VÉLEMÉNYEK És TÉNYEK AZ ÉLETSZíNVONALRÓL (we
DR. LENGYEL LÁSZLÓ
Az eletszinvonal fogalmát a lakosság személyes szükségleteinek a kielégíté—
séhez kapcsolódó objektív jellegű fogalomként definiáljuk, melyet az elfogyasz- tott (vagy elfogyasztható) anyagi javak és az igénybe vett (vagy igénybe vehető) szolgáltatások volumenének a tényezői határoznak meg. E megfogalmazás nem tekinthető ugyan az életszínvonal egzakt definíciójának, levonható belőle mégis néhány alapkővetkeztetés. így —— többek között — az, hogy feltétlenül különbséget kell tennünk 1. az életszínvonal mint objektív jellegű fogalom és az anyagi Világ—
nak az emberek tudatában való visszatükröződése között; 2. az anyagi javak és szolgáltatások mint az életszínvonal tényezői és az egyéb, pszichikai vagy akár tár—
sadalmi tényezők között; és 3. a lakosság személyes szükségleteinek a tényleges kielégítettsége és az életszínvonal feltételei között.1 A különbségtétel szükséges—
sége akkor is nyilvánvaló, ha az életszínvonal és az emberek megelégedettsége között, az életszínvonal és a tudati, pszichikai vagy társadalmi tényezők között, az életszínvonal és annak feltételei (a termelés és a termelékenység, a beruhá—
zások és a foglal-koztatottság stb.) között általában igen szoros a korreláció.
A korreláció mértékének a megállapítása, a törvényszerű összefüggések feltá—
rása —— amíg a kutatás az objektív jelenségek és tények körében kezdettől fogva (ab initio) mennyiségi megfigyelések adatai alapján történik és nem lép át a tudati szféra területére —— a statisztikai—közgazdasági elemző munka egyik lénye—
ges feladata. Folytak az eddigiekben és folynak jelenleg is a Vimgálatok —— ha- zánkban és más országokban is — az életszínvonal és annak feltételei, illetve tényezői közötti kapcsolatok alakulására vonatkozóan. Beható vizsgálatok folynak e tekintetben az életszínvonal és a termelés, a nemzeti jövedelem, az életszin- vonal és a bérek, a foglalkoztatottság, az életszínvonal és a béren felüli jövedel—
mek stb. alakulásának együttes, párhuzamos tanulmányozása formájában. Ezeket és a hasonló vizsgálatokat éppen az teszi lehetővé, hogy az életszínvonalat objek—
tív jellegű fogalomként definiáljuk, hogy az életszínvonal alakulásának a jellem- zésére felhasznált mutatószámrendszerben szereplő mutatók mindegyike mindig valamilyen egyszerűbb vagy bonyolultabb módszerrel megközelítően mérhető jelenség ((bér, ár, jövedelem, fogyasztás, foglalkoztatottság stb.) megfelelő statisz-
' A tanulmány több -—' elsősorban módszertani —— részlete elhangzott a szerző által Bécs- ben, 1964. október 6-án az Arbeiterkammer für Wien rendezésében és közgazdász szakértői számára tartott előadásban. — A tanulmányhoz felhasználtuk a Központi Statisztikai Hivatal ,,Vélemények és tények (4000 háztartás életszínvonalának alakulása)" c. kiadványát.
* Vö.: Gazdaságstaüsztika. Szerk. dr. Zala Júlia. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Buda- pest, 1959. 389—390. old.
140 - ' , DR.LEHGYEL LÁSZLÓ
tikai módszerekkel megszámlált egyedeinek összességét vagy azok változása ', *, többször több jelenség együttes változását fejezi ki.2 * *
Nem történt azonban —— tudomásom szerint -—— sehol még csak kísérlet sem _ __
arra, hogy az életszínvonal mint objektív jellegű fogalom és annak az emberek ,, tudatában való visszatükröződése, az embereknek saját életszínvonaluk alakulá—
sáról alkotott véleménye közötti kapcsolatról statisztikai módszerekkel kép
alkottassék. ,
Az emlitett témakörben bizonyos kezdeti lépésekről nyerhetünk információ , H. Bastide és A. Gira'rd tanulmányából.3 A_ztanulmány az Institut National d'Etu— , — des Demographigues által 1962. március—áprilisában 180 helységben 2268 Vélet- "
lenül kiválasztott személy körében lefolytatott Vizsgálatról ad számot. ' * Az I. N. E. D. emlitett kutatása azonban csak a szubjektív oldal (a vélemények) _ vizsgálatát tűzte ki célul anélkül, hogy az abból nyert adatokat, eredményeket az objek—* , tív adatokkal (többek között a tényleges jövedelmi viszonyokkal) összevetette Volna.
Erre az 1. N. E. D.—nek nem volt lehetősége. _
A; vizsgálat Célia a népmozgalom és az életszínvonal alakulásával kapcsolatos — vélemények, magatartások kutatása volt. A kutatás lényegében a következő három kérdés köré csoportosult: 1. a népmozgalom jelenlegi (múltbeli) és várható,, vala- mint kívánatosnak tartott alakulására; 2. az életszínvonal jelenlegi (múlttal össze—
hasonlított) és várható alakulására, valamint a szükségesnek tartott jövedelemnöVea kedésre; 3. a kereseti lehetőségekre, a keresők számára, tová-bbá a termelés jelenlegi , és várható alakulására, végül az Európai Közös Piaccal kapcsolatos és néhány egyéb:
gazdasági kérdésre vonatkozó vélemények. * '
A 2. kérdéscsoportból néhány érdekesebb kérdés: ,
Általában véve, személyi és családi szükségleteinek a fedezésére jelenlegi jöve—
delmét elégnek, kevésnek, vagy nagyon kevésnek tartja? Akik jövedelmüket kevés—
nek vagy nagyon kevésnek tartják —— mennyivel (százalékban) kellene jövedel—
müknek emelkedni ahhoz, hogy saját vagy családi szükségleteit kielégítse'Z/Jelenlegi életszínvonalát magasabbnak, alacsonyabbnak vagy azonosnak tartja, mint az , öt évvel ezelőttit?
