lékkal) kevesebbet, mint 1994-ben. A viszonylag számottevőnek mondható csökkenés mögött feltehetően — a víz- és csatornadíjak évek óta tartó nagymértékű növekedése következtében - az egyre jobban előtérbe kert)—
lő takarékossági törekvések állnak. A főváros napi ivóvíz—csúcsfogyasztása az elmúlt évben júliusban volt, s ez az egy évvel korábbinál mintegy 1 1 százalékkal kevesebb. l millió köbméter.
A budapesti háztartások részére értékesített gáz mennyisége 1995—ben 737,3 millió köbméter volt, 29 százalékkal több, mint az előző évben. A növekedés közel fele azonban a fogyasztók körének mintegy 8 ezer- rel (l,l százalékkal), 693,6 ezerre történő bővüléséből adódott. A fővárosi háztartások havi fajlagos gázfo—
gyasztása — az előző évihez képest — 17 százalékkal, 89 köbméterre nőtt. Egy lakás távfűtésére és melegvíz—
ellátására 42 százalékkal több hőenergiát használtak fel, mint 1994—ben. A gáz és a távfűtési hőenergia fogyasztásának kismértékű emelkedésében az időjárási viszonyok alakulása jelentős szerepet játszott. l995—
ben a fűtési szezon idején, de főként a januári, novemberi és decemberi hónapokban számottevően alacso—
nyabb volt a hőmérséklet havi középértéke, mint 1 994-ben.
Az ivóvíz, a gáz és a távfűtési—hőenergia fogyasztás
M és 1994 1995- 1995. év az 1994.
*an évben év százalékában
A háztartások részére szolgáltatott ivóvíz:
összes mennyisége (millió köbméter) 1 562 l43,6 91 ,9
egy lakosra jutó havi átlagos mennyisége
(köbméter) 66 6.2 9 3,9
gáz:
összes mennyisége (millió köbméter) 7168 7373 1 029
egy fogyasztóra jutó havi átlagos mennyisége
(köbméter) 87,6 89,1 10 l ,7
A lakóépületek távfűtésére és melegvízellátására felhasznált hőenergia:
összes mennyisége (teraloule) ] 3 5502 14 1 329 1043
egy lakásra jutó havi átlagos mennyisége'
(megaloule) 4 690,3 4 8862 1042
'A Budapesti Távhőszolgáltató Rt által üzemeltetett lakások átlagos száma és a lakóépületek hőfelhasználása alapján számítva.
1995—ben tovább folytatódott a fővárosi fürdők látogatottságának csökkenése. Szolgáltatásaikat — az utóbbi két évben megfigyelt egységek adatai alapján —— 5,1 millió fő, mintegy 12 százalékkal kevesebb vette igénybe, mint l994—ben. A forgalom—visszaesés nagyobbik fele az uszodáknál jelentkezett, amelyek — az el- őző évinél —- mintegy 15 százalékkal kevesebb vendéget fogadtak. de hasonló arányú csökkenés jellemezte a strandrészlegeket is.
l995—ben a budapesti fürdők közül a gyógyfürdőket 3,l millió fő látogatta, 71 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A gyógyfürdők forgalmának mérséklődését is döntő részben az uszodai részlegekbe járók számának 1 1 százalékos visszaesése okozta. Emellett a gőz— és termál, valamint a strandrészlegek látogatói—
nak száma is valamelyest. 6.9, illetve 2.8 százalékkal csökkent. Ezzel szemben az elmúlt évben a gyógykádon kívül már az iszap— és súlyfilrdőket is számottevően többen vették igénybe, mint a megelőző évben. Ez utóbbi- ak vendégforgalma 1 5,illetve 14 százalékkal, a gyógykádaké pedig 53 százalékkal nőtt.
F. L-né
MAGYARORSZÁG HELYE EURÓPÁBAN
A KSH Könyvtár és Dokumentációs Szolgálathoz beérkező legújabb kiadványokban fellelhető adatok alapján kísérletet teszünk arra, hogy bemutassuk hazánk helyét Európában. Ehhez a statisztika eszköztárából egy egyszerű módszerhez, a sorba rendezéshez folyamodtunk. A bemutatásnál egyidejűleg támaszkodunk a
262 STATISZTIKAI ,,EGYPERCESEK"
gazdaság- és a társadalomstatisztikára. Ezúttal Magyarország nagysága alapján Európában elfoglalt helyét a népesség és a bruttó nemzeti termék (gr-css national product — GNP) eltérö meredekségű adataival szem—
léltetjük.
Népesség 1994
(millio fő)
160
140
120
100
80
60
40
14
20 1 1213 15 16 17
1. Oroszország (147, 4) l l . Jugoszláv Köm'maság (103) 21. Svájc (7.1) 31. Alt—árun (14)
2, Németország (8155) 12. Görögouzig (IBA) 22. Szlovákia (5.3) 32. Lettorsnfg (Ló)
11 Egyesült Királyság (SSJ) 13. Csehország (103) 23. Dánia (5.2) 33. Max.—adóm (2.1)
4. ancinorsuíg (57,7) 14. Magyarország (10,3) 24. Finnonníg ($,l) 34. 8710an (13)
5. Olaszormíg (57,2) 15. Belomsm'a (102) 25. Horvútorság (45) 35. Ésnmazxíg (LS)
6. Ukrajna (515) 16. Belgium (10,1) 26. Moldávia (M) 36. Luxemburg (0.4)
7. Spanyolorm'ug (39,6) 17. Portugália (93) 27. Norvégia (43) 37. Málta (GJ!)
8. Lengyelország (385) 18. Bulgún'n (83) 28. Litvánix (17) 384 Izland (03)
9. Románix (223) 19. Svédország (B,?) 29. koraig (3,S)
10 Hollandia (ISA) 20. Ausztria (73) 30. Bosznia (35)
Megiegyzés. Az adatok Európa 38 országára vonatkoznak, az ábrán a 4,5 milliós tartomány utáni értékek már nem ábrázolhatók jól, ezért a úrójclben levő számok tájékoztatnak valamennyi ország adatáról.
