STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÓ
KULFÓLDI STATISZTIKAI IRODALOM*
A STATISZTIKA ÁLTALÁNOS ELMÉLETE ES MÓDSZERTANA
BADER. E.:
AZ ADATRUGZITÉS FEJLÖDÉSE AZ OSZTRÁK KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATALBAN
(Datenerfassun . Entwicklung und neue Wege im Csterreichischen %tatistischen Zentralamt. Die amt- liche Statistik in Österreich. Gestern — Heute — Mor- gen. Ausgewühlte Ergebnisse und Problema. Beitröge zur Usterreichischen Statistlk 483.) Ósterreichisches Statistisches Zentralamt. Wien. 1978. 483. köt. 59—73,
p.
Az Osztrák Központi Statisztikai Hivatal- ban az adatrögzítési kapacitás elérkezett ah- hoz a ponthoz, amely a minőséggel szemben támasztott növekvő követelmények miatt már nemcsak megfontolásokra késztet, hanem azonnali cselekvésre kényszerít. Az informá—
ció növekvő mennyisége szükségessé tette a munkafolyamat egyes fázisainak fokozatos mennyiségi és minőségi javítását: a minőség javítása a szakképzettebb személyzet mun- kába állítását, a mennyiségi javítás megfe- lelő feldolgozó gépek, később pedig egyre nagyobb teljesitőképességű elektronikus adot—
feldolgozó—berendezések alkalmazását jelen- tette. Az ilyen jellegű alapvető átállás nem oldható meg egyik napról a másikra. Szük- ség van a különböző lehetőségek elmélyült tanulmányozására. szervezési modellek kidol—
gozására. tesztvizsgálatokra. azután következ- het az adatrögzítés kiválasztott formájára va-
ló lépcsőzetes átállás.
A szerző a jelenlegi helyzet jobb megér- tése céljából vázolja az adatrögzítés fejlő- dését az Osztrák Központi Statisztikai Hiva—
tálban. Az adatrögzítés az egyszerű válogató- és számológépekkel kezdődött, majd fokoza- tos fejlődés után jelenleg az Osztrák Közpon- ti Statisztikai Hivatalban a negyedik generá—
ciós IBM 370/158 —- OS VS 2 számítógéppel dolgoznak.
A modern számítógépek alkalmazásának előfeltétele a nagyszámú információ rögzí-
tése és tárolása. Az első adathordozó :: lyuk- kártya volt. A lyukkártya fejlődésével lehető- ség nyílt arra, hogy általános jellegű ..folya- matokat" vagy ,,állapotokat" lehessen gyűj- teni, tárolni. szükség esetén visszaadni és mindezt tetszőleges gyakorisággal.
Az Osztrák Központi Statisztikai Hivatal a második világháború utáni időszakban IBM 011 mágneses lyukasztóval és IBM 210 mág—
neses lyukaszta'svizsgálóval rendelkezett, ezek—
kel végezte az 1951-es népszámlálást, az
1951—es ház— és lakásösszeírást. valamint az 1952—es mező- és erdőgazdasági üzemszám- Iálást. Mindkét gép numerikus lyukasztá volt kártyaadagolás nélkül: mind a kártya betáp-
lálása, mind a kártya lerakása manuálisan történt.
Az IBM 011 modellt az IBM 024 és IBM 026 modellek váltották fel, ahol a O26-os gépen már volt alfanumerikus billentyűzet. Az IBM 056 kártyaellenőrzőgép a numerikus és az alfanumerikus lyukasztósok ellenőrzésére szol- gál; felépítése és technikai lehetőségei meg- felelnek a 026 kártyalyukasztónak.
A hagyományos adatrögzítés — ahogyan a lyukkártyás adatrögzítést nevezik — tovább- fejlesztése révén került forgalomba az IBM 29 speciális kártyalyukasztó és az IBM 059 spe—
ciális kártyaellenőrzőgép. Ezt a készüléket 1970—ben helyezték üzembe az Osztrák Köz- ponti Statisztikai Hivatalban, és mindmáig ezt használják. Az IBM 29 kártyalyukasztónak alfanumerikus billentyűzete van. amelyet 64 jelre bővítettek. úgy. hogy a programozáshoz szükséges összes különleges jel lyukaszthatá.
Az Assembleren és PL 1-en kívül a Cobol és a Fortran kártyakódjait is lyukasztani lehet.
A 29-es kártyalyukasztó a következőket ve- zérli automatikusan: kártyaadagolás, kártya- Ierokás, -másolás. ugratás, mezőbehatárolás, betűlyukasztás, nullaellenőrzés. Az IBM 059
' A Statisztikai Szemle 1962. júliusi számától kezdődően a "Statisztikai Irodalmi Figyelő"-ben :: külföldi statisztikai könyvek és folyóiratcikkek ismertetését havonta közli.
A Külföldi statisztikai irodalom egyes fejezetein belül az anyag általában könyv- és folyóiratcikk- ismertetésekre tagolódik. (Ezeket ' ' választja el egymástól.) Az ismertetések szerzők, illetve ahol szerző nincs.
a címek betűrendjében következnek egymás után.
540 STATlSZTlKAl IRODALMl FIGYELÖ
kártyavizsgáló az alfabetikus és a numerikus lyukasztások gyors és biztos ellenőrzését teszi lehetővé. A szerző táblában mutatja be. ha—
gyan alakult az 1951 és 1974 közötti időszak—
ban a lyukosztó- és ellenőrzőgépek száma típusonként az Osztrák Központi Statisztikai
Hivatalban.
