Longitudinális vizsgálatok lehetősége és értéke a szociálgerontológiai kutatások területén

* ' 'MÓDSZERTANI TANULMÁNYOK-

LONGITUDINÁLIS VIZSGÁLATOK LEHETÖSÉGE ÉS ÉRTÉKE A SZOCIÁLG_ERONTOLÓGIAI

KUTATÁSOK TERÚLETÉN*

CSEH-SZOMBATHY LÁSZLÓ

A társadalmi jelenségek összefüggéseit, egymásra gyakorolt hatását elemző—

vizsgálatok egy részének alapvető módszertani sajátossága, hogy a megfigyelé—

seket a jelenségek bekövetkezésének időbeli sorrendje szerint rendezi. Ezek a vizsgálatok rendszerint a változások bemutatására törekednek, és azt kutat—

ják, hogy a megfigyelt jelenségek íejlődésére, alakulására egyes tényezők milyen hatással vannak.

' A dinamikus szemléletű vimgálatoknak több típusa különböztethető meg"

a társadalomtudományo-kban. A társadalomStatisztikában különösen jelentős a következő öt típus: 1. különböző időpontokból származó. dokumentumok össze—

hasonlító feldolgozása; 2. laboratóriumi jellegű kísérletek végzése; 3. egyszeri.

adatfelvétel eredményeinek rétegek szerinti összehasonlító elemzése; 4. visszae—

tekintő (retrospektív) megkérdezés alkalmazása egyszeri adatfelvételnél; 5.

ugyanazon személyek megismételt megkérdezése. z ,

;; A legnagyobb múltra a dokumentumok összehasonlító feldolgozásán alapulő módszer tekinthet vissza, hiszen ezt az eljárást a történelmi kutatásokban már

évszázadok óta alkalmazzák. Viszonylag új azonban az a törekvés, hogy a tőr—;

ténelmi folyamatokra vonatkozó, különböző időpontokból származó feljegyzése—

ket statisztikailag; értékeljék. A történeti statisztika rövid idő alatt rendkívül

értékes eredményeket produkált külföldön és Magyarországon egyaránt, és bizonyos társadalmi jelenségek összefüggéseit adott történeti korszakokban jobban.

feltárta, mint bármelyik más kutatási módszer. Alkalmazásának azonban korlá—

tokat szab a dokumentumok szegényessége. Szűk azoknak a társadalmi jelensé—

geknek a köre, amelyekre nézve egyáltalán feljegyzések készültek a múltban,

és a feljegyzések általában szűkszavúak, egysíkúak. Feldolgozásuknál csak ritkán lehet az adatokat több szempont szerint bontani, és több tényező egy- idejű figyelembevételével kiszűrni azokat az összefüggéseket, melyek csak lát- szólagosa'k. Igy a múltbeli feljegyzések alapján végzett vizsgálatok csak rész—

ben tudnak élni a statisztikai elemző módszerek fejlődése nyújtotta lehetősé- gekkel, számos újabban felvetődő kérdés megválaszolásához pedig egyáltalán nem tudnak statisztikailag is értékelhető anyagot nyújtani.

" Az önálló magyar hivatalos statisztikai szolgálat létrehozásának százéves évfordulója alkal—

mából rendezett Centenáriumi Statisztikai ülésszak keretében 1967. május 18—2o-án a Magyar Tudományos Akadémián tartott II. Statisztikai Tudományos Konferencián megvitatott előadás kissé átdolgozott változata. (VII. vitaülés. Szociális-kulturalis vizsgálatok.)'

4 Statisztikai Szemle

394 _ CSEH-SZOMBATHY LAszm

Számos példát találhatunk a társadalomtudományi kutatások területén

laboratóriumi jellegű kísérletek végzésére. Ezt a természettudományoktól átvett vizsgálati módszert igen sikeresen alkalmazzák a szociálpszichológiában, kis csoportok magatartásának vizsgálatánál, és a kapott eredmények statisztikailag is elemezhetők. A társadalmi jelenségek összefüggéseinek és változásainak Vim- gálatában azonban a laboratóriumi kísérleteknek mégis csak korlátozott szerepe van, mivel egyrészt a társadalmi élet jellegzetességeinek csekély hányada re—

produkálható mesterségesen, laboratóriumi körülmények között, másrészt pedig a társadalmi változások által—ában komplex folyamatok, melyeknek magyaráza—

tához csak kismértékben járulhatnak hozzá azok a megfigyelések, amelyek egy—egy tényező bevezetése által kiváltott azonnali reakciókra vonatkoznak§ 5

Az elmúlt két évtizedben igen elterjedtek azok a rétegek szerinti lössze- hasonlító elemzések, amelyek egyszeri adatfelvétel eredményeinek alapjánis képesek időben lezajló változásokat feltárni. A szociológiában ma már általá- nosan alkalmazott multivariáns analizis %y fajtájáról van szó: a megfigyelt személyeket olyan jellegzetességeik szerint csoportosítjuk, amely jellegzetessé—

gekre különböző időpontokban tehettek szert. így például a nyugdíjasokat cso- portosíthatjuk nyugdijas állapotukkal való megelégedettségük foka és a nyug—.

díjazás körülményei szerint, ahol nem kétséges, hogy az utóbbi időben meg-'

előzte a nyugdíjas állapot megítélésének kialakulását. Ebben az esetben, ha, a,

megelégedettség szerinti megoszlást a nyugdíjazás körülményei. alapján végre-

hajtott bontásban vizsgáljuk, a statisztikai módszerekkel megállapíthatjuk, f

hogy a nyugdíjazás körülményei milyen mértékben befolyásolhatták a nyugdi—

jas állapot megítélését.

