Fiziokrata hatások a magyar statisztikai tudományban (I.)

TÖRTÉNET! DOLGOZATOK

s FIZIOKRATA %HATÁSOK,

A MAGYAR STATISZTIKAI TUDOMANYBAN (l.)*

DR. HORVÁTH RÓBERT

A francia fiziokratizmus és a fiziokrata tanrendszer legnagyobb teljesítményét jelentő ,.Gazdasági Táblázat" statisztikai vonatkozásaival ez utóbbi 210. évfor- dulójához kapcsolódva a közelmúltban foglalkoztunk a jelen folyóirat hasábjain.

Ebből az alkalomból már bevezetőnkben kiemeltük egyrészt a fiziokra'tizmus üs- tö—kösszerű fe-ltünése't és gyors elvirágzását, de másrészt arra is utaltunk, hogy e tanredszer hatásának megállapítása milyen messzemenően tisztázatlan kérdés a közgazdaságtani s még inkább a statisztikai szafkirodalombanü).

Amidőn jelen tanulmányunkban a fiziokratizmus hatásait a magyar statisztikai tudomány korai szakaszában kívánjuk felkutatni, a fíziokrata tanrendszer európai elterjedésének és hatásának a kérdéséből kell szükségképpen kiindulni, annak minden tisztázatlansága ellenére. Az ezzel kapcsolatos lényegesebb szempontok fel- vetése támpontokat nyújthat ugyanis ahhoz — ha a megoldá-suktól egyelőre még meglehetősen távol is áll a tudományos kutatás —. hogy a fiziokratízmus magyar—

országi hatásainak, elsősorban a hazai statisztikai tudományra gyakorolt kimu- tat—iható hatásainak felvázolásához kiindulópontot adjon. .,

Ez utóbbi téren az első lényegesebb szempont Alfred Sauvy azon felismerésé—

ből adódik, melyet a lengyel közgazdasági és demográfiai gondolkodás kialaku—

lásáról Edward Lípinskí által kidolgozott monográfia francia nyelvű kiadásának előszavában (2) hangsúlyozott a (SO—as évek elején. Sauvy ugyanis annak a véleményének adott kifejezést, hogy a közgazdasági, demográfiai és statisztikai gondolkodás fejlődéséről a szakirodalomban rendelkezésre álló monográfiák tu—

lajdonképpen csak a kapitalista fejlődés élén járó nyugat—európai országok tudo- mányos fejlődésének összefoglalását nyújtják. Igen töredékes adatok állnak ren- delkezésre a közép-európai fejlődésre vonatkozóan. Kelet—Európára és a világ többi részére vonatkozóan -— az Egyesült Államok területét leszámítva — pedig szinte alig tud valamit ma is a tudomány. Ezért tekintette előszavában Sauvy mind Lipinski, mind a jelen sorok szerzőjének tudománytörténeti kutatásait jelentőseknek az európai tudományos fejlődés jobb megismerése szempontjából.

Ha a mondottakat a fiziokra'tizmus általános európai hatásának problémájára vetítjük, akkor megállapítható, hogy a szakirodalom legnagyobb része megelége-

* A Magyar Közgazdasági Társaság Statisztikai Szakosztálya Statisztikatőrténeti Szakcsoportjónak 1971.

május 11—13 között tartott IX. Vándorülése'n. Gyulán megvitatott előadás kissé ótdoigozott változata.

76 DR HORVÁTH sosem f

dott annak kiemelésével. hogy a fiziokmtimus milyen hatást gyakorolt az urali—*

mát felváltó angol klasszikus iskola megalapítójára, Adam Smithre. Más szóval a,

közgazdaságtani szakirodalom a fiziokrata'tarnrendszer hatását elsősorban tal-n—

történeti síkon, a későbbi tanrendszereikre gyakorolt hatásain keresztül vizsgálta,;

és a fő befolyást jelentő, klasszikus iskolára gyakorolt hatásonkívül csak itt—ott?

és csak néhány olyan mellékes kérdéssel foglalkozott mint a fiziokraták egyetlen

adójának viszonylag jóval későbbi felbukkanósai.1 , _

Hivatkozott tanulmányomban (1) is utaltam már arra, hogy Marx az irodalmi,

hatásokon túlmenően jóval lényegesebbnek tartotta a liziokratizmusnak a tnancia?

királyi kormányzat gazdaságpolitikújárő Turgot személyén keresztül, illetve minisz— , *

tersége alatt gyakorolt hatását és még ennél is döntőbbnek a francia forradalmi

kormányzat gazdaságpolitikájára gyakorolt befolyását Itt nyilvánvalóan teljesen ;

új és lényegesen nagyobb horderejű szempont érvényesítéséről van szó. neveze—

tesen a tudománytörténeti hatásokon túlmenően a gazdaságtörténeti, sőt társa-

dolomtörténeti szélességben és mélység—ben vizsgált azon kölcsön'hatásról, amely az elmélet és a gyakorlat között felvethető. illetve vizsgálandó. Azt. hogy a titi- okratizmus hatása e téren igen jelentős volt, egyébként a francia közgazdaság—ton számos későbbi tantörténésze is leszögezte, sőt érdemben elemezte. (Lásd pél-

dául Charles Gide vonatkozó fejtegetéseit (S).) ,

Az elmondottakból mór kézenfekvő. hogy amennyiben a fiziokratizmus hatását

és elterjedését más országokban vizsgáljuk, tulajdonképpen mindkét itt felvetett

szempont alapján, azaz mind tantörténeti. mind gazdaságtörténeti és szélesebb

társadalomtörténeti sikon, a maguk *kölcsön'hatáisóban fel kell deríteni mindazo-

kat az összefüggéseket, amelyek csak együttesen képesek valamennyire is átfogó képet adni arról, hogy milyen befolyást is gyakorolt ez a francia földről Guesnay

