Sztochasztikus eljárások a műszaki tudományokban és a hivatalos statisztikában

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÓ

KULFÓLDI STATISZTIKAI IRODALOM'

A STATISZTIKA ÁLTALÁNOS ELMÉLETE ÉS MÓDSZERTANA

SZTOCHASZTIKUS ELJÁRÁSOK .A MÚSZAKI TUDOMÁNYOKBAN ES A HIVATALOS STATISZTIKÁBAN

(Stochastische Verfahren in den technischen Wis—

senschaften und in der amtlichen Statistik.) Sprin—

ger-Verlag. Wien—New York. 1981. 270 p.

Az Osztrák Központi Statisztikai Hivatal és a bécsi Műszaki Egyetem Statisztikai és Való- színűségelméleti Intézete 1980—ban szimpóziu- mot rendezett Bécsben. Az ott elhangzott elő—

adásokat a Műszaki Egyetem Közleményeinek dr. Lothar Bosse professzornak, az Osztrák Központi Statisztikai Hivatal elnökének és dr.

Walther Eberl professzornak, a Műszaki Egye—

tem Statisztikai és Valószínűségelméleti Inté—

zete igazgatójának szerkesztésében ösz- szeállltott 18. kötete ismerteti. A szimpózíum két szekcióból állt, az egyikben az egyetem szakembereinek műszaki és természettuda- mányi kérdésekkel. a másikban a Központi Statisztikai Hivatal munkatársainak és szak- értőinek társadalomtudományi problémákkal kapcsolatos előadásait vitatták meg.

Az első szekciót Walther Eberl professzor nyitotta meg. Bevezető előadásában a szto- chasztikus eljárások jelentőségével foglalko- zott. hangsúlyozva. hogy ezek a valószínűség—

számitás és a matematikai statisztika lénye—

ges elemei. Ma már ezek az eljárások a ter- mészettudományi, társadalomtudományi és gazdaságstatísztikai kérdések vizsgálatának fontos eszközei. A sztochasztikus rendszerek—

kel foglalkozó tudományok a matematikai mo- dellek segitségével olyan információkat nyúj—

tanak, amelyek a gyakorlati kérdések vizsgá—

latához értékes következtetésekre adnak le- hetőséget.

A szímpózium célkitűzése a sztochasztikus eljárások elméletének terjesztése, az ezzel kapcsolatos alkalmazások ismertetése, példák segítségével való bemutatása. Az előadó fel-

sorolta, hogy e módszerek milyen szakterüle—

teken alkalmazhatók és e témának milyen széles körű (: szakirodalma. Ismertette, hogy a felsőfokú oktatásban és az egyetemi ku—

tatásokban a sztochasztikus folyamatok elmé- letének kiemelt jelentősége van, így például a különféle előrejelzési modellekben, opti- mumszámításokban, vállalati gazdálkodási modellekben, az ökonometria területén stb.

Ezek a modellek megkövetelik a Központi Sta- tisztikai Hivatallal való együttműködést, rész—

ben a statisztikai adatok, részben a számítás- technikai értékelés miatt,

A két szerv között kialakított munkakapcso—

lat keretében jelentős eredményekről számol- hatnak be. Sikeres együttműködés alakult ki a regionális problémák megoldásában, amely—

nek eredményei a napi politikában is hasznos segítséget nyújtanak. Konkrét előrelépést je- lenthet olyan globális feladatok megoldása, mint amilyeneket a ,,Római Klub" is felvetett.

E módszerek gyakorlati alkalmazásának to—

vábbfejlesztésével a Tudományos és Kutatási Témákkal Foglalkozó Minisztérium is egyet—

ért, ezt a célkitűzést támogatja. Elősegíti a sztochasztikus eljárások elméleti és gyakorlati kérdéseivel foglalkozó tanfolyamok rendezé—

sét, és nagy súlyt helyez az egyetem és a statisztikai szervek együttműködésére.

A bevezető után az alábbi előadások hangzottak el:

Eder, O.: A sztochasztikus módszerek néhány al- kalmazása a magfizikában;

Dortwirth, I.: Sztochasztlkus eljárások a közleke- dés rendszerében és a közlekedés tervezésében:

Kopacek, P.: Sztochasztikus folyamatok a szabó- lyozáselméletben:

Víertl, R.: A megbízhatósógelmélet sztochasztikus vonatkozásai ;

Ziegler, F.: Sztochasztikus folyamatok néhány al- kalmazása a mechanikában;

Hafner, R.: Statisztikai minőségellenőrze's;

Stadler, H.: Statisztikai előrejelzések.

' A Statisztikai Szemle 1962. júliusi számától kezdődően a "Statisztikai Irodalmi Figyelő"-ben a külföldi statisztikai könyvek és folyóiratcikkek ismertetését havonta közli.

A Külföldi statisztikai irodalom egyes fejezetein belül az anyag általában könyv- és folyóiratcikk- ismertetésekre tagolódik. (Ezeket ' választja el egymástól.) Az ismertetések szerzők, illetve ahol szerző nincs, a címek betűrendjében következnek egymás után.

766

Az előadók a sztochasztikus eljárások mód—

szereinek gyakorlati alkalmazásait elsősorban a természettudományok, a műszaki tudomá- nyok területén ismertették. Valamennyi elő—

adás megegyezett abban, hogy a döntései- mélet azon feltevéseit tartalmazza. miszerint a döntések nem egyetlen időpontra vonatkoz- nak, hanem szekvenciális jellegűek. A dön- tések időben egymástól nem függetlenek, ha—

nem sztochasztikus folyamatot alkotnak.

