A munkás-alkalmazotti és paraszti háztartások könyvvásárlása

A munkás—alkalmazotti és paraszti háztartások könyvvásárlása

BARANYAI ISTVÁN

Hazánk a felszabadulás előtt a művelt—

ségi viszonyokat tekintve is elmaradott ország volt. Jellemző erre, hogy például 1930—ban a 6 éven felüli népességnek 9,6 százaléka analfabéta volt; csupán minden 14. lakosnak volt a mai általános iskola VIII. évfolyamának megfelelő végzettsége;

minden 40. tett érettségit, és minden 90.

szerzett diplomát. A népi demokratikus rendszer művelődési politikájának ered—

ményeként a felszabadulás óta a népesség

műveltségi viszonyaiban is jelentős vál—

tozások történtek. Az analfabéták aránya 3,8 százalékra csökkent. 1958—ban a 6 éven

felüli népességből már minden 5. általá—

nos iskolai, vagy ennek megfelelő végzett—

séggel rendelkezett, minden 20. érettségit

és minden 53. diplomát szerzett.1

Az iskolázottság jelentős fejlődésének

továbbá a népesség anyagi helyzetébena

múlthoz képest bekövetkezett igen szá-

mottevő javulás következtében a kulturá—

lis élet egyik fontos tényezője, a könyv

viszonylag széles körben elterjedt.

1950—1959. években összesen közel 2,5

milliárd forint értékű könyvet adtak el,

és ebből a lakosság vásárlása 1,6 milliárd

forint volt (a többit közületek, könyvtá—

rak vásárolták meg). A könyveladás nem

volt egyenletes ütemű, hanem évről évre

emelkedett, és különösen jelentős mérté—

kű volt a növekedés az 1957—1960. évek—

ben. Az utóbbi évek könyvforgalmának nagyarányú emelkedéséhez több tényező járult hozzá: a lakosság jövedelme ezek- ben az években nagyobb mértékben emel- kedett, mint korábban, a könyvkiadási politika is jobban figyelembe vette a ke—

resletet, továbbá a kereskedelmi szervezet

is eredményesebben, szélesebb hálózattal

dolgozott, mint a korábbi években. A

könyv az igen rugalmas keresletű áruk

közé tartozik, az utóbbi években a keres—

let rugalmassági együtthatója átlagosan3

volt, vagyis a lakosság minden 1 százalé—

kos jövedelem emelkedése 3 százalékkal

növelte könyvvásárlását (tankönyv nélkül

számítva). Az elmult években a lakosság

nemcsak abszolút mértékben növelte igen

jelentősen könyvvásárlását, hanem az

összes könyveladásból a lakosság által

1 Magyarország művelődési viszonyai 1945—

1958. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Buda- pest. 1960. 5—6. old.

vásárolt rész aránya is emelkedett. Míg például az 1952—1954. években az összes eladott könyvnek kb. csak a felét vásá—

rolta meg a lakosság, addig 1957—1959—

ben már a 75—80 százalékát. 1959—ben pél—

dául a több, mint 450 milliós könyvel—

adásból2 a lakosság vásárlása kb. 340 mil—

lió forint értékű volt. A lakosság könyv—

vásárlására vonatkozó adatok megítélésé—

nél figyelembe veendő az a körülmény, hogy nálunk kb. 9500 állami közművelő—

dési és szakszervezeti könyvtár van, ame—

lyek mintegy 10 millió kötet könyvvel rendelkeznek, és a kölcsönzések száma is

igen jelentős (a beiratkozott olvasók szá-

ma mintegy másfélmillió, a kölcsönzött

könyvek száma pedig évenként 23—25 millió kötet).

A továbbiakban a népesség túlnyomó többségét alkotó munkás—alkalmazotti és paraszti rétegek könyvvásárlását vizsgál-

juk (tankönyv vásárlás nélkül) 4500 ház—

tartástól begyűjtött adatok alapján.