Ilyen körülmények között nem lesz érdektelen az alábbi tanulmányban annak a kutatásnak ismertetése, amely éppen arra a kérdésre irányult, milyen viszonyban állnak egymással a társadalom különböző rétegei életsZínvonalának objektív tényei és az ugyanezen rétegekhez tartozó embereknek saját objektiv _ helyzetüktől önmaguk és környezetük számána megfogalmazott szubjektiv Véle—
ményei. , , i'
A tanulmány rövid módszertani bevezető után az említett kérdést- két szem-
pontból tárgyalja: '
l. dinamikai szempontból. Ennek során a megkérdezettekről rendelkezésre álló objektiv adatokkal összevetve vizsgálom arra az önmagában is roppant érdekes kérdésre adott szubjektiv válaszokat, hogyan ítélik meg az emberek azt, hogy
életszínvonaluk, megélhetési-jövedelnú viszonyaik, az előző évihez vagy vala- ,mely még korábbi időszakihoz (itt az öt évvel korábbihoz) képest javultak, rom-
! Akár az általában értékben kifejezett összesítő jellegű szintetikus mutatószámokról (reáljövedelem, fogyasztás reálértéke stb.), akár az életszínvonal alakulásának általában egy- egy részterületet megvilágító. túlnyomórészt naturális mutatószámokról (egy főre jutó tápanyag- fogyasztás, 1000 lakosra jutó kórházi ágy stb.) van szó. L.: Az életszínvonal elemzésének esnem- zetközi összehasonlításának kérdései (Akadémiai Kiadó. Budapest. 1962. 264 old.) ezen belül külö- nösen Mód Aladárné ,,Az életszínvonal nemzetközi összehasonlitása" (19—29. old.), valamint dr. Simon Sándor .,A társadalmi juttatások szerepe és figyelembevétele a reáljövedelem Számi- tásoknál" (77—81. old.) című tanulmányát.
3 Bastille, Pl.—Girard, A.: Niveau de vie, emploi et croissance de la population. Un en—
guete epres du public. Population, 1962. évi 4. sz. 645—682. old. Ismerteti Ferge Sándorné a statisz- tikai Szemle 1963. évi 7. számában (774—775. old.).
VÉLENIÉNYEK ,ÉS TÉNYEK AZ ÉLETSZÉNVONALRÓL 141
lottak vagy stagnáltak—e? Ismertetem azt is, hogy az életszínvonal javulása! vagy romlása a szükségletek mely csoportjában éreztette leginkább a hatását; és
2. statikus szempontból. Ennek során annak a bemutatása a cél, hogyan vélekednek az emberek adott időszakban életszínvonaluk relatív nagyságáról, hol helyezik el magukat az ún. jövedelmi létrán s mindez hogyan Viszonylik objektiv jövedelmi helyzetükhöz. Ennek keretében kísérletet teszek az ún. lakos- sági latens szükséglet fogalmának meghatározására, továbbá a jövedelmi hierarchiában egy fokkal feljebb kerüléshez szükségesnek vélt összeg és a jöve—
delmi színvonal közötti néhány törvényszerű összefüggés rögzítésére.
Hangsúlyozom az egész Vizsgálat erősen kísérleti jellegét, úgy gondolom azonban, hogy mindezeknek a kérdéseknek az ismerete adalékul szolgálhat az életszínvonal— és jövedelempolitika napjainkban felmerülő konkrét problémáinak a kidolgozásához, az ösztönzési rendszer szükséges továbbfejlesztéséhez.
l, NÉHÁNY MÓDSZERTANI lllEGJEGYZÉS
A kutatást a Központi Statisztikai Hivatal kezdeményezte és hajtotta végre,4 felhasználva azt a kedvező lehetőséget, hogy hazánkban több mint egy évtizede kereken 4000 háztartásra kiterjedő folyamatos háztartásstatisztikai megfigyelés folyik.5 A háztartás-statisztikai megfigyelés Magyarországon. nemcsak abban az értelemben folyamatos, hogy a háztartások beveteli (jövedelmi) és kiadási (fo- gyasztási) viszonyaikról, életkörülményeikről és életmódbeli sajátosságaikról napról napra vezetett háztartási felje-gyzéseikben adnak a Statisztikai Hivatal részére számot, hanem folyamatos abban az értelemben is, hogy az adatgyűjtés megszakítás nélkül tart: ugyanazok a házartások több éven át bocsátják a Hiva—
tal rendelkezésére háztartásstatisztikai feljegyzéseiket. Ilyen módon a jelenleg megfigyelt háztartások jelentős hz'myadáról6 a Statisztikai Hivatal rendelkezésére áll valamennyi objektív adat, amelyek alapján e háztartások jövedelmi—fogyasz—
tási viszonyainak viszonylag hosszabb időszak alatti változásai, a változások iránya és mértéke is pontosan nyomon követhető volt. Adott helyzetben az életszínvonal jellemzésére használt, háztartáson—ként rendelkezésre álló objektív adatok birtokában, a tényeknek és a véleményeknek az említett körben történő összefüggő vizsgálata nem igényelt egyebet, ,,mindössze" annyit, hogy a folya—
matos háztartásstatísztikában megfigyelt családoktól valamilyen ökonomikusan megszerkesztett, jól értelmezhető és áttekinthető kérdőíven — a kérdőbiztosok alapos felkészítése révén, a szükséges egyöntetűség biztositása útján —— meg—- szerezzük a szubjektív adatokat és gondoskodjunk azoknak az objektív adatok—
kal történő egybevetett feldolgozásáról és értékeléséről. Ez utóbbi a szokásos, ,,hagyományos" elemzési módszerek mellett néhány tekintetben szükségessé tette a gazdaságstatisztikai elemzésekben eddig kevésbé használt statisztikai
elemzési módszerek alkalmazását is.
* A felvétel legfontosabb eredményeit a Központi Statisztikai Hivatal ,,Vélemények és tények (4000 háztartás életszínvonalának alakulása)" című kiadványa (Budapest, 1966. 38 old.) foglalja össze.
5 L. 2. alatt említett tanulmánykötetből szerző ,,A háztartások statisztikai megfigyelésének néhány kérdése" (153—159. old.) c. tanulmányát. Egyébként a háztartásstatisztikai adatgyűjtések megszervezéséről a különböző országokban viszonylag jó — bár korántsem teljeskörű —-— átte- kintést nyújt a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal által kiadott ,,Family Living Studies" (Inter- naíigzial Labour Office ,,Studles and Reports" New Series. No. 63. La Tribune de Geneve, 1961.) c. ' et.
' Kivéve azokat, amelyeket az időközben valamilyen ok miatt ,,lemorzsolódottak" helyére utólag szerveztek be.
142 DR. LENGYEL LASm
A felvétel céljára szerkesztett kérdőívet ,(1_ 143. oldalon) a folyamatos háztar—
tásstauszukaoan nlegngyen. keleken 4000 (2035 munkás—alkalmazotti és 1958 paraszti és kettős jövedelmű) háztartásnál az 1964. december 14—9—e közötti —— amúgyis kö—
telezo, a december haVi konyvvezetes I'Oiyamatos ellenőrzését szolgáló — családlá—
togatás alkalmával kellett a Központi Statisztikai Hivatal kérdőbiztosainak kitöl—
teniök. A kérdőívre a családfő kikérdezése során nyert válaszokat kellett beje—
gyezni. Termeszetesen, amennyiben a családfő és házastársa közösen alakították ki véleményüket_ ezt is el lehetett fogadni. Ezt a kérdőíven külön fel kellett tüntetni.
