Postaügyi reprezentatív felvétel

POSTAUGYI REPREZENTATIV FELVÉTEL

MARTON ADAM

A posta tevékenységének jelentős részét teszi a közönséges levélpostai külw

demények forgalmának lebonyolítáSa. E forgalom számbavétele, amely első—

sorban az önköltség alakulása szempontjából fontos, nagy volumene és nehe—

zen kezelhetősége miatt sajátos problémákat vet fel.

Az ország több mint háromezer postahivatalában naponta több tízezer levelet adnak fel, amelyeknek nagyobb részéről nem áll rendelkezésre Sem—v milyen bizonylat. E levelek számának állandó és teljeskörű megfigyelése igen nagy munkát, aránytalanul magas költségeket igényelne. Ebből kifolyólag tehát a reprezentatív módszer segítségével kell megkeresnünk a körülmények- hez képest kielégítő megbízhatóságú megoldást oly módon, hogy lehetőség

nyíljon a forgalom éven belüli — havonkénti —— alakulásának számbavéte-

lére is. —

Vizsgálataink során a levélforgalmat két részre kell osztanunk: az egyik csoportba sorolhatjuk az okiratilag nyilvántartott küldemények forgalmát,, amely a rendelkezésre álló könyvelési adatokból pontosan megállapítható

Ebbe a kategóriába tartozik például a díjelőleges, a díjátalányos, az ajánlott és az expressz ajánlott levelek forgalma. Ez a forgalom a teljes levélforgalom- nak azonban csak kevesebb mint 30 százalékát teszi ki. A forgalom több mint 70 százalékát kitevő okiratilag nyilván nem tartott közönséges levélpostai küldemények számára vonatkozóan semmiféle információval nem rendelke—

zünk. E tanulmányban kizárólag ez utóbbi csoportba tartozó küldemények statisztikai számbavételének problémáival foglalkozom.

A levélforgalom alakulásának megfigyelésére több lehetőség kínálkozik.

Szóba jöhet például:

a) a felvett,

b) a továbbított (rendeltetési helytől függően esetleg többször ,,átrovatolt"), c) a kézbesített

levelek számának megfigyelése.

E forgalmi kategóriák között bár van bizonyos kapcsolat, közöttük pontos

összefüggést keresni mégsem lehet. A felvett és kézbesített levelek száma _—

például egy adott éven belül —— eltérhet a külföldre menő és onnan érkező

levelek számának különbsége miatt, valamint azért, mert számos levelet egy- nél többször kell kikézbesíteni Az átrovatolás pedig csak bizonyos irányító

hivatalokra jellemző tevékenység, nagysága nem függ pontosan a feladott levelek számától, mivel van olyan levél, amelyet egyszer sem, s van, amelyet

többször is át kell rovatolni.

MARTON: POSTAUGYI REPREZENTATIV FELVÉTEL 729

A levélforgalommal kapcsolatban jelenleg csak a feladott levelek számá—

nak alakulását kívánjuk megfigyelni. (Az egyes hivatalok átrovatolási tevé- kenysége az adatokban nem szerepel) A vizsgálatnak ugyanis nem célja, hogy a postának a levélforgalommal kapcsolatban kifejtett minden tevékenységét számba vegye. Az önköltség alakulását pedig a felvett levelek száma megha—

tározza, mivel a bevétel a feladott levelek számától függ

A közönséges levelek közé tartoznak a totó—lottó küldemények is. Magá- tól értetődő, hogy számuk az egyes hónapokban jelentős eltérést mutat a le—

velek számához viszonyitva. (Például húsvétkor és karácsonykor nem adnak fel a többi hónaphoz viszonyítva annyival több totó—lottószelvényt, mint amennyivel több levelet.) Az alapadatok szórása tehát feltehetően csökkent—

hető azáltal, ha a totó—lottószelvényeket és a levélküldeményeket külön figyel—

jük meg, a becslést az ismertetésre kerülő módszernek megfelelően külön vé—

gezzük el, és a végszámokat adjuk csak össze. Tehát azonos módon végrehaj—

tott mintavételt és becslést kell végezni a totó—lottószelvények és a levelek számának alakulására vonatkozóan, amihez arra van szükség, hogy a posta—

hivatalok a forgalmat ennek megfelelően külön nyilvántartsák A MINTAVÉTELI MÓDSZERl

