Ebben a rovatban folyamatosan ismertetjük a könyvtártudománnyal éa szakirodalmi dokumen
tációval foglalkozó szakkönyvek és külföldi ssaklapok folyóiratcikkeit, valamint kosöljük az elkészült fordítások, ae uj műszaki segéd
könyvek,az uj műszaki folyóiratok ás az 0UK2K- ban elkészült irodalomkutatások Jegyzékét.
• o.
KÖNYVSZEMLE
9 / K / 6 7 002.513:779.1:681.6 gKANK.O.: VervlelfáltlpujiRsverfahrerj lm B e t r i e b . /Sokszorosi-
tó eljárások az üzemben/ München,' l9i>b'. Hanser V e r l a g . 95 p. /3e- triebabücher. 27./
Ottó FRAKK, a közismert nemet reprográfiai éa dokumentációa szakember több kiváló szakkönyv után most egy rövidre fogott, de tartalmában teljesaégre törekvő, közel 100 o l d a l a s összeállítás
s a l j e l e n t k e z e t t , melyben az üzemekben használatos másoló- és sok
szorosító technikával f o g l a l k o z i k . A könyvtári és dokumentációs szakembereknek i s jelentós e kiadvány, mivel a reprográfia össze
foglaló néven ismeretes sokszorosító- és másolótechnika elóször az i r o d a i és Ügyviteli munka, a gazdasági élet egyes munkafolyamatai
nak ésszerűsítésével t e r j e d t e l , s a könyvtárakban, levéltárakbari és dokumentációs intézetekben csak később alkalmazták.
A sokféle másoló- és sokszorosító eljárást egyszerű és átte
kinthető felépítésben tárgyalja. Először a fénymásoló eljárisoicat I s m e r t e t i , melyek a hagyományos mérnöki rajzmásoláson t u l ma már Jelentős tényezővé váltak az i r o d a i másolőtechnikában i s k i s és könnyen kezelhető készülékek formájában ós az olcsó nyersanyagok alkalmazásával. A fényképészeti eljárások és rokonterületei cím
szó a l a t t az érintkező-másoló /kontakt/ eljárásokat i s m e r t e t i . I t t kerül leírásra a n e g a t i v - p o z i t i v , a közvetlen pozitív, a diffúziós-, V e r i f a x - , Thermofax- és Drycopy-eljárás, a papir éa filmanyagra k é szillő o p t i k a i másolóeljárások és az elektrofotográfla. Kii lón f e j e zetet s z e n t e l a mikrofilm alkalmazásának, részletesen i s m e r t e t i a mikrofilmezés minden kérdését, igy célját, nyersanyagait, gépi f e l szereléseit, alkalmazását és egy mikrofilmlaboratórium megszervezé-
s é t . A sokszorosító eljárások közül a szeszes /ormig/, az átnyomó / s t e n c i l / , lemezes /adrema/ és k i s o f s z e t eljárások kerültek r é s z l e tes l e í r á s r a .
A reprográfiai részlegek számára azonban nemcsak a f e j l e t t e b b , hanem egyszerűbb másoló- s s sokszorosító eszközök i e jelentősek, mivel ezeket kiegészítésképpen alkalmazni k e l l az egyéb drágább és komplikáltabb eljárásokkal p á r h u z a m o s a n . A szerző nem f e l e d k e z e t t meg az író- és rajzeszközök és - p a p í r o k , -tinták és f e s t é k e k , Író
g é p e k , fényszedÓgepek, előnyomott rajzfóliák és átnyomófóliák tár
gyalásáról sem; külön részben f o g l a l k o z i k a m ű s z a k i r a j z o k kérdésé
v e l , esek és az előbb e m i i t e t t r a j z ós íróanyagok reprográfiai vo
n a t k o z á s a i v a l . A kép még nem volna t e l j e s , ha csak rövid áttekin
tésben l a , ne kapnánk összefoglalást a dokumentációs foto- és sok- szorositőrészlegek működésére vonatkozó k é r d é s e k b e n , a többi között gazdaságossági számításokat, szakmai éa munkaszervezési irányelve
k e t .
