóiratot ad k i /Metodika a T e c h n i ­ ka I n f o r m a c i / , amelyben a dokumentáció és információ elméletének és gyakorlatának fejlődését a z ország /túlnyomórészt az Intézet/

szakemoerei r e n d s z e r e s e n elemzik, sót alkotó tartalmú tanulmányaik­

k a l előmozdítják. Az Intézet élen jár az információügy u j irányza­

t a i n a k kialakításában, amit talán legszembetűnőbben a vezető B z e r - vek és káderek információs igényeinek vizsgálatéra és kielégitósá- r e 1965. november 23-26-én Prágában t a r t o t t szimpózium tanúsít.2/

érinek a z i g e n eredményes szimpóziumnak az Intézet nemcsak szervezé­

sében s z e r z e t t érdemeket, hanem Jórészt munkatársai és egyéb s z a k ­ emberek nagy számban való közreműködésével az érdemi eredmények e l ­ éréséből i e messzemenően k i v e t t e a részét. E z t l e h e t t a p a s z t a l n i az információügy más s z o c i a l i s t a orBzágokbeli tudományos rendezvényein i s ; az eredményesen közreműködők között a cseh s z a k e m b e r e k s z i n t e minden alkalommal élen járnak.

Most a csehszlovákiai cseh szakemberek széles körébe, számos kisebb tanulmány és folyóiratcikk közreadása nyomán egy 53 szerzői i v terjedelmű monográfia előbb /1964/ szlovák3/, majd /19&7/ német nyelvű kiadásával belépett egy pozsonyi szerző i e , Dr.Marék CIGÍNIK mérnök, a kábelteulmikával és a szigetelő anyagokkal foglalkozó b r a t l s l a v a i kutató intézet /Vyzkumny Uetav Kabelű a Izolatü/ i n f o r ­ mációs szolgálatának vezetője, a k i több mint másfél évtizede műkö­

d i k s z intézeti BZintü tudományos tájékoztatás területén, A német nyelvű kiadás szövegét az NDK dokumentációelméiéti vezető tekinté­

l y e , D r . J o s e f KOBLITZ rendezte sajtó alá éB i r t a műhöz néhány o l - d a l a B magvas előszót.

A mű tárgya a tudomány, a t e c h n i k a ós a gazdaság információs bázisa ós annak használata elsősorban irodalomkutatási célra, a vállalati /intézeti/ ós ágazati tájékoztató munka területén. A könyvben f e l d o l g o z o t t ismeretek tehát Csehszlovákiában és az NDK- ban i s , a h o l a műszaki-gazdasági tájékoztatás döntően a vállalati és ágazati un. információs állomások munkájára épül, igen széles felhasználói kört érintenek, s nyilván ennek tudható be a német nyelvű kiadás megjelentetése i s .

A f e l d o l g o z o t t tárgykör a Bevezetés-bői feltehetően a s z a k ­ irodalomból merített információk a l a p j a i r a /bázisára, fondjára/ vo­

natkozó Ismereteknek rendszerbe foglalása kívánna l e n n i , m i n t h o g y a téma exponálásaként nemzetközi információs konferenciákról,

A szimpózium anyagát l d . i Symgosium a Ekonomickych a Techniko- ekonomickych Információn pro R i d i e i Orgány a Vedouei Kádry.Fraha, 1966. U7TEI, 267 p.

CIűANIK.M.: Vytvaranie a v y u z i v a n l e fondu informácii vo vede,tech- n i k e a ekonomike. Bratislava-íraha, 1964.328 p.

TMT 14-évf. S.BZám 1967.augusztus

VIHITI-ről, dokumentációról, információtudományról, bibliográfiá­

ról, könyvtárügyről szól, bár a f e j e z e t végén a tudományos, t e c h n i ­ k a i és gazdasági informácló'k kórét jelöli meg vizsgálódása tárgyául.

Ez pedig kétségtelenül és nem Jelentéktelenül szélesebb a csak a szakirodalomból meríthető információknál.

Hazai s z i s z t e m a t i k a i vizsgálódásaink mai állása lehetővé t e s z i , hogy a természettudományok, a t e c h n i k a és a gazdasági élet szamára szükséges információkat előbb két főcsoportra különítsük e l , um. a gazdálkodó vagy kutató egységek un. 1. belső információira, amelyek az intézmény munkája során k e l e t k e z n e k és 2. külső Információkra,a- melyeket az informálandó más helyről s z e r e z be. Ez utóbbiak t a r t a l ­ mukra nézve a / tudományosak, b/ műszakiak, c / műszaki-gazdaságiak, d/ közgazdaságiak, e/ gazdasági-piaciak, f / s t a t i s z t l k u s a k es g/

irányítás jellegűek /tervezésre, pénzügyekre, bankügyletekre, szám­

v i t e l r e s t b . vonatkozóak/, formájukat t e k i n t v e pedig származhatnak

«/ i r o t t /nyomtatott/,fi / egyéb vizuális /kiállítás, bemutató/,!?/

auditív /szóbeli érintkezés, előadás, értekezlet, szimpózium, kon­

f e r e n c i a s t b . / és £ / audio-vizuális / f i l m , TV/ forrásokból.

