Nemzetközi statisztika

(1)

;

a NEMZETKÖZI STATISZTIKA

A szovJETUNIo ÁLLAMI NÉPGAZD'ASÁG—

FEJLESZTÓ TERVÉNEK 1953. ÉVI EREDMÉNYEI

A Szoviétunió Miniszrertanácsa mellett működő

Központi Statisztikai Hivatal közleménye

Az ipar, a mezőgazdaságcés a közleke-

dés fejlődését, a beruházások növekedé-

sét, a bel- és a külkereskedelem bővü-

lését, a munkások és az alkalmazottak

számának gyarapodását és a- nép anyagi

és kulturális színvonálának emelkedését

1953—ban a következő adatok jellemzik:

[. AZ IPARI TERMELÉSI TERV TEUESITÉSE

Az egész ipar 101 százalékra teljesí- tette a teljes termelés évi tervét. Az

egyes minisztériumok a következőkép-

pen teljesítették az ipari teljes termelés

évi tervét:

Az 1953. évi terv teljesítése

százalékban Kohóiparí Minisztérium — —— — 99 Szénipari Minisztérium _ —— — 99,4 Asványolaiiparí Minisztérium — —— 1003 Vegyipari Minisztérium —— —— — 102 A Villamos—erőművek és a Villa'

mossági Ipar Minisztériuma — 102 Gépipari Minisztérium —— —— —— 102 Közlekedési _ és Nehézgépipari

Minisztérium —-— — —— — — 98 A Szovjetunió uÉpitőanyagipai-i

Minisztériuma —" —- — — 99 A Szovjetunió Fa- és Papíripari

Minisztériuma —— — —— — 93 A Szovjetunió Közszi'ikségleti Ipar-

cikkgyártási Minisztériuma —— 104 A Szovjetunió Élelmiszeripari Mi-

nisztériuma —————— 1005 A Közlekedésügyi Minisztérium

iparvállalatai ————— 104 A Szovjetunió Kulturális ügyei Mi-

nisztériumának iparvállalatai 104 A Szovjetunió Egészségügyi Minisz-

tériumának iparvá11alatai —- 102 A szövetségi köztársaságok helyi-,,

és fűtőanyagipari minisztériu- minisz- mai, i11etve helyiipari

tériumai —- —- —— —— —— —— 104 Kisipari szövetkezetek — —— — —— 103

( _

A Szovjetunió egész iparának 1953. évi teljes termelése 12 százalékkal emelkedett az 1952. évihez és 45 százalékkal az

1950. évihez képest. Ez az ötödik ötéves—

tervben az ipari termelés fokozására vo—

natkozóan megszabott feladat sikeres tel—

jesítését mutatja.

Tavaly a kormány sok határozatot ho-

zott; e határozatok célja a közszükség—

leti cikkek gyártásának nagyarányú fo- kozása a nép anyagi jólétének jelentős

emelése végett. '

Ennek eredményekép a fogyasztási cikkgyártó iparágak 1953-ban, de külö—

nösen 1953 második felében sokkal gyor—

sabban fejlődtek, mint 1952—ben, s mint

ahogyan az 1953. évi terv eredetileg elő- *

irányozta. Ezeknek az iparágaknak a

termelése 1952—ben 10,5 százalékkal nö—

vekedett, 1953-ban 12' százalékkal emel-

kedett, 1953 második felében pedig 14 százalékkal volt nagyobb, mint 1952 má—

sodik felében.

Az ipar 1953-ban túlteljesítette termékfajta termelési tervét.

Túlteljesítette az ásványolaj, a földgáz,

a pala, a vas— és a mangánérc kitermelé—

sének, a benzin, a petróleum, az alumí- nium, a villamosenergia, az izzólámpa, a fémforgácsoló szerszámgép, a nagykapa- citású gőzkazán, a Diesel—motor, a nagy—

olvasztó— és acélolvasztó—berendezés, a

teher— és személygépkocsi, az autobusz, a trolibusz, a villamos, a traktoroseke és

a kaszáló—, a gabonatisztítógép, a burgo—

nya-betakarítógép, a kombájn, az eksz- kavátor, a traktorvontatású talaievalu—

és a talajegyengetőgép, a golyós— és gör-

gőscsapágy, a műtrágya, a szintetikus am-

mőniák, a szintétikus fenol, a mezőgazda—

sági növénykártevők irtáSára szolgáló vegyszer, a festék, és más vegyszerek, a

*rnűgumi, a gépkocsiabroncsköpeny, a

szállítószalag, a könnyű tetőfedőanyag,

sok

(2)

NEMZETKÖZI STATISZTIKA

az ablaküveg, a papír, a szesz és egyéb

iparcikkek termelésének évi tervét.

Az évi terven felül készült selyem-,

gyapjú— és lenszövet, pamutfonal és cér-

naféle, kötött—szövött fehérnemű, harisnya- és zokniféle, pianinó és zongora,

kolbászáru, kondenzált tej, növényolaj,

margarin, száraztésztaféle, édesipari ké-

szítmény, tea, bor, sör, pezsgő, dohány,

cigaretta, gyufa, szappan és más élelmi—

szer meg közszükségleti iparcikkek.

De néhány minisztérium nem intézke-

dett kellőkép, s nem biztosította egyes iparcikkfajták termelési tervének teljesí—

tését. A kohóipari minisztérium például

nem teljesítette sok ipari termék és kii-

lönösen néhány hiányzó hengerelt vas-

anyag termelési tervét, a villamoserőmű-

vek és a villamosipar minisztériuma nem

teljesítette különböző típusú generátorok és villamosmotorok termelési tervét, a

gépipari minisztérium számos mező-

gazdasági gép— és textilberendezés, a köz- lekedési— és nehézgépipari minisztérium

a mozdonyok és egyes energetikai beren- dezések és hengersorok, a Szovjetunió építőanyagipari minisztériuma a tégla, a pala és néhány egészségügyi-műszaki cikk termelési tervét. A Szovjetunió fa— és papíripari minisztériuma nem teljesítette az iparifa szállítási tervét. A Szovjetunió élelmiszeripari minisztériuma nem bizto—

sitotta a halászati terv teljesítését.

Bár a, könnyű— és az élelmiszeripari készítmények minősége valamelyest meg-

javult, a Szovjetunió közszükségleti ipar—

cikkgyártási minisztériumához és a Szov—

jetunió élelmiszeripari minisztériumához, de különösen a kisipari szövetkezetekhez ésahelyiiparhoz tartozó sok vállalat még

mindig nem kielégítő minőségben, a la—

kosság keresletének nem megfelelő vá—

lasztékban gyártotta az áruk egy részét, nem tett meg mindent az áruk kidolgozá- sának és tetszetősségének megjavítása vé—

gett. Egyebek közt még mindig előfordul,

hogy rosszminőségű cipőt, bútort, porce—

]án- és fajanszedényt, rosszul kidolgozott

és nem tetszetős szövetet, hibás konfek-

ciós és kötött-szövött készítményeket

gyártanak.

Több iparágban jelentős számú Válla—

lat hátráltatta a termelés növekedését,

mert egyenetlenül dolgozott, s nem tel—

jesítette a tervet. '

Sok vállalat, különösen a gépgyárak,, hónapról hónapra egyenetlenül termel—

tek: a hónap első hámadában jóval ala—

csonyabb színvonalon dolgoztak, mint a

következő napokban. Az egyenetlen kész- termékgyártás helytelen vállalati munka—

rendszert eredményez, gépállásra, a ,bé-

rendezés, a munkaerő és a termelőkapa—

citás kihasználatlanságára, a selejt növe—

kedésére és improduktív túlórakifizeté-

sekre vezet, végsősoron egyenlőtlenséget okoz a szállításokban és' a közlekedés

megterhelésében.

A szénbányászatban, a kohászatban, a vegyi-, a fakitermelő- és az építőanyag-

iparban, valamint több más népgazdasági ágban még mindig tekintélyes számmal

vannak elmaradó vállalatok, amelyek nem

teljesítik az állami terv feladatait, csök—

kentik az ipari termelés színvonalát, s rontják iparáguk munkájának minőségi

mutatószámait.