E módszer alkalmazása nagy jelentőségű és lényeges összefüggések tisz—*

táz'ását tette lehetővé. Sokszor azonban a rétegek szerinti összehasonlitása!

eredményei kiegészxtésre szorulnak, mivel a bontás alapjául szolgáló jellegze—w tessé'gek létrejöttének időrendje és ebből adódólag összefüggésük iránya nem:

egyértelmű. Ha például a 60—65 éves férfiak egésmégi állapotát gazdasági alt-%?

tivitásukkal vagy inaktivitásu'kkal vetjük egybe, nem tudjuk eldönteni, hogy a nyugdijasok között azért magasabb—e a betegesek aránya, mert a beteg'e'seke'tj

inkább nyugdijazzák, mint az egészségeseket, vagy pedig azért, mert a nyiugdi-l

ja'zás nyomasztólag hat a kedélyállapotra és előmozdítja a betegségek kialaku—

lását. Mind a két lehetőség fennáll, sőt a két tényező között még egy 'har—f—

madik összefüggés is lehet: előfordul, hogy a rossz egészségi állapot miatt nyugdíjazott a nyugodtabb életkörülmények között rendbejön. A multivariáns elemzes e többirányú kölcsönhatásokat már nem képes lemérni; az általa meg-' állapított összefüggések nagyon gyakran ellenkező irányba ható tényezők eredői. ——

A retrospektív megkérdezés lehetővé teszi, hogy egyszeri adatfelvétellell tőbb időpontra vonatkozólag is gyűjtsünk információt és az egyes jellegzetessé—

gek kialakulása közötti sorrendet egyedenként megállapíthassuk. Számos kér-

dás. vizsgálatánál alkalmazták ezt a módszert, nagy sikerrel. így például a tár-

sadalmi mobilitási Vizsgálatok általában ezt a megkérdezési módszert követik, ' es a tennékenységi vimgálatok is retrospektív, a korábbi szülésekre vonatkozó kérdések eredményeit használják fel. Kevésbé használható e módszer magatar—

tások, attitüdök változásának vizsgálatára, mivel a megkérdezett gyakran egyál—

talán nem emlekszik korábbi véleményére, vagy pedig önkéntelenül, esetleg szándékosan, módosítja egykori állásfoglalását a közben bekövetkezett válto—

zásoknak megfelelően. - n ,

LONGI'I'UDINALIS VIZSGÁLATOK 395 Az időben bekövetkezett változások legmegbízhatóbb vizsgálata akkor le—

hetséges, ha nemcsak egy időpontban felvett adatok állnak rendelkezésre, ha—

nem a kérdéses időszakban több felvételt is végrehajtunk, ugyanazon szemé:-

lyeket, azonos módszerek segítségével több ízben is megfigyelünk. Ez a lengi—.

tudinális vizsgálat, mely tulajdonképpen a laboratóriumi kisérletek pótleka osz—*

szetett jelenségek vizsgálatánál. Leghasznosabban attitüdők, magatartások vál- tozásának vizsgálatánál lehet alkalmazni, de megbizható eredményei miatt előny- ben részesítika többi módszerrel szemben a pszichológiai, társadalmi, gazdasági állapotokban bekövetkezett átalakulások kutatásánál is.

A longitudinális vizsgálatok három szempont szerint csoportosíthatók. Meg—.

különböztethetők először is a figyelembe vett idő tartama szerint. Vannak longi- tudinális vizsgálatok, melyek csupán néhány hét alatt lezajlott változásokat kiván-—

nak felmérni, más vizsgálatok Viszont évtizedeken keresztül folynak és a kutatói gárda egészen kicserélődik mire a felvételek sorozata lezárul. Másik csoportosítás lehet attól függő, hogy milyen tényezők hatását vizsgáljuk. A kutatás törekedhet egy vagy több specifikus, független változóként kezelhető tényező befolyásának vizsgálatára, de megfigyelheti egyes tényezők diffúz (szétáramló) hatását is. Vége- zetül lehet a vizsgált kérd-és szigorúan körülhatárolt; vagy kiterjedhet a kutatás a problémák egész szövevényére. A rövid időt átfogó Vizsgálatok általában egy—egy korlátozott kérdésre keresnek választ, meghatározott tényezők bevezetését köve- tően létrejött változásokat elemezve, míg a hosszú lejáratú vizsgálatok alkalmasak

diffúz hatásoknak sok irányú felmérésére.

Az első longitudinális vizsgálatokat betegségek előfordulásának és alakulásá- nak megfigyelésére hajtották végre. 1921—től 1924—ig huszonnyolc hónapon keresz- tü1'2000, háztartást figyeltek meg. HagerstoWnban abból a célból, hogy megálla—

pítsák egyes betegségek előfordulási gyakoriságát.1 A vizsgálat módszere ellen a későbbiekben sok kifogás merült fel, de ez nem csökkenti úttörő jellegéből adódó érdemét. Napjainkban egyre több betegség vizsgálata folyik ugyanazon szemé—

lyek ism'é'telt megfigyelésének módszerével. *

A huszas években (1921—1922-ben) indult meg Termon világhírű genetikai

vizsgálata is, mely a tehetséges gyermekek sorsának alakulását követte ismételt megkérdezések segítségével.2 Ez a Vimgálat'még ma sem zárult lettúlélte szer—*

vezőjét és előreláthatólag az utolsó felvételre 2010—ben kerül majd sor. Terman a fizikai, szellemi és személyiségi jellegzetességek alakulását követte 1500 ki—

emelkedően tehetséges gyermeknél.

