_ STAWTM mmm MW
nagyobb terület (például közös piac) egész külkereskedelmében betöltött sze- repéről.
Az így nyerhető, árucserére vonatkoz- tatott intenzitási indexpárok a követke- zők szerint számíthatók ki:
Ha C(a., b) az a és b országok közti áruforgalom értéke, C(a, ra) az a ország és az összes többi ország közti forgalom értéke (b-t is beleértve), C(b, Tb) a b 0!- szág és az összes többi közti forgalom ér- téke (art is beleértve), P pedig a lakos- ság száma. az illető országban, illetve a többi részben, akkor felírhatjuk:
O' (a,b) _. 0 (am)
: I d
P(b) P(m) n ex (0) 1
l ,
a (a,b) _ M
; Index (b)
[2/
P(a) ., P (fb)
Ugyanilyen eredményekre vezetnek a
bázeli Nemzetközi Bank által alkalma—
zott képletek:
M. m) : maaa) G(an'a) P ('a) f3/
Utah)
P (a) : Index—tb)
0 (b,rb) : P (fb)
IHA fenti képletek alapján, kapott index- párok (unilaterális jelzőszámok) tehát mindig arra adnak feleletet, hogy egy bizonyos országnak egy másikkal folyta- tott kereskedelme az utóbbi lakossá- gára számítva mennyivel nagyobb annál, mint amennyi volna, ha az első ország kereskedelme a világ (a nagyobb terület—
egység) többi részével ez utóbbiak lakos—
ságának arányában egyenletesen osztód—
nék el.
Az árucsereforgalom értéke helyett in- dexképzési alapul felhasználható a nem- . zeti jövedelem is.
Két unilaterális jelzőszámból bilaterá—
lis index is képezhető, és mivel osztások összehasonlításáról van szó, célszerű a mértani átlag alkalmazása —— különösen, ha a különbségek kicsik.
A Banca d'Italia módszere mellőzi az átlagszámítást, mivel a két ország közötti áruforgalom értékét a népesség számának szorzatával osztja (az indexszám millió—
val szorozva értendő). Ez a bilaterális indexszám azonban olykor túlozza a kül—
kereskedelmi forgalom intenzitása tekin- tetében a két országban fennálló különb—
séget: ezért célszerűnek látszik az így ki—
alakított két ország közti indexszám, valamint a két ország mindegyikének a területcsoporthoz vagy a világ többi ré-
széhez viszonyított intenzitási : számának egybevetése, így:
a országra:
C (a,b) _ 0 (mm) __
P (a) -P (b) P (a) -P (ra) __ G (a,b) _ P (5)
G' (a,ra) P (ra)
index-
: Index (a) /5/
!) országra:
O'(a,b) _ G(b,rb) P(a)—P(b) 'P(b)-P(rb)
a (a,b) hd
c' (be) P(rb) Mm /6/
Ezzel a módszerrel végső soron azonos eredményhez jutunk, mint a dolgozat elején kimutatott módon /1/, /2/, illetve /3/, /4/ képletekkel.
Javasolható még az az intenzitási index is, ahol a két ország forgalmát népessé- gük összegével osztjuk (egységes piacnak tekintve), s a hányadost osztjuk egy má- sik hányadossal, amelyet a keresett or- szágnak a világ többi részével (a terület—
csoport többi részével) bonyolított forgal—
mából, osztva ez utóbbi lélekszámával (a—t is beleértve) nyerünk. Ugyanez ki—
számítható b országra, s' a két indexből megint átlagot lehet számítani.
Összefoglalva: az /1/, [2], illetve /3/ és /4/ képlet szerinti egyoldalú indexszá—
mítás mindenkor megalapozott. A kétol—
dalú indexszámítással szemben —— ameny—
nyiben ezt két egyoldalú index összeve—
tésévei végezzük —— azonban felhozható, hogy két erősen különböző indexszám egybevetése kétes értelmű.
(Ism.: Falvai Alfréd) Új felvétel a fogyasztók
vásárlási szándékairól
(Une nouvelle enouéte sur les intentions d'achats des consommateurs. Les intentions d'achats des consommateurs a l'automne 1969.)
—— Etudes et Conjoncture. 1959. 8—9. sz. 892—
907. p., 11. sz. 1014—1027. p.
_A fogyasztók vásárlási szándékainak vizsgálatát az Egyesült Államok kezdte meg a második világháború alatt. Az INSEE (a francia Statisztikai és Köz—- gazdaságtudományi Intézet) az amerikai tapasztalatok nyomán határozta el e fel- vételek megkezdését és első széleskörű vizsgálatát a fogyasztók vásárlási szán- dékairól 1958 májusában hajtotta végre.
Minthogy a felvétel eredményesnek bizo—
nyult, még szélesebb körben megismétel-
.1084
ték azt 1959 februárjában, majd júniu- sában. A továbbiakban évente kétszer kí—
vánnak hasonló felvételeket végrehaj- tani. Az első cikk (8—9. szám) —- az 1959.
februári felvétel eredményeinek ismerte- tése mellett —-— a módszerek leírását is tartalmazza.