A posta eddigi gyakorlatában az országban feladott közönséges levelek

számát úgy határozták meg, hogy egy hétnapos, általában ősszel kiválasz—

tott időszak során megszámlálták az ország összes postahivatalában feladott levelek számát, és azt az egyes Ynegyedéveknek és az egész évnek megfelelő nap—

tári napok számának megfelelő szorzóval megszorozták. Igy az egyes negyed—

évek forgalma éven belül azonos volt, s nem volt lehetőség a forgalom jelentős szezonális ingodozásának meghatározására. Éppen emiatt ez a módszer sem területi csoportosításban, sem az egész országra vonatkozóan nem volt alkal—

mas a forgalom egész évre _vonatkozó volumenének meghatároaására sem Szükségessé vált egy olyan módszer kidolgozása, amelynek segítségével mind

az egyes hónapokra, mind az egész évre vonatkozóan kielégítő pontossággal meghatározható a feladott levelek száma.

E reprezentatív módszer — _amelynek ismertetésére még visszatérek ——

alapgondolata az, hogy az évenként végrehajtott teljeskörű hétnapos levél—

számlálás adatait bizonyos reprezentatív adatgyűjtés segítségével, a tényleges helyzetnek megfelelően vetítjük az egyes hónapokra, illetve az egész évre E célból ki kellett jelölni néhány postahivatalt, amelyek a feladott leveleket egész éven át folyamatosan megszámolják. E hivatalok havonkénti vagy évenkénti forgalmának dinamikája, szezonális ingadozása jelzi az összes többi hivatal forgalmának alakulását.

Ennek alapján —— alehetőségek figyelembevételével — vísszatevés nélküli' véletlen húzással kijelöltünk 85 postahivatalt oly módon, hogy azok

a) nagyjából egyenlő arányban képviseljék az ország különböző terü—

leteit,

b) és forgalmi értékükkel arányosan reprezentálják a különböző forgalmi kategóriába tartozó shivatalokat. (Azaz a nagyobb forgalmú hivatalok közül viszonylag többet választottunk ki, mint a kisforgalmú hivatalok közül.)

' A módszer kidolgozásában értékes segítséget nyújtott Éltető Ödön.

730 x , ( maaron, Anas;

A számítások során a postahivatalok rétegzésére csak forgalmikategóniá—

juk szerint került sor, a területi csoportosításra csak a postahivatalok egyen—

letes kijelölése érdekében volt szükség. (Az ismertetésre kerülő módszer alkal-'- mas bármely területi csoportosításban elvégzendő becslésre is.)

Az ország 7 legnagyobb levélforgalmat lebonyolító postahivatala2 külön réteget alkot, amelyeknél teljeskörű megfigyelésre került sor. Az itt feladott levelek számát a többi hivatal becslés útján meghatározott adatához a számí-—

tások végén egyszerűen hozzá kell adni.

A rétegezés a következőképpen történt:

A réteg: osztályba nem sorolt, VI. és V. osztályú hivatalok, B réteg: IV. és III. osztályú hivatalok,

C réteg: II., I. osztályú hivatalok és fiókposták.

A mintavétel során viszonylag legtöbb hivatalt az A és Viszonylag leg—

kevesebbet a C rétegből választottunk ki (lásd'az 1. táblát).

1. tábla A folyamatos levélszámlálást végző hivatalok száma és megoszlása

A kiválasztott hivatalok száma, ,

A kiválasz—

titrá- attai—

buda— Büda' debre- mis— _ az v sz a o s nm

Kategória pest pécsi ao roni szegedi hivatalok az összes

pesti vidéki ceni kolci ? összes sz ama. hivatal összesen* száza-

lékában igazgatóságban

VII." 2 3 2 — 3 1 2 13 22 _

VI. ... 1 2 1 3 — 2 1 , 10 , 17 43,4

V. ... 1 2 2 1 4 2 1 13 44

IV. ... 2 2 2 2 2 2 2 14 153 " 6 8)

III. ... 2 2 2 2' 2 2 2 14 260 ' ;

II. ... 2 2 2 3 1 1 2 13 1161 0 8 ,

I. és D*" .. 1 l 1 -— 2 2 1 S 1511 ; '—

Összesen 11 14 12 11 14 12 11 ) 85 3168 2,7

Megjegyzés.- A. kiválasztott hivatalok forgalmának százalékos részesedése az 1964. október

;2-1—31 közötti teljeskörű számlálás alapján igazgatóságonként (a tábla sorrendjében) u.i; 235;

16; 27,3; 33,9; 8,6; 18.7. Az országos forgalomhoz viszonyitva: 27,0 százalék.