A kötet használatát elősegíti a közel 50 jőminőségü kép és táblázat, a 45 tételből álló bibliográfia. J ó l használható könyvet ajánlhatunk e kiadványban minden szakember s z á m á r a , t e k i n t e t nélkül a r r a , hogy a reprográfia szakterülete-e, vagy pedig munkájában se gítőeszközként használja a másoló- és sokszorosító eljárások termé¬
, /Pétervári L.B./
l o / K / 6 7 007.3:159.95i301.16 Coaununication Processes./Kommunikációs folyamatok//Szerk.:
Prank'A.Géldara/ Pergamon P r e s s , Oxford, London,.. 1965. 299 P¬
A k ö t e t egy 1963-ban Washingtonban t a r t o t t konferencia anya
gát t a r t a l m a z z a . Ez a konferencia a NATO által s z e r v e z e t t konferen
ciák sorában a harmadik v o l t ; az első kettőt P á r i z s b a n , illetőleg
Soeeterberg-ben t a r t o t t á k . , Az alábbiakban röviden összefoglaljuk a konferencián megtár
gyalásra került öt téma p r o b l e m a t i k á j á t . 1. Adattárolás
A bevezető előadás az ember "jel-felfogó-képességéről", adatok emberi tárolásának p r o b l é m á i r ó l , az egy és több dimenziós Ingerek
r ő l , valamint a különféle redundanciákról szóló szakirodalom átte
kintését a d j a . A c s a t o l t bibliográfia t ö b b , mint 100 adatot t a r t a l maz. A hozzászólók a Shannon-wiener mérték m e g f e l e l ő s é g é t , a p s z i chológia jelentőségét elemezték. Az előadás és a hozzászólások i s e x p l i c i t e vagy i m p l i c i t e egy átfogó elmélet szükségességének b i z o nyításához szolgáltattak a d a l é k o k a t . Ennek olyan kérdéseket k e l l e ne e l d ö n t e n i e , mint a releváns és redundáns elemek szerepe az embe
r i kommunikációban, a dimenzionálta és energetikus redundancia v i szonyának jelentősége a közlésben s t b .
Figyelőszolgálat
2. Adatátvitel
Ez a téma szervesen kapcsolódik az e l ő z ő h ö z . Az előadd i s és a hozzászóld* i s a probléma "valószinüsógszámltási aspektusát" he
lyezték e l ő t é r b e , / i t t 1B emberek közötti kommunikációról v o l t e z ó / Azt fejtegették, hogy az információk tudomásul vételében, azok i n terpretálásában és a megfelelő válasz kialakításában milyen s z e r e pet játszik "az előfordulások gyakorisága".
3. Hyelvl akadályok éa n y e l v i gyakorlat
Ez a szekció az emberi kommunikáció résztvevőinél a közlemé
nyek létrehozásánál és tudomásulvételénél fellépő akadályokat e l e mezte. Ezek valamennyi n y e l v i eikon, tehát a f o n e t i k a , a grammati
ka és a szemantika eikján i s fellelhetők. /Nemcsak akkor, ha nem az anyanyelvét beBzéli v a l a k i , hanem anyanyelven belül i s , különösen különféle dialektusok esetén./ A v i t a résztvevői azokat a módszere
ket k e r e s t é k , amelyek segítségével ezek az akadályok a minimumra csökkenthetők.
4. Cpofort-kommunikáció
Az első két téma a tárgyalt problémát elsődlegesen egy, ember
re vetítette; a harmadik téma az ember és ember közötti kommuniká
ció kérdésével f o g l a l k o z o t t . E z t széleeitette tovább a negyedik szekció témája, amely egyén és közösség viszonyával f o g l a l k o z o t t a kommunikáció szempontjából. A kommunikáció valamennyi összetevőjét / a d ó , v e v ő , közlemény, válasz/ ebből az aspektusból elemezték.
5. Ember és gép közötti kommunikáció
Ez a szekció a programok tervezésének, összeállításénak és l e írásának problémáival f o g l a l k o z o t t . Különösképp az automatikus programozás lehetőségeit ée feltételeit elemezték-, azokat a köve
telményeket, amelyek betartásával a programozás még nem válik t u l - ságosan bonyolulttá ée nehézzé,de elég egyértelmű ahhoz, hogy az egyes gépek nyelvére automatikusan lefordítható legyen.