II. AZ IPARI TERMELÉS NÖVEKEDÉSE

1953-ban a legfontosabb ipari termékek

termelése a következőképpen emelkedett

1952-höz képest:

Az 1953. évi ter—

melés az 1952.

évihez képest százalékban Nyersvas — — —— _ .— _. _ 109

Acél ————— _. _. __ 110

Hengerelit anyag — _— — .— 110

Acéloső ——————— 116

Horgany ——————— 113

Ólom ——————— 122

Szén —— —— —— —— _— _ _— _ 105 ; Ásványolaj —————— 112

Benzin ——————— 111

Petroleum —- —— _. _— __ _. 123 Villamosenergia ————— 113 Gőzturbinva —————— 140 Nagy vlziturbina —— -— — _— 135 Turbógenerátor ————— 147 Hidrogenerátor _____ 1 15

Nagy villamosgép —-— — — __ 134 ; l Villamosmotor —- — —— —- _. 113 ! Fővonali gőzmozdony —— -— _ 263

Fővonali villany/mozdony —— _- 134 Fővonali tehervagon —— ——- —— 103 Trolibusz -— -— — —— —— — 12! , Tehergépkocsi —- —— —— .— _ 1 1 1 , Személygépkocsi ————— 130

Autóbusz —————— 127

Motorkerékpár -— _— -— — .. 137 , Golyós- és görgőscsapágy — 115

Kohászati berendezés —— -— —— 118

(3)

158

Az 1953. évi ter—

melés az 1952.

,, évihez képest . százalékban

Ekszkavá'ior _ _ _ — _ _ -l12 Asványolajipuari gépi beren-

dezés ————— _ _ 117 Fémforgácsoló szerszágép _ _ 114 Vegyi-pari berendezés _ _ _ 124 Szövőgép _ _ _ _ _ _ _ 102 Számológép _ _ _ _ _ _ 124 Traktor _ _ _ _ _ _ — 113 Gabonakombájn _ _ _ _ _ 102 Traiktoroseke _ _ _ _ _ _ 101 Magajáró kaszálógép _ _ _ 146 [Lenikombájn _ _ _ _ _ _ 107 Répalszedőkombájn _ _ _ _ 150 Magtisztitóge'p _ _ _ _ _ 102 Marószóda _ _ _ _ _ _ 115 Kaloinálit (szóda _ _ _ _ _ 119 Műtrágya _ _ _ _ _ _ 109 Vegyszer a mezőgazdasági

növénykártevők irtására _ 143 Műgumi _ _ _ _ _ _ _ 113 Gép'koosiaba'oncsköpeny _ _ _ 107 Papír _ _ _ —. _ _ _ 110 Cement _ _ _ _ _ _ _ 115 Ablaküve'g _ _ _ _ _ _ 122

Pala — -— —- — _— —— —— — 122

Könnyű tetőfedőanyag _ _ _ 114

Tégla____ _ _ ___—, 112

Előregyáxrtott liáz _ _ _ _ _ 109

Szesz ————— _ _ _ 118

Parmut'szövet _ _ _ _ _ _ 105 Lemszövet _ _ _ _ _ _ 112 Gyapjúszövet _ _ _ _ _ _ 109 Selyemszöve't _ _ _ _ _ _ 178 Bőrcipő _ a Szovjetunió Köz-

szükségleti Iparcikkgxyártási

Minisztériuma _ _ _ _ 104 Harisnya- és zoknife'lék _ _ _ 104 Kötött—szövödt fehérnemű _ _ 116 Kötött—szövött felsőruha _ _ _ 103 Kerékpár _ _ _ _ _ _ _ 115 Rádióvevőlkészűlék _ _ _ _ 127 Televíziós készülék _ _ _ _ 225 Gruamofon _ _ _ _ _ _ 126 Vaxnrógép _ _ _ _ _ _ _ 124 Óra _ _ _ _ _ _ _ _ 122 Fényképezőgép _ _ _ _ _ 109 Piianino és zongora _ _ _ _ 123 Háztartási jégszekrény _ _ _ 159 Ponszívó _ _ _ _ _ _ _ 200

Fémágy _ _ _ _ _ _ _ 145

Bútor _ _ _ _ _ _ _ 114 Hús _ _ _ _ _ _ _ _ 112 Kolbászáru _ _ _ _ _ _ 116 Hal _ _ _ _ _ _ _ _ 103 Állati zsiradék _ _ _ _ _ 103 Tejterme'k _ _ _ _ _ _ 109 Növényi zsiradék _ _ _ _ _ 116

Az 1958. évi ter-

"31 mel-és az 1952.

évihez képest százalékban Margarin _ _ _ _ _ _ _ 124 Sajt _ _ _ _ _ _ _ _ 116 Cukor _ _ _ _ _ _ _ l 12 Édesipari készítmény _ _ _ 109 Szár'aztésztafélék _ _ _ _ _ 120 Konzerv _ _ _ "_ _ _ _ 114 Tea _ _ _ _ _ _ _ _ 106 Szappan _ _ _ _ _ _ _ 111 Cigaretta _ _ — _ _ _ l 16 Bor _ _ _ _ _ _ _ _ 124 Sör _ _ _ _ _ _ _ _ 113 .

A nehézipari és a gépipari ágak _ kü—

lönösen 1953 második felében _ jelentő- sen fokozták a közszükségleti cikkek gyártását. 1953 második felében óra 29 százalékkal, kerékpár 22 százalékkal, rádióvevőkészülék 62 százalékkal, háztar—

tási jégszekrény 86 százalékkal, fémágy 65 százalékkal több készült, mint 1952 megfelelő időszakában. De a gépipari mi-

nisztérium, a közlekedési- és nehézgép—

ipari minisztérium és a vegyipari minisz- térium több vállalata, úgyszintén a villa—

moserőművek és a Villamossági ipar mi—

nisztériumának. valamint a Szovjetunió fa— és papíripari minisztériumának jó—

néhány vállalata nem teljesítette egyes árucikkek termelési feladatát.

1953-ban jelentősen fokozódott az olyan árucikkek termelése, amelyek iránt na—

gyobb a lakosság kereslete. így a gyapot—

szövet gyártása az 1952. évihez képest 5

százalékkal növekedett. de a tarkánszöttk

gyapotszöveté 78 százalékkal, a mű—

selyemszöveté 65 százalékkal; a gyapjú—

szövet gyártásának 9 százalékos növe—

kedésével egyidejűleg a fésűs tiszta gyapjúszövet gyártása 76 százalékkal nő—

vekedett; a selyemszövetgyártás növeke—

dése 78 százalékos volt, rövidszálú fonal—

ból készült selyemszövet ellenben 2,8—szer

több készült; kötött-szövött felsőruha 3

százalékkal több készült, de tisztagyapjú és félgyapjú kötött-szövött felsőruha 12

százalékkal több; a cipőgyártás 4 száza-

lékos növekedésével egyidejűleg a mo- dellcipők gyártása 44 százalékkal fokozó—

dott; a konzervgyártás 14 százalékos nö—

vekedésében a húskonzerv gyártása 29 százalékkal. a kondenzált tejé 21 száza—

lékkal növekedett; az édesipari készít—

mények gyártása 9 százalékkal fokozó—

dott, de a torte—. sütemény- és kekszgyár—

(4)

enzmkozs STATISZTIKA 159

tás 28 százalékkal, a csokoládéval bevont

oukorkakészítése 44 százalékkal növeke—

ndett. Jelentősen fokozódott a csomagolt élelmiszerek gyártása.

A múlt évben tovább javult az ipari berendezés kihasználása. A vaskohászat- ban a kohók hasznos térfogatának ki—

használása tavaly 2 százalékkal javult l952-höz képest. A martinkemencék alap- területének egy négyzetméterre eső acél—

termelése 5 százalékkal növekedett. Az ásványolajipari minisztérium vállalatai—

ban a kitermelő fúrás gyorsasága az 1952. évihez képest 5 százalékkal, a ku-

tatófúrás gyorsasága pedig 10 százalék—

kal növekedett. A feldolgozott nyers—

anyagból származó világos ásványolaj-

termékek százalékaránya is emelkedett.