A s z a k i r o d a l m i információk t a r t a l m i l a g csak a 2. a/-d/ csopor- t o t , f o r m a i l a g pedig a 2 . t x / c s o p o r t o t ölelik f e l , s igy az i n f o r - mációs fond elnevezéssel különösen vállalati s z i n t e n megtévesztő a k k o r élni, ha lényegileg az e m i i t e t t szűkített területek informá¬

cióiról v a n szó. A könyvben helyenként találkozunk ugyan a 2..S/-ÓI információs forrásokkal i s /bár r e n d s z e r i n t nem módszeres taglalá­

s u k k a l / , de a 2.e/-f/ csoport körébe eső információkra nézve csak e¬

g y e s utalásokra bukkanhatunk, a 2. g/ c s o p o r t , végül az 1. főcso­

p o r t t e l j e s anyagára p e d i g általában még utalásokat sem igen látunk.

A legfőbb h i b a mindenesetre a z , hogy az információknak e z t a genea­

lógiáját a könyv s e h o l sem vetíti az olvasó elé, s Így elolvasása után mindent t u d n i a k e l l , ami információk gyűjtésére, rendszerezé­

sére, felhasználására vonatkozik.

Az olvasónak ez a félreértése annál i s inkább jogos, mert a könyv csak a záró 11. f e j e z e t b e n a d j a meg az o t t közölt értelmező szótárban az információs fond fogalmát, az előbb k i f e j t e t t e k s z e r i n t o t t i s megtévesztőén. InformationsfonÖB cimszó a l a t t ugyanis e z t o l ­ v a s h a t j u k ! "Zuoammenfaseung a l l e r Informátionén zu e i n e r bestimmten s a c h l i c h e n Komplexitat." A minden információra kiterjedő fogalmi Jegynek a könyv t a r t a l m a s z e r i n t i információs fond-fogalom a mon­

dottak s z s r i n t semmiképpen nem f e l e l meg. A másik fogalmi jegyről:

a tárgyi komplexitásról a 4. f e j e z e t b e n e z t o l v a s h a t j u k : "Unter' Grad d e r s a c h l i c h e n Komplex!tát von Informátionén v e r s t e h e n w i r den Umfang der erkannten B a c h l i e h e n őeziehungen des j e w e i l i g e n íor- s c h u n g s g e g e n e t a n d e B zu allén ü"irigen Gegenstanden" /p,167/. Hágán információn a szótér s z e r i n t oxyaa felismeréseket k e l l érteni, ama*

l y e k e t valamely kommunikációs eszköz segítségével hozzáférhetővé tesznek, és amelyeknek információs értékük v a n . Az információs ér—

ték pedig ugyancsak a szótár e a e r i n t az információknak az a képes­

sége, a m e l l y e l információ iránti igényeket kielégíthetnek.

Mindebből látnivaló, hogy a könyv fogalmai nem mélyen a l a p o - z o t t a k és nem a n n y i r a tárgyi, mint inkább szubjektív ismérveken

577

nyugszanak. A tudományos-műszaki vagy gazdasági információ f o g a l ­ mát véleményünk e z e r i n t ésszerűen osak az objektíven u j i s m e r e t r e , nem pedig a tájékozatlan igénylő szubjektív igényére l e h e t és s z a ­ bad alapítani, egyébként az információknak az eligazítás, felvilá- goeltáB /Auskunft/ értelméhez jutunk e l , aminek szintén meg l e h e t a szerepe és elhivatottsága, de nem a tudományos, sőt nem i s a vál­

l a l a t i belső tájékoztatás területén, hanem azok részére, a k i k nem u j a t , számukra újként szeretnének végül i s megismerni.4/

Az információs fondnak a szerző legalább 7 fajtáját látszik megkülönböztetni, a könyv különböző h e l y e i n különböző elnevezéBek- k e l . A szótár két fondot említ: az aktuális és a készenléti fondot.

Az aktűális információs fond a t e l j e s n e k az a része, amely a f e l ­ használó aktuális igényének t e m a t i k a i l a g megfelel..A készenléti fond pedig a t e l j e s n e k az a része, amely a felhasználó jövő igőnyei- v e l várhatóan szakmailag azonos. Mindkét esetben ismét szubjektív ismérv a kategorizálás a l a p j a , és emiatt i s a fogalmi tagolás nem kizárólagos, azaz nem o s z t j a f e l dichotomikusan két részre a f o g a l ­ mat, hanem csak két szektorát v e t i t i elénk. Egyéb szektorokat a könyv egyéb h e l y e i n k e l l még keresnünk.