/Petőfi 3.J./
H / K / 6 7 025.2/03QA801.323.9 A guide to foreign languages f o r sclence l i b r a r i a r i s and blb-
l i o g r a p h e r s . /Segédkönyv idegennyelvü kiadványok feldolgozásához a tudományos könyvtárosok és bibliográfusok számára/ ASLIB, London, 1965. 53 p.
Az ASLIB és a "The Welsh Plánt Breeding Station" közös kiadá
sában megjelent útmutató az öt nagyobb nyelvcsaládhoz / g e r m á n , ro
m á n , s z l á v , b a l t i , finn-ugor/ tartozó nyelveken kívül a török és eszperantó nyelv jellegzetességeit i s röviden összefoglalja. Első
sorban az egy-egy nyelvben használt jellemző Írásjeleket, valamint a különböző nyelvek sajátos ábécéjét a d j a meg. Külön angol - idegen nyelvű szószedetet közöl minden nyelvnél azokról - a eimfelvéte-
lezesnél feltétlenül rögzítendő - szavakról /nyelvenként mintegy 48-50 BZÓ/, amelyek egy-egy dokumentum kiadására, a dokumentum t í pusára / p l . évkönyv, újság, folyóirat, szótár stb./,a kiadvány t a r talomjegyzékére és a kiadványon belüli ábrákra, illusztrációkra vo
natkoznak. A f e n t i szempontok s z e r i n t 27 nyelvet /köztük a magyar nyelvet i s / feldolgozó kiadvány hasznos segédkönyv az idegen nyelvű dokumentumokat feldolgozó könyvtárosoknak. /Terebeesy k /
12/K/67 378.4/439.127/Pécs HÉBERGEH. K.: Sas ungarische Hochachulweaen. /A magyar felső
oktatás? Bp. Tankönyvkiadó, 1966. 99 p.
Az első magyar egyetem alapításának / P é c s , 1367/ 500. j u b i l e u mi évében megjelent reprezentatív kiadvány az öt világnyelven - an
g o l u l , franciául, n é m e t ü l , oroszul és spanyolul - i s m e r t e t i azokat a jelentős eredményeket, melyeket hazánk a felszabadulás utáni idő
ben a felsőoktatás területén e l é r t . A könyv bevezetője a magyar e¬
gyetemek történeti fejlődését vázolja a középkori magyar egyetemek alapításától a mai felsőoktatási hálózat kialakulásáig. A fejlődést s t a t i s z t i k a i adatokkal szemlélteti, például mig 1937/"3-ban 1724 ok
tató 11 741 hallgatót, addig 1964/65-ben 7938 oktató 48 810 h a l l g a tót o k t a t o t t . A népgazdaság követelményeinek megfelelően megváltoz
tak az egyes szakegyetemekre beiratkozott hallgatók arányszámai;
azelőtt a joghallgatók 39,8 £-a m e l l e t t a műegyetemi hallgatók 9 % és a mezőgazdasági felsőfokú képzésben résztvevők 5,5 í részarány
ban s z e r e p e l t e k . A felszabadulás után ez az arány megváltozott;
mig a mérnökhallgatók száma 23 £-ra emelkedett, a Jogász és agrár- felsőoktatásban részesülők aránya 3-3 í-ra c s ö k k e n t . Előnyösen meg
változott a nőnallgajók aránya i s ; mig 1938-ban 14,5 i> v o l t , arány
számuk 1964-ben 39 #-ra növekedett.
A könyv további f e j e z e t e i b e n a szerző tematikus szerkezetben általános helyzetképet f e s t a magyar felsőoktatás rendszeréről és szervezetéről, a hallgatók szociális viszonyairól, kulturális éle
téről és sporttevékenységéről. Az egyes egyetemi típusokat külön- külön i s részletezi: a tudományegyetemek bemutatását a négy műsza
k i egyetem leírása követi; kitér az i t t folyó gyakorlati oktatás változataira, a gyakorlatvezetás módszerére. Az orvosi és agrár
egyetemek után a művészeti felsőoktatás következik, végül a felső
fokú pedagógiai és technikus szakképzés vázolásával zárul a felső
oktatási intézmények általános ismertetése. Fontosságának megfele
lően külön f e j e z e t e t s z e n t e l az egyetem elvégzése utáni tanulásnak, a s z e r v e z e t t továbbképzés formáinak; a különböző s z a k m é m ö k k é p z é s , az orvosok, pedagógusok, Jogászok részére rendezett tanfolyamoknak és önképzésük módjainak. Az egyetemek tudományos műhelyeinek, a tanszékeknek kutató tevékenységével i s részletesen f o g l a l k o z i k . Az eredmények publikálási lehetősegeinek bizonyítására példaképpen h i vatkozik a Budapesti Műszaki Egyetem tudományos folyóiratára: a Pe- r i o d i c a Polytechnicára, amelyet 71 ország 720 intézménye részére rendszeresen küldenek megfelelő cserekiadvány ellenében.