A villamoserőművek és a Villamossági

ipar minisztériumának eróműveiben 1,9

százalékkal csökkent a villamosenergia- termelés fajlagos üzemanyagfogyasztása.

A tavalyihoz képest javult több fontos vegyiterméket gyártó iparág termelőkapa- 'citásának kihasználása. A Szovjetunió építőanyagipari minisztériumának válla- lataiban a forgókemencék óránkénti ter- melékenysége 10 százalékkal, a cement—

malmoké 3 százalékkal emelkedett. Még—

növekedett a kemence alapterületének egy négyzetméteréről nyert üvegmassza meny—

nyisége, s megjavult az üvegmassza fel- használási együtthatója.

De az iparban még vannak jelentékeny kihasználatlan kapacitások. A kohóipari minisztérium nem teljesítette a nagy—

olvasztók és a martinkemencék megsza—

bott kihasználási normáit; a szénipari

minisztérium bányái nem kielégítően használják ki a szénkombájnokat, a szén—

rakodó— és a kőzetrakodógépeket; az ás—

ványolajipari minisztérium nem teljesí- tette a kutatófúrás gyorsaságának évi tervfeladatát; a gépipari minisztérium vállalatai nem használják ki teljesen a szerszámgépparkot, valamint a ková- csoló— és a sajtolóberendezéseket; a Szovjetunió fa- és papíripari miniszté- riuma nem használja ki kielégítően a

meglévő fakitermelőgépeket és gépezete—

ket.

1953-ban a Szovjetunió népgazdasága az

állami ellátási tervnek megfelelően jóval több anyagot, nyersanyagot, tüzelőt; vil- lamosenergiát és berendezést kapott, mint

1952-ben. Tavaly különösen megnöveke- dett a mezőgazdaságnak, valamint az iparcikkek és az élelmiszerek gyártásának szállított anyagok és berendezések meny—

nyisége. Az ipari termelés önköltsége

1953—ban több mint 5 százalékkal csök—

kent, de az ipar mégsem teljesitette o'n—

költségcsökkentési feladatát. Különösen nem kielégítően teljesítette az önköltség-

csökkenté's tervét a Szovjetunió fa- és

papíripari minisztériuma, a Szovjetunió építőanyagipari minisztériuma, a kohó—

ipari minisztérium, a szénipari miniszté-

rium és a közlekedési és nehézgépipari minisztérium.

Az önköltségcsökkentési tervfeladat nem kielégítő teljesítése annak következ—

ménye volt, hogy sok vállalat nem teljesí—

tette a munkatermelékenység fokozásának tervét, nem biztosította a megszabott anyag—, nyersanyag— és tüzelőfelhaszná-

lási normák teljesítését, így az előirány— '

zottnál több anyag és pénz fogyott e , 3 voltak selejtveszteségek, fölösleges ügy- viteli és gazdasági, valamint általános költségek.

III. AZ ÚJ TECHNIKA ALKALMAZÁSA A NÉPGAZDASÁGBAN

1953—ban a népgazdaság valamennyi ágában munka folyt az új technika fej—

lesztése és alkalmazása végett.

A hazai gépipar 1953—ban mintegy 700- féle, rendkívül fontos újtípusú és már- kájú gép— és gépszerkezet gyártásával járult hozzá a népgazdaság további technikai haladásának biztosításához; egye—

bek közt több mint IDO—féle újtípusú, nagytermelékenységű berendezést gyár- tott a könnyű— és az élelmiszeripar szú- mára.

Újtípusú energetikai, elektrotechnika-r, ásványolajipari, vegyipari és kohászati

berendezések, továbbá a szén- és az érc-- bányászat, valamint az építőipar munka—

igényes *termelőfolyamatainak gépesíté—

sére alkalmas berendezések készültek.

Újtípusú gépek, gépcsoportoki és föl—

szerelések készültek a textil—, a szőrme- és a konfekcióipar számára, köztük nagy—

termelékenységű cérnázógépek, meg—- növelt termelékenységű kártológép,nagy—

fordulatszámú írezőgép, gyapjúfonal- festőgép, bolyhozógépek, stb. Folytatódott olyan új gépek, gépegységek és automa—

(5)

*160

ták alkalmazása, amelyek elősegítik a munka termelékenységének növekedését,

megkönnyítik a munkafeltételeket, s biz—

tosítják a termékek kitűnő minőségét.

Az élelmiszertermelés részére új, töké—

letesebb és termelékenyebb automatikus

palackozó, dugaszoló és csomagoló gép—' sorok, új virslitöltő, halhűtő— és tároló—

berendezések, különféle élelmiszerada—

goló— és csomagolóautom'aták, továbbá új

zöldségszárítóberendezések készültek. Az élelmiszeripari vállalatok az édesipari ké-

szítmények és a sör, valamint a pipere—

szappan gyártására alkalmas automata—

berendezéseket kaptak. 'Különféle nagy-

termelékenységű margarin— és teaadagoló és csomagoló, valamint halfeldolgozó automaták kerültek használatba.

A mezőgazdasági munkák további gé-

pesítésének biztosítása és a komplex—

gépesítés megvalósítása végett 1953—ban.

több mint 80—féle különböző típusú mező—

gazdasági gép és munkaeszköz készült.

Közéjük tartozik: kötött talajon működő

burgonyaszedőkombájn, káposztaszedő—

gép, a DT—54—es traktorhoz alkalmaz—

ató széles munkafogású kaszálógép, silótakarmánykombájn, mész- és műtrá—

gyaszórógép, elevátoros kazalrakógép stb.

Először készült sorozatban négysoros bur—

gonyaültetőgép, amely lehetővé teszi a burgonya négyzetes—fészkes módszerrel való ültetését és egyúttal műtrágyázását is. Ugyancsak először készültek sorozat—

ban traktoros és darus kazalrakógépek, kukoricatörőkombájnok és könnyű talajon működő burgonyaszedőkombájnok.

De a minisztériumok nem teljesítették egészen az Lijtípusú gépek és gépegysé—

*gek gyártáselőkészítési és gyártási tervét.

A termelés automatizálásának és gé—

pesítésének, valamint az új technológiai

folyamatok alkalmazásának területén je- lentékeny munka folyt.

A kohóipari minisztérium vállalatai

folytatták a nagyolvasztók és a martin—

kemencék hőellátásának automatizálására irányuló munkát. Továbbfejlődtek'a kohó—

ipari gépegységek termelékenységét nö—

velő élenjáró technológiai folyamatok.

Megkezdődött jelentékenyszámú új acél—

gyártmány, vas- és színesfémötvözet, to- vábbá új hengereltanyag—idomok készí—

tése. 1952-höz képest megnőtt a gépesített

munkák volumene a vas- és színesfém-

NEMZETKÖZI STATISZTIKA

( X,

érckitermelés munkaigényes és nehéz

folyamataiban.

A széniparí minisztérium bányáiban

folytatódott a széntermelés leginunkaigé—

nyesebb folyamatainak további gépesí—

tése. A szénpadokon végzett jövesztés"

gépesítésének volumene 1953—ban 18_ szá-

zalékkal, a szénrés a meddőkőzet rakodá— x sáé pedig 17 százalékkal volt nagyobb,' mint 1952—ben. Folytatódott az elővája-

tok és a fejtési szintek újfajta ácsolatai—

nak meghonosítása. A fémtartőszerkeze—

tekkel és a vasbetondúcokkal biztosított elővájatok terjedelme 1952—höz viszo- nyitva 36 százalékkal növekedett.

Az ásványolajiparban bővült a turbi—

násrendszerű fúrás alkalmazása. A na-

gyobb fúrási sebességet biztosító, gyorsí—

tott ütemű fúróberendezések száma 1953 Végére az 1952. évi másfélszeresére növe-

kedett. Kiszélesült a rétegnyomás fenn—

tartásán alapuló módszernek, valamint

víz, gáz és levegő olajrétegbe történő be—

préselése útján a másodlagos ásványolaj—' kitermelő módszereknek az alkalmazása.

