A komponensek magatartása a fogyasztói árindexben

334

WERY, R.:

A BELGA MEZÖGAZDASÁG ELÖREJELZÉSI MODELLJE

(Un modele prévisionnel

belge.) —- Cahiers Economtgues de Bruxelles.

1967. 34. sz. 273—294.p.

A cikk egy régebben megjelent tanul-

mány (1. ua. folyóirat, 1960. évi 7. sz.- ban Glejser: A belga mezőgazdaság jö-

vőbeni kilátásai) alapján kifinomított,

több egyenletből, illetve függvényből álló

előrejelzési modell elméleti alapjainak, szerkezetének, matematikai apparátusá- nak, valamint az alkalmazásával a me- zőgazdasági fejlődés 1970. és 1975. évekre becsült fő mutatószámainak ismertetése.

A modellben számításba vett változók a következők: a termő terület kiterjedé—

se, az éghajlati tényezők (csapadékmeny-

nyiség, középhőmérséklet, napsütéses órák száma), a mezőgazdasági termékek

termelői árindexe, a ráfordítások kii—

lönböző csoportjainak a termelők által fizetett fogyasztói árindexe, a beruházá—

de l'agrlculture '

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

sok alakulása, az üzemi tőke egyes cso-%

portjainak nagysága, a mezőgazdasági

munkaerő állománya, egyes ráfordítások -— a termelés —- a hozzáadott érték -—

a jövedelem alakulása.

A szerző röviden tárgyalja a modellbe

épített függvények és egyenletek felállí—

tásánál elfogadott irányadó szemponto—

kat, valamint az egyes számításba vett

változók jövőbeni alakulására vonatkozó

feltételezéseket, végül a függelékben az éghajlati tényezők figyelembevételénél

követett egyszerűsítő eljárást és a ráfor—

dítási—mennyiségi adatok áradatokkal tör-

ténő helyettesítésének módszerét a ter-

melési függvényekben.

A számítások eredményeképpen össze- hasonlító kimutatást közöl (az 1960., 1970., 1975. évekre vonatkozólag) a ter—

melés, a hozzáadott érték, a műtrágya és a takarmány—felhasználás, az egyéb

folyó ráfordítások, a jövedelem, a beru-

házások, az eszköztőke, az állatállomány,

a munkaerő nagyságáról és évi változásá- nak százalékos mértékéről.

(Ism.: Juhász László)

FOG YASZTÁSI STATISZTIKA

A KOMPONENSEK MAGATARTÁSA A FOGYASZTÓ! ÁRINDEXBEN

(Seasonal behavior of components in the CPI.) — Monthly Labor Review. 1967. 5. sz.

14—21.p.

A Bureau of Labor Statistics Vizsgá- latot Végzett arra vonatkozóan, hogyan változott a fogyasztói árindex (CPI) és komponenseinek szezonális mozgása az

utóbbi tíz év folyamán.

Általánosságban megállapítható, hogy

mig a fogyasztói árindex komponenseinek túlnyomó része határozott szezonális mozgást mutat, addig ez a szezonális

ingadozás kevésbé jellemző magára az

aggregát árindexre, mivel ezek az in—

gadozások nagyrészt kiegyenlítődnek.

Az utóbbi tíz év során jelentős válto-

zások tapasztalhatók a fogyasztói árak szezonális ingadozásával kapcsolatban.

Egyes területeken, ahol a szezonális ár—

mozgást korábban elsősorban az egye-

netlen szállítás, a nem kielégítő gyártási technológia vagy piacszervezés idézte elő, a szezonális ingadozás mérséklődött, mi- vel ezek a feltételek kedvezőbbé váltak.

A szezonalitás ugyanakkor szinte vál—

tozatlanul megmaradt azokon a terüle—

teken, ahol az áringadozást főleg idő-

járási tényezők okozzák. Az árak har-

madik csoportjánál továbbra is rend—

szertelen ingadozások tapasztalhatók,

amelyek nem mutatnak szembetűnő Vál-

tozási irányt.

A szezonalitás képének vizsgálata so—

rán arra a következtetésre jutottak, hogy

a legtöbb cikk, illetve cikkcsoport ese—

tében az változatlan maradt. Ez első—

sorban a fűtőolaj, a szén, a férfi és női ruházati cikkek ármozgására vonatko—

zik. Az új és használt gépkocsik, vala-

—mint a marha— és borjúhús árának sze-

zonalitása a tíz év folyamán fokozatosan megváltozott. Ezt lényegében a jobb piacszervezés és a termelési tényezők—

ben bekövetkezett változások idézték elő.

A marha— és borjúhús esetében ez azt jelenti, hogy míg 1956—ban az áruk jú-

liusban volt a legmagasabb, 1966-ra ez a

csúcspont eltolódott szeptemberre.

Egyes esetekben a szezonális ingado—

zás amplitúdója is megváltozott a Vizs- gált időszak folyamán. Legjellemzőbb

példa erre az új gépkocsik szezonális ár—

ingadozása, amelynél az ingadozás mér- téke csökkenő tendenciát mutat. Ugyan—

akkor a használt gépkocsik áringadozá—

sánál enyhén növekvő amplitúdóval ta-

lálkozunk.

