Gürtler, J.: A kiskereskedelmi árak, a szolgáltatási árak és díjszabások indexei újraszámításának eredményei és módszerei

(1)

776

A talált összefüggések az elméleti hipo- tézisben feltételezett irányúak. de külön-kü- lön nem túlságosan erősek voltak. Minél több változót vettek figyelembe. annál inkább nőtt az össszefüggés erőssége. Ebből azt a követ—

keztetést vonták le, hogy a deviáns viselke- désformák kialakulása valóban több tényező együttes hatásának eredménye.

Az angol-amerikaiak helyzete a deviáns viselkedés kialakulása szempontjából szinte minden vonatkozásban a legkedvezőbb. Leg- jobbak az érvényesülési lehetőségeik, közöttük a legnagyobb az összhang a normák tekintetében, ők képvise- lik a hangadó csoportot a társadalmi nor- mák kialakításában, a legkevésbé jutnak hozzá meg nem engedett eszközökhöz, kö- zöttük a legerősebb a társadalmi kontroll.

A legkevésbé fordul elő közöttük az elidege—

nedés. A szocializációs szokásaik a legköze—

lebb állnak a szerzők által ideálisnak tartot- takhoz. Mindennek következtében közöttük a legritkább a deviáns viselkedés, a deviáns ivás.

A spanyol- és indián—amerikaiak helyzete sokkal inkább hajlamosít a devianciára, mint

STATISZTIKAI lRO DALMI FIGYELÖ

az angoloké, de a közöttük levő különbségek már nem ilyen egyértelműek. A spanyolok objektív helyzete, érvényesülési lehetőségei valamivel rosszabbak, de az indiánok között jóval általánosabb a durkheimi értelemben vett anómia, a normarendszer felbomlása.

Mig a spanyolokat a családi és részben egy- házi kontrollok erősen visszatartják a devi—

áns viselkedéstől, az indiánok között ezek a kontrollok sokkal gyengébbek. Ennek követ—

keztében az indiánok körében sokkal gyako- ribb (: deviáns viselkedés.

Az utolsó fejezetben a szerzők felsorolják a vizsgálat és az elemzés hiányosságait. Két- ségtelen, hogy mind a felvételi módszerek—

ben, mind a mutatószámok megszerkesztésé- ben vannak vitatható pontok. Ennek ellenére ez a kutatás. amely megkísérelte több társa- dalomtudomány elméleteit és módszereit egyesíteni. és ezeknek alapján mérni a tár—

sadalmi normáktól eltérő viselkedés kiváltó okai és a tényleges deviáns viselkedés gya- korisága közötti összefüggéseket, nagy figyel- met érdemel, és számos jó gondolatot nyújt hasonló problémák vizsgálatához.

(ism.: Andorka Rudolf)

ÁRSTATISZTI KA

GURTLER, J.:

A KlSKERESKEDELMl ÁRAK, A SZOLGÁLTATÁSl ÁRAK ES DlJSZABASOK lNDEXEl

ÚJRASZÁMlTASANAK EREDMENVEl ÉS MÓDSZEREI (Ergebnisse und Methoden der Neuberechnung der lndices der Einzelhandelsverkaufspreise, Leistungs- preíse und Tarife.) — Statistíche Praxís. 1970. 10.

sz. 527—530. p.

A kiskereskedelmi eladási árak színvonala jelentős szerepet játszik a népesség anyagi életfeltétel'einek előrebecslésénél. Ezért a Né- met Demokratikus Köztársaság Statisztikai Hivatala rendszeresen kiszámítja a kiskereskedelmi eladási árak. a szolgáltatási árak és dijszabások árindexeit.

A számítások a következő képletek felhasz- nálásával történnek:

Index a bázisidőszak _ , . súlyai alapján : 2219- (12

2 p,, 'ao

lnclex a beszámolási időszak 29 'p súlyai alapján :,N,__].__l

35.31

i

ahol:

. Pl , , . , . ,

;: ———, es az egyes arucrkkek armdexet p,, jelenti.