által elindított tanrendszer nemzetközi vonatkozásban, elsősorban a földrajzi, gaz—

dasági. társadalmi és politikai szálakkal legszorosabban összekapcsolt Közép—

és Kelet- Európában

Ebben a vonatkozásban az említett szélesebb körű rendszeres vizsgálatok hiányában első megközelítéské—nt az állapítható meg, hogy a fizioknatizmus len- gyelországi hatásának Lipinski által elvégzett felvázolá—s—án kívül újabb tantörté- neti vizsgálódásokról egyelőre nincs tudomásunk. A közgazdaságtan tantö—rténeti irodalmában aulegj'elentősebb hatásként azt a gyakorlati gazdaságpolitikai térre eső kísérletet emelték ki és hangsúlyozták mind régebben, mind újabb—an is, amelyet Károly Frigyes badeni őrgróf az uralma alá eső terület egy részén hajtott végre.2 Ez utóbbi kisérlet elsősorban az ,,egyetlen adó" bevezetésével tüggött össze az őrgrófság több összefüggő területet alkotó községében, és élesen demonstrálta az elméleti követelmények keresztülvih'etetlenségét a gyakorlatban. Jóval keve—

sebb, mindössze egészen futólagos utalások találhatók arra nézve. hogy a fizi—

okratizmusnak olyan fejedelmi hívei is voltak. mint II. József, valamint arra is, hogy ezek gazdaságpolitikai elképzeléseiben is érvényesültek különféle fiziokrata

elgondolások.3

Azt, hogy ez utóbbinak komoly hatással kellett lennie a birodalmi gazda-

ságpolitika érvényesülésén keresztül a magyar viszonyokra is. kézenfekvő. Mégis e kérdések alaposabb tudományos feltárására eddig — tudomásunk szerint — nem került sor.

1Vö. a szerző: Az önálló pénzügytani tudomány és pénzügytani elmélet kialakulása Magyarorszagon.

Pénzügyi Szemle. 1968. évi 11 sz. 894. old.. hiv. Földes Béla; Finanzwissenschaft (Jeno. 1920.) :. művére.

ZHiggs, H.: The Physiocrats. London. 1897. 10. old.. továbbá Schumpeter, !. A.: History of Economic

Analysis. New York. 1959. 227. old. ,

3Oncken, A.: Geschichte der Nationalökonomle. Leipzig. 1902. 421. old.

FlZlOKRATA HATÁSOK

77

Az alábbiakban a téma első megközelítéseként egyelőre a fiziokratizmus magyarországi hatásainak tantörténeti vizsgálatát tűzzük ki célul. és ezt is azzal a megszorítással. hogy elsősorban a szorosabb értelemben vett statisztikai jellegű szakirodalom területén keresztül kutatjuk a fiziokratizmus hazai hatásait. Ez más szóval annyit jelent. hogy a közgazdaságtani tantörténeti irodalmat inkább csak ott vesszük tekintetbe, ahol annak kapcsolata szoros a statisztikai vonatkozású irodalommal, megjegyezve, hogy ez az elhatárolás éppen a kapitalista jellegű társadalomtudományojk kialakulásával és lassú specializálódásával kapcsolatos kor- szakban egyáltalán nem könnyű.

A magyar modern. kapitalista közgazdasági tudomány kezdeteivel kapcsola- tos egy korábbi tanulmányunkban már utaltunk ezekre a műfaji, illetve tudomány—

területi elhatárolási nehézségekre. Ott hivatkoztunk arra is, hogy Schumpeter a közgazdasági elemzés történetéről irott nagyszabású monográfiájában a tudomá—

nyos közgazdaságtani és gazdaságstatisztikai szakirodalom korai forrásaként a

gyakorlati jellegű gazdasági irodalom négy csoportját határolta elft E csoportok elsőként a házi gazdálkodásra, majd másodikként a mezőgazdasági szakismere—

tekre vonatkozó munkákból állnak — ideértve a bányászati és az erdészeti szak- ismeretek kapcsolódó irodalmát is —. harmadikként a kereskedelmi számtanra, számvitelre és kereskedelmi szótárakra vonatkozó munkákból adódtak, s végül ne—

gyedikként kiegészültek olyan útleirásokkal és leíró statisztikai jellegű munkák- kal, amelyek érdeklődése elsősorban idegen országok közgazdasági viszonyaira, közgazdasági rendszerére vagy gazdasági jellegű ,,áll-ami nevezetességeire" össz—

, pontosu—l.

Az, hogy ezek a műfajok megtalálhatók hazánkban is. a hazai korai tudo- mányos irodalomban a tisztán közgazdaságtani—nak, illetve statisztikainak minő—

sithető munkák mellett, méghozzá nem is mindig élesen elhatárolhatóan, hanem

tarka keveredésben akár egymással, akár az utóbb említett kiszűrhető profilú művekkel. nyilvánvaló. Ezekre s belőlük is az egyre élesebben elkülönülő és ki—

fejezetten gazdaságstatisztíkai jellegű művekre kell elsősorban fordítani figyel—

münket.

Mielőtt azonban ez utóbbi elméleti bázison meg'kisérelnénk a fiziokratizmus magyarországi hatását a hazai korai statisztikai tudományra felvázolni, nem ér- dektelen egy pillantást vetni arra a kérdésre, hogy miképpen jelentkezett a fizi—

okratizmus magyarországi hatásának [kérdése ,a közelebbről érintett magyar köz—

gazdasági tudományban. mégpedig legkorábban a már bevezetőben említett tan- történeti vonatkozású k—ezdeményezésekben.

Eddigi ikutatásainfk szerint a magyar közgazdaságtudomány tantörténete első ízben rendszeresebb formában a múlt század 40—es éveinek elején foglalkozott a fiziokratiz'mussal. Ekkor jelent meg a Magyar Tudományos Akadémia folyóiratá- ban Trefort Ágoston egy kisebb terjedelmű tanulmánya (4) a nemzetgazdaságtan rendszereinek elemzéséről, amelyben a szerző mintegy hat oldal terjedelemben foglalkozott a fiziokmtizmus mint közgazdavságtudományi tanrendszer kérdéseivel.

