STATISZTIKAI ELEMZÉSEK
A LAKOSSÁG JÓVEDELME
ÉS FOGYASZTÁSA ALAKULÁSÁNAK TENDENCIÁI
DR. ZAFIR MIHÁLY
A lakosság jövedelmének és fogyasztásának a tervgazdálkodás 30 éve során' kialakult folyamatai következtében — amelyekről előző tanulmc'snyunk1 adott át- tekintést — az 1970—es évek közepén társadalmunk magasabb színvonalon él, 'a jövedelmek rétegeloszlásót és szóródását tekintve homogénebb, mint megelőzően
bármikor volt.
Az elért fogyasztási szint a lakosság nagy többsége részére gyakorlatilag az alapvető szükségletek kielégítését jelenti, alapvető szükségleten a biológiailag és gasztronómiailag kielégítő táplálkozást. a fiziológiailag szükséges, a —— nem túlzott
—- divatigényt is kielégítő ruházkodást, szerény lakásellátást. (: szükséglet szerinti fűtést és energiaellátást, a szükséglet szerinti - bár színvonalában sok tekintetben még nem megfelelő — egészségügyi ellátást. az alap— és középfokú oktatást értve.
Az utóbbi évtizedben a lakosság igen jelentős hányada már alapvető szükségletein felüli. differenciáltabb igényeit elégíti ki. Ezzel szemben a lakosság kis részénél még jelenleg is nehézségekkel jár. vagy nem kerülhet sor az alapvető szükségletek kielé—
gítésére. '
Az 1970—es évek közepén általánossá vált minőségileg új helyzet új problémá—
kat vet fel. és régieket átfogalmaz.
Másként érzékeljük azt a jövedelmet (és azt a jövedelemnövekedést), amelyet alapszükségleteink kielégítésére fordítunk, és másként azt, amely nem alapvetően
létfontosságú termékek, szolgáltatások vásárlásában realizálódik.
Az életszínvonal növekedésével párhuzamosan a fogyasztás minőségi oldala kerül előtérbe. Egyre inkább .mód nyílik arra. hogy a szükségleteket magasabb szinten elégítsük ki; az azonos rendeltetésű termékek közül mindinkább a jobb.
divatosabb és drágább termékeket vásároljuk. Ez a folyamat az életszínvonal—nö—
vekedés bizonyos alulértékelésével jár. Egy egyszerű mosógép, televízió, lemez—
játszó vétele annak idején alkalmasint nagyobb jelentőségű volt. nagyobb fogyasz—
tói élményt jelentett egy-egy háztartás életében -- hiszen előtte azzal egyáltalán nem rendelkezett —. mint amekkora élmény most a régi gép kicserélése. De még a nagyobb értékűre cserélés — például az 1400 forintos mosógép kicserélése 9000 forintos automata mosógépre, régi televízió helyett új. többcsatornás vagy színes tv vásárlása stb. —- örömélménye sincs egyenes arányban az új készülék magasabb árával. A jobb minőségű, drágább élelmiszerek fogyasztására történő folyamatos
5 Dr. Zah'r Mihály: A lakosság jövedelme és fogyasztása az 1947—1976. években. Statisztikai Szem/e.!
1977. évi 10. sz. 949—969. old.
1190 DR. ZAFiR MIHÁLY
áttérést a családok hamar megszokják, ebben realizálódó életszínvonal-emelkedé-
süket csak rövid. átmeneti időn át érzékelik.A tartós fogyasztási cikkek használata kapcsolódó terhekkel jár (növekvő ener- giafogyasztással. javítási költségekkel stb.). Úgyszintén növeli a kiadásokat az egyes tartós fogyasztási cikkek birtoklásából következő életmódváltozás. Például automata mosógép mellett több idő jut szórakozásra, az automobilizmus révén gyak- rabban veszünk igénybe vendéglői étkezést, szálláshelyet stb. Vagyis megnövekedett igények jönnek létre, amelyeknek kielégítése a családi költségvetésben növekvő összegeket igényel.
Felerősödött a környezethatás. Az 1950—es években a jövedelemarányo'k semmi—z vel sem voltak kiegyenlítettebbek, sőt differenciáltabbak voltak, mint ma. Az átlago—
sat jóval felülmúló jövedelmekből származó fogyasztás azonban akkor még nem volt több annál, mint amennyit a jobb. ízletesebb táplálkozás, a háztartási gépek birtoklása és hasonlók felemésztettek. Vagyis rejtve maradt a háztartásokban. Az utóbbi években viszont az átlagosat jelentősen meghaladó jólét már nagyrészt
szemmel látható. a kisjövedelműeiket nyugtalanító tényekben realizálódik.
A három irányú viszonyításból, amelyekkel az egyén. a család a társadalomban elfoglalt helyét méri, az idő múlásával: csökkent a múlthoz, a felszabadulás előtti vagy a háborút közvetlenül követő évekhez viszonyítás jelentősége. A lakosságnak egyre kisebb hányada rendelkezik közvetlen személyes élményekkel ezekről az évekről. Ezáltal nagyobb jelentőséget nyer a másik két viszonyítási irány: a kör- nyezet és az elképzelt jövő. Különösen az ifjú. családalapításra érett korú nemze- déknél a jövő életút és a családalapítás. lakáshoz jutás tervezhetősége, a szemé—
lyiség megvalósításának lehetőségei válnak a társadalomhoz való kötődés legfon- tosabb eszközeivé. Jelenleg éppen ilyen összefüggésben tekintendők kulcskérdésnek a fiatalok lakásproblémái.
Az alapvető szükségletek kielégítése általános emberi normatíva. A kérdés ma már az. hogyan tovább. Mégpedig a kapita—l'rzrnussal szemben a javak igazságo- sabb elosztásának előnyével élve. és két irányban érvényesítve társadalmunk lehe- tőségeit: segíteni. erősíteni a pozitiv folyamatokat és fékezni a negatívokat.
A következőkben először a fogyasztás napjainkban jellemző folyamatait tekin—
tem át abból a szempontból, hogy melyek dinamikusak és melyek nem azok. me—
lyek dinamizmusát lehet kedvezőnek és melyekét kedvezőtlennek tekinteni.
A FOGYASZTÁSI FOLYAMATOK NAPiAlNKBAN
A fogyasztás legdinamikusabb részét a lakosság személygépkocsi-vásárlása és járműveivel kapcsolatos kiadásai — a fenntartási és üzemelési kiadások -— képezik.
1965-ben 1.6, 1975—ben 11,7 milliárd forintot tettek ki (folyó árakon). E kiadások növekedésének üteme négy-ötszöröse az összfogyasztásénak. (Lásd az 1. táblát.)