Ez' lehetővé tette az ásványolajtermelés növelését és az ásványolajat tartalmazó

rétegek fokozottabb kihasználását.

A "vegyipar 1953-ban újmárkájú, tartó- sabb e's élénkebb színezékek gyártásának

bevezetésével megjavította a szintétikus színezékek választékát.

A hőerőművekben megnövekedett a nagynyomású és magas hőmérsékletű gőz alkalmazása. Jónéhány nagy erőmű meg—

valósította" a kazánházak komplex—auto—

matizálását, beleértve valamennyi fő fo—

lyamat automatizálását, a távvezérlést, el—

lenőrzést és jelzést. Folytatódtak a Vízi—

erőművek _távvezérlésre történő átállí-

tásának munkálatai.

A gépipar öntödéiben, kovácsoló—, hő—

kezelő-, mechanikai és szerelőüzemeiben

még jobban elterjedtek az élenjáró tech- nológiai folyamatok. Folytatódott a gép- gyáraknak az alkatrészek mechanikai megmunkálására és a gyártmányok sze—

relésére alkalmas nagytermelékenységű gépegységekkel és különleges szerszám—

gépekkel, automata— és félautomataberen—

dezésekkel, futószalagokkal és auto- matasorokkal történő fölszerelése.

Folytatódott a munka a cement-, az üveg- és a 'kerámiaiparban az automati—

zálás és a távvezérlés megteremtése vé—

(6)

gett. A cementipari vállalatok új, hatal- mas kemencéket kaptak. Megkezdődött

a csiszolt üveg gépesített, nagyfokúan

automatizált futószalagos gyártása, to- vábbá a burkoló kerámiai gyártmányok gépesített termelése; tovább folyt a lakó— %

ház— és az ipari építkezéseken alkalma-

zott nagyméretű vasbetonépületelemek

tömeggyártásának meghonosítása.

De 1953—ban több minisztérium nem

teljesítette az új technológiai folyamatok

alkalmazásának, a termelés automatizálá—

sának és gépesítésének tervfeladatát. Kü—

lönösen nem kielégítően teljesítette a munkaigényes és a nehéz munkák gépe—

sítésének tervt'eladatát a szénipar, a fa—

ipar, a tőzegkitermelés és az ércbányá—

szat.

Az iparban a munkafolyamatok egy

munkásra számított Villamosenergia—ellá—

tottsága 1953—ban 7 százalékkal növeke—

dett 1952-höz képest.

Valamennyi népgazdasági ágban foko- zódott a dolgozók feltaláló és észszerűsítő tevékenysége. Az ipar, az építőipar és a közlekedés 1953-ban több mint 850000 találmányt, műszaki tökéletesítést és ész- szerűsítési javaslatot alkalmazott.

lV. MEZOGAZDASAG

' A vetésterület 1953—ban 1400 000 hek—

tárral növekedett 1952—höz képest. A leg—

értékesebbrgabonaféle, a búza vetésterü—

lete 2 millió hektárral növekedett. Kibő-

Vült a cukorrépa, az olajosnövények, a

burgonya, a zöldségfélék és a kobakosok vetésterülete, növekedett az évelőfüvek

kaszálóterülete, nagyobb lett az egyéves

füvek, a gumós takarmánynövények és a

silónövények vetésterülete. De a mező—

gazdaság nem teljesítette a rostlen, a

kender, a burgonya és a zöldségfélék ve—

tési tervét.

Bár az ország jónéhány vidékén ked—

vezőtlen időjárási viszonyok voltak, a gabonafélék betakarított ,termése 1953—

ban megközelítette az 1952. évit. 1952-höz viszonyítva növekedett a gyapot, a cu—

korrépa, a napraforgó, a zöldségfélék és a kobakosok betakarított termése. Burgo—

nyából körülbelül ugyanannyi termett,

mint 1952—ben.

Az SZKP központi bizottsága szeptem- beri ülésén ,,A Szovjetunió mezőgazda-

161

ságának további fejlesztését szolgáló in—

tézkedésekről" hozott határozat értelmé-

ben a mezőgazdaság már 1953-ban jelen— "

tékeny segítségben részesült.

1953—ban megnőtt és megerősödött a mezőgazdaság anyagi—technikai bázisa. A múlt évben a mezőgazdaság (15 lóerős traktorokra átszámítva) 13—9 000 univer—

záltraktort és 18 000 szántótraktort, 41 000 gabonakombájnt, ebből 22000 magán- járót, 69000 tehergépkocsit és több mint

2 millió talajművelőeszközt, vető—, arató——

és egyéb mezőgazdasági gépet, valamint az állattenyésztőtelepek számára gépeket és berendezéseket kapott. A kolhozok és a szovhozok 1953—ban több mint 6 millió tonna műtrágyát, vagyis 15 százalékkal többet kaptak, mint az előző évben.

A kolhozok és a szovhozok az őszi nö—

vények vetésével és az 1954. évi tavaszi—

vetésű növények talajelőkészítésével kap—_—

csolatos őszi munkákat gyorsabban és agrotechnikai szempontból kedvezőbb

időpontban végezték el, mint az előző

évben. A kolhozok és a szovhozok 1953 őszén 13 millió hektárral több őszi szán-

tást végeztek és 3,5 millió hektárral több

feketeugart szántottak fel, mint 1952 őszén. De az őszi szántás és a feketeugar—

szántás tervfeladatát nem teljesítették.

A mezőgazdaság technikai színvonalái nak növekedése lehetővé tette a kolho—

zok és a szovhozok'mezőgazdasági mun——

káinak fokozottabb gépesítését. A gép— és traktorállomások 1953—ban 17 százalékkal több mezőgazdasági munkát végeztek a kolhozoknak, mint 1952—ben. Tavaly a a gép— és traktorállomások traktor- és gépparkja végezte el a kolhozok legfon—

tosabb mezei munkáinak több mint 80 százalékát. A kolhozokban az ugarszántás és az őszi szántás csaknem teljesen, az ősziek vetése 93 százalékban, a tavasziak vetése 83 százalékban gépesített. Vala- mennyi gabonanövény 77 százalékát kom- bájnok aratták; a cukorrépa vetésterüle—

tének körülbelül 80 százalékáról répa—

szedőkombájnok és traktorvontatású répa-

szedőgépek szedték a répát. Elmaradt a rostlen vetésének és aratásának, a bur-

gonya és a zöldségfélék ültetésének és szedésének, valamint a gyapot szedésé—

nek gépesítése, továbbá a fűkaszálás és takarmánysilózási munkák gépesítése.

(7)

"162 NÉV—;MZÉTKÖZI srmrsznm

1953-ban a gép-( és traktorállomások

8000 kolhoz-állattehyésztőtelepen fölsze—

reltek a vízellátás gépesítésére alkalmas

berendezést, 15000 állattenyésztőtelepen takarmányfőzőberendezést, 6000 állat—

tenyésztőtelepen szálastakarmányfeldol—

gozó—berendezést, 4000 állattenyésztőtele- pen önműködő szarvasmarhaitató—beren-

dezést és 1000 telepen fejőgépberendezést.

De a gép— és traktorállomások 1953—ban nem teljesítették egészen a burgonya—

szedés, a lennyűvés, a tarlóhántás, a széna- betakarítás és a takarmánysilózás' tervét,

valamint a kolhozok állattenyésztőtelepei munkaigényes folyamatainak gépesítésé—

vel kapcsolatos tervüket.

A kolhozok és szovhozok Ifokozottab—

ban hasznosították a villamosenergiát a

munkaigényes földművelési és állat-

tenyésztési ttermelőfolyamatok gépesíté—

sére, de a mezőgazdasági termelés villa- mosításával kapcsolatos tervfeladatokat mégsem teljesítették.

