STATISZTlKAl ELEMZÉSEK
A TÁRSADALMI OSZTÁLYOK ÉS RETEGEK JOVEDELMI KULÖNBSÉGEI
DR. ZAFlR MIHÁLY
A társadalmi osztályok és réteg—ek jövedelmi helyzete mind a hosszabb távú
társadalompolitilkafi célkitűzés—ek alakítása és xm'egvallós'í'bás-a, mind a társadalom-
és gazdaságpolitika napi gyakorlata szempontjából meindkíivüll fontos kérdés. Vo- natkozik ez a társadalmi osztályokat, wrétegeket adott időben je'llweimző jövedelem—arányokra és azok változás-ának tendencia—ira egyaránt.
Napjainkban nem élünk olyan történelmi változásokban, mint amilyeneket a felszabadulás utáni években a munkásosztály hatallamlátve'tele, a hatalom még- szilárdítása idéztek elő, amikor a társadalmi osztályok és rétegek jövedelemará- nwai alapvetően megváltoztak. Nagyrészt mögöttünk vannak a parasztság sok—
évszázados penét győzellemrm—efl lez—áró évek is. amikor az általánossá vált és szií- lárduló tenmweflősz'öwetkezeti rendszerre támaszkodva aélu-l lehetett tűzni a [po—
rasztság é'letszi'nvanalában fennálló elmaradás folyamatos felszámolását. Isme—
rétes. hogy a jövedelem (pontosan az egy főre jutó családi összes jövedelem) tekintetében a parasztság 1968—ban utolérte a murnkláss-ágot, és azóta sorra napri—
rewndfre kerül az életszínvonal más össze'tewőinek kiegyenlítődése is.
Napjainkban azért van szükség a társadalmi osztályok és rétegek jövedelmi helyzetének folyamatos vizsgál-atára, mert nyowmon kell követni, hogy a kial—aki—
tott új arányok hogyan staibilizrálódnalk. Külön aktualitást adott a társadalmi osz- tályok és rétegek jövedelmi helyzetével kapcsolatos elemzésnek (: Magyar Szo—
cialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1974. március 19—22-i ülése. amely-en a munkásosztály társadalmi szerepének fejlesztéséről, a munkásosztály helyzetének további javít—ásáról hozott döntést. Egy-ben meghatározta jelenlegi társadalmunk- ban a m'un'klásosztálylhoz tavntozó dolgozóik körét.
A határozat statisztikai vonatkozás—ainak megvalósítása érdekében a Központi Statisztikai Hivatal hozzáfogott a társadalmi osztályok és rétegek statisztikai meg—
figyelési rendszerének szüxks'éges továb'bxfejlleszt—ésélhez.l Nem kívánom itt e muan—
kókat ismertetni, csupán annyit emelek ki, lhogy a Központi Statisztikai Hivatal ell- nölke 1974 végén a Minisztertanács elé terjesztette, majd 1975 elején a 2/1975.
(V. 3.) KSH sz—álmú rendelkezések—ént2 kiadta a munkásosztály ruéte—gződwésének vizs—
gálatát segítő statisztikai rendszert, ezzel együtt a főbb osztályok és rétegek tár—
sadalmi vizsgálatánál használandó csoportosít-ást. A legutóbbi, az 1972-re vonat-
1A társadalmi osztályok és rétegek statisztikai megfigyelési rendszerének fejlesztési koncepcióját és a megoldás elvi módszertani kérdéseit Bálint József "Társadalmunk rétegződése és a jövedelemarányok a statisztika tükrében" (Társadalmi Szemle. 1975. évi 4. sz. 31—48. old.) c. tanulmánya részletesen bemutatja.
2 Megjelent a Statisztikai Közlöny 1975. július 16—i. 6. számában.
454 DR. ZAFIR MiHALY
kozó jövedelemle'lvétel adatait a Központi Statisztikai Hivatal már az új csopor- tosítási rendszerben is feldolgoznia.3 Ez annál is inkább inddkolt volt. mert újabb jövedelemtelvételre csak évek múlva kerülhet sor.
A jelen tanulmány az új osztá'ly— és nétegrcsaportosit—ási rendszerben ad át- tekintést a társadalmi osztályok és rétegek jövedelmi 'krülönlbségeiről, a jövedelem- különlb'se'gelk összetevői—ről.
Előljáróban szükségesnek tartok n'émíi módszertani jellegű áttekintést adni.
Magyarázatot igényel az osztály— és réte-gcsoportosítás módszere, különös tekin- tettel mostani változására, az oszt-ály- és rétevglkategóriátk aktuális (megfogalmazá—
sára. Emellett érdeklődésre tarthat számot az is, hogyan illeszlkednelk a réteglfel—
vétel eredményei az ország lakosság—áról és a lakosság jövedelméről teljeskö-
rűen kidolgozott (imalkra szintű) adatok rendszerébe.A statisztika az osztály- és lréltegcsopolrtositást mind a keresők, mind pedig az eltartottak és a családok (lháztart—ás—olk) k*ülönléle szempontokból történő vizs- gálata során egyaránt alkalmazza. A keresők társadalmi osztályokhoz. rétegekhez tartoz-ása könnyen meghatározható, egyértelműen vbesordlha'ták foglalkozásuk.
mu4nlk-alhelyülk alapulvételével. Ugyanígy az eltartottak osztálylba sorolása is egy—
értelmű. e'ltartőjulk (a családfő, a íházta-rtásiő) osztály—, illetve réteglhelyzete alap—
ján. A háztartások esetében viszont a helyzet bonyolultabb, (mert egy-egy háztar- táson belül gyalk-rawn együtt élnek különböző társadalmi osztályolklhoz, rétexgelklhez tartozó keresők. Ilyen szempontból ezelk a háztartások "vegyesek".
A jövedelmi, anyagi helyzet elemzésénél az oSztályok, rétegek csoportjai személyekből nem építhetők fel. csak 'hlázltartásoidból. A jövedelem egészén belül a kereset ugyan személyekhez — a lkeresőlkfhlöz —- kapcsolódik, a jövedelem töb'bi eleme (nyugdíj. családi pótlék és más társadalmi juttatások. k'isgazdaságból származó !j—övedellimek) azonban az eltartottaklhvoz, illetve a *háztarbáslhoz tmilnt kö—
zösségi egység/hez. (Még nyilvánvalóbb a háztartási jelleg a jövedelmek ili—elhasz—
cnálásárba—n.
A háztartások osztályba, rétegbe történő besorolásánál allkallmazz-á'k azt a
módszert, hogy a háztartáslfőt veszik alapul: minden háztartá'snlál a háztartá'slfő foglalkozását és lmunlk—alhelyét alapul véve döntik el, hogy a háztartás melyik osztályba. illetve rétegbe tartozik. Al'k-almazzálk a "háztartások lkeresőlinek össze- tétele" alapján készülő besorolást is, amelynek az a lényege, hogy az egyértel—műlbfb csoportoik képzése érdekében a .mxunlkásságtál és a szövetkezeti paraszt- s—ágtóíl elkülönítik és külön főesopor'dként kezelik az ún. kettős jövedelmű csalá—
d—olkat: a vegyes családok skrözül ezelk olyanok. amelyekben a :míunlkásosztályhoz tartozó Shráztartásfő mellett szövetkezeti parasztságlhloz tartozó kereső is. illetve a szövetkezeti parasztságlhoz tartozó háztartásfő mellett munlká's'oszt-ályhoz tartozó kereső is található. E családok a munkás és a paraszti é-letfonmálhoz egyaránt
kötődnek. Jellegzetessége továbbá e cslo'portos'ításnalk, hogy az inaktív és eiltar-
3Az új csoportosítási rendszerben feldolgozott adatok ,,A családi jövedelmek színvonala és szóró- dása 1972—ben (Az 1973. évi reprezentatív jövedelemfelmérés összefoglaló adatai)" (Statisztika—i időszaki Közlemények 351. köt. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 1975. 111 old.). valamint a .,Tórsadalmi osztályok és rétegek jövedelme, 1972. Teijeskörűsiteu adatok az 1973. januári jövedelem-felmérés alapján"
(Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 1975. 413 old.) c. kiadványokban jelentek meg.