A lakosság jelenleg évi 70—80 000 személygépkocsit vásárol, és egyelőre az értékesítés növelésének a kereslet oldaláról az olcsóbb márkák tekintetében aligha van korlátja. A jelenlegi vásárlási szint mindenesetre azt jelenti, hogy évente közel
70—80 000 darabbal növekszik a lakosság 1976 végén 620000 darabot kitevő sze-
mélygépkocsi-állománya. és ennek megfelelően nő alkatrész-. üzemanyag— és ja—vítási igénye. ismerve az automobilizmus nyomán a fejlett tőkés országokban csődbe jutott városi közlekedést. a környezetrontást, a levegőszennyezést és egyéb hátrányokat. csak olyan ütemű növekedés engedhető meg, amellyel párhuzamosan a kedvezőtlen hatásokat semlegesíteni képesek vagyunk, és amely mellett anyagi eszközeink, lehetőségeink elegendők a tömegközlekedés egyidejű javítására. Mind—
A LAKOSSÁG JÓVEDELME ÉS FOGYASZTÁSA 1191
ezzel számolva a társadalmi érdeknek — véleményem szerint — nem az ütem gyor—
sítása felelne meg, hanem erőteljes lassítása vagy kifejezett visszafogása.
1. tábla
A személygépkocsi-vésdrlási és iórműfenntartási kiadások
' . Jó m"— - ,. lak s 6
Időszak ggalkfgí- alkaltréusz. $$$; Együtt Ao'ssz; sto?
vasarlós üzemanyag gyasztása
A fogyasztás értéke folyó árakon (millió forint)
1960 . 227 322 158 707 115 484
1965 . 596 707 255 1 558 140 159
1970 . 2 628 1, 241 570 4 439 197 537
1975 . 5 895 4 579 1 210 11 684 288 766
Az egy főre jutó fogyasztás (1968—es árakon) éves növekedési üteme (százalék)
1961—1965 20,ó 16.6 9.5 12.0 3.0
1966—1970 33.0 11,6 11,2 212 5.3
1971—1975 16.9 21,6 15.8 18,1 4.7
1971 . 24,4 20,9 21,2 23.0 5.2
1972 . 9.5 33,3 16,4 17,1 3.3
1973 . 315,0 29.9 1—8.3 312 4.6
1974 . 14,4 17.2 15,9 15.4 6.1
1975*
3.6 8.3 7.6 5.6 4.2
" A szokottnál sokkal kisebb ütemnek nincsen különösebb jelentősége. Személygépkocsibó! a lakos- sóg annyit vásárol. amennyit az adott évben rendelkezésére bocsátanak. az üzemanyag—fogyasztást pedig a benzin órának 1974. szeptemberi 40 százalékos és 1975. augusztusi 18 százalékos emelése mérsékelte.
A jelenlegi fogyasztási szintet szem előtt tartva úgyszintén a növekedési ütem
lassulása lenne célszerű az élelmiszerek, méginkább az élvezeti cikkek esetében.
2. tábla
Élelmiszer-fogyasztás
Cigi? zo"?- Fűsze— A vem A la-
— HÚS; Zsira- többi főzelék— fek; de'gló- Össze- 895959
'dom'k feb dékok Slen— félék. egyeb ta's a'r- sen osszes
tojás hidrót -- élelmi- rése fogyasz-
jelle— mölcs szerek tása
gűek
A fogyasztás értéke folyó árakon (millió forint)
1960 . 18 576 6 248 13 240 5 428 1 035 860 45 387 115 484 1965 . 20 501 6 079 15 688 6 568 1 844 1 370 52 050 140 159 1970 . 28 530 6 489 16 911 10 445 2 189 2 130 66 694 197 537 1975 . 36 898 6 902 119 734 15 287 3 126 3 110 85 057 288 766
Az egy főre jutó fogyasztás (1968-es árakon) éves növekedési üteme (százalék)
1961—1965 1.4 -—0.7 1.7 —-0.4 12.9 8.3 1.5 3.0
1966—1970 3.1 414 1.2 6.5 3.1 4.6 3.2 5,3
1971—1975 3.6 -—0,2 1.2 2,0 512 4.4 2.6 4.7
1971 3.1 —2.0 1.0 0.6 13,8 4,5 2.1 5.2
1972 2.9 —1.0 1.7 —0,2 3.0 25 1.8 3.3
1973 28 -3.1 1.2 7,2 142 6.6 3.0 4.6
1974 52 2.4 2,3 —012 -4,3 4.4 3.0 6.1
1975
4,0 2.9 1.9 2.7
0.4 4.1 3.0 4.2
1 192 DR. ZAFlR MIHÁLY
Az élelmiszerek fogyasztásának éves növekedési üteme az utóbbi években (1972—1975—ben) kereken 3 százalékot tett ki. és a fogyasztás értéke 1975-ben meg—
haladta a 85 milliárd forintot. *
E gyors ütem egyik oldalról abból következett. hogy nőtt a hús—. a tej— és a tojásfogyasztós. Ennek révén jelenleg állatifehe'rje-fogyasztásunk napi mennyisége
közel 50 gramm, hiánya ma már nem jelentős. 70 kilogrammos hús— és halfogyasz- tásunk stabilizálása mellett a tejtermékek fogyasztásának további emelése néhány év alatt minden tekintetben jó fogyasztási szintet eredményezhet.A gyors ütem előidézője másik oldalról az, hogy egyidejűleg nem mérséklődik, hanem növekszik a zsiradékok fogyasztása, és hogy nem csökken kellő ütemben a liszté és a lisztből készült termékeké.
A tejtermékeken kívül a zöldség és gyümölcs azok az élelmiszerek. amelyek fogyasztásának növekedése kívánatos.
3. tábla
Az élelmiszerek egy főre jutó fogyasztásának mennyisége*
(kilogramm)
Hús és szád
h?! TFI' _ , ZSlrfC' Liszt Burgo— főzelék- Év (nyul— tejter- Tojas dékok és rizs nya Cukor félék.
hus mék gyü.
nélkül) mölcs
1960 . . . 49,1 1140 8.9 235 1362 97.6 26.6 139.4
1965 . . . 53,2 97.1 10.4 23.1 1392 84—,3 30,1 129.5 1970 . . . 59,9 109,6 13,7 27,7 1282 75.1 33)5 155,7 1971 . . . ó1.7 111.2 14,3 27.4 128.1 72,1 34,5 154,4 1972 . . . 639 11633 14.4 28.0 126.4 69,1 35.5 154,4 1973 . . . 66.3 112.4 14,7 28.4 124.3 66,5 37.1 1619 _ - 1974 . . . 69.5 118,6 15.0 28.7l 123,8 66,4 37,7 1603
1975 . . . 70,7 126.6 15,2 29.1 1222 66,8 39,4 1592
1976 . . . 70.0 1362 16,1 29.1 119.7 64.3 31 .6 156,1
' A statisztika —- a nemzetközi gyakorlattal összhangban — elfogyasztottnak tekinti a megvásárolt teljes mennyiséget (a fogyasztás részét képező vásárolt fogyasztás keretében). Valójában a megvásárolt kenyérből a lakosság valamennyit takarmányozásra használ. illetve hulladékként megsemmisít. a megvá- sárolt cukor egy részét pálinkáfőzésre vagy borjavitásra használja fel. és a vásárolt zöldséget és gyümölcsöt sem fogyasztja el — romlandósa'ga miatt - maradéktalanul.