Trefort ezen összefoglalása kitünően helyezte el a szélesebb gazdaságtörténeti és társadalo—mtörténetí összefüggésekben a fiziolkratizmust, amidőn kiemelte, hogy az mint a merkantiliz'mus elleni speciális—an francia reakció jött tulajdonképpen létre. Rámutatott ezzel kapcsolatban arra is, hogy a fiziokratizmus gyors térhó—

llDr. Horváth Róbert: Hatvani István és a magyar közgazdasági irodaiom kezdetei. Közgazdasági Szemle. 1960. évi 1. sz. 74. és köv. old.

78 DR HORVÁTH RÓBERT

ditását két rendkívüli körülmény. a John Law-féle papírpénz-gazdál'vkodósi kisér- let kudarca és a hugenották kiűzése. még fokozottabb mértékben elősegítette.

Nagy hiányossága volt azonban ennek a tanulmánynak az, hogy a mód- szertani vonatkozásokkal alig foglalkozott, ami egyben azzal is összefüggött, hogy

Ouesnay ..Gazdasági Táblázat"—át meg sem említette. lgy az sem meglepő, hogy

ez a különben figyelemreméltó tanulmány a fiziokratizmust nem abban marasz- talta el tulajdonképpen, amit Henri Denis professzor a fiziokr—atizmus "koncep—

cionális tévedésének" minősített, vagyis a ,,tiszta hozadékról" szóló tanításában, hanem elsősorban abban, hogy tisztán ..a priori", azaz tisztán elméleti kiindulás—

ból exponálta a közgazdaságtan alapvető összefüggéseit.

Ez az értékelés tehát éppen a gazdaságstatisztikai és ökonometríai vonatko- zásokban nem szolgáltatott igazságot a fizioikrata tanrendszernek, vagyis éppen azokon a területeken nem. amelyek a statisztikai tudományra gyakorolt hatásai szempontjából a legdöntőbbeknek bizonyultak. A Trefort-féle tanulmány másik döntő kritikai szempontja teljesen a 40—es évek reformmozgal—mainak vonalába esett azáltal. hogy a fiziokratizmus túlzottan kozmopolitisztikus beállitottságát ki—

fogásolta. Véleménye szerint a gazdasági szabadságnak az a túlzott értelmezése, amelyet a fiziokratizmus követe—lt, kiszolgáltatja a túlnyomórészt mezőgazdasági jellegű országokat a fejlettebb kapitalista fejlődési fokon álló országoknak, áthágni akarván azokat a gazdasági fejlődési fokozatot-kat, melyeket List Frigyes nemzeti közgazdasági iskolája tárt fel. Ez utóbbit Trefort a közgazdaságtan legkorszerűbb és a gazdasági valósághoz jóval közelebb álló rendszernek tartja, mint a *klasz—

szikus iskolát, és hangoztatja, hogy a nemzetközi gazdasági kapcsolatok csak ilyen realisztikus megközelítésre épülhetnek fel. A mai olvasó számára különös érveléssel hivatkozik Trefort (: Károly Frigyes badeni őrgróf által lefolytatott kí—

sérletre is, mint olyanra, amely a fizioknatizmus elméleti alapjainak tarthatatlan- ságá-t beigazolta. Annalk puszta ténye azonban, hogy a szerző ezt az összefüg- gést is ismerte a fiziokr'atizmus határon túli terjedésével kapcsolatban, minden- esetre nagy olvasottságr—a vall.

Végső elemzésben azt kell erről az első magyar közgazdaságtani tantörténeti tanulmányról megállapítani, hogy a fiziokratizmus összefoglalását sokkal inkább Turgot. semmint Ouesnay szellemi hagyatéikára alapította. noha az utóbbit —- úgy tűnik — talán ő említette fel név szerint első ízben mint ,.Ouesnoy"—t ((4) 53. old.) a magyar közgazdaságtani szakirodalomban. Talán ezzel függ össze az a körülmény is, hogy tanainak inkább az angol klasszikus iskolával való ha- sonlóságát domborította ki összefoglalásában, a ,,Gazdasági Táblázat" és az azzal összefüggő statisztikai problematika rovására.

A magyar közgazdaságtani irodalom első rendszeres tankönyve, Karvassy Ágoston 1861-ben megjelent munkája (5) alapjában véve lényegesen kevesebb fi—

gyelmet szentelt a fiziorkratizmus problémáinak, mint Trefort említett tanulmánya.

Ennél lényegesen bővebben és az 1850-es évek végének megfelelő magas európai színvonalon foglalkozott a fiziokrata tanrendszer módszertani és tudo'mányelméleti kérdéseivel Kautz Gyula kétkötetes német nyelvű közgazdaságtani munkája (6). E mű egyben mégis osztozott a Trefort tanulmányával kapcsolatban emlitett első

hiányosságban: a módszertani vonatkozásokat is kifejezetten a közgazdaságtu-

domány ismerete!méleti—módszertani problémáiként fogta fel, és ebből végső tu—

dományelmé—leti konklúziők levonására törekedett a közgazdaságtan tárgy-a, mód—

szere és rendszere vonatkozásában. így a "Gazdasági Táblázat"-ta—l kapcsolatos egész problémakör kívül esett Kautz tulajdonképpeni célkitűzésén. akármilyen nagy—

szabású is volt az a koncepció, amelyet ezzel kapcsolatban kifejtett, és akármi—

FIZIOKRATA HATÁSOK 79

lyen magas szinvonalú is lett légyen annak kido—lgozása. Kautz e művének érté- kelése a magyar közgazdaságtudomány egyik nagy adóssága még. de tanulmá- nyunk tárgyától ez a feladat különben is nagyon messzire vezetne.