Figyelőszolgálat
A k ö n y v függelékében közölt a t a t i a z t i k a i adatok külön figyelmet érdemelnek. Hazánk 91 felsőfokú intézménye oktatóinak éa hallgatói
nak létszámadatait e g y e t e m e n k é n t ! és karonkénti bontásban logikusan csoportosított, áttekinthető táblázatokban k ö z l i . A létszámadatokat az egyetemi könyvtarak főbb állományadatainak felaoroláaa zárja i l lusztrálván, hogy a felsőoktatási intézmények szervea tartozékai a megfelelő állománnyal rendelkező egyetemi könyvtárak.
Összefoglalásképpen megállapítható, hogy a kiadvány, amely öt nyelven elsőként mutatja be a világnak a magyar felsőoktatás rend
ezerét, Jól s i k e r ü l t . A könyv erőssége: tömör fogalmazása és a he
l y e s arányokban felépített tematikus s z e r k e z e t e , melyekhez Jól s i mul a kiválóan öaazeválogatott érdekéé éa gazdag képanyag. A k ü l
föld S z á m á r a kéazitett kiadványért a szerző m e l l e t t dicséret i l l e t i GÖNCZI B é l á t , a k i a szöveget r a j z o k k a l Illusztrálta éa az Ízlé
ses borító- és kötéstervet készítette, továbbá az Egyetemi Nyomdát, amely a kiadók célkitűzésének megfelelő köntösben j e l e n t e t t e meg ezt a fontos reprezentatív k i a d v á n y t . /Móra 1 /
FOLYÓIRATSZEMLE
87/67 002.532-1/.2:001.814:019.941.2 A tudományos dokumentumok alakjának tökéletesítése. /Szoversen-
sztvovanie formü naucsnogo dokumenta/ - BLAGININ, V.Sz. - KUDRINA, Z.M, = Naucsno-Tehnicseszkaja I n f o r m a c i j a , szárija 2. 1967. l . s z . p.12.
A tudományos eredményeket továbbra i s elsősorban a folyóirat
cikkek fogják k ö z ö l n i , ezért fontoa annak megvizsgálása, hogy ezek a cikkek mai alakjukban milyen mértékben f e l e l n e k meg olvasóiknak.
A műszaki folyóiratok cikkeinek szokásos felépítése: cím, annotáció, bevezetés, tárgyalás, következtetések, irodalomjegyzék, e s e t l e g füg
gelék. Összesen 300 /vegyesen s z o v j e t ée idegen/ c i k k e t vizsgáltak meg, ezek közül 240 szokásos felépítésű v o l t , az átlagos terjedelem /0,45 szerzői i v / megoszlása a következői 3 $> annotáció, 13 % beve
zetés, 76 % tárgyalás, 8 jí következtetések. A cikkekről 72 mérnek véleményét kérték k i , és a következő válaszokat kapták: a cim álta
lában megfelel a cikk tartalmának /a megkérdezettek 98 #-a s z e r i n t ' az annotáció elég jó általános tájékoztatáet ad /67 </. «• bevezetés nem tartalmaz semmi u j a t a megkérdezettek 50 ?t-ának, a tárgyalásban közölt információt 62 mérnök t e l j e e mértékben vagy részben h a s z n o s í t o t t a , 23-an tulaágoean rövidnek, 12-en viszont túlságosan hosszúnak tekintették a szöveget, az ábrákkal 86 £-ban meg voltak elégedve, a következtetésekben a megkérdezettek 62 £-a nem talált uj információt.
Végeredményben az derült k i , hogy a mai tudományos cikkek közül majdnem minden másodikban talál valamilyen kifogást az olvasó és, hogy általában minden cikk terjedelme 15-20 százalékban f e l e s l e g e s .
/Szabó Gy./
