Bujanova, L. – Okszenojt, G. – Szomova, Z.: A területi termelőkomplexumok mutatószám-rendszere

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÓ

KULFOLDI STATISZTIKAI IRODALOM'

A STATISZTIKA ÁLTALÁNOS ELMÉLETE ÉS MÓDSZERTANA

BUJANOVA. L. -— OKSZENOJT. G. —- 'SZOMOVA. Z.:

A TERULETI TERMELÖKOMPLEXUMOK MUTATÓSZÁM-RENDSZERE

(Szisztema pokazatelej razvitija territorial'no—pro- fzvadsztvennüh komplekszov.) — Vesztnik Sztatisztiki.

1986. 1. sz. 28—32. p.

A_ tanulmány a szovjet népgazdasági terve- zés módszertanának megfelelően különböző minisztériumok. országos hatáskörű szervek irányítása alá tartozó, meghatározott terüle- ten koncentrálódott, egymással technológiai és gazdasági kapcsolatban álló. az adott te- rület erőforrásait és infrastruktúrájót felhasz- náló vállalatokat tekinti területi termelő- komplexumnak. A tizenegyedik ötéves terv- től kezdődően e jelentős komplexumok ter—

vei a népgazdasági tervekben kiemelten je—

lennek meg.

Ez idő szerint nyolc népgazdasági jelen—

tőségű területi termelőegyüttes működik: a nyugat-szibériai. a kanszk-acsinszki. a sza- jani, a dél—jakutiai. a timan—pecsorai. a kurszki mágneses anomália zánái. a pavlo- dar-ékibasztuzi. a dél-tadzsiki komplexum.

Az állami statisztika fontos feladata. hogy ezekről a komplexumokról már a kialakulás, a fejlődés folyamatában is megfelelő infor- mációt biztosítson. Első lépés a komplexu—

mokat minden oldalról jellemző mutatószám- rendszer kialakítása.

A mutatószám—rendszernek alkalmasnak kell lennie arra, hogy az adott terület veze—

tése számára tájékoztatást adjon a tervtel- jesités folyamatáról. eredményéről. lehetővé tegye a gazdasági előrejelzéseket, tükrözze a területi komplexum hozzájárulását a főbb népgazdasági eredményekhez.

További követelmény a mutatószám-rend- szerrel szemben, hogy megalapozza a terme- Iés intenzifikálásának. az ágazatközi és ága-

zaton belüli arányoknak az elemzését. lehe- tővé tegye a lakosság életszinvonailának, a tudományos—technikai ered—mények terjedésé- nek, a gazdasági növekedés tényezőinek és tartaléka-inak értékelését.

A Szovjetunió Központi Statisztikai Hivata—

lában 1985-ben kidolgozott mutatószám- rendszer az érvényben levő statisztikai beszá- molási rendszeren alapul és a következő blokkokból épül fel:

I. Az anyagi termelési ágak fejlődése ll. Allóeszközök és beruházások

III. Természeti kincsek kihasználása. környezetvé- delem

IV. A munkaerő-állomány kihasználása V. A lakosság életszínvonala

VI. A gazdasági hatékonyság és fejlesztés szinvo- nala.

A szerzők a hatékonyság elemzését tart- jók a legfontosabbnak. A vonatkozó muta- tószámokat a tervezésben használt mutatók- kal és a megfelelő más régióbeli mutatókkal összehasonlítva elemzik.

A területi termelőegyütteseket az ott tele—

pült ágazatok termelési mutatói jellemzi—k (I.

blokk). A termel—ésalakító tényezők az adott területen a munkaerő-állomány, a termelő- kapacitások állománya és kihasználtsága, a szakember—ellátottság. a fluktuáció, a mun- kaidő—veszteségek, amelyeket a II. és a IV.

blokk mutatói ábrázolnak.

A tanulmány szerint az állóeszköz-ellátott—

ság, az energiahelyzet, az elektronizálvtsági fok mutatói, továbbá a termelőkapacitások és a munkaerő-állomány közti egyensúlyt jel- lemző adatok önálló csoportot alkotnak.

Az ipari termelés, az ipari foglalkoztatott- ság. az egy foglalkoztatottra jutó kibocsátás, a fluktuáció és a munkaidő-veszteség mu- tatóit az adott régióra felügyeleti szerven- kénti összesítésben dolgozzák fel. A kapaci- tóskihasználási és az üzembe helyezési ada—

' A Statisztikai Szemle 1962, júliusi számától kezdődően a "Statisztikai Irodalmi Figyelő"-ben a kül- földi statisztikai könyvek és folyóiratcikkek ismertetését havonta közli.

A Külföldi statisztikai irodalom egyes fejezetein belül az anyag általában könyv- és falyőiratcikk- ismertetésekrenincs. a címek tagolódik.betűrendjébenEzeketkövetkeznek' választjaegymásel egymástól.)után. Az ismertetések szerzők, illetve ahol szerző

1 038

tok számítása vállalatonként, a népgazdasá- gi tervnek megfelelő ágak szerint történik.

A területi termelőbázisok fejlődése szem—

pontjából döntő hatású az új termelőkapa- citások üzembe helyezése. Az üzembe helye- zések alakulását befolyásoló tényezők bemu- tatására a szerzők több statisztikai jellemzőt sorolnak fel: a beruházási keretek nagysága.

a kivitelező vállalatok építési—szerelési tevé- kenysége. a befejezetlen beruházások, a munka gépesítettsége az építőiparban stb.