'

Az ismételt megkérdezés módszere elterjedt a háztartásstatisztiloai vimgála-r tokban is és ez az a terület, ahol Magyarországon is leginkább bevált alkalma—

zása.3 Újabb alkalmazási területe a foglalkoztatás és a keresők migrációjának' vizsgálatai E témával foglalkozott hasonló módszerrel a Központi Statisztikai, Hivatal Népességtudományi Kutató Csoportjának a népesség foglalkozásának Vál- tozására vonatkozó vizsgálata is.5 E Vizsgálat módszere a longitudinális felmérés egy válfajának tekinthető: az 1963. évi' mikrocenzus alkalmával összeírt szemé—

! Edgar Sydenstricker: A Study of Illness in a General Population Group. Hagerstown' Morbidlty Studies. Public Health Reports. 1926. évi 1. sz.

! Louis Terman: Genetic Studies of Genius. Stanford University Press. Stanford. 1930.

Louis Terman—Melita. Oden: The Gll'ted Group at Mid—Life. Stanford University Press.

Stanfőrd. 1959. , ! ,, , ,

! Háztartásstatisztika. 4000 háztartás jövedelmének és kiadásának alakulása 1960. és 1965. évek, között. Központi Statisztikai Hivatal. 1967. Módszertani megjegyzések. '

4 Donald Rogue: A Methodical Study of Migration and Labor Mobility. Scripps Foundationá Studies on Population Distribution. 1952. évi 4. sz.

, 5 A népesség foglalkozásának változása 1960—1963 között. Központi Statisztikai Hivatal. Népes-_

ségtudományi Kutató Csoport közleményei 8. sz. Budapest. 1965.

' "

4'!

396 * 'csm-szomma'mv nászm—

iyékadátait- a három évvel- korábbi adatokkal, az 1960. évi népSzámlálás alkalmá—

val kitöltött kérdőív adataival vetették össze. f

, A longitudinális vizsgálatok igazán nagy hírnévre akkor tettek szert, amikor

Paul Laza'rs'felcl vezetésével az amerikai szociológusok attitűdök, politikai maga- tartások alakulásának vizsgálatára kezdték alkalmazni az 1940—es években. Az első felvételek a választók magatartásának alakulását vizsgálták az 1940—es ame- tikai ehiökválasztás alkalmával, és akkor kapták e viszonylag rövid időszakokat átfogó, ugyanazon személyek ismételt megkérdezésén alapuló vizsgálatok a panel vizsgálat nevet.6 A panel tulajdonképpen a mintasokaság, mely elméletben válto-

zatlan marad az egymást követő felvételeknél.

' Az utolsó húsz évben fontos szerepet játszanak a longitudinális vizsgálatok az öregedés folyamatának vizsgálatában is. Az öregedés mint téma különösen alkalmas arra, hogy logítudinális módszerrel vizsgálják: az időtényező szerepé—

nek fontossága eleve adott, a változások nagymértékben előre láthatók és viszony-

lag rövid idő alatt is szignifikáns változások következhetnek be, amelyek panel

vizsgálatokkal kiválóan kutathatók.

A gerontológiai kutatások területén a longitudinális módszer a legnagyobb

népszerűségnek az öregedés fiziológiai és egészségi következményeinek vizsgála—

tánál örvend. Az 1966 nyarán Bécsben tartott 7. Nemzetközi Gerontolőgiai Kon- gresszuson már külön szekció alakult a biológiai témákkal foglalkozó longitudi—

nális vizsgálatok modszertani problémáinak megvitatására és az ülések során 16 előadás hangzott el. 7 Éppen e kongresszuson látható volt, hogy e kutatási módszer egyre inkább tért hódít az öregedés társadalmi következrnényeinek vizsgála- tánál ís.

_ Az első nagyszabású longitudinális vizsgálatot a szociálgerontológia területen a Cornell Egyetem Szociológiai Intézete hajtotta végre, Gordon F Streib profesz—

szor vezetésével. A Vizsgálat tervét 1951—ben készítették el és az első sorozat interjút 1952—ben és 1953—ban végezték el. 8

A Cornell Egyetem vizsgálata a nyugdíjazás hatását kivánta felmérni. Streib professzor és munkatársai azért választották a nyugdíjazást szociálgerontológiai kutatásuk központi tárgyául, mert ez mind következményeinél, mind pedig lem-' lyásánál fogva egyedülálló jelenség az öregek életében. Az emberek életében az

egyik leghatározottabb státusváltozás következik be akkor, amikor aktiv kere—

sőkből nyugdíjassá válnak. A nyugdíjazás Véget vet az addigi főtevékenység foly-L tatásának, a jövedelem jelentős csökkenését hozza magával én" megnöveli a szabadidőt, hogy csak a közvetlen, azonnali hatásokat említsük. Mindez pedig egyik napról a másikra egyszerre következik be, ellentétbenaz öregedéssel járó egyéb

változások többségével, amelyek lassan, folyamatosan mennek végbe.

- E nagy jelentőségű, ugyanakkor hirtelen változás különösen alkalmas arra, hogy longitudinális vizsgálat tárgya legyen. Az öregedés említett vizsgálatán belül a nyugdíjazás időpontja is nagyjából előre látható és így viszonylag könnyű olyan

mintát kiválasztani, amelynek tagjai az első megfigyelés időpontjában még aktív

keresők, viszont többségük a következő felvételek idején már nyugdijas. A Cornell

Egyetem 1952—ben meginduló vizsgálata azokkal az 1887.,— 1888. és 1889; éVben

_ GThe Language of Social Research. (Szerk.: P. Lazarsfeld—M. Rosenberg.) Free Press.

Glencoe. 1957. Paul Lazarsfetd—Bernard Berelson—Hazel Goudet: The Process of Opinion and Attitude Formation, (2314242. old.).

Charles Y. Glock: Some Applications of the Panel Method to the Study o! Change. (Lazar:—

fela—Rosenberg ! m 242—250 old.)