' Az 1964. októberi állapotnak megfelelően.

" Osztályba nem sorolt hivatalok.

"' Fiókposták.

A továbbiakban az egyes rétegek forgalmát kell meghatároznunk; a tel- jes forgalom nagyságát a rétegek forgalmának [összege adja meg. Tekintettel arra, hogy minden egyes rétegen belül a becslés teljesen azonos módon tör- ténik, elég csak az egy rétegen belül végrehajtott becsléssel foglalkozni. Nem

kell továbbá külön foglalkozni azzal a kérdéssel sem, hogy a becslés milyen

időszakra (hónapra, negyedévre vagy egész évre) vonatkozik, mivel ebben az esetben is teljesen azonos—módon kell eljárni. (Ha a becslést például havon-

ként hajtjuk végre az egész évre vonatkozó forgalom a havi adatok összege lesz.) '

Rendelkezésünkre áll tehát rétegenként csoportosítva az egy héten át fel—

adott összes levelek száma a teljeskörű megfigyelés alapján (ez lesz a számi—

! Budapest 4., 62. és 72., Debrecen 2., Miskolc 2., Győr 2. és Sopron i. sz. posta.

POSTAÚGYI REPREZE'NTATIV FELVÉTEL 7 31

tások bázisa) és néhány hivatal forgalma egész éven át. Vezessük be a követ-

kező jelöléseket: '

x,, — a h—ik réteg forgalma a teljeskörű számlálás során (például 1964. október

25—31 között); ,

(chi — a h-ik rétegen belül a mintában szereplő, tehát egész éven át folyamatos megfigyelést végző i—ik hivatal forgalma a hétnapos, teljeskörű megfigyelés során (pél—

dául 1964. október 25—31 között);

yhg — a h—ik rétegen belül a mintában szereplő i—ik postahivatal forgalma a vizs—

gált időszak (mondjuk egész év) során;

ni, — a h-ik rétegből az állandó megfigyelést végző hivatalok száma;

N,, — a h—ik rétegben levő összes hivatal száma.

A h-ik rétegben az egész évben feladott levelek számának §),—becslése a következő lesz:3

" yh "

y,, : —X,, :RhXh,

/1/

mh ahol:

"" "h . yh yhzzyhi;xhzthi;3h:—

iz] iz1 mh

A mintavétel célja tulajdonképpen az R,, becslése, mivel az X,, ismert konstans, viszont az egész alapsokaságra jellemző B,, értéket nem ismerjük.

Azt az állandó megfigyelést végző hivatalok forgalma alapján becsüljük, azaz feltételezzük, hogy a vizsgált időszakban az összes hivatal forgalma a kivá—

lasztottaknak megfelelően alakult.

Az R,, mak mind a számlálója, mind a nevezője valószínűségi Változó; az

ilyen becslést ,,hányados becslésnek" nevezik.

Az éves forgalom becslését az Y,, —k összege adja meg.

A mintavétel gyakorlati végrehajtása során felmerül még az a probléma, hogyan határozzuk meg az egy nap alatt feladott levelek számát. Azokban a hivatalokban ugyanis, amelyekben nagyszámú levelet adnak fel, nem áll ren-—

delkezésre elég idő ahhoz, hogy a leveleket megszámlálják. Ebben az esetben a leVelek számát — a kialakult gyakorlatnak megfelelően — ,,xme'rlegelésii—sel határozzák meg, ami azt jelenti, hogy megállapítják a nap folyamán feladott levelek súlyát és naponta többször megszámolják, hogy egy kilogramm hány darab levelet tartalmaz. Az egy kilogrammra eső átlagos napi darabszám és

3. naponként feladott levelek súlyának szorzatát tekintik az adott napon fel—

adott levelek számának (a mintavétel Nmegbízhatóságának vizsgálatánál tehát

— összhangban az általános postai gyakorlattal — a napi forgalmat ismertnek

tekintjük).

A SZAMÉ'TASOK EREDMÉNYÉI

Az ismertetett mintavételi módszer bevezetésére 1964. július 1—én került

sor. Az egyhetes teljeskörű számlálás 1984—ben az eddigi évek gyakorlatához hasonlóan október 25—31 között zajlott le. Az alábbiakban ismertetem és

értékelem az 1964. július 1—1965. június 30 közötti évre vonatkozó számí—

tások eredményeit.

