• Nem Talált Eredményt

A szabadalmi leírások osztályozó rendszerei megtekintése

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "A szabadalmi leírások osztályozó rendszerei megtekintése"

Copied!
6
0
0

Teljes szövegt

(1)

025.49*608.3

A SZABADALMI LEÍRÁSOK OSZTÁLYOZÓ RENDSZEREI Kiss Ferenc

A szabadalmi leírás v a l a m e l y műszaki találmány / p l . egy gép, s z e r k e z e t i rész, használati tárgy, technológiai eljárás s t b . / leírá­

sa, amelyre a bejelentés helyén /országban/ mindenkor érvényben levő szabadalmi törvény alapján szabadalmat, azaz j o g i o l t a l m a t a d t a k . A szabadalmi leírás tehát, amelynek mind f o r m a i , mind t a r t a l m i szem­

p o n t j a i t a szabadalmi törvények előírják, a s z a k i r o d a l o m egy sajátos válfajának tekinthető, amely szakirodalomnak a termése - a d o l o g t e r ­ mészeténél f o g v a - i g e n bőséges. Közelítő becslések s z e r i n t a vilá­

gon évente több, m i n t 300 000 szabadalmi leírás j e l e n i k meg. Ebből következik, hogy amennyiben ma v a l a k i a szabadalmi i r o d a l o m m a l bár­

mely okból f o g l a l k o z n i kíván, többmilliós anyaggal találja magát szemben.

Kern t a r t o z i k ennek a c i k k n e k a keretébe a szabadalmi leírások­

nak m i n t s z a k i r o d a l m i anyagnak az értékelése és ezért röviden csak a n n y i t , hogy e z z e l az anyaggal behatóan k e l l f o g l a l k o z n i az újdonság- vizsgálat során, alkalmas v a l a m e l y szakterületen belül a t e c h n i k a ál­

lásának b i z o n y o s f o k a megismerésére, u j a b b ötletek szerzésére, végül a legértékesebb találmányok ^választására, e s e t l e g e s megvásárlás céljából.

A hatalmas anyagot reprezentáló szabadalmi leírásokat a célsze­

rű tárolás és a visszakeresés lehetősége érdekében, természetesen valamiféleképpen r e n d s z e r e z n i k e l l . E z t a célt szolgálja a s z a b a d a l ­ mi osztályozás, amely tehát a t e c h n i k a t e l j e s , a szabadalmi anyag szempontjából szóbajöhető területének a felosztása.

A szabadalmi anyag osztályozására a különféle országok más és más osztályozási r e n d s z e r t f e j l e s z t e t t e k k i és Így a k i a d o t t szaba­

d a l m i leírások az egyes országok rendszerének megfelelően kapnak tárgyuknak megfelelő beosztást.

A szabadalmi osztályozó r e n d s z e r e k felépítésére, a valamiféle g y a k o r l a t i rendszeresség igénye m e l l e t t , hatással v o l t a k az egyes országok szabadalmi törvényei i s . Azokban az országokban p l . a h o l a szabadalmi törvény megköveteli a feltalálóktél, hogy a szabadalmi igénypontokat a r r a az a d o t t területre korlátozzák, amelyre a talál-

550

(2)

KISS Szabadalmi osztályozás

mány v o n a t k o z i k , jobban k e l l e t t részletezni a csak bizonyos f e l a d a t o k ­ hoz alkalmas gépekre, vagy csak bizonyos f e l a d a t o k a t szolgáló f o l y a ­ matokra vonatkozó besorolási lehetőségeket. Ahol v i s z o n t ez a köve­

telmény nem áll f e n n , tehát az igénypontok nem csupán e g y e t l e n terü­

l e t r e szorítkoznak, o t t az általános besorolási osztály bővebb rész­

letezésére van szükség. Be ezen túlmenően sok eltérő elméleti, gya­

k o r l a t i , v a l a m i n t a visszakeresés megkönnyítését i s szem előtt tartó módszertani megfontolás v e z e t t e az osztályozó rendszerek kialakítóit ée ennek következtében országonként más és más osztályozó r e n d s z e r született. Széknek a megfontolásoknak a részletes elemzése i g e n bo­

n y o l u l t f e l a d a t l e n n e , amelyre i t t nem i s vállalkozhatunk, és éppen ezért csak a rendszerek áttekintő ismertetéséről l e h e t szó.

