II. Módszertani tájékoztató

924

II. MódSZertani tájékoztató

A munkanélküliség és a betöltetlen állások szezonális jellegű változásainak

megfigyelése Angliában

Az angol Munkaügyi Minisztérium a munkanélküliség és a betöltetlen állások számának változását vizsgálva módszert dolgozott ki a szezonális okok hatásának az egyéb tényezők hatásától való elkülö- nítésére. A szezonális jellegű változások kiszámításánál a korábbi évek tapaszta- lataiból indultak ki. Több évre nézve

*minden egyes hónapra mozgó átlagot szá- mítottak két ölelkező 12 hónapos periódus adataiból (például az 1949. januári ada—

tot az 1948. július —— 1949. júniusi és az 1948. augusztus — 1949. júliusi időszakok átlagának középarányosa adja); azután megállapították az eltérést az egyes hó—

napokra számított mozgó átlagok és a tényleges adatok között; átlagolták az egyes hónapokra nézve több év során talált eltéréseket; s végezetül megállapí—

tották az átlagos eltérések közötti kü—

lönbségeket az egymást követő hóna—

pokra. Az év egyes hónapjaira számított átlagos eltérések mutatják a szezonális tényezőknek átlagos hatását az illető hó—

napban a munkanélküliség színvonalára, illetve a betöltetlen állások számának alakulására, és a hónap normális szezo—

nális eltérésének (az évi átlagos színvo—

naltól) tekintendők. Az egymást követő hónapok normális eltérései közötti kü- lönbségek a két hónap közötti normális szezonális változást adják.

Az így kiszámított szezonális változá—

sok átlagos változások és ezért nem vár- ható, hogy azonosak lesznek akármelyik év tényleges szezonális változásaival. A szezonális változásokat olyan külső té—

nyezők befolyásolják, mint például az időjárás alakulása, amelyek az egymást követő években sohasem azonosak.

Cs. L.

Háztartásstatisztikal vizsgálatok Kanadában

1953 óta a kanadai Statisztikai Hivatal három háztartásstatisztikai felvételt haj—

tott végre: 1953—ban, 1955—ben és 1957—

ben. A felvételek célja többirányú volt:

(a gyűjtött anyag segitségével folyamato—

san felülvizsgálták a Hivatal által számí—

V súlyozási, sé—

máját; az adatokat felhasználták piac;

kutatási célokra, a felvételekkel kapcso— , latban pedig különféle vizsgálati és elem- zési módszereket próbáltak ki. * *

A vizsgálatok csak olyan családokkal foglalkoztak, melyek nagyobb városi kör- tott fogyasztási árindex

zetekben éltek, és amelyek bizonyos jövedelem—kategóriába estek. A jövedelmű kategóriák alsó és felső határát minden egyes alkalommal emelték: 1957—ben 2500 és 7000 dollár volt az alsó és felső jövedelemhatár.

A vizsgálatok két részből állottak: elő;

ször 12 hónapon át havonként részletes felvételt készítettek az élelmezési kiadá- sokról, azután az év végén az egész évre vonatkozóan vizsgálták a teljes családi költségvetést. 1953—ban és 1955—ben az élelmiszerfogyasztási feljegfzéseket 200 családnál vizsgálták, amelyek havonta cserélődtek; 1957—ben az élelmiszerfo—

gyasztási felvételek során ugyanazokra a családokra (három egymást követő hó—

napban) háromszor került sor, hogy a hó—

napról hónapra bekövetkező változásokat is megfigyelhessék.

A teljes háztartási költségvetés vizsgá—

lata 1000 családra terjedt ki. 1960—ra ennél szélesebb körű teljes háztartási össze—

írást terveznek, mely az eddig figyelmen kívül hagyott területek családiait is fel- ölelné.

Cs. L.

