II. Módszertani tájékoztató

NEMZETKÖZI STATISZTIKA

1253

II. Módszertani tájékoztató

Az állóalapok átértékelése a. Szovjetunióban

A Szovjetunióban 1959. szeptember 1 és december 31 között nagyszabású sta—

tisztikai adatfelvételt hajtanak végre:

sor kerül az állóalapok összeírására és átértékelésére. Az előkészítő munkák so—

rán mintegy 100 tudományos kutató— és tervezőintézet bevonásával kidolgozták és közzétették a jelenleg és a múltban a Szovjetunióban gyártott, valamint az importált gépek, berendezések és jár—

művek árjegyzékét, az épületek és fel—

szerelések értékének mutatóit tartalmazó kézikönyveket; kidolgozták és jóváhagy—

ták az összeíróivet, a beadás módját

és határidejét. A minisztériumokban, a

népgazdasági tanácsokban és a vállala—

toknál az összeírás és az átértékelés le—

bonyolítására bizottságok alakultak, be—

fejeződött a szükséges dokumentáció

összeállítása, valamint megtették az

egyéb technikai—szervezési intézkedéseket.

A Szovjetunióban nem először hajta—

nak végre állóalapösszeírást. A korábbi összeírások. azonban csupán egy-egy nép—

gazdasági ágra terjedtek ki (például a szocialista ipar, a vasúti közlekedés, a gépállomások, állami gazdaságok álló—

alapjainak stb. összeírása). A folyamat- ban levő összeírás a népgazdaság mind—

azon ágaira kiterjed, amelyekben amor- tizációs leírást számolnak, azaz az ipar, a mezőgazdaság (állami gazdaságok, gép—

javító állomások), építőipar, közlekedés, kereskedelem, kultúra, egészségügy stb.

állóalapjaira. Nem terjed ki az összeírás

a kolhozoknak, a költségvetésből gaz-

dálkodó szervezeteknek, valamint azok- nak a társadalmi szervezeteknek az álló- alapjaira, amelyek amortizációs leírást

nem számolnak. Ez tehát az első, vala-

mennyi népgazdasági ágra kiterjedő álló—

alapösszeírás, melyet egységes irányítás és módszerek alapján hajtanak végre.

Az állóalapok átértékelésének egyik fontos szempontja az, hogy kiküszöböl—

jék az állóalapok értékelésében és az amortizációs kulcsok megállapításában a legutóbbi időkig meglevő hiányosságo—

kat. A leírási kulcsok ugyanis az évek folyamán elavultak, nem felelnek meg a termelés jelenlegi színvonalának, s nem

veszik eléggé figyelembe a műszaki fej- lődéssel kapcsolatban a géppark felújí- tásának és modernizálásának szempont—

jait, továbbá az állóalapoknak a vállala- tok mérlegeiben szereplő értéke (az

amortizációs kulcs megállapításának alapja) sem volt helyesen és egységesen

megállapítva. Az állóalapok a vállalatok

mérlegein ún. eredeti értékükön szere—

pelnek, ami két szempontból kifogásol—

ható: egyrészt az érték az adott állóalap beszerzésének, illetve üzembehelyezésé—

nek időpontjában érvényben levő nagy- kereskedelmi árak színvonalát tükrözi,

tehát nem egységes, másrészt elavult, azaz nem felel meg az állóalapok jelen—

legi újratermelési értékének. A fentiek következtében az állóalapok kopásának összege nem tükrözi reális elhasználódá- sukat, az állóalapok nyilvántartott össz—

értéke eltér valódi értéküktől. Mindez a

termelési költségeknek, valamint a szál-

lítás önköltségének torzításához vezet, általában gyengíti az önálló elszámolást.

Az összeírás fő feladata az állóalapok jelenlegi pótlási értékének és kopásának

(elhasználódása mértékének) megállapí—

tása. Ez technikailag azt jelenti, hogy a Vállalatok mérlegein szereplő eredeti ér- téket pótlási értékkel cserélik fel, megál- lapítva a két érték különbségét H— vagy -—). Ennél nehezebb feladat a kopás mér- tékének a megállapítása, melyet száza- lékban és értékben (a pótlási érték szo—

rozva a kopás százalékával) kell megadni.

A kopás kiszámításánál figyelembe veszik a fizikai (a használatból és az állásból eredő) és az erkölcsi kopást is. A kopás értékét kivonva a pótlási értékből meg- kapják az állóalapok maradék értékét.

Az összeírás lehetővé fogja tenni a Szovjetunió állóalapjainak mélyreható tanulmányozását és a szükséges gyakor—

lati intézkedések kidolgozását, melyek közül az egyik legfontosabb az új amor- tizációs kulcsok megállapitása.