Az országonként kialakított különféle osztályozó rendszerek kö­

zött tehát általában sok az eltérő sajátosság és a h e l y z e t e t , a nem­

zetközi osztályozó r e n d s z e r általános bevezetéséig - amely r e n d s z e r ­ ről a későbbiekben még sző l e s z - csak az könnyíti meg, hogy egyes országok átvették a legalaposabban k i d o l g o z o t t német osztályozó r e n d ­ s z e r t , 111. csekély módosítással alkalmazzák a z t .

A Magyarországgal c s e r e k a p c s o l a t b a n álló országok közül i l y e n e k A u s z t r i a , Csehszlovákia, Dánia, Lengyelország, Norvégia, Románia, Svájc, Svédország, a Szovjetunió és végül Magyarország ugyanennek a rendszernek a rövidített formáját használja.

A német osztályozó r e n d s z e r 89 osztályt i s m e r , amelyeken belül alosztályok, c s o p o r t o k és a l c s o p o r t o k vannak, összesen mintegy 20 000 tárgykörben. Ez a r e n d s z e r a 89 osztályt érdekes módon, betűrendben csoportosítja. így az l - e s osztály tárgykörei A u f b e r e i t u n g von Erzen, Brennstoífen und s o n s t l g e n M i n e r a l i e n , auch v o n Müll und F e l e r u n g s - rückstanden, a 2-es osztályé: B a c k e r e i , a 3-as osztályé: B e k l e i d u n g ... és i g y tovább végül a 89-es osztályé: Zucker- und S t a r k e - gewinnung. Az osztály megjelölése tehát számmal történik, az a l o s z ­ tályé kisbetűvel, a csoporté ismét számmal, mig az alcsoporté k i t e ­ vő s számmal történik. így p l . a 2-es osztályba tartozó sütőiparban az a alosztályba s o r o l t kemencék közül a rostélytüzelésti kemencék besorolási j e l e 2 a, 1 , mig ugyanebbe az alosztályba tartozó olajtü­

zelésű sütőkemence j e l z e t e 2 a, 2 °8 / f e l o l d v a ez i g y hangzanék: 2.

osztály, a, alosztály, 2. c s o p o r t , 08 a l c s o p o r t / .

A német rendszertől eltérő osztályozó r e n d s z e r e k azután t e l j e ­ sen különbözőek és még abban sem egységesek, hogy mindegyiknek az alapját valamiféle betű- és számjegyes kombináció képezné. I g y p l . az o l a s z osztályozó r e n d s z e r római számmal megjelölt 25 osztályt t a r t a l m a z o t t és ezeken belül további differenciálás nem v o l t . A f r a n ­ c i a osztályozó r e n d s z e r ugyancsak római számmal jelölt 20 osztályt, s ezeken belül arab számmal jelölt összesen mintegy 100 tárgykört t a r t a l m a z o t t . Ez a két ország, éppen a túlságosan k i d o l g o z a t l a n osz­

tályozó rendszere m i a t t már t e l j e s e n áttért a nemzetközi osztályo­

zásra. Az a n g o l osztályozó rendszernek 40 főcsoporton belül 146 osz­

tálya és az alosztályokkal együtt összesen 270 főtárgyköre, v a l a m i n t további betű- és számjelzetek s z e r i n t s o k e z e r r e menő tárgyköre van.

Az ÜSA osztályozó rendszere több m i n t 300 osztályt és ezeken belüli kb. 45 000 tárgykörre rugó alosztályt t a r t a l m a z .

(3)

TMT 1964.augusztus XI.ért. 7.szám

Látható tehát, hogy az osztályozó r e n d s z e r e k egészen eltérő j e ­ lölési módszereken a l a p u l n a k , és kezdve az egészen d u r v a besorolási lehetőségtől, a finomságnak széles skáláját tüntetik f e l .