77th Int. Congress ot Gerontology. Vienna. June 26—Ju1y 2, 1966. Abstracts.

! Gordon F. Streíb—Wayne E. Thompson—Edward A Suchman: The Cornell Study ot Occupational Retirement. The Journal of Social Xssues.1958. évi 2. sz. 3—1'1. old.

íLONGITUDINÁLIS VIZSGÁLATOK

397

lszületettekkel foglalkozott, akik az első felvétel idején még dolgoztak; az 1954—ben

lezajlott második felvétel idején már 32 százalékuk nyugdíjas volt, 19564ban 45 százalékuk, 1957—ben, a negyedik felvétel alkalmával pedig már 55 százalékuk,9 A Cornell-vizsgálat a kutatás szempontjából _a'nyugdíjazást mint független változót kezelte és azt nézte, hogy a megfigyelt személyek egészségi állapota, egészségi állapotuk szubjektív megítélése, a megváltozott társadalmi körülmé- nyekhez való alkalmazkodása, családi viszonya stb., miként módosult a nyugdíja—

zás hatására. Eszköze a postai kérdőív volt, mely kérdéseket tartalmazott a mun—- kakörülményekre, a kereső munkával kapcsolatos attitűdökre, a szabadidős tevé—- 'kenységekre, az anyagi helyzetre, az öregkorral kapcsolatos álláspontra, a nyugdí-

jazásra, az egészségi állapotra, az általános közérzetre, a hangulatra, a nyugdíja,-

zás teremtette helyzet megítélésére vonatkozólag, valamint a társadalmi-demo—

gráfiai jellegzetességekre nézve. A meglehetősen hosszú kérdőív ellenére— a szét-

küldött vkérdőíveknek igen nagy százaléka érkezett vissza, minden egyes-meg—

kérdezés alkalmával, ami részben a jól megszervezett követésnek volt köszönhető, részben viszont a vizsgálat alapvető gyengéjével függ össze, azzal, hogy a vizs—

gálati minta egyáltalán nem volt a megfelelő korú népességre nézve reprezentatív, mert a mintába csak azok kerültek, akik önként hajlandók voltak a vizsgálatban

részt venni. Ezért azután érthető, hogy a mintából a halálozás következményétől eltekintve aránylag kicsi volt a lemorzsolódás. Viszont ez a jellegű kiválasztás az összes vizsgál—t tényező szempontjából torzító hatással lehet, amit nem csök—

kent az a tény sem, hogy a minta mind a résztvevők foglalkozása, mind lakó—

helye szempontjából kellő számmal képviselte a megfelelő rétegeket.m Mindezek

ellenére a vizsgálat rendkívül gazdag anyagot nyújtott és az eredmények alapján sok, eddig ismeretlen összefüggésre derült fény.

A másik nagyhírű longitudinális szociálgerontológiai vizsgálat a Chicagói Egyetem által végrehajtott ún. Kansas City Study of Adult Life. Ez a vizsgálat

1955—ben indult meg és a kiválasztott mintában szereplők személyeket öt alkalom- mal látogatták meg és kérdezték ki, féléves időközökben.11 A kutatás célja az ún.

disengagement hipotézis (az ,,elérdektelenedés") verifikálása volt. Ezen elmélet szerint az öregedés elkerülhetetlenül

a társadalmi életből való visszahúzódással, el—

szakadással jár, amelynek

következményeként lecsökken az öreg ember interak—

ciója a társadalom többi tagjával. Az elszakadást kezdeményezheti az öregedő ember, de kiválthatja a társadalom magatartása is. Az elszakadás folyamata ren—

desen zökkenőkkel jár, sokszor fájdalmas az öregek számára, végeredménye azon—

ban egy új egyensúlyi állapot, melyet az öregek és a társadalom közötti nagyobb távolság jellemez. A Chicagói Egyetem kutatói ezt a változási folyamatot kívánták nyomon követni.

A vizsgálat mind elméleti, mind módszertani szempontból nagyon tanul—

ságos. Bár a megfigyelt minta aránylag kicsi volt —— az induláskor 279 személyt foglalt magában —, mégis viszonylagos homogeneitása és ugyanakkor Véletlen—

szerű kiválasztása miatt az eredményekből általánosítani lehet. _ '

Az egymást követő öt interju alkalmával csak néhány kérdést ismételték meg azonos formában: minden egyes interjúnál az alapproblémát új szempontokból és új módszerek segítségével is vizsgálták. Az első interjúval azokat az informá-

' 1957-ben további 13 százalékuk egyszer már nyugdíjba ment, de később újból kereső, muri- ,lizált 53133;0 y a s . így 32 százalékuk volt olyan, aki még egyáltalán nem'hagyta abba foglalkozásának

" Induláskor összesen 4032 személy töltötte ki a vizsgálati kérdőívet. ; ' * , * ;

" A vizsgálat módszeréről és eredményeiről, lásd; Elaine Cumming— William E. Henry:

Growlng Old, the Process of Disengagement. Basic Books. New York. 1961. _ ( ; ! _, _ ,. :

'398 , , csau—szomm'LA-sm

**ciőkat kívánták megszerezni, amelyek alapján általános képet lehet kialakítani

%a megfigyelt személyekről. Ar másódik. interjúf alkalmával számos retrőspektíir kérdés hangzott el, más kérdések magatartásra, attitűdökre vonatkoztak, végül ez alkalommal végrehajtottak egy részletes TAT tesztet is A harmadik interjúkat három tesztre is sor került: az F—skálát, a Kutner—féle morál skálát és a Srole—féle anomia skálát alkalmazták. 12 A negyedik interjú néhány olyan hipotézis verifikálá-

sához gyűjtött adatot, melyeket az első három interjú eredményei alapján alakí—

tontak ki. Végül az ötödik interjúkor túlnyomórészt a korábbi interjúk során fel-—

tett kérdéseket, alkalmazott teszteket ismételték meg.

