Aktívaértekezlet a Központi Statisztikai Hivatalban

SZEMLE

AKTIVAÉRTEKLEZLET A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATALIBIAN

A Magyar Szocialista Munkáspárt Közpon- ti Bizottsága 1975. novemberi ülésének ha- tározataiból adódó feladatok végrehajtása tárgyában a Központi Statisztikai Hivatal- Ioan 1976. január 9—én aktívaérte'kezlietre ke—

rült sor. Az értekezlet előadója Bálint ló—

zsef államtitkár, a Központi Statisztikai Hi- vatal elnöke volt. Az elnökségwben helyet foglalt Bal/ai László, az MSZMP Központi Bizottsága G-azdaságpoli'cikai osztályának alo'sztályvezetője, Dénes Antal, az MSZMP Központi Statisztikai Hivatali Bizottságának titkára, az ülés elnöke, dr. Eiler Erzsébet, a Központi Statisztikai Hivatal Szakszervezeti Bizottságának titkára, Juhász János, az MSZMP Központi Bizottsága Gazdaságpoli- tikai osztályának munkatársa, Katona Tamás, u a KISZ Központi Statisztikai Hivatali Bizott-

ságának titkára.

Bálint József államtitkár, a Központi Sta—

tisztikai Hivatal elnöke vitaindító előadásá—

nak bevezetőjében hangsúlyozta: a statisz—

tika szorosan kapcsolódik a politikához, nemcsak méri a társadalmi és gazdasági folyamatokat, hanem bennük él. A mai Magyarországon egyetlen társadalmi és gaz- dasági döntés sem születik meg (! statisz—

tika segítségének igénybevétele nélkül, ezért minden ilyen döntés előkészítése, hatásai- nak, eredményességén-ek vizsgálata felada- tok—at ró a statisztikára. A statisztika mun- k'áját az elmúlt időszak olyan nagy hord—

erejű és hosszú távú politikai döntések elő- készületei határozzák meg, mint:

—a Magyar Szocialista Munkáspárt programnyi- Iatkozato.

— az ötödik ötéves terv kialakítása,

— a munkásosztály helyzetére és szerepére vonat- kozó párth—atározatok.

- a népesedési helyzet egyensúlyba hozására hi—

vatott népesedéspolitikai határozatok,

— az új statisztikai törvény.

Megállapította. hogy a Központi Statisz- tikai Hivatal dolgozói átlátták a statisztika e fontossága következtében rájuk háruló felelősséget. A Központi Statisztikai Hivatal tervszerűen elvégezte a fenti döntések elő- készítéséből és végrehajtásuk vizsgálatából adódó feladatokat. Kivettük részünket a

helyzet értékelésében, elkészítettük a szük- séges tájékoztató kiadványokat, megadtuk a kért adatokat, elemzéseket végeztünk.

prognózisokat dolgoztunk ki. Eleget tet—tünk folyamatos adatszolgáltatási kötelezettsé-

geiin'knek.

Gyorsan nőttek az elmúlt időszakban a statisztikai adatok és elemzések iránti igé- nyek, a statisztikai ismeretek iráanti társadal—

mi "étvágy".

A növekvő igényeknek igyekeztünk eleget tenni. Igy az elmúlt időszakban végrehaj- tottunik

——egy maximális programú népszámlálást 1970- ben:

— egy kimagasló terjedelmű és részletességű me- zőgazdasági összeírást 1972-ben;

-egy mikrocenzus! és ahhoz kapcsolódó jöve- delmi és társadalmi mobititási adatfelvételt 1973—

ban (ezeket feldolgoztuk mind a régi. mind az új osztály- és rétegfogalmak szerint) ;

— elvégeztük a népességinyilva'nitartás számára az általános népességösszeírást 1975-ben;

— előkészítettük és 1976—ban meg—indítottuk az Egységes Lakossági Adatfelvélceli Rendszert (amely reprezentativ minták vizsgálata alapján igen rész- letes képet fog nyújtani fontos társadalmi folya matokról).