Vagyis a döntések sorában egyrészt összefüg- gés áll fenn a múltbeli és az aktuális döntés között. másrészt a jövőbeli döntések valószi- nűségi eloszlása között. Ezért ezen eloszlások időbeli változásaival is számolnak. A szto—

chasztikus döntési folyamatot tehát gyökeré- ben dinamikai jellegűnek mutatják. de annak különböző sajátosságai a gyakorlati felhasz- nálás tekintetében még nincsenek teljesen tisztázva. Az előadók hangsúlyozták azt a na- gyon lényeges lehetőséget e módszerek al- kalmazását illetően, hogy a számítástechnika megoldhatóvá teszi a meglehetősen bonyo—

lult döntéselméleti modellek kidolgozását.

A szimpózium második szekcióját, mely a sztochasztikus eljárások társadalomstatisztikai problémák vizsgálatára való alkalmazásáttár- gyalta, Lothar Bosse professzor nyitotta meg.

A szimpózium célját három fontos szempont szerint határozta meg. Az első cél az, hogy a tudományágak közötti falat lebontsák, s eh- hez igen alkalmas eszköznek mutatkoznak a sztochasztikus eljárások. Bármilyen szaktudo—

mányi kérdés elemzésével foglakoznakis en—

nek az eszköznek felhasználásával, lényegé—

ben azonos matematikai és statisztikai meg- fontolásokból kell kiindulni. így együttesen kezelhetők azok a tudományágak, ahol ezek a módszerek alkalmazhatók. A másik cél az, hogy a felsőfokú elméleti ismeretekkel rendel—

kező és a gyakorlati statisztikával foglalkozó szakemberek között személyes kontaktust lé-

tesítsenek. Harmadszor, de nem utoljára, a szimpózium arra is lehetőséget nyújt, hogy a statisztika tudományos módszereit nyilvános—

ságra hozzák. mert a közvélemény ezt egyre inkább igényli.

A második szekcióban az alábbi előadások hangzottak el:

Lutz, H. H.: Az Osztrák Központi Statisztikai Hi—

vatal Integrált lnformációs Rendszere;

Krug, W.: A statisztikai módszerek gazdasági és társadalomsiatisztikai alkalmazásának problémái:

Hartmann, H.: Mintavétel a hivatalos osztrák sta- tisztikában ;

Boekemann, D.: A statisztika szerepe a regionális vizsgálatokban :

Has/inger, A.: Többváltozós elemzés diszkrét ada- tokkal a Demográfiai Intézet termékenységvizsgálatá-

hoz;

Bruckmann, G.: A statisztika oktatása az osztrák egyetemeken.

Ezek közül a Hivatal tevékenységével H. H.

Lutz és H. Hartmann foglalkozott. Lutz pro- fesszor, a Hivatal Műszaki osztályának veze-

STATlSZTIKAl lRODALMl FIGYELÖ

tője előadásában beszámolt a már működő integrált statisztikai információs rendszer fel—

építéséről. A rendszert 1973-ban kezdték ki—

dolgozni. hogy az adatgyűjtési és rögzítési feladatok korszerűsítésével az információs igé—

nyeket gyorsabban és pontosabban ki tud- ják elégíteni. Megvalósították a többféle in- formációs rendszer egységesítését. létrehozták kapcsolotrendszerét. kihasználva nemcsak a felhasználók rendszerbeli ismereteit, hanem az operációs rendszer. a számítógép megbíz—

hatóságát és lehetőségeit is. Az információs rendszerek működésével kapcsolatos rende—

zési, keresési és keverési algoritmusok külön- böző fajtáit dolgozták ki. és az adatbankok létrehozásával a kitűzött célt megvalósították, A rendszert lSlS néven ismertették. Helmut Hartmann mérnök, a Hivatal Matematikai Statisztikai Módszerek és Statisztikai Tervezés elnevezésű osztályának vezetője előadásá—

ban részletesen foglalkozott az alkalmazott reprezentativ mintavételi módszerekkel, is- mertette alkalmazási területüket.

Az előadásokkal kapcsolatban ide kívánko- zik az a megjegyzés, hogy Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal ismert kezdemé- nyezésein túl az 1960-as évek végén Prékopa András professzor vezetésével végeztek kísér- leteket a sztochasztikus programozási model- lek alkalmazására a táplálási problémák vizs- gálatával. 1971-ben tározó modellekkel, 1973- ban villamos hálózatokkal és később a Bala- ton vizszintjének szabályozásával kapcsolat- ban. Az elméleti statisztikusok közül ezzel a kérdéssel Kádas Kálmán professzor és Theiss Ede professzor is behatóan foglalkozott.

(lsm.: Móritz Pálné)

MAlRESSE, ]. -- PESCHEUX. J.—M.:

TERMELÉSI FUGGVÉNY ÉS A TÖKETÉNYEZÖ MÉRÉSE

(Fonction de production et mesure de capital: la robustesse des estimations.) -— Annales de I'INSEÉ.

1980. 38—39. sz. 63—75. p.

A tanulmány folytatása azoknak a korábbi vizsgálatoknak. amelyeket a szerzők a francia ipar technológiai fejlődésével kapcsolatban az 1966 és 1975 közötti időszakra vonatkozó—

lag végeztek, s amelyek elsősorban a tőke—

állományban megtestesülő műszaki fejlődés, valamint az ún. autonóm technikai fejlődés mértékének megállapításával foglalkoztak.

Jelen tanulmányuk megírására mindenekelőtt a mérési és becslési módszerek megbizható- ságának ellenőrzése vezette a szerzőket. A becslés robusztus tulajdonságaira való cím- beli kifejezés olyan eljárásokra utal. amelyek csak kevéssé érzékenyek a modell sztochasz—

tikus változóival kapcsolatos feltevések változ- tatására.