Mivel az 1972-es jövedelmi felvétel anyagának kódolása és gépi a—dwatrögzítése jóval az új csopor—
tosítás! előíró határozat előtt megtörtént, az egyes háztartásokra. illetve keresőkről rögzített adatok nem minden esetben tették pontosan lehetővé az ú] elhatárolást. Ez elsősorban a közvetlen termelésirányítókra vonatkozik. e réteg a feldolgozásban mind :: munkásosztályon, mind a termelőszörvetkezeti parosztságon belül 'csak közelíti az azóta konkretizált tartalmat. Más rétegeknél is maradtak kisebb-nagyobb eltérések.
mégis összességében úgy ítélhető meg. hogy a feldolgozás .jól közelíti az új csoportosítási rendszert.
A JUVEDELMI KULUNBSÉGEK 455
tott háztartásíőjű háztartások köz—ül (kiemeli és az aktív háztartások közé sorolja azokat, amelyeknél alktív kereső is található. (Egyebekben ez a csoportosítás is a háztartásfőn alva'pszxiik.) Az osztályok és rétegek jövedelmi, által-ában anyagi helyzetének yizsgá'latá'nál megikülwöinib'öztetett szerepe van ennek a "(háztartások keresőinelk össze—tétele" alapján történő csopuortosí—tásnark. llyen rendszerben 1965 óta rendelkez—ü nlk rétegjövedelem-ad aftokkial.
A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának említett 1974. már- ci—usi ih—atároz—ata alapján kialakított új társadalmi osztály- és rétewgcsopo—rtosítási
rendszer 'fő vonásait tekintve *a következőkben tér el a korábbitól:
—— a munkásosztály részeként kezeli az állami erdő- és mezőgazdaságban dolgozó fizikaiakat is, akik az eddigi csoportosításban a parasztság körébe tartoztak;
-— úgyszintén a munkásosztály körébe tartozónak és ugyanígy a szövetkezeti paraszt- ság körébe tartozónak tekinti a közvetlen termelésirányító beosztású dolgozókat; ők eddig a szellemi foglalkozásúak rétegébe tartoztak;
—- végül pedig a parasztság köréből kiemelve az ún. ,.kisárutermelő és kiskereskedő"
csoportban helyezi el az önállóan gazdálkodó parasztokat.
Miindezelk révén a munkásosztály köre az új csoportosításban bővebb. mint a régi csoportosításban a ,,imunlk—ásság"-é. a szvöverdkezeti parasztság köre pedig
szűkebb, mint a régi csoportosításban a ,,pa'raszts-ág'üe' volt. Egyébként ezek az
elnevezésbeli különbségek (tehát "munkásság" helyett ,,munlkásoszrhály". illetve"parasztság" helyett "szövetkezeti parasztság") alkalmas-alk, hogy kirejezésre jut—
tassák az új csoportosítás következetes osztá—lytartalimát. Az új csoportosítás jel- legzetessége továbbá. hogy a rmunlkiásosztályon belül külön hangsúlyt kap súlyára és politikai jelentőségére tekintettel az ipari munkásság.
Az új csoportosítási rendszer ism—ét megerősítette a "háztartások keresői-nelk összetétele" szerinti feldolgozás jelentőségét az osztályok és rétegek jövedelmi és anyagi helyzetének elemzésénél.
Az ország lakosságának megoszlását az eddig használt és az új osztá'ly- és réteg—csoportosításban mutatja Aaz 1. tábla.
1. tábla
Az évközi népesség társadalmi osztályok és rétegek szerint 1972-ben
Társadalmi osztály. réteg " l Megoszlás Társadalmi osztály. réteg " Megoszlás (régi csoportosítás) Ezer fo : (százalék) (új csoportosítás) Ezer fo (százalék)
Munkásság . . . . 4357 41,9 Munkásosztály . . . . 5287 50.8
Ebből fizikai az ipar-
ban . . . 2190 21,1
Pairasztság . . . . 1 413 13,6 Szövetkezeti parasztság . 1 023 9.8
Kettős jövedelműek . 1137 109 Kettős jövedelműek . . 947 9,1
Szellemiek . . . . 2165 20,8 Nem fizikaiak (szelle-
miek) . . . 1714 16,5
Ónállók . . . 269 2.6 Kisárutermelőlk, kiske-
_ ,_ V reskedők . . . . . 370 3.6
Aktívak összesen . 9341 89,8 A*ktivak összesen . . 9341 89,8 lntaik'tívak . . . . 1057 102 lnaktívalk . . . . . 1057 10,2 Lakosság összesen . 10398 , 100,0 Lakosság összesen . 10398 100,0
A itelvé'telii és a teljes körű (makro szintű) adatok összevetése szempontjából figyelemre méltó, hogy a jövedelmi felvétel 35 850 háztartásban élő, összesen
456 DRA ZAFIR MIHÁLY
111037 személy anyagát dolgozta fel, ugyanakkor az évközi népesség száma 10398 000 volt. E létszwáimadratokból megállapítható, hogy a népesség teljes lét—
száma a fell'vételbeli létszáiminlalk 93.6-szerese. (Vagyis durván 1 százalékos volt a reprezentáció.)
Kézenffelkivően 'kíyá—nlkoziik ebből, hogy amikor más felvételi adatokat akarunk teljes körűvé tenni, akkor sincs egyébre szükség, mint eazdkat meg-szorozni ezzel a 93.6—es együtthatóval. Valóban így történt ez, és nem is történhet másként néhány olyan mutató esetében, armelyelkről teljes körű adatokkal nem rendelke- zünlk (mindenekelőtt ilyen mutató például a háztartások száma). Oly—an mutatók- náll viszont, amelyekről rendelkezünk országos teljes körű adattolklka'l, az előbbi együtthatóval való szorzás a teljes körűtől kisebb vagy nagyobb mértékben eltérő újjabb, második adatot eredmenyez. Ami az összjövedelmet illeti, -a fel- yételből nyert adott 5—6 százalékkal tér el a teljes körűtől. ennyivel kevesebb.
Ez a nemzetközi tapasztalatok tükrében is jó reprezentváeiónalk tekinthető. (Ho-gy a jövedelem esetében a felvételi adatok a teljes köurűnlétl íkeveseblbet mutatnak.
természetes, ment a felvétel során az adatszolgáltatók elfelejtenek vagy elhall- gatnak jövedelmeket.)
A felvételi adat eltérése a teljes körűtőil egyes mutatóik eseté-ben csekély, belülmar—ad a teljes körű adataik számítási hiibaahratáirá'n. vagy alig haladja meg azt. Más mutatóik esetében [jelentős. Jelentős eltérés tfordul elő véletlen 'h'i'bák esetében főleg olyankor, amikor a szóba 'jíöiyő sokaság az 1 százalékos 'mi—ntá- (nak is csupán kis hányada. Jelentős eltérések keletkezhetnek a itelt/étel sziszte- imiatilkus hlbáilbóil is, amelyek a könnyen elfelejthető tételeknél azoik !kiihiargy—ásából, a kényes tételeknél azok ihilbnás bevall—ásából szánmaznalk. Miinwdem—iatt a felvételi adatokat nem telszorz-ássall (ez esetben nem 93.6-del való szorzáss—al) tesszük teljes körűvé, hanem a felvételt egy olyan mulntkiasz—alk-asz követi — ez lmlú'l' az i967es jövedelmi (fellvlétel után is így volt —, amelynél sor iker—ül a társadalmi osztályok és rétegek jövedelmeinek az országos teljes körű szinthez igazodó (meg- határozására. iEninek lényege az. :hogy a felvételin—ek az fösszlaikosságra vonatkozó valamennyi ada-ta lhelyébe a tényleges, teljes körű adatokat lilleszhj'ülk. és ezeket osztjulk szét társadalmi osztályokra, rétegekre, mégpedig a felvétel tülkmözte aná—
nyok szerint.