A most következő időszakban az egész or—

szág társadalmi—gazdasági fejlődésének jel- legzetessége lesz, hogy a közelmúltban meg- hozott fontos párthatározatokat, törvényeket

"aprópénzre váltjuk", megvalósítjuk. Ez meg—

határozza a statisztikai munkát is, mert előtérbe kerül az a feladat, hogy a statisz—

titka eszközeivel mérjük és vizsgáljuk, hogyan halad előre a társadalmi—gazdasági fela—

datok, határozatok, törvények végrehajtása, megva I ós ítása.

Ezért a statisztika hagyományos vonásai—

nak — a megbízhatóságvnak és szakszerűség- nek. a valósághoz való szigorú ragaszko- dásnak — megtartása mellett törekednünk kell arra, hogy:

—a statisztikai munka legyen operatívabb.

-- jelzéseink legyenek gyorsabbak.

—- elemzéseinik legyenek célratörőbbek,

— legyünk bátrabbak a kérdések felvetésében és megválaszolásában, a problémák és el'leintmon—

dások kimutatásában. az okok és következmények kutatásában.

SZEM LE 4l27

Bálint József államtitkár ezután ismertette azokat a témákat, amelyekkel — a társa—

delmi—gazdasági alapfolyamatok mérésén túl — a statisztikának a következő években kiemelten kell foglalkoznia.

Döntő fontossá—gú kérdés a gazdasági egyensúly javítása. Egyensúlynak kell lennie a lakossági jövedelmek és a fogyasztási alap között. Felhívta a figyelmet arra, hogy az 1974. évi statisztikai évkönyv először kö—

zöl'oe az állami költségvetés bevételeit és kiadásait. Megnőtt a pénzügyi statisztika fontossága. A pénzügyi statisztikát (: Hiva—

talban szervezetileg is meg kell alapozni.

Nagy fontossága van a devizahelyzet figye—

lemmel kísérésének és a devizahozamok ki- mutatá'sának.

Hasonló fontosságú feladat a gazdasági hatékonyság elemzése. A Központi Statisz- tikai Hivatal eddigi tevékenysége ezen a területen jelentős segítséget nyújtott a poli—

tikai és gazdasági vezetésnek, de nem elé—

gedhetünk meg ennyivel, mert a hatékony.

ság kérdése gazdaságtejlődésünk most kö—

vetkező, az eddiginél intenzívebb jellegű szakaszában döntő jelentőségű. A Hivatal tájékoztatási rendszerében eddig a legfőbb (és egyben a legkisebb) egység az ágazat volt. A politikai és gazdasági vezetésnek és tervezésnek azonban sokszor gyártási ági, vállalati és nemegyszer termékszinten kell döntéseket hoznia, intézkednie. Ezért h-até- konyságei elemzésein'knek is le kell menniök a jövőben addig a mélységig és részletes—

ségiig, amelyet a népgazdasági tervezés al- kalmaz. Az ilyen mélységű hatékonysági elemzés természetesen a minisztériumok'nak és vállalatoknak is feladatuk, de a Központi Statisztikai Hivatalnak is ki kell belőle ven- nie a részét. Rendeznünk kell a szereposz- tást a hatékonysági elemzések kérdésében az Országos Tervhivatall—al, a Pénzügymi- nisztériumm—al és a többi minisztériummal:

össze kell egyeztetnünk, hogy milyen haté—

konvsági mutatókat alkalmazunk.

Tételesen felsorolta, hogy milyen típusú hatékonysági elemzések szükségesek. Vizs—

gálni kell a munkaerő—gazdálkodás haté—

konyságát, a munkaerő átcsoportosítását a termelő szektorban, kritikusan kell elemezni a munkaerő jelenlegi megoszlását, nyomon kell kísérni az adminisztrációs dolgozók lét—

számzárlatának hatásait. Tanulmányoznikell az anyagráfordításak alakulását, elsősorban az iparban. Ehhez jó eszköz az ágazati kap—

csolatok mérlege. Elemezuni kell az állóesz- köz-iki'használárst, vizsgálni, hogy elegendő-e a műszakszám, különösen a nagyértékű gé- peken, az exportképes termelési kapacitá—

sokon. Ki kell mutatni, hogy hol és milyen termékek termelése gazdaságtalan, milyen irányban kellene a termékszerkezetet javí—

tani. Különösen fontos a beruházások, első-

sorban a nagyberuházások hatékonyságá- nak alapos elemzése. Állandóan figyelem- mel kell kísérnünk a készletek alakulását, fel kell hívnunk a figyelmet, ha azok vala- milyen területen a szükséges mértéket túl—

lépik.