A kolhozok közös állatállománya 1953 október 1—én 1952 október l-hez viszo—

nyítva a következőkép gyarapodott: tehén

% százalékkal, juh 9 százalékkal, sertés 10 százalékkal. A Szovjetunió szovhoz—

ügyi minisztériumának szovhozaiban 1952 október 1—től 1953 október 1—ig az állat—

állomány a következőkép növekedett: te- hén 9 százalékkal, juh 11 százalékkal,

sertés 8 százalékkal.

Az egész állatállomány a gazdaságok

zokban, a szovhozokban, a kolhozparasz—

toknál, valamint a munkásoknál és alkal—

mazottaknál — az 1953 október 1—i állat- összeirás szerint a következő: szarvasmarha 63 millió (ebből tehén 26 millió), sertés 47,6 millió, juh és kecske 135,8

millió, 16 16,2 millió. v

A kormány a haszonállatállomány 1953—

ban elért legnagyobb gyarapodásával kap—

csolatban fölemelte az 1954—re korábban

elfogadott szarvasmarha—, sertés—, juh— és kecskeállománynövelési tervet.

A kolhozok fokozottabb agronómiai és zootechnikai támogatása céljából 1953 vé—

gén a gép- és traktorállomásokon vállalt munkát több mint százezer agronómus és zootechnikus, azok közül a szakemberek közül, akik a mezőgazdasági szervek át- szervezése következtében felszabadultak.

illetve más intézményekből és szerveze—

tekből a kolhozokba mentek dolgozni.

,;

Ezenkívül az iparból és más népgazda-

sági ágakból a gép— és traktorállomásokra

ment jelentékeny számú mérnök és tech—

nikus, hogy igazgatói, főmérnök? és javító—

műhelyvezetői, valamint egyéb beosztás- a; ban dolgozzon.

V. A VASUTit A VíZl TEHERSZÁLL ITÁS

ÉS A GÉPKOCSI—

NÖVEKEDÉSE

A vasúti közlekedés túlteljesítette 1953.

évi teherszállítási tervét. A teherfor—

galom 1952-höz, képest 7 százalékkal nő—

vekedett.

A vasúti közlekedés 101 százalékra tel— ' jesitette az átlagos napi rakodási tervet.

Teljesítette és túlteljesítette az ásvány—

olaj és az ásványolajtermékek, a vas és az acél, az ásványi építőanyagok, az

érc, a salakképző anyagok, a koksz, a

vegyi és ásványi műtrágyák, a gabona

és a liszt, a só és a cukor [rakodási ter—

vét. Nem teljesítette a szálfa, a tűzifa,

a cement, a tűzállóanyagok, az ócskavas, a tőzeg, a gyapot rakodási tervét, vala-

mint a szénipari minisztérium bányáiból

a kőszénszállítás tervét.

A vasutak valamennyi rakományának átlagos napi rakodása 1953—ban 7 szá—

zalékkal nőtt 1952—höz képest. A kőszén rakodása 5 százalékkal, az ásványolajé és az ásványolajtermékeké 13 százalékkal, a vasé és az acélé 9 százalékkal, a szál—

fáé 2 százalékkal, a cementé 13 százalék-

kal, a tűzállóanyagoké 6 százalékkal, az ércé 9 százalékkal,a salakképző anyagoké

8 százalékkal, a kokszé 9 százalékkal, a

vegyi és az ásványi műtrágyáké 7 száza- lékkal növekedett.

A liszt, a cukor, a hús, a növényi zsira—

dék, a mahorka, a dohány és a dohány—

készítmények, a száraztészta, a tea, a gyümölcs és a zöldség rakodása 15—26

százalékkal gövekedett.

A vasút 1953-ban 1952-höz képest 3 szá—

zalékkal csökkentette az átlagos teher—

kocsifordulót, de nem teljesítette egészen a kocsiforduló meggyorsításának tervfel—

adatát. A tehervonatok utazási sebessége 1953-ban növekedett 1952—höz képest, de az 1953. évi tervfeladat teljesítése el—

maradt. A rakodási műveletek miatt a műszaki állomásokon történő kocsiállás 1953-ban csökkent 1952—höz képest, de az árufeladók nem teljesítették az 1953. évi

(8)

163

rakodási műveletek kocsiálláscsökkentési tervét.

A tehervonati mozdonyok átlagos napi útja 1953—ban növekedett 1952—höz ké—

pest, de az 1953. évi tervfeladat teljesí- tése nem történt meg. A vasutak tonna—

kilométerenkénti üzemanyagfelhaszná- lása az 1952. évihez viszonyítva 3 szá-

zalékkal csökkent.

A tengeri és a folyami flotta minisz—

tériuma 100,2 százalékra teljesítette az egész teherforgalmi tervet.

A tengeri közlekedés a teherforgalmi tervet 102 százalékra, a teherszállítási

tervet 103 százalékra teljesítette. A ten—

geri közlekedés teherforgalma 1953—ban 1952—höz viszonyítva 9 százalékkal emelkedett, a teherszállítások pedig 10 száza- lékkal növekedtek.

A folyamiközlekedés a teherforgalmi

tervet 99 százalékra, a teherszállítási ter—

vet pedig 100,6 százalékra teljesítette.

Az ásványolaj és az ásványolajtermékek, a szálfa, az érc, az ásványi építőanyagok,

a gyapot, a hal és ma halkészítmények

szállítási tervét túlteljesítette. Nem tel—

jesítette a kőszén, a gabona, a só, a burgonya szállítási tervét. A folyami közle—

kedés teherforgalma és teherszállítása 1952-höz viszonyítva növekedett.

A gépkocsiközlekedés 1953. évi teher-—

forgalma az 1952. évihez képest több mint 13 százalékkal emelkedett.

VI. A BERUHÁZÁSOK NÖVEKEDÉSE Az állami népgazdasági beruházások volumene 1953-ban az 1952. évihez képest 104 százalék volt.

1952—höz viszonyítva növekedtek a vas-

és fémkohászat, a villamoserőművek, a

gépipar, a fűtőanyagipar, a vegyipar, a fa— és papíripar, az építőanyagipar és , más nehézipari ágak beruházásai.

A könnyű— és az élelmiszeripari válla—

latok építésére irányult állami beruhá—

zások évi volumene 8 százalékkal meg—

haladta az előző évi beruházások volu—

menét, ebben a második félév beruházásai

1952 megfelelő időszakához képest 10 százalékkal növekedtek. 1953 folyamán mintegy 300 új, közszükségleti cikkgyártó állami iparvállalat kezdte meg a ter—

melést. A kereskedelmi vállalatok épí—

tésével kapcsolatos beruházások 1953-ban

. munkálatok sokszor

35 százalékkal növekedtek, de az év má—

sodik felében 48 százalékkal. X

A kultúrális és szociális építkezésekre

irányult beruházások volumene 1953—ban 22 százalékkal növekedett. A múlt év- ben jelentős munkálatok folytak iskolák,'

kórházak és poliklinikák, üdülőházak, szanatóriumok, gyermekgondozók és böl—

c'sődék, továbbá úttörőtáborok, valamint színházak, mozik és egyéb kulturális és jóléti vállalatok és intézmények épí- tése végett.

De a beruházások és a népgazdasági termelőkapacitások beindításának 1953.

évi terve hiányosan teljesült. Különösen jelentős elmaradással teljesítette a tervet az építésügyi minisztérium, a kohóipari minisztérium, a szénipari minisztérium, az ásványolajipari minisztérium, a villa—

moserőművek és a Villamossági ipar mi- nisztériuma, a Szovjetunió építőanyag—

ipari minisztériuma, a Szovjetunió köz—

szükségleti iparcikkgyártási miniszté—

riuma és a Szovjetunió élelmiszeripari minisztériuma.