így például a táppénz felvételi adatának 93.6-aszerese az 1972. évi tényleges teljes körű táppénzösszegnek csak 86 százalékát teszi ki. A teljes'körűsítés során az összlakosság- rra vonatkozóan a felvételi adat helyébe az országos teljes körű, tehát 100 százalékos adatot iktattuk be. Ennek szétosztása társadalmi osztályokra, rétegekre a felvételi adatok aránnyal alapján történt. Mivel pedig a felvételi arányok olyan tendenciákat tartalmaznak, hogy a táppénz a keresethez képest a munkásosztályhoz tartozó háztartások esetében számottevően magasabb a szellemi fogl—a'lrkozásúakénál, vagy hogy az iparban foglalkoztatott fizikaiaké számottevően magasabb a nem iparban tag-lalkoztaitottalloélnál, ezért e tendenciák a teljes- körűsített adatokban (is változatlanul. a felvétel szeriintieknek megfelelően uéirvéwny—esüilneik.
E megoldás két feltételezésen allap'sz—ilk. E—gyilk feltételezés, hogy a teljes körű adat — természetesen csak saját hi'biatheartár'avien belül — kellően pontos. A másik
feltételezés pedig az, hogy a felvételi adatok a rétegek közti arányokat több—
nyire még akkor is jól tülkrözrilk, ha egyébként a kérdéses jöve—delmi tételt összeg- szerűségébe—n nem megfelelően reprezentálják. Jól tükrrözilk például azért. ment a lknifelejtiés véletlenszerűen, ezért réte-ge'nlként feltételezhetően közel egyforma arányban fordul elő. wagy mert a l'etag—ad—ásrt kiváltó motívumok rvé'tegenlké-nt közel egyformán hatnak stb. A kért feltételezés tendenciaként elfogadható. ezért ezekből kiindulva került sor a teljesuklörűsítésre. 'E tanulmány a teljeskörűsített adatokat ta rtallmwa zza .
A JUVEDELMI KULÖNBSÉGEK 457
A jövedelmi különbségeket elemezve első megközelítésben a különbségeket kifejező legáltalánosabb jellemzőket, *mut-atászá—makat célszerű megvizsgálni.
a) A jövedelemszinvonal összefoglaló rm'utatószáxma az egyes társadalmi osz- tályokhoz és rétegekhez tartozó háztartások egy főre jutó összes jövedelme.
A lakosság összes jövedelme 19724ben 242 milliárd fominrtat tett ki. Figye- lembe veve a 10,4 millió főnyi népességet, az egy ifőre jutó évi jövedelem 23 252.
egy hónapra számítva 1938 forint volt. Ezen az átlagos egy főre jutó jövedelmen belül az új és a régi csoportosítás szerinti osztályok. illetve rétegek jövedelmei egymástól nem térnek el olyan mértékben. ahogyan néipes'ségsz—áxmulk — mint előbb láttuk — elmér. Például a régi csoportosításban a munkásság esetében 1773, ezzel szemben az új csoportosításban a mun—'k—ásosztályvnál 1801 forint;
a parasztság esetében 1880, ezzel szemben a szövetkezeti parasztság-nál 1965 forint volt 1972-ben az egy főre jutó havi átlagos jövedelem. Tehát a két cso- portosítás/bion nagyon hasonló.
Érdekes, hogy az új csoportostífbás szerinti val—amennyi társadalmi osztály, illiletxve enéteg egy főre jutó ihwavii átlagos jövedelme magasabb, mint a régi oso- po'rtosítás szerinti (kivételt képeznek az örnwállólk). Ennek nagyon egyszerű oka van: a közvetlen tenmelés'irwány'ítólk átlagjövedelme kisebb, mint a nem fiz'ilkalilalkxé (szellemi foglallkozás'úwalke'), így kiv—álásulk ebből a csoportból emeli onin'alk jöve- delím—i szintjét. Ugylarnalklkor áwtllagzjövv—edelmüik mind () munlkásságxé-n—ál. mind pedig a porasztságé'nwál magasabb, így a munkásosztály és a szövetkezeti p*Gl'OSthSÓg Csoportjába vlaló belkerülésüik is jövedelemszint-nxövelő hatású. Ezeken túlmenően emeli a szintet az állami gazdasági dolgozók és az önállóan gazdálkodó pa—
nasztolk me—gváilftozott bes wrolása is, a jelenség létrehoz-ásához azonban az előbb elmondottak önmagukban is elegendők.
2. tábla
Az egy főre jutó havi jövedelem társadalmi osztályok és rétegek szerint 1972-ben
Társadalmi osztály. . Az átlag Társadalmi osztály. réteg Az átlag
, . reteg , , forint szazaleko- (új csoportosítás) forint szazaleka-
(regi csoportositas) ban ban
Mun'kásság . . . . 1773 91 Muxnikásosztá'ly . . . . 1801 93
Ebből fizikai az ipar—
ban . . . . . . 1797 93
Parasztság . . . . 1880 97 Szövetkezeti parasztság . 1965 101 Kettős jövedelműek . 1985 102 Kettős jövedelműek . . 2018 104 Szel'lemiek . . . . 2424 ; 125 Nem iizikaiak (szellemi-
e'k) . . . . . . . 2475 128
Önállók . . . . . 2250 116 Kisárutermelők, kiskeres-
kedők . . . . . . 2174 112
Aiktívak összesen . 1979 102 Aktívak összesen . . 1979 102
lna'ktívak . . . . 1373 71 inaktívak . . . , . 1373 71
Lakosság átlagosan 1938 100 Lakosság átlagosan . 1938 100
A rétegadatok megbízhatósági foka erősen összefügg a réteg létszámával: a no—
gyobb létszámú rétegek adatainak megbízhatósága általában magasabb. a kisebb lét- számúa—ké alacsonyabb szintű. Különösen bizonytalanok oz önállák ('kisár'utermelőtk és leis- kereskedők) adatai. E rét—eg ugyanis nagyon heterogén, és ilyen heterogenitás mellett az 1 százalékos minta eleve (kevés, ezentúl'tpedig valótlan adat bevallása, (: lehagadás itt a legvalószínűbb és a legnagyobb mérvű.
453 DR. ZAFiR MIHÁLY
Az alapvető osztályolkon és rétegeken belül további rétegeződés jellemző.