A találmányoknak az osztályozó rendszerbe történő besorolásánál minden országban közös e l v n e k tekinthető, hogy a besorolásra az a speciális szakterület irányadó, amelyhez az általános találmányi gon d o l a t t a r t o z i k . Ennek a közös e l v n e k ellenére lényeges különbség van a német, 1 1 1 . az ehhez hasonló r e n d s z e r e k , v a l a m i n t a többi osztályo ző rendszer között. Amíg u g y a n i s a német osztálymutatóban v a l a m e l y fogalom rendeltetésének megfelelően több h e l y e n megtalálható, a d d i g az a m e r i k a i vagy egyéb osztályozó rendszerekben ugyanez csak egy h e ­ l y e n s z e r e p e l . I g y p l . a tengelykapcsoló a német osztálymutatóban m i n t gépelem a 47 c osztályban s z e r e p e l , de megtalálható, m i n t gép­

k o c s i tengelykapcsoló a 63 c, vagy vasúti vonatkozásban a 20 e osz­

tályban s t b . Ugyanakkor a tengelykapcsolót számos osztályozó r e n d ­ szerben csak e g y e t l e n h e l y r e sorolják be.

A különböző országok osztályozó r e n d s z e r e i un. szabadalmi osz- tálymutatőkban vannak l e f e k t e t v e , amelyeknek használatát betűrendes indexek segítik elő. Ha tehát a kutatót a szabadalmi anyagból v a l a ­ mely téma bármely okból érdekli, megkeresi a f o g a l m a t a betűrendes mutatóban, a h o l megtalálható a szőbanforgő f o g a l o m osztály- és cso­

portszáma. Ennek alapján azután az osztálymutatóban megtalálhatók a részletek. Példaként vegyük ismét csak a jól k i d o l g o z o t t német r e n d ­ szerből a Martin-kemencéket. A betűrendes mutatóban a z t találjuk,hogy M a r t i n - O f e n 18 b, 1 4o l _ 07 . Megkeresve ezután az osztálymutatő- ban a 18 b osztályt, a z t f o g j u k találni, hogy a 1 40 1 a l c s o p o r t b a a rögzített és billenthető Martin-kemencék A o m p l e t t jelzetük tehát 18 b, U ° l / , a 1 40 2 a l c s o p o r t b a az i l y e n kemencék tűzálló bélései t a r t o z n a k , és i g y tovább, azaz a Martin-kemencékkel k a p c s o l a t o s min­

den részlet a 18 b osztályban, a 140 1-től a 14°'-ig terjedő a l c s o p o r ­ tokban megtalálható.

A különböző e l v e k és módszerek s z e r i n t felépített osztályozó rendszerek tehát nehéz f e l a d a t o k elé állítják a szabadalmi anyaggal foglalkozókat és ezért v a l a m e l y egységes osztályozó r e n d s z e r k i d o l g o ­ zása, 1 1 1 . általános bevezetése lényeges könnyebbséget és időmegtaka­

rítást h o z h a t .

Ennek a felismerésnek eredményeként egyes államok / A n g l i a , B e l ­ gium, Dánia, Franciaország, Görögország, H o l l a n d i a , Írország, Hémet Szövetségi Köztársaság, Horvégia, Olaszország, Svédország és Török­

ország/ 1954 decemberében egyezményt kötöttek egy un. nemzetközi szabadalmi osztályozó r e n d s z e r bevezetésére. Ezek közül az országok közül Franciaország és Olaszország, amelyeknek az osztályozó rendsze r e nagyon t a g o l a t l a n és ezért nehézkes v o l t , hamarosan bevezették e z t az osztályozó r e n d s z e r t és a k i a d o t t szabadalmi leírásokon kizá­

rólag e z t az osztályozást használják, m i g a többi országok a z t a g y a k o r l a t o t követik, hogy a saját osztályjelzetelk m e l l e t t feltűnte­

t i k a nemzetközi osztályJelzetet i s . Az évek során további államot i s c s a t l a k o z t a k az egyezményhez, 1 1 1 . bevezették a nemzetközi osztá­

lyozást, i g y p l . Ausztrália, Kanada s a m i n t látni f o g j u k , legújabban a KGST államai i s alkalmazzák a nemzetközi j e l z e t e t a saját jelzés m e l l e t t .