A könyvvásárlás nagyságát több ténye—

ző határozza meg. Ezek közül (természe—

tesen az átlagos, általános helyzetet te-

kintve) legfontosabb a társadalmi hova—

tartozás és az ezzel szorosan összefüggő műveltségi színvonal, továbbá a jövede—

lem nagysága és a háztartások taglét- száma. A következőkben csupán e három ismérv szerint csoportosítva vizsgáljuk a könyvvásárlást, más egyéb tényezők sze—

repével és hatásával e cikk keretében nem foglalkozunk.

A könyvvásárlás társadalmi csoportok szerint

Az egy háztartásra jutó könyvvásárlás a társadalmi hovatartozástól függően igen különböző. A munkás—alkalmazotti ház- tartások átlagosan mintegy nyolcszor annyi könyvet vásároltak 1959-ben, mint

a paraszti háztartások, és a lakosság e két

fő rétegén belül is jelentősek a különb-

ségek. így például a munkás-alkalmazotti

háztartások közül a szellemi foglalkozá- súak háztartásai lényegesen nagyobb ösz-

szeget fordítanak könyvek beszerzésére,

2 Az előzetes adatok szerint 1960—ban a könyv- eladás az előző évinél mintegy 100 millió fo-

?rgtal volt több, és meghaladta az 550 millió 0 ntot.

mint a munkásháztartások, továbbá a pa—

raszti háztartások közül a termelőszövet—

kezetiek vásárlása meghaladja az egyéni-

leg gazdálkodókét és mindkét paraszti ré—

tegnél lényegesen több a kettős jövede—

lemmel (munkabérjövedelemmel is) ren-

delkezők vásárlása, mint a csak mezőgaz—

dasági jövedelemmel rendelkezőké. A kü—

lönböző munkás—alkalmazotti és paraszti rétegek könyvvásárlását a következő ada- tok jellemzik.

Az egy háztartásra jutó könyvvásárlás 1959—ben!

A háztartás jellege Forint

Munkás-alkalmazott ... 117 Ebből: munkás ... 73 értelmiségi tisztviselő . 202

ebből: értelmiségi 256

Termelőszövetkezeti paraszt 16 Ebből: kettős jövedelemmel

rendelkező ... 21 csak mezőgazdasági

jövedelemmel rendelkező 13 Egyénileg gazdálkodó paraszt 18 Ebből: kettős jövedelemmel

rendelkező ... 16 csak mezőgazdasági

jövedelemmel rendelkező 11 ' Itt és a továbbiakban az adatok nem tar- talmazzák a tankönyvvásárlásra forditott ösz- szegeket.

A különböző rétegek könyvvásárlásra forditott kiadásai között a korábbi évek-

ben is hasonlóan nagy különbségek vol—

tak. A munkás-alkalmazotti és paraszti háztartások vásárlása közötti különbségek

az utóbbi években egyre nagyobbak.

Ugyanakkor a munkások és a szellemi fog—

lalkozásúak közötti különbség arányában csökkent, minthogy a legnagyobb mértékű növekedés a könyvvásárlásban a munká—

soknál jelentkezett. (Lásd az 1. táblát.)

A könyvvásárlás tekintetében minden

egyes társadalmi rétegnél jelentős a szó—

ródás, egyes háztartások egyáltalán nem vásároltak könyvet, azok a háztartások pedig, amelyek tovább gyarapították könyvállományukat, e célra igen külön—

böző nagyságú összegeket fordítottak. A két alapvető társadalmi réteg, a munkás- alkalmazotti és paraszti háztartások között

e tekintetben is jelentős különbségek van-

nak. A megfigyelt munkás—alkalmazotti

háztartások 59 százaléka (ezen belül a

munkás háztartások 54 százaléka, az ér—

telmiségi—tisztviselő háztartások 71 száza—

léka), a paraszti háztartásoknak pedig csak

24 százaléka vásárolt 1958-ban könyvet.