Megkül'önlböztetett fontoss-ágglall bir a mainlk—ásosztályon belül az iparban. illetve a nagyiipa'nban fogliallkoztaftotbalk réteg—e. Úgyszintén fontos a közvetlen termelés—
ir-ányift—ók meglküliönlböztetése mind a munkásosztály. mind a szövetkezeti para—szt- ság esetében. A kettős jövedelműeknél aszerint történik torváblbi tagolás, hogy háztaintásailkban a huázt'aintásfő a miutnlkuásosztályhoz vagy a szövetkezeti pair-aszt—
siágihoz tartozik-e. Végül a nem fizikai kategórián belül a hierarchia falka szeiiint különböztetünk meg három csoportot: az elsőbe a vezetők, illetve a felsőszintű ,irányitóik, (: másodikba az alsószintű irányítók. valamint a felső- és középszintű
szakemberek, a hva'nmadilklba pedig az alsószivntű szakemberek és az ügyviteli
alkalmazottként dolgozó hiáztairtá'sffőlk háztartásai kerülitek.3. tábla
A háztartások és a népesség száma társadalmi osztályok és rétegek szerint 1972-ben
Háztartások Évközi népesség
Társadalmi osztály, réteg .! átlagos ó. lá
751253 "aggy" (235) Eígiáiékáa
FiZllei az iparban . . . 641 3.42 2190 21,1
Fizikai az egyéb (nem mezőgazda—
sági) ágaikban . . . . 530 3.44 2157 20.B
Fizikai az állami mező- és erdőgaz-
daságban . . . 136 3.89 531 5,1
Fizikai együtt . . . . . . 1407 3.47 4888 47.0
Közvetlen termelésirányítók. . . . 120 3.154 399 3.8
Munkásosztály összesen . . 1527 3,46 1 5287 50,8
Fizikai a mezőgazdasági szövetke-
zetekben . . . 302 328 990 9.5
Közvetlen termelésilrányítóik . . . 9 3.60 33 0,3
Szövetkezeti parasztság összesen . 311 3,29 1023 9.8 Kettős jövedelmű, munkás háztartás-
fővel . . . . 95 4.36 415 4.0
Kettős jövedelmű, szövetkezeti pa-
raszt háztartásfővel . . . . . 123 4,32 532 5.1
Kettős jövedelműek összesen . . 218 434 947 9.1
Nem fizikai (szellemi) !. . . . . 142 3,39 480 4.6
Nem fizikai (szellemi) ll. . . 270 3,09 835 8.0
Nem fizikai (szellemi) l—ll. . . . . 135 2.95 399 3.9
Nem fizikai összesen* . . . . 1 547 ! 3,13 ! 1714 ! 16.5 Kisáruwtenm'előlk, kiskereskedők . . . ] 117 1 3,16 l 370 l 3.6
Aktivalk összesen . . , . . . 2720 3,43 9341 89.8
inaktívak . . . . . . . . . 637 1.66 1057 ii)/Z
Mindösszesen 3 357 3.10 10 398 100,0
' I. — vezető. illetve felsőszintű irányitó; ll. —— alsószintű irányító. felső- és középszintű szakember;
ill. — allsószintű szakember. ügyviteli alkalmazott.
b) Az egy főre jutó jövedelem a jövedelem szinvonalának alapvető. de nem egyleiilen miutatószáima. Másik fontos mutatószám az egy háztartásra jutó jöve—
delem. Fontossága abból következik, hogya jövedelem felhasználása részben a háztairtóshoz mint egészhez. részben a háztartásokban élőlk szükségleteinek
közvetlen kielégítéséhez kapcsolódik. Nyilvánvaló, hogy a jövedelem fellhaszná—
A JUVEDELMI KULUNBSEGEK 459
lásának olyan tételei. mint a lakbér, a világítási, a fűtési. illetVe az energia- költségek. a televízió. a háztartási gépek és felszerelések használata stb. a
h-áztartáshoz mint egészhez kapcsolódnak, és viszonylag csak laza összefüggés- ben vannak azzal, hogya háztartásban hányan élnek. A háztartás összes jöve-delmének egy része mint háztartási közös költség kerül felhasználásra, és csak
a fennmaradó hányadot fordíthatják a háztartás egyes tagjai külön-külön sze- mélyes szükségleteik kielégítésére.Ilyen összefüggésben azt mondhatjuk. hogy minél nagyobb a háztartás jövedelme, annál nagyobb hányada kerül a családtagok szükségleteinek köz—
vetlen kielégítésére, másik irányból megfogalmazva: annál kisebb hányadát emészti fel a háztartási közösség. Viszont minél kisebb a háztartás jöyedellme.
annál nagyobb hányadát fordítják háztartási közcélokra.
Az egy háztartásra kimutatott és az egy főre kimutatott jövedelemszint mu- tatószámai a jövedelem megszerzési. illetve felosztási aspektusa irányából is vizs—
gálhatók. Háztalrtá—solnloént azonos nagyságú jövedelem a xjöveudelewmképzőwdé-s ol- daláról nézve egyenértékű, jövedelemel-osztási oldalról nézve viszont —— azaz egy főre vetítve — attól függően differenciált, hogy a háztartásban hány gyermek, illetve hány eltartott idős szelmély él.
Az egy háztartásra és az egy főre (a háztartás egy főjére) vetített jövedelem összefüggései szempontjából igen érdekes például az a kép, amelyet a mun- kásosztályhoz tartozó háztartások közül a Budapesten, a vidéki városokban
és a községekben élőkről nyertünk a felvétel alapján. E három területes—oport
munlkáslháztartásafinlalk egy háztartásra jutó jövedelme csak jelentéktelenül tér el, egy főre jutó jövedelm'üldben viszont számottevő különbségek vannak. Oka az, hogy Budapesthez képest a vidéki városokban és méginkább a községekben jóval több személy él a háztartások lényegében azonos jövedelméből, lévén hogya háztartások átlagos létszáma e sorrendben növekvő.
4. tábla
A munkásosztályhoz tartozó háztartások 1972. évi iövedelemadataí a lakóhely jellege szerint részletezve
a); ' "(MM
E há — , ,. .. ..
.. , ,,,,,,, sok átlagos
Terulet
jétsíálma
k !:
. t, 'u ! h . - , . , x ,
jás'ié'díleoríoöori'xi) (O) nem maktw 252335 eftílfott
Budapest . . . 6411 2117 3,03 63 12 22 3
Vidéki városok 4 6158 1801 3,42 54 10 29 7
Községek . . . 6211 1683 3.69 48 10 30 12
Munkásosztály—
hoz tartozók
átlagosan . . 6237 1801 3,46 53 10 28 9
A kettős jövedelmű háztartások jellegzetessége, hogy náluk az átlagosnál lényegesen több a kereső. amit érthetővé tesz. hogy besorolásuk eleve legalább két kereső létét (egy munlkásosztá'lyhoz és egy szövetkezeti parasztságlhoz tartozó keresőét) feltételezte, közüllük egyiket háztarrtás'főke'nt. Valójában ezeknél egy—
egy lháztartáslban több (mint 2. száz háztartásonként számítva 272 az aktív kere- sők száma. A nagyobb 'kerelsőilétszáxm nagyobb családi jövedelmet hoz létre.
Mivel azonban az ilyen háztartásokban a keresők az átlagosnál kevesebbet ke—
460 ' DR. ZAtFlR MIHÁLY
resnek. és mivel a jövedelem több főre oszlik, ezért az egy főre jutó jövedelmet tekintve helyzetülk egyáltalán nem kiemelkedő. jóllehet az átlagosnál jobb. E jellegzetességelkben, aszerint vizsg-élve, hogy a hróztarr'tósiő a munlkúsosztólylhioz vagy a szövetkezeti porosztsúglhoz tartozik, nincsen kor—clkteniisztikus különbség.
5. tábla
A kettős jövedelmű háztartások 1972. évi iövedelemadatai (: háztartásfő osztályhelyzete szerint részletezve
E h' .
állag; Egy főne lHóztortc'isok Száz fa közül
Megnevezés ——_— —————————————— átlagos ; MÉH-_; www—w— ,,,____,.M,_,.__,
jutó átlagos havi e Égre ' gyermek egyéb
jövedelem aktív l inaktív és átadott
(forint) l , tanuló '
* l
Munikősosztólyhoz tartozó hóz- l
ertóstő . 8626 1 1977 : 4.36 63 6 24 7
Szövetkezeti pcrosztsóghoz ! : l [
tartozó hóztortósfő [ 8861 2050 4.32 63 1 6 21 10
Kettős jövedelműek átlagosan 8759 2018 4,34 63 L 6 22 9
i
Az inaktív, azvcz keresővel nem rendelkező háztartás—ekben az egy háztar- tásra jutó jövedelem igen alacsony, az aktiv h—óztaurtósolkénoík mintegy egyihiar- mod-a. Az egy főre jutó jövedelemben viszont jóval kisebb a különbség, ez két- harmada oz alk'tivolklénoik. Az inialkrtív h-óztortó's'dk'ban ugyanis többnyire csupán 1 vagy 2 személy él, cselk ritkán ennél több.