Nagyobb jelentőségűnek mutatkozik gondolatmenetünk szempontjából annak kiemelése, hogy Kautz néhány évvel később megjelent és a magyar közgazdaság- tan történetét tárgyaló munkájában elsőnek a fiziokratizmus magyarországi ha- tásain—ak kérdését is felvetette (7). Különösen figyelemre méltó ebben a munkában, hogy Kautz világosan látta meg a II. József által kialakított ausztriai birodalmi gazdasági politikában azokat a vonásokat is, melyek tisztán doktrinér alapon a fizioikrata ,,egyetlen adó" bevezetésére törekedtek, és részben ennek az érdeké- ben szorgalmazták a mezőgazdasági ingatlanok telekkönyvi felmérését is hazánk- ban. Ugyancsak határozottan ebbe az irányba mutatott a jozefinis'ta gazdaság- politika minden olyan törekvése is Kautz szerint, amely a nagybirtokon folyó gaz- dálkodás kapitalista szellemű racionalizálás-ára és megreformálására, s ugyanak- kor a parasztság sorsának megjavítására és a jobbágyi terhek csökkentésére tö- rekedett az ún. ,,urbáriumok" kiadásán keresztül. Több mint tanulságos—ak Kautz- nak azok a kritikai észrevételei is, amellyel a jozefinista gazdaságpolitikai ikon—

cepciókat illeti.

Kautz Gyula bírálatában kiemeli. hogy az .,egyetlen adó" gondolatát éppen a további kapitalista fejlődés követelményei húzták keresztül, a fiziokratizmus ál—

tal követett gazdasági szabadsággal pedig az az autark, zárt birodalmi közgazda- sági rendszer, amelyet ll. József ugyancsak legfőbb gazdaságpolitikai és poli- tikai követelményei közé iktatott be, a legélesebb ellentétben állt. E két egymás- sal ellente'tes, sőt egymást egyenesen kizáró követelmény nem férhetett meg ugyanazon közgazdaságtani rendszer keretén belül, és eleve kudarcra ítélte a fiziokrat—a hatások alatt álló uralkodó reformjait.

Részletesebben foglalkozott Kautz emlitett műve a fiziokratizmus kifejezetten magyar képviselőivel is. noha ezzel kapcsolatos végső megállapításai nincsenek egymással teljesen összhangban. A magyarországi fiziokratizmus legmarkánsabb képviselőjének Tessedik Sámuelt, illetve annak a magyar parasztemberről irott fő művét tartotta, mégis némi korábbi, merkantilisztikus elemekkel keveredve: ,,Tes—

sediik műve némileg a francia fiziokratikus iskola szellemében a mezei gazdaság és a földművelő osztály érdekeinek szükséges ápolását és előmozdítását hang- súlyozza.... másfelől merkantilisztiikus irányú...." ((7) 125. old.) Ez az érté- kelés annyiban nem szolgáltatott Tessediknek teljesen igazságot, hogy az angol klasszikus iskola és az ipari forradalom hatásaként előálló mezőgazdasági tech—

noló'giai forradalom közvetitésében betöltött úttörő szerepét nem emeli ki?. Ha azonban Kautznak az 1770—1825 közötti szakasz közgazdasági eszmekörének fej- lődésére vonatkozó általános megállapításait Tessedikre is vonatkoztatjuk, akkor ez az értékelés elfogadható. Az emlitett szakaszról Kautz azt írja, hogy bár a magyar közgazdasági eszmekör ez időleg még túlnyomólag továbbra is a merkan- til'izmus körében mozgott, ,,...de egyidejűleg már a kor magasabb tudományi színvonalával is némi összhangban mind a fiziokratizmus, mind a smi'thíanizmus némely elemét is tartalmazta..." (163. és iköv. olcl.) E megállapítással némileg ellentétben Kautz végső értékelése e nagy magyar tantörténeti mű befejezésekor úgy hangzik, hogy a smii'thianizmus érvényre jutása jelentette hazánkban első íz—

ben a tudományos közgazdaságtan előtérbe kerülését a gazdaságpolitikai iroda—

lommal pár'huzamosan, továbbá hogy a magyar közgazdaságtan ,...irodalmi

5Lásd dr. Horváth Róbert: Tessedik als Sozialwissenschaftler. Acta Univ. Szegedienst Jur. et Pol. Tom.

XVl. Fasc. 6. Szeged. 1969.

30 . DR HORVÁTH RÓBERI -

fejlődésében két nagy előfokot, tuőniillik a merkantilizmus és a fiziokratizmus elő- fokát átugrotta.. " (593. old.)

Kautznark e két döntő megnyilatkozása a fizio'kratizmus magyarországi hatá-

sának kérdésében már valóban utal arra, hogy a fiziokratizmus hatása bonyoluit keveredésben jelentkezik az azt megelőző és az azt követő közgazdasági iskolák

tanításaival, amelyhez figyelembe kell azonban még venni a Schumpeter által fel—

vázolt ,,tudományos irodalom előtti irodalom négy kategóriájának hatását isfi Ez

az a hozzávetőleges alap, amelyre további fejtegetéseinket felépíteni kívánjuk.

Hivatkozott Hatvani tanulmányunk rámutatott már arra, hogy Hatvani mint filozófus tisztán tudomá-nyeliméleti megfontolások alapján miképpen jutott el a skolasztikus közgazdaságtan helyébe lépő. azaz a középkori közgazdasági kan- cepcíókat felváltó modern, vagyis kapitalista jellegű közgazdaságtudomány kiala- kításának a követelményéhez. Jegyezzük meg zárójelek közt, hogy a statisztikai tudományra vonatkozóan ezt a feladatot jóval később, közel 80 év múlva végezte csak el ]. Jurjevich (8) m gyar vonatkozásban. ugyancsak egy új típusú elméleti sta—

tisztilkai tudomány szü-ks gessége mellett érvelve, tisztán a kapitalista követelmé- nyekből folyó tudományelméleti megfontolások alapján.7 Nyilvánvaló azonban.

hogy egy ilyen tudományelméleti'és rendszertani keretnek valósághű koncepciók—

kal való kitöltése lényegesen nehezebb és időben is jóval hosszadalmasabb folya—

matnak bizonyult, mint a filozófiai rendszeralkotás.

