334
WERY, R.:
A BELGA MEZÖGAZDASÁG ELÖREJELZÉSI MODELLJE
(Un modele prévisionnel
belge.) —- Cahiers Economtgues de Bruxelles.
1967. 34. sz. 273—294.p.
A cikk egy régebben megjelent tanul-
mány (1. ua. folyóirat, 1960. évi 7. sz.- ban Glejser: A belga mezőgazdaság jö-vőbeni kilátásai) alapján kifinomított,
több egyenletből, illetve függvényből állóelőrejelzési modell elméleti alapjainak, szerkezetének, matematikai apparátusá- nak, valamint az alkalmazásával a me- zőgazdasági fejlődés 1970. és 1975. évekre becsült fő mutatószámainak ismertetése.
A modellben számításba vett változók a következők: a termő terület kiterjedé—
se, az éghajlati tényezők (csapadékmeny-
nyiség, középhőmérséklet, napsütéses órák száma), a mezőgazdasági termékektermelői árindexe, a ráfordítások kii—
lönböző csoportjainak a termelők által fizetett fogyasztói árindexe, a beruházá—
de l'agrlculture '
STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ
sok alakulása, az üzemi tőke egyes cso-%
portjainak nagysága, a mezőgazdasági
munkaerő állománya, egyes ráfordítások -— a termelés —- a hozzáadott érték -—
a jövedelem alakulása.
A szerző röviden tárgyalja a modellbe
épített függvények és egyenletek felállí—
tásánál elfogadott irányadó szemponto—
kat, valamint az egyes számításba vett
változók jövőbeni alakulására vonatkozófeltételezéseket, végül a függelékben az éghajlati tényezők figyelembevételénél
követett egyszerűsítő eljárást és a ráfor—dítási—mennyiségi adatok áradatokkal tör-
ténő helyettesítésének módszerét a ter-
melési függvényekben.
A számítások eredményeképpen össze- hasonlító kimutatást közöl (az 1960., 1970., 1975. évekre vonatkozólag) a ter—
melés, a hozzáadott érték, a műtrágya és a takarmány—felhasználás, az egyéb
folyó ráfordítások, a jövedelem, a beru-házások, az eszköztőke, az állatállomány,
a munkaerő nagyságáról és évi változásá- nak százalékos mértékéről.(Ism.: Juhász László)
FOG YASZTÁSI STATISZTIKA
A KOMPONENSEK MAGATARTÁSA A FOGYASZTÓ! ÁRINDEXBEN
(Seasonal behavior of components in the CPI.) — Monthly Labor Review. 1967. 5. sz.
14—21.p.
A Bureau of Labor Statistics Vizsgá- latot Végzett arra vonatkozóan, hogyan változott a fogyasztói árindex (CPI) és komponenseinek szezonális mozgása az
utóbbi tíz év folyamán.
Általánosságban megállapítható, hogy
mig a fogyasztói árindex komponenseinek túlnyomó része határozott szezonális mozgást mutat, addig ez a szezonálisingadozás kevésbé jellemző magára az
aggregát árindexre, mivel ezek az in—gadozások nagyrészt kiegyenlítődnek.
Az utóbbi tíz év során jelentős válto-
zások tapasztalhatók a fogyasztói árak szezonális ingadozásával kapcsolatban.
Egyes területeken, ahol a szezonális ár—
mozgást korábban elsősorban az egye-
netlen szállítás, a nem kielégítő gyártási technológia vagy piacszervezés idézte elő, a szezonális ingadozás mérséklődött, mi- vel ezek a feltételek kedvezőbbé váltak.A szezonalitás ugyanakkor szinte vál—
tozatlanul megmaradt azokon a terüle—
teken, ahol az áringadozást főleg idő-
járási tényezők okozzák. Az árak har-madik csoportjánál továbbra is rend—
szertelen ingadozások tapasztalhatók,
amelyek nem mutatnak szembetűnő Vál-
tozási irányt.
A szezonalitás képének vizsgálata so—
rán arra a következtetésre jutottak, hogy
a legtöbb cikk, illetve cikkcsoport ese—
tében az változatlan maradt. Ez első—
sorban a fűtőolaj, a szén, a férfi és női ruházati cikkek ármozgására vonatko—
zik. Az új és használt gépkocsik, vala-
—mint a marha— és borjúhús árának sze-
zonalitása a tíz év folyamán fokozatosan megváltozott. Ezt lényegében a jobb piacszervezés és a termelési tényezők—ben bekövetkezett változások idézték elő.
A marha— és borjúhús esetében ez azt jelenti, hogy míg 1956—ban az áruk jú-
liusban volt a legmagasabb, 1966-ra ez acsúcspont eltolódott szeptemberre.
Egyes esetekben a szezonális ingado—
zás amplitúdója is megváltozott a Vizs- gált időszak folyamán. Legjellemzőbb
példa erre az új gépkocsik szezonális ár—
ingadozása, amelynél az ingadozás mér- téke csökkenő tendenciát mutat. Ugyan—