1. tábla A munkás—alkalmazotti és paraszti háztartások

könyvvásárlása az 1957—1959. években Egy háztartásra jutó évi könyvvásárlás

a szellemi a munká—

amun- a. szellemi a munkás— az egyénileg foglalko- soknál és Év kás foglalkozású alkalma- gazdálkodó Zásúaknm alkalmazot-

zotti paraszti a. munkás- talmál a paraszti háztartásokban (forint) háztartások százalékában

1957 .. 39 117 65 9 300 722

1958 .. 55 149 85 11 271 777

1959 .. 73 202 117 13 277 900

A megfigyelt munkás-alkalmazottiház-

tartásoknál nemcsak a vásárlók aránya nagyobb, hanem ezek közül a paraszti

háztartásokhoz mérten jóval nagyobb

2. tábla A munkás—alkalmazotti és paraszti háztartások

megoszlása a könyvvásárlásra fordított kiadások nagysága szerint 1958-ban

arányt képviselnek azok a háztartások, 313353 AVÉÉÉÁ?

amelyek jelentősebb összeget forditottak

könyvek beszerzésére. így például a köny— Évi vásárlás munkás- munkás-

vet vásárló munkás-alkalmazotti háztartá— összege alkal- Pamz'ii alkal' Para-mi soknak közel 40 százaléka fordított 100 (form) malom "mmm

forinton felüli összeget könyvre, míg a háztartások megoszlása.

könyvet vásárló paraszti háztartásoknak (Slázalék)

csak kb. egytizede költött ekkora össze—

get könyvbeszerzésre mágiát—392: %%:2 Tf:; 213 ;;m

A megfigyelt háztartások nagyobb része 26-— 50 ,, 1135 5,7 1997 24—2 rendelkezik könyvvel, mint amennyien 153333; 111: 1312 313 ági; 13;

egy vizsgált évben könyvet vásároltak, 500-nál több ao o,1 5,0 o,4

minthogy egyes háztartások nem minden Ömmn MM MM MM MM

évben vásárolnak könyvet.

Legnagyobb könyvállománnyal 1958-ban

—- a vásárláshoz hasonlóan —— a szellemi

foglalkozásúak rendelkeznek és legkeve—

sebbel a paraszti háztartások, illetőleg az utóbbiak között nagyobb arányban vannak

olyanok, amelyeknek egyáltalán nincsenek saját könyveik.

3. tábla A háztartások megoszlása

:; könyvállomány nagysága szerint 1958-ban (százalék)

5 __ ln?-

' 1— 0 1 l

A háztartás $$$ 00 több Össze-

jellege ve —— sen

könyvvel rendelkezik

Munkás-,

alkalmazotti 15,7 48,1 15,6 20,6 100,0 Ebből:

munkás ... 21,6 56,6 11,5 10,3 100,0 értelmiségi-

tisztviselő ... 6,S 33,2 21,3 38,7 100,0 Paraszti ... 36,6 59,0 2,8 1,6 100,0

A könyvvásárlás az egy főre jutó jövedelem nagysága szerint

A háztartások könyvvásárlásának nagy- ságát meghatározó tényezők közül a tár—

sadalmi hovatartozás mellett igen fontos

szerepe van a jövedelem nagyságának. Igy

például a munkás—alkalmazotti háztartá-

soknál az egy főre jutó jövedelem emel—

kedésénél ugrásszerűen egyre magasabb

mind az egy főre, mind az egy háztartásra jutó könyvvásárlás összege.

4. tábla A munkás—alkalmazotti háztartások

könyvvásárlása az egy főre jutó jövedelem nagysága szerint.

Egy ház—

Egy főre tartásra Egy főre jutó havi

jövedelem (forint) iutó könyvvásár-lás

1958-ban (forint)

-— 400 ... , 3 17 501 — 600 ... . ... 12 49

701— 800 . . . 19 67

901 — 1000 . 24 74

1101 — 1200 . 52 127

1401 -— 1600 . 67 139

1600 —- ... 132 236

" A terjedelem korlátozása céljából ebben és a következő táblákban csak minden második jövedelmi kategóriát tüntettünk fel.