A harmadik nagy problémakör, amelyre a statisztikának különös gondot kell fordíta—

nia, a jövedelmi viszonyok alakulása. ltt ál- landóan nyomon kell követni és minél pro-n- tosabban ki kell mutatni az egy főre jutó jövedelem egyenlőtlenségeinek alakulását.

a változások okait, különös tekintettel egy—

részt a kereseti arányokra, másrészt a kere- seten kívüli más jövedelemforrások alakulá—

sára. Meg kell vizsgálnunk, hogy a többlet—

munka-vállalások milyen szerepet játszanak a jövedelmek alakulásában. Több év óta fontos feladatu'nika munkásság és a paraszt- ság jövedelmi viszonyainak összehasonlító elemzése. itt nem szabad figyelmen kívül hagyni a növekvő számú vegyes (munkás—

paraszt) összetételű családokat.

Gazdasági mechanizmusunkat állandóan tökéletesítiük, és hozzáalkalmazzuk a válto—

zó világgazdasági és belső felté-telekhez.

Ennek érdekében új ösztönzőket vezetünk be. A Hivatalnak és kutatórészlegeinek kö—

telességük kimutatni, hogy az ösztönzésnek milyen tény/eges hatásai vannak a vállala- toknál, (: szövetkezeteknél a háztáji és ki- segítő gazdaságokban. Nagyafelelősségünk, hogy a jó és a rossz hatásokat egyaránt

pontosan mérjük és kimutassuk.

További fontos feladat a nemzetközi gaz- dasági kapcsolatok statisztikai elemzése. Fi- gyelemmel kell kisérnüink mind a KGST-or—

szágok gazdasági integrációs folyamatát, mind kapcsolatainkat a nem szocialista or—

szágokkal, a tartós termelési kooperációk alakulását és hatékonyságát, a kapitalista országokkal folytatott külkereskedelemben tapasztalható árváltozások hatását. Kívána- tos lenne több statisztikai adatot és elem—

zést adni arról, mi megy végbe a világ—

gazdaságban

A felsorolt öt kiemelt feladatkör nem tesz szükségessé nagytömegű új adatgyűjtést, in—

kább a meglevő adatok másodlagos feldol- gozásával, az elemzési céloknak megfelelő csoportositások elvégzésével, a megfelelő mutatók és mutatószám-rendszerek kidolgo—

záisával lehet célt érni.

Ezek után a Hivatal elnöke pontokba fogl—alva ismertetett néhány, a statisztikai tevékenység szervezését, koordinálását érin-

tő konknét feladatot.

1. Csökkenteni kell a statisztika ,,befeje- zetl-en termelését", meg kell gyorsitani az adatfeldolgozást és tájékoztatást.

2. A takarékossági intézkedések a statisz—

tikai munkára is vonatkoznak, ezért éssze- rűen kell gazdálkodnunk szellemi és anya—

428 _SZEMLE

gri erőinkikel. Ennek értelmében 1976—ban csökken az adatgyűjtések száma (az 1975.

évví 802-ről 671-re). Előkiészületeket kell ten—

ni további csökkentésre is.

3. Le kell zárni az 1970. évi népszámlálás eredményei—nek közlését. Az 1980. évi nép—

számlálás számára szerényebb programot dolgozunk ki.