Amennyiben a családlátogatás alkalmával a családfő nem tartózkodott otthon és valamilyen okból kifolyólag egyáltalán nem volt mód, lehetőség arra, hogy decem—
ber 14 és 19 között őt kikérdezzék, akkor a kérdéseket a feleségnek kellett fel-tenni.
A megkérdezetteket tájékoztatni kellett arról, hogy a Központi Statisztikai Hi- vatal a kérdésekre adott válaszokat -—— ugyanúgy, mint a folyamatos háztartássta—
tisztikai adatgyűjtés céljait szolgáló könyvecskékbe bejegyzett adatokat —— név és lakhely feltüntetése nélküli lapokon dolgozza fel, azokat senkinek és semmilyen szervnek nem bocsátja rendelkezésére s csupán az összes megkérdezett háztartás
összesített adatai kerülnek közlésre. '
A kérdőbiztosoknak kiadott utasítás előírta, hogy a megkérdezetteket —— ameny—
nyiben a feltett kérdéseket helyesen értelmezték — a válasz kialakításában befo-
* lyásolni nem szabad, még akkor sem, ha a kérdőbiztos — a család jövedelmi bely- zetének ismeretében —— úgy látta, hogy a kapott válasz esetleg nem felel meg az objektív helyzetnek. Azt is hangsúlyoztuk, hogy a kérdőbiztosnak a kapott válaszok őszinteségét semmilyen körülmények között nem szabad kétségbe vonni. Mint a kérdőbiztosoknak tartott oktató megbeszéléseken nagymértékben hangoztattuk, a fel—
tett kérdésekkel megítéléseket, véleményeket tudakolni volt a cél s természetes, hogy ezek a megítélések, vélemények nem lehetnek mindig egyezők a valósággal.
Más volt természetszerűleg a helyzet akkor, ha a válaszból a kérdőbiztos arra kö- vetkeztetett, hogy a megkérdezett nem értette meg a kérdést. Ilyen esetben szabad volt kiegészítő magyarázatot fűzni a feltett kérdéshez, hogy az a megkérdezett szá- mára érthető, világos és egyértelmű legyen.
A kérdéseket általában szó szerint kellett feltenni a megkérdezetteknek. Kivé- telt képeztek az 1/b és a 2/b számú kérdések. E kérdések feltevésénél minden esetr ben utalni kellett arra, hogy a ,,jövedelem" fogalmán a személyes célokra felhasz- nálható ún. nettó pénzbevételnek és a saját termelésből, valamint a természetbeni jövedelemből (nagyrészt a termelőszövetkezettől) származó elfogyasztott termékek értékének együttes összege értendő, (NB! A nettó pénzbevétel egyenlő az összes pénzbevételből az adók és a mezőgazdasági tevékenységgel kapcsolatos pénzbeni üzemi ráfordítások levonása után maradó összeggel.) A paraszti családoknál e mel—
lett külön fel kellett hívni a figyelmet arra, hogy az idei, tavalyi és az 5 évvel ezelőtti iövedelmi helvzetük mérlegelésénél mindig az adott naptári év folyamán
megszerzett jövedelmükne gondoljanak, ne pedig a gazdasági éves jövedelmükre.
Ezek az instrukciók temészetesen nem arra irányultak, hogy a megkérdezettek paofvon és ceruzával számítsák ki, hogy adott definíciók szerint a családi jövedelem változott-e vagy sem, s ha igen, milyen arányban és mértékben, hanem arra, hogy a meskévdpzettek a kérdést megértsék, átgondolják és válaszukban a megértett
kérdéssel kapcsolatos megítélésüket, véleményüket közöljék
2. AZ ÉLETSZINVONAL VÁLTOZÁSARÓL ALKOTOTT VÉLEMÉNYEK És A JÖVEDELMI SZINVONAL TÉNYLEGES VÁLTOZÁSA KÖZÖTTI
KAPCSOLAT
Kétségtelen, hogy a gazdaság— és a társadalompOlitika, ezen belül az élet—
színvonal—politika általános elveinek a kialakítása szempontjából az objektív helyzet, a cáfolhatatlan, konkrét tények — minden körülmények között —— vit—at—
hatatlan primátussal birnak. Mégis, nemcsak a tudományos kíváncsiság, hanem az. életszínvonal-politika gyakorlati kérdéseiben való döntés előkészítése és meg—
alapozása is indokolttá teszi, hogy a lehetőséghez mérten minél differenciáltabb bepillantást nyerjünk a tudati szféra területére, hogy megkíséreljük minél sok- oldalúbban feltárni azt, hogy az egyes gazdaság— és társadalompolitikai, jelen
VÉLEMÉNYEK Es TÉNYEK AZ ÉLETSZINVONALRÓL 143
Születési éve:
A megye és a család jelzőszáma: ... Ki válaszolt a kérdésre? Családiő: férfi—nő:...—
Feleség: ,...
KÉRDőíV
1. Megítélése szerint a család tavalyi és ezévi életszínvonala között volt—e változás! , igen—nem
Amennyiben igen:
a) ez milyen mértékű javulást vagy romlást '
jelentett?
kisebb—nagyobb javulást kisebb—nagyobb romlást b) a változás (javulás, romlás) összefügg-e a
család jövedelmi helyzetének változásával? igen—nem Ha igen, a jövedelem milyen mértékben és
miért változott?
kisebb—nagyobb mértékben emelkedett—csökkent, mert:
c) a változás (javulás, romlás) összefügg—e más
körülményekkel? igen—nem
Ha igen, milyen körülményekkel? . .. . . .. . . ... ..
(1) milyen tekintetben —- a szükségletek milyen csoportjában —- érzékeli leginkább a javulást—romlást?
... ... ..
... ...-h....--.—-u..--...A...--.—....-- ... no-'...-.
2. Megítélése szerint a család kb. 5 évvel ezelőtti és az ezév életszínvonala között volt-e változás?
igen—.nem Amennyiben igen:
a) ez milyen mértékű javulást vagy romlást jelentett?
kisebb—nagyobb javulást kisebb—nagyobb romlást b) a változás (javulás—romlás) összefügg-e a
család jövedelmi helyzetének változásával? igen—nem c) a változás (javulás—romlás) összefügg-e más
körülményekkel? igen—nem
3. Holfelelőhelyeznétéglalapbael sajáttegyencsaládjátegy x jelet.)ezen a különböző életszínvonalakat jelzö létrán? (A meg-
Legmagasabb életszínvonalon élők
Legalacsonyabb életszínvonalon élők
4. Megítélése szerint mennyi pénz kellene havonként még ahhoz, hogy egy fokkal feljebb sorolhassa családját a létrán?
_
Havi ... ...'..u
144 DR. LENGYEL Msat-0 _
esetben életszínvonal—politikai döntésekről, pontosabban azok hatásáról és ered;—L ményeiről a lakosság, a társadalom egyes rétegei és csoportjai miként véle——
kednek. *
Ez az igény a statisztika módszertani apparátusának a felhasználásával, megfelelő statisztikai adatfelvétel segítségével többféle módon is kielégithetö.
