• Nem Talált Eredményt

NETW ORKSHOP

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "NETW ORKSHOP"

Copied!
8
0
0

Teljes szövegt

(1)

DOI: 10.31915/NWS.2021.5 Speciális dokumentumok és tartalmak – speciális metaadatszerkezetek

Muzeális tartalmak és kéziratok repozitálása a Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Kuno Könyvtárában

Farkas Katalin

Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Kuno Könyvtár (Szeged) Katalin.Farkas@ek.szte.hu

Nagy Dóra

Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Kuno Könyvtár (Szeged) dora.nagy@ek.szte.hu

At the beginning of the 2020s, the SZTE Klebelsberg Library will need to store the digitised museum documents and manuscript legacies that have been and are still being generated in a repository. The content was placed in the library’s thematic EPrints software-based repository Miscellanea.

Different types of documents required different solutions, and their metadata required the development of a different metadata form. A solution was needed to create a structured structure in the repository to house the digital versions of the paper documents in the collection and the content transferred for digital preservation. The task was to define the different levels of access, the ongoing cleaning of the data and the establishment of the catalogue-repository link. The report presents possible solutions to these problems.

Keywords: digitised museum documents, manuscript legacies, metadata, EPrints software-based repository

Bevezetés

A 2020-as évek elején az SZTE Klebelsberg Könyvtárban szükségszerűvé vált a korábban és azóta folyamatosan keletkező digitalizált muzeális dokumentumok és kézirattári hagyatékok repozitóriumban történő elhelyezése. A tartalmak a könyvtár tematikus EPrints szoftver alapú repozitóriumai közül a Miscellanea-ban kerültek elhelyezésre. Többféle dokumentumtípus különböző megoldási lehetőségeket igényelt, metaadatolásukra különböző metaadat-szerkezetű űrlap kialakítására volt szükség.

Megoldásra várt a repozitóriumban a strukturált szerkezet kialakítása, melyben a gyűjteményben lévő papíralapú dokumentumok digitális változatai és a digitális megőrzésre átadott tartalmak elhelyezésre kerültek. Feladat volt a különböző elérési szintek meghatározása, a folyamatos adattisztítás és a katalógus-repozitórium kapcsolat kialakítása. A beszámoló ezeknek a problémáknak lehetséges megoldását mutatja be.

(2)

NETW ORKSHOP 2021

dokumentumokat1 és a kézirattári anyagokat2 a Különgyűjteményi Osztályon belül a Régi Könyvek Tára és Kézirattár könyvtárosai kezelik. A könyvtár MARC 21 szabványon alapuló katalógusában közel 16 000 rekord tartalmazza az összes muzeális könyv leírását3. A kézirattári állomány feldolgozottsága nem teljes körű. A tudóshagyatékok formai és tartalmi feltárása4 folyamatos, az elkészült leírásokat szintén a könyvtár integrált katalógusa tartalmazza.

2. Kezdetek

Az SZTE Klebelsberg Könyvtárban digitalizált muzeális tartalmak 2006-tól projektek következtében keletkeztek, mint például SZTE Bőrklinika Poór Imre Könyvtár (2006- 2011) 248 db tétel, Kassán kiadott könyvek (2011-2013) 285 db tétel, 1956-os kézirattári dokumentumok (2017) 197 db tétel. A projekteken kívül külön kérésre digitalizált, úgynevezett „szórvány” példányok is létrejöttek.

2021-ben kb. 500 darab muzeális és 2000 hagyatéki tétel vált elérhetővé, valamint 1000 rekord betöltésre vár. A meglévő tartalmak előzetes, autopszia alapján történő szűrésen estek át, mivel a korai digitalizálás folyamán létrejöttek rossz, gyenge minőségű fájlok is.

3. Digitalizálás

Jelenleg a digitalizálás egy Zeutschel OS 12002 könyvszkenneren történik, mely állományvédelmi szempontból alkalmas a kényes, sérülékeny dokumentumok digitalizálására.

A digitalizálás során JPG vagy TIF formátumú fájlokat készítünk. A szöveges dokumentumok esetében ezeket a képfájlokat PDF formátumba konvertáljuk.