A Központi Statisztikai Hivatal által eddig Végrehajtott szociálgerontológiai

Vizsgálatok az egyes tényezők közötti időbeli összefüggéseket vagy rétegek sZerinti statisztikai elemzéssel, vagy pedig retrospektív kérdések alkalmazásával vizsgál-

ták. 13 A Hivatal ez idő szerint egy longitudinális Vizsgálatot tervez. A továbbiak—

ban azokat a módszertani problémákat kivánom összenglalni, amelyeket e vizsgá- lat eredményes lebonyolításához meg kell oldani.

A tervezett vizsgálat a Cornell Studyhoz hasonlóan a nyugdíjazás problémá- jával kíván foglalkozni, és az első felvételkor e vizsgálat is a még gazdasagilag aktív öregek társadalmi, gazdasági helyzetét, egészségi állapotát és véleményeit, 'elsősorban nyugdíjazással kapcsolatos magatartását kívánja megismerni.. A vizs-

gált személyek azok közül kerülnek kiválasztásra, akiknek még egy évük Van

hátra a nyugdíjkorhatár eléréséig; férfiaknál tehát az 59, a nőknél az 54 évesek

jönnek számba. A második felvételre az első után másfél év múlva került sor,

amikor feltehetően már a megfigyeltek jelentős része nyugdíjba ment s végül újabb két év múlva egy harmadik felvétel zárja le a vizsgálatot, mely a nyugdíja—

záshoz való alkalmazkodás tanulmányozását szolgálja. Valószínű, hogy még a harmadik felvétel idején is maradnak a mintában olyanok, akik változatlanul aktív keresők: ezek képezik a kontroll csoportot a nyugdíjazás hatásának Vizsgá-

lata szempontjából.

Ellentétben a Cornell Study felvételi technikájával, a szóban forgó Vizsgálat—

nál kérdőbiztösok kikérdezés útján gyűjtik be az adatokat. Ez a módszer lehetővé teszi, hogy a vizsgálati minta ne a vizsgálat iránt kezdettől fogva nagy érdeklődést mutatókra épüljön. A korábbi szociálgerontológiai felvételek mintáit mind vélet- lenszerű kiválasztással kaptuk és ettől a jövőben sem kívánunk eltérni. '

A minta nagyságának meghatározásánál két ellentétes irányú követelmény között kell a megfelelő kompromisszumot megtalálnunk. A longitudinális vizsgá—

latoknál kívánatos, hogy a minta induláskor lehetőleg minél nagyobb legyen.

Két indokot lehet e követelmény alátámasztására felhozni. Az. egyik a várható nagy lemorzsolódás. Elkerülhetetlen, 'hogy a megismételt felvételeknél minden alkalommal csökkenjen a megfigyelhető személyek száma; különösen számolni kell ezzel az öregekkel foglalkozó vizsgálatnál, ahol már a halálozás maga is a minta jelentős zsugorodását okozhatja. A másik indok az, hogy a hosszabb ideig tartó vizsgálat során a megfigyelt jellegzetességek nagy része módosul és az

)

12 A teszteket lasd részletesebben: Manuel des technlgues projectives en phsychologie eliniclue Szerk.. H. H Anderson, G. L. Anderson. Ed. Universitalres. 1965

13 Az elsőre példa a nyugdijasok helyzetére vonatko7ó 1963—ban végrehajtott felxétel, illetve a szociális otthonok gondozottainak vizsgálata 1965-ben; a második módszert alkalmaztuk 1963——

1964 telén a budapesti nyugdíjasoknál folytatott interjúk soran. Lásd: A nyugdíjasok helyzete.

KSH Népességtudományi Kutató Csoport közleményei. 2. sz. Budapest, 1963.

A budapesti nyugdíjasok helyzete és problémái KSH Népességtudományi Kutató Csoport

közleményei. 6. ez Budapest, 1965. —,. *

' , A szociális intézetek és gondozottalk helyzete. KSH Népességtudományi Kutató Csoport közleményei. 11. sz. Budapest. 1966.

_sonorrunmsms VIZSGÁLATOK

399 összefüggések elemzéséhez már igen sok kombinációt kell egyszerre figyelembe venni. A panel vizsgálatoknál csupán egyakét jellegzetesség változásával kell számolni a bevezetett külső tényező hatására: a nyugdíjazás következményeit éves időközökben megfigyelő kutatásnál viszont nemcsak az összes vizsgált jelleg—

zetességnek a nyugdíjazás következtében létrejött módosulására kell gondolni, 'hanem a változó jellegzetességek kölmönhatására is. Ezt az elemzéseknél több- szörös kombinációval lehet elérni, ehhez viszont, hogy statisztikailag értékel- hető eredmé—nyt kapjunk, feltétlenül kívánatos, hogy a minta minél nagyobb legyen. Ugyanakkor viszont az anyagi meggondolások, a megfelelő kérdőbizto- sok adott .száma korlátokat szab a minta növelésének; A lehetőségek figye- .lembevételével kb. 300 személy ismételt felkeresése és kikérdezése látszik meg-

valósithatónak. . . ,

A viszonylag kis minta mellett arra kell törekedni, hogy bizonyos változók szerint a vimgált sokaság homogén legyen és így a későbbi elemzéseknél a lényeges jellegzetességek egyidejű figyelembevétele mellett is statisztikailag értékelhető nagyságú esetszámokat kapjunk. Nem tűzhetjük ki célul, hogy e felvétel segítségével a nyugdíjazás hatását mindenkinél vizsgáljuk. Ki kell hagynunk azokat, akik jóval a nyugdíjkorhatár elérése után mennek nyugdijba;

és a nyugdíjazás hatását az 55 év körüli nöknél és 60 éves férfiaknál Vizsgáljuk.