A számítások során bázisadatként eddig az 1960-as évet vették figyelembe és az ár—

szinvonal átlagos változásának kiszámítását a reprezentánsként kijelölt árucikkek alapján végezték.

A számítások alapjául pontosan meghatá—

rozott termékek szolgáltak, természetesen li—

gyel'men kívül hagyva a választék- és minő- ségváltozásokat. amelyek az új technika és az értékesebb nyersanyagok alkalmazásából adódtak.

A munkások és az alkalmazottak munka—

bére az NDK ne'pi tulajdonban levő üzemei—

ben 1960 óta átlagosan mintegy 30 száza—

lékkal emelkedett. Ennek következtében je—

lentősen megváltozott a lakosság fogyasztá- sának struktúrája, 1960 és 1967 között pél- dául az élvezeti cikkekre fordított kiadások 44 százalékkal nőttek. A megfigyelt háztartá—

sok ezen túlmenően 1967-re élelmiszerekre átlagosan 10 százalékkal, ruházkodási cik—

kekre 12 százalékkal és egyéb iparcikkekre 21 százalékkal többet költöttek, mint 1960- ban,

Jelentős mértékű összetételváltozás mutat—

kozott az egyes árucsoportokon belül is. A tejtermékek kiskereskedelmi forgalma pél- dául' 1960 és 1968 között 17 százalékkal emelkedett, ugyanakkor a hűtőszekrények esetében az emelkedés 225 százalékos volt.

A fogyasztás összetételében bekövetkezett mélyreható változások szükségessé tették a

(2)

STATISZTlKAI IRO DALMI FIGYELÖ 777

bázisadatok átdolgozását oly módon, hogy az NDK Statisztikai Hivatala az 1968. évi forgalom összetétele alapján újraszámította az 1950—1968. évi adatokat és 1969—től az indexeket.

A korábban közölt és az átdolgozott ada—

tok között mutatkozó eltérések lényegében két tényezőre vezethetők vissza:

— az 1960. és az 1968. évi terméknómenklatúra közti különbségek (például az 1960. évi nómen—

klatúra Villamossági anyagok. világítótestek. fotó- optika. óra-ékszer, járművek csoportja tartalmazta többek között :: mosógépeket, porszívókat. elektro- mos tűzhelyeket is. az 1968. évi nómenklatúra

már nem),

—— a súlyozási struktúra változásai (például a hús és húsáruk újonnan számitott árindexe az eredeti índexhez képest alacsonyabb, mert a vad és ba- romfi aránya 19óO-ról 1968-ra emelkedett és árcsök—

kenés elsősorban a baromfinál következett be).

1969—től kezdve az árindexszámitás alap- ját ugyancsak számos áru- és szolgáltatási reprezentáns képezi. Az 1969. évi kiskereskedelmi forgalmat súlyként alkalmazva az áruk- nál mintegy 800 cikket. illetve cikkcsoportot, a szolgáltatásoknál és dijszabásoknál —— a lakosság 1968. évi pénzbeni kiadásait figyelembe véve —- mintegy 90 kiadási csoportot figyelnek meg.

Az indexek újraszámi'tását mintegy 400 olyan cikkcsoportra végezték el', amelyekről a régi struktúra szerintiindexek rendelkezés- re álltak. Először a nómenklatúra változása következtében szükségessé vált átcsoportosí—

tásokat hajtották végre, maid az új nómen-

klatúrának megfelelő cikkekhez átvették az

1960. évi bázison számított 400 árindexet. és az árucsoportokon keresztül az árufőcsopor- tokig az 1968. évi súlyoknak megfelelő szó- mítások készültek. Hasonlóképpen történt a többi év indexeinek átszámítása is.

Külön problémát jelentett az 1950. évi indexek úibóli kiszámítása. Ez úgy történt, hogy az 1955-re már meglevő újonnan számitott árindexeket mintegy 20 árucsoportra a ren- delkezésre álló adatok alapján láncolással állapították meg. A számítás módja: az 1950.