Az építési szervezetek 1953—ban sok nagyteljesítményű gépet és gépezetet kaptak. A meglévő ekszkavátorállomány az 1952. évihez képest 23 százalékkal, a talajegyengetőgépek állománya 18 szá—

zalékkal, a toronydaruállomány több mint 40 százalékkal növekedett; nagyon megnövekedett az egyéb építkezési gé—

pek és gépezetek állománya is. Több építkezés azonban nem használja ki tel—

jesen a gépeket és gépezeteket, nem

eléggé gépesíti a munkaigényes és a

nehéz munkákat, nem teljesíti az épít—

kezési munkálatok komplex gépesítésé—

nek meghonosítására vonatkozó terveket.

Több építési szervezet nem biztosította az építő— és szerelőmunkálatok és a mun—

kások munkájának helyes megszervezé- sét, s ezért 1953-ban befejezetlenül ma—

radt több olyan épület és építkezés, ame—

lyet a múlt évben be kellett volna fe- jezni. Több építkezésen jelentős munka—

kiesés és munkaerővándorlás volt, nem történtek kellő intézkedések a munka ter-

melékenységével kapcsolatos feladatok

teljesítésére, többletkiadások fordultak elő, s az építkezési költségek nemhogy csökkentek volna, hanem az építkezési még meg is drá—

gultak.

(9)

164 VII. A Bar. És KULKERESKEDELEM

' FEJLÖDÉSE

A szovjet kereskedelem 1953—ban

továbbfejlődött. Az 1953—ra megállapított kiskereskedelmi áruforgalmi tervet túl—

teljesítette. '

A kormány 1953 április 1—én az ipari és a mezőgazdasági termelés fejlesztésé- ben elért jelentős sikerek alapján a jegy-

rendszer eltörlése óta hatodszor szállí- totta le az élelm'iszer— és az iparcikkek

állami kiskereskedelmi árát. Az újabb 'árleszállítás hozzájárult a szovjet rubel

további megszilárdulásához és a lakos—

ság életszínvonalának jelentős emelkedé—

séhez.

1953-ban a kormány intézkedett a lakos—

ságnak eladásra szánt árukészletek növe—

léséről, s a kereskedelmi szervezet'ek en- nek eredményeként áprilistól decemberig

33 milliárd rubel értékű közszükségleti cikket kaptak azon a 312 milliárd rubel értékű közszükségleti cikken kívül, ame—

lyet eredetileg 1953 áprilistól decemberig a lakosságnak való, eladásra szántak.

Ugyanakkor a Szovjetunió közszükségleti iparcikkgyártási minisztériuma, a Szov—

jetunió élelmiszeripari minisztériuma, a

Szovjetunió fa- és papíripari miniszté—

riuma, a gépipari. minisztérium, valamint a villamoserőművek és a Villamossági ipar minisztériuma és több más minisztérium

nem teljesen hajtotta végre a lakosság- nak való eladásra pótlólagosan előirány-

zott áruk szállítását.

A lakosság 1953-ban jóval több árut,

sőt sokkal több finomabb és jobb minő-

ségű árut is vásárolt, mint 1952—ben. Ez a közszükségleti cikkek fokozott gyártásá—

nak, valamint más állami források moz- gósításának volt- az eredménye.

1953—ban az állami és szövetkezeti kereskedelem —*összehasonlítható árakon Számítva 21 százalékkal több árut adott el a lakosságnak, mint 1952—ben, a második félév folyamán pedig 26 száza—

lékkal többet, mint 1952 megfelelő idő—

szakában. Ugyanakkor a falusi keres—

kedelmet lebonyolító fogyasztási szövet- kezetek 1953. évi árueladása az 1952.

évihez képest 24 százalékkal növekedett, a második félévi árueladás pedig 1952 megfelelő időszakához képest 30 száza-

lékkal.

1953-ban az egyes élelmiszerek eladása az 1952. évihez képest a következőkép

növekedett: a húsé és a húskészítményé 36 százalékkal, a halé és a halkészít—

ményé 8 százalékkal, az állati zsiradéké 36 százalékkal, a növényi és egyéb ét-

zsíradéké 19 százalékka1,asajte' 28. szá—

zalékkal, a tojásé 16 százalékkal, a cu—

koré 23 százalékkal, az édesipari készít—

ményeké 12 százalékkal, a teaféléké 16 százalékkal, a gyümölcse és a kobakos—

növényeké 43 százalékkal, a zöldség-

féléké 25 százalékkal.

1953-ban az 1952. évihez képest a leg—

jelentősebben a következő iparcikkek eladása növekedett: a gyapotsZöveté 22 százalékkal, a gyapjúszöveté 18 szá-—

'zalékkal, a selyemszöveté 45 százalékkal, a készruháé 29 százalékkal, a kötöttárué 23 százalékkal, a harisnyaféléké 31 szá- zalékkal, a bőrlábbelié 29 százalékkal, az óráé 38 százalékkal, a varrógépé 34 százalékkal, a bútoré 39 százalékkal, a porszívóé 2,3—szeresre, a gramofoné 30 százalékkal, a rádióvevőkészüléké 32 szá-

zalékkal, s ebből a televíziós készüléké

64 százalékkal, a kerékpároké 16 száza-

lékkal, a motorkerékpároké 55 százalék—

kal, a személygépkocsié pedig 2,6—szeresre.

1953-ban az 1952. évihez képest jelentő- sen megnövekedett a termelési és gazda-

sági rendeltetésű áruk kiskereskedelmi eladása: a tehergépkocsié, a szabvány—

méretű fűrészárué. a szerfáé, a cementé, az ablaküvegé, a paláé, a könnyűtető—

fedőanyagé, a szögé, a fedéllemezé.

1953-ban tovább bővült az állami és szövetkezeti kereskedelem hálózata. A

múlt évben mintegy 6000 új üzlet nyílt.

Jelentős mértékben bűvült a városi, a munkáslakótelep'i és a falusi szaküzlete'k

hálózata is.

De a kereskedelem még nem elégíti ki

kellőképpen a lakosságnak egyes áru—

cikkek .iránti keresletét. A kereskedelmi szervezetek rosszul tanulmányozzák a la- kosság keresletét, s hibákat követnek el

az áruelosztásban és áruszállításban.

Súlyos hibák mutatkoznak a kiskeres- kedelmi hálózatlelhelyezésében. A keres—

kedelmi szervezetek nem harcolnak elég

erélyesen, hogy az ipar jóminőségű árut

szállítson a lakosságnak való eladás, cél—

jára.

A kereskedelmi szervezetek forgalmi?

költségei még 1953—ban is nagyok voltak,?

jóllehet az 1952. évihez képest csökken—

(10)

165

tek; a kereskedelem a forgalmi költségek csökkentésének tervét nem teljesítette.

1953-ban továbbnövekedett a mező—

gazdasági termékek kolhozpiaci eladása.

Itt különösen a búzaliszt, a sertéshús, a tojás, a baromfi, a zöldségfélék és a ,

gyümölcs eladása növekedett. A mező—

gazdasági termékek kolhozpiaci ára csökkent.

A Szovjetunió a külkereskedelem terü—

letén 1953—ban —— éppúgy, mint az előző

években — folytatta a külföldi orszá-

gokhoz fűződő gazdasági kapcsolatainak kiterjesztését. A Szovjetunió 1953—ban 51 külföldi állammal folytatott keres—

kedelmet, mégpedig 25 országgal éves

és többéves kereskedelmi egyezmények alapján. A háború óta először került sor áruforgalmi egyezmény megkötésére In—

diával, Franciaországgal, Argentínával,

Görögországgal és Izlanddal.

A Szovjetunió külkereskedelmi for—

galma az 1952. évi 20,8 milliárd rubelről 23 milliárd rubelre, vagyis 11 százalékkal növekedett. Mi több, az 1953. évi kül—

kereskedelmi forgalom —— összehasonlít- ható árakban — a háború előtti szín- vonalnak csaknem négyszerese.

A Szovjetunió a népi demokratikus országokkal lebonyolított áruforgalmának további növekedésével egyidejűleg jelen—

tősen fokozta kereskedelmi forgalmát Nyugat—Európa, valamint a Közel— és

.a Közép—Kelet többi országával. Ugyan-

akkor az exportált és az importált áruk ' köre is tovább bővült.