Az élvezeti cikkek közül az italok fogyasztásában bizonyos átcsoportosulás ta—
pasztalható: gyors ütemben növekszik fogyasztásunk alkoholmentes italokból, kávé- bó-l. ezeknél relative lassabban alkoholtartalmú italokból. Jelenleg már a kávéfo- gyasztás mennyisége is kezd gondot okozni, és az átcsoportosulás ellenére is 1976—
ban az italfógyasztás'nak még mindig 78—80 százaléka volt alkoholtartalmú. ugyan- akkor az alkoholmentes italok, a kávé és a tea fogyasztása együttesen az összes italfogyasztásnak csak 20—22 százalékát teszi ki. Az alkoholtartalmú italokból 1965 és 1976 között mintegy 80 százalékkal nőtt az egy főre jutó fogyasztás. és hogy a fogyasztás növekedése nem volt nagyobbarányú, az az§1970-es években végre-
hajtott áremelések eredménye.
A dohányárukat illetően annyiban kedvezőbb a helyzet, hogy az 1970-es évek- ben alig volt mennyiségi növekedés. Megelőzően, az 1960-as években a mennyiségi növekedés dominált. A dohányfogyasztós az 1960. évi egy főre jutó 1.75 kilogramm- ról 1970—ig 224 kilogrammra nőtt, azóta lényegében alig változott, és 1975-ben 228 kilogramm volt.
A LAKOSSÁG JUVEDELME es FOGYASZTASA 1193
Az 1970-es években a fogyasztás volumenének növekedését a fogyasztásnak a filteres és a drágább minőségű cigarettákra való folyamatos áttolódása idézte elő. A mennyiségi növekedést csak az 1973 eleji 25 százalékos áremelés állította meg: a dohányfogyasztás az 1972. évi 2,34 kilogrammról 1973-ban 217 kilogrammra esett vissza. Az adatok azonban azt mutatják, hogy az áremelés hatása csak át—
meneti.
4. tábla
Az élvezeti cikkek fogyasztása
Alk h l- ' Alk h l- A lakossá
Időszak tartalmú DÉÉSEY. Kávé, tea meat; Összesen összes g
italok l italok fogyasztása
A fogyasztás értéke folyó árakon (millió forint)
1960 . . . . 9 992 2 006 755 393 13 146 115 484
1965 . . . . 12 795 2 775 1 §55 590 17 715 140 159
1970 . . . . 19 822 4 092 2 942 1 071 27 927 197 537
1975 . . . . 30 118 6 280 4 623 2 777 l 43 798 288 766
Az egy főre jutó fogyasztás
(1968-es árakon) éves növekedési üteme (százalék)
1961—1965 . . 2.4 2.7 21,3 83) 3.7 3.0
1966—1970 . . 6.9 7.7 132 8.6 7,7 5,3
1971 —1 975 . . 3.2 38 6.6 17.4 4.3 4.7
1971 . . . . 6.2 6.9 10.0 23,4 7.3 5,2
1972 . . . . —O.1 6.5 7.0 12,8 22 3.3
1973 . . . . —0.6 —-7,7 3,4 20',8 —O.2 4.6
1974 . . . . 2.8 8,1 3.9 17,1 4.5 6.1
1975 . . . . 7,8 69 9.0 132 8,0 4.2
1976* . . . . 6.0 O,6
10,3 19,7 6.6 1.3
' Előzetes adatok.
A fogyasztást a kívánatos fejlődési ütem szempontjából olyan főbb csoportok szerint rendszerezni, amelyek a statisztikai vizsgálatokban szokásosak, leegyszerű—
sitésnek tekinthető. Jóllehet az élelmiszerek tekintetében átlagosan az eddiginél lassabb növekedési ütem kívánatos, vannak közöttük olyanok — főzelékek, gyü- mölcsök. ételkonzervek. mélyhűtött áruk stb. —. amelyeknél az ütem gyorsítására kellene törekedni. Vagy például az egészségügyi és testápolási kiadások kivánatos, gyors növekedési üteme ellenére a gyógyszerfogyasztás kiemelkedő növekedési üteme nem tekintendő olyannak, amire a jövőben is törekedni kellene. Mindezek ellenére a főbb csoportokra vonatkozó adatok alapján végzett elemzések is adnak
nagyságrendi tájékoztatást.
Eddig olyan csoportokról volt szó, amelyeknek növekedési ütemét összességé—
ben mérsékelni, visszafogni kellene. ilyenek a személygépkocsi—vásárlás és járulé- kai, az alkoholtartalmú italok. a dohányáruk, a kávé fogyasztása, az élelmiszer—fo—
gyasztás, amelyek együttesen kereken felét teszik ki a lakosság összes fogyasztá—
sának. Másik fele olyan iparcikkekből és szolgáltatásokból tevődik össze. amelyek- nek nagy részénél gyorsabb fogyasztásnövekedési ütem lenne kívánatos. Ismét csak többnyire és átlagosan, de nem valamennyi e csoportba tartozó termék és szolgáltatás esetében.
Az iparcikkek nagyobb csoportjai közül a közelmúlt évek fogyasztásnövekedését
tekintve a tartós fogyasztási cikkek és a ruházat esetében kedvezőtlenek a tapasz-
talatok. Forgalmuk igen vontatottan növekszik.
1 194 DR. ZAFlR MiHALY
5. tábla
A fogyasztási struktúra alakulása
(egy főre jut, 1968-as árakon)
Afogvmztós 01 1965— 1970— Afogyasztás fogy/SW
M " 1970. 1975. növekedésének tás 1955. ' 1970. 1 1975.
M . évek közötti összetétele
egnevezes évben növekedés (százalék)
. 1965— 1970—
fonnt 1970 1975 1975
A kívánatosnál nagyobb növekedési ütemű csoportok Személygépkocsi-vásárlás. jármű—
javc'tás, üzemanyag, alkatrész . 161 420 967 259 547 6 11 4
Alkoholtartalmú italok . . . . 1 351 1 888 2 207 5137 319 13 7 9
Dohányáruk . . . 274 396 477 122 81 3 2 2
Kávé. tea . . . 156 290 399 134 109 3 2 2
Élelmiszerek . . . 5 414 6 340 7 205 926 865 22 18 31 A kívánatos, illetve a kívánatosnál kisebb növekedési
ütemű csoportok
Alkoholmentes italok . . . . 62 94 209 32 115 1 2 1
Ruházkodási cikkek . . . . . 1 574 2 051 2 381 477 330 11 7 10
Ruhózkodási szolgáltatások . . 140 108 71 -—32 —-37 —1 —-1 0
Lakásszolgáltatás . . . . . . 522 642 823 120 181 3 4 4
Fűtés, háztartási energia . . . 499 674 890 175 216 ,4 5 4
Tartós fogyasztási cikkek (sze-
mélygépkocsi nélkül) . . . . 595 1 041 1 244 446 2031 10 4 5 Háztartás:
Termékek* . . . . . . . . 449 659 1028 210 369 4 8 4
Szolgáltatások . . 127 170 191 42 21 1 0 1
Egészségügy. testápolás, oktatás, kultúra, sport, üdülés;
Termékek*. . . 5155 756 1 248 201 492 5 10 5
Vásárolt szolgáltatások . . . 390 535 720 145 185 3 4 3
ingyenes szolgáltatások . . 1 204 1 462 1 866 258 4014 6 9 8 Személy— és teherszállítás, hírköz-
lési szolgáltatások.. . . . 488 557 718 69 161 2 3 3
Egyéb:
Termékek* . . . 60 98 127 3181 29 1 1 1
Szolgáltatások . . . . . . 334 V 444 644 110 200 3 4- 3
Mindösszesen 14 355
18 625 23 415 4 269 4 790
100 100 100 ' Tartós fogyasztási cikkek nélkül.