6. tábla
Az aktív és inoktív háztartások 1972. évi iövedelemadatoi
E ho'z- l , , .. .. ..
131155er l EGY fore Hóztartósok Szoz fo kozul!
Megnevezés _, ' v _, .,,,_,,.____._ 122232; ! ————f—
' tó útle os hov' - l ermelk '
Ju jövedglem ! (fo) aktiv i inaktív gy és , eTtgaYrÉÉtt
l (forint) ; ' tanulo
l l !
Alktivok összesen . . . . 7 6798 l 1979 1 3,43 l 54 l 10 27 9
lnoktivak . . . . . . . l 2278 § 1373 ( i,66 j _ l 74 4 22
Lakosság átlagosan . ] 6002 ; 1938 I 3,10 ? 49 ; 16
l l l
c) A jövedelmi helyzet megítélésénél, az ezt tüikröző egy főre és egy ház- tartiósm számított mutatóik értékelésénél figyelemre méltólk a jövedelem felthesz- n'c'ilwó'sónalk lehetőségei. illetve sajátosság—ai. Külö'nibözők például a lakáshoz és (: közművelklhez való hozzájutás lehetőségei. ilyen szempontból a községekben lakó munkások és a parasztság helyzete a városokban leikólkiéniól kedvezőtlenebb, hiszen lelkésszükségletülk kielégítését mindenképpen saját erőből és a közműve—
síft'ést liS részben saját erőből kell fedezniük. Ez igénybe veszi jövedelmük nem csekély lhtóinylodót.
Ugyancsak nem hegyhutóik figyelmen kívül a jövedelmek megítélésénél u jövedelemrfelih-aszniúílrósi szokások sem. Különösen az erdem—el ügyeimet, hogy a parasztság jövedelmeiből az átlagosnál nagyobb hányadot takarít meg takarék—
A JÓVEDELMI KULÓNBSÉGEK 461
betét vagy készpénz formájában, és hogy jövedelmeinek számottevő részét for- dítja rokoni támogatásra. a családból kikerült, városbo költözött, fizikai vagy szellemi foglalkozást űző gyermekei és más családtagok támogatására.
iii.
A jövedelmi külömbségek elemzése a jövedelem-összetevők jelentőségének, a jövedelmi különbségek létrejöttében játszott szerepének megismerését igenyli.
A jövedelmek összetevőit aszerint különböztetjük meg. hogy a jövedelmek egyes elemei mennyi-ben kapcsolódnak — vagy nem kapcsolódnak — közvetlenül az egyéneknek a társadalomban kifejtett munkájához. Munkaljővedelmeket, tár- sadolmi juttatásokat és egyéb jövedelmeket különböztetünk meg. Valőjálbian va- lam—ennyi jövedelem munkán alapszik, csak a — társadalmilag szervezett — munk'a hoz létre nemzeti jövedelmet, ami egyedüli forrása bármilyen jogcímű egyéni, szemelyi jövedelemnek. Amikor tehát munklajövedelemről beszélünk, a hangsúly a munkavégzéssel való közvetlen összefüggésen van.
A munkajövedelmek között a munkások és az alkalmazottak. a term—előszö—
vetkezetekben fogilal'koztatotbak keresete dominál, a—miihez rendszeres, folyamatos.
teljes munkaidőben végzett munkájuk eredményeként jutnak hozzá bérek, jutal- mak, részesedés formájában. Nem eilhfa'nvagolhiatő mérvű jövedelem keletkezik a nem rendszeres vagy nem teljes munkaidős foglalkoztatásból (o nyugdíjasok, a bedolgozők, az ipari tanulók, a nem teljes munkaidőben foglalkoztatottak kereseteiből, másodlál'lvásból, mellléllcfoglalkoz—ásból. alkalmi munkavállalás'ből,
nv'apidíjakrból stb.). További jelentős jövedelemforrás a kisgazdaság (háztáji, kli—
segítő, illetve önálló paraszti glazdiaság). Végül a munkajövedelmek közé tartoz- nak az önálló tevékenységből származó jövedelmek.
A társadalmi juttatások képezik a jövedelmek másik nagy összetevőjét. Egy- részt a pénzbeli juttatásokat (nyugdíj. családi pótlék, táppénz, segélyek stb.).
másrészt a tenme'szetbenieket foglalják magukba. Ez utóbbiak közé tartoznak az ingyenes egészségügyi ellátás, 'az oktatás, a szociális, a kulturális, sport és üdültetési létesítmények fenntartásának társadalmi ráfordításai. A társadalmi jut- tatások aráinva kfézernrfekivően az inaktívak réteg—éne'l (: legmagasabb, jövedelmük—
inek megközelítően kétharmada, az aktív :hváztartásorkin—ál pedig jövedelmű—kinek át- lagosan 22 százaléka. Ahogyan a munikaljöivedeltmekiniél, úgy itt is helyénvaló az elnevezésihez fűzött megjegyzés. A juttatás szó hangzásában valamiféle karitatív jellegre emlékeztet. Valójában a nemzeti jövedelem elosztásánál követett társa- dalom- és gazdaság—politika határozza meg. hogy a felosztható nemzeti jövede- lemnek mekkora része jusson el a lakossághoz nyugdíjként — az egyének aktív koruklbon llétrelhozott produktumai alapján _, a fiatal nemzedék felneveléséhez való közösségi hozzájárulásként és táppénzként. Ezek mellett csak elenyésző részt ( vérpez (: társadalmi juttatásdkrnok valőb'van karitatív, a családok megélhetési gondjait enyhíteni törekvő segélyezési hányada.
A társadalmi juttatások abból a szempontból homogténe'k, hogy nem közvet- lenüil munkavégzéshez kapcsolódnak. Felhasználásuk módját tekintve azonban lé—
nyeges különbség van a pénzbeni juttatások és a tenmészetbenliek között. Előb- bieket a háztartás ugyanúgy elhatároz—ása szerint használhatja fel, mint a munka- jövedelmeket, utóbbiakat viszont másra nem konvertálhotja, és számszerű érté- küket általában nem 'is ismeri. Éppen ezért használatos egy olyan jövedelem—
fogalom, amely a természetbeni társadolmi juttatásokat nem tartalmazza. Ez a személyes jövedelem.
462 DR. ZAHR MlHALY
A munkajövedelmek és a társadalmi juttatások két főcsoporbjó—n kivül a jöve- delem—nek tovább—i mindössze 2—3 százaléknyi hányada egyik főcsoportba sem 50-
rollh—ató (kalmmajöved'ellem, nyeneme'nye'k és hasonlók). Mivel súlyuk jelennésldelen és a lakosság különböző nétegelinél nelm számottevően eltérő, aAk'öme'illcezőlkjben az egyszerűség kedvéért ezeket az egyéb jövedelmeiket összevon'rtulk :: munkajövedel- melkíkel. (Pontos elnevezésük igy "jövedelem társadalmi juttatás nélkül".)