F. I—né

A kanadai ipari ágazati rendszer

revíziója

A Dominion Bureau of Statistics most fejezte be az 1948—as iparági osztályozási kézikönyv átdolgozását. Az új ágazati

1254

rendszer három számjegyű jelzéssel mint-

egy háromszáz iparágat sorol 11 ipari

osztályba. Szükség esetén az osztályozás . négyszámj egyű jelzések alkalmazásával

tovább fejleszthető.

Az ágazati rendszer revíziója mellett figyelmet fordítottak egyes alapvető fo—

galmak és meghatározások felülvizsgála- tára is. Elsősorban a vállalat fogalmának egységes meghatározására törekednek az

egész iparban, de megállapítást nyert az

is, hogy az adatokat nemcsak vállalatok, hanem más egységek szerint is nyilván

kell tartani.

A korábbi ágak részben megváltoztak:

ezentúl a szállítás, a közlekedés, a raktá—

rozás és a közüzemek üzemeltetése közös osztályban szerepel. Az iparági osztálya-'

zás több helyen eltér az 1948—ban elfoga—

dott alapelvtől, amely szerint a fő krité-

rium a legfontosabb alapanyag. Igy az új csoportosítás több esetben technikai

meggondolások alapján vagy felhaszná- lási szempontok szerint történt. Az első-

sorban javító munkákkal foglalkozó vál-

lalatok korábban egységesen a feldolgo- zóiparba tartoztak, most viszont a szerint csoportosítják őket, hogy a kérdéses tí- pusú javitó munkát általában melyik osztályhoz tartozó vállalatokban végzik.

Igy például a gépkocsijavító garázsok

többsége a kiskereskedelem osztályába került, mivel gépkocsijavítást elsősorban a belkereskedelemhez sorolt vállalatok végzik, és csak kisebb részben speciális

javító garázsok. ,

Cs. L.

Módosított építőipari költségindex a Német Szövetségi Köztársaságban A Német Szövetségi Köztársaság Sta- tisztikai Hivatalában előkészítő munká—

latok folynak az építőipari költségindex módosítása érdekében. A módosított in—

dex kiszámításának és publikálásának .az a célja, hogy kifejezésre juttassa az építőipari áraknak az építőipari vállala—

tok által történő megváltoztatását. A főbb árváltozások adatait reprezentatív adatgyűjtés útján biztosítják, melynek so- rán 120 tételre vonatkozóan 3500 építő-

NEMZETKÖZI STATISZTIKA

ipari Vállalattól fognak adatokat begyűj-

teni. Az általános építőipari költség- indexen kívül kiszámítják az építmény-

fajták (lakó—, ipari, iroda—, mezőgazdasági

stb. épületek) szerinti költségindexet

és az építőipari tevékenységi kategóriák

"szerinti költségindexet is.

V. E.

Új adatsor

az amerikai vállalatok profitjáról

A Federal Reserve Bulletin 1959. júliusi

száma új adatsorokat közöl _az amerikai vállalatok eladásainak, profitjának és

osztalékainak alakulásáról. Az új adat—

sorok rövidebb időszakot ölelnek fel, mint az előzők —— az évesek 1939 helyett csak

1946—ig, negyedévesek pedig 1946 helyett 1955-ig nyúlnak vissza —, ezzel szemben sokkal jellemzőbbek a nagyvállalatokra.

Több nagyvállalat adatait, amelyek csak

az utóbbi években közöltek negyedéves

pénzügyi jelentést, ugyanis csak így le—

hetett figyelembe venni. Bár az új adat-—

sorok összeállításánál a korábbi ZOO—zal

szemben csak 180 vállalatot vettek figye—

lembe, az adatok az összes iparvállalati

profitnak mégis sokkal nagyobb hánya-

dára — kb. 50 százalékára —— vonatkoz—

nak, mint az eddig közölt sorok.

Az új adatsoroklcsak olyan vállalatok adatait tartalmazzák, amelyek évenként legalább 150 millió dollár értékű árut ad- nak el s negyedévenként közlik eladásaik és profitjuk alakulását. Mivel a kiválasz—

tás feltétele az eladások volumene és az

adatok hozzáférhetősége, egyes iparok

erősebben vannak képviselve, mint má—

sok: így a nem-tartós cikkeket gyártó ipar viszonylag gyengén van képviselve, míg a figyelembe vett gépkocsigyártó vállalatok iparágukban az összes profit 90 százalékával rendelkeznek.

Az eladási és profit—adatokat vállalati pénzügyi jelentésekből gyűjtik össze. A jelentett eladási adatokat helyesbítik az—

zal, hogy a vállalat által közvetlenül fize- , tett forgalmi adót levonják, míg a profit- adatok korrigálásánál arra törekszenek, hogy azok lehetőleg csak a folyó ipari termelésre vonatkozzanak.

Cs. L.