A jövedelem emelkedésével a munkás—

alkalmazotti háztartások közül az értelmi-

ségi—tisztviselő háztartások vásárlása na—

gyobb mértékben emelkedik, mint a mun—

kásoké és e két réteg vásárlása közötti különbség a jövedelem' emelkedésével egyre nagyobb mértékű.

_delmű munkás—alkalmazotti

5. tábla A különböző nagyságú jövedelemmel rendelkező munkás és értelmiségi—tisztviselő

háztartások könyvvásárlása Egy háztartásra jutó

könyvvásárlás Az értelmi—

ségi tiszt- viselőáház—

tart sok Egy főre jutó * az értelmi- vásárlása a havi jövedelem a munkás- ségi tiszt- munkás_

(forint) viselő háztartások

vásárlásá-

háztartásoknál nagggy-

1958-ban (forint)

— 600 . . . 33 63 191

601— 800 . . . 50 104 208

801 — 1000 . 66 138 209

1001—1200 . . . 65 195 300

1201 —- ... 82 268 327

A jövedelem nagysága a paraszti ház—

tartásoknál is jelentős hatással van a

könyvvásárlás alakulására, de a paraszti háztartások közül a magasabb jövedel-

műek vásárlása még az alacsonyabb jöve—

háztartások

vásárlásánál is lényegesen kevesebb.

Az egyénileg gazdálkodó paraszti háztartások könyvvásárlása a jövedelem nagysága szerint

1958-ban

Egy főre jutó Egy háztartásra jutó évi nettó jövedelem könyvvásárlás

(forint) (forint)

— 4 000 4

5 001—6 000 8

7 001—8 000 9

10 001— 16

A különböző nagyságú jövedelemmel rendelkezők könyvvásárlása tekintetében is jelentős mértékű a szóródás; mind a

kisebb, mind a nagyobb jövedelműek kö-

zött vannak olyanok, akik egyáltalán nem

vásároltak könyvet, és a könyvet vásárlók

is erősen eltérnek aszerint, hogy mek- kora összeget fordítottak könyvek beszer- zésére. Természetesen a magasabb jöve——

delműek közül többen vásároltak könyvet, mint az alacsonyabb jövedelműek között.

Igy például a havi 600 forintnál kevesebb,

egy főre számított jövedelemmel rendel-

kező munkás—alkalmazotti háztartások 53 százaléka, míg az 1200 forintnál magasabb jövedelműek 66 százaléka vásárolt köny- vet 1958-ban és míg az előbbiek közül a könyvet vásárlóknak csak 23 százaléka vásárolt 100 forint értékhatár felett, addig az utóbbiak 53 százaléka fordított 100 fo—

rintnál nagyobb összeget könyvek beszer-

zésére. Ugyanígy a paraszti háztartások

közül az alacsonyjövedelműek 16 száza-

léka, a magas jövedelműeknek pedig 31

százaléka vásárolt könyvet és ez utóbbiak

közül jóval többen fordítottak jelentősebb

összeget könyvek beszerzésére, mint az

alacsonyabb jövedelemmel rendelkező könyvet vásárló háztartások közül.

A könyvvásárlás a. háztartások létszáma szerint

A háztartások könnyvvásárlását a ház—

tartások nagysága (létszáma) is befolyá—

solja. A munkás-alkalmazotti háztartások- nál azonos nagyságú egy főre számított jö—

vedelem mellett a nagyobblétszámú ház—

tartások egy főre és egy háztartásra szá—

mítva is lényegesen nagyobb összeget for—

dítanak könyvbeszerzésre, mint a kisebb létszámú háztartások, de a népesebb ház- tartások a jövedelem nagyságától függet—

lenül is több könyvet vásárolnak, feltehe—

tően azért, mert e háztartásokban nagyobb

számban vannak fiatalabb korosztályok—

hoz tartozó, magasabb iskolai végzettség—

gel rendelkező családtagok, akik az átla—

gosnál többet olvasnak, és így több könyvet vásárolnak, továbbá a gyermekek

gyakran kapnak ajándékként könyvet. !