552

(4)

KISS ?.: Szabadalmi osztályozás

A nemzetközi szabadalmi osztályozó r e n d s z e r lényegében ugyancsak egy b e t l i - és számjegy-kombinációs r e n d s z e r , amely A - H főcsoportokon télül 103 féle osztályban összesen 616 f o r g a l o m c s o p o r t o t tartalmaz.£

s z e r i n t az osztályozás s z e r i n t például a "vízturbinák és v i z i k e r e k e k "

cimü fogalomcsoport megjelölése 9 03 b.

A nemzetközi osztályozó rendszerbe történő besorolás elvének e g y i k fő szempontja, hogy az egyes termékekre vonatkozó alosztályok nemcsak a termékeket foglalják magukban, hanem azok előállításának módszereit és az előállításra szolgáló berendezéseket i s , kivéve ha van o l y a n külön osztály, amely ezeket a módszereket és berendezése­

k e t általában t a r t a l m a z z a . Például az Írónők maguk, de az előállítá­

suk i s a B 43 b alosztályba t a r t o z n a k . V i s z o n t a mellények az A 4 1 b alá, szövésük p e d i g a B 0 3 d alá t a r t o z i k .A másik i l y e n fő szempont az, hogy azok az alosztályok, amelyek munkamüveletekre / p l . őrlés, szÓróporlasztás/ vonatkoznak, felölelik mind a müvelettel k a p c s o l a ­ t o s módszereket, mind p e d i g a müveletekhez használatos gépeket és készülékeket, de nem t e r j e d n e k k i az ezúton előállított termékekre.

Egy további e l v i szempont, hogy a gépekre / p l . turbinák/ vagy készü­

lékekre / p l . villamoskapcsolók/ vonatkozó osztályok csak ezeket a gépeket, 111. készülékeket foglalják magukban, nem ölelik f e l azon­

ban ezek előállításának eszközeit vagy használtjának módjait.

Anélkül, hogy a nemzetközi osztálygEó r e n d s z e r t részleteiben elemeznénk, a n n y i megállapítható, Taagf leKpitése szerencsésnek és besorolási irányelvei l o g i k u s n a k mondha'ők. A betűrendes mutató h i ­ ánya m e l l e t t nagy hibája azonban ennek ez osztályozó rendszernek a rendkívül szűkös tagolása. Ennek,következtében egy-egy alosztályba i g e n nagymennyiségű anyag kerül besorolásra ée i f " valamely részlet­

megoldásra vonatkozó találmányi anyag felkutatása céljából e z t a nagymennyiségű anyagot k e l l átnézni.

A nemzetközi osztályozó r e n d s z e r első Kidolgozásának e z z e l a hiányosságával az egyesményt aláíró orsz#sok számoltak és már abban az időben t e r v b e vették a r e n d s z e r további fejlesztését. Az elképze­

lés s z e r i n t a r e n d s z e r t a további fiíiomitással 25-30 000 fogalomcso­

p o r t r a bontják.

Ez a munka már megkezd5dött és részlegesen a g y a k o r l a t b a n i s be­

vezetést n y e r t . A német szabadalmi osztálymutatő 1958-ban m e g j e l e n t 7. kiadásában ugyr£»i.i a 45-ös osztály /mezőgazdaság/, a 71-es osz­

tály /cipőgyártás/ és a 77-es osztály / s p o r t , játékszerek, népi szó­

rakozás/ előző beosztása h e l y e t t a nemzetközi osztályozás finomított alosztályozását vezették be. E z t követően időközben kidolgozták i l y e n módon a 83-as osztályt i s . Meg k e l l J e g y e z n i , hogy az átdolgozás a nemzetközi •'elek átvétele nélkül, a német r e n d s z e r betű- és számkom­

binációjának alapulvételével történt és az osztály számjeggyel, az alosztály kisbetűvel, a c s o p o r t m i n d i g páratlan számmal és ""kitevő­