4. Az Általános Mezőgazdasági Us—szeírás összes eredményeinek közlését valósítsuk meg minél előbb. Nem gondolunk arra, hogy a közeljövőben hasonló méretű adat—

felvételt fogunk végezni a mezőgazdaság—

ról. A feladat egyszerűsített módszerekkel takarékosabban és a célt kielégítően meg- oldható;

5. Az Egységes Lakossági Adatfelvétel-i Rendszer (ELAR) keretében végezzük a la- kosság megkérdezésén alapuló statisztikai adatfelvételeket. Az ELAR jó adatbázist biz—

tosít olyan társadalmi folyamatok és jelen—

ségek elemzéséhez, amelyeket ilyen mély- ség'ben eddig statisztikai eszközökkel nem tudtunk megközelíteni. Ezért nagy fontos—

sága van a munkásosztály helyzetének fo- lyamatos megtigyelésében, általában a tár—

sad'almi rétegződés és élet—mód kutatásá—

ban. Gondosan fontoljuk meg azonban, hogy milyen adatfelvétel-eket kívánunk az ELAR keretében elvégezni és legyünk tekin—

tettel arra, hogy a takarékosság követelmé- nye az ELAR költségeinek korlátok között tartását teszi szükségessé. Az ELAR beveze—

tés—ével el kell érni a korábban tervezett külön adatfelvételek megtakarítását.

6. A népességnyilvántartás—t anyagi eszkö- zök függvényében fejlesszük tovább, a sze- mélyi számok kiadása után. Ebben majd a kormány dönt.

7. Kiadványaink vonatkozásában is alk-al- mazzuík a takarékosságot. Ez azt jelenti, hogy egyes kiadványok megjelentetését fel—

füg-geszthetjük. Különösképpen olyanokra le—

het gondolni, amelyek rövid időn belül meg- ismételve közölnek azonos típusú adatokat.

Viszont több rövid és közérthető anyagot adjunk a politikai vezetés számára.

8. Végre kell hajtanunk a kormány hatá—

rozatát (: létszámgazdálkodásról. Ez gyakor—

latilsag azt jelenti, hogy a létszám fokoza- tosan csökkenni fog. Az ebből származó ne—

hézségek—et úgy oldjuk meg, hogy az erőket a legfontosabb területekre csoportosítjuk át.

Ennek érdekében meg kell szűnnie a Hi- vata—lon belüli ,,vármegyehatároknak", (: fő—

osztályok kölcsönösen segítsék ki egymást. ' 9. Következetesen végre kell hajtani az új statisztikai törvényt. Ezzel kapcsolatban számos feladatunk van, mint:

—— törekednünk kell arra, hogy a Központi Statisz- tika—i Hivatal a központi vezetéshez és irányításhoz szükséges statisztikai adatok gyűjtésével, feldolgo- zásával és elemzésével foglalkozzék, a nem ilyen

jellegű adatok gyűjtését és feldolgozását az igaz- gatási statisztika körébe kell utalni;

- többet kell törődni az igazgatási és a válla—

lati statisztikával, éspedig nemcsak elvlenőrzésüklkel, hanem káderállományuk felkészülztségének fejleszté- sével is:

— egységesítenünk kell a statisztikai fogalma- kat, ennek érdekében statisztikai értelmező szótó—

rakat kell kiadni; nem nyugodhatunk bele abba, hogy a tervezés. a számvitel és a statisztika nem mindig beszél egy nyelven:

— nyilvántartásokat kell vezetni az adatgyűjtések—

ről. hogy elkerüljük a párhuzamos adatfelvételeket és feldolgozásokat; a területi statisztikai szervek jó példát mutatnak katalógusuk kiadásával.

10. Tovább kell tök'életesítenünk a sta- tisztikai munka koordinációját, beleértve a számítás—technikát is. A statisztikai tevékeny- séget mint folyamatot kell tervezni az adat- gyűjtéstől a feldolgozásig. Meg kell szigo- rítani az adatgyűjtések engedélyezését. Csak olyan adatgyüjtés engedélyezhető, amelynek feldolgozási feltételei is tisztázottak. Foly- tassuk a statisztikai informáaió-rendszer komplex fejlesztési programjának megvaló- sítását. Ennek keretében vizsgáljuk felül és korszerűsítsük az adatáramlás és -feldolgo- zás rendjét, építsük ki az adatbázis-rend—

szert az ipar után a mezőgazdaságban. a beruházások és a külkereskedelem terüle- tén. Változtassun'k az adatfeldolgozás túl—

zott budapesti koncentrációján, alakítsunk ki ésszerű munkamegosztást a különböző feldolgozó helyek között, növeljük ebben a megyék szerepét. Az adatfel'dolgozásban meg kell állapítani a prioritások rendjét, alapvető feladatok nem szenvedhetnek ké- sedelmet.