A tartós fogyasztási cikkek vásárlása — személygépkocsi nélkül számítva — összességében sokkal kevésbé nőtt, minta globális fogyasztás. 1970 óta csu- pán két olyan év volt (1971 és 1974). amikor fogyasztásuk volumene jelentősen.
6—8 százalékkal emelkedett. 1971—ben még az az 1960-as évek végén kialakult általá-
nos vásárlási tendencia folytatódott, amelyet a jövedelemnövekedés akkori gyors üteme táplált. Ekkor a tartós fogyasztási cikkek többségének forgalma nőtt. Ez- után azonban több tényező egyaránt az előző évek rohamos iorgalomnövekedésitendenciája ellen hatott:
— egyes cikkekből (rádió, televizió, mosógép, hűtőszekrény stb.) a háztartások ellátott- ságának elért szintje mérsékli a keresletet;
— ugyanakkor számos háztartásnál a már aktuálissá váló cserét gátolja, hogy a mi—
nőségi cserére alkalmas készülékek kínálata nem megfelelő, áruk magas;
—- a jövedelemnövekedés korábbinál kise—bb üteme is mérséklő tényező volt.
A LAKOSSÁG JÓVEDELME ES FOGYASZTÁSA 1195
1974-ben a tartós fogyasztási cikkek fogyasztása ismét fellendült, de ez csak néhány cikk forgalma megélénkülésének a következménye. A lakosság több rádiót és televíziót vásárolt — a vólasztékbővülés következtében —-, és ismét jobban hozzá lehetett jutni gázkészülékekhez. Jelentősen növelte ez évben a forgalmat az is, hogy a lakosság. miután a bútorok 1975. január 1-i áremeléséről jóval korábban értesült, kiemelkedően sok bútort vásárolt.
1974—ben és 1975-ben mérsékelte a forgalmat, hogy a lakosság sokkal keve—
sebb olajkályhát vásárolhatott. mint a megelőző években (1970—1973-ban évente 333 000, 1974-ben 179 000. 1975—ben 68000 darabot).
1976—ban a tartós cikkek fogyasztása — személygépkocsi nélkül számítva — lé- nyegében az 1975. évi szinten maradt.
6. tábla
A tartós fogyasztási cikkek vásárlása
Háztar— K , Tartós A
tási erek- Tartós Óra. , , Sze- fogyasz- kő'
ld" k . gépek par. kultu- ékszer. Ossze— mély- tási kossag
osza Butorok és ké' motar— rális nemes— sen gép- cikkek osszes szülé— kerek- cikkek fém kocsi össze- fogj/05!—
kek par sen tusa
A fogyasztás értéke folyó árakon (millió forint)
1960 . . . . . . . . 1960 763 726 1 717 354 4 520 227 4 747 115 484 1965 . . . . . . . . 2487 1512 472 1216 382 6 069 596 6 665 140 159 1970 . . . . . . . . 3898 2938 949 I 2324 * 752 10 861 26.28 13 489 197 537 1975 . . . . . . . . 6860 3325 I 967 3001 1509 15 662 l 5895 21 557 288 766
Az egy főre jutó fogyasztás (1968—05 árakon) éves növekedési üteme (százalék)
1961—1965 . . . . . . 4.0 14.5 —5,9l 10,7 2.3 5.9 20.6 6.8 3.0 1966—1970 . . . . . . 5.7 15,5 16.5[ 16,9 15,7 11,8 33.0 14.13 5.3 1971—1975 . . . . . . 6.5 1,3 —1,8 ! 3.8 2,7 3.6 169 6.9 4.7
1971 . . . . . . . . 6,7 7.2 6.5 4.5 6.3 6.3 24,4 9,8 5.2
1972 . . . . . . . . 5.9 1,7 ——11,5 —9,8 12,7 0.2 9.5 22 3.3 1973 . . . . . . . . 4.8 3.1 4,9 —-2,8 —3—,9 2.1 3'5.0 9.7 4.6 1974 . . . . . . . . 14.45 0.8 —ó,6 16.1 —O.6 8.2 14,4 10.0 6.1 1975 . . . . . . . . 0,8 ——5.8 —1,1 13,5 —0,3 1,5 3.6 2.1 4.2 1976 . . . . . . . . —3,6 4,3 5.8 3.4 5,3 0,7 —8,3 ——1,8 1.3
Legfontosabb tanulság, hogy a tartós fogyasztási cikkek ma már nem növelik automatikusan a forgalmat. A gyártmányfejlesztés, a lakosság jövedelmi skálájá—
hoz illeszkedő áruválaszték, a megfelelő áruellátási kultúra a további növekedés
előfeltételei.
A ruházkodási cikkek fogyasztásával foglalkozva, a növekedés hosszabb távú jellemzőjével kapcsolatban már idézett tanulmányomban megállapítottam. hogy amikor a jövedelem növekedésének üteme mérséklődik, akkor a ruházati fogyasz—
tás növekedése minimálisra csökken, amikor pedig az összfogyasztás növekedési üteme nő, ezt a növekedést a ruházati fogyasztás növekedése csupán mérsékelten követi. Ennek magyarázatát a következőkben látom.
A lakosság kiadásainak igen nagy hányada, szükséghelyzetektől eltekintve, gyakorlatilag meghatározottnak. fixnek tekinthető. Az élelmiszerek nagy része, a villany— és gázfogyasztás, a lakbér és számos egyéb termék és szolgáltatás. ame—
lyek a mindennapi élethez kötődnek, alapszükségleteket elégítenek ki, vagy nagyon
1 196 DR. ZAFiR MIHÁLY
szorosan kapcsolódnak az igen lassan változó fogyasztási szokásokhoz. E kiadások ' mérséklését erőteljesen és naponta érzékelné a fogyasztó, éppen ezért a már ki—
alakult fogyasztási szintről nem szívesen mond le. Ugyanígy a jövedelem megta—
karítási hányadáról sem mond le, mivel ez távlati fogyasztási célkitűzéseit érintené.
A részletfizetéseket, hiteltörlesztéseket és hasonlókat pedig mindenképpen teljesi—
tenie kell. Mindemellett napirendre kerülnek olyan többletkiadások (példáuljavit—
tatások), amelyeket nem lehet elodázni.