Figyelembe kell azonban venni —— s ez az eredmények értékelésekor sem tévesz—
tendő szem elől —, attól függően, hogy milyen módszert választunk, az eredméé—é
nyek _eltérők lehetnek. Csak két alternatívát emelek ki: 1. kérdéseket lehet fel—
tenni arra vonatkozóan, hogyan ítélik meg az emberek a lakosság vagy atárm— ;]
dalom egyes rétegei életszínvonalának alakulását általában, és 2. tudakolni lehet azt, hogyan vélekednek az emberek saját vagy családjuk életszinvonalának konkrét alakulásáról. Ha elég széles körű a felvétel, ha kielégítő a reprezentáció, a kétféle közelítésí mód-nak elméletileg nagyban—egészben azonos eredményeket kellene adnia. Nem nehéz azonban belátni, hogy ez nem feltétlenül következik be. Más tényezők játszanak szerepet ugyanis a válaszadáskor a megkérdezettek—
nél, ha a kérdésfeltevés az általános helyzetmegitélésre vonatkozik, és mások, ha ;
a megkérdezetteknek a saját életszínvonaluk alakulásáról kell nyilatkozniok. ,
Figyelemmel arra, hogy jelen kutatásunk az objektív adatok és a szubjektív vála—a szok esaládonkénti egybevetését is célul tűzte, továbbá feltételezve azt, hogy
—- viszonylag széles körű reprezentatív mintáról lévén szó —— a nyert adatok így, is lehetővé teszik a társadalmi méretű általánosítást7, a felvétel tervezésekor a ' ,másodiknak említett alternatíva mellett döntöttünk. ,
A jelen tanulmányban ismertetett kutatás során ezért az első kérdés arra vonatkozó információk megszerzésére irányult, hogy a megkérdezettek megíté—
lése szerint saját háztartásuk 1964. évi és az azt megelőző évi életszínvonala között volt—e változás, 5 ha igen, az milyen irányú (javulás, romlás) és milyen (kisebb—nagyobb) mértékű volt. Ugyanezt a kérdést tudakolta a felvétel az öt
évvel ezelőtti állapothoz képest is. A háztartásoknak az említett kérdésekre adott ; *
válaszok szerinti eloszlását az 1. tábla tartahnazza.
A' háztartásoknak az életszínvonaluk egy, illetve öt év alatti változásáról alkotott vélemények szerinti eloszlása több tekintetben meglepő realitás—érzékről tanúskodik. Mindenfajta konkrét objektiv ada—t ismerete nélkül is reálisnak fogadhatók el a következők: 1. az életszínvonal mind a munkás-alkalmazotti, mind a paraszti és kettős jövedelmű háztartások nagyobb hányadában javult öt év alatt, mint egy év alatt; 2. sokkal többen nyilatkoztak —— mindkét népesség-—
csoportban közel azonos arányban —- az életszínvonal stagnálásáról az előző évhez képest, mint az öt évvel ezelőtti helyzethez képest; 3. az életszínvonal javulása
—— legalábbis az öt évvel ezelőtti helyzethez képest —— viszonylag több munkás—
alkalmazotti, mint paraszti és kettős jövedelmű háztartást érintett; 4. az előző évi helyzethez képest életszinvonalwk romlásáról nyilatkozó háztartások aránya a két népességcsoportban közel azonos; 5. az öt évvel ezelőtti helyzethez képest életszínvonaluk romlásáról nyilatkozó háztartások aránya a munkás—alkalmazotti háztartásoknál lényegesen kisebb, mint a paraszti és kettős jövedelmű háztartá—
soknál stb.
Van ugyanakkor néhány olyan arány, amelyből az első látásra a realitás—
érzék hiányát lehetne és kellene megállapítani. Ilyen többek között az, hogy a
7 Az általánosításnál nem hagyható természetesen figyelmen kívül az a tény, hogy az adat- felvétel eredménvei annak következtében. hogy a vizsgálat a folyamatos háztartásstatisztikát vezető, tehát többségükben évek óta ,.kalkuláló" háztartások körében folyt le, némileg torzít—- hatnak.
VÉLEMÉNYEK ÉS TÉNYEK AZ ELETSZíNVONALRÓL
145
háztartások közel fele (45, illetőleg 51 százaléka) úgy nyilatkozott, hogy életszín- vonalában egy év alatt nem következett be változás, (nyilvánvaló pedig, hogy bizonyos változás szinte valamennyi háztartásnál egy év alatt is bekövetkezett), vagy az, hogy az életszínvonal a paraszti és kettős jövedelmű háztartások nagyobb hányadában romlott (kís— es nagymértékben egyaránt) öt év alatt, mint egy év alatt stb. Az első ameghökkenés után azonban ezek az arányok —— további meg- gondolásra késztetve az olvasót —— ömnagukban, az objektív adatok ismerete nélkül is újabb információt képesek nyújtani. Kifejezésre jut ugyanis általuk az, hogy az emberek az anyagi—jövedelmi viszonyok változását (ez kisebb—nagyobb mértékben feltehetőleg valamennyi családnál bekövetkezett) csak bizonyos mértéken túl érzé—
kelik —— különösen kedvező irányú —— életszinvonal—változásnak. (Erre a továb—
biakban még visszatérek.)
1. tábla
A háztartások számának eloszlása az életszínvonal alakulásáról alkotott vélemények szerint
Mumíás— Paraszti és ket—
alkalmazotti tós jövedelmű Vélemény
háztartások számának megoszlása (százalék)
1964—ben az előző évhez képest
Nagymértékben javult .... , . 7 38 71 Kismertékben Javult ... 31 26] 33
Nem változott ... 45 51
Kísmértékben romlott ... 14 1.- 13 16
Nagymértékben romlott ... 3 A 3 , .
Összesen 100 100
A megfigyelt háztartások száma ... 2037 1958 1964-ben az öt évvel ezelőttihez képest
Nagymértékben javult ... , 22 "t 6 4 15 50 Kismértékben javult ... 42 ] 35
Nem változott ... 20 17
Kismértékben romlott ... 12 16 24 33 Nagymértékben romlott ... 4 9
Öaszesen 1 00 1 00
A megfigyelt háztartások száma* ... 600 624
* A felvétel során az öt év alatti változásról alkotott véleményeket is valamennyi háztartás- nál tudakoltuk. Itt azonban csak azoknak a háztartásoknak az adatai szerepelnek, amelyek öt évvel ezelőtt is adatszolgáltatók voltak, s így válaszuk az objektív adatokkal is összevethetők.