Hatvani ezen a téren csak a tudományos megalapozásig jutott el, a matema- tika, fizika, kémia. illetve az éghajlat tudományos megismerésének alapjait rakva le egy nagyszabású főiskolai szintű oktató'munkával. Ennek eredményeképpen vált lehetővé a modern technológia benyomulása a magyar gazdasági életbe, vagyis gyakorlatilag a magyar mezőgazdaság—ba, elsősorban Hatvani tanítványainak munkássága révén. lgy került sor az egyszerűbb erőgépek használatba vételére, a földmérés és a vízszabályozás nagyszabású feladatainak megkezdésére, a klíma és a növénytermesztés, valamint az alapvető kémiai ismeretek közötti ösz—

sz—efügg—ések felhasználására Pálóczi Horváth Ádám, Tessedik Sámuel, idősb és ifjabb Szilágyi Sámuel, valamint Pethe**3Ferenc munkásságán keresztül, amelyek—

ben a Schumpeter által említett átmeneti jellegű irodalom valamennyi csoportjá—

nak különféle elemei felta-lálhatók magyar viszonylatban.

A jelen gondol—atmenet szempontjából. a fizioknatizmus magyarországi ha—

tását ikutatva, Hatvani tanítványai közül kettőről külön is meg kell emlékezni. Ezek lényegesen szoros-abb szálakkal kapcsolódnak már a tudományos közgazdaságtan

előkészítéséhez, illetve személyükben részesei már annak. Az egyik ezek közül

idősb Szilágyi Sámuel, Hatvani tanártársa a debreceni kollégiumban, aki élete vége felé fokozott figyelemmel fordult a matematika és a fizika gyakorlati mező—

gazdasági al'kalmazása felé, és a francia felvilágosodás szerzőinek irodalmi ha-

tása alatt — _úgy tűnik — az 1770-es években már nemcsak a termelőerők, hanem a termelési viszonyok kérdésére is kiterjesztette figyelmét. Noha nem lehet bizo-

nyítani, hogy fiziokrata szerzők műveit forgatta, ilyen hatások érhettek azonban

Voltaire művein keresztül is. amelyeket tudomásunk szerint Szilágyi kitünően ismert.

Hatvani egyes nem publikált naplótöreclékei szerint az idősb Szilágyi kezdeményez-

'Vö. Schumpetel, ]. A.: History of Economic Analysis. New York. 1959. 143. és köv. old

7Vö. dr. Horváth Róbert: A magyar leíró statisztikai irány fejlődése. A Népességtudományi Kutató Csoport Közleményei 13. Budapest 1966. 91. és köv. old.

FiZlOKRATA HATÁSOK 81

te egyes olyan ausztriai szerzők műveinek lefordítását. amelyek a fiziokratizmus közgazdasági elképzeléseit propagálták :: mezőgazdaság vonatkozásában, noha az is kétségtelen, hogy e művek kéziratai ifjabb Szilágyi Sámuel ikezeirását mutat-

ják.

A szóban forgó munkák közül az egyik Wiegand János műve. mely Pozsonyban és Kassán 1776-ban nyomtatásban is megjelent, és az ausztriai parasztifjúságot kívánta a korszerű mezőgazdasággal kapcsolatos legfontosabb ismeretekbe beve—

zetni (9). Érdemes megjegyezni. hogy a másik forditás, mely az apa és fia közre—

működésével Pomó Lőrinc munkájának magyarra fordításából állott elő. és amely kifejezetten a nagybirtok mezőgazdasági—technológiai és részben kameralista me—

zőgazd'aságtani ismereteinek összefoglalását adta, sohasem látott napvilágot (10).

Mindebben megmutatkozik már a Hatvani-iskolában kialakított és az önálló deb-

receni paraszti rétegen, nem pedig a feudális nagybirtokon alapuló azon irányvo- nal, amelynek Tessedik vált a legmarkánsabb képviselőjévé, noha ez a .,petite culture"—re alapított irányvonal tulajdonképpen már a fíziokratizmus fő vonaláról való letérést jelentette a Nagy Magyar Alföld sajátos viszonyaira való tekintettel.

A magyar mezőgazdaság nagy reformátorának. Tessedik Sámuelnek a mukás—

sága statisztikai vonatkozásban mindenekelőtt azért jelentős, mert meg-kísérelte a Hatvani által adott népességstatisztikai kezdeményezéseket a gazdasági statiszti—

kával is összekapcsolni, és ezáltal a fiziokratizmus egyik alapvető célkitűzését is a politikai aritmetika vonatkozásában megvalósitani. E kezdeményezés jelentőségé- ből nem von le az sem, hogy részben regionális, részben csak mikroökonómiai szin- ten tudta azt Tessedik végrehajtani, mert — ahogy maga is hangoztatta -— azok érvénye az egész Nagy Magyar Alföld paraszti gazdálkodásának viszonyait mégis jól reprezentálta.