11. Időszerű áttekinteni a megyei statisz—

tik—ai igazgatóságok felelősségét és lehető—

ségeit a megyei pártbizottságok és torná- csok tájékoztatásának továbbfejlesztése cél- jából.

Bálint József államtitkár egyben bej—elen- tette, hogy elrendeli: az 1975. évi statisztikai évkönyv 1976. augusztus végéig jelenjék meg, és szeptember végéig adják ki a megyei évkönyveket is. Közölte, hogy a Hivatal El- nöksége a közeljövőben napirendre tűzi a Hivatal működési szabályzatának korszerű- sitését.

Előadása következő részében a statisztikai tudományos munka szervezeti és tartalmi kérdéseit tárgyalta. Sor került az lNFELOR Rendszert—echnikai Vállalatnak Számítógép—

alkalmazási Kutató lntézetbé való átszerve—

zésére. Ez azonban ne csak a cégtábla cse—

réiét jelentse. Az új Intézet nagyobb mér- tékben orientálódjék a statisztika felé. dol- gozzon ki a statisztika területén általáno- san alkalmazható rendszereket. A Hivatal többi kutatáintézeté'nek és kutatással fag- lalkozó részlegeinek tervét is az Elnökség fogja jóváhagyni az összhivata'li munkaterv keretében. lgy lehet biztosítani a statisztikai tudományos kutatás központi tervezését.ami

SZEMLE 429

azonban nem zárja ki a helyi kezdeménye- zést. A Hivatal minden részlege fordítson nagyobb gondot a statisztikai elméletre és módszertanra. Emellett azonban létre kell majd hozni egy olyan részleget is, amely főhivatásszerűen kutatja ezeket a kérdése-

ket.

Hét tudományos kutatási téma van, ame- lyeknek gazdája a Központi Statisztikai Hi—

vatal kell legyen. Ezek:

1. a statisztika elmélete és módszertana, beleértve az ökonometríát;

2. társadalmunk rétegződése és az életmód vál- tozása;

3. a gazdasági hatékonyság elemzése;

4. a népesedési folyamatok kutatása;

5. a rövid távú gazdasági prognózisok készítése;

6, a számítástechnika alkalmazása;

k7. (: statisztika története és a történeti statisz- ti (1.

Végül kitért a számítástechnikai bázis fej—

lesztés—ére, amelynek során

—a Központi Statisztikai Hivatalban ki kell cserélni az elavult gépeket, és egyben biztosítani kell a zavartalan átállást az új gépekre; bővíteni kell a kézi gépparkot;

_javítani kell a gépek kihasználását, rövidíteni kell az előkészítési időket; nagy jelentőségű és nagy megtakarításokat biztosí—tó eredmény lesz a gépi bizonylatleolvasás megoldása;

—folytaztni kell a számítástechnika oktatását a hazai szükségletnek és a vállalt nemzetközi köte- lezettségeknek megfelelően.

Végül a Hivatal elnöke mégegyszer hang- súlyozta, hogy a Központi Statisztikai Hi- vatal az elmúlt időszakban jól teljesítette feladatát. Állandó kötelességünk azonban

munkánk tökéletesítése, az új, megválto—

zott és magasabb követelményekhez való alkalmazkodás. Ezért az eddigiekhez ha—

sonlóan nagy erővel kell hozzáfognuink a felsorolt feladatok együttes végrehajtásához.

A feladatokat a Hivatal 1976. évi munk—a—

terve és az 1976 közepére elkészülő hiva- tali ötéves terv részletezi.