I l y e n a természetes információs fond, amin valamennyi informá­

ciós forrás összességét érti, s i g y ez az egyetemes emberi tudás világméretű lecsapódása lenne ,/p. 338-339./.. F e l s o r a k o z i k mellé az alap-információs fond, amin bibliográfiai és könyvtári fondot ért /p.440./. A könyvtári fond, amin könyvtári katalógusokat k e l l feltehetően érteni /p.7l'./. A kSnyvfond /könyvállomány/ az előbbi­

nek tényleges a l a p j a /p.71./. A könyvtári különleges fond /p.308./

végül a könyvtárban lévő tényleges információs egységek /kűlönle- nyomatok, folyóiratcikkek, részmüvek, fordítások, fotókópiák/ ösz- ezefoglalő k e r e t e .

A különféle információs fondok kategóriáit még tovább színezik és minősítik a kutatási fondok /Hecherchefonás/. Természetesen ezek i s s z e k t o r o k r a bomlanak", és a feldolgozás technikája folytán a könyv különböző h e l y e i n mutatkoznak be. A k l a s s z i k u s kutatási fond a közvetett /bibliográfiai vagy dokumentációs eszközökkel közvetí­

t e t t / információknak összefoglalása tárgyi és források s z e r i n t i komplexitásuk s z e r i n t /p.79./. Ha ezek valamely intézmény, társa­

dalmi csoport vagy. személy tevékenységére irányulnak, speciális ku­

tatási fondként, ha átfogóbb érdeklődési körűek, általános kutatá¬

s i fondként jelölhetők /p.79./. A célralrányitott kutatási fond / g e z i e l t e r Recherchefonds/ az általános kutatási fondból "saját törvényszerűségei s z e r i n t " / ? / készül /p.172./. Ismét más az opera­

tív kutatási fond /p.241./, amin a szótár s z e r i n t az optimális retrospektivitás időszakára vonatkozó állományt k e l l érteni. Szó

4/?ö. az információ fogalmáról POLZOVICS I . ! Információszerzés, -feldolgozás és műszaki irodalmi dokumentáció. = A tudományos ku­

tatások szsrvezése és módszerei. / S z e r k . Szabó L./ Bp. 1 9 6 5 . Mérnöki Továbbképző Intézet 4390.sz. p.345-388. közexebbról p . 3 4 5

3 4 6 .

578

TMT 14.évf. 8.szóm 1967.augusztus

van azután még folyó i r o d a l m i fOndról, amin lényegében folyóirato­

kat ért a szerző /p. 81./i r e t r o e p e k t i v fondról, aminek a folyóira­

tok lezárt évfolyamait, valamint a referáló folyóiratokat, b i b l i o ­ gráfiákat és katalógusokat minösiti / p. 9 9 . / . Az optimális kutatási fond olyan célrairényitott információs állomány, amelyet optimális keresési szempontok B Z e r i n t rendeztek / p. 3 8 0. / l Végül a mechani­

zált kutatási fond olyan bázis, amely a gépesített szelekciót l e h e - t T v ? t e s z i / p. 3 7 9 . / -

Ezekről a különféle "fond"-okról B Z Ő I tehát a könyv. S hogy mit tár f e l róluk, a r r a - a recenzió ezük k e r e t e i m i a t t - u t a l j a n a k a könyv egyeB f e j e z e t e i . A Bevezetés után az 1 . inditő f e j e z e t a tudomány, a t e c h n i k a és a gazdasági élet kölcsönhatásait tárgyalja m i n t e g y 5 0 o l d a l o n , a témához képest t u l bőven. I t t e s i k szó a

" s z a k i r o d a l m i áradatról ^' és annak "exponenciális" növekedéséről /p.27-30./. Nem vehető zokon a szerzőtől, hogy szintén áldozatul e¬

s e t t a szakirodalom exponenciális fejlődését hirdető prognózisoknak és azok nyomán maga i s tovább fűzte a tévee kalkulációk Borát. A L l b r a r y of CongreBB körültekintő, ánalitikus e t a t i s z t i k a i vizsgála¬

t a i n a p j a i n k r a mér kimutatták,5/ hogy szó B i n c s p l . 5 0 vagy éppen 100 ezer tudományos és műszaki folyóiratról a világon és ezeknek évi 8 - 1 5 ?É-OB növekedési rátájáról - miként az exponenciális fejlő­

dés matematikai kifejtői hirdették -,hanem l e g f e l j e b b 3 5 ezerről, / e sorok Írója a volument 1960- b a n szémitásokkal 2 0 e z e r r e becsül­

te és ma sem t a r t j a többnek/6/I A növekedést pedig majdnem kiegyenlí­

t i a folyóiratok megszűnési aránya / e m i i t e t t számításaink évi 1-2

#-os növekedést vélelmeztek/. V i s z o n t nem értékeli kellően a s z e r - zS a kutatásQelentések / p. 6 8 . / évi produkció jót / c s a k 1 0 0 - 2 0 0 e ¬ zerre' t e s z i , h o l o t t maga az USA többet termel évente/, sem pedig növekedési rátáját /erről nem i e szól/, h o l o t t valójában ez a z a terület, a h o l valóban rendkívüli mennyiségi fejlődéssel l e h e t szá­

