Az új osztrák fogyasztói árindex

(1)

STATISZTIKAI I-RÚDALMI FIGYELÚ 1065

szerkezetéről, valamint a háztartások de— Az új osztrák fogyasztói árindex

mograhal es, gaZdasagl Ismérvel kozotti (Neue Indizes der Verbraeuclierpreise.) Wien.

kapcsolatokrol. 1559. ig. Sonderhcl't des ester, lnst. für Wirt—

A megfigyelést országos jellegűnek *cm'nm'scmng' 48" p'

tervezték, azonban a források korlátozott volta és a falusi területek háztartásaitól származó adatok gyűjtésével kapcsolatos nehézségek miatt a megfigelés körét a városokra korlátozták. A megfigyelés Gö—

rögország 25 városára, összesen 2830 ház—

tartásra terjedt ki. A minta nagysága 1 :250 volt az 1951. évi népszámlálás ada- taihoz viszonyítva.

Az adatok gyűjtését személyes beszél—

getések alapján, különlegesen képzett

adatgyűjtők végezték. Az adatgyűjtöknek

hat kérdőívet kellett kitölteniök.

Az első kérdőív az ún. minta-ellenőr—

zési lap, egyrészt annak ellenőrzésére

szolgált, hogy a háztartás alkalmas—e a

mintavételre, másrészt a háztartásnak a

felvételben való együttműködését rögzí- tette. Az esetben, ha a mintavételre alkal—

mas háztartás nem kívánt a megfigyelés—

ben résztvenni, az adatgyűjtőknek igye—

kezniök kellett a háztartásra vonatkozó néhány alapvető adatot megszerezni ——

például a gyermekek számát, a dolgozó családtagok számát, a családfő korát, fog—

lalkozási és foglalkoztatottsági viszonyát

—- annak érdekében, hogy összehasonlítá—

sokat végezhessenek a felvételben együtt—

működő és nem együttműködő háztartá—

sok között.

A további három kérdőívbe a háztartás folyó és rendkívüli vásárlásait, a lakás—

viszonyokat, a lakással kapcsolatos költ—

ségeket, az oktatási és különleges (pél- dául esküvői) kiadásokat, a háztartás ál- tal ingyenesen élvezett javak és szolgál-—

tatások mértékét, a házon kívüli étkezé—

sek kiadásait, a közlekedési költségeket stb. tüntették fel. Külön kérdőívet kellett kitölteni a motoros jármű—tulajdonosok járművel kapcsolatos kiadásairól. Végül egy kérdőív a készpénzbevételeket rész- letezte.

Az előzetes jelentés az adatgyűjtés

módszereinek ismertetésén kívül tartal—

mazza a megfigyelés eredményeit, továb-—

bá táblázatokat közöl a háztartásstatisz—

tikai felvétel során korrelációba hozott összefüggésekről.

(Ism.: Kármán Tamásné)

Ez év februárjában az Osztrák Gazda—

ságkutató Intézet létfenntartási költség- indexeinek és az Osztrák Központi Sta- tisztikai Hivatal kiskereskedelmi árin- dexeinek számítását beszüntették. Az

előbbit 1925, az utóbbit pedig 1934. évi

bázison számították, a bázisidőszak fo—

gyasztási viszonyainak figyelembevétele—

vel összeállított séma alapján. 1959 már—

ciusától kezdve ezek helyett az Osztrák

Statisztikai Hivatal két új árindexet szá—

mit:

az átlagos létszámú (3,02 fő) munkás—

háztartások fogyasztói árindexet, és a négytagú munkásháztartások fogyasz—

tói árindexét.

Az indexséma kidolgozásánál az 1954——

1955. években végrehajtott háztartássta—

tisztikai felvétel eredményeit vették alapul. Ez a felvétel az átlagos létszámú

családok fogyasztását (I. séma) 1727 mun—

kás és 2262 alkalmazotti és tisztviselő család, a négytagú családok fogyasztását

(II. séma) pedig 174 munkás és 216 alkal—

mazotti és tisztviselőcsalád 1954. április 1. —— 1955. március 31. időszakra vonat—

kozó háztartásstatisztikai adatai alapján állapította meg.

Az átlagos létszámú családok. havi lét- fenntartási költsége a jelzett időszakban

átlagosan 2291 schilling volt. Ez az összeg

megegyezik Ausztria népességének a nemzeti jövedelem—számítások szerinti átlagos jövedelmével.

A mérlegelési sémát csak egyes szük—

ségleti csoportokban alapozták a fogyasz—

tás mennyiségére. Ezt a módszert követ—

ték az élelmiszereknél és az alkoholtar—

talmú italoknál, amikor a család átlagos havi fogyasztását vették figyelembe. A fogyasztási cikkek többi csoportjaiban a költségösszeget változtatják a csoportban szereplő cikkek átlagos árindexével.

Az új árindexszámok, mint a régebbiek is, változatlan összetételű fogyasztást, vagyis fix életszínvonalat vesznek alapul.