Fentiektől eltérők a ruházati fogyasztás sajátosságai. A fogyasztó ugyanis —- lévén ruhatára — anélkül mérsékelheti vásárlásait, hogy ennek hatásait rövid távon érzékelné. Ezért a jövedelemnövekedés átmeneti mérséklődési időszakaiban a lakosság kisebb mértékben növeli ruházati vásárlásait vagy éppen kevesebbet vá—
sárol. Ez történt 1976—ban is.
Magyarázatra szorul viszont, hogy vajon miért nem nő ugrásszerűen a ruhá-
zati fogyasztás akkor. amikor ismét gyorsabb ütemre vált a jövedelem növekedése.Ennek okát feltehetőleg a kínálat hiányosságaiban kell keresni. Úgy gondolom, hogy a kínálatban nem szerepelnek megfelelő súllyal a szabadidő eltöltésével. a hétvégi és az otthoni munkával, az otthoni tartózkodással, pihenéssel kapcsolatos termékek. Ezt látszik bizonyitani az is, hogy a latens importban jórészt ilyen jel—
legű cikkek szerepelnek.
Az iparcikkek nagy csoportját képezik az ún. egyéb iparcikkek, azaz a ház—
tartósak felszerelési tárgyai, a háztartási fogyóeszközök, az egészségügyi, testá-
polási cikkek, a sport— és játékszerek, az utazással, kempingezéssel kapcsolatos cikkek, a könyvek és a kulturális szükségleteket kielégítő más termékek. Vagyis a kellemes családi otthont, a személyiség gazdagabb kibontakozását, az egészséget, a testi ápo—ltságot szolgáló java'k széles köre. E cikkek fogyasztása dinamikusan nö—vekszi-k.
7. tábla
Az ún. egyéb iparcikkek fogyasztása
Könyv,
Fogyó- ú- -
, jsag, .
Ha'ztar- Ede: anya- fest,—_ Spmt- - iro/25.39 ,, tási és "yek,es gok', OPOIC'S' Gyógy- szer, Egyeb Ussze- összes
ldoszak lakás- mas moso— és koz- szerek játék terme- sen'
_ , . _ . . " . fogyasz-
textiliak felsze es tisz metikai foto- kek t'
relések tító- cikkek cikk cso
szerek stb. *
A fogyasztás értéke folyó árakon (millió forint)
1960 . . . 1982 ! 1092 * 1456 521, 1323 1822 417 8 613 115 484 1965 . . . 1698 1281 1771 764 21310 2623 613 10 880 140159 1970 . . . 2775 * 21215 ! 2406 1110 3410l 3563 1202 16 591 197 537 1975 . . . . . . . . 4180 4121 4962 2266 5567 6649 1996 29 741 288 766
Az egy főre jutó fogyasztás (1968-es árakon) éves növekedési üteme (százalék)
1961—1965 . . . . . . —3.0 3.2 3.5 7,6 9.6 7.2 7.7 4.7 3,0
1966—1970 . . . . . . 9,7 7.4 6.8 8.5 9.5 3.1 10.1 7.3 5.3
1971—1975 . . . 5.7 9.0 13.1 152 9.9 9.6 5.3 9,7 4.7
1971 . . . 2.3 15.3 12.3 18.7 7.3 13.2 12.1 10.6 52
1972 . . . 3.3 4.8 19,5 1_6,9 5.1 7.5 10,2 8.6 3.3
1973 . . . . . . . . 8.2 4.8 3,7 13.7 12.5 6.6 5,8 7.9 4,6
1974 . . . . . . . . 15.2 165 22,0 22.9 12.6 132 5.6 15,5 6,1
1975 . . . . . . . . O,4 4.2 8,8 l 49 12.0 7.8 ---6.1 6.2 4.2
' Járműolkatrészek és üzemanyagok nélkül.
A LAKÓSSÁG JUVEDELME és FOGYASZTÁSA 1197
A gyors növekedés akkor is igaz, ha tisztán látjuk, hogy az egyéb iparcikkek fogyasztásának növekedési üteme nem mérhető a más területeken érvényesülő pon—
tossággal. (A háztartási felszereléseknek. a mosó- és tisztítószereknek, a testápolási, kozmetikai és más cikkeknek egyre újabb és újabb változatai kerülnek forgalomba.
Ez mind árváltozásaiknavk. mind pedig volumenük alakulásának mérését bizonytalan—
ná teszi.)
Az ún. egyéb iparcikkek dinamizmusának fenntartása, illetve növelése az egész—
séges struktúrájú fogyasztás kialakulásának egyik legfontosabb követelménye és egyben a volumennövekedésnek is kulcskérdése. (Természetesen a továbbiakban — a fejlettség majdan elérendő új szintjein — ezek egy részét is szükség szerint újra kell minősíteni a kívánatos növekedési ütem szempontjából.)
8. tábla
Az iparcikkfogyasztás
(a személygépkocsi-vósáxrlás. valamint a járműaikatrész- és üzemanyag—vásárlás nélkül)
RUhÓZ' Fűtés, ház- Tartós - A lak s a'
Időszak k9dÓ5i tartási fogyasztási iparÉngÉÉk" Összesen ösgess g
Cikkek energia cikkek' fogyasztása
A fogyasztás értéke folyó árakon (millió forint)
1960 . . . . . . . . . 15 445 3402 4 520 8 613 31 980 115 484
1965 . . . . . . . . . 16 571 4530 6 069 10 880 38 050 140 159 1970 . . . . . . . . . 22198 6391 10 861 16 591 56 041 197 537 1975 . . . . . . . . . 30 370 9144 15 662 29 741 84 917 288 766
Az egy főre jutó fogyasztás (1968—as ára kon) éves növekedési üteme (százalék)
1961—1965 . . . . . . . 1.2 5,4 5,9 4.7 3.5 3.0
1966—1970 . . . . . . . 5.4 6.2 11.8 7.3 7.1 5,3
1971 —1 975 . . . . . . . 350 5.7 3.6 9.7 5.7 4.7
1971 . . . . . . . . . 2.3 3.5 6.3 106 5.6 5.2
1972 . . . . . . . . . 0.9 7.0 0.2 8.6 ' 4.1 3.3
1973 . . . . . . . . . 4,4 11,2 2.1 7,9 5.9 4.6
1974 . . . . . . . . . 6,1 2.5 8.2 15,5 92 6,1
1975 . . . . . . . . .
1,5 4,5
1.5 6.2
3.5 4.2
* Személygépkocsi-vásárlás nélkül.
" Jórműalkatrész— és üzemanyag—vásárlás nélkül.
A szolgáltatásokat gyakran említik a lakossági fogyasztás növekedésének összetevői között, mint olyanokat, amelyek — fejlett gazdaságban —- elsőrendűen meghatározzák azt. Ez egyben azt is jelentené, hogy fogyasztásuk növekedési üteme alaposan megelőzi az összfogyasztásét. Nálunk eddig a szolgáltatások nem tettek
szert ilyen fontosságra.