molni, / a z a z i t t e s e t l e g szó l e h e t exponenciális fejlődésről, ha a ma még hiányzó évi világtermeléeí és növekedési adatok e r r e kellő alapot adnak/. I t t jegyezzük meg, hogy a kutatási jelentések a z i n ­ formációs fondok építésében, nemkülönben az irodalomkutatási tevé­

kenység során i s jóformán t e l j e s e n e l h a n y a g o l t elbénést k a p n a k a könyvben, h o l o t t különösen kutatóintézeti s z i n t e n ezek képviselik az információk legbővebb és leghatékonyabb forrását.

A 2. f e j e z e t az információ forrásairól szól, ujabb 5 0 oldalon, a hatalmas ismeretanyaghoz képest meglehetősen felületesen ós elég­

gé rendszertelenül. A 3 . f e j e z e t mintegy 4 0 o l d a l o n az információs igények kielégítésének módjairól értekezik, de túlnyomórészt a

5 / GOTTSCHALK, Ch.M. - DESMOHD, W . P . : World-wide census o f s c i e n t i - f i c and t e c h n i c a l s e r i a l s . = American Documentation, 1 9 6 3 .J u l . p .1 8 8 - 1 9 4 .

6^ Vö. POLZOVIŰS I . : Az elsődleges szakirodalom közreadási formái­

nak szervezési problémái, = OmKDK Évkönyv 1 9 6 0 . Bp. 1961, p . l? 6 - 229, közelebbről p .2 0 4 - 2 0 9 .

5 7 9

visszakereső /irodalomkutatást kívánó/ igényekkel. Meglepő, hogy még a folyamatosnak n e v e z e t t tájékoztatást /p.157-161./ i s valójá­

ban olyan irodalomkutatáson nyugvó e g y s z e r i tájékoztatásnak t e k i n ­ t i , amely a dokumentációs és bibliográfiai segédleteken t u l a f o - lyóiratoit még l e nem zárt legújabb évfolyamait i e áttekinti,holott - legalább i s intézeti s z i n t e n - évtizedek óta adnak kutatási té­

mákra visszatérő időközönként /legalább havonta/ tájékoztatást a folyó irodalomból /mint ahogy a szerző intézeteben i s vannak i l y e n témák és adnak i s azokra folyamatos tájékoztatást, vö. p.320./, és e z t t e k i n t i k h e l y e s e n folyamatos tematikus információnak. Legújab­

ban pedig a referáló folyóiratok és egyéb rendszeres dokumentációs szolgáltatások m e l l e t t országos és világszinten p l . a szövegkörnye­

zetéé permutált indexeket l e h e t jellemzően folyamatos kutatási s e ­ gédletnek minősiteni, nem i s beszélve a most több helyen kisérleti bevezetés a l a t t álló szelektív információterjesztésről / S e l e c t i v e D i s s e m i n a t i o n of Information = SZÍ/. Előbbit a könyv a jövő fejlő­

désről szóló f e j e z e t b e n éppen c s a k megemlíti /p.367./, az utóbbiról azonban, ugy létezik, n i n c s értesülőse.

A következő rövidebb 4 . f e j e z e t az információk feltárásának racionalizálásáról, lényegileg a célrairányltott kutatási fond szervezéséről és az e z t alátámasztó s z a k p r o f i l u folyóiratállomány összeállításáról szól. Utóbbi során közli a kábeltechnika és a s z i ­ getelőanyagok legfontosabbnak itélt folyóiratainak jegyzékét /p.178- 189./. Nec válik a könyv szisztematikájának előnyére, hogy a f i z i k a , 3 kémia és az e l e k t r o t e c h n i k a legfontosabb folyóiratainak jegyzéke­

i t v i s z o n t a 2 . f e j e z e t közli /p.84-98./. A majdnem 50 o l d a l r a t e r ­ jedő 5 . f e j e z e t az o p e r a t i v kutatási fondokban alkalmazásra ajánlott osztályozási rendszerekről szól, köztük legbővebben a különféle or¬

szágok szabadalmi osztályozásáról és az Egyetemes Tizedes Osztályo­

zásról. Erősen hiányolható, hogy különösen kutatóintézeti s z i n t e n figyelembe jövő különféle tárgyszavas osztályozási rendszerek közül érdemben csak az uniterm r e n d s z e r r e l f o g l a l k o z i k . A koordinált I n ­ dexelés más r e n d s z e r e i említést sem kapnak. A könyvnek egyébként bizonyára alkotó hozzájárulása l e h e t e t t volna az információügy e l ­ méletéhez és gyakorlatához, ha a szerző foglalatoskodásónak konkrét területére: a kábeltechnika és szigetelőanyagok tárgyköreire adott v o l n a egy általa / i l l . az intézet által/ k i d o l g o z o t t osztályozási táblázatot / t e z a u r u s z t / .