VIII. A MUNKÁSOK ÉS ALKALMAZOTTAK SZAMANAK NÖVEKEDÉSE

ÉS A MUNKA TERMELÉKENYSÉGÉNEK

, EMELKEDÉSE

A Szovjetunió népgazdaságában foglal—

koztatott munkások és alkalmazottak száma jelentősen megnövekedett, s 1953

végén elérte a 44 800 OOO-et._

Traktorosoknak, traktoros—brigádveze—

tőknek és helyetteseiknek, ekszkavátor- gépészeknek és helyetteseiknek, valamint az anyagkönyvelőknek és nyilvántartók—

nak a gép- és traktorállomások állomá—

nyába való átvétele, úgyszintén a szak—

értők számának gyarapodása révén a gép—

vés traktorállomások állandó dolgozóinak száma 1953 végéig 1,400 000 fővel gyara—

podott az 1952. év végén nyilvántartott létszámhoz képest.

Munkanélküliség 1953 folyamán az or—

szágban éppúgy nem volt, mint az előző

években. .,

A múlt évben 320000 fiatal szakmun—

kás végzett ipari, vasúti vagy bányaipari szakiskolát, illetve gyári műhelytanfolya—

mot vagy bányaüzemi szaktanfolyamot.

Ezek az iparban, az építkezéseken vagy

a közlekedésben helyezkedtek el.

Egyéni és brigádoktatás vagy szaktan- folyamok keretében 1953 folyamán hét és félmillió munkás és alkalmazott szer- zett magasabb képesítést és növelte szak- mai tudását.

A munka műszaki színvonalának nö- vekedése és a munkások képzettségének fokozódása alapján 1953 folyamán a munka termelékenysége az 1952. évihez képest az iparban 6 százalékkal, az épít—

kezéseken 4 százalékkal emelkedett. De az ipar és az építőipar nem teljesítette

hiánytalanul a munka termelékenységé—

nek fokozására megállapított tervet. A

közlekedési— és nehézgépipari minisz—

térium, a Szovjetunió fa— és papíripari

minisztériuma, a szénipari minisztérium, a kohóipari minisztérium, a gépipari mi- nisztérium, a Szovjetunió épitőanyagipari minisztériuma, a Szovjetunió élelmiszer—

ipari minisztériuma és az építésügyi minisztérium nem teljesítette kielégítően

a munka termelékenységének fokozásá- val kapcsolatos feladatát.

IX. A NEMZETI JÖVEDELEM GYARAPODÁSA ÉS A LAKOSSÁG ANYAGI ES KULTURÁLIS

ELETSZINVONALANAK EMELKEDÉSE

A múlt évben tovább javult a munká—

sok, a parasztok és" az értelmiségiek

anyagi helyzete, s emelkedett kulturális színvonaluk. -

A Szovjetunió nemzeti jövedelme 1953—

ban az 1952. éviheÚképest, 8 százalékkal gyarapodott. Egyszersmind a nemzeti

jövedelemből a dolgozók személyes szük-

ségleteinek kielégítésére jutó rész növe-

kedett; az állam rendelkezésére meg-

maradó rész pedig némileg csökkent.

A közszükségleti cikkek állami kis-

kereskedelmi árának leszállítása 1953—ban

nagyobb arányú volt, s az áruk szélesebb körére terjedt ki, mint 1952-ben. A lakos- ság árleszállításból származó, egy évre számított közvetlen nyeresége csupán az állami és a szövetkezeti kereskedelem

(11)

166 , * ' nemzetkozi STATISZTIKA

vonalán több mint 50 milliárd rubel volt, szemben az 1952. évi árleszállítás ered- ményekép elért ugyancsak egy évre szá—

mított 24 milliárd rubeles megtakarí- tással.

A nemzeti jövedelem növekedése és

a kormányintézkedések biztosították a munkások, alkalmazottak, valamint a parasztok jövedelmének további emel—

kedését.

A munkások és alkalmazottak bér—

alapja 1953—ban az 1952. évihez képest

5 százalékkal, havi átlagos pénzmunka—

bére pedig. 2 százalékkal emelkedett.

, A munkások és'az alkalmazottak reál- bérének a közszükségleti cikkek árle- szállítása révén bekövetkezett növe-

kedése jóval nagyobb. A munkások és

az alkalmazottak reálbére a pénzmunka-

bér átlag 2 százalékos növekedésén kí—

vül az árleszállítások eredményekép

további 10 százalékkal emelkedett.

Ezenkívül a munkások és az alkalmazottak 1953—ban az állami költség- vetésből és vállalati eszközökből jelentős segélyeket és kedvezményeket kaptak:

ezeknek egy munkásra és alkalmazottra számított összege, mérlegelve az árle- szállítást is, 11 százalékkal növekedett a tavalyihoz képest. A munkások és az

alkalmazottak — miként az előző, évek-

ben is — a társadalombiztosítás és a társadalmi ellátás eszközeiből kaptak segélyeket és nyugdíjakat, a többgyer—'

mekes és a magános anyák járadékot, a

tanulók ösztöndíjat, továbbá kaptak in—

gyenes orvosi segítséget, ingyenes vagy

kedvezményes beutalásokat szanató- riumokba és üdülőotthonokba, ingyenes oktatáSt és továbbképzési lehetőséget, valamint sok más segélyt és kÉdvez—

ményt. A Szovjetu " minden munkása 'és alkalmazottja l alább kétheti fize- téses szabadságban részesült, több szakma dolgozói pedig még hosszabb szabadságot

élveztek. .

A kölcsönkibocsátási összegnek kor—

mányhatározattal történő csökkentése

folvtán 1953-ban jóval kisebbek voltak a

munkások, alkalmazottak és a parasztok

kölcsönjegyzési összegei.

A pénzmunkabér növekedése, a köz-

szükségleti cikkek árleszálli'tása. vala—

mint az állami segélyek és kedvezmények emelkedése révén a munkások és alkal—

'munkáslakótelepek lakosai

'?

mazottak egy dolgozóra számított reál-

jövedelme tavaly több mint 13 százalék—

kal növekedett.

Az állami lakásépítési beruházások 1953-ban 11 százalékkal növekedtek. Az állami vállalatok, intézmények és a helyi

szovjetek, úgyszintén a városok _és

állami hitel

segítségével 1953—ban több mint 28 millió

négyzetméter lakóterületű lakóházat épi-

tettek, ,

1953—ban, de különösen az év második

felében jelentősen megnövekedett a parasztok jövedelme.

Az állami kiskereskedelmi árak le-

szállítása ellenére, az állami költségvetés.

eszközeiből és a forgalmi költségek csök—

kentése révén jelentősen emelkedett a

kolhozok és a kolhozparasztok által a kötelező állami beszolgáltatás keretében beadott hús, tej, gyapjú, burgonya és főzelékfélék begyűjtési ára. Az állam fel—

vásárlási rendszere a begyűjtési árat

jelentősen meghaladó áron vásárolta a

húst, a tejet, a főzelékféléket és a bur—

gonyát.

Csökkent a kolhoztagok egyéni, háztáji

gazdaságára megszabott kötelező beszol—

gáltatási norma, kisebb lett minden egyes kolhozporta mezőgazdasági adója, tel-—

jesen megszűntek a múlt évekről fenn—

maradt mezőgazdasági adótartozások.

Ezenkívül megszűnt a kolhozparaszt—

gazdaságok előző évekről fennmaradt kötelező állatitermék— és burgonyabeszol—

gáltatási tartozása, valamint a kolhozok múlt esztendőkről fennmaradt burgonya—

és zöldségbeszolgáltatási tartozása. A kő—

telező beszolgáltatások csökkentésével

kapcsolatban a kolhozok és a kolhoz—

parasztok árutermelésük jelentős részét fölemelt állami felvásárlási áron adhatják el az államnak. A begyűjtési tervüket tel—

jesitő kolhozok és kolhozparasztok sok más anyagi kedvezményben is részesül—

tek.