Valóban vannak kiemelkedően gyors ütemben növekvő szolgáltatások. Ilye- nek például a lakáskarbantartással kapcsolatosak vagy azok a javító szolgáltatá—
sok, amelyek a tartós fogyasztási cikkek gyorsan bővülő állományához kapcsolód- nak. Mégis a szolgáltatások összességének növekedési üteme nem tér el számotte- vően az össztogyasztásétól és még kevésbé, ha alakulásukat a személygépkocsival kapcsolatos szolgáltatások nélkül vizsgáljuk. A személygépkocsival kapcsolatos szolgáltatási szint, amely a fejlett tőkés gazdaságokban többszörösen meghaladja a hazait, minden bizonnyal jelentősen hozzájárul a szolgáltatások egészéről ki—
alakuló összképhez.
A szolgáltatások szerényebb jelentőségének okait kutatva egyrészt arra kell
rámutatni, hogy az utóbbi évtizedben számos szolgáltatás szerepét bizonyos mér-
1 198 DR. ZAFlR MIHÁLY
tékben a termékek vették át. A televízió elterjedése a mozi— és szinház-látogatott-
sógra. a személygépkocsi elterjedése a közhasználatú személyszállítósra erős visz- szafogó hatást gyakorolt. Valószínű, hogy miutan altalanosan elterjedta televí—zió. a továbbiakban már nem fog csökkenni a mozi— és szinhaz—látogatottság.
Ugyancsak a mögöttünk ólló egy—másfél évtized során vette át a konfekció a ruha—
készíttetés helyét, és emelkedett olyan szintre az életszínvonal. amely szinten ruha—
és cipőjavítósra egyre kevésbé kerül sor.
9. tábla
A szolgáltatások fogyasztása
(a ja'rműjavitás nélkül)
) Egészségiügy.
t t' ' , .
ku7tsúgáooiía- ágy.
koAslsg-g
- . L k' - :. tó§'%?9"- 't . _ -
időszak ítélsz; kgrgasnf ggg; udules heeíszzl- Egyéb Ogg? összes
tartós ? — h'ítff' gyasz-
— ' _ ! Ol- '
]- vasarol! '"ngeyse llés "M
A fogyasztás értéke folyó órakon (millió forint)
1960 . . . 1645 4339l 1159 2719 8445 3544 2413 24 264 115 484 1965 . . . 1373 5214 * 1217 31760 11296 4646 3280 30 786 140159 1970 . . . 1150 6686 1849 5585 16447 5909 4809 42 435 197537 1975 . . . 850 10253 2351 8008 25 945 7880 80123 463 310 288 766
Az egy főre jutó fogyasztas (1968—es arakon) éves növekedési üteme (százalék)
1961—1965 . . . —4,0 3.7 0.3 5.9 5.4 49 5.6 4.3 3,0
1966—1970 . . . —5,0 42 6.0 6.5 4.0 2.7 5.8 4.1 5,3
1971—1975 . . . -—8.0 5.1 2.3 6.1 5.0 5.2 7.7 5.1 4.7
1971! . . . —5.9 6.7 1.3 7.9 7.4 5.6 7.3 6.4 5.2
1972 . . . —9,1 1,9 2,4 5.2 4,3 5.6 6.7 4.1 3.3
1973 . . . —-9.5 4.6 7.6 42 4.4 5.5 8.5 4.9 4.6
1974 . . . —-3.9 6.0 3.6 52 6.5 6.9 7.9 6.2 6.1
1975 . . . -—11.3 6.4 —-2.9 8,2 2,5
2.4 8.3 4.1 4,2 A szolgáltatósfogyasztós relatíve lassú növekedésében másrészt az a körül—
mény is nagy szerepet játszik, hogy a fogyasztói infrastruktúra —— a szolgáltatások létesítménybózisa — elmaradott.
A FOGYASZTÓ! INFRASTRUKTÚRA HELYZETE
Az 1960-as évek végétől egyre erősödik az a nézet, hogy a fogyasztói infra- struktúra -- amibe a lakás. az egészségügyi. kulturalis, oktatasi, sport. üdülési léte- sítmények. (: tömegközlekedés, az üzlet- és szolgáltatóhólózat tartoznak —— gyor- sabb fejlesztésére van szükség. Ezt indokolja a fogyasztói infrastruktúra elmaradott- sága, ezt indokolják a társadalmi átalakulás folyamatai és a lakossag jövedelmei—
nek elért színvonala egyaránt. ,
Az infrastruktúra elmaradottsógóról az utóbbi években számos tanulmany.
könyv mutatott be adatokat. Csernok Attila, Ehrlích Éva és Szilágyi György köny- vükloen2 például az infrastrukturc'rlis ellátottság 23 naturális mutatója alapján ki-
! Csernok Attila —- Ehrlích Eva — Szilágyi György: infrastruktúra. Karok és országok. Kossuth Kiadó.
Budapest. 1975. 389. old.
A LAKOSSÁG JÓVEDELME ÉS FOGYASZTASA 1199
munkált pontszámokkal értékelték a fejlettségi szintet. (A módszer lényege: orszá—
gonként minden naturális mutatónál kiszámítják, hogy az hány százalék az e mutató szempontjából legfejlettebb ország szintjéhez képest, és e százalékszámokat átlagol—
ják.) Eszerint 1968—ban hazánk infrastruktúrájának szinvonalát 34 pont jellemezte.
Csehszlovákiáét 43, a Német Demokratikus Köztársaságét 46, Ausztriáét 48, Finn—
országét 51, Hollandiáét 55, Svédországét 77, viszont például Bulgáriáét 34, Gö—
rögországét 32, Lengyelországét 29. Portugáliáét 26 pont.
A fogyasztói infrastruktúrával szemben támasztott igényt növelik olyan tár—
sadalmi folyamatok, mint például a nők munkába állítása. A lakosság a háztartá—
sokban végzett saját munka helyett egyre inkább és érthetően szolgáltatásokat igé- nyel. Ugyanígy hat a parasztság munkássá válási folyamata, a szellemi foglalkozá—
súak növekvő aránya. az urbanizáció.
A jövedelmek elért szintje is szükségszerűen növeli a fogyasztói infrastruktúra iránti igényeket. A háztartási eszközök elektrifikálása és nagy száma jól működő.
széles körű javitóhálózatot kíván, és növeli az összkomfortos, nagyobb lakások iránti igényt. Az automobilizmus korszerű úthálózat és pontos szervizmunka nélkül naponta százak életét veszélyeztetné. A szellemi munka arányának növekedése, a nehéz fizikai munkák arányának csökkenése, a több szabad idő megnöveli a sportolási, turisztikai, üdülési igényeket. Ha a fogyasztás növekedése nem párosul gyorsabb, kulturáltabb kiszolgálással, megfelelő választékkal, jól telepitett üzlethá- lázattal, akkor a fogyasztó örömélménye csökken. Az életkörülmények további javí- tása tehát —- a csak példaszerűen felsorolt infrastrukturális elemek nélkül — nem lehetséges. Az eddigi fejlődés olyan Új életformát eredményezett, amelynek felté- telei még távolról sincsenek biztosítva. Hiányuk egyre nagyobb hatással van a fo- gyasztói közérzetre, és hozzájárul a hálapénz, (: csúszópénz, (: protekció terje- déséhez.
