II. Módszertani tájékoztató

644

A KISKEm—iSKEDELMI ÁRUFORGALÖM - 'ALAKULÁSA " '

mmm-moz; sommsms

"fsz ÉLELMISZERFOGYASZTÁS ALAKULÁSA

soka

(Index: 1955. óv : 1003 1950. I 1955. ! most;

Ország — ** '

1957. ; 1958. ! 1959. When

Ország -—————————————————-—-—

évben Az egy lakosra jutó

húnfogyasztás (kilogramm)

Albánia. ... 1315.) 162,7 134,o Csehszlovákia ... 33,11 44,8 ' 5349

Bulgária ... 125,7 139,6 166,(l ! , , '

Csehszlovákia ... 120,9 125,6 134,6 Lengyelorszag """" 38'2 39'9 4773

Lengyelország ... 1345 l40,4 153,0 Magyaromzág . . ; . . . .' 25,9 2810 313,

Magyarorszag . . . . . . 119,0 125,4 13.93 Német Demokratikus . :

Német Demokratikus ( Künn-s 5, 22 l 46 3 ,

;_ Köztársaság ... 110,4 nm 133,2 0 as g """ " ' ' * _

Románia.l ... 119,0 ll7,0 122,9 Az egy lakosra más ; Szovjetunió ... 131,0 l39,0 1473 _ tejfogyasztás (liter)

* Csak a szocialista kiskereskedelem forgalma. Csehszlovákia ... 141,51 l45,,3* 1185?

Magyarország ... 132 109,1f 75537

A REIÁÉBÉRÉÉ ?LÉKULÁSA Német Demokratikus , _; * * '

( ** exel -MV 100) Köttársaság ... —78,-8 sogor 9457

1957. * 1958. [ 1959. Az egyxlakoaroiutóon

Ország Mmmm— . ' fogyaaztís (látom 'a;

V 811 , , , *

_ Caehszlovákia ... %A? 333

Bulgária ... 118,8 121,5 126,5 Lengyelország ... 21,0 24,0

Csehszlovákia ... 110,9 113,4 119,1 M , , 1 163 3

Lengyelország ... 12o,s 1243 l30,5 agyammag ' ' ' ' ' . ' , 4"; 24'8

Magyarország ... 131,8 134,6 Német Demokratikus

Német, Demokratikus _ , Köztársaság ... 22,9 28,0 30,1

Köztársaság ... l 09 , 2 .

SzOVietunió --- HOJ 1123 * 1 1949. —— ? zsiradékkal együtt.

Források

Anuari Statistikor i'RPSh, 1959.

Anuarul Statistic al RPR 1958, 1959.

Magyar Statisztikai Zsebkönyv, 1958.

Narodnoe hozjajsztvo SzSzSzR v 1958 gódu.

Rocznik Statystyczn'y, 1957, 1959.

Statlstická Roöenka Republiky Öeskoslovénské, 1957, 1959.

Statistisches Jahrbucn der Deutschen Demokratimhen Republik, 1958.

Statisztikai Évkönyv, 1958.

Sztatlszticseszki godisnik na Narodna Republika Bölgaria, 1959.

Tervjelentések a Szovjetunió, Lengyelország, a Német Demokratikus Köztársaság, Cseh- pszlovákia, Románia, Albánia és Bulgária népgazdasági 1959. évi fejlődéséről, . _ ,

II. Módszertani tájékoztató

Reprezentatív adatfelvétel

a Szovjetunióban a húsos anyogfelhasználás megállapítására _

Az ágazati kapcsolatok 1959. évi mérle— ; gének összeállításához szükséges anyag- Aráfordítási adatok begyűjtése céljából ez év első hónapjaiban reprezentatív adat—

felvételt hajtanak végre a Szovjetunió— . ban. A megfigyelés az ipar és az építő—_

ipár kb. '20 százalékára terjed ki. A Vál—

lalatok kiválasztása tipusok szerinti ará—

nyos módszerrel történik. A csoport—

tipu'sokat a gyártott termék szerint állít- ják össze (például vasat, gépkocsit, stb.