vel," az a l c s o p o r t kitevőé páros számmal v a n Jelölve. Például a t r a k ­ t o r r a l történő szántás j e l z e t e : 45 a, 50 4. A finomitás mértékére jellemző, hogy m i g az e r e d e t i nemzetközi osztályozó r e n d s z e r k 0 1 osztálya /mezőgazdaság/ összesen 1 1 f o g a l o m c s o p o r t o t t a r t a l m a z , a d ­ d i g az ennek megfelelő német 45-öa osztály a nemzetközi osztályozás e l v e i n e k megfelelően, de finomítva, k e r e k e n 1200 f o g a l o m c s o p o r t o t

553

(5)

TMT 1964.augusztus XJ.évf. 7.szám

ölel f e l . A nemzetközi osztályozó rendszernek I l y e n finomításban v a ­ ló t e l j e s átdolgozása esetén ez az osztályozási mód alkalmasnak l a t ­ s z i k a találmányi anyag célszerű besorolására, ennek alapián való tá rolására és az e r r e az osztályozó r e n d s z e r r e történő egységes átté­

rés rendkívüli könnyebbeéget.jelentene az újdonság-vizsgálók és kuta­

tók részére.

E z t b i z o n y l t j a az i s , hogy a KGST országok Találmányi H i v a t a l a i nak 1962 tavaszán Bukarestben t a r t o t t konferenciáján olyan határozat született, amelynek értelmében ezek az államok i s fokozatosan áttér­

nek a nemzetközi osztályozó rendszerre és ennek első lépéseként 1962 július hó 1-től kezdve a kinyomtatott szabadalmi leírásokon az e d d i ­ g i saját j e l z e t m e l l e t t feltüntetik a nemzetközi j e l z e t e t i s . Ugyan­

ezek az országok, a B e r l i n b e n létrehozott titkárság utján tevőlege­

sen bekapcsolódtak a nemzetközi osztályozó rendszer finomításának a kidolgozási munkáiba.

Amint ebből a vázlatos ismertetésből látható, egy jól kidolgo­

z o t t egységes szabadalmi osztályozó rendszer hiánya rendkívül nehéz h e l y z e t e t j e l e n t a szabadalmi gyűjteményt kezelő tárak, i l l e t v e könyvtárak részére i s , mert i g y a különböző országok anyagalt külön­

böző rendszerbe k e l l tárolni és a kevésbé járatos kutatóknak sokolda l u segítséget k e l l nyújtani a k e r e s e t t anyag megtalálásához. A j e l e n l e g i - átmenetinek tekinthető - helyzetben a legcélszerűbb az,hogy a német anyagot és a német rendszer s z e r i n t osztályozott anyagot ennek a rendszernek a j e l z e t e i s z e r i n t tároljuk, azoknak az egyéb országok nak az anyagát, amelyek a saját jelzetük m e l l e t t a nemzetközi osztá­

lyozást i s feltüntetik, a nemzetközi j e l z e t e k s z e r i n t és végül azo­

két az országokét /USA/, amelyek nem a német rendszer alapján osztá­

lyoznak, és a nemzetközi r e n d s z e r t sem használják, a saját jelzetük s z e r i n t tároljuk. E z a még eszményinek mindig nem mondható állapot csak akkor l e s z megszüntethető, ha a t e l j e s nemzetközi osztályozó rendszer finomítása megtörténik és ez a rendszer - miként az egyéb irodalom terén az ETO-rendszer - ténylegesen nemzetközi használatúvá válik.

I R O D A L O M

MÉTER, E . : Grundfragen der Patentdokunentation. München, 1960. VDI- T e r l a g , 223 P-

ÖSAPAI M.t Az OMK szabadalmi tára, a szabadalmi irodalom népgazdasá­

g i jelentősége és feltárása.- Az Országos Műszaki Könyv­

tár Jubileumi Évkönyve. Bp., 1958. 227-246.p.

Dr.POLZOYICS I . : Bevezetés a szakirodalmi dokumentációba a műszaki és természettudományok területén. Bp., 1962. 0MXDX.450 p.