A gépírásos szövegeken Abby FineReader programmal karakterfelismertetést (OCR) végzünk, így kétrétegű PDF állomány keletkezik, mely alkalmas a teljes szövegű keresésre. A kéziratok esetében nem lehetséges az OCR, így ezeket sima kép PDF- ként mentjük el.

1 Muzeális dokumentumok: 22/2005. (VII. 18.) NKÖM rendelet a muzeális könyvtári dokumentumok kezelésével és nyilvántartásával kapcsolatos szabályokról, hozzáférés: 2021. 05. 17.

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0500022.nkm

2 Kézirattári dokumentumok: 27/2015. (V.27.) EMMI rendelet a közlevéltárak és a nyilvános magánlevéltárak tevékenységével összefüggő szakmai követelményekről, hozzáférés: 2021. 05. 17.

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1500027.EMM

3 Muzeális dokumentumok bibliográfiai leírása: Régi nyomtatványok Könyvtári és szakirodalmmi tájékoztatási szabályzat 2009. KSZ/6. Tankönyv: Varga András: Régi könyves ABC. Budapest MTA KIK, 2018, hozzáférés: http://misc.bibl.u-szeged.hu/45521/

4 Kézirattári dokumentumok bibliográfiai leírása: Berlász Jenő: Kéziratok katalogizálása. Budapest, OSZK, 1958, hozzáférés: 2021. 05. 18. https://mek.oszk.hu/03100/03127/03127.htm

(3)

Farkas Katalin – Nagy Dóra: Speciális dokumentumok és tartalmak – speciális metaadatszerkezetek Muzeális tartalmak és kéziratok repozitálása a Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Kuno Könyvtárában

Nemcsak a saját állományunk kerül digitalizálásra, hanem előfordulnak kölcsön kapott dokumentumok is (pl. Kristó Gyula hagyaték). Ezeket csak a szkennelés idejére kapjuk meg, majd visszaadjuk az eredeti tulajdonosnak. Minden esetben kérünk engedélyt a későbbi szolgáltatásra. Érdekes kérdés lesz a jövőre nézve a már eleve digitálisan született dokumentumok archiválása és esetleges szolgáltatásának biztosítása.

4. Tartalmak és metaadatok elhelyezése repozitóriumban

A korábban digitalizált és jelenleg keletkező tartalmaknak visszakereshetőség szempontjából is megfelelő metaadatszerkezeteket kellett létrehozni, melyet a könyvtár repozitóriumainak egyikében kellett elhelyezni. A muzeális tartalmak és kéziratok Klebelsberg Könyvtár tizenegy, tartalmában tematikusan elkülönülő digitális gyűjteménye közül a Miscellanea repozitórumba5 (SZTE Miscellanea Digitális mindenes gyűjtemény) kerültek.

5. Metadatstruktúra

Az EPrints egyik előnye a rugalmas metaadat- és űrlapkezelés. Szabadon létrehozhatók a számunkra szükséges mezők, melyeket a megfelelő űrlaphoz lehet társítani.

A metaadatstruktúra kialakítása dokumentumtípusonként történt, ami kilenc űrlap létrehozását igényelte: könyv, könyv része, cikk-tanulmány-mű, folyóirat, hírlap, kézirat, kisnyomtatvány, különlenyomat, konferencia vagy workshop anyag. Négy csoportba soroltuk a metaadatokat: cím adatok; név adatok; megjelenési adatok és egyéb adatok. Az egyes űrlapok az alap metaadatokon kívül (pl. szerző, dátum) a megadott dokumentumtípushoz tartozó különböző mezőket tartalmazzák. Esetünkben ilyen volt például a kézirat típusnál releváns ’Kézirat jellege’ mező, így oldható meg, hogy az entitások leírhatók legyenek és összhangban álljanak a többi, már feldolgozott adattal.

A megfelelő űrlapba rögzítés a digitális gyűjtemény saját és közös keresőfelületének alapja6.