Egyébként az itt szerepeltetett háztartások eloszlása csak minlmális mértékben tér el a teljes mintabeli eloszlástól.
Gazdagítják a felvételből nyert információi—nkat, ha a következőket is rög-
zítjük. _
a) Életszínvonalának egy, illetve öt év alatti alakulásáról mind a két népes- ségcsoportban a háztartások kereken kétötöde vélekedett az irányt és a mértéket
tekintve is teljesen azonosan. Ha a Változás mértékétől eltekintünk és csupán a három választ (javult —— nem változott —— romlott) vesszük figyelembe az
életszínvonal egy, illetve öt év alatti alakulásáról azonosan vélekedők aránya 53, illetőleg 48 százalék. Ezek közül mindkét időszakra nézve javulásról nyilat—kozott a háztartások 34, illetőleg 26 százaléka; stagnálásról 11, illetőleg 13 szá- zaléka, romlásról 8, illetőleg 9 százaléka. A fennmaradó 47, illetőleg 52 százalék
3 Statisztikai Szemle
146 * DR. LENGYEL LÁSZLOf
életszinvonalának egy év alatti alakulását másként ítélte meg, mint az öt év
alattit.
b) A munkás-alkalmazotti háztartások osoportján belül a munkás—, illető—
leg az alkalmazotti háztartások között az életszínvonalnak sem egy, sem öt év alatti alakulását illetően nincs lényeges különbség. E két rétegéhez nagyon hasonló a kettős jövedelmű háztartásoknak az életszínvonal alakulásáról alko-
tott vélemény szerinti eloszlása is. Számottevő eltérés mutatkozik azonban a paraszti háztartások eloszlását illetően, amennyiben a tisztán paraszti háztartá—
soknak —— az említett három rétegnél —- sokkal (kisebb hányada nyilatkozott életszínvonala javulásáról (az egy évvel azelőtti helyzethez képes-t 27, az öt év—
vel azelőttihez képest 42 százalék), és sokkal nagyobb hányada (40 százalék) vélekedett úgy, hogy az öt évvel ezelőtti helyzethez képest életszinvonala romlott. Meg kell jegyezni, hogy ennek részben van is reális alapja. Az 1964-ben tisztán paraszti rétegek egy része korábban kettős jövedelmű volt, s azzal, hogy a korábbi munkabért kereső családtag kivált a családból (elvándorolt), jelentéke- nyen csökkent a háztartás jövedelme. Ezenkivül öt év alatt a volt egyéni parasztok, közül azoknak, akik korábban aránylag nagy földterületen eredményesen gazdál—
kodtak, csökkent a jövedelme. Nem hanyagolható el az a réteg sem, amelynek tagjai időközben részben vagy egészben munkaképtelenekké váltak. Valószinűleg ebből a három kategóriából tevődnek össze azok, akik életszínvonaluk romlásáról számoltak be. (Megjegyzendő az is, hogy az előbbiek összhangban vannak az objektív adatokkal. 1964—ben a kettős jövedelműek névleges családi jövedelme közel 30 százalékkal haladta meg az öt évvel korábbit, atiSztán paraszti háztar-
tásoké pedig mindössze 10 százalékkal.) ,
c) Minél nagyobb a háztartás, annál kevesebben vélekedtek úgy, hogy élet—
színvonaluk nem Változott (öt év alatt). Ez mind a munkás-alkalmazotti, mind a paraszti és kettős jövedelmű háztartások csoportjában így van. Lényeges különbség tapasztalható azonban a két népességcsoport különböző nagyságú
háztartásainak az eloszlását illetően a változás iránya tekintetében: míg a mun—
kás—alkalmazotti háztartások között a háztartás nagyságával inkább azoknak az aránya nő, akik az életszínvonal romlásáról vélekedtek, a paraszti és kettős ' jövedelmű háztartások között a romlásról vélekedők aránya a háztartás nagy-
ságának a növekedésével határozottan csökken.
2. tábla A különböző nagyságú háztartások eloszlása az életszínvonaluk öt év alatti
változásáról alkotott vélemények szerint
]. —— 2 3 —— 4 5 és több Vélemény
tagú háztartások megoszlása (százalék)
Munkás—alkalmazotti háztartások
Javult ... 63 69 65
Nem változott ... 22 lő 13
Romlott ... 1 5 1 5 2 2
Összesen 100 100 100
Paraszti és kettős jövedelmű háztartások
Javult ... 39 57 67
Nem változott ... 26 1 7 12
Romlott ... 35 ! 26 21
Összesen 100 100 ! 100
mmmas TÉNYEK AZ ÉLETSZINVONALRÓL 147
d) A bemutatott, eltérő eloszlás a két népességcsoport korösszetételében meglevő különbségekkel, illetőleg a válaszok szerinti megoszlás kor szerinti el—
térésein is kapcsolatos. Attól függően, hogy a háztartásfő hány éves, az elosz—
lásban a munkás-alkalmazotti háztartásoknál alig van, a paraszti és kettős jöve- "
delmű háztartásoknál számottevő a különbség.
3. tábla
A különböző korú háztartásfők eloszlása az életszínvonal öt év alatti változásáról alkotott vélemények szerint
-—80 31—45 46—60 60—
Vélemény
évesek koz-csoportjába tartozók megoszlása.
(százalék)
Munkás-alkalmazotti háztartások Javult. ... . . . ... . ... 66 69 65 52
Nem változol-m.u... 21 14 19 30
Romlott ... . ... 13 17 16 18
Összesen 100 100 100 100
Paraszti és kettős jövedelmű háztartások
Javult . . ... . . . ... 63 59 54 i 39
Nem változott.... ... . . 23 17 19 22
Romlott ... . ... . . . . . 14 24 27 39
Összesen 100 , 100 100 100
e) Az a tény, hogy az életszínvonal alakulásáról alkotott véleményt a férj vagy a feleség adta, vagy együttesen adták, nem befolyásolja sem a munkás- alkalmazotti, sem a paraszti és kettős jövedelmű háztartások eloszlását. Kivé—
telt csak azoka háztartások képeznek, amelyekben a családfő nő. (Nagyobb résztlolyan háztartásokról van itt szó, amelyekben anya él gyermekével, gyer—
mekeivel, kisebbrészt pedig egyedülélő nőkről.) Ezeknek a háztartásoknak álta-- lábán az átlagosnál kisebb része vélekedett úgy, hogy életszínvonala az öt év
alatt javult volna. _
Úgy tűnik, az említett adatok önmagukban sem érdektelenek. Természetesen
— sokkal teljesebbek lesznek a felvételből nyert információk, ha a szubjektív válaszokat a háztartások jövedelmi színvonalának tényleges alakulásáról ren—
delkezésre álló objektív adatokkal párosítva vizsgáljuk.
