Bezouska, J. – Vytlacil, J.: Mikrocenzus

A STATISZTIKA ÁLTALÁNOS ELMÉLETE ÉS MÓDSZERTANA

MATEMATIKAI STATISZTIKA

Bezouska, J.—Vytlacil, J.:

i,

Mikrocenzus

(Mikroeensus.) Praha, 1959. SUS 171 p.

A csehszlovák Allami Statisztikai Hiva—

tal kiadványaként megjelent munka első

része a képviseleti statisztikai felvétel

elméleti alapjait mutatja be, második ré—

sze pedig a Csehszlovákiában 1957-ben képviseleti módszerrel végrehajtott mik-

rocenzusról számol be. Ennek során is—

merteti a felvétel alapelgondolását, mód—

szerét, a mintát, valamint a nyert adatok

gépi adatfeldolgozását. A mikrocenzus

célja az volt, hogy megismerjék az egyes társadalmi dsoportokhoz tartozó háztartá—

sok (munkás—, alkalmazotti, termelőszö-

vetkezeti stb. háztartások) megoszlását az

egy főre és az egy háztartásra jutó évi

nettó pénzbevétel szerint.

A felvétel egysége a háztartás volt.

Háztartásnak az együtt élő és közösen gazdálkodó egyének csoportjait tekintet—

ték. A háztartások pénzbevételére vonat—

kozó Vizsgálat az 1956. év adataira vonat—

kozótt, egyszeri képviseleti felvétel for—

májában, s az összes háztartásoknak nem

egészen 1 százalékát ölelte fel. Véletlen

kiválasztással 30200 lakást jelöltek ki és az így kiválasztott lakások összes háztar—

tásait bevonták az adatfelvételbe (két lép-

csős minta).

A második lépcső végrehajtása előtt ,,próba mintavétel" keretében kiválasz—

tották a háztartások bizonyos számát. Ez a kísérleti mintavétel a felvétel megszer—

vezésének esetleges hibáit kívánta kikü—

szöbölni.

A lakosság előzetes tájékoztatása után

a kiválasztott háztartásokat a megyei sta—

tisztikai hivatalok dolgozói és alkalma—

zottai látogatták meg. Minden kiválasz—

tott háztartásról kérdőívet töltöttek ki.

A kérdőív a következő adatokat tartal—

mazta: 1. A háztartás tagjának neve. 2.

Születési éve. 3. Családi állapota. 4. Vi—

szonya a háztartás fejéhez. 5. Foglalko-

zási viszonya (munkás, alkalmazott stb.).

7. Munkaadója. 8. Átlagos havi jövedel—

me 1956—ban Kos-ben (munkabér és jára—

dékok). 9. Egyéb jövedelem 1956-ban. 10.

Nettó munkabér és családi pótlék 1957 ja—

nuárjában, összesen, ebből családi pótlék.

11. Évi pénzbevétel mezőgazdasági tevé-

kenységből 1956—ban. 12. A lakás adatai.

Átlagos nettó Egy háztartásra jutó pénzjövedelem

;

1956—ban

, Társa dalmi Háztartások Tagok

o t

es por tagok keresők egy főre $$$:—

száma átlagos száma korona

Munkások ... . . . . 8 588 29 956 3,49 álá! 6 006 20 949

Alkalmazott—ak ... 7 908 26 606 3,36 1,52 6 643 22 349

Termelöazr'ivetkezeti tagok . 1 768 6 206 3 51 1,94 4 758 16 708

Egvénileg gazdálkodó parasztok . 4 248 15 056 — 8.54 2.18 3 848 13 638 Kétlakiak ... 3 147 12 456 8,96 1.94 6 057 20 016 Jtradékosok ... 4 857 9 439 1,94 O,27 4 646 9 029

Imi-osok és egyéb önállók ... 304 895 2,94 1.36 5 202 15 315

Egyéb háztartások

(kereső toalalkozás nélkül) . . . 128 246 1,92 — 2 235 4 295

Összesen 30 948 100 860 3,26 1,48 5 515 17 979

7* ?

100

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÓ

A kiválasztott háztartások meglátoga-

tása után a helyi statisztikai szolgálat a nettó bérekre vonatkozó adatokat repre—

zentativ felvétellel ellenőrizte. Ez a Vizs—

gálat csak az alkalmazottakra terjedt ki,

éspedig a kiválasztott háztartások alkal- mazásban levő tagjainak 10 százalékára.

A mikrocenzus során nyert főbb ered—

ményeket a 99. oldalon levő tábla tartal—

mazza.

A mikrocenzus adatainak feldolgozása szerint Csehszlovákiában a háztartások túlnyomó többsége —- 70,4 százalék -—- nem mezőgazdasági jellegű, ezek közül pedig a legnagyobb társadalmi csoport a munkások és alkalmazottak háztartásai

—-— 53,3 százalék. A képviseleti felvétel megállapította, hogy minden második munkás és alkalmazotti háztartásban a feleség is alkalmazásban van. A legtöbb kereső feleség egyébként az egyéni pa—

rasztoknál található segítő családtagként.