A fogyasztói árindex tervezett módosítása az Amerikai Egyesült

Államokban

Az amerikai Munkaügyi Statisztikai Hivatal (Bureau of Labor Statistics) ter- vezetet készített a fogyasztöi árindex módosítására. A módosítás végrehajtásá—

nak öt évre tervezett ütemezése a követ-

kező: _

1960—ban előkészítő munkák és a fo- gyasztói kiadásokkal kapcsolatos repre- zentatív vizsgálat a kijelölt "fontosabb városo " egyikében, Cincinnatiben. _(Az Alaszkában ebben az évben sorra kerülő fogyasztási és árstatisztikai felvételeket is összehangolják a fogyasztói árindex revíziójának munkálataival.) '

1961—ben a megfigyelt nagy városok fe- lében, 1962-ben pedig a fennmaradó vá-

NEMZETKÖZI STATISZTIKA

rosokban készítenek felvételt a lakás—

egységekről és fogyasztói kiadásokról. (A felvétel úgy készül, hogy néhány nagy város adatait mindkét évben megfigye- ilik, a teljes városi struktúra biztosítása érdekében.)

1963-ban készítik el a súlyozási rend- szert és kísérleti indexeket számítanak.

1964 januárjában hozzák majd nyilvá- nosságra a módosított fogyasztói árin—

dexet, a régi módszerrel mért indexek párhuzamos közlése mellett.

A módosítási munkák megkezdése előtt kijelölik azokat a városokat (kb. 70 vá- rost), amelyekben a kiadásokra, illetve

az árakra vonatkozóan (kb. 50 város) adatokat gyűjtenek.

A lakás-egység felvételének két fő célja van:

a) tipikus mintákat nyerni a megfigye—

lésbe vont városok fogyasztói kiadásainak vizsgálatához,

b) a folyamatosan végzett árelemzések—

hez lakbér—adatokat biztosítani.

A lakás—egységektől végzett felvételt ugyanis fogyasztói árindex—számításokon

kívül is hasznosítják: a megfiare'lésbe vont lakások egy részét egyúttal a lakbé—

rek folyamatos összeírására is felhasz—

nálják, és az így kapott ,,lakbér—minta"

szolgál alapul az átlagos lakbér havi vál-' tozásának megállapítására is.

Tervbe vették az ármegállapítás mód—

szereinek felülvizsgálatát és a különböző árucikkek közötti árösszefüggések tanul—

mányozását is. Utóbbinak nagy a jelen—

tősége abban, hogy alapul szolgálhat _az ár—

megfigyelésben nem szereplő cikkek ár—

változásainak becsléséhez.

A tervezett indexmódosítással kapcso- latban ellenőrizni és módosítani fogják a Munkaügyi Statisztikai Hivatal egyéb adatait, így például _a városi munkáscsa—

ládok háztartásstatisztikai adatai ,alap-

ján végzett számításokat is. '

10 Statisztikai Szemle

( 925

A begyűjtött adatok rendelkezésre áll—

nak majd általános közgazdasági vagy piac—elemzési célokra is.

R. Sz. dr.

Megváltoztatták az új-zélandi nagykereskedelmi árindexet

Az eddigi indexet, amelynek csupán az Volt a célja, hogy a pénz vásárlóerejét a kiskereskedelmi árak mellett ezzel is mérhesse'k, megváltoztatták abból a cél- ból, hogy az új-zélandi gazdaság input- output tábláiban szereplő iparágak! közti tranzakció fő csoportjainak áralakulását mutassa. Ily módon az új indexszámok mindegyike a gazdaság szektorai közt lebonyolódó árucserék egy—egy árucso- portjára vonatkozik.

A súlyokat több statisztikai forrás alap- ján úgy állapították meg, hogy figyelem—

be vették a gazdaság különböző szektorai közötti árucsere—folyamatokat. A súlyok

általában 1955. éviek, de a jelentősebb

későbbi változások figyelembe vétele alapján azokat némileg módosították. A közlés 1957. év:100 alapon történik. Az egyes árucso'portokban a termelési és fo—

gyasztási cikkek egyaránt képviselve vannak.

7Az új indexsorban az árakat részben

az áruk vásárlói (belföldi ipar, fogyasztás, külföld), részben az áruk eredete (belföldi, külföldi) szerint csoportosítják.

Az index kiszámítása során 763, repre—

Zentatív megfigyelés alapján nyert árra támaszkodtak. Az esetek többségében a szóbanforgó árak két, illetve több jegy—

zés alapján kalkulált átlagárak voltak.

Mivel az új indexsor szerkezete alap- vetően különbözik a régebben használt index szerkezetétől, a két index láncolása aggályos Ennek ellenére az Új—Zélandi

Statisztikai Hivatal a fő csoportokra ki- dolgozta a láncindexsort.

; K. M. .