A számításnál a Laspeyres—féle formu—

lát alkalmazzák.

Az olyan cikkcsoportoknál, amelyeknél a bázisidőszak fogyasztásának volumenét nem mennyiségi egységekben, hanem

(2)

1066

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÚ

költségösszegben (értékegységekben) álla—

pították meg, a képlet módosított alakja

kerül alkalmazásra:

Epi

EPO

229090

Mindkét árindexszámot területi meg- oszlásban állapítják meg, Az egyes terü- leti csoport- és főindexszámokból a la- kosság számának figyelembevételével szá—

mítják ki az országos átlagokat.

Az árindexszámítás keretében 10 cso—

portindexet és 220 egyedi indexet állapí- tanak meg. Az egyedi indexek azonban

tulajdonképpen az esetek többségében

nem egy termék, hanem kisebb nagyobb termékcsoport áralakulását képviselik.

Ez a helyzet minden olyan esetben, ami—- kor a bázisidőszak fogyasztását nem

mennyiség, hanem költségösszeg segitsé—

gével veszik figyelembe.

Az új árindexszámok helyesebb képet adnak az árszínvonalban bekövetkezett változásokról, mint a régebbiek. A régeb- bi számításokat empirikus módszerrel

összeállított fogyasztási sémák alapján

folytatták és azoknak eredményei nem az országos, hanem a Bécsben kialakult fo- gyasztói árszínvonal változásait mutatták.

A régebbi és az új számítások ered- ményeit láncmódszerrel kapcsolják össze, a koefficiens (1938. április : 100,0 bázi—

son) 8,76. Az Osztrák Központi Statiszti—

kai Hivatal kiskereskedelmi árindexe pedig (ugyanazon bázison) 7,55—ös koeffi—

ciens segítségével kapcsolható össze az új árindexszámokkal.

A jövőben mindkét új árindexszámot havonta teszik közzé, valorizációs záradé- kok esetén bármelyik figyelembe vehető.

(Ism.: Ráth Szabolcs)

p0.g0

zi :

Voranger, .! .:

A minőségi tényező szerepe

a, kereslet-elemzésben

(Le factcur mialihé dans L'uainaalyse de la de—

mande.) —— Consommniíon. 1958. 4. sz. 81—91. p.

Az Engel—törvények eredeti formájuk—

ban általában csak főbb kiadási csopor—

tok (például élelmezés, ruházat) alakulá- sának vizsgálatára alkalmasak, holott az ipari és más szervek számára ennél fon—

tosabb meghatározott cikkek, sőt meg-

határozott minőségű cikkek iránti keres-

let törvényszerűségeinek ismerete.

Az Engel—törvények és görbék helyes értelmezéséhez hozzá tartozik, hog azok

csak homogén csoportokra vonatkoznak,

így a jövedelem—színvonalak közötti kü—

lönbség hatása nem keveredik más hatá—

sokkal.

Az Engel—görbék alapján készülő gaz—

dasági prognózisok egyébként készülhet—

nek átlagosan egy adott családcsoportra,

de helyesebb, ha egy-egy ilyen rétegen

belül a jövedelem-csoportonként várható jövedelem— és ezzel kapcsolatos kiadás—

növekedést állapitjuk meg és ezeket a részeredményeket a családok számával súlyozva összeadjuk, Az ilyen módon ké—

szített prognózisokat a jövedelemváltozá-

son kívül egyéb mennyiségi és minőségi tényezők is befolyásolják.

Az Engel—törvények felhasználhatósága

tehát viszonylag szűk területre korlátozó—

dik. H. S. Houthakker —— ezeket az ősz-

szefüggéseket kiterjesztve —— kimutatta,

hogy a jövedelemváltozással kapcsolatban a kiadások két különböző okból változ—

hatnak: emelkedik a Vásárolt mennyiség is és javul a vásárolt áruk minősége is,

tehát általában drágábban vásárolnak.

Vagyis a klasszikus Engel—törvényt két különböző törvényre kell bontani, ame—

lyek közül az egyik a vásárolt mennyi—

séggel, másik a vásárlási egységárakkal való összefüggést mutatja. Ez a ketté—

bontás a szerző által Vizsgált példánál -—

a két felnőttből álló francia városi csa—

ládok borfogyasztásánál — azt jelenti,

hogy a jövedelem 10 százalékos változá- sával egyidejűleg a borfogyasztás 5,6 szá-

zalékkal nő, ezenbelül a fogyasztás meny—

nyisége 4,5 százalékos, az egységárak emelkedése 1,1 százalékos növekedést

eredményez. Még ez a kettébontás sem elég azonban ahhoz, hogy kellő informá—

ciót nyújtson a vásárlási szándék alaku—

lásáról azonos minőségű cikkekre vonat-

kozóan.

Szerző célszerűnek tartja Houthakker módszerének további kiterjesztését: a háztartásstatisztikai feljegyzésekből ——

meghatározott rétegnél és meghatározott termékre vonatkozóan —— megállapítható háztartásonként a vásárlások mennyisé—