Ez a számolási mód az ún. ,,separate" hányadosbecslésnek felel meg. Lehetőség van még az ún. ,,comblned" hányadosbecslésre is (1. Cochran, W. G.: sampling Techniaues. New York.

J. Wiley. 1963. 167—193. old.), a jelen esetben azonban — mint látni fogjuk — az első módszer jobb eredményt ad.

4A tanulmányban közölt adatok előzetesek.

732 , , MARTÖN Általam-ff :, *

2. tábla"

A feladott közönséges levelek számának alakulása a reprezentatív mintavétel alapján

Totó-lottószelvények r Levelek Közögségea levelek

osszesen

Év' hónap

_{.Zám 3}

h

_av

i az;

_ag

.

_{s m a}

h

_am

' átl

_ag a

h

am

'

darab daraaabb emu (netman) elen darab beee??—

1964. július ... 10 506,7 97,3 25 461,7 101,9 35 968,4 1905 augusztus ... 9 334,1 86,4 25 613,0 102,5 34. 947,I 97,7

szeptember ... 10 637,1 98,5 23 299,9 93,3 33 937,0 94,8 október ... 9 070,0 84,0 20 897,5 83,6 29 967,5 83,8

november ... 9 170,8 84,9 20 885,6 82,0 30 056,4 84,Ö

december ... 12 258,3 113,5 40 176,6 160,8 52 434,9 14635 1985. január ... 9 956,4 92,2 22 484,1 90,0 32 4405 90,'7 február ... 10 888,6 100,8 20 067,8 80,3 30 956,4 86,5 március ... 13 293,0 123,1 23 607,9 94,5 36 900,9 103,1

április ... 11 114,8 102,9 30 225,2 121,0 41 340,0 115,5 május ... 11 228,6 104,0 22 944,5 91,8 34 173,1 95,5

június ... 12 107,7 112,1 24 146,5 96,6 36 2543 1013 12 hó összesen 129 566,1 — 299 810,3 —— 429 376,4 ——

Hami átlag 10 797,2 *— 24 984,2 — 35 781,4 —

!

A 2 tábla adatai alapján, amelyeknek kiszámítási módszerére még visz-—

szatérek, lehetőség nyílik a forgalom havonkénti szezonális hullámzását is

vizsgálni. Természetesnek tekinthető, hogy a feladott levelek száma kará—

csonykor és húsvétkor jelentősen meghaladja az éves átlagot. A totó—lottó:

forgalmában is tapasztalható, bár jóval kisebb mértékű és kevésbé szabályós szezonalitás. Emellett az adatok még arra is utalnak, hogy a vizsgált időszak—

ban a totó—lottószelvények forgalma kifejezetten emelkedő tendenciát mu—a tatott.

A továbbiakban az egész évre (1964. július 1—1965. június 30.) vonatkozó

számítások egyes lépéseit és eredményeit ismertetem.5

3. tábla

Az egyes rétegek forgalma az 1964. október 25—31 között végrehajtott teljeskörű levélszámlálás során

ft réteg B réteg ! C réteg Összesen

Küldemény foggal?!" megoszlás fogalom megoszlás fog;)?!" megoszlás fogg? megoszlás

; . . a

darab) (száz nék) darab) (százalék) darab) (százalék) darab) (százalék)

Totó — lottó—

szelvóny ... 551,5 27,3 712,8 35,3 755,8 37,4 2020,1 100,0 Levél ... 1366,4 33,6 1420,3 35,0 1276,5 3l,4 4063,2 100,0 Összesen ]917,9 31,5 2133,1 35,.I 2032,3 33,4 6083,3 100,0

5 A becslés ismertetésénél az adatokban nem szerepel a hét állandó megfigyelést végző hivatal forgalma, amelyek önálló réteget alkottak.

POSTAUGYI REPREZENTATÉV FELVÉTEL 733

4. tábla

A mintában szereplő teljeskörű számlálást végző hivatalok forgalma (ezer darab)

A réteg B réteg 0 réteg Összesen

Küldemény 133231? az egész 38333? az egész 235533? az egész 387233? az egész év során év sor 11 során év során során év során során során

WA) (?!/A) (%B) (UB ) (wc) (110) (a:) (1!)