A kb. 40 o l d a l r a terjedő 6, f e j e z e t az o p e r a t i v kutatáBi fond képzésének részletezését t a r t a l m a z z a . Sajnálatos módon i t t i s i s ¬ métlésekbe bocsátkozik az információk élettartamának elemzésével /p.243-245./, amit már az 1. f e j e z e t b e n /p.32-35-/ i e tárgyalt. Az eddigieknél szűkebben dotált /20 o l d . / 7. f e j e z e t az o p e r a t i v k u t a ­ tási fond saját feltáró munkával való kiegészítését, azaz azokat a teendőket mutatja be, amelyeket az információs szakintézmények k i ­ induló feladatuknak k e l l , hogy t e k i n t s e n e k , de amelyeket vállalati és intézeti dokumentációs szervek sem mellőzhetnek. Ez a tevékeny­

ség az információkat tartalmazó s z a k i r o d a l m i közlemények folyamatos figyelemmel kisérése, kiválogatása, címleírása és t a r t a l m i i s m e r t e ­ tése. Ezen a téren a könyv közlései hiányosak, e l n a g y o l t a k és sok t e k i n t e t b e n tisztázatlanok. A s z a k i r o d a l m i közlemények figyelemmel kisérésének és válogatásának teendőiről e g y e t l e n szó sem e s i k /más

580

TMT 14.évf. 8.szám 1967.augusztus

f e j e z e t e k b e n sem/, a címleírást illetően nem kapunk útmutatást a cim fordításának szempontjairól, az értelmező címről és variánsai­

ról, a folyóiratcímek rövidítéséről, a kiegészítő bibliográfiai a¬

datok felvételének részleteiről. Áttekinthetetlen a t a r t a l m i f e l ­ dolgozásról és változatairól szőlő rész. KOBLITZ az előszóban szó­

vá t e s z i , hogy a szerző a német /és tegyük hozzá a nemzetközileg i s e l t e r j e d t / terminológiától eltérően a referátumot annotációnak n e v e z i . E z csak részben áll h e l y t , mert i t t i s és a könyv más ré­

s z e i b e n i s a szerző vagylagosan használja a két megjelölést anél­

kül, hogy közöttük megkülönböztetést tenne. Ugy tűnik mindeneset­

r e : ha maga fogalmaz, annotációt mond referátum h e l y e t t , ha v i s z o n t forrásmüvek nyomán értekezik, a referátum kifejezést használja /vö.

különösen p.287./.

A 8. f e j e z e t lenne valójában a könyv alapvetően lényeges f e j e ­ z e t e , amely a fondok irodalomkutatási célú felhasználásáról szól;

e r r e mindössze 18 o l d a l t szán a könyv, h o l o t t i t t lenne alkalma nemcsak leíró, hanem fejlesztő, alkotó jellegű kutatómunka f o l y t a ­ tására, i l l . bemutatására. Sajnos még a leíró részek sem t e l j e s e k , nem olvashatunk a kutatás különféle módszereiről / p l . a hőlabda- mődszerU kutatás meg s i n c s említve, ami pedig kutatóintézeti s z i n ­ ten kedvelt és gyors eredményt b i z t o s i t ő módszer/. Ugyancsak hiány­

z i k , i l l e t v e fogyatékos a kutatási eredmények feldolgozási típusai­

nak és módszereinek a bemutatása és elemzése. Csak a szótárban s z e ­ r e p e l p l . a szakirodalomkutatásl tanulmány / S t u d i e n b e r i c h t / típusa, ami pedig intézeti s z i n t e n a szakirodalomkutatás leghaladottabb és már évtizedek óta világszerte e l t e r j e d t műfaja.

A 9. f e j e z e t mintegy öBBzefoglalása lenne az e d d i g i közlések­

nek "információáramlás és irányitása" cimmel kb. 50 oldalon, több elméleti jellegű, eddig nem e m i i t e t t következtetéssel i s . A termé­

s z e t e s és az o p e r a t i v információé fond kategóriái i t t visszatérő átfedésekkel újra megtárgyalásra kerülnek / p . 338-540, 342-348./.

Végül a 10. érdemi zárófejezet "Az a l k a l m a z o t t információtudomány múlt és ,~iöyó fejlődése" cimen valójában Csehszlovákia dokumentáci­

ós B s e r v e z e t e l n e k kialakulásét és két évtizedes fejlődését mutatja be, és rövid prognózisát a d j a a várható fejlődés Irányainak, lénye­

g i l e g szintén Csehszlovákiában, anélkül s a j n o s , hogy abban konkrét fejlődési követelmények és irányok határozottan kikristályosodná­

nak. A könyvet 11. fejezetként majdnem 200 dokumentációs fogalomra ösBZeéllitott szótár zárja l e /p.369-38b./, amely számos legalább i s vitatható értelmezése ellenére - megítélésünk s z e r i n t - a könyv legpozitívabban értékelhető f e j e z e t e .