gyártó üzemek). A vállalatokat ezután a

termelés volumenének csökkenő nagysága

szerint írják össze, illetve "nagy-, közép—

és kisüzemek szerint csopmtosítják'; ez, az eljárás az alapja a csoporttípusan bt!—

jlülií mechanikus kiválasztásnah * *

( Az adatfelvétel két kérdőíven történ _

*Az első kérdőíven a nyers—, a; segédi, a

tüzelőanyag— és a villamosenergia—rátett;—

NEMZETKÖZI STATISZTIKA

645

ditási adatok értékben, a másodikon pe—

dig természetes mértékegységben kerűl- nek begyűjtésre. A kérdőívek kitöltése a vállalatoktól nagy és gondos munkát igé—

nyel, mert a kért adatok az üzemi szám—

vitel és az elsődleges dokumentáció alap—

ján nem állnak készen a vállalatok ren- delkezésére. A vállalatok által kitöltött kérdőívek adatait az éves beszámoló meg- felelő adataival egyeztetik. A reprezentatív megfigyelés adatai alapján kiszámítják a termékek előállításához szükséges egyes anyagfajták fajlagos ráfordítási mutatóit

pénzértékben és természetes mértékegy- Ségben, majd ezt kivetitík az ipar, illetve az építőipar egészére. A többi népgazda—

sági ágnak az ágazati mérleg összeállítá—

sához szükséges adatait az illető terüle—

tek rendelkezésre álló statisztikájából nyerik.

F. I-né

Új ' fogyasztói árindex Lengyelországban

A Lengyel Népköztársaság Statisztikai Főhivatala új fogyasztói árindex publi—

kálását kezdte , meg, Az új index éven—

ként láncolt indexsor, amelynek bázisául az 1949. évet választották. Az új indexet négy, különféle felvételek alapján kiszá—

mított és különböző árukra, illetve szol—

gáltatásokra vonatkozó index felhaszná—

lásával számítják ki, melyek a követke—

zők: 1. a kereskedelem szocialista szekto—

rának kiskereskedelmi árindexe; 2. a vendéglői és üzemi étkezdei ételárak indexe; 3. a szabadpiaci árak indexe; 4. a szolgáltatások árainak indexe. Az index súlyozása a kiskereskedelmi árueladási (forgalmi) adatok és a fogyasztói szolgál—

tatások összértékének alapulvételével tör- tént.

Tekintve, hogy a Lengyel Népköztár—

saságban az áruk és szolgáltatások 80 százalékának árát központilag az állam szabja meg egységesen az ország egész területére, a gyümölcs, a zöldségfélék árát pedig a helyi hatóságok, ezeknek a megállapítása külön piaci ármegfigyelést 'nem igényel. A mezőgazdasági termékek

szabadpiaci árait hetenként egyszer fi-

V. E.

Termésbecslés

próbaaratásos mintavételezéssel Svédországban

A Svéd Központi Statisztikai Hivatal 1958-ban is folytatta az 1952—ben megkez—

dett és 7 terményfajtára —— őszi és tava—

szi búza, őszi árpa, rozs, zab, burgonya és széna —- vonatkozó próbaaratásos minta—

vételi termésbecsléseit, az előző 3000 gaz—

daságról 6000 egységre kiterjesztett körben.

A mintavételi eljárás rétegezett, több—

lépcsős mintavétel volt, 388 réteggel (területi egységgel) az ország valamennyi megyéjében úgy, hogy a területi egységek többségénél egyenként kb. 30 gazdaság—

ban végeztek próbaaratást, de volt olyan megye is, ahol csak 6—8 mintaegység fordult elő.

A kiválasztott gazdaságokban két he- lyen egy—egy négyzetméter nagyságú te—

rületet jelöltek ki a próbaaratásra, illetve burgonya esetében két méter hosszú sort a próbaszedésre.

A mezei munkát a .megyei gazdasági bizottságok irányításával végezték el négy 'munkamenetben:

1. a mintavételi helyek kijelölése (ta—

vasszal) ;

2. a próbavágások (próbaszedések)meg- ejtése, a minták tárolása zsákban, szárí—

tás, mérlegelés, viztartalomvizsgálatok stb.;

3. gabonafélék esetében: próbacséplés;

4. burgonyánál; ,,utószedés", azaz a földben maradt termés kiszedése minden harmadik vagy negyedik kiválasztott gazdaságban három különböző helyen egy-egy négyzetméter területről, a teljes termés mennyiségének meghatározására.

Megállapították, hogy a próbaaratás és -cséplés segítségével meghatározott össz—

termés a gabonaféléknél lényegében azo- nos a teljes (biológiai) termés mennyisé—

gÉVel. (A széna esetében szerepet játszik egyébként a kaszálás időtartama, a szá—

rítási körülmények és veszteség, valamint a kézi vagy gépi kaszálás eltérő vágási

magassága.) *

A munkálatokat 1959—ben 9000 gazda—

sági egységre kívánják kiterjeszteni, mi—

vel ezeknek a termésbecsléseknek egyre fokozódik a jelentősége, többek között

a termésveszteség elleni biztosítás eseté—

ben. R. Sz.