"Totó — lottó—

szelvény ... 270,5 15 617,6 70,5 4 238,1 8,0 451,5 349,0 20 307,2 Levél ... 688,1 43 588,6 146,2 8 975,6 16,7 82l,6 851,0 53 385,8 Összesen 958,6 59 206,2 216,7 13 213,7 24,7 1273,1 1200,0 73 6930

§ ,

A kiválasztott hivatalok egész évi forgalma a. hétnapos bázisforgalomhoz viszonyítva

Rh 2341.

zh

Totó-lottószelvény izA, : 57,-7; ÉR, : 60,l; ize, : 56,4; É, : 58,2 Levél RAI : 633; RB, : 61,4; RC, : 492; Rl : 62,7

Összesen ÉM : 61,8 ,- ÉBÖ : 61,0; ÉCö : 51,5; 1226 : öl,-4

A régi módszernek megfelelően az egész évi forgalom kiszámítása úgy történt, hogy a 3. tábla adatait a naptári napok számának megfelelő szorzóval (52_17) meg—

szorozták. Az R,, tényezők alakulásából megállapítható, hogy az 1965. október 25—31 közötti hét forgalma messze alatta marad az egész évi forgalom egy hétre vonatkoz- tatott átlagának, mivel az R tényezők jóval magasabbak 52,17—né1. Tehát ebből arra lehet következtetni, hogy az elmúlt években a levélforgalom alakulását jelentősen alábecsülték.

Az /1/képletnek megfelelően a reprezentatív mintavétel körére vonatkozóan az évi forgalom alakulását az 5. tábla adja meg.

5. tábla

Az éves forgalom becslése rétegenként (ezer darab)

* !

Küldemény . A réteg B réten ( 0 réteg Összesen

É ; :

Totó—lottószelvéuy ... 31 821,6 42 839,3 42 627,1 117 288,0 Levél ... 86 493,1 87 206,4 62 803,8 236 503,3 Összesen 118 314] 130 045,7 % 105 430,9 353 791,3

Ahhoz, hogy a teljes forgalom értékét megkapjuk, az 5. tábla adataihoz hozzá kell adni a 7 kiemelt és állandó számlálást *végző hivatal forgalmát

(6. tábla).

734 MARTON AWKM '

6. tábla

Az 1964. július 1—1965. június 30 között feladott közönséges levelek száma

(ezer darab)

Megnevezés Totó-lottószelvény Levél ! Összeéen

A reprezentatív megfigyelés alapján . . . . 117 288,0 236 503,3 353 *791,3 A hét kiemelt hivatal forgalma . . . . 12 278,l 63 307,0 75 585,1 Összesen 129 566,1 299 810,3 429 376,4

Ha a becslést úgy hajtjuk végre, hogy a totó—lomtó és az egyéb levelek for-—

galmát nem tartjuk külön nyilván, hanem már az alapadatokban együtt kezel—

jük azokat, a 3. tábla adatai és az R,; hányadosok segítségével a levélforgalom alakulására a következő becslést kapnánk ezer darabban:

A reprezentatív megfigyelés alapján ... 353 308,8 A hét kiemelt hivatal forgalma ... 755811 Összesen 428 893,9

A régi módszernek megfelelően a 7 napos számlálás adatait a naptári napok számának megfelelő szorzóval megszorozva, a közönséges levélforgalomra (ezer darabban) 381 138,4—e1: kapnánk, ami a reprezentatív módszerrel kiszámított forgalomnak mindössze 89,0 százaléka.

A BECSLÉS MEGBIZHATÓSÁGA

A neppezentatív mintavételek során mindig elsődleges jelentősége van annak?

hogy megállapítsuk a kapott eredmények megbízhatóságát, az ún. szórást, vagy a megkívánt valószínűségi szinthez hartozó ,,konfidencia intervallumot". Az alkal—x mazott becslés esetében erre könnyen lehetőség nyílik akkor, ha az egyes réten

geken belűl teljesülnek a következő feltételek:

a) minta elemszáma SO—nál nem sokkal kevesebb.

b) az sem és ym átlagának relatív szórása a 10 százalékot nem haladja meg nagy——

mértékben.

Ekkor az egyes rétegekre vonatkozó becslés szórásnégyzebét [V (Y ,! )] a kö—

vetkező képlet segítségével lehet k1száxm'sanz1:6

"n

5" (ym *thm)!