De BRAT,G.M.B.» Patent C l a s e i f i c a t i o n . A s l i b Proceedings, 1958. de­

cember, 316-319.P.

++ +

554

(6)

KISS F.: Szabadalmi osztályozás

KISS. F.: D i e K l a a s i f i k a t i o n s s y s t e a e d e r P a t e n t a b s c h r i f t e n Die P a t e n t a b s c h r i f t e n reprásentieren e i n ungeheuer groases Ma- tériái, das im Interessé der zweckmassigen Aufbewahrung und Rück- suche k l a s s i f i z i e r t werden muss. Zu diesem Zweck wurden i n den v e r - schiedenen Landera u n t e r s c h l e d l i c b e K l a s s i f i k a t i o n s s y a t e m e ausgear- b e i t e t . Eines d e r am gründlicbsten ausgeführten i s t das deutsche K l a s s i f i k a t i o n s s y s t e m , das aucb i n anderen Landern, i n d e r o r i g i n a - l e n oder e i n e r gewissermassen m o d i f i z i e r t e n Form benützt w i r d . Die m e i s t e n Bander babén jedoch i h r s e l b s t s t a n d i g e s K l a s s i f i k a t i o n s s y s - tem e n t w i c k e l t . D i e V e r s c h i e d e n h e i t d e r K l a s s i f i k a t i o n s s y s t e m e e r - schwert d i e Handbabung des M a t e r i a l s . Es wurde desbalb im Jahre 1954 zwiscben 14 S t a a t e n e l n e T e r e l n b a r u n g zwecks Einführung eines soge- nannten i n t e r n a t i o n a l e n Klassiíikationesystems zustandegebracht.Die- ses System war i n s e i n e r u r s p r u n g l i c b e n Form zu wenig g e g l i e d e r t und s e i n e f e i n e r e A u s a r b e i t u n g i s t lm Gangé. Es s c h l o s s e n s i c b dem Sys- tem nach und nacb w e i t e r e Lander an - so aucb d i e S t a a t e n des Rates für G e g e n s e i t i g e W i r t a c h a f t l i c h e im Jahre 1962. Das System w i r d i n s e i n e r f e l n e r a u a g e a r b e i t e t e n Form 25-30 000 B e g r i f f s g r u p p e n e n t h a l - t e n und s e i n e a l l g e m e i n e Annahme und Einführung w i r d d i e A r b e i t der m i t F a t e n t s c h r i f t e n B e s c h a f t e n w e s e n t l i c h v e r e i n f a c h e n .

+

555

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

tanévben az általános iskolai tanulók száma 741,5 ezer fő, az érintett korosztály fogyásából adódóan 3800 fővel kevesebb, mint egy évvel korábban.. Az

* A levél Futakról van keltezve ; valószínűleg azért, mert onnan expecli áltatott. Fontes rerum Austricicainm.. kat gyilkosoknak bélyegezték volna; sőt a királyi iratokból

Legyen szabad reménylenünk (Waldapfel bizonyára velem tart), hogy ez a felfogás meg fog változni, De nagyon szükségesnek tar- tanám ehhez, hogy az Altalános Utasítások, melyhez

Nagy volumenű adatbázisok fogják a szabadalmi leírások teljes szövegét, kivonatát és ábráit tárolni, de tárolni fogják egyes szakterületeken a szabadalmi

A szabadalmi dokumentáció jelenleg eléggé elhanyagotl terület, ezért igen fontos volna megszívlelni a tanulmány szerzőjének óhaját, hogy " a szabadalmi

Az olyan tartalmak, amelyek ugyan számos vita tárgyát képezik, de a multikulturális pedagógia alapvető alkotóelemei, mint például a kölcsönösség, az interakció, a

Nagy József, Józsa Krisztián, Vidákovich Tibor és Fazekasné Fenyvesi Margit (2004): Az elemi alapkész- ségek fejlődése 4–8 éves életkorban. Mozaik

A „bárhol bármikor” munkavégzésben kulcsfontosságú lehet, hogy a szervezet hogyan kezeli tudását, miként zajlik a kollé- gák közötti tudásmegosztás és a