A könyv szerkesztési és feldolgozási módszere bőven él az eg­

z a k t tudományok eszközeivel. A számszerű adatok diagramokba, g r a f i ­ konokba, táblázatokba foglalása előmozdítja a közölt tényszerűségek áttekintését, képletek, modellek, folyamatábrák közreadása ugyan­

csak jő szolgálatot t e s z a természettudományi módszerekben n e v e l k e ­ d e t t olvasóknak / a szövegközti grafikonok, modellek, ábrák száma 50, a táblázatoké 41/. Ugyanakkor a szöveg ozerkesztése nem t a r t lépést s tudományos kéziratszerkesztés vagy éppen a dokumentációs szerkesztési munka r e n d s z e r t a n i , tagolási, tömörség iránti és a közlési•egységek kiemelése iránti követelményeivel. Mint már egyee helyeken példaképpen említettük, a szöveg közlései igen gyakran nem

581

a tárgyuknak megfelelő f e j e z e t b e épültek, emiatt azután ugyanannak a tárgynak az újbóli napirendre kerülésével visszatérően l e h e t t a ­ lálkozni, A mondanivaló kifejtése általában mértéktelenül t e r j e n ­ gős, mesterkélten elméleties és fölöslegesen tudományoskodó. Az' é- gyes gondolatkörök megfelelő tagolása és tipográfiai kiemelése az a l f e j e z e t e k e n belül hiányzik, ami pedig az i n s t r u k t i v szövegközlős- nek ma már - különösen a dokumentáció területén - helyesen f e l i s ­ mert hatékony módszere.

Mindent egybevetve, a könyv a dokumentáció ée információ egy aránylag széles tárgykörének /az információk visszakeresésének/

nem a legsikerültebb részletes monográfiája. UJ eredményekkel nem igen gazdagítja a s z a k i r o d a l m i dokumentáció elméletét vagy gyakor­

latát, ezért elsősorban ismeretterjesztési /oktatási/ célokra Jö­

het - a tárgykört illetően - figyelembe /feldolgozási módszere v i ­ szont e r r e kevéssé t e s z i alkalmassá/. Fogyatékosságai ellenére 1B örvendetes, hogy két nyelven i s megjelenhetett, ami az információ­

ügy iránti érdeklődés fokozódásának szembetűnő bizonyítéka.

/ P o l z o v i c s I . /

14/K/67

A nem hagyományos dokumentumok a központi éa a tanszéki könyv­

tárakban. Szerk. Móra László. Bp. ÓMKDK Soksz. 1§61. 184 p. /Buda­

p e s t i Műszaki Egyetem Központi Könyvtára Módezertani Kiadványai.

6.sz./

A kiadvány a nem hagyományos dokumentumokat három főasoportban tárgyaljai

1. műszaki kisnyomtatványok, 2. műezakl kéziratok,

3. audio-vizuális dokumentumok.

A főcsoportok után - függelékként - a nem hagyományos dokumen­

tumok nyilvántartására gyakran használt kézi- és gépi lyukkártya­

r e n d s z e r e k e t i s m e r t e t i . Végül - a Jobb használhatóság érdekében - tárgymutató és idegen nyelvű /angol, német, o r o s z / összefoglalók e- gészitlk k i a kiadványt.

A nem hagyományos dokumentumok beszerzése, feldolgozása, n y i l ­ vántartása és tárolása a műszaki szakkönyvtárak komoly problémája.

Feltétlenül h e l y e s tehát, hogy a BMEKK a tanszéki könyvtárosok M á ­ rnára e problémakörről hasznos kiadványt készített. A témát előzőleg az OMEDK már módszertani kiadványban és módszertani körlevélben f e l d o l g o z t a . A j e l e n l e g i összefoglalás jó g y a k o r l a t i j a v a s l a t o k a t ée tanácsokat nyújt. Sajnos a g y a k o r l a t i tanácsok nem t e r j e d n e k k i mindenre, s ez a kiadvány egyik jelentősebb hiányossága i s , mert amíg a beszerzés, feldolgozás, nyilvántartás terén pontos éB kime­

rítő információkat szolgéltat, addig a meglehetősen nagymennyiségű dokumentumcsoportok selejtezéséről, elavuláséról igen keveset mond.

532

THT 14.évf. S.Bzám 1967.augUBztus

h o l o t t a könyvtárakban a j e l e n l e g i elhelyezési körülmények között ez nemcsak a nem hagyományos, hanem a hagyományos dokumentumok t e ­ rén i s igen nagy fontosságú. A nem hagyományos dokumentumok óriási mennyisége és tartalmuk aránylag gyors elévülése m i a t t a s e l e j t e ­ séét feltétlenül - dokumentumtípusónként - részletesen k e l l e t t v o l ­ na i s m e r t e t n i ,

A hanglemezeket éB magnószalagokat tárgyaló f e j e z e t nem emlí­

t i , hogy a nyelvtanuláson, i l l . a nyelvoktatáson kivül mind széle­

sebb körben t e r j e d e l a szakforditások magnószalagokon való rögzí­

tése. A könyvtárak a z inkább a u d i t i v t i p u s u szakemberek számára gyors és hathatós segítséget tudnak nyújtani a műszaki könyvtárak­

ban tárolt és magnószalagokon rögzített fordításokkal.