Nin —l) fil

mik) : m:

n,, n,, — 1

ahol:

N,, —— a h—ik rétegen belül az összes postahivatal száma;

n,, _ a h-ik rétegen belül egész éven át megfigyelt hivatalok száma;

f— fuh/Nm a kivalasztott hivatalok számának aránya az összes hivatal szá—r mához.

Az egész forgalma vonatkozó becslés szórásnégyzebét a rétegek szórás—

négyzetének összege adja meg. *

' L. Cochran !. m. 158. old.

POSTAÚGYI REPREZE'N'I'ATIV FELVÉTEL . 7 3 5

A becslés megbízhatóságának elbírálásához ki kell számítani a /2/ képletnek.

megfelelően a szórásnégyzetet, illetve szórás becslését is. A /2/ képlet alkalma—

zásához szükséges feltételek teljesülnek, mivel az 1. tábla alapján megállapít—

ható, hogy az egyes rétegekben legalább 21 hivatal szerepel; a hivatalok átlagos forgalmának (se és y) relatív szórása pedig a legtöbb esetben 12—14 százalék

között ingadozik.

A /2/ képletnek megfelelően a szórásra az alábbi eredményeket kaptuk:

Relatív szórás

Küldemény Réteg VWY) V win/ír

Szórás ,

(színleli)

Totó _lottószelvény ... A 840,l 2,6

B 1 894,1 4,4

C' 3 385,8 7,9

Összesen 3 969,6 3,1*

Levél ... A 6 244,9 7,2

B 7 682,6 8,8

0 7 794,7 12,4.

Összesen 12 601,0 4,2*

Öaszesen A 6 30],2 5,3

B 7 912,7 ő,]

0 8 498,4 8,1

Összesen 13 211,7 3,1 *

* A kiemelt hét hivatal forgalmát is figyelembe véve.

A fenti eredmények azt az alsó és felső határt jelzik, amelyek közé a tény——

legesen feladott levelek száma 67 százalékos valószínűséggel esik. A nemzetközi:

gyakorlatban általában a 95 százalékos ,,valószínűségi szín "—hez tartozó hiba- határakat szokták megadni, azaz azokat a határokat, amelyek közé a tényleges, érték 95 százalékos valószínűséggel esik. Ehhez a szórás (vagy relatív szórás) értékét 1,96—tal kell megszorozni. így a 95 százalékos Valószínűségi szinthez a

következő ,,konfídencía intervallum" tartozik:

Százalék

Totó—lottószelvény . .! ... x. . 6,1 Leve'l ... 8,2 Összesen 6,1

Amennyiben a becslést oly módon végeztük volna el, hogy a totó—lottószá—

vényeket és a leveleket nem választjuk külön a megfigyelés során, a következő——

szórásokat kaptuk volna:

A réteg ... § ... 6511,9 B réteg ... 7758,9 C réteg ... x ... 9147,9

Összesen 13 648,6

' Az ,,összesen" szórása 3,3 százalékkal múlja felül a totó—lottószelvények és

a levelek összegeként bewült forgalom szórását. '

A levélforgalom száma meghatározható /1/ képlettől kissé eltérő módon, az

ún. ,,combined" hányadosbecslés alkalmazásával is.7

" Lásd Cochran, W. G. 1. m. 169. old.

736 magamat;

Ebben az esetben a postahivatalok szamaval rétegenként súlyozva meg—

határozzuk a mintában szeneplő folyamatos számlálást végző hivatalok forgal—

mának arányát a két időszak során (az októberi ? nap és az egész év) (R,) és ezzel a számmal megszorozzuk a 7 napos számlálás végeredményét (X);

Legyen:

ath : ZNhgh; Xc : Zthn

ahol

yh : yh/"h; xh : xh/"iz

akkor

ífc :. fc X : ÉCX

X

(Megjegyzem, hogy az th felfogható úgy, mint közönséges véletlen mintavételt feltételezve az éves forgalom egy újabb becslése, amelynek pontat—

lansága azonban nagyon számottevő. Itt csak az XC —hez való arányára van

szükség.) A jelen esetben a második módszerrel végrehajtott becslés kevésbé

pontos eredményt ad, mivel azok szórása a következőképpen alakult:

Totó—lottószelvény ... _ ... 4 132,2 Levél ...... 15 429,2

Ezeket az adatokat összehasonlítva az /l/ képletnek megfelelő becslés hibá—

jával, a totó-lottó esetében 4, az egyéb levelek esetében pedig 22 százalékkal

magasabb szórást kaptunk. E módszer hibája tehát messze felülmúlja azt a hibát, amit azzal követnénk el, ha a totó—lottószelvényeket és egyéb leveleket

már a mintavétel során összeadva végeznénk el a becslést.