7. tábla
Jövedelem—összetevők 1972-ben'
(egy főre juió havi jövedelem)
Jövedelem társadalmi juttatás nélkül Ebből:
Főfog— , * Ebből Tórso- Jövede- ,
1523, Fiam am. a főfos- .du'mi. 133313; Szemé-
Társadalmi osztály. réteg tüze/ik jöveg— jövecle— sen ta'—13331 JUW'J'JGS sen jmató- jaaa:-
te" delme 'lem' keresete "* lem
(széza- 31126 (forint)
fori—nt lek) forint
Munllcc'rsosztóly . . . 31076 140 153 1369 78,6 432 18051 24,0 1559
Ebből a lizikaiwok az ,
iparban . . . 11 098 108 143 1 349 81 ,4 448 1 797 25,0 1552 Szövetkezeti po naszts'óg . 770 718 139 1627 47.3 338 1965 17,2 1772 Kettős jövedelműek . . 1065 469 158 1692 ó3,0 326 2018 16,1 1825 Nem fizikaiak (szellemi ek) 1563 105 245 1913 81 ,7 562 2475 22,7 2134 Kisórute'rmelők, kiskereske-
dők . . . 464 499 919 1882 214.7 292 2174 13,4 1976 Aktivak összesen . . . 1106 244 199 1549 71 ,4 430 1979 211,7 1731 lnolctíva'k . . . -— 283 182 465 —- 908 1373 66,1 1145 Lakosság átlagosan . . 994 249 217 1460 68,1
478 1938 24,7 1692
' E tanulmányban a mezőgazdasági termelőszöveükezetevk által fizetett tópupénz és segélyek — a szokásos statisztikai közlések-től eltérően — nem a munkajövedelmek, hanem a társadalmi juttatások között szerepelnek. Ennek megfelelően itt a társadalmi juttatások anównyu 0.4 százalékkal magasabb. mint a szo--
kósos közléseknél.
" A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkások és alkalmazottak, valamint a temelőszövevhkezetek tagjai (nyugdíjasok nélkül). állandó és időszaki alkalmazottai. összefoglaló kifejezéssel az ún. főfoglal-
koztatotmlk keresete (bér. jutalom, részesedés együttesen).
"' A munkajövedelmek közül a nem rendszeresen, illetve nem teljes munkaidőben foglalllkoztozonok és az öna'wllók jövedelmei. Itt szerepelnek az ún. .,egyéb" jövedelmek is.
N.
A mutnlklojövedelmekből a munkásosztály különböző ré'cegetiné'l és a nem lizi- kcvi foglalfkozósúolk-nlól meghatározó rész a kereset. M'egllaözelími vagy meghall—adja a társadalmi juttatások nélkül szólmwíkott jövedelem 80 százalékát. A szövetkezeti parasztsóvgvnól a közös gazdaság—ból származó keresetek ufbóxn még napjainkban
is szorosan ( löve'okezmelk a kilsgasza—sóglbc'll származó jövedelmek. (Lásd a 8. bólbltót.)
A muníkaósslóg és (: parnasnsóg között ilyen szempontból is közbeeső. vegyes tipust képviselnek a kettős jövedelműek. 'Nwólulk e keneselek és (: 'kisgozdasógiból sz-ónmazó jövedelmek erénye egyané-nt u 'rmlurnkóssúgrc és a (paraszrhsc'lgm jellemző vonó nyak között (helyezkedik el.A 'kisóru'termelők, kiskereskedők csoportját o jövedelemstruktúru szemponlbj—ó—
ból is heteroge'nvit—ós jellemzi.
A munkajövedelmek 1972. évi 176 milliárd loni-ntos összegéből 124 milliárd forinlzot tett ldi a főrlog-lla-lkoztatoüalk keresete. bé'lÉSZJÓlmlU'k 4.428 millió fő. havi ó'dl'a-
gos nettó keresetük 2334 [forint volt. VLxétszúrmlulk megoszlása szemléletes lklépet ad
A JUVEDELMI KULUNABSEGEK - 463
mind "társadalmunk osztóly- és .nétegtaugozódró—sóról. mind pedig a háztartások
vegyességéről. (Lásd a 9. tc'rbll—ót.)
8. tábla
A jövedelemstruktúra 1972-ben*
(index: Jövedelem társadalmi juttatások nélkül : 100)
Főfogialkoz- Kisgazda— Fel nem
Társadalmi osztály, réteg hatottak sagbol' sorolmjö- * Összesen keresete ?;SÁZÉIZ; vedelmek
Munkásasztóly . . . 79 10 11 100
Ebből fizikaiak az iparban . . . 81 8 11 100
Szövetkezeti parasztság . . . 47 44 9 100
Kettős jövedelműek . . . 63 28 9 100
Nem tizikaiak (szellemiek) . . . . 82 5 13 100
Kisórutermelőlk. kiskereskedők . . 25 26 49 100
Aktívak összesen . . . . . . 71 16 13 100
inaktívak . . . . . . . . . -— 61 39 100
Lakosság átlagosan . . . 68 17 15 100
' Lásd a 7. tábla jegyzeteit.
A mezőgazdasági termelőszlöveilkezet—elklben foglalkoztatott—akinalk például alig több mint fele él! a szövetkezeti para—sztsuóglhoz sorolrt háztartásokban. és jóval több mint hla'nmad'ulk olyan hlóztar'oólsolldhxoz — a kettős jövedelműekhez —— tartozik. atme- lyeklb'en velük együtt a imunlkrósosz'hólyhoz tartozó kereső is él. Az alkalmazottak-
nalk (szellemi foglalkozós'úa'knalk) 60—62 százalékát találjuk az e réteglbve sorolt háztartásokban. A többiek vagy közvetlen tenmellésíróinyítólk (MO/o). vagy pedig'
muinlkóshóztarbósolk, vagy más típusú háztartások tagj-ai.
9. tábla
A főfoglalkoziatottak száma*
(ezer fő)
Teljes munkaidőben Mezőgaz—
fagllasltkozltatortt dasági "telr—
Társadalmi osztó—ly. réteg 7"_"——— """"""""" 111335: Osszesen , alikalmamt- foglalkoz-
munkasok tak tatottcr-k
Munkósosztóly . . . 2058 428 7 2493
Ebből fizikaiak az iparban . . . 930 124 3 1057
Fizikaiark összes-en . . . . . 2016 * 251 — 2267
Közvetlen termelésirónyítók . . 4-3 176 1 220
Szövetkezeti parasztság . . . . —- 20 361 384
Kettős jövedelműek . . . 270 20 235 525
Nem fizik—aiak (szellem—lek) . . . . 110 796 45 951
Kisórutermelőlk, kiskereskedők . . . 43 28 l 7 78
Mindösszesen 2481 1292 655 4428
' Meghatórozásdt lásd a 7. tábla 2. lábjegyzetében. E létszámkavtegóría az aktív keresők körénél az öné—llo'ikkal. a segítő családtagokkal és a nem teljes munkaidőben foglalkoztatottaklkal, nem rendszeresen
keresőkkel szűkebb.
ismeretesek azok az egyszerű statisztikai összefüggések, amelyek a foglal—
lkoztatot'talk létszórma. a foglallkoztaitottsióig. az átlagkereset és ezek eredőjeként
464 DR. ZAlFlR MlHÁLY
a keresetek formájában realizált lakossági jövedelmek között fennállnak. Esetü-nlk- ben ez az összefüggu'éssor a következő:
— a főfoglalk—oztatottak létszáma 1972-ben 4.428 millió, így arányuk a lakosságból —- tehát a fog—lalkoztatottságl arány — 426 százalék.
— nettó átlagak—eresetüsk havi 2334 torma: volt, ezekből következően
— az egy lakosra jutó jövedelem a főfoglailkozwbatottaik keresetéből havi 994 forint (HBA-0.426), amely adat a 7. táblában már szerepelt./'
_ 10. táblla
A keresetből származó jövedelmek összetevői 1972-ben
Főfoglalkoztatottak Egy we Főfoglalkoztawtbak 1ng123:
"A " _ ***" jutó jöve- _..____,.WW____—__ delem a
, . , , ' delem a havi nettó főfoglalkoz-
Tarsudaulm- osztoly, reteg aranya, havi nettó főfoglalkoz— aránya átlug- tartottak a nepesseg— átlag'kerese- (futottak keresete keresetéből!