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

' 335

Az élelmiszerek árainak mozgása szo- ros kapcsolatban van a betakarítási cik—

lussal (harvest cycle). A szezonális inga—

dozás legmarkánsabban a friss gyümöl—

csök és főzelékfélék, a hús és tojás ár- mozgásában jelentkezik. A friss gyümöl- csök és főzelékfélék ára júliusban a leg- magasabb, amikor megjelennek a pia—

con, majd fokozatosan .csökken októ—

berig. Ebbe a csoportba tartozik az eper,

málna és a dinnye. Az alma, burgonya,

hagyma és más hasonló termények sze- zonalitása ettől eltér. Aruk októberben

vagy novemberben süllyed a mélypontra,

amikor a termés legnagyobb részét be- takarítják. Ezt követően fokozatosan

emelkedik, s júliusban éri el a csúcs—

pontot, amikorra a raktárkészletek már kimerülőben vannak.

Bár a hús, a hal, és a baromfi árá—

nak szezonális ingadozása nem olyan

markáns, mint a friss gyümölcsök és

főzelékféléké, mégis észrevehetően befo—

lyásolja az élelmiszerek árindexének a

mozgását.

A húsárak közül a legnagyobb szezo—

nális ingadozás a sertéshús áránál ta-

pasztalható. A szezonális ingadozást itt

a vágósertés—állomány változása okozza.

A tavaszi és az őszi szaporulat piacra kerülve lényeges ingadozást idéz elő a hús árában, amely szeptemberig emel-

kedik, majd csökken egészen a májusi

mélypontig. A marhahús ára viszont sok-

kal kisebb ingadozást mutat, mivel a vá- gómarha—állomány változása egyenlete—

sebb.

A ruházati cikkek árai hagyományosan októberben érik el a maximumot, amikor az új őszi divatot bemutatják. Rendsze- rint csökkennek a szezon vége felé, s januárban érik el a mélypontot. A ta-

vaszi és nyári ruházati cikkek ármozgá—

sában is tapasztalható bizonyos szezona—

litás (a maximumot júniusban érik el az árak), de az ingadozások amplitúdója lé—

nyegesen kisebb, mint az őszi periódus—

ban. A női divatcikkek áringadozása jelentősebb, mint a férfi ruházati cikke- ké. Meg kell említeni azt is, hogy a cipők árai ugyanakkor igen csekély szezonális eltérést mutatnak.

Az új autók árai ősszel a legmagasab- bak, amikor az új modell megjelenik a piacon, s a mélypontot az új modell bevezetése előtti hónapokban érik el. A használt gépkocsik áránál, amelyet nagymértékben a kereslet és a kínálat határoz meg, ettől eltérő szezonalitást

tapasztalhatunk. Tavasszal az ún. ,,autós

szezon" kezdetén, és a nyári hónapok

során az árak emelkedni kezdenek, s

szeptemberben érik el a maximumot.

Szeptembertől kezdve viszont csökken—

nek, s a téli hónapok során a legalacso—

nyabbak.

A benzin- és a fűtőolajárak ellentétes fázisban mozognak. A benzin ára ta—

vasszal és nyáron, az ,,autós szezon" ide—

jén magas, majd ősszel csökkenni kezd,

és télen a legalacsonyabb. A fűtőolaj ára nyáron igen alacsony, az őszi hónapok—

ban kezd emelkedni, s télen éri el a

maximumot.

(Ism.: Nagy Sándor)

THI NGUYEN HUU ———VANGREVELINGHE, G.:

AZ ÉLELMISZER- FOGYASZTÁS FOLYAMATOS FELMÉRÉSÉNEK ELÓZETES EREDMÉNYEI

(Premiers résultats d'une enguéte perma- nente sur la consommation alimentaire des francais.) —— Études et Conjoncture. 1967. 7. sz.

3—90.p. '

A tervezési feladatok ösztönzésének

hatására és az Európai Gazdasági Kö-

zösség Statisztikai Szolgálata kezdemé- nyezésének alapján a francia Országos Statisztikai és Gazdaságkutató Intézet

1964. júniusában folyamatos adatgyűjtést

indított a lakosság élelmiszer—fogyasztási magatartásában —— szokásaiban mutat—

kozó jellegzetességek folyamatos megfi- gyelésére. A tanulmány keretében ebben a munkában alkalmazott módszer, a rep—

rezentatív adatfelvételi eljárás, a meg- figyelés célkitűzései és első eredményei kerülnek ismertetésre.

A tanulmány első része a megfigyelés

természetét és megindításának körülmé-

nyeit ismerteti; a második az adatfelvé—

tel technikai jellegzetességek, így: a vizs—

gált népesség körét, az adatszolgáltató statisztikai egység mibenlétét, a megfi—

gyelt fogyasztás területét —— féleségeit, a minta nagyságának megszabását (a meg- figyelés kb. 15 260 ezer háztartást ölel

fel, melyekhez kb. 48 millió személy tar—

tozik -— a háztartásoknak közel egy ez- reléke, vagyis 10 ezernél valamivel több került a mintába), az adatfelvétel folya- matosságának fenntartására alkalmazott eljárást (minden háztartás az év folya—

mán csak egy hétig kerül megfigyelésre, ezért a fogyasztás idényszerű ingadozá—

sainak-sajátosságainak rögzítése szüksé-—

gessé teszi az évnek megfelelő idősza—

kokra bontását és a mintaháztartások cso- portosítását — elosztását az időszakok között), az adatszolgáltatás megtagadá—

sából származható torzulások kiküszöbö-

lésének módszerét, a megfigyelési ered- mények elemzésének célkitűzéseit külö-—

nös tekintettel a nemzetgazdasági szám—