Tessedik működésével kapcsolatban a másik, gondolatmenetünk szempontjá- ból kiemelendő tényezőt abban látjuk. hogy Tessedik munkássága a göttingai és erlangeni egyetemen kifejlesztett agrártechnológiai ismereteket összekapcsolta a

német és az osztrák kameralizmus korlátozottabb jellegű, de alapvetően fiziokrata

jellegű közgazdasági elméleti elképzeléseivel. elsősorban ]usti és Sonnenfels tani—

tásai alapján. Ezzel kétség—kivül egyengette az utat a klasszikus közgazdaságtani iskola recepciója felé. Hivatkozott Tessedik tanulmányomban részletesen foglal—

koztam a fiziokra'ták és az osztrák kameralisták ún. ,,maximái" közötti egyezések kérdésével. valamint azzal a problémával, hogy a fiziokratizmus tanai az említett két porosz egyetem, valamint Süssmilch tanainak közvetítésével hogyan áramlottak be hazánkba és elsősorban Tessedik munkásságába. ezért ezzel a kérdéssel nem kívánok behatóbban foglalkozni. E helyett inkább annak hangsúlyozását tartom szükségesnek, hogy a ..tudományos irodalom előtti közgazdaságtani irodalmat" a már szilárdan tudományos alapon álló újabb és kapitalista jellegű (közgazdaság- tani irodalomtól milyen ismérvek alapján lehet elhatárolni.

Nézetem szerint a fő elválasztóvonal ott húzódik, hogy ez utóbbi termékei még

akkor is, ha konkrét kérdések és az egyes termelési ágak kapcsán vetik fel prob-

lémáikat, többnyire makroökonómiai megközelítésben és felfogásban fejtik ki a közgazdasági problémákat. Egy másik jellegzetességük pedig éppen abban rejlik.

hogy ezt az elméleti álláspontjukat a konkrét gazdaságpolitikai viszonyokhoz ta- padva és azokból kiindulva, gazdaságstatisztikai adatokra és összefüggésekre vagy egyenesen gazdaságstatisztikai kalkulációra támaszkodva fejtik ki az általuk ex—

pon—álni kivánt kérdésekben. Tekintettel arra az időbeli késedelemre, melyet a fizi- okratizmusnak elsősagban német és osztrák tudományos csatornákon keresztül tör- tént átvétele idézett élő. valamint a nagy francia forradalom és a napóleoni hábo-

ó Statisztikai Szemle

82 DR HORVÁTH RÓBERT

rúk okozta európai zűrzavarokra, e makroökonómiai statisztika jellegű fiziokrata

hatások a hazai statisztikai irodalomban elsősorban a XVI". század végén, illetve

a XIX. század első és második évtizedében jelentkeztek először. Azok egy késői feléledését eredményezte azonban a Szent—Szövetség—i rendszer inauguráslása és a magyar gazdasági és társadalmi reform kihúzódása is, egészen a XIX. század 30-as éveinek közepétől a negyvenes évek közepéig.

így nem meglepő, hogy egy második hullámban most már nem annyira a haladó

közgazdasági reformok mellett, mint inkább a feudális viszonyaik konzerválása melletti gondolatmenete'k szolgálatában használták fel a mezőgazdaság és az ipar fejlesztésének primátusa kérdésében a fiziokrata tanokat a magyar közgazdasági irodalomban. és éppen ez az összecsapás szolgáltatott alkalmat Trefort emlitett tanulmányának megjelenéséhez is, aki az ipari fejlődés mellett szállt síkra az ekkor

már elavultnak ható fiziokrata tanokkal szemben. Egy másik jellegzetessége e má- sodik hullám irodalmi termékeinek az első alapvető hullámhoz, de még inkább a

század első felének európai színvonalához viszonyítva a kifejtés színvonalában jelölhető meg. Jól tükrözi ez az irodalom kulturális elszigeteltségünk viszonylag igen magas fokát.

Mindkét korszakot jellemzi azonban az, hogy a hazai közgazdasági problé—

mákat a túlnyomóan mezőgazdaságra alapozott magyar [nemzetgazdaság szabad kereskedelmi politikával való felluendí'tésével képzelte el, s így egyszerre hivatkozott

a fiziokratizmus által meghirdetett természetes rendre, az ,,ordere naturel"-re és az ennek megfelelő szabad kereskedelmi politikára mint gazdaságpolitikára, azaz az .,ordre positif"-ra.

N.

A kifejezett fizio-krata hatások az első szakaszban elsősorban abban fedez- hetők fel. hogy mennyiben hivatkoznak az e kérdésekkel foglal-kozó szerzők a mező—

gazdaságra mint egyetlen ..tiszta hozadékot" termelő termelési ágra. azaz mint olyanra, mely az egyéb termelési ágaknál termelékenyebb. Amennyiben ugyanis már vele egyenlő termelékenységűnek tartják az ipart és a kereskedelmet is, akkor

már kifejezetten a klasszikus iskola alapján állanak. Találkozni azonban egy köz—

vetítő állásponttal is, mely a kettő közötti átmenetet abban a formában képviseli, hogy előbb a mezőgazdaság .,teljes foglalkoztatottságát" - hogy ezt a fejlettebb merk—anrtil'isták előtt sem ismeretlen fogalmat használjuk — kell megvalósítani. is csak azután jogosult az iparfejlesztésre való rátérés a mérsékelt ..nevelő vámok" segít- ségével.

Ez utóbbi közvetítő álláspont kifejezetten kapitalista növekedési elmélet jel—

legű — hasonlatosan a modern növekedési elméletekhez —. és a List-féle elmélet korai megnyilvánulásán—ak tekinthető a fiziokratizmus magyarországi elterjedésének ebben az első szakaszában is. További jellemző vonása a hazai fiziokrata jellegű irodalomnak ebben az első periódusban, hogy a gazdasági és népességi ténye—

zők közötti kölcsönhatások kérdésére még annál is nagyobb figyelemmel van. mint aminő a francia fiziokrartizmus'nál tapasztalható. Ennek okait elsősorban hazánk akkori népesedési helyzetében. a török uralom utáni felszabadulás népességi vi- szonyaiban kell keresnünk.

A legélesebb hazai expozícióját a fiziokrata tanoknak Sponer Pól késmárki ügyvéd fogalmazta meg 1803dban megjelen—t német nyelvű tanulmányában (11).