( 'bol'k te (forint) keresetéből —————-————————-———' smza e ) (forint) Index: Muxnlkásosztálly : 100
Munkásosztály . . . 472 2280 1076 100 100 100
Ebből fizikaia'k az iparban 48.31 2212 1098 102 100 102
Szövetkezeti parasztság . . 37.3 2067 770 79 91 72
Kettős jövedelműek. . . . 554 1923 1065 117 84 99
Nem liuilkailalk (szellemuiek) . 55.5 2817 1563 118 124 145
Kis—árutermelőxk. kiskereskedők 21,1 2199 464 45 96 43
Aktívatk összesen . . . . 47,4 23314 1106 100 102 103
lnaktívak . . . . . . . -— -— — -— —-— ——
Lakosság átlagosan . . . 42,6 2334
994 90 102 92
A munlkásosztályntárl a foglalkoztatottsoági arány, az átlagkereset és követke- zésképpen a keresetből származó egy főre jutó jövedelem is nagyon hasonló az aíktlv háztartások átlagához. Ez egyrészt eleve klöwvetkezúlk lmewglha'vtárrozó súlyálból (az aktív népesség 56—57 százaléka élt 1972-ben a mu'nlk—ásosztályhoz tartozó h—áz—
tartásoldbxawn), másrészt peclig következik abból is. hogy a többi réteg között a munlkvásosztályérn-ál nagyobb és kisebb keresettel rendelkezők egyaránt találhatók.
A foglalkoztatotts-ágli arány legnagyobb a szellemi foglalkozásúak ré'telgténél
(55.50/0). Ez párosul az alapvető oszt-ályok. illetve nétexgelk közötti legmagasabb átlagkeresettel (2817 forinttal). így e réteg keresetből sz—ánmlazó egy főre jutó jö— '
vedelme még inkább meghaladja az átlagosat: havonta 1563 lonint. A mxu-nlk—ás- osztállyal összehasonlítva a foglallkoztato'ttság ménté'ke 18 sz—ázailélklkal, az átlag- kereset ped'i-g 24 százalékkal magasabb. és e két tényező együttesen a munkás- osztálynál 45 százalékkal (1.18'1.24:1,45) nagyobb egy főre jutó jövedelmet ho- zott lét—re. Más kérdés, hogy egyéb tényezők viszont merse'lkllilk ezt a különbséget.A kettős jövedelműeknél a loglalkoztatottságt arány teljesen hasonló a man- kásosztályéfhoz, de egészen más le'tszámszenkezettel. Itt 240 főtog'lalkoztartott fut 100 háztarttá'sm, messze több mint a munkásosztály—nál (ahol 163) vagy mint bár- mely'lk más kategóriánál. Ez kézenrfelkvően következik abból. hogy e háztartások—
nialk eleve legalább két kenesővel kellett rendelkezniük. A kettős jövedelműek át- lagkeresete viszont — szemben a magas foglalkoztatási aknán-nyal — (alacsonyabb b-ánmelylk más rétegkénél. A magas loglrallkezta'tásii arány és a relatíve alacsony átlagkereset együttesen arra vezetnek, hogy egy főre jutó jövedelmük nagyobb
4 Más irányból közelítve ugya-nez az eredmény, ha a főfoglalkozmtottak 1972. évi 1124 milliárd forin tos keresetét a népesség 10.4 millió fős számával összevetjük.
A JUVEDELMI KULUNBSÉG EK
465
ugyan az atlagosnal. de nem sokkal tér el attól, és a munkásosztálylhoz tartozó h á zta rtwá so kéftóll .
Legalacsonyabb a fogl-alikozTatot'ts—ágli arány és a többi ikiategóriáe'rnrál kisebb az átlagkereset a szöfvehkezeti paraszt háztartásokban. Ezént a keresetelkbő'l szár- mazó egy főre jutó jövedelmük csak kb. 72 százaléka volt a mu—nlkásosztályénak.
A kisgazdaságból származó jövedelmek 1972—ben 31 milliárd forintot, egy főre számítva évi 2984 forintot. havi kb. 250 forintot tettek ki. Közel kéflharmaduak saját tenmeliésből fogyasztott élelmiszereík, italok, a többi pedig t'ermélkértéfkesilüés—
ből származó jövedelem formájában realizálód—oitt. A dolog természetéből követ- kezően szerepük a szr'öveilkezehi parasztság háztartásaiiban a legjelentősebb. Itt a muníkajövedelem 44. az összes jövedelem 36—37 százalékát tették ki. _
Érdemes azomban felfigyelni arra, hogy (: kisgazda-ság távolról sem kizáró- lagasan a szövetkezejji parasziság'ra jelllemző. Olyannyira nem, (hogy a szövetkezeti pamsztságba sorolt háztartások részesedése 30 százalékot sem ér el az ország ki-sgazdaságainalk jövedelméből. Krisg-azdaságulk van ugyanis az aktív és ugyan- úgy a nyugdijas tenmelőszölvetlkezeti tagoknak (íhiázfáj—i gazdas-ág), akik vagy ter- melőszöveükezeti, vagy vegyes — kertős jövedelmű —, vagy nyugdíjas háztartások- ban élnek. Kisgazdas-ággal (ún. kisegítő gazdasággal!) rendelkezik az állami mező— és erdőgazdaságok dolgozóinak nagy hányada, a községekben élő mun- kások nagyobb része, a városi munkások egy része, a szellemi foglallkrozásúalk kii—
sebb hányada. Végül pedig kis—gazdaságuk (ön—álló gazdasá—guik) van az önálló pa ra sztolklnafk.
A kisgazdaságok méretei elltérőlk és eltérő az egyes társadalmi osztályok és rétegelk jövedellm'e'ében játszott szerepülk. A szövetkezeti parasztságot követően je- lentőségük sorrendjében a 'kis-árutenmelőlk, (: ikettő—s jövedelműek, az állami erdő—
és mezőgazudalságolk dolgozóinak háztartásai, (: nyugdíjasok, majd a munkásosz—
tály egyes rétegei emliídih-etőik.
11. tábla
A kisgazdaságok szerepe az egyes rétegek jövede/méhen 1972-ben
l Jövedelem kisgazda- Egy háztar— ,,
ságból tásra Egy fore Az összes
Társadalmi osztály, réteg —w ' jövedelem
_ , _ , szazaleka-
' millió megoszlás JUto havi átlagos, ban forint (százalék) jovedelem kisgazdaság-
, bol (forint)
Munkásosztóly . . . _ 8910 129 486 140 8
Ebből:
l
Fiziik—aiiak az iparban . . . . . . 2837 9 369 ; 108 6
Fizilkawiak az állami mező- és erdő- _, l
gazdaságban . . . 1930 6 1179 § 303 18
Szövetkezeti pamsztság . . . 88115 28 2363 I 718 ' 37
Kettős jövedelműek . . . . . . . 5326 17 2035 § 469 23
Nem (fizilka'iak (:szellem—iek) . . . . . 2167 * 7 330 ? 105 4
Kisárutenmelők, kiskereskedők . . . 2221 7 1 580 § 499 23
Aktívaik összesen . . . . . . . 27 439 88 81411 § 245 12
lnxallotívalk . . . . . . . . . 3590 12 ; 469 § 283 21
Lakosság átlagosan . . . 31 029 § 100 770 § 249 13
A kisgazdasá—g'ból származó jövedelem két összetevő-jének, tehát a termék- értélkesités'nelk és a saját termelésből származó fogyasztásnak arányai rétegein-
2 Statisztikai Szemle
466 DR. ZAFiR MIHÁLY
rkénrt egymástól számottevően eltérnek. A jövedelemielvétel e két összetevőrál
nem szolgáltatott külön adataikat. de a lhuáztarbásstatisztillaám alapozva becslést végeztünk. Röviden azt mondhatjuk. hogy a tenmélkémé'kesités jobban koncentrá-
ládilk a parasztságra. a saját termelésből származó fogyasztás pedig jobban jel- lemző — természetesen (más-lmas mértékben — a társadalom szinte valamennyi rétegére.Míg az országos arány azt mutatja. 'hogy a kisgazdasági jövedelmeknek
mintegy 30 százaléka termáloértékesilvésből keletkezett. ennelk aránya a becslésszerint a (munkásosztály és ugyanúgy a nem f—izilkxaisalk. valamint a nyugdijas—alk esetében 20 százalék körüli. a kettős jövedelműeknél 32—33 százalék. a szövetke- zeti panasztságnól pedig 40—42 százalék. Jóllehet a tenmélloém'elkesítés jobban (:
pamsztságrra koncentná'lt, ennek ellenére a tenmiélklér'tékesité's formájában realizált összes jövedelemből a szövetkezeti parasztság .becsllésülnlk szerint csak leb. 40 szó—
zalékkal, a kettős jövedelműek rétege kevesebb mint 20 százalékikol részesedett.