*

A mondottakat összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a mintavétel módszere

Megadható és a kijelölt hivatalok száma és rétegemiénti eloszlása kielégítő.

Csupán azt kellene megfontolás tárgyává tenni, hogy a legkisebb forgalmú hivatalokat tartalmazó C rétegben ne növeljük-e a hivatalok számát olyan mér-

tékben, hogy a végrehajtott mintavétel relatív hibája ne múlja felül lényegesen a B réteg hibáját. Ennek érdekében e rétegben a hivatalok'számát hozzávető—

legesen a kétszeresére kellene emelni, ami nem okoz számottevő költségtöbble—

tet, s ezáltal a hiba V—é'arányban csökkenne.

Emellett indokoltnak látszik még a debreceni és soproni igazgatóságoknál

néhány nagyforgalmú hivatalt bevonni a folyamatos megfigyelésbe annak érde--

kében, hogy ezen igazgatóságoknál a kiemelt hivatalok forgalma az összes for—

galomnak legalább 20 százalékát tegye ki a többi igazgatóságokhoz hasonlóan.

Ami pedig a hétnapos teljeskörű megfigyelést illeti, annak végrehajtására nincs szükség minden évben. Célszerűnek látszik viszont külön megvizsgálni azt, hogy milyen időközökben és egy adott évben mikor és milyen hosszú idő- tartam kijelölése lenne a legmegfelelőbb a teljeskörű megfigyelés céljára. E kiér-,- dést a tanulmány nem érintette, mert csupán azt vizsgáltuk, hogy az adott hét—

napos telj-eskörű felvétel birtokában miként lehet az éves forgalmat kielégítő

megbízhatósággal meghatározni.

POSTAUGYI REPREZE'NTATIV FELVÉTEL — ( 737

PESIOME

Ouepic sauumaerca cramcmuecxum yae'rom uncneaaocm noxvmea'ranbno nep—erucrpu- pyeMle, npOCTle nourosux nucmenaux nocsmmc (OTHpaBJ'IEHHbIX nnceM), coc'raanmomux '*ÖOJ'ibllle LICM 70% Beero oőopora nnceM).

HpnMeneHabiii METOII vasra ucxogmr 143 umeameücn 110 cux nop HpaKTHKH, TO ecrb nnn—

Humaer B Kaueche ocnosm aanaue cnnomaoro noacuera nnceM, npoaounauxerocn BO Bcex nowaMTax CTpaHH B oxmöpe, B Tel-[Billie 7 nneü (X), Koropue, c HOMOIllblO Bblőopouuoro 06—

cnenosaam aanumx, axcrpanoxmpycrcn Ha omenbabie Mecyiubi, coorsercrsenuo, Ha uenuíi

"ron cornacao (bakruliecxony nonomeaum. C amit uenbio 85 nouTaMros Haömonaer B Tetieaue

"acero rona lmeno ornpasnennmx HpOCTle nuceM (y) u ux nnaamnxa (y)x, rne x -— a'ro oőopOT nom-amon, npoaoimumx pervnzpnoe Haőnmaeaue, B Teuenne 7-11HeBHOFO cnnomnoro wera, xapak'repusver oőopor Bcex nouTaMros CTpaHbl. TaKHM oőpasom, lmcno OTHpaBJleHHle HH-

ceM (;V), cornacao oueHKe uiacrnoro, övne'r "mert, cnenyiomuii Buzi

A X

X

OuCHKa HpOBOllHTCH ememecnuao B OTHOLUGHMH paanuunmx, HO BCJIMHl/IHC, Ka'reropm!

_HO'vlTaMTOB, cvzvuvxa OÖOPOTOB KOTOprX nae'r BCC!) OÖOpOT CTpaHbI.

Aarop nanaraer npeaaapmenbuue mom Haűmozreuun, oruocauierocn K nepuony or l-ro mom 1964 rolla zio 30—11) mean 1965 rona n pacuerm omuőxu, npoueneuubie Ha ocnoae ta'mx aaaamx.

