Beljakov, A.: A beruházásstatisztika halaszthatatlan feladatai

(1)

STATlSZTlKAl lRODALMl FIGYELO

A második hipotézis a születések és halá—

lozások arányát a népgazdaság extenzív fej—

lődése szempontjából veszi figyelembe. A korszerű termelés elsősorban a képzettebb munkaerő gyarapodását követeli meg. Ettoe függetlenül a népgazdaság, különösen a soron következő néhány évtizedben. több munkaerőt igényel majd az ipar, építőipar.

szolgáltatások stb. fejlődése folytán. A kö—

vetkező három évtizedben várható. hogy Bul—

gáriában mind minőségi, mind pedig meny- nyiségi tekintetben javul a munkaerő-ellátott—

ság, és az meg fog felelni a népgazdaság intenzív és extenzív fejlődése által támasz—

tott követelményeknek.

Bulgáriában a törvényes rendelkezések 16 évben állapítják meg a munkaképesség alsó határát. Azonban a 16 és 25 éves életkor között a lakosság foglalkoztatottsága nem különösen magas. Ennek oka, hogy a fiatalok egy része tovább tanul a közép- és felsőfokú tanintézetekben. A 25. és különösen a 30.

életév betöltését követően. nőknél az 54., férfiaknál az 59. életév betöltéséig már szin- te teljes a lakosság foglalkoztatottsága. Eb—

ből a korosztályból általában csak a bete—

gek vagy munkaképtelen személyek nincse—

nek foglalkoztatva. valamint azok, akik mun- kahelyüket gyakran változtatják. Az 55 éven felüli nőknek és a 60 éven felüli férfiaknak csak igen csekély hányada dolgozik. Ezek közé tartoznak főként a mezőgazdaságban foglalkoztatott nyugdíjasok és azok. akik na-

989

gyobb nyugdíj reményében tovább dolgoz—

nak a fenti életkor elérése után.

A dolgozók száma 2000-ben 441000 fővel fog gyarapodni 1965—höz képest és 264 00 fővel 1970-hez képest. A népgazdaság ex- tenzív fejlődésének lehetőségei korlátozottak, különösen 1970 után. A dolgozóknak az e—

gész lakossághoz viszonyított aránya. amely 1965-ben 52 százalékot tett ki, 2000-ben 51 százalékra esik vissza. lgaz, 1975—ig várható, habár nem jelentős mértékben, a dolgozók arányának növekedése, annak a nagy lét- számú nemezdéknek a munkaképes korba ke—

rülése folytán, amely a háború utáni demog—

ráfiai hullám során született. Az ilyen meg- növekedett foglalkoztatottság azonban 1975 után fokozatosan csökkeni fog.

A nők foglalkoztatottságának aránya.

akárcsak a jelenben. a jövőben is alacso- nyabb lesz, mint a férfiaké. Sőt,a különbség még növekedni is fog a férfi és női lakos- ság korcsoportok szerinti összetételében vár—

ható váLtozások miatt. Ez azzal magyarázha- tó, hogy a nők magasabb életkort érnek el.

mint a férfiak. Más szóval, a nők esetében az idősebb korcsoportok felé való eltolódás to- vább rontja majd a nők fogallkoztatottsá- gának arányát.

A bolgár népgazdaság intenzív fejlődése a jövőben is növekvő számú munkaerőt fog igényelni. melyeta lakosság természetes sza—

porodása révén lehet majd biztosítani.

(lsm.: Pataki Péter)

B ERU HÁZÁSSTATI SZTl KA

BELJAKOV. A.:

A BERU HAZÁSSTATISZTI KA HALASZTHATATLAN FELADATAI

(Netlozsnüe zadacsí sztatisztiki kapital'nogo sztro- itel'sztva.) — Veszrnik Sztatisziíkí. 1962. 12. sz.

16—28. p.

Az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjet- unió Minisztertanácsa 1969 májusában ha—

tározatot hozott a beruházások tervezésének tökéletesítéséről és az építőipari termelés a- nyagi ösztönzésének fokozásáról, valamint az építési kivitelezői munka, az állami és ma- gánlakásépítkezések minőségének megjaví—

tásáról.

A Szovjetunióban a nemzeti jövedelemnek mintegy egyötödét fordítják évente a terme- lési és a közvetlenül lakossági célokat szol- gáló beruházási építkezésekre, érthető tehát a megkülönböztetett figyelem a népgazda—

ság e területének tevékenysége iránt.

A kitűzött célok elérése az állami statisztikai szervekre is fokozott feladatokat ró.

Tovább kell fejleszteni a statisztikai beszá-

molórendszer e részét mind a mutatószá—

mok bővítésével, mind módszertanuk javítá- sával, el kell mélyíteni a feldolgozást és az elemzéseket. A Szovjetunió Központi Statisz- tikai Hívatala foglalkozott a májusi határo—

zatokból adódó feladatokkal és ezeket az el—

következő két évben kívánja megoldani.

A szerző ismerteti a beszámolási rend- szerben végrehajtandó főbb módosításokat.