Kívánatosnak látszik továbbá, hogy a vi7sgálatot területileg Budapestre korlá—

tozzuk és valószínű, hogy a kiválasztottak utolsó foglalkozásuk szerint sem kép—

,viselik ámajd az összes keresőt. ,

Korlátozott eszközökkel igazán eredményes vizsgálatot csak akkor lehet

végrehajtani, ha a kutatást pontosan meghatározott elképzelések vezetik, ha a

megfigyelést a vizsgálati hipotézis irányítja. Ez általános szabály és teljes .mértékben, érvényes a longitudinális szociálgerontológiai vizsgálatokra is, Az öregek életében még viszonylag rövidebb idő alatt is rendkívül sokféle változás következhetik be, amelyek teljes feltérképezése egy vizsgálat keretében lehe- tetlen. A Központi Statisztikai Hivatal által tervezett vizsgálatnak már a témája is a megfigyelendő jelenségek körének alapos leszűkítését eredményezi: hiszen a cél a nyugdíjazással járó változások lemérése. A figyelem további koncentrá—

lása végett a kutatás az öreg emberek életének csak néhány vonásával kíván foglalkozni, és a megfigyelt jellegzetességek változása közötti összefüggéseket kutatja. Vizsgálati hipotézise feltételezi, hogy a nyugdíjazás_megrázkódtatással :jár és a társadalmi kapcsolatok leszűkülését hozza magával. E hipotézis verifi—

kálása során olyan információk szerzésére törekszünk, melyek alapján nemcsak az mutatható ki, hogy a feltételezett megrázkódtatás és a kapcsolatok leszű- külése milyen gyakorisággal fordul elő, hanem lehetővé válik a nyugdíjasok magatartásának tipizálása is, és az egyes magatartási típusok kialakulásának magyarázata a figyelembe vett változók segitségével. ,

A_ vizsgálati hipotézis kidolgozásához nagy segítséget jelentenek a Központi _- Statisztikai Hivatalnak a nyugdijasok helyzetével foglalkozó korábbi vizsgálatai.

;A rétegek közötti összehasonlitások módszerével, majd pedig a retrospektív _kérdések segítségével végzett vizsgálatok alapján már határozott elképzelések vannak a nyugdíjba menetelről, ezen elképzelések azonban még verifikálásra szo—

, rulnak és ezcsak egy longitudinális vizsgálattal történhetik meg. A három vizs- gálat nem jelent felesleges megismétlést. Az első kettő nélkül nem lehetne a har—

gmadikat igazán célratörővé tenni. Általánosítva azt mondhatnánk, hogy eredmé—

_nyes longitudinális vizsgálat végrehajtásafeltételezi, hogy a vizsgált témában már .jkorábban alapos kutatásokat hajtottak végre egyéb ,módszerekkel. —

403) ' - csau-szomnm mm

A vizsgálati hipotézis folyamatos kialakulására példaként említhető a Hívá—

tal emlitett felvételei során vizsgált egyik kérdés feltevésének fejlődése. Az elsö felvétel eredményei alapján megállapítottuk, hogy a nyugdíjasok többsége évek——

kel a nyugdíjkorhatár betöltése titán megy nyugdíjba. E jelenség egyik lehet—_

séges magyarázata az volt, hogy az öregedő dolgozók nagy része nem akar

nyugdíjba menni, igyekszik a nyugdíjazás időpontját kitolni, különféle okokból fél a nyugdíjazással járó változásoktól. Ez a magyarázat összhangban volt az

amerikai szociálgerontolőgiai kutatások alapján kialakított elméletekkel. 'A második felvétel alkalmávalarra törekedtünk, hogy a fenti elmélet alapján ki- dolgozott hipotézist retrospektív kérdések segítségével verifikáljuk. A kapott válaszok azt' mutatták, hogy a hipotézis csak bizonyos rétegekre vonatkozolag

érvényes, elsősorban a szellemi foglalkozású nőkre nézve, míg a megfigyeltek

nagyobb része,ikülönösen pedig 'a fizikai dolgom?) nők, egyáltalán nem félnek a nyugdijazástól, hanem* egyenesen várják azt. A sóron következő longitudinális

vizsgálatnál e problémát úgy kívánjuk tárgyalni, hogy egyrészt kiküszöböljük

a retrospektív válaszadás megbízhatatlanságá—ból adódó hibákat, másrészt a kérdéseket kiterjesztjük olyan összefüggések vizsgálatára is, melyek a második

felvétel eredményei szerint, feltételezhetően lényeges szerepet játszhatnak a kü:-

lönböző tipusú magatartások kialakulásában.

Mint már említettem, a kiválasztott személyeket három ízben kérdezzük meg, másfél—kétéves időközökben. Gyakoribb és rövidebb időközökben végre—

hajtott megkérdezések ellen nemcsak a költségek megnövekedése szól, hanem az is, hogy a nemzetközi tapasztalatok szerint sűrűbb megkérdezésnél erősen nő a visszautasítások, a nem válaszolások aránya. Az ismételt megkérdezéseket ia felkeresettek zaklatásnak tekinthetik. A megfigyelteket nehéz a vimgálatban érdekeltté tenni, a kutatás célja többségük számára nem sokat jelent. Még az érdeklődő kisebbség sem vonható igazán bele a vizsgálatba: a vizsgálati elkép- zelések beható ismerete elkerülhetetlenül befolyásolná az együttműködésre készek válaszadását.