5 SZTE Miscellanea. Gyűjtököre a legszélesebb a repozitóriumaink közül: az SZTE Klebelsberg Könyvtár muzeális dokumentumai és tudóshagyatékai valamint a Szegedi Tudományegyetemhez szorosan nem köthető, vegyes témájú és műfajú periodikák, könyvek, könyvfejezetek, cikkek kincsestára, hozzáférés: 2021. 05. 18. http://misc.bibl.u-szeged.hu/

6 SZTE Klebelsberg Könyvtár Contenta Repozitóriumok közös keresője, hozzáférés: 2021. 05. 18.

https://contentas.bibl.u-szeged.hu/ és Farkas Richárd, Sándor Ákos: Digitalizált tartalmaink közös keresője VuFind alapokon az SZTE Klebelsberg Könyvtárban in.: Országos Networkshop 2020 ONLINE, Budapest HUNGARNET, MTA KIK, 2020 DOI: 10.31915/NWS.2020.3, hozzáférés:

2021. 05. 18. http://real.mtak.hu/119185/1/farkas.pdf

(4)

NETW ORKSHOP

1. ábra. Kézirat űrlap metaadat-struktúrája

6. Strukturált gyűjteményfelépítés, kutatóbarát környezet

EPrints-ben létre tudunk hozni többszintű témarendszert, melyet sokrétűen felhasználhatunk. Beépíthető például egy több lépcsős szakterületi besorolás7, illetve használható a gyűjtemény kialakításakor. A struktúra létrehozására, módosítására és kiegészítésére az adminisztrátori felületen van lehetőség. A külső, nyilvános felületen csak azok a kategóriák láthatóak, melyekhez van már rekord rendelve.

7 Böngészés szakterület szerint az SZTE Elektronikus Tananyag Archívum oldalán, hozzáférés: 2021.

05. 21. http://eta.bibl.u-szeged.hu/view/subjects/

(5)

Farkas Katalin – Nagy Dóra: Speciális dokumentumok és tartalmak – speciális metaadatszerkezetek Muzeális tartalmak és kéziratok repozitálása a Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Kuno Könyvtárában

2. ábra. Gyűjtemény felépítés az adminisztrátori felületen

A Miscellanea repozitóriumban jelenleg három fő gyűjtemény található: hagyatékok, muzeális dokumentumok és szegedi helytörténeti dokumentumok. A strukturált felépítés következtében a hagyatékok „Böngészés, Gyűjtemény szerint”8 felhasználói nézetben elkülönülnek és jól áttekinthetővé válnak.

A dokumentumok hozzáférési szintje lehet teljesen nyilvános, egyetemi IP tartományon belüli és csak az archívum karbantartójának elérhető.

8 Böngészés gyűjtemény szerint az SZTE Miscellanea Repozitórium oldalán: http://misc.bibl.u-szeged.

hu/view/collection/ hozzáférés: 2021. 05. 21.

(6)

NETW ORKSHOP

3. ábra. Gyűjtemény felépítés a nyilvános felületen

7. Katalógusok és adatbázisok közötti kapcsolat

A repozitórium adatszerkezetének kialakítása közben alapvető szempont volt, hogy olyan környezet jöjjön létre, amelyben a felhasználó sok adat között könnyen kereshet, valamint felhívjuk a figyelmét a könyvtár egyéb elektronikus gyűjteményeiben található kapcsolódó dokumentumokra. Ennek megoldása a rekordkapcsolatok létrehozása.

7.1. Katalógusok és adatbázisok közötti kapcsolat: katalógus-repozitórium

A MARC 21 szabvány 856-os mezője alkalmas arra, hogy elektronikus dokumentumot is kapcsoljuk a leíráshoz. A 856-os mező első indikátora „4”, mely a http protokollra utal a második helyen „1” áll, ami a kapcsolódó forrás változatát definiálja, ebben az esetben a leírt dokumentum elektronikus változatát9. A rekordkapcsolatot 856 41 $3Full text leltári szám$hURL/URI$z szabadon hozzáférhető szerkezetben kell megadni. A $h almezőben a leírásokban a Miscellanea repozitórium URI elektronikus hozzáférése, a $z almezőben pedig a hozzáférés szintje határozandó meg. A kapcsolatra kiváló példa Klebelsberg Kunoné Botka Sarolta hagyatéka. A hagyatékról összefoglaló leírás készült a könyvtár integrált katalógusában, digitalizált kézirattári része a Miscellanea repozitóriumban, a