Korábban az átadott termelési kapacitásokat és más építkezéseket csupán a megrendelő ágazat jelentése alapján figyeltek meg;

1970-től ezt kibővítik a kivitelező szervektől kért havi jelentésekkel, s így az azonos program szerint két oldalról begyűjtött adatok nagyobb ellenőrzési lehetőséget adnak a sta—

tisztikai szerveknek az építkezések terv szerinti teljesítésének ellenőrzésére. Igen nagy jelen—

tőséget tulajdonítanak az építkezési költség—

vetésnek. Ennek fokozottabb betartását és ellenőrzését célozza az, hogy az 1970. év vo—

natkaza'sában a beruházó az éves jelentés—

ben köteles számot adni a költségvetési mó- dosításokról. A statisztikai szervek feladatá'

(2)

990 STATISZTIKA! lRODALMi FlGYELÓ

vá tették az építési költségelőirányzatok e- lemzését. amit a tervezés javítására kívánnak felhasználni. Komoly gond a Szovjetunióban is a beruházási eszközök szétaprózódása a nagyszámú építkezés között. Ezzel kapcso- latban a statisztikában nagyobb'figyelmet kívánnak fordítani a befejezetlen beruházá—

sok állományának és szerkezetének vizsgála- tára, mind a folyamatos beszámolójelenté- sekben. mind reprezentatív megfigyelések végrehajtásával. E vizsgálódást tovább fino- mítják és ezentúl nemcsak értékben, hanem természetes mivoltában is megfigyelik a befejezetlen termelési beruházások állománYát.

Hasonlóan nagy jelentőséget kívánnak adni az építkezési időtartam vizsgálatának. E té—

ren hiányosság. hogy a tervek nem a norma szerint készülnek. Ezért a jövőben a tényle- ges építkezési időtartamot nemcsak a terv- ben előírt idővel, hanem a normatívával is_

egybevetik. A kiválasztott objektumok jövő évre tervezett vizsgálati programja lehetősé- get fog adni a beruházásokra ható, tényezők . részletes tanulmányozására.

A vonatkozó párt— és kormányhatározatok megbízták az illetékes szerveket. hogy foglal- kozzanak a beruházások gazdasági haté- konyságának vizsgálatával. Ezzel kapcsolat- ban a központi statisztikai szervek kidolgoz—

ták az ilyen jellegű rendszeres statisztikai megfigyelések részletes programját.

itt az egyik megoldásra váró probléma a már működő vállalatok bővitése. illetve áté—

pítése következtében keletkező nyereség megállapítása.

A gazdasági reform hatására növekvő ten- dencíát mutatnak a nem központi alapok—

ból fedezett beruházások. E beruházások vizsgálata megmutatta. hogy a leahatéko—

nyabb a gépi berendezések megúiítósa lé—

nyegesebb új építkezés nélkül. Ezzel kapcso—

latban a tervező szerveknek javasolták, hogy a beruházások megoszlásának tervezésénél azreddíai két irány mellett eav harmadik csoportot is emeljenek ki, mégpedig a meg-

levő üzemrészek és berendezések műszaki át—

építését. Ezen belül előreláthatólag a beren—

dezések értéke lesz a döntő és éppen ezt a tendenciát kívánják előmozdítani és figyelem- mel kísémi. A reform hatására nőtt a beru- házási hitelek szerepe is, amit ugyancsak emgel'felő módon kívánnak kimutatni.

Számos más módosításon kívül kiemelt fontosságot tulajdonítanak az új tervezési és gazdasági ösztönzési rendszerre áttért é- pítőipari kivitelező vállalatok ,új beszámolási rendjének kialakitására. Az 1970. évre vonat—

kozólag összeálított beszámolás—t egyúttal ki—

sérletnek tekintik a későbbiekben átállá töb- bi épitési vállalat számára. *

A beruházások területén az 1969. évben új költségvetési árakat és költségnormákat ve- zettek be. Ezeknek a bevezetése kedvező fel- tételeket teremtett a termelékenység továb—

bi növeléséhez, valamint az építőipari válla—

latok gazdasági tevékenységének értékelése-, hez. A Központi Statisztikai Hivatalra hárul az a feladat, hogy meghatározza az árválto- zások tényleges szinvonalát. Ezért az állami statisztikaiszervek az 1969. évben megfigyel—

ték a teljesítést régi és új árakon is. Ezeknek az adatoknak az összehasonlitása nagy segitsé- get jelent a tervező szervek számára. Az ár—

változások hatásának figyelembevétele fontos a visszatekintő idősorok átszámításánál.

A párt és kormány határozata intézkedése- ket tartalmaz a lakásépítések minőségének megjavítására is. A közeljövőben az erre vo—

natkozó statisztikai módszertani kérdések és a program kidolgozása befejeződik. A me—

todika az üzembe helyezett lakóházak repre—

zentatív vizsgálatát javasolja. Az elképzelé—

sek szerint az első ilyen jellegű adatgyűjtést az 1971. évben kívánják bevezetni.

Az állami statisztikai szervek előtt álló úi nagy feladatok sikeres megvalósítása szük- ségessé teszi a beszámolójelentések elektro—

nikus számítástechnikával történő feldolgo- zását.

(ism.: Tílcsik lenőnél

HÁZTARTÁSSTATISZTI KA

.,CSALÁDI INDEX 66" ÉS ,,NYUGDUASOK INDEXE 66"

,,Familienindex 66" und ,,Pensionistenindex 66" ——

Zur Einführung von zwei Spezialindizes zum index der Verbraucherpreise) —— Statistísche Nachrichten.

1969. 12. sz. 1041—1048. p.

Az osztrák Központi Statisztikai Hivatalban 1966 óta — az addigi két fogyasztói árindex helyett — egyetlen általános fogyasztói árin- dexet számítottak, amely a városi lakosság minden társadalmi rétege, a különböző nagyságú és különböző jövedelemmel ren-

delkező családok átlagos fogyasztását tük—

rozr.

Ezen index számítása sok szempontból í- gen előnyös és általában kedvezően fogad—

ták, viszont kevéssé volt alkalmas arra, hogy bemutassa azt a hatást, amit az árváltozá—

sok az átlagostól erősen eltérő jövedelmű és fogyasztási szerkezetű lakosságcsoportoknál okoznak.

Az általános fogyasztói árindex számítása lmellett számos speciális index kiszámítását tervezték. Ezek közül mostanáig csak az ala-