A rövid időközökben eszközölt kérdezésekkel járó hátrány az is, hogy ilyen esetekben a megfigyelt személy jobban emlékszik az előző felvételeknél adott válaszaim és ezek befolyásolják feleletében. A megkérdezett rendszerint arra törekszik, hogy konform legyen előző megnyilatkozásaival.

A hosszabb időközönként megismételt megkérdezés melle-tt elkerülhetetlen a lemorzsolódás. Szociálgerontológiai vizsgálatnál számolni kell a halálozásból származó kieséssel, továbbá azzal is, hogy az egészségi állapot megromlása miatt egyesek képtelenné válnak a Válaszadásra, mások pedig nyugdíjazások után vidékre költöznek, esetleg kivándorolnak. Az esetszámnak a fenti okok

miatt bekövetkező csökkenése problémát jelent, mivel a kiesésben olyan okok

játszhatnak közre, melyek szorosan kapcsolódnak a vizsgálati problémákhoz.

A vizsgálat egyik célja az egészségi állapot alakulásának megfigyelése, a nyugdíjazás hatásának felmérése e téren. Célunk a nyugdíjazás előtt felvett panaszok vagy panaszhiány, a betegen töltött napok számának, a rendszeres

vagy rendszertelen orvosi kezelésnek stb. összehasonlítása a nyugdíjazás után felvett ugyanezen adatokkal. Nyilvánvaló, hogy hamis képet kapunk a valto- .

zásokról, ha azokat, akiket a második felvételkor halálozás vagy betegség miatt nem tudtunk elérni, egyszerűen töröljük a mintából és következtetéseinket csak azoknak a válaszai alapján tesszük meg, akik mind a két felvétel alkalmával

elérhetők voltak. Szelektiv lehet a "migráció miatt bekövetkezett lemorzsolódás

is. Feltehető, hogy azoknak, akik nyugdíjazásuk után elhagyják lakóhelyüket

LONGrrUDmAus VIZSGÁLATOK 401

s akár külföldre távoznak, akár pedig idehaza költöznek más városba, eltérők a társadalmi kapcsolataik, esetleg anyagi helyzetük is, a helybenma—radókétól.

Éppen ezért a vizsgálati eredményeket meghamisítaná, ha a lemorzsoló-

dottakat egyszerűen kihagynánk. Szükségesnek látszik, hogy a lemorzsolódotta—

kat külön vizsgáljuk részben a korábbi felvétel alkalmával szerzett információk alapján, részben pedig kimaradásuk oka szerint, és a mintára vonatkozólag végzett elemzések eredményeit e külön vimgálat figyelembevételével értékeljük.

A longitudinális vizsgálat eredményeinek feldolgozásánál, az adatok elem—

zésre való előkészítésénél, több lehetőség van. A legkézenfekvőbb feldolgozási szempont az, mely jelenségről jelenségre haladva egyedenként megállapítja a változást, egy mutató segítségével leméri, kifejezi és azután megvizsgálja a minta sokaságának megoszlását a kiemelt jelenségnél tapasztalható Változás foka szerint. A tervezett vizsgálatnál például megállapítható lesz az egy főre eső jövedelem csökkenése a nyugdíjasok háztartásában és ennek alapján el—

oszlást, összefoglaló mutatókat stb. lehet majd számolni.

Hosszabb lejáratú vizsgálatnál kevés jellegzetesség marad változatlan, és a jellegzetesség—ek átalakulása egymással kölcsönhatásban zajlik le. Ilyenkor cél—

szerű a lemért változásokat kombinálva feldolgozni. Ha például megállapítottuk a társadalmi érintkezések gyakoriságába-n bekövetkezett csökkenés mértékét egyedenként, akkor a feldolgozásnál ezt vagy a jövedelemcsökkenéssel kombi—

nálva, vagy pedig az egészségi állapot változását figyelembe véve dolgozzuk fel. Kívánatos lehet kettőnél több változás egyidejű összehasonlítása is, ami összevont mutatók alkalmazásával nem ütközik nehémégbe.

Végezetül vizsgálhatjuk az egyes jellegzetességek változásait a mintából alkotott csoportokban külön—külön, feltételezve, hogy a csoport képzésénél fi—

gyelembe vett sajátosságok kihatással vannak arra is, hogy valamely tulajdon—

ság milyen formában, mértékben változik.

A csoportképző tulajdonságok kiválasztása a vizsgálati témától függő. Szo—

ciálgerontológiai kutatásoknál szükségesnek látszik a demográfiai sajátosságok figyelembevétele: az életkor, a nem, a családi állapot szerinti csoportosítás. A Központi Statisztikai Hivatal korábbi vizsgálatai azt mutatták, hogy a nyugdí—

jazás kérdésében lényegesen eltér az emberek magatartása a társadalmi mun- kamegosztásban elfoglalt helyüktől függően, éppen ezért a foglalkozási csopor- tok szerinti bontás is fontos összefüggéseket mutathat ki. Ezeknek a csoportosí—

tási szempontoknak végiggondolása lényeges már a vizsgálat megtervezésének szakaszában is, mivel a Vizsgálati minta kiválasztásának, rétegezésének nagy—

részt e szempontok szerint kell történnie.

A longitudinális vizsgálatok módszereivel és e módszereknek a szociálgeron—

tológiai kutatásban való alkalmazásával mind több mű foglalkozik;"l azonban még távolról sincsenek e módszer alkalmazásával kapcsolatos problémák fel-

térképezve. Éppen ezért a Központi Statisztikai Hivatal tervezett vizsgálata

nemcsak a felvetett téma alaposabb megismerését lesz hivatott szolgálni, ha—

nem jelentős módszertani kísérletnek is tekinthető a hazai szociálgerontológiai

kutatások területén.

" Lásd: Nathan Goldfarb: An Introduction to Longitudinal statistical Analysis. The Free Press. Glencoe. 1960.