Sponer abból indult ki, hogy a mezőgazdaság a nép jólétének egyetlen szilárd

alapja, mert csak ennek a hozama nem függ sem a divat, sem a szerencse válto-

FiZlOKRATA HATASOK 83

zásaitól. A mezőgazdaság tehát nemcsak a ,,legbiztosabb", de egyben a ..legter- melé'kenyebb" termelési ág is, melynek teljes !kihasználása előtt nincs értelme az ipart fejleszteni.

Ennek a nézetének alátámasztására nemcsak arra hivatkozik, hogy Colbert kereskedelempolitikája csődbe vitte Franciaországot, hanem Turgot idevágó szá—

mításaira is, melyek szerint a francia manufaktúrák milliós bevételeivel a francia mezőgazdaság milliárdos veszteségei állottak szemben. Turgot ugyanis 2 millió mezőgazdasági dolgozó értéxktermelését 2 milliárd livre—re, 3 millió manufakturista és gyári dolgozó termelését pedig csak 700 millió livre-re becsülte, ahogy Sponer is idézi. Turgot ezért azon a véleményen volt. hogy Franciaország mezőgazdasági termelése lV._ Henrik és XlV. Lajos uralkodása közt egyhatodára csökkent.

Sponer ezen az alapon vitathatatlannak tartja, hogy Magyarország mint ,,agri—

kultur-állam", melynek lakossága 20:1 arányban mezőgazdasági foglalkozású, csak a fiziokratizmus által kijelölt utat követheti, vagyis a teljes mezőgazdasági foglal- koztatottság elérését, az intenzívebb mezőgazdasági művelési módok bevezetését.

továbbá a szabad mezőgazdasági kivitelt. lgy elérhető lesz a fiziokraták által szor- galmazott ,,illő ár" is a mezőgazdasági ter'ményekre nézve, az .,eladó piac" pedig a termelési ágban így átalakul ,,vevő piaccá", hogy ismét modern terminológiával fejezzük ki ezt az általa hangsúlyozott összefüggést. lgy a társadalmi össztermék is növekedni fog a mezőgazdaságba áramló profitokon keresztül, továbbá a mezőgaz- daság kárára eltorzult profitráták ismét kiegyenlítődnek a többi termelés—i ága-kban elérhető profitokkal szemben.

Figyelemre méltó Sponer konceptuális apparátusában ezzel kapcsolatban az is, hogy az árképződés rövid és hosszú lejáratú hatásai között éles különbséget tesz, és csak ez utóbbi esetben tartja elérhetőnek a ..gazdasági egyensúlyt" a ter- melés egyéb. nem mezőgazdasági ágai és a mezőgazdaság között. Depressziókat tehát nemcsak a rossz termés —— ami itt mégiscsak felbukkan —, hanem a kereslet és a kínálat egyensúlyának hiánya is előidézhet a kiviteli tilalmak következtében, aminek minden esetben a ,,hozadék". azaz a 'nemzeti termelés csökkenése a kö—

vetkezménye. Sponer úgy véli, hogy az egyensúlyhoz szükséges pénzmennyiség biztosítása nem probléma, s ezért ezzel külön nem is foglalkozik.

E kérdéssel a fiziokratizmus és a klasszikus iskola között közvetítő álláspontot elfoglaló Almásy Pál egy úgyszintén német nyelvű és 1803-ból származó statisztikai jel—legű 'kéziratában már jóval behatóbban foglalkozott (12). E mű tulajdonképpen a Schwartner által lefektetett statisztikai alapok—ból indult ki, függeléke pedig az 1804—5—ös népességi összeírás főbb adatait is összefoglalta, mégis újat főleg a közgazdasági adatok terén igyekezett nyújtani. Mig ugyanis Almásy korábbi, 1791- ből származó kereskedelempolitikai munkájában (13) inkább még csak a magyar kereskedelmi mérleg 1783. évi adatait tárgyalta, és ehhez kapcsolódva törekedett a forgalomban levő pénzmennyiség volumenét megállapítani a forgalomnövekedés tapasztal—ati ismérvei alapján, addig az említett 1803—as munkájában már a fiziok- ratizmus elméleti alapjain próbálta a magyar viszonyok gazdaságstatisztikai átte- kintését megadni.

Jól mutatja ezt az, hogy a .,politikai aritmetikára" való hivatkozással és Turgot név szerinti említésével választja szét már a népességi adatoknál a ..produktív osz- tályt". vagyis a mezőgazdasági termelőket a ,,steril osztálytól", vagyis a fogyasz- tóiktál. Statisztikai érzé'kére jó fényt vet az a megjegyzése is. hogy a ,.classe pro- ductive"-t a II. József-féle népszá'mlálásból becsülhető 2.3 millió fős adat való-

színűleg alacsonyan adja meg amiatt, hogy nincs tekintettel arra a női népességre.

mely részt vesz segítő családtagként a mezőgazdasági termelésben, de továbbme-

6'

84 DR HORVÁTH RÓBERT, ,

nően azokra a polgári réteghez tartozó népességi elemekre sem, akik (mezőgazda-

sági termeléssel is foglalkoznak.

Jelentős újítás Almásynál az a törekvés is. hogy a mezőgazdaságilag megmű—

velt terület és a gabonatermelés volumenének megállapítására is kísérletet tett

abból kiindulva, hogy a jobbágyszesszió'k száma országosan 217000 körül van, át—

lagosan 25 25/43-ad hold szá—ntóval. valamint hogy a többi birtok területi kiter-

jedése megközelítően még egyszer ennyi. lgy jut el Almásy a ii.1 millió hold orszá-

gos szántóterülethez. melyen tapasztalat—i adatok szerint holdan'ként átlag 10 köb- mérő téli és 12 köbmérő nyári termény terem évente, hármas vetésforgót véve alapul. ,

Ennek megfelelően vesz fel 3,7 millió holdra 37 millió köbmérő téli gabonát és

ugyanannyi holdra 44.4 millió köbmérő nyári gabonát, azaz összesen országosan 81.4 millió köbmérőt. Minthogy úgyszintén tapasztalati adatok alapján az egy lakos—

ra eső belső fogyasztás átlagosan 6 köbmérőt tesz ki. az országos 7 millió főre 42 millió köbmérő belső fogyasztás jut, és ezen felül 39.4 millió marad kivitelre. Ez a

gondolatmenet tipikusan fíziokrata törekvésekkel rokon, mivel a legfőbb mezőgaz-

dasági termény, a gabona mennyiségének megállapítása a célja.