Forrás: World Health Statistics Annual 19947 WHO. Geneve. 1995. A—Só. old;
Bruttó nemzeti termék (GNP), 1993 "
(milliárd dollár) 2000 - 1
1800 1600 1400 1200 1000 800 600 400
20 14 1 5
200 16171319 2122 23 24 25
0 m.u.?! M M"
1. Németország (l903.0) ll. Ausztria (1815) 21. Belorusszia (293) 31. L,.itvt'mia (49)
2. anciaorsufg (12893) 12. Dánia (1316) 22. Csehország (282) 32. Észtország (4,7)
3. Olaszország (113511) 13. Norvégia () !],5) 23. Románia (25,4) 31 Macedónia (1.7)
4. Egyesült Királyság (1042,7) 14. Ukrajna (997) 24 Luxemburg (14,2) 34. Albánia (12)
5 Spanyolország (534,0) 15. Finnország (96,2) 25. Szlovénia (12,6)
6. Oroszonág (SA—SA) 16. Laxgyelonúg (87,3) 26. Szlovákia (10,l)
7. Hollzndia (316,4) 17. Portugália (77,7) 27, Bulgária (93)
84 Svájc (254,l) 18. Görögomág (767) 28. Izland (62)
9. Svédonufg (216,3) 19. kmvíg (449) 29. Lettország (13)
10. Belgium (2114) 204 Magyarornág (343) 30. Moldávia (5.2)
Meg'egyzés. Az adatok Európa 34 országán vonatkoznak, az ábrán a 116 milliárdos tartomány utáni énékek már nem ábrázolhalók jól, ezért a zárójelben levő súmok tájékoztatnak valamennyi ország népességszámáról.
Fan-ás: The World Bank Atlas 1995. World Bank Washington, 1994. 18—19, old.
264 STATISZTIKAI ,,EGYPERCESEK"
(suule )
** A 0—1 4 éves korú népgsgég aránya, 1 994
30
25
"1819 202122232425262728
29
30313233343536 7
15
10
ocpouoxpgum—4 Albánia (3L7) IL Belorusszia (210) 2!. Horvákmsz'ig (19,4) 31. Auszm'x (l'/J')
. Moldávia (26.23) 12. hmmm (220) 22. Norvégia (193) 322 Svájc (175)
A hanzág (25,0) 13. (_)roszmsng (215) 234 Portugália (193) 33. Görögország (l7,l)
Macedónia (ZAJ?) M. Emma; (21,0) 24. Finnorm'xg (19,1) 34. Dánia (17,0)
Izland (MA) IS. Románia (21,0) 25. Bulgáxin (183) 35. Luxambul'g (FAO)
. Lengyelország (214) 16. Lettonaíg (209) 26. Svédorxzág (XXX) 36. Spanyolország (l7,0)
. Szlovákia (233) 17. Ukmjna (20,4) 27. Szlovénia (183) 374 Ne'metouníg (IGJ) Bosmia (227) 18. Csehomág (19,7) 28. Magyarország (18,6) 38. oxuzmm'g (153)
. Jugoszláv Köm'nsaság (223) 19, anciacvrszág (193) 29. Hollandia (183)
Málta (223) 20. Egyesült Km'xlyság (195) 30. Belgium (173)
Forró: Lásd a népesség ábrájánáll
A 65 éves és idősebb népessé után a, 1994 (szála ék) g y
18 v- 1
16 3 4 s s 7
8 9 m n 15
n 13 14
14 12 10 8 6 4
2 0
1. Svédország (l7,4) U.Spanyolona'g (145) 21. Ésuomzág (12,6) 31. Jugoszlávia Köztársaság (1 LO)
21 Norvégia (16,0) 12. Bulgárín (142) 22. Csehonzág (125) 32. Málta (11,0)
3. Belgium (117) 134 Svájc (141) 23, Horvátország (! LS) 33. Lengyelország (10,8)
44 Olaszország (15,7) 14. Finnorsúg (14,0) 24. Bclofusszin (113) 34. Sdovúkiá (10,7)
5. Egydül! Királyság (15,5) 15. Magyarország (13,9) 25. Szlovénin (12,1) 35. Mo1dávín (9,1)
6. Görögolsúg (115) 16. Portugália (133) 26. Litvánia (113) 36. Macedónia (73)
7. Dánia (15,3) 17. Luxemburg (13,7) 27. Oroszalsúg (11,7) 37. Bomu'n (7,3)
8. Németország (111) 18. Ukrajna (117) 28. Románia (115) 38. Albánia (SA)
9, Ausznía (159) 19. Hollnndin (13,1) 29. lronzág (11,3)
10. Franciaország (14,7) 20. Latom (13.11) 30. Mámi (1 1.3)
Forrás: Lásd a népesség ábrájánál.