— 6. tábla

A !munkás-alkalmazotti háztartások könyvvásárlása 1958-ban a háztartások taglétszáma és a jövedelem nagysága szerint

Egy főre jutó havi jövedelem

3333ng 600 forint- 600—800 som—1000 woo—1zoo 1200 forint Átlagosan

nál keve— nál több

sebb

forint

Az egy főre jutó könyvvásárlás (forint)

2 tagú ... . 8 16 22 44 23

3 ,, ... 10 12 22 39 68 25

4 ,, ... 9 18 33 74 110 25

Az egy háztartásra jutó könyvvásár—lás (forint)

2 tagú ... . 16 32 44 88 46

3 ,, ... 30 35 65 117 206 75

4 ,, ... 36 74 133 297 441 100

Ezek az összefüggések — bár kisebb A nagyobb létszám az esetek túlnyomó

mértékben — a paraszti háztartásoknál is

fennállnak.

Általában a létszám növekedésével mind a munkás—alkalmazotti, mind a pa—

raszti háztartásoknál egyre több a köny—

vet vásárló háztartások aránya, és a vásár—

lók közül egyre több az olyan háztartások

aránya, amelyek számottevőbb összeget fordítottak könyvek beszerzésére.

7. tábla A munkás-alkalmazotti és paraszti háztartások

könyvvásár-lása taglétszám szerint A könyvet vásárló munkás— munkás—

álkal- paraszti alkal- paraszti mazotti mazotti

133333? háztartások

közül 50 forint—

háztartások nál nagyobb 3? osszes meg- összegért köny-

flgyelt háztar- vet vásárlók tás százalékában aránya

(százalék)

2 tagú ... 45,6 10,1 54,2 15,0

3 ,, ... 58,2 24,7 öö,!) 30,6 4 ,, ... 65,5 26,6 59,4 20,1 5 és több tagú . 71,7 28,3 60,1 8,8

többségében a gyermekek számával kap-

csolatos. A gyermekkel rendelkező háztar-

tások azonos jövedelemből egy főre és egy háztartásra számítva is többet fordítanak

könyvre, mint a gyermektelen háztartá—

sok, és az előbbiek —— bár egy főre jutó

átlagos jövedelmük kevesebb, mint a gyermektelen háztartásoké — átlagosan is nagyobb összeget fordítanak könyvvá—

sárlásra.

8. tábla Az egy háztartásra jutó könyvvásárlás a gyermekes és gyermektelen háztartásokmil

a jövedelem nagysága szerint

Az egy háztartásra jutó könyvvásárlás a

Egy főre jutó havi gyermek-

jövedelem (forint) gyerm9kes telen

háztartásoknál 1958—ban (forint)

—— 600 ... 47 6

601 —— 800 ... 81 20

801 —— 1000 ... 120 37 1001—1200 ... 194 48 1201 —— ... 269 129

Átlagosan 97 64

Az ismertetett adatokból megállapit- ható, hogy a könyveladásnak az utóbbi

években bekövetkezett ugrásszerű emel—

kedése ellenére még számottevő rétegek

egyáltalán nem, vagy csak kevés összeget fordítottak könyvvásárlásra. Különösen

alacsony színvonalú még a paraszti réte—

gek vásárlása, bár meg kell jegyezni, hogy a múlthoz képest — amikor a könyv szinte ismeretlen volt a falvak lakói szá- mára -— az is jelentős eredménynek te- kinthető, hogy a vizsgált évben a paraszti

háztartásoknak már mintegy negyede vá—

sárolt könyvet és mintegy kétharmada

rendelkezett saját könyvállománnyal. A következő években a kulturális élet vár- ható fejlődése és az anyagi szinvonal to—

vábbi tervezett javítása bizonyára azt

eredményezi, hogy újabb olyan rétegek

kapcsolódnak be a könyvet vásárlók ma

már milliós tömegei közé, akik még ez ideig nem vásároltak. E folyamatot elő- segíti a magasabb iskolák tanulólétszámá—

nak növekedése, a népesség további vár- ható átrétegeződése, amelynek során a munkás-alkalmazotti népesség aránya to- vább emelkedik a paraszti népesség rová—

sára; a mezőgazdaság szocialista átszerve—

zésével új foglalkozások alakulnak ki, bi—

zonyos tekintetben megváltozik a paraszt—

ság életfelfogása, életmódja stb. Ezzel számol a második ötéves terv könyvfor—

galomra vonatkozó része, amely szerint a tervidőszak folyamán a könyveladás to—

vábbra is jelentős mértékben emelkedik.