A társadalmi csoportok háztartásainak

egy tagra jutó nettó jövedelme jelentősen

eltérő, különösen ami a mezőgazdasági és a nem mezőgazdasági jellegű háztartások

összehasonlítását illeti. Közvetlen össze—

hasonlítás azonban nem lehetséges, mert a mezőgazdasági jellegű háztartások je- lentős naturális jövedelmére a felvétel nem terjed ki.

Míg a munkás— és alkalmazotti háztar—

tásokban a munkabér az összes pénzbe-

vételek 94 százalékát teszi ki, addig a két—

lakiak háztartásainál ez az arány 86 szá—

zalék. A termelőszövetkezeti tagok ház—

tartásainak fő bevételi forrása a munka- egységek ellenértéke —-— az összes pénz- bevételek 85 százaléka. Aziegyéni gazdák

háztartásainál a pénzbevételek alapvető

része a mezőgazdasági termények eladá—

sából származik: 62,4 százalék.

Összefoglalásul megállapítják a szer—

zők, hogy a mikrocenzus jó képet nyúj-

tott a háztartások demográfiai, lakás— és pénzügyi viszonyairól, egészségügyi álla- potáról stb. Ezért azt javasolják, hogy rendszeresen hajtsanak végre mikrocen—

zust, amely a kérdések minél szélesebb körére kiterjed, hogy értékes segitséget nyújthasson többek között az életszínvo—

nal pontosabb tervezésében.

(Ism.: Danyi Dezső)

Churchmann, C. W.,—!iatoosh, Phi;

A mérés. Definíciók és elméletek

Definitions and Theoües.) (Measurement.

1959. Wiley—Chapman and London—New York.

Hall. VI. 4- 274 p.

1956 decemberében New Yorkban az ,,Amerikai Társaság a Tudomány Fejlesz—

téséért" symposiont rendezett a mérés problémái köréből. A résztvevők, akik

különböző tudományágakat (fizika, pszi—

chológia, közgazdaságtan, könyvelés, filo—

zófia) képviseltek, öt tagozatban tárgyai—

ták meg a mérés különféle kérdéseit.

A Churchman és Ratoosh szerkesztésé- ben közzétett könyv a symposionon el—

hangzott előadásokat öleli fel. A közgaz—

dászok' és a statisztikusok körében főleg a kötet első részében szereplő tanulmá—

nyok tarthatnak számot bizonyos érdek—

lődésre, amelyek a mérés különböző ér-

telmezéseivel foglalkoznak.

P. Caws cikkében a mérés és a definí—

ció kapcsolatával foglalkozik a fizikában.

Caws szerint ,,a mérés előfeltételez vala—

mit, amit meg kell mérni, s amíg nem

tudjuk mi ez a valami, semmiféle mérés- nek nem lehet jelentősége" — s a fizikai

tulajdonságokat addig nem lehet valóban minősíteni, amíg nem tudják azokat mér—

ni. Definíció és mérés között messzemenő

hasonlóság és kapcsolat van, mivel ,.mind-

kettőre jellemző az, hogy olyan, kapcso- latokra vezetnek, amelyek a tudomány elemeit egymáshoz viszonyítva rendezik."

Caws a definíció és a mérés közötti kii—

lönbséget a következőkben fejti ki: ,,A

definíció általában a tudomány koncep- cióbeli sémáinak szisztematikus rendezé- sével foglalkozik és a különböző elemek közötti kapcsolat természetével. A mé—

résnek korlátozottabb funkciója van, és—

pedig metrikus rend létesítése a sajátos tulajdonságok különböző jelentkezései

között, valamint tudományos tények al- kalmassá tétele matematikai leírás szá- mára." (4. oldal.)

Caws tanulmányában rámutat arra, hogy a definiálás történetileg és logikai—

lag is megelőzte a mérést. A tudomány igen korai szakaszaiban találkozhatunk a

definiálássai, akkor amikor a definiált

jeienségek mérése általában még fel sem merült. Szerző egyetértően hivatkozik Cassirer—re, aki ,,Einstein relativitás—el—

mélete"i c. munkájában azt fejtette ki,

hogy a kutatásnál mindig valamely minő—

ség gondolata merül fel először, s azután kezdik keresni annak mennyiségi kifeje—

zését.

Szerző szerint jelenleg a matematika 8

legfejlettebben szervezett tudomány, s

ezért természetes, hogy a fizika nagymér—

tékben hasznosítja a matematika ered—

ményeit.

Stevens tanulmányában a mérések, a pszichofizika és a hasznosság vizsgálatára törekszik. A matematika és a mérés kö—

zötti kapcsolat abban áll, hogy empiriku—

san tapasztalt tulajdonságokat vagy kap—

! Cassirer, Ernst: Einstein's theory of rela- tivlty, substance and function, New York, 1923.