Ha OCHOBC pacuc'ron MOMHO YCTaHOBHTb, HTO B TelieHlde YKaSaHHOI'O nepuona B BeHI'pHH

Öle'lO O'mpaaneno 430 MJIH uoxymeu'ranbuo HeBapeFHCTpHpOBaHHbIX npOCTle HOHTOBbIX IIHCbMeHHle HOCleIOK. (HHHaMHKa OÖOpOTa HO MBCHIlaM KOHeUHO nouasbmae'r anaumeubnoe

uoneöaane.)

Ha ocnoae naHme uo llOliTaMTaM, BKJHO'IEHHHM B Bbiöopouuoe oőcnezioaanue (upen- C'rasnmomuM coőoi'i noum nonoamw nO'lTaMTOB c HaHÖOHbluHM oöoporozvi " npuönusmenbno l% nou'raMTOB c Haumenbmum oőoporom) omocu'renbnoe paccenBaHue oueaxu —— npnőnnsn'renb—

HO -i—S%, TO ecrb umepaan Kondmzieuunn, npnnaunemamni'i K 95—npouemaomy vpoamo

*Bepon'mocm —— npnőnnsmenbao $6%.

OueHKa őuna nposeaena Ha ocaoae THK HaablBaeMOi'x ouenxu liac'ruoro ,,separate". AB—

Top noxaabmae'r nunamuxy oőopora 'raioke " Ha ocaoae msyx npymx me'ronoa. Onaako Herounocrb nony'iennux THKHM oőpasom naaabix npeamuaer ,,oumöxv" abimeuanomennou vOilEHKl/i.

—

ABTOP cuu'rae'r, HTO lHiCJ'lO PI pacnpenenenue HO KaTerOpl/IHM Bem/mmm, ílOllTaMTOB, (im TVpHpYIOIlH/IX B BHÖOPKC, HBHHIOTCH VHOBJ'ICTBOPHTE HbeIMH, TOJleO KOHHHCCTBO nOHTaMTOB, BXOIIHLUHX B Kareropmo C nanmenbmms OÖODOTOM, cnenyer, 110 MHeHHlO aB'ropa, VBeJIH'lHTb IlpHÖHH3HT€HbHO B ABH pasa.

S UMMARY

The article is concerned with the statistical accounting of the number of non registered ordinary letter mail consignments (letters dispatched) constituting more

than 70% of the total letter turnover.

The method of accounting used starts from earlier practice, i. e. it is based on the data (a:) of the full—scope counting of letters, carried out in all the post Offices of the country for 7 days in October. By means of a sample survey these are projected, according to the actual position, over the individual months and the whole 'year resp. To this end 85 post Offices are charged with the observation of the number (y) of the ordinary letters dispatched; their dynamics is (11) , where as (the turnover of the Offices performing continuous registration in the course of the full—

scope observation of 7 days) characterizes the turnover of the country's all post

Offices. According to the ratio estimation the number (11) of the letters dispatched

will be the following:

, (,,le

:n

The estimation is performed by month for the size categories of the post Offices and their summing up gives the country's total turnover.

ő Statisztikai Szemle

738 MAR-Tom Pos—Time?! REPÉEZENTÁTIV;

The author reviews the preliminary data of the survey relating to thai—májad!

guly 1, mezt—June 30, 1965 as well iss the emiatt commutation pemfoamed on their

asxs. _, _

On basis of the computations it can be stated that during the period in guestimí about 420 million non registered ordinary letter mail consignments were dispatched, , ' in Hungary (The turnover shows_ of course, 'considerable changes by month), _

On basis of the data of the post Offices included in the sample surVey (rep- resenting nearly %% of the Offices With the grafiti—Est turnover and about 105; of the Offices with the smallest turnover) the relative dispersion of the estimatio'n 'ís'about:

;t 3%, i. e. the confidence interval belonging to the %% probability levél ish

about iöü/O. ' ' ,, ,

iThe estimation was performed on basis of the so—called "separate" ff fo?

estimam'on. The author reviews the trend of the tumover also on basis oi Á other methods. The uncertainty of the data thus obtained surpasses the error 01 the

estimation described above. __ ' ,

The author regards the number of the Offices included into the sample and—;!

their distribution by strata as statisfactory, only the number of the Offices belonging to the smallest turnover category should be -- in his opinion —-— increased approxie—

matively twofold. _ _ *