A kiadvány erőssége a szövegközti ábra- ée képanyag, amelyet még a g y a k o r l a t i példák sokasága i s gazdagít, bár egy-egy példa nem a legszerencsésebben i l l e s z k e d i k a szöveghez. Például a 4.4 I l l u s z t ­ rációk, lapkivágások, g r a f i k a i plakátok cimU f s j e z e t végén közölt példa nem a tanszéki könyvtárosoknak, hanem elsősorban a közmüvslő- dési könyvtárosoknak nyújthat segítséget a plakátok pontos címleírá­

sához.

A f e j e z e t e k végén közölt bibliográfiák hasznos útbaigazítást adnak azok számára, a k i k egy-egy témát részletesebben akarnak t a ­ nulmányozni. Helyesebb l e t t v o l n a a f e l s o r o l t dokumentumok t e r j e d e l ­ mét i s közölni és azokat v a l a m i l y e n l o g i k a i vagy mechanikus s o r r e n d ­ ben / p l , szerzői betűrend/ közölni.

A BMEKZ és a z OMEDK együttműködése keretében 5 0 0 példányban m e g j e l e n t e t e t t módszertani kiadvány nemcsak a műszáki egyetemi t a n ­

széki könyvtárOBoknak, hanem a más hálózatban működő könyvtárosok­

nak i s komoly segítséget adhat a nem hagyományos dokumentumokkal kapoBolatoB munkájukban. /Terebeesy k /

15/K/67

HERDAH.O.i The advanced theory o f language a s choice and chance. /A nyelvnek mint választásnak és véletlennek elmélete/

S p r i n g e r - V e r l a g , B e r l i n , H e i d e l b e r g , New York, 1 9 6 6 . 4 5 9 p.

A szerző s t a t i s z t i k u s . A n y e l v s t a t i s z t i k a i aspektusával már több könyvben f o g l a l k o z o t t /"Language a s Choice and Chance" 1 9 5 6 ;

"Type-Token Mathematlcs" 1 9 6 0 ; " C a l c u l u s o f L i n g u i s t i c O b s e r v a t i o n s "

1 9 6 2 / .

Ebben a könyvében a z előbb f e l s o r o l t könyvekben tárgyalt kér­

déseket f o g l a l j a egységbej a n y e l v kvantitatív elméletét kívánja megteremteni. A könyv s z e r k e z e t e :

1 . A nyelv, mint véletlen jelenség I . - S t a t l B z t i k a l nyelvészet Ebbsn a részben a z t f e j t e g e t i , hogy a kommunikáció résztvevői a jelentésűk alapján választják k i a s z a v a k a t közleményeik létreho-

5 8 3

záséhoz. Minthogy a hangzás éB jelentés között véletlenszerű a kap- C B o l a t , az elemi egységek közleményben előfordulását a véletlen

"szabályozza". A fonómák egyes nyelvekben t a p a s z t a l t gyakoriságát különféle táblázatokban f o g l a l j a össze, i l l e t v e idézi különféle szerzők müveiből.

2. A n y e l v , mint választás I . - Szótár ée B t i l u s - s t a t i s z t i k a Egy adott kontextust illetően a közlemény létrehozójának a

"választása" a döntő. Azonban a legkisebb korpuszban i s ismétlődő szavak meglehetősen nagy mennyisége f o r d u l elő. Ez a tény t e s z i l e ­ hetővé, hogy a közleményeket valószínűségi tőrnek tekinthessük, az előfordulási gyakoriságokat pedig valÓBzinÜBégi változóknak. Külön­

féle nyelvű szerzők különféle müvein meghatározott gyakorisági l i s ­ tákon m u t a t j a be ezeknek a valószínűségi változóknak a z eloszlását és egyes jellemzőinek a meghatározását.

3. A nyelv,_mint véletlen jelenség I I . - A n y e l v s t a t i s z t i k a i univerzuma. A n y e l v i struktúrák optimális r e n d s z e r e i

Az elBŐ f e j e z e t b e n az Önmagukban v e t t fonémák és szavak gyako­

risági értékeinek meghatározásával és az ezekből leszűrhető követ­

keztetésekkel f o g l a l k o z o t t . I t t a kombinatorikus problémákat elem­

z i a nyeív különféle s z i n t j e i n .