A felvétel célja, hogy közvetlen úton (adjon felvilágosítást a fogyasztók vásár- lási szándékairól. A módszer lényege az, hogy ugyanazon háztartásokból álló min—
tánál megfigyelik az elmúlt év bizonyos időszakában történt vásárlásokat, és az adott év ugyanazon időszakában terve- zett vásárlásokat. Az ismertetett felvétel az autókra, villamos háztartási gépekre, felsőruhára és cipőre terjed ki, éspedig 'a felvételt megelőzően négy, egyenként kb. negyedéves időszakra, és a felvételt követő három időszakra. (Az időszakok nem pontosan egyformák, elsősorban a nyári szünidőhöz símulnak).
A minta kiválasztása háromszoros lép—
csőzéssel és rétegezéssel történt.Alépcső- zésnél először megyéket, azokon belül községeket, és végül háztartásokat vá- lasztottak ki (az 1954. lakásösszeirás ké- pezte az alapsokaságot, és a lakások a végleges mintavételi egységet). A teljes minta két, lényegében különálló alcso- portból tevődik össze. Az egyik csoportot az 1958. májusában már megkérdezett háztartások (2700) egy része (1354 család) alkotja, a másik csoportot pedig 3957 újonnan kiválasztott háztartás. Az új
"minta összeállításánál rétegeztek és elté—
rő mintavételi arányt is alkalmaztak a magasabb jövedelmű és az új lakásban lakó családoknál;
A reprezentativ megfigyelések meg- bízhatósága a vizsgált kérdések természe—
tétől függően igen különböző. Az adott esetben, amikor feltehető, hogy a pozitiv válaszok aránya meglehetősen kicsi (pél- dául olyan kérdésre, hogy vásárolt—e
STATISZTIKAI MMM HGYEIJÖ
autót az elmúlt év folyamán), igen nagy a véletlen hiba. Ezért kellett egyfelől az eredeti mintát közel kétszeresére, 5300-ra emelni, és ezért állították össze úgy a mintát, hogy viszonylag nagyobb arány- ban figyelték meg azokat, akiknél na- gyobb arányú pozitiv válaszadás volt várható (tehát a jobbmódúakat és az új lakásban lakókat). Ez ugyanis — a meg- felelő súlyozás után is —— javítja az ered—
ményeket. (Egyébként közlik a hiba, illetve szórás—számítás eredményeit is, ezeknél azonban nem vették figyelembe a rétegezést és lépcsőzést).
A felvételnél a vásárlási szándék tuda- kolásánál különbséget tettek a "szilárd elhatározás" és a ,,bizonytalan szándék"
között, továbbá, az eredmények megfele- lő értékelése érdekében olyan kérdéseket is tettek fel például, hogy mi a vélemé—
nye a megkérdezettnek bizonyos összeg befektetésének legmegfelelőbb formájá—
ról, az árak várható alakulásáról, arról, hogy saját gazdasági helyzete hogyan fog alakulni (jobb, azonos vagy rosszabb lesz—e), illetve arról, hogy milyen a ház—
tartás pillanatnyi anyagi helyzete ("tar- talékokhoz nyúlnak", ,,éppen, hogy ele- gendö a jövedelem" vagy ,,pénzt tesznek félre").
A második megfigyeléstől kezdve kü- lön feldolgozzák azt, hogy milyen össz- hang van a két egymást követő felvétel során megfigyelt háztartások váSárlási szándékai és tényleges vásárlásai között.
Az ilyen vizsgálatok alkalmasak arra, hogy képet adjanak a felvétel megbizha-
tóságáról. .
Ez ideig még csak az összesített (illetve átlagos) eredményeket tették közzé, a jö- vedelemnagyság szerinti és a társadalmi—
gazdasági csoportonkénti feldolgozás fo- lyamatban van.
(Ism.: Fefge Sándorné)
STATISZTIKAI SZEMLE
Megjelenik havonta egyszer Felelős szerkesztő: Kenessey Zoltán
Szerkesztőség: Budapest II., Keleti Károly utca 5—7. Telefon: iss—208
Kiadóhivatal: Budapest II., Keleti Károly utca 18115. Telefon: 358—580 (305. mellék) Kiadja: a Statisztikai Kiadó Vállalat
Felelős kiadó: Garádi László
Előfizethető: a Posta Központi Hirlap Irodánál (Budapest V., József nádor tér 1.) és bármely postahivatalnal
Előfizetési dij: félévre 54.-—— Ft. egy évre 108.—— Ft
Csekkszámlaszám: egyéni 61.272, közületi 61.066 (vagy átutalás az MNB 47. sz. folyószámláján) A folyóirat régebbi példányai kaphatók:
a Posta Központi Hírlap Iroda Újságboltjában (Budanest V.. József Attila utca a.) 60.2409. Allami Nyomda, Budapest
Terieszti a Magyar Posta