A személyzeti kérdésekre áttérve szerző érzékelteti a' problémákat: egyrészt a sze- mélyzet létszáma nem bővíthető tetszés sze- rint, másrészt kísérleteket kell tenni vagy a teljesítménynövelés ösztönzésére, vagy keres- ni kell a lyukasztás megfelelő alternatíváit.
Tudvalevő, hogy a statisztikai hivatalokban különböző nehézségi fokú munkákat kell el—
végezni, amikor a növekvő nehézségi fok esetén a teljesített leütések számát csökken—
teni kell. A nehéz munkába természetesen a legjobb lyukasztókat vonják be, így egységes teljesitmény esetén éppen a kiváló munkaerők kerülnek hátrányos helyzetbe. Az Osztrák Központi Statisztikai Hivatalban sikeres ak—
kordbérezés csak akkor lehetséges, ha a tel- jesítmény mércéje nem az óránkénti leüté- sek száma lesz, hanem a lyukkártyaszám sú—
lyozása révén nyert érték, ahol a konkrét munkának megfelelő súly a teljesítményt be- folyásoló legfontosabb tényezők funkcióját tükrözi (a súlyozási számok faktorelemzés útján állapíthatók meg az eddigi teljesitmé- nyek pontos rögzítése révén). A fentieket fi- gyelembe véve a szerző arra a megállapí- tásra jut, hogy olyan kiutat kell találni, a- melyben az adatrögzítési kapacitást bővíte—
ni lehet a lyukasztó személyzet létszámának növelése nélkül.
* Jelentős előrelépést jelentett 1967 decem- berében az IBM 1232 jelolvasó beszerzése.
Ezzel az elektronikusan vezérelt adatrögzítő—
készülékkel az adatokat már keletkezésükkor közvetlenül gépi nyelvre átültethető formá- ban lehetett rögzíteni. Ehhez azonban a fel—
vételi adatokat géppel olvasható formára kellett hozni. Az lBM 1232 jelolvasó csökken- tette a terheket. de korlátozott felhasználha- tósága miatt nem lehetett tartós megoldás-
nak tekinteni.
Az IBM 1288 bizonylatolvasó üzembe he- lyezése (1970 októberében) újabb fontos lé- pést jelentett az adatrögzítés és —feidaigozás racionalizálásának útján. Ez az olvasó ,,on- line" készülék, tehát a bizonylatokon levő adatokat közvetlenül a rendszerbe olvassa be. lgy nincs szükség egyéb input-eszközök, például lyukkártya közbeiktatására. Ekkor nyílt először lehetőség a kézírás géppel tör—
ténő olvasására, ily módon meg lehetett ta- karítani a lyukasztás idő— és költségigényes folyamatát. A szerző ezután ismerteti az lBM 1288 bizonylatolvasó alkalmazásának előnye—
it, hátrányait, majd rámutat arra, hogy a fel- adat továbbra is olyan lehetőségeket találni, amelyek az adatrögzítést még hatékonyab- bá, teljesítőképesebbé teszik. A szerző véle- ménye szerint elérkezett az ,,off—line" (kőz- vetett) adatrögzítés nagy lehetősége: nincs szükség a számítógéppel való közvetlen kap- csolatra, hanem új adathordozókon (mágnes- szalag. diskette vagy mágnesszalagos kazet- ta) történik a rögzítés. Ily módon a számító—
gépnek nem kell a lyukkártyákat mágnessza—
lagokra ,,átmásolni" mielőtt az adatokkal dolgozni kezdene.
A szerző felsorolja, hogy az input és az output oldalán melyek azok a személyzeti.
gazdasági vagy szervezési kritériumok, ame- lyek a hagyományos adatrögzítésről más adatröazítési rendszerekre való áttérés mel-
lett szólnak.
Az Osztrák Központi Statisztikai Hivatal ez idő szerint különböző adatrögzítő-rendszerek vizsgálatával foglalkozik.
Befejezésül a szerző megállapítja, hogy az optikai bizonylatolvasás fejlődése az adatrög- zítés fajtáját meg fogja határozni. Erre azon—
ban csak akkor kerülhet sor, ha az optikai bizonylatolvasó annyira fejlett lesz, hogy (!
formátóli minőségtől és egyéb tulajdonságok- tól függetlenül mindenfajta bizonylatot ol- vasni tud. Ennek gyakorlati megvalósításáig még nehéz és előreláthatólag hosszú utat kell
megtenni.
(lsm,: Szabóné Törs Hanna)
GAZDASÁGSTATISZTIKA
KRAVCSENKO. R.:
A TERMELÉS BELTERJESlTÉSÉNEK FOGALMA ÉS HATÉKONYSAGÁNAK KRITÉRIUMAI
(Ponjatie. szuscsnaszti kriterii éffektivnoszti inten- szifikacii proizvodsztva.) - Ekonomika Szel'szkogo Hoziaisztva. 1979. 12. sz. 40—45. p.
A mezőgazdaság fejlesztésének fő irány- vonala az intenzív termelés megvalósítása. A belterjesités célja a népgazdaság számára szükséges mezőgazdasági termékeknek az igényelt mennyiségben, minőségben és vá-
iasztékban való biztosítása s ezzel egyidejű—
leg a termelés hatékonyságának növelése.
A belterjesítés fogalma meghatározható mint a mezőgazdasági beruházások folya—
matos növelése eredményeként végbemenő változás, mely a termelőeszközök mennyiségi növekedése. minőségi átalakulása és a ter- melésben felhasznált tárgyiasult munka ará- nyának emelkedése terén jelentkezik. A bel—
terjesítés megköveteli a mezőgazdaságban dolgozók szakképzettségének folyamatos nö-