Vizsgálja az egyes fonémák feltételes valószínűségeit, azaz a fonémák előfordulásának valószínűségét egy vagy több más fonéma u¬

tón, a szavak bizonyos h e l y e i n , különféle magán- és mássalhangzók egyűtt-előfordulásót s t b . Ezekre épitve f o g l a l k o z i k a szőhosszuság /fonémákban mérve/ eloszlásának kérdéseivel és elemei a k l a s s z i k u s versmérték s t a t i s z t i k u s vizsgálatának egyes a s p e k t u s a i t i s .

E l e m z i e z t a kérdéskört l e x i k a i síkon i s . A szemléltető anyag i t t Szent Pál l e v e l e i ! s t a t i s z t i k a i karakterisztikák rnsgállapitÓBá- nak lehetőségét vizsgálja, az egyéni s t i l u a jellemzésére. Ezen a s i k o n megvizsgálja az elsődlegesen a fizikában a l k a l m a z o t t kvantum­

s t a t i s z t i k a nyelvészeti alkalmazásának lehetőségét és hasznosságát i s .

Ezekhez az elemzésekhez kapcsolódóan f o g l a l k o z i k az informáci­

óelmélet nyelvészeti alkalmazását érintő problémákkal ée i s m e r t e t néhány e d d i g i vizsgálatot.

4. A n y e l v , mint választÓB I I . - A n y e l v i dualitás

A második f e j e z e t b e n a "választás" kérdését az önmagukban v e t t s z a v a k r a vonatkozóan vizsgálta. I t t a "jelentés" struktúráját v i z s ­ gálja - mint a "nyelv l e x i k a i síkján fellelhető szolidáris rend­

s z e r t " . Ez nem tekinthető olyan e t a t i s z t i k a i univerzumnak, mint a¬

milyenről a 3 . f e j e z e t b e n sző v o l t . Ebből a szempontból a különfé­

l e oppozíciók a dominánsak. Ezek közül k e l l bizonyos alapvető oppo- zlciőkat kiválasztani, amelyek elemzését fokozatosan finomítva kö­

zelíthetjük meg a szótanforgó n y e l v i univerzumot. Ennek előrebocsá-

TMT 14.évi. 8.ezém 1967.augusztus

tása után vizsgálja a nyelvben fellelhető dualitások egy részét.

S. S t a t i s z t i k a nyelvészeti szemináriumok számára

Ebben a f e j e z e t b e n az alapvető s t a t i s z t i k a i összefüggéseket éB módszereket f o g l a l j a össze.

Valamennyi f e j e z e t e t az a z t a témakört érintő bibliográfia zár-

í a* /Petőfi S . J . /

sVe

FOLYÓIRATSZEMLE

lo3/67 001.815:002 Kézi indexslés. /Manuál i n d e x i n g / = I n f o r m a t i o n R e t r i e v a l

L e t t e r , B e t r o i t , l . k . 12.az. 1966.épr, p.1-4.

A G e n e r a l E l e c t r i c Company tájékoztatási osztályén dolgozd szakemberek 22 tájékoztatási központnak 61 kézi indsxeléBsel fog­

lalkozó szakemberével f o l y t a t t a k megbeszéléseket és eredményeiket a j e l e n cikkben i s m e r t e t i k .

Az indexeléssel mint s z e l l e m i /emberi/ tevékenyeéggel a z i r o ­ dalomban csak Igen kevés dokumentum f o g l a l k o z i k , ezek 1B - e c i k k e l ellentétben - főleg a gépi indexelés problémáit tárgyalják.

Az indexelés módjára vonatkozó megállapitásókat a következő­

képpen l e h e t ösezefoglalni: behatóan a dokumentumnak c s a k a z álta- lánoB, áttekintő részét tanulmányozzák, bár az indexelő kifejezése­

ket a dokumentum bérmely részéből v e h e t i k ; t e z a u r u s z o k a t és egyéb segédleteket használnak; az egész c i k k e t r e n d s z e r i n t nem olvassák e l ; egy átlagos dokumentummal való foglalkozás i d e j e 13 p e r c .

Az indexeléssel foglalkozó szakemberek közül a legtöbbnek kö­

zépfokú vagy magasabb végzettsége van; biológuB vagy vegyész; isme­

r i a különböző indexelési technikákat; gyors; k a p c s o l a t o k a t t a r t &

szakmai s z e r v e z e t e k k e l ; továbbképzésben v e s z részt; i s m e r i a v i s z - szakeresés módszereit; i s m e r i a felhasználó igényeit; r e n d s z e r i n t nem e r r e a szakmára készül; naponta átlag 27 dokumentumot dolgoz f e l ; átlag 4 éve d o l g o z i k a szakmában; az átlagos életkor 36 év;

kb. 3 őrét képes egyfolytában kifaradés nélkül d o l g o z n i ; saját t u ­ dásának mélysége határozza meg az indexelés mélységét; sokan u n a l ­ masnak tartják munkájukat; egyesek a szerző, mások a felhasználó szempontjából vizsgálják a dokumentumot; sokan az összefoglalás a-

5 8 5