Az infrastrukturális hiányok feszítése, a gyorsabb fejlesztés halaszthatatlansá- gának felismerése nyomán az eszközök bizonyos átcsoportosulása ment végbe: a fogyasztási infrastruktúra beruházásai és a lakosság fogyasztása között, a beruhá- zásokon belül az infrastruktúra beruházásai és a termelő—, valamint közösségi célú
beruházások között.
Az 1960—as évek végén a legfontosabb fogyasztói infrastrukturális területekre forditott beruházások összege megfelelt a lakosság fogyasztása 7—8 százalékának.
Ez az arány az 1970-es években 12-14 százalék között állandósult. Az üzembe he—
lyezett beruházásokon belüli arányuk pedig 20—22 százalékról 25—27 százalékra emelkedett. (Lásd a 10. táblát.)
A negyedik ötéves tervidőszakban 438000 lakás épült, 110000—rel, 34 száza—
lékkal több, mint a megelőző öt évben. Az óvodai férőhelyek száma 90 OOO-rel (az előző öt évben 23 OOO-rel), a bölcsődei férőhelyeké 10 OOO-rel (az előző öt évben 5000-rel) bővült. 1975 végén egyidejűleg 265 000, az 1970. év véginél 98 OOO—rel több anya volt otthon gyermekével gyermekgondozási segélyen. A működő kórházi ágyak száma 4500-zal gyarapodott (az előző öt évben többel. 6600-zal). A vízvezeték-háló—
latba bekapcsolt lakások száma 397, a csatornahálózatba bekapcsoltaké 185. a vezetékes gázhálózatba bekapcsolt fogyasztóké 183 OOO-rel nőtt (az előző öt évben a növekedés 238 000. 134000 és 128000 volt). A kiskereskedelmi hálózat alapterü-
lete jelentősen bővült.
Ugyanakkor a tervidőszak végén közel 300000 lakásigénylést tartottak nyil- ván a tanácsok, 26000 volt az óvodai férőhelyek hiányában elutasított gyermekek
száma (1970—ben 30000). Sok kórházat. rendelőintézetet zsúfoltság. nem kielégítő
színvonalú ellátás jellemez. A lakásoknak még több mint a felében nincs folyóvíz,1200 DR. ZAFlR MIHÁLY a budapesti élelmiszerboltok jelentős része nem felel meg a követelményeknek és egyre zsúfoltabb. Igaz ugyan. hogy a fejlesztés jelentős volt, ezzel azonban az el- maradásnak csak egy részét lehetett behozni. Amiből mindjárt adódik, és az ötö- dik ötéves tervtörvényben kifejezésre is jut az a következtetés. hogy az infrastruk—
túra további gyors fejlesztésére van szükség.
10. tábla
Az életszínvonalat közvetlen növelő üzembe helyezett beruházások alakulása
1968. 1 1969. 1 1970. 1 1971. ] 1972. l 1973. ) 1974. ' 1975.
Megnevezés
évben
Folyó áron (milliárd forint) üzembe helyezett beruházások
Személyi és lakásszolgáltatás . 9.2 9.6 14,3 15,8 20,6 21,8 22.5 28.8 Egészségügyi, szociális és kul-
turális szolgáltatás . . . . 3.2 4.5 4.3 5.1 4.7 5,8 7.8 8.5
Kiskereskedelem* . . . 0. 4 1.3 1,7 1,8 2.0 1.6 2.0 2.3
Helyi közlekedés" . . . 054 0.6 4.4 1,2 3.6 2.1 1.3 2.7
Összesen . . 13,2 16,0 24,7 23,9 30,9 313 33,6 42,3
A lakosság összes fogyasztása 17035 181,ó 197,5 212,9 2269 2459 266,3 288,8 1968. évi árszinten
A lakosság összes fogyasztása
(milliárd forint) . 169,9 179.1 1924 2033 210,6 2210 235,5 246,8 Összes üzembe helyezett beruhá-
zás (milliárd forint) . . . 64,2 69,7 87,7 91,8 98.5 1045 10u4,6 129,4 Közvetlen életszínvonal- növelő
üzembe helyezett beruházások
milliárd forint. . . . 13,1 15.4 23,4 22,1 27,4 26,9 28,5 34.3 a lakosság összes fogyasztá-
sa százalékában . . . 7.7 8.6 12,2 10,9 13,0 122 12.1 139
az összes üzembe helyezett
beruházás százalékában . 20.11
22,0 26.7 24,0 27,6 25,2 27,2 26,5 ' Kereskedelmi szolgáltatások is.
" Légi közlekedés is.
A tervtörvény a következő öt évre 430—440 000 lakás felépítését. tehát a negye- dik ötéves tervidőszakban elért rekord megismétlését tervezi. 9500—10 500 korszerű gyógyintézeti ágy. 17—18000 bölcsődei férőhely létesítésével, tehát az elmúlt ötévi fejlesztésnél többel számol. Az infrastruktúra fejlesztési elképzelését összefoglaló—
an jellemzi. hogy — a terv előírása szerint -- a kereskedelemben és a nem termelő ágazatokban -— a lakosság ellátásának bővítése és az ellátás minős-égének javítása érdekében -— viszonylag jelentős, 10—11 százalékos, összesen kb. 130—140000 főt kitevő l-étszámnövekedésre van szükség.
A RÉTEGJELLEMZÖK
A társadalmi osztályok és a főbb rétegek között —- célkitűzéseinknek megfele-
lően — erőteljes kiegyenlitődési folyamat ment végbe. amelynek eredményeként a munkásosztály, a szövetkezeti parasztság és a kettős jövedelműek fogyasztási szin- vonala nagyon hasonlóvá vált, és meglehetősen felzárkózott a szellemi foglalkozá- súakéhoz. Erről már idézett előző tanulmányomban részletesen beszámoltam. Az ötö- dik ötéves terv a kialakult jövedelemarányok megtartását tűzte célul. a társadalom-A LAKOSSAG JÖVEDELME ES FOGYASZTÁSA 1201
biztosítási rendszer. különböző szolgáltatásokkal való ellátottság tekintetében pedig továbbfolytatódik a kiegyenlítődési tendencia.
Az egészségügyi, testápolási. kulturális. valamint a sporttal, üdüléssel kapcso- latos igényeket kielégítő javak és szolgáltatások fogyasztása tekintetében a ki—
egyenlítődés még előttünk álló hosszú. több évtizedes folyamat. Az anyagi feltéte—
lek biztosításán és a tudatformáláson kell alapulnia. Ez egyaránt vonatkozik a tár- sadalmi osztályok, rétegek és ugyanígy a város és a falu közötti különbségek ki—
egyenlítődésére.