A kolhozok ésakolhozparasztok gazda- sági ösztönzésével kapcsolatos, már emlí—

tett intézkedések és az adópolitikai intéz—*

kedések végrehajtása folytán a kolhozok és kolhozparasztok jövedelme 1953-ban

több [mint 13 milliárd rubellel gyara—

podott.

Ezenkívül a parasztok jelentős nyere—

séghez jutottak az állami kiskereskedelmi árak 1953. évi csökkentése révén; a pa—

(12)

NEMZETKÖZI STATISZTlKA

rasztság vásárolta áruk kiskereskedelmi ára átlagosan 11 százalékkal csökkent.

A parasztok a munkásokhoz és az alkalmazottakhoz hasonlóan

orvosi segítségben, ingyenes oktatásban, a tanulók ösztöndíjban. a többgyermekes és a magános anyák járadékban része- sültek, s egyéb kedvezményeket és se—

gélyeket kaptak. A parasztoknak állami eszközökből adott segélyek és kedvezmé—

nyek volumene 1953—ban — beleszámítva - az árleszállításokat is —— 14 százalékkal növekedett az előző évihez képest.

A parasztok jövedelmének gyarapodá—

sáról tanúskodik az a tény is; hogy 1953- ban több mint 400000 új falusi lakóház

épült. A

A Szovjetunió lakossága az 1952. évi 147 milliárd rubellel szemben 1953—ban 195 milliárd rubelt kapott az állami költ—

ségvetésből, mert megnövekedtek a szo—

ciális és kulturális célokra fordított állami kiadások és a kiskereskedelmi árak csökkentésével meg a dolgozók anyagi jóléte fokozásának biztosításával kapcsolatos költségvetési kiadások. A

dolgozók egyszersmind saját jövedelmük—

ből adók és illetékek formájában, valamint kölcsönjegyze's útján 65 milliárd

rubelt, vagyis az előző évinél 21 milliárd rubellel kevesebbet adtak a költségvetés- nek. A munkások, a kolhozparasztok és az alkalmazottak tehát 1953—ban többet kaptak a költségvetésből, mint amennyi—

vel saját jövedelmükből a költségvetéshez hozzájárultak. Ez a többlet 130 milliárd rubel az 1952, évi 61 milliárd rubellel szemben.

A pénzjövedelem gyarapodása révén a ' lakosság takarékpénztári betétei jelentő-

sen megnövekedtek. A betétek növeke- dése 1953-ban meghaladta a 12 milliárd rubelt, szemben az 1952. évi 4,5 milliárdt

rubeles betétgyarapodással.

A munkások, az alkalmazottak és a

parasztok összehasonlítható áron számí—

tott 1953. évi jövedelme, a munkások és az alkalmazottak reálbérének gyarapo—

dása és a pagasztok jövedelmének emel—

kedése alapján 13 százalékkal növe- kedett az 1952. évihez képest.

1953—ban fokozódott a kulturális építő—

munka, 5 emelkedett a szovjet nép kultu- rális színvonala.

A középfokú oktatás fejlesztésével kapcsolatban a 8—10 osztályos közép—

ingyenes ,

iskolák tanulóinak száma az 1952. évihez

képest 1 307000 tanulóval növekedett, ebben a falusi tanulóké 518 OOO—rel.

Annak a feladatnak megfelelően, hogy a köztársaságok fővárosaiban, városai—

ban, a területi, határterületi és nagyobb

ipari központokban át kell térni a hét- osztályos oktatásról az általános közép—

fokú oktatásra, ezekben a városokban a 8—10 osztályos tanulók száma 1953 fo—

lyamán 34 százalékkal növekedett.

A tízosztályos középiskolát végzett ta—

nulók száma az 1952. évihez képest 40 százalékkal növekedett.

A főiskolákon (ideértve a levelezőtago—

kat is) 1 562000 hallgató tanult, vagyis 120 OOO-rel több, mint 1952—ben. A tech—r nikumokon és más középfokú szakisko—

lákban (ideértve a levelezőtagokat is) 1644 OOO—en tanultak, vagyis 166 OOO—rel többen, mint 1952—ben. Tavaly a főis—

kolákról és a középfokú szakiskolákrél több mint 500000 szakember került ki.

Megnövekedett a főiskolákon és a tudo—

mányos intézetekben [képzett aspiránsok száma.

A népgazdaságban foglalkoztatott fő—

iskolai vagy középiskolai képzettségű szakemberek száma 1953—ban 8 százalék- kal volt több, mint 1952—ben.

Továbbnövekedett a termelőmunká- jukkal párhuzamosan tanuló dolgozók száma. Az esti és a levelezőtagozatú fő- iskolák és szakközépiskolák, valamint a munkás- és a falusi ifjúság iskoláiban tanulók száma 17 százalékkal növekedett

az 1952. évihez képest.

1953-ban több mint 380000 különféle könyvtár —— köztük 285000 falusi könyv—

tár —— működött, több mint egymilliárd- kötetes könyvállománnyal.

A filmvetítőgépek száma meghaladta az 51 OOO-et, s az 1952. évihez képest 2000-rel

növekedett. De a filmvetítőgépek számá—

nak növekedése ellenére a mozihálózat,

különösen pedig a falusi mozihálózat

munkájában nagy fogyatékosságok van—

nak. Sok filmvetítőgép rendszertelenül működött, egyes gépek pedig hosszabb időn át nem működtek.

1953 nyarán több mint 5500 000 gyermek és serdülő fiatal üdült városkörnyéki és városi úttörőtáborokban, gyermek-*

szanatóriumokban, kirándulóhelyeken ést

túristaházakban, vagy töltötte az egész

(13)

168 NEMZETKÖZI ' STATISZTIKA

nyarat a városkörnyéki üdülőhelyekre át-

helyezett bölcsődékben, óvodákban és gyermekotthonokban.

1953—ban tovább bővült a kórházak, a

szülőotthonok, a beteggondozóintézetek és más gyógyintézmények, valamint a szana—

tóriumok és az üdülőotthonok hálózata;

Az orvosok száma több mint 11 OOO—rel nö—

Vekedett 1952—höz képest. A kórházakban

és a szülőotthonokban az ágyak száma az 1952. évihez képest több mint 60 OOO—rel növekedett. A szanatóriumok és az üdülő- otthonok férőhelyeinek száma csaknem 12 OOO-rel gyarapodott. Bővült a gyermek—

otthonok és a bölcsődék hálózata. Jelentő- sen fokozódott a nagyhatású betegség—

megelőző gyógyászati eszközök, diagno- sztikai és gyógyászati fölszerelések és orvosi műszerek gyártása.

A "SZOCIALISTA STATISZTIKA KÖNYVTÁRA"

c. sorozat harmincnégyedik számaként megjelent

Lukács Ottó és szerzőtársai

IPARSTATISZTIKAc.tankönyve

A tankönyv kilenc fejezeten keresztül tárgyalja az ipar- 1953-ban munkálatok folytak a városok, a lakótelepek és a falusi körzeti, köz- pontok rendezése, községi vállalatok, Víz—

vezeték— és csatornahálózatok, fürdők, mo—

sodák, szállodák és: kolhozparasztotthonok

építése, úgyszintén a villamos—, a troli—

busz— és az autóbuszközlekedés fejlesztése,

továbbá a lakóházak gáz— és fűtőhálózatba

való bekapcsolása végett. Ezenkívül nagy

'munkák folytak a városi utcák és terek

kövezése meg aszfaltozása, s a városok és a munkáslakótelepek fásítása, sugár—

.utak, kertek és parkok építése végett.

A SZOVJETUNIÓ MINISZTER- TANÁCSA MELLETT MÚKÖDÖ

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL

statisztika elméleti és gyakorlati kérdéseit. Az általános rész—

ben foglalkozik az ipar fogalmával, az lparstatisztika feladatá- val és az iparstatisztikai szervezettel. Részletesen tárgyalja az ipari termelés számbavételét és statisztikai vizsgálatának módszereit. Külön fejezetben loglalk—ozxk a munkaerő- és munkaidő statisztikájával, a munkatermelékenység statiszti—