9 MARC 21 856 Electronic Location and Adress, hozzáférés: 2021. 05. 19. https://www.loc.gov/

marc/bibliographic/bd856.html és Gyuricza Andrea, Kasza Zsófia: MARC21 magyar fordítás, Budapest MTA KIK, 2017 DOI: 10.14755/MTAKIK.MARC21.2017, hozzáférés: 2021. 05. 19.

(7)

szintén digitalizált fényképgyűjtemény pedig a Képtár és Médiatéka gyűjteményben található.10

7.2. Katalógusok és adatbázisok közötti kapcsolat: repozitórium-repozitórium

Egy repozitóriumon belül és a könyvtár egyéb repozitóriumainak összekapcsolására az EPrints szoftver is megoldást kínál. Két dokumentum között mellérendelő viszony hozható létre a „Megjelenési adatok” adatcsoportban található „Kapcsolódó URL”

mező kitöltésével. Például Polner Ödön jogászprofesszor hagyatékában az összekötés egyes fogalmazványokon olvasható utalások kivetítésére szolgál. Ugyanez a megoldás alkalmazható két különböző repozitórium vonatkozásában. A korábban példaként említett Klebelsberg Kunoné Botka Sarolta hagyaték kéziratos és fényképgyűjteményt tartalmazó hagyatékrészeinek összekötése a Miscellanea repozitóriumban szintén a

„Kapcsolódó URL” alkalmazásával történt.

7.3. Katalógusok és adatbázisok közötti kapcsolat: repozitórium-külső adatbázis

Muzeális és kézirattári hagyatékok estén is fontos szempont a minél szélesebb körű nyilvánosság elérése. Vannak nyelvi- illetve tartami szempontból különleges dokumentumok, melyek katalogizálásakor a tudományterület kutatójának segítségére van szükség. Az értő dokumentumhasználat a speciális gyűjtemények könyvtári feldolgozásában nagy hozzáadott értéket képvisel, mely a repozitórium metaadatainak minőségét emeli. Eredményes kutató-könyvtáros/kézirattáros együttműködés eredménye az SZTE Klebelsberg Könyvtár Miscellanea repozitóriuma és a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság adatbázisa közötti kapcsolat. Utóbbiban több, Kalmár László matematikusprofesszor hagyatékában meglévő kéziratról található leírás11. A Számítógép-tudományi Társaság az egyetem a szerverét „külső, tároló szerverként”

használja, a felhasználó linken keresztül jut el a digitalizált tartalomhoz, ugyanakkor az elektronikus dokumentumok adatolva megtalálhatók a Miscellanea repozitóriumban is12.

10 A fényképeket Klebelsberg Kunoné Botka Sarolta jegyzetei alapján dr. Gausz Ildikó metaadatol- ta, hozzáférés: 2021. 05. 20. https://mediateka.ek.szte.hu/find?advanced%5B0%5D%5Bjoin- er%5D=and&advanced%5B0%5D%5Belement_id%5D=70&advanced%5B0%5D%5Btype%5D=- contains&advanced%5B0%5D%5Bterms%5D=Klebelsberg+album&sort=43&order=a&layout=1 11 Ezúton is köszönetet mondunk dr. Szabó Máté PhD matematikusnak (University of Oxford,

Mathematical Institute), aki felhívta a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság figyelmét a Kalmár hagyaték dokumentumaira.