Szorosan kapcsolódik Almásy gondolatmenete a kivitel értékének és a forga—

lomban levő pénzmennyiség volumenének megállapításához is. Az össz—kivitel — te—

hót nemcsak a mezőgazdasági, de azért túlnyomóan az akkori magyar (nemzetgaz—

daság strukturális adottságainak megfelelően mégiscsak mezőgazdasági jellegű kivitel -— nagyságát Almásy két hosszabb időszakra adja meg átlagos adatok alap- ján. Az 1780—1790-es tízéves és az 1795—1800—as ötéves időszak adatai — ahogy precizírozza — egyaránt az 1789. évi változatlan árakon vannak kiszámítva, ami

folyó árakon valamivel nagyobb értékösszegeft adna.

A vonatkozó adatok alapján e két periódusban a magyar külkereskedelem értéke a következőképpen alakult.

1. tábla

A magyar külkereskedelem értéke

7 ,,,_,.__,N_, (178_9.éviőrakon) ,

! Behozatalj Kivitel Egyenleg Időszak l**""M"—"" ' "—

i évi átlagban (millió forint)

_A_! __ _ ._A

neo-1790 ... 10,1 12.7 Arm

1795—1800 ... 18.3 25.6 —i—7.3

A jelzett két időszakban tehát a külkereskedelem értékvolumene közel meg—

duplázódott. az aktívum pedig közel megrháromszorozódott, ami a napóleoni há-

boruk okozta konjunktúrára jó fényt vet. Lerontja azonban ezt a kedvező képet Almásy szerint az a tény, hogy az ausztriai birodalmi kormány fokozottan rossz

papírpénzzel töltötte fel a pénzforgalmat.

A forgalomhoz szükséges pénzmennyiség megállapítására Almásy Neckernek, XVI. Lajos pénzügyminiszteréneik módszerét használta fel. akárcsak az adóteher—

számításoknál.

Nec'ker szerint a forgalomban az előző időszakból már meglevő pénzmennyi—

séghez mint új szükségletet az újonnan kivert pénzmennyiséget és a külkereske- delmi aktívum értékét kell hozzáadni, de levonva abból a kormánycélo'kra és a magánosoik céljaira külföldre teljesített kifizetések volumenét. Almásy hivatkozott korábbi munkája az 1783. évi külkereskedelmi táblázat alapján 16,7 millió forintos

FlZlOKRATA HATÁSOK , 85

kivitel és 10,9 milliós behozatal mellett 5,8 milliós aktívumot vett alapul. Összeha- sonlította azonban ezt az előző és részben a következő évek külkereskedelmi táb- lázataival (1778. 1779, 1780. 1782. 1785), és arra az eredményre jutott, hogy átlago- san 4 milliós aktívum felvétele a reális. Ezzel — megítélése szerint — évi átlagban

kb. 4 millió forintos pénzkifolyás állt szemben !köz- és magáncélokr—o. ennek fele

azonban ismét visszafolyt katonai szükségletekre elsősorban lovak. egyenruházat és fegyverek vásárlására. így végül is kb. 2 millióval lenne növelendő a külkeres- kedelmi aktivumhoz hozzáadandó azon összeg. mely 6 milliós nagyságrendben az évi újonnan forgalomba hozandó pénzmennyiség volumenét jelképezné az 1783.

évi táblázatból adódó 8.5 millióval szemben. Ez Almásy számításának végső ered—

ménye.

A ,,laissez faire" elv mellett Almásy határozottan kiállt, és ezt azzal is meg- alapozta, hogy az 1783. évi külkereskedelmi táblázatok szerint a 10 milliós beho- zatalból az osztrák örökös tartományokra esik 8 millió, a kivitel 16 milaliójából pedig 14,5 millió. Ez alkalmat adott számára a fiziokrata tanoknak megfelelően az auszt—

riai birodalmi ,.despotikus kereskedelmi rendeletek" és ,,kényszerjogszobályok"

elleni kirohanásra.

Úttörők Almásy adóteherre vonatkozó statisztikai számításai is. Az adóteher kiszámításánál Almásy a hazai feudális adórendszerbő'l indult ki, :kimutatván a ha- díadót, a házi adót, a szabad királyi városok, valamint a !két adriai kikötő adóját (49; 2.9; l,5 milliós, valamint 43000 forintos értékben), melyhez Horvátország és Dalmácia csak 261 000 forinttal járult hozzá, ami összesen kb. 9,3 millió forint adó- terhet acl. Ezen az alapon a lakos-ság fejkvótája 1 forint 20 krajcár Magyarorszá- gon és csak 41 krajcár Horvátországban és Dalmáciában. Hangsúlyozta azonban

Almásy, hogy Neeker módszere szerint ehhez a közvetett adákat is hozzá kellene

számitani. vagyis a harmincad vámokat, a katonai célokat szolgáló deperditákat.

valamint az ausztriai birodalmi igazgatásnak a hazai területre eső költségeit is, utóbbit mintegy évi 350000 forinttal.

Bár Almásy sokat foglalkozott a haderő létszámának megállapításával, még—

sem jutott el ebből a deperditáik összegének a meghatározásához és így az összes adó—teher felméréséhez sem. Osztályszempontokra csak itt-ott utalt, például arra hivatkozva, hogy a 4,9 milliós hadiadó teljesen az ,,a—lsóbb néposztályok"-ra hárul.

(A tanulmány befejező részét a Statisztikai Szemle következő számában közöljük.)