J. E. Btrren: Cross-sectional and Longltudlnal Studies. J. E. Birren (ea.), Handbook ot

Aging and the Individual. Chicago. University of Chicago Press 1959. 8—42. old.

Gordon F. Streib: Longitudinal Studies ln Social Gerontology. R. H. Williams—C. Tibbits

——W. Donahue: Processes of Aging. Atherton Press. New York. 1963. II. köt. 25—39. old.

N. W. Shock— O. Gsell: Longltudlnal Studies. A 7. Nemzetközi Getontológlai Kongresszuson elhangzott előadás. (Lásd a 'I. jegyzetet.)

402 CSEH—SZOMBATHY: .LONGXTU—DINÁLIS VIZSGÁLATOK

, , PESXOME

CpenH meronoa, 'anmeHnemux B OÖllleCTBEHl-IHX Havxax mm HccnenoaaHHH HamepéHHii aoapacraer 3HaueHHe HOHrHTvnHHaanoro merona. [lepesre JlOHP-HTVIIMHaJIbele HccnenoBaHHH ÖlelH npouaaenenu B naanuarue FOJIbl B oönaC'rH őHonorHH H FEHETHKM; a oőuiccheHHux Hay—

Kax Hx cranH anMEHHTb s copoxoaue ronu. Ha npommeHHH nocnenHero naamia'mnems OHH nonyaHnH Baxmyio pOJlb B oönacrH MBY'leHHH npouecca crapeHHH; c'rapeHHe Kax Tema ocoöeHHo n"pHroziHa zum HayHeHHH JlOHFHTYlIMHaJleblM METOIIOM: anaHeHHe pOJlH BpemeHH nana vaanopH, ÖOJlbluYlO 'iaCTb HsmeHeHHü Hmmm sapaHee npenBHne'rb H Ha npommeHHH raxnce cpaBHHTeano KOPOTKHX HepHonon Hacwnaio'r cHrHHtpHKaH'erxe nepemeHu, Ko'ropue momno

'mHHo H3MepMTb HWCM HOBTODHOFO onpoca rex—me CaMle .rxHu.

lleH-rpaanoe cTaTHc'rHHecxoe vnpaaneHHe nonroroanaer nonrHrvuHHaanoe oöcnenoaa- He, npenme'rov KOTODOFO övner npoönema vxona Ha neHcHio. Llensxo nepaoro onpoca Hanse'rcn -suHcHeHHe ( Gui "CTBBHHOFO H marepHaanoro nonameHHn, cocTOHHHH snoponbsi H MHeHHH :Haxonanxcn nepen yxonom Ha neHcmo mm, a Bropoii H 'rpe'rHH onpocu coc'míchb Öbl noone .,yxona Ha neHcmo. Ha OCHOBaHHH nonvaeHHux TaKHM oöpasom peswibra'ron ővuer Bosmomno Hav'la'fb Bosnumee !; csnsu c vxoziom Ha nechm nepemeHu H npouecc ancHocoöJleHHa K nonameHHio neHcHOHepa. B xone nom-oromm oőcnenoaaHHH Haanemm' pemmb pan aonpocoa BblTBKalOlllHX Hs ero ocoőoro xapamepa, KaK-TO onpeneneHHe macmraöa BuöopHH, vc'raHoane—

HHe xapaicrepa Hccnenyemoü COBOKYHHOCTM, Buöop r'omoreHHoro HnH refreporeHHoro cocraaa, Koulieurpaima r_Hnoresu OÖCJIEZIOBaHHH H T. 11. YHce B Haaane Hano nyman 06 aHaJIHTM'leCKl/lx TDYIIHOCTHX, KOTODHE BO3HHKHVT Hs-aa orceaa Haőmonaembix .an, a name o KOMÖHHHpOBaH- ,Hoü oöpaöo'rxe M3M6D€HHHX nepémeH. _

BannaHHpoaaHHoe oöcnenoaaHHe övner cnvmmb He TOJleO nemm ocnosa'reanoro orma—

'KOMJleÉIHR c nocrasneHHoü Temoü, no 7181/1115! Tarom H'MemnonorHHecxHM amnepHmeH'rom a OÖJ'laCTH couHanrepOHTonorHHecxHx HccnezxoaaHHii B'BeHI'pl/n/l. —

SUMMARY

In social sciences, from among—the methods applied to the study of changes, the longitudinal analysis comes more and more into prominence. The first. longitudinal studies were applied to researches of a biologic and genetic nature in the twenties;

they were introduced into the social sciences in the forties. In the last 20 years they have played an important role in analysing the process of ageing; tageing, as a specific topic, is especially apt to be studied by the 'longitudinal method; the importance of the role of time is given in advance, most changes can be foreseen and within a relatively short time significant changes may take place which can be measured properly through the repeated duestioning of the same persons.

At present the Central Statistical Office is preparing a longitudinal study dealing with the problem of retirement. The first survey intends to get acduainted with the social and economic condition, health conditions and opinions of the persons gainfully occupied before retirement, while the second and third survey would take place after retirement. By means of the results thus obtained the changes having taken place 'under the impact of retirement, then the adaptation to retirement could be studied.

In planning the study numerous duestions arising from the special method of— the .study will have to be decided such as the determination of the sample size and of the .character ,of the population studied, the decision about the homogeneous or hetero- geneous character of the sample, the. concentration of the hypothesis of 'the study etc.

The difficulties of an analysis and evaluation arising from the dropping out of the ' persons observed as well as the cross-'tabulation of changes measured should be con- , sidered already at the start.

. , The planned study will not only give a better knowledge of the topic but can also be regarded as a methodological attentipt in the field of socio—gerontologic re—

searches in Hungary