Mielőtt azonban erre rátérnék, tisztázni kell azt a kérdést, hogy az élet—' színvonal változásám vonatkozó szubjektív válaszok egyáltalán összevethetők-e a jövedelemváltozásra vonatkozó objektív adatokkal? Ez a probléma azért me—
rül fel, mert a vizsgálatba bevontak számára a megkérdezéskor az ,,életszín—
vonal" fogalmát szándékosan nem definiáltuk. Minden megkérdezett úgy értel—
mezte azt, ahogyan akarta.8 így lehetővé vált — a következő kérdés segítsé—
8 ,,Az életszínvonal értelmezésén közel évszázad óta vitatkoznak közgazdászok és politi—
kusok. A probléma megközelítésére használt fogalmak is rendkívül változatosak. Az életszínvonal mellett használják a jólét, az életmód, az anyagi, kulturális és egészségügyi szükségletek kielé- gítése stb. fogalmakat. Ez a sok fajta megjelölés nem csupán a fogalomnak az egyes szerzők fel—
fogásbeli különbségére visszavezethető gazdagságát jelzi, hanem alapvetően azzal függ össze, hogy az életszínvonalat rendkívül sok és szerteágazó tényező határozza meg." Lásd: A munkás és munkakörülményei (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest 1962.) c. kötetben Huszár István
"A munka termelékenysége és az életszínvonal" (11—46. old.) c. tanulmányt.
3*
1478 ' an. mem Laser—.o
gével — annak megállapítása, hogy a háztartások mekkora hányada ,,méri" az
életszínvonal alakulását kizárólag a jövedelmi helyzetben bekövetkezett Váltof—p zással, s mekkora hányadánál játszott az életszínvonal alakulásáról alkotott vélemény megfogalmazásánál egyéb szempont is döntő módon közre, Minthogy arra a kérdésre: ,,Az életszinvonal—Változás (javulás, romlás) összefügg—e a család jövedelmi helyzetének a változásával?" a megkérdezettek túlnyomó többsége ,,igen"—ne1 válaszolt, —- úgy tűnik —— a felvetett problémára pozitív
választ adhatunk. (Az életszínvonal változásáról nyilatkozó munkás-alkalma—
zotti háztartások 82, a paraszti és kettős jövedelmű háztartások 95 százaléka
válaszolt ,,igen'l—nel.)
Érdemes megjegyezni, hogy azon háztartások közül, amelyek 1963-ról 1964——
re életszínvonaluk javulásáról nyilatkoztak: a munkás—alkalmazotti háztartások 93, a paraszti és kettős jövedelmű háztartások 95 százaléka közölte azt, hogy a javulás a jövedelmek változásával (nagyobb részben önmagában, kisebb rész—
ben más, jövedelmen kívüli tényezőkkel együttesen), függ össze. [A jövedelmen
kívüli tényezők között szerepel például az, hogy jobb lakáshoz, gáz-villany
ellátáshoz jutottak, a jövedelmet a korábbi helyzethez képest, amikor rokonok—nak támogatást nyújtottak, teljes egészében személyes szükségleteik kielégítésére fordíthatják, kiadásaik átcsoportosítása révén javult a helyzetük (befejező—
dött a lakásépítés, részletre vásárolt javak törlesztése megszűnt) stb.]. Ugyan—
akkor az életszínvonal egy év alatt bekövetkezett kisebb. vagy nagyobbvmér—
tékű romlásáról nyilatkozó mummmazotü háztartások kereken 40 száza—
léka életszínvonala romlásának kizárólagos okául waládi jövedelmen kíJvüli
tényezőket emelt ki. Ezek között is jelentős azoknak a száma, akik ugyan osa—
ládi jövedelmen kívüli, de a reáljövedelem fogalmába beletartozó tényezők Vál-—
tozásában látták életszínvonaluk romlásának az okát. Többen hivatkoztak ezek közül a ,megélhetés drágulására", tehát a fogyasztói árak —— túlnyomórészt az
idényjellegű élelmiszerek árának —-— emelkedésére. Voltak olyanok, akik abban látták az életszínvonal-romlás okát, hogy gyermekeik eltartása életkoruk előre- haladásával (a beiskolázási költség megjelenésével vagy annak és az egyéb eltar—tási költségeknek az emelkedésével) egyre nagyobb összegbe kerül. Többen hangsúlyozták, hogy a családi pótlék, mely a gyermekek életkorától függetlai összegben van megállapítva, az életkor növekedésével mind kisebb hányadát fedezi az eltartási költségeknek.
Az életszinvonal romlásáról nyilatkozó paraszti és kettős jövedelmű ház—- tartásoknak mindössze 5 százaléka látta a romlás okát kizárólagosan jövedel—
men kívüli tényezőkben.
Az életszínvonal alakulására vonatkozó szubjektiv válaszok és a jövedelmi
helyzetre vonatkozó objektiv adatok -— előbbiek szerint lehetséges -— össze-
hasonlító vizsgálatára többféle módszer kínálkozik.Elsőnek az életszínvonaluk alakulásáról azonosan vélekedő háztartások 1964.
évi átlagos jövedelmi színvonalát hasonlítom össze a megelőző évivel, továbbá
— mivel az adatok így álltak rendelkezésre —— az 1958. és 1960. évi adatok átlagával. Célszerűnek látszott ezt az összehasonlítást mind az egy főre, mind az egy háztartásra vonatkozó adatokkal elvégezni.
A vélemények és a tények egybevetése —— általánosító megfogalmazásban ——-—
arra világít rá, hogy a megkérdezettek a legmagasabb kategóriát kivéve átlagosan a valóságosnál egy fokkal kedvezőtlenebbül ítélték meg életszínvonaluk változását Ebben az az ismert emberi tulajdonság mutatkozik meg. hogy a kedvező irányú
változásokat ——— gyorsan ,,természetesnek" véve azokat —— hamar megszokjuk
mmmNYEK Es TÉNYEK Az ÉLETSZINVONALRÓL ' 149
míg a kedvezőtlen hatásúak a valóságosnál nagyobb intenzitással rögződnek bennünk, :; talán hosszabb ideig is hatnak. Azoknak a háztartásoknak a jöve—
delme amelyek kisebb mértékű javulásról nyilatkoztak, egy év alatt átlagosan 10 százalékkal nőtt. Ezt —— ha a kérdésre, hogy mit kell ,,kisebb" vagy ,,nagyob "
életszínvonal—emelkedésnek tekinteni, nincs is abszolút mérték —— már kétség—
kívül a ,,nagyobb" életszínvonal—emelkedés kategóriájába kell sorolni. Figyelmet érdemel az is, hogy a tényleges jövedelmi helyzetben bekövetkezett ugyanakkora változást másképpen ítélték meg a háztartások, ha emelkedésről vagy ha csökke—
nésről volt szó. Míg az egy év alatti 3—5 százalékos jöved—elemnövekedést nem érzékelték változásnak (akik azt válaszolták, hogy életszínvonaluk nem változott, azoknál az átlagos emelkedés ennyi volt), addig a jövedelem kb. ugyanilyen mér- tékű csökkenését már az életszínvonal nagyobb mértékű romlásaként érzékelték.