12 Fidrich Ilona: Beindítóprogramok az M-3 géphez. Kézirat. Szeged, 1959 hozzáférés: 2021. 05.

19. https://itf.njszt.hu/objektum/beinditoprogramok-az-m-3-gephez és Az M-3 elektronikus számológép programozása. Az MTA Kibernetikai Kutató Csoportja 1958-59 évben tartott előadássorozatának anyaga. Budapest, MTA KKCs, 1959, hozzáférés: 2021. 05. 19.

https://itf.njszt.hu/objektum/az-m-3-elektronikus-szamologep-programozasa

Farkas Katalin – Nagy Dóra: Speciális dokumentumok és tartalmak – speciális metaadatszerkezetek Muzeális tartalmak és kéziratok repozitálása a Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Kuno Könyvtárában

(8)

NETW ORKSHOP 2021

leírások, az adatszolgáltatás felhasználó központú. A gyűjtemények menedzselése, reklámozása gyűjteménykezelés fontos része. Ennek a munkának visszacsatolása a statisztikai adatok lekeresése, melyre az EPrints szoftver megoldást kínál az IRStats2 bővítmény segítségével. A statisztika menüpont minden Contenta repozitórium nyitólapján megtalálható. A különféle lekérdezések segítségével speciális keresések indíthatók. A régi könyvek és a tudóshagyatékokra vonatkozó találatok a Gyűjtemény almenü alatt jelennek meg. Poór Imre bőrgyógyász professzor hagyatékában általános orvostudományi és speciális, bőrgyógyászati témájú muzeális könyvek találhatók.

A gyűjtemény főként latin és német nyelvű műveket tartalmaz. Lekérdezés alkalmával13 a Letöltések grafikus megjelenítési módjában figyelemmel követhető, hogy a könyvek havi letöltési statisztikája 2020-ban nem került nyolcvan alá, ami meglepő egy ilyen különleges kollekció esetén. A Tevékenységek áttekintése a Tételek (246), a Letöltések (2,954) a Teljes szöveg (100%) és a Nyílt hozzáférés (100%) segítségével lehetséges.

Érdekes az is, hogy az első három legtöbbet letöltött mű német nyelvű.

9. Összegzés

Az EPrints szoftvert alapvetően nem speciális dokumentumok metaadatolásához fejlesztették ki. Ugyanakkor munkánk során sikerült olyan űrlapokat és azon belül adatelemeket létrehoznunk, melyek alkalmazásával az eddig felépített rendszeren belül kialakult egy olyan repozitóriumrész, melyben különleges gyűjteményeket is el tudunk helyzeni, segítve ezzel az oktatók és kutatók munkáját.

13 SZTE Miscellanea repozitórium Poór Imre hagyaték – Statisztika, hozzáférés 2021. 05. 20.

http://misc.bibl.u-szeged.hu/cgi/stats/report/collection/col_hagyatek_poor/

Ábra

1. ábra. Kézirat űrlap metaadat-struktúrája
2. ábra. Gyűjtemény felépítés az adminisztrátori felületen
3. ábra. Gyűjtemény felépítés a nyilvános felületen

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A kutatás eredményei bizonyítják, hogy érdemes a testnevelő képzésben az információ technológiai kérdésekkel foglalkozni, hiszen ezek az életük részei és

Haász Antal: Áttérés a Primo New User Interface használatára a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központban.. A munkát megkönnyítette, hogy a

A stilometriai elemzések a digitális bölcsészeti kutatásokban központi szerepet töltenek be: a szövegalkotás egyéni jellemzőinek a feltárásában segítenek úgy, hogy a

A nyílt forrású felderítést (OSINT – Open Source Intelligence) az amerikai kormányok már a múlt században is alkalmazták, elsősorban a külföldi média által

Ahogy korábban, a projekt kapcsolatokat tekintve 2020-ban is kulcsfontosságú volt nemzetközi együttműködéseink szempontjából az EU Horizon2020 programja keretében futó

A webarchiválást végző nemzeti közgyűjtemények, illetve egyéb intézményi szereplők ernyőszervezeteként szolgáló International Internet Preservation Consortium (IIPC) 10

Ezen egyedi tartalmak esetében azt találtuk, hogy azonosítható volt az informatív és a szórakoztató jellegű dimenzió, azonban jelentős volt azon tartalmak

A Research Data Management Librarian Academy (RDMLA) 2 egy, a Canvas platformon ingyenesen elérhető MOOC kurzus, amely átfogóan és könyvtáros-centrikusan mutatja be az RDM