Az előadáshoz hozzászóltak: dr. Lukács Pál, a KSH Szolnok megyei l—gazgatóságá- nak igazgatója, dr. Rácz Albert, a KSH fő—

osztályvezetője, dr. Tűű Lászlóné, a KSH osztályvezetője, Kerekes Ottó, a KSH osz- tályvezető-helyettese. dr. Varga Lajos, a KSH főosztályvezetője, dr. Hadházi Gyula, a KSH Fővárosi lugaz'gatóságának igazg—atója, ll- csik László. a Nemzetközi Számítástechnik—ai Oktató és Tájékoztatási Központ munkatár—

sa, Brukner Jenő, a KSH osztályvezetője. A hozzászólók hangsúlyozták a statisztikai munka megszervezése és koordinálása to—

vábbfejlesztésének szükségességét. Felada- taivnk a Központi Statisztikai Hivatal közös feladatai, azokat együttesen kell megolda—

nunk, ennek érdekében az egyes főosztá—

lyoknak össze kell fogniuk, az összhivatali érdekeket a főosztályok speciális érdekei elé kell helyezni.

Hangsúlyozták, hogy az odatfelvételeket és -feldolgozásokat komplex módon kell megtervezni. A takarékosság követelményét úgy tudjuk legjobban érvényesíteni, ha már az adatfelvételek megtervezésénél figyelem—

be vesszük, nem a frelxdolgozásnál és a köz- lésnél akarunk csak takarékoskodni.

Kiemelték, hogy nemcsak az évkönyvek elkészítésének határidejét kell előbbre-hoz- ni, hanem általában minden adatfelvétel- nél meg kell gyorsítani a feldolgozást, elem- zést és közlést.

A megyei igazgatóságokkal szemben is az az igény jelentkezik a megyei párt- és ta—

nácsi szervek részéről, hogy:

1. gyorsabb információt oldjanak.

2. következetesebben ellenőrizzék a párt- és kor- mányhatározatok végrehajtását.

3. tegyenek javaslatokat a problémák megoldá- sara.

A megyei igazgatóságok a központ se- gítségét igényli—k az elméleti kérdé—sek meg—

old—ásában, a területi adatigények fokozott figyelembevételében.

A korszerű statisztikával szemben támasz—

tott követelmények kielégítését nagymérték- ben elősegíti a reprezentatív adatfelvételek fokozott alkalmazása. Ebbe az irányzatba illeszkedik bele az ELAR megszervezése is.

Meg kell azonban gondolni, hogy mekkora mintákkal érdemes dolgozni, illetve milyen adatfelvételeket érdemes teljes körűen elvé- gezni, hogy a megyék adatszolgáltatási igé—

nyeit megbízhatóan kielégíthessük.

Az ELAR megindításával új szakma, a la- kosságot rendszeresen felkereső összeírók szakmája fejlődik ki. Nagy gondot kell for—

dítani az összeírák megfelelő felkészítésére, mert ez a munka igen sokoldalú imerete-

két és készségeket igényel.

Többen hangsúlyozták, mennyire fontos az adatok megbízhatóságának ellenőrzése a helyszínen: az adatszolgáltató vállalatoknál

és intézményeknél, valamint az összeírt ház-

tartásoknál.

A megbízhatóság kérdése felmerült a Fog lalkozások Egységes Osztályozási Rendszeré- nek (FEOR) bevezetésével kapcsolatban is.

Kívánatos lenne látni, hogy a vállalatok mennyire következetesen alkalmazzák a FEOR-t, megfelelően sorolják be a náluk dolgozókat.

Befejezésül Bálint József államtitkár rész- letesen válaszolt a felvetett kérdésekre. Le- szögezte. hogy egyes adatfelvételeket meg lehet szüntetni. Nem kell ..holt teherként"

magunkkal hordoznunk a korábbi években

megkezdett, de ma már nem időszerű adat—

felvételeket és -feldolgozásokat. Hangsú- lyozta, hogy a főosztályok legyenek ,,élet—

közelségben" szakterületükkel, ismerjék az ott felmerülő gyakorlati problémákat, törek- véwseket.