Fontosnak tartja a tanulmány az üzembe helyezett kapacitások vizsgálatát aszerint, hogy új építéssel vagy rekonstrukcióval va- lósultak-e meg, és mekkora a rekonstrukció, aránya. Hasonlóan lényeges a termelő és a

nem termelő beruházások aránya.

A közlekedés—szállítás fejlettségét az—l.

blokk mutatóival vizsgálják (összes teherfor- galom, az áruszállítás volumene stb.). Aköz- lekede'si hálózat fejlettsége meghatározó 'je- lentőségű a területi termelőkomplexumok tej—

lődésére.

A területi bázisokon a termelési tevékeny—

ség jellegét az ott levő természeti kincsek és azok feltártsági foka, továbbá a klimati- kus viszonyok is meghatározzák. Az egységes rendszerben ezek statisztikai mutatói is sze- repelnek.

A komplexitáshoz szükségesek a vizsgált régió lakosságának életszínvonalát jellemző mutatók is, melyeket a tanulmány felsorol.

Az életszínvonalat, az életkörülményeket jellemző mutatókat a területi komplexum va—

lamennyi településére kidolgozzák. A.muta—

tók értékelésére a tanulmány matematikai statisztikai módszereket. köztük a faktor- elemzést. (: klaszteranalízist. a gazdaságsta—

tisztikai modellképzést ajánlja.

A nem termelő beruházások adatainak ki- számítását településenként is fontosnak tart—

ják a szerzők, és elengedhetetlen —— többek között -— a természetes és a mechanikus, népmozgalom adott térségre történő össze-

sítése. _

A térségi folyamatok helyes értékelése a népgazdasági érvényű gazdasági normatí- vák korrekcióját is lehetővé teszi. és alapot teremt a regionális és ágazati összehasonlí—

tásokhoz.

(ism.: Halminé Vissi Mária)

DADDI, P. - D'ESPOSITO. M. R.:

SZEZONÁLlS KllGAZlTÁSi ELJÁRÁSOK

(Analysis of X—11 ARIMA and SABL seasonal ad- ]ustment procedures.) -- Metron. 1985. 1—2. sz. 93—-

115. p.

A szerzők két újabb szezonális kiigazítási eljárást (X—11 ARIMA, SABL) ismertetnek. il-

letve hasonlítanak össze.

.a

A szezonális kiigazítás a statisztikai iro- dalomban több mint hatvan esztendeje ál—

landó téma. Bármilyen érdekes elméletekkel és tapasztalati vizsgálatok eredményeivel lett is gazdagabb azóta az irodalom, ma sem ál—

lítható. hogy egyetértés lenne abban. miként modellezhető legmegfelelőbben a szezonali- tás. és milyen kikötések biztositják magának a kiigazítási eljárásnak az eredményességét.

Közismert tény, hogy az idősarrend ciklu- sos. szezonális és véletlen összetevőkre bont- ható fel, és a szezonális kiigazítás a szezo- nális komponens elkülönítése—ben és becslé—

sében áll. A szezonális kiigazítási eljárások lényegében két nagy csoportra bonthatók: a komponensek elkülönítésén alapuló mozgó át- lagos eljárások és a szezonalitás modelljét meghatározó eljárások.

A gyakorlatban a legtöbb helyen a Cen- sus X—11 szezonális kiigazítási eljárást al- kalmazták. Ez az Egyesült Államok Népszám—

lálási Hivatalában (Census Bureau) az ötve- nes években kialakított 'ún. ,,census—mód- szernek" azóta már sokszorosan javított és továbbfejlesztett változata. Az a tény azon—

ban, hogy az idősorkomponensek elkülöní—

tésére szolgáló ,,szűrőberendezés" nem szim.

metrikus (a mozgóátlagolás folytán a sor megrövidül. de a sor elején és végén nem azonos mértékben). valamint a ,,kiugró" ér- tékekkezelése bizonyos torzitásokat eredmé- nyezett a kiigazítási "eljárás során. igy az utóbbi években több kísérlet történt a kiiga—

zítási eljárás finomítására. A módszer kor- szerűsítése két új eljárást'eredme'nyezett:

az ARIMA X—ii-eljárást. amelyet a Kanadai Sta—

tisztikai Hivatalban használnak, ' a Bell Laboratories által kifejlesztett SABL elne- vezésű szezonális .kiigazítási programot (a név (:

Seasonal Adjustment Bell Laboratories rövidítése).

A. mozgó átlagos szezonális kiigazítási módszerek egyik gyengéje. hogy amikor új adatokkal bővül az idősor. a szűrőfüggvény változásával a sor végi kiigazított értékek is változnak, vagyis a sort állandóan revideálni kell; Az ARlMA X—11-módszer a. szezonali—

tás modelljét az autoregressziv módszerek analógiájára úgy határozza meg. hogy a számítógépbe táplált modellek közül a leg—

megfelelőbb szezonalitásmodell automatiku- san választja ki: a mozgóátlagolás folytán szükségképpen rövidülő idősort mind a meg- figyelési időszakon túl előre, mind egy évvel visszafelé előrevetíti. illetve visszavetiti a szimmetria biztosítása érdekében: (: kiigazí—

tási eliárást pedig az X—11-módszerrel vég- zi.

A SALB—eljárás az előzőhöz nagyjából ha- sonló; az idősorkomponenst azonban olyan lineáris robusztus módszer szolgáltatja, a—

mely a trendciklus komponensek és a szem-' nális komponensek iterációs becslésén ala—

pu'l. Az ARlMA X—11 és a SABL-eljárások