Az öt évvel korábbihoz képest vizsgálva a helyzetet, a kép teljesen azonos. Különb- ség csupán —— s ez természetes —— a méretekben mutatkozik. Öt év alatt már
9—12 százalékos jövedelemnövekedésre ,,volt szükség" ahhoz, hogy az emberek
ne csökkenésről, hanem életszínvonaluk stagnálásáról nyilatkozzanak.4. tábla
A tényleges átlagos jövedelmi színvonal változása. az életszínvonaluk alakulásáról azonosan vélekedő háztartások csoportjaiban
Az egy ház— Az eg A . e há - A
tartásra. főre y lerakta z izél-(lagy Vélemény jutó névleges jövedelem a megkérdezett
!
munkás-alkalmazot ti * paraszti és kettős
Jovedelmü háztartásokban
1964-ben az előző évhez képest Az 1 964. évi jövedelem az 1 963. évi százalékában
Nagymértékben javult ... 1 16 ' 1 1 4 1 23 l 20
Kísmértékben javult ... 109 1 07 110 1 09
Nem változott ... 103 102 105 105
Kiamértékben romlott ... 1 01 98 99 101
Nagymértékben romlott ... 95 99 94 103
Összesen 105 104 107 107
l 964-ben az öt évvel ezelőttihez A Z 1 964. évi jövedelem az 1 95 8. és 1 960. évi átlag
képest" ' százalékában
Nagymértékben javult ... 1 33 1 31 1 39 1 57
Kismértékben javult ... 1 22 ' 1 2 7 1 20 l 32
Nem változott ... 109 111 1 l 2 1 2 8
Kismértékben romlott ... l 06 1 l 2 1 10 1 l 2
Nagymértékben romlott ... 1 05 l 1 8 1 01 l 20
Összesen 120 123 118 133*
' Az egy főre es az egy háztartásra jutó jövedelem indexe közötti jelentős eltérés oka, hogy 5 év alatt a háztartások taglétszáma —— a társadalmi átrétegezödés ismert folyamatában -—
jelentősen csökkent.
" Lásd az 1. tábla jegyzetét.
150 v ' ! - ' ma. LENGYEL' Láss-xm
Az életszínvonaluk alakulásáról azonosan vélekedő háztartások objéktív jövedelmi színvonalának átlagos változását kifejező adatok az, életszínvonal alakulására vonatkozó szubjektív megítélésekkel — ha abszolút értelemben _min- dig nem is, de tendenciaszerűen mégis —— többé—kevésbé összeillenek: a szub-
jektív értékítéletek csökkenő kategóriáival az objektív jövedelenúndexeknek f—
legtöbb esetben — csökkenő értékei párosulnak. ! ,
Az ,,abszolút értelemben" vett eltérések megítélésénél nem szabad azonban
figyelmen kívül hagyni, hogy a fentiekben közölt objektív jövedelemindexek
8; tábla A háztartások számának eloszlása, életszínvonaluk alakulásáról alkotott véleményük
és az egy háztartásra jutó ténylgges jövedelem változása szerint Azoknál: a háztartásoknak az aránya, amelyekben
az egy háztartásra jutó jövedelem . __
vélemény 3313 20-30l10—2o] 5-10] ,0-5 ! 0-5 IS—IO [10—20 20-30 3212?" (ááá;
232; , 1 (százalékkal _ ( tág," WWW; _
. emelkedett I csökkent
1964-ben az előző évihez ' ' _ '
képest Munkás-alkalmazotti háztartások (N : 2037)
Nagymértékben javult . . . 1,5 l,2 1,1 (),6 1,2 0,7 0,2 0,3 0,2 -— _ 7,_0_(Bl)_u Kismértékben javult ... 4,5 3,0 ,6,0 4,9 4,8 2,8 1,7 2,1 O,8 0.6 31,2 (B,) Nem változott ... 3,2 2,0 5,3 6,1 8,5 _8,0 4,7 3,9 1,8 O,9 44,4 (Bs) Kismértékben romlott . . . 1,1 0,7 LG ' 1,8 2;4 ', 2,7 1,6 l,6 0,5 0,3 14,3 (B.) Nagymértékben romlott . . 0,2 0,2 0,2 0,2 DA TO,4 O,3 0,6 0,3 0,3 3,1 (B5)
Összesen 10,5 7,1 14,2 13'6,17'3 14,6 8,5 8,5 3.6 2,1l100,0 (N)
Paraszti és kettős jövodelmű háztartások (N : 1958)
"Nagymértékben javult . . . 2,6 l,2 O,9 0,6 0,5 0,4 0,3 O,3 0,3 O,l 7,2 (B,) Kísmértékben javult ... 6,5 3,6 3,2 1,5 2,2 _2,1 2,3 2,3 1,4 l,] 26,2 (B:) Nem változott ... 8,5 4,7 6,9 451" 6,2 ;4,4 4,1 5,3 2,7 3,6 50,5 (Bal Kismértékben romlott . . . 2,2 O,9 1,5_ 0,7 1,0 l,2 1,2 1,6 1,5 1,4 13,2 (B.) Nagymértékben romlott ; . 0,3 O,2 (l,2 O,2 O,2 ; (),3 0,0 (),8 O,4 0;3 * 2,9 (Bs) Összesen 20,1 10,6 12,7 7,1 10,1 8,4 ?,.9 10,3 6,3 6,5l100,0 (N)
1964-ben az öt évvel azelőtti. , 7 ' ,
hez képest Munkás-alkalmazotti háztartások (N : 600)
Nagymértékben javult . .. lO,3 3,2 2,8 (),5 l,? '0,8 0,7 l,2 0,3 O,2 21,7 (Bt) KiSmértékben javult ... l5,0 6,3 6,3 '4,5 3,2 ;2,3 l,2 '2,()' l,0 0,7 ' 42,5 (B,) *