évi és az 1955. évi indexek hányadosát az 1968. évi kiadási struktúra alapján újraszá-

mított 1955. évi indexszel szorozták.

Az árufőcsoportok adatainak megállapítá- sához minden egyes árucsoport tekintetében meghatározták az 1968. évi kiadásokat 1950.

és 1960. évi árakon. majd kiszámították az árufőcsoportok indexét: az árucsoportok 1950. évi árakon számitott 1968. évi kiskereskedelmi forgalmát osztották ugyanezen árucsoportok 1960. évi árakon számitott kiskereskedelmi forgalmával.

Az úiraszámítások során ugyanezt a mód- szert alkalmazták a szolgáltatások és a díj- szabások indexeinek tekintetében is.

(Ism.: Varga Imre)

SCHWUDIANER. E. — SUPPANZ, H.:

USSZEFÚGGÉS A NAGYKERESKEDELMl ÉS A FOGYASZTÓ! ÁRAK KÖZÖTT

(Der Zusammenhang zwischen Grosshandels und Verbraucherpreisen. Eine Untersuchung der lag- Struktur.) —- Monatsberichte des Österreichisches Institut für Wirtschaítsforschung. 1970. 11. sz. 427—

445. p.

Az Osztrák Gazdaságkutatólntézet tanul- mánya a nagykereskedelmi és fogyasztói árak közötti összefüggés vizsgálatának mód- szereiről és eredményeiről számol be. A vizs—

gálat alapját az 1965—1970 közötti havi és negyedévi árindexek képezték. A kutatás közelebbi célja annak megállapítása volt.

hogy a fogyasztói árak változása milyen idő- eltolódással és milyen intenzitással követi a nagykereskedelmi árak változását.

A globális nagykereskedelmi és fogyasztói árindexek az ilyen vizsgálat céljára több okból is csak korlátozott mértékben alkal- masak. A nagykereskedelmi árindex nem tartalmazza a szolgáltatások és lakbérek árait (melyek a vizsgált szakaszban az átla- gosnál gyorsabban — évi 7 százalékkal — növekedtek), másrészt nemcsak fogyasztási.

hanem beruházási javakat is felölel (az ipa ri eredetű nyersanyagok súlya 36 százalék).

Mig a fogyasztói árindex csak a kiskereskedelmi árakra épül, a nagykereskedelmi árindex a kiskereskedelemnek történő eladás mellett különböző termelési vertikumok közötti adás—vétel áraira is kiterjed. Ezért célszerű az összefüggést lehetőség szerint homogén vagy verti- kálisan kapcsolódó árucsoportokban vizs—

gálni. További nehézséget okoz, hogy a nagykereskedelmi árindex csak a nagykereskedelmi vállalatok eladási árait tartalmazza, a termelők által végső fogyasztásra értékesített árukét nem.

A vizsgálatot különböző fokozatokban és aggregációs szinteken végezték:

1. késztermékek viszonylag homogén csoportiai- nak (például közlekedési eszközök gépkocsi nélkül.

testápolási és tisztálkodási cikkek. nyomdai termé- kek és papíráruk, stb.) nagy- és kiskereskedelmi ár- indexei közötti összefüggés:

2. anyagok nagykereskedelmi árai. végtermékek kiskereskedelmi árai (például fa- bútor. és szőrme-

bőráruk) közötti kapcsolat:

3. nyersanyagok és beruházási javak árának, il—

letve fogyasztási iparcikkek árának összefüggése agareaált árindexek segitségével:

4. globális nagykereskedelmi és fogyasztói árin- dexek kapcsolata.

Az időeltolódások és kölcsönhatások ké- sés-eloszlási függvényekben (distributed-loa—

function) jutnak kifeiezésre. Ezek meghatá- rozásához mindenekelőtt szükség van a füg- ar'í változó (a fogyasztói árak százalékos változásának ? időszaki nagysága: yt) és a független változó (a naavkereskedelemi ár százalékos változása különböző időszakokbe-

li értéke: xi, xtv 1, Xt z, 2, . . .) közötti korre—