A kisgazdaságra háztartásonként nagyon eltérő méreteik jellemzők: fedezheti az élelmezési szükséglet kis. nagyobb vagy döntő hányadát. és az élelmezési szük-,
séglet fedezetének biztosításán túl. vagy anélkül kisebb vagy nagyobb mértékben termelhet piacra.A mru'nllcá'sosztá'lvhoz tartozó háztartások közel 50 százalékának nincs kisgaz—
dasága. 20 százalékuk kisgazdaságáenalk jövedelme nem haladta meg háztartá-
sonlként a havi 500 forintot, 21 százalélku'kté 500 és 1500 forint közötti havi jöve—delmet hozott. és 8—9 szlázallékuiknak volt havi 1500 forintnál több jövedelmet adó
lolsgazdaságra. Ez utóbbi, tehát a hráztantásonlként havi 1500 forint körüli összeg vélelmezhető az önellátó és a piacra tenmelő ldisgazdaság közötti hatánként. Ezt arra alapozom, hogy a szövetkezeti parasztság és a kettős jövedelműek salját ter- mele'slből lsz-árnmazó fogyasztása 1972-ben háztartásonként ekkora összeg—ne volt becsülhető.A parasztság és a kettős jövedelműek leisgazdaságainalk egy része ugyancsak jdb'badán a háztartás saj—át élelmiszer-szükségletevinek kielégítésére korlátozott.
Az ezt fedező havi 1500 forint körüli összegnél nagyobb jövedelmet biztositó kis—
gazdasággal a szövetkezeti paraszti h-áztartásdklnalk 55—60. a kettős jövedelmű
háztartásoknak pedig közel 50 százaléka rendelkezett.12. tábla
A szövetkezeti parasztság és a kettős jövedelműek kisgazdaságból származó 1972. évi jövedelmeinek szóródása
(százalék)
A megjelölt nagyságú jövedelmet adó kisgozwclasvúggwarl rendelkező
szövetkezeti kettős paraszti ijövedelmű kettős
jövedelmű Kisgazdaságből származó havi jövedelem szövetkezeti
(forint) paraszti
háztartások jövedelmé—
nek megoszlása háztartások számának
megoszló sa
Kisgazdoság nincs . . . 4 6 l -— —
—500... 7 lojl 2
500—1500 . . . 32 35 15 19
1 BOD—4000 . . . 45 41 53 52
4000— . . . 12 8 31 27
Összesen 100 1 100 _ 100 ! 100
A JUVEDELMI KÚLUNlBSÉGEK 467
A klsgazdaságtbál származó jövedelmek szówródását bemutató táblából meg-
állapítható. hogy havi 4000 tonintnál nagyobb jövedelmet nyújtó! kisgazdasággal 1972-ben a szövetkezeti parasztoknak kb 12 százaléka. a kettős jövedelműeknek 8 százaléka, azaz 351—40000 paraszti és 16—18 000 kettős jövedelmű háztartás rendelkezett. E kör jövedelmei jelentősen felülmúlják az átlagosat. mivel ilyenméretű kisgaz-daság a háztartás saját élelmezési szükségletének ellátásán túll
mintegy havi 2500, évente 30000 forint körüli értékesítési jövedelmet ad.V.
A társadalmi juttatások 19724ben 24.7 százalékát tették ki a lakosság összes jövedelmének. A pénzbe'liek és tenme'szertbenwiek összege egymáshoz nagyon .ha- sonló, egy lakosra sz-áimrítva egyaránt 230—250 forint volt.
A munkásosztályt jellemző szinthez lldélpest alacsonyabb - annak 75—80 szá-
zaléka — a szövetkezeti panasztságé és a kettős jövedelműeklé. Lényegesen moga-sabb viszont a szellemi foglalkozásúaké, és a dolog tenmészetéből következően a társadalmi juttatások a jövedelmekből különösen nagy anávnyt képviselnek a
nyugdíjasok rétegénél. A szövetkezeti parasztság és a kettős jövedelműek eseté—ben a m—unlká'sosztárlyénál alacsonyabb, a szellemliek esetében az annál maga- salblb szint tendenciaként mind a pénzbeli, mind a telnme'szetbeni juttatásokra egyaránt érvényes. jóllehet mások az összetevőik.
13. tábla
Társadalmi juttatások 1972-ben'
Pénz- Termé- Uss - .. F' z- Termé- Össze- bel lek 521321 seine $$$; bála—k bsezneigk sen
Társadalmi osztály. réteg veg'eler'n
51 m e-
'f' ' tőh ' : ld! : M kósost'l :
Éízígí'ifmál'í' "b"" " " "i moz"
Munkásosztóly . . . 190 242 432 24,0 100 100 100
Ebből lizikaiak az iparban . . . . 203 245 448 25.0 107 101 104 Szövetkezeti parasztság . . . . . . 145 193 338 17,2 76 80 78
Kettős jövedelműek. . . 133 193 326 16,v1 70 80 75
Nem fizikaíak (szellemlíek). . . . . 222 340 562 22,7 117 140 130 Kissórutermelők, kiskereskedők . . . . 94 198 292 13.11 49 82 68 AikthClk összesen . . . . . . . . 182 248 430 21,7 96 102 100
lnal'ktívak. . . . . . . . . 680 228 908 66.1 358 94 210
Lakosság átlagosan . . .
232 246 478 24,7 122 102 111
' Itt a szokásos statisztikai közlésektől eltérően a mezőgazdasági szövetkezetek által fizetett táppén—
zek, segélyek nem a mezőgazdaságból származó jövedelmek, hanem a társadalmi juttatások között sze- ropelnek.
A pénzbeli társadalmi juttatások közül legnagyobb összeget a nyugdíj kép—
viseli. Jelentősége természetesen 'a nyugdíjas háztartásokban a legnagyobb. Hozzá kell tenni, hogy a nyuwgd'íljös'szegnek mintegy felét olyan nyugdíjasok kapták. akik aktív háztartásokban élnek, ezért a nyu-gdí'jljövedelem az aktív háztartásokban sem elhanyagolható. 1972-ben az inaktív réteg jövedelmének 48 százaléka, az aktív háztartások jövedelmének pedig nem egészen 4 százaléka származott nyugdíjból.
A szövetkezeti paraszti és a kettős jövedelmű háztartások nyulgduíljejövedelime az átlagosnál lényegesen alacsonyabb egyrészt azért, mert — magasabb lévén a nyugdijkon'hatáfr — az átlagosnál némileg kisebb a nyugdíjasok a—nálnya. más-
2.