Napjainkban a jövedelmek és a fogyasztás elért szintjén a többgyermekesek helyzetének a gyermektelenekéhez. a régi nyugdíjasok helyzetének a társadalom egészéhez viszonyított elmaradása olyan kérdések, amelyek fokozott jelentőséget kapnak. Ugyancsak az elért életszínvonal jegyében kell megítélni a relatív és az ab- szolút jövedelmi különbségeket.
A többgyermekes családok jövedelmi helyzete hátrányos. Az egymást követő jövedelmi felvételek arról tanúskodnak, hogy a hátrány 1972-ig (ekkor volt a leg- utóbbi felvétel) nem csökkent, sőt nőtt. 1972—ben az aktív háztartások közül a há—
rom 19 éven aluli gyermeket nevelők egy főre jutó személyes jövedelme csak fele.
a 4 és több gyermekeseké alig több mint harmada volt a gyermektelenekének.
11. tábla
A különböző gyermekszámú aktív háztartásfőiű háztartások egy főre jutó személyes jövedelme
Az egy főre jutó! jövedelem Az egy főre jutó' jövedelem
1967-ben 1972—ben
A 19 éven aluli eltartott
gyermekek száma a gyermek- az egygyer- a gyermek- az egygyer-
f , telenek mekesek . telenek mekesek
orint forint
százalékában százalékában
0 1514 100 126 l 2179 100 131
1 . . . 1206 80 100 1667 77 100
2 . . . 1019 67 84 1351 62 81
2 . . . 802 53 67 1 106 51 66
éstöbb . . . . . . . 600 40 50 739 ; 34 44
A különböző gyermekszámú háztartások jelentősen eltérő jövedelmi helyzete még élesebben mutatkozik, ha nem átlagos jövedelmüket vetjük egybe. hanem a jövedelmi szint szerinti megoszlást vizsgáljuk. Mig például a gyermektelen munkás—
és szellemi háztartások népességének csak 2.6 százaléka élt 1972-ben havi 1000 forint egy főre jutó— személyes jövedelmi szint alatt és míg az egygyermekeseknek is csak 6.7 százaléka, addig a háromgyermekeseknek 44.9. a négy és több gyerme—
keseknek pedig 845 százaléka.
Az egy főre jutó jövedelemben fennálló különbség egyértelműen demográfiai indítékú: a gyermektelen háztartásokban csak 26. a háromgyermekeseknél 212, a négy és több gyermekes háztartásokban pedig 318 eltartott és inaktív kereső jut
100 aktív keresőre (1972—ben).
A gyermekes és gyermektelen háztartások egy főre jutó jövedelmének össze- vetése a valóságosnál valamivel nagyobbnak mutatja a jövedelmi különbségeket, hiszen egyrészt a gyermekek szükségletei általában kisebbek, mint a felnőtteké, másrészt bizonyos közös szükségletekre forditott fix kiadási tételek a nagyobb lét- számú családoknál a kisebb létszámúakéhoz képest több főre osztódnak el. A ten—
2 Statisztikai Szemle
1202 DR. ZAFIR MlHALY
denciák azonban akkor sem mások, ha az előbbieket figyelembe véve. a jövedelmi szint összehasonlításához a ,,fogyasztási egységet" használjuk. csupán mérsékel—
tebbnek mutatkoznak a különbségek.
12. tábla
A különböző gyermekszámú aktív háztartásiőiű háztartások egy főre és egy fogyasztási egysége" iutó személyes jövedelme 1972—ben
Az egy Az egy Al ng
Az egy főre fogyasztási Az egy főre fogyasztási Az egy főre fogyasztási
A 19 éven aluli eltartott — egységre egységre egységre
gyermekek száma jutó személyes jövedelem
453353: 335519 0 gyermektelenek az egygyermekesek
* százalékában százalékában
O 2l79 1921 ' 100 100 131 116
1 . . . . . . . . . . 1667 1657 77 86 100 100
2 . . . . . . . . . . 1351 1475 62 77 81 89
3 1106 1261 51 66 66 76
4 és több . . . . . . . 739 897 34 47 44 54
l s ;
* A háztartás tagjainak fogyasztási egységre való átszámításánál az alábbi —— háztartásstatisztikai ada- tokból becsült — kulcsokat használják: 0—3 éves gyermek 0.4, 5—6 éves gyermek 0.5, 6—10 éves tanulók 0.6.
7—13 éves nem tanuló és munkaképes koron túli eltartott 0.7. 11—13 éves tanuló és nyugdíjas 0.8. 14 éves és idősebb tanuló, kereső. gyermekgondozási szabadságon levő és munkaképes korú eltartott 1.0 fogyasztási egyseg.
A közös kiadásoknak a háztartás taglétszámától független része - ami nagyobb taglétszám esetén jobban megoszlik — ugyancsak a háztartásstatisztikai adatokból becsülve, 0.4 fogyasztási egységet tesz ki, ezzel minden háztartás ogyasztási egységének számát megnövelik. *
Sem az egy főre. sem az egy fogyasztási egységre jutó jövedelmek összeha- sonlitása nem érzékelteti az alapszükségletek kielégítése után fennmaradó - a szabadon elkölthető —- jövedelmekben fennálló sokszoros különbségeket.
'A többgyermekes családok hátrányos jövedelmi helyzete elsősorban abból ered, hogy a gyermekek eltartásához adott társadalmi hozzájárulások összege ugyan
növekvőfde arányaiban még mindig viszonylag szerény.
Az egy gyermekre személyes jövedelemből fordított havi kiadást a Központi Sto—' tisztikai Hivatal 1972—ben 1230 forintra becsülte. Ez az összeg az akkori átlagkere—
set 49 százalékának felel meg. Ezzel szemben a családi pótlék 6—11 százaléka volt az átlagkeresetnek. Jelentősége a gyermeknevelésben 1972 óta növekedett, de nem történt lényeges javulás. (Lásd a 13. táblát.)
A gyermekek fogyasztása korukkal párhuzamosan jelentősen emelkedik, ezért a családi pótlék. amely a gyermek korától nem függ, egyre kisebb hányadát fedezi növekvő fogywasztásuknak. Számítások szerint a munkás és szellemi háztartásoknál 1972-ben 15 éves korig bezárólag két gyermek fejlődéséből adódó évenkénti több-_- letfogyasztás havi átlagos összege 160 forint, 3 gyermeknél 240 forint. Ez a többlet—
szükséglet a 2, illetve 3 gyermekes családok átlagos jövedelmének kb. 3, illetve 4 százalékát köti le. Ezért az ilyen családoknál a reálbérek növekedéséből évről évre
adódó többletjövedelem az esetek nagy részében csupán a gyermekek korukkal
együtt járó szükségleteinek növekedését fedezi.3A gyermekekkel kapcsolatos költségek társadalmi átvállalása a családi pót-
lék mellett — aminek jelentősége meghatározó — ösztöndíjak, szociális segélyek és más pénzbeli juttatások formájában is kifejezésre jut. Ismeretes továbbá. hogy ingyenes az általános iskolai és a középfokú oktatás, a szociális helyzettől és to-3 Lásd: A gyermekek eltartási és képzési költségei. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 1973. 26 old.