Nem változott ... 4,2 2,0 2,0 2,l 3,0 Vl,3 l,2 l,? 1,0 1,2 19,—7 (Bal Kismértékben romlott . . . 3,0 1,3 0,7 l,2 1,0 l,2 0,8 1,3 1,0 0,8 12,3 (B.) Nagymértékben romlott ; . 0,7 0,9 ( _— O,5 (),2 0,3 0,3 0,3 0,3 0,3 3,8 (le) Összesen 33',2 lő,? 111,8 8,8 9,1 v5,9 4,2 6,5 3,6' ! 3,2 100,0 (N)
Paraszti és kéttős jöverlelmű háztartások (N : 624)
Nagymértékben javult .. . 9,() 1,3 0,8 0,6 0,3 0,2' D',8 1,5 0,3 0,3 lő,] (B!) Kismértékben javult ... 13,5 3,4 (4,2 l,3 l,1 2,2 0,8 2,2 3,0 2,9 34,6 (B:) Nem változott. . . . 5,1 1,8 2,2 1,5 0,5 0,8 0,6 l,4 l,6 l,6 17,1 (Ba) Kismértékben romlott . .. 6,6 1,9 O,8 l,4 l,6 2,6 1,3 2,6 IA 3,4 23,6 (B*) Nagymértékben romlott . . 1,6 0,6 l,11 043. LO 'O,6 0,2 —l—,9 0,9 l,4 9,6—-r (35)
Összesen 5,8 9,0 *9,1 "5,1 4,5 6,4 *3,7 *9,6 7,2 9,6 mm (mi —
(A!) (Az) (A?) (114) (As) (As) (AJ-(48) (AsltAml: — - *1VÉL:E'MIÉRDI'YIt'-K ÉS TÉNYEK AZ ELETSZINVON'ALRÓL 151
a névleges jövedelmek alakulásáról adnak számot. Ez is hozzájárul —— a dolog természetéből következően — ahhoz, hogy egy év alatt 2—3 százalékos (a munkás-alkalmazotti háztartásokban) vagy 5 százalékos (a paraszti és kettős jövedelmű háztartásokban) jövedelemnövekedést az emberek nem érzékelnek életszínvonaluk javulásának. Különösen akkor nem, ha időközben a fogyasztói árszínvonal — mint ez esetben is közel 1 számlákkal —— nő. Öt év alatt még az előbbinél nagyo-bb jövedelememelkedés esetén is az életszínvonal romlásáról nyilatkoztak a háztartások: egyrészt, mert 'a jövedelemnövekedés az esetek
6. tábla
A háztartások számának eloszlása, életszínvonaluk alakulásáról alkotott véleményük és az egy főre jutó tényleges jövedelem változása szerint
Azoknak a háztartásoknak az aránya, amelyekben az egy főre jutó jövedelem
Vélemény 3121 20-30J10—201 5-10] 0-5 . 0-5 5'10110'20l20'30 323? 53113
ügg- százalékkal És; háztartás
emelkedett ( csökkent
1964-ben az előző évihez
képest Munkás-alkalmazotti háztartások (N : 2037)
Nagymértékben javult , . . l,4 1,2 1,3 O,8 0,9 (),9 0,2 O,2 0,1 — 7,0 (31)
Kismértékben javult ... 4,2 2,8 6,0 5,1 5,6 2,6 1,9 1,9 0,4 0,7 31,2 (BZ) Nem változott ... 3,0 2,3 5,8 6,0 8,7 8,1 4,5 3,7! 1,7 0,6 44,4 (Bs) stmértékben romlott . . . 0,9 0,'6 1,8 1,1 2,6 2,7 1,2 2,3 O,9 0,2 14,3 (B.) Nagymértékben romlott . . 0,4 0,1 0,3 (),2 0,3 (),5 O,2 _0,8 0,2 0,1 3,1 (Bs)
Összesen 9,9 7,0 15,2 13,2 18,1 14,8 8,0 8,9 3 3 1,6 100,0 (N)
Paraszti és kettős jövedelmű háztartások (N : 1958)
Nagymértékben javult . . . 2,7l l,2 O,8 (),5 DA (),5 (),3 0,5 O,l 0,2 7,2 (B!) Kismértékben javult ... 6,1 3,7 3,8 1,5 2,1 2,3 2,2 1,7 l,8 LO 26,2 (Ez) Nem változott ... 9,5 4,8 6,6 4,5 6,0 4_,4 3,6 4,9 3,0 3,2 50,5 (B3) Kismértékben romlott . . . 2,7 O,8 1,9 O,8 1,2 1,2 LO 1,6 0,9 l,1 13,2 (Ba) Nagymértékben romlott . . 0,6 O,3 0,2 0,1 0,3 O,2 0,1 O,7 0,3 0,1 2,9 (Bs) Összesen 21,6 10,8 13,3 7,4 10,0 8,6 7,2 9,4 6,1 5,6 100,0 (N) 1964-ben az öt évvel azelőtti—
hez képest Munkás-alkalmazotti háztartások (N : 600)
Nagymértékben javult . . . 10,6 3,2 2,8 O,8 1,8 (),7 0,2 O,7 (),2 0,7 21,7 (B,) Kismértékben javult ... 183 6,5 5,5 4,0 2,7 2,0 O,3 2,0 1,0 0,2 42,5 (BZ) Nem Változott ... 4,9 l,3 3,3 2,5 3,0 1,3 O,!) l,3 0,7 0,5 19,7 (B3) Kismértékben romlott . . . 4,0 1,3 1,2 1,2 O,8 1,2 l,l 0,7 O,3 (),5 123 (B.) Nagymértékben romlott . . l,0 (),? 0,7 0,2 0,2 O,?) 0,3 0,1 —- O,3 3,8 (135) Összesen 38,8 13,0 13,5 8,7 8,5 5,5 2,8 4,8 2,2 2,2 100,0 (N)
Paraszti és kettős jövedelmű háztartások (N : 624)
Nagymértékben javult . . . 10,7 LO l,9 0,2 0,3 O,3 —- (),5 0,2 -— 15,1 (B,) Kísmértékben javult ... l7,5 3,8 4,0 1,3 2,1 1,8 1,1 l,3 0,6 l,1 34,ő (Ba)
Nem változott ... 8,8 1,4 l,8 l,O O,8 O,3 O,8 O,8 O,8 0,6 17,1 (Bs)
Kismértékben romlott . . . 9,6 3,2 1,8 0,4 1,5 2,9 l,] l,6 0,2 1,3 23,6 (BA) Nagymértékben romlott . . 2,9 O,8 1,9 l,3 O,6, 0,6 0,2 0,3 0,3 0,7 9,6 (B,)
Összesen 49,5 10,2 I],4 4,2 5,3 9 3 2 5 2,1 3,7 100,0 (N)
5, , 4,