A műszaki színvonal mérése*

DR. KOZMUTZA PÁL

A Magyar Szocialista Munkáspárt VII.

kongresszusának irányelvei szerint a má-

sodik ötéves terv legfontosabb célkitűzése a szocializmus alapjainak lerakása. E nagyszabású feladat megoldásában döntő szerepe van a termelőerők fejlődésének, a műszaki színvonal fejlesztésének. Az öt—

éves terv irányelvei éppen ezért vala- mennyi iparágnál előírják az új technika és a korszerű technológia alkalmazását.

A műszaki fejlesztéssel kapcsolatos fel—

adatok, a tervek végrehajtásának ellen—

őrzése, a fejlesztés tartalékainak feltárása, az elért eredmények reális értékelése megköveteli a műszaki színvonal mérése,

a vállalatok, iparágak és nem utolsó sor-

ban az országok közötti összehasonlítások

módszereinek kidolgozását, illetve tökéle—

tesítését. A Központi Statisztikai Hivatal már az elmúlt években is foglalkozott a műszaki szinvonal vizsgálatával. Az el—

lenőrzés azonban elsősorban a műszaki fejlesztési feladatok teljesítésére terjedt ki. A második ötéves tervben előttünk

álló feladatok végrehajtásának ellenőrzése

céljából a Központi Statisztikai Hivatal tervbe vette a műszaki színvonal részle—

tesebb megfigyelését.1

A Központi Statisztikai Hivatal úgy

találta akkor, ahhoz, hogy a műszaki

színvonalról megfelelő rendszerben kap—

jon képet, statisztikailag vizsgálni kell:

* Kivonatos részlet a szerző kandidátusi érte- kezésébői.

* Román Zoltán: A műszaki színvonal sta—

tisztikai megfigyelésének feladatai. Ipari és Építőipari Statisztikai Értesítő. 1960. évi 3. sz.

65—71. old.

5 Statisztikai Szemle

a) a gyártmányok korszerűségét, minő—

ségét,

b) a termelékenység, az önköltség szín- vonalát,

c) azokat a technikai feltételeket és el—

járásokat, amelyek között a termelés fo—

lyik.

A műszaki színvonal megállapítása szá—- mos feladat megoldását teszi szükségessé, ugyanis nem alakultak még ki sem nép—

gazdasági, sem ipari szinten azok a mu—

tatószámok, amelyekkel a műszaki szín—

vonal megbízhatóan vagy megközelítő pontossággal mérhető volna. Minthogy a Központi Statisztikai Hivatal a műszaki színvonal statisztikai megfigyelésének

főbb elveit és általános szempontjait már rögzítette, időszerűvé vált, hogy a mű—

szaki és gazdasági szakemberek kidolgoz—

zák arra vonatkozó konkrét javaslataikat, hogy miképpen lehetne az egyes ipar—

ágakban a legmegbizhatóbban a műszaki színvonalat mérni.

A következőkben a műszaki színvonal mérésére alkalmas mutatószámokat olyan

formában kivánom ismertetni, hogy elő—-

ször bizonyos általános problémákat vetek fel, majd pedig a textiliparra, ezen belül pedig a gyapjúiparra vonatkozóan olyan

konkrét mutatószámokra teszek javasla—

tot, amelyek véleményem szerint alkal- masak a műszaki színvonal mérésére.

Nem kívánok e cikk keretében a műszaki intézkedések végrehajtásának ellenőrzésé—

vel foglalkozni, minthogy ez a probléma

eléggé ismeretes, és az elmúlt évek során

ezzel kapcsolatban számos cikk jelent meg a közgazdasági sajtóban.