A TAKARÉKSZÖVETKEZETEK
DR. ÓSY JÓZSE F
A takarékszövetkezeti mozgalom hazánkban 1957-ben indult meg. A moz- galom célja ——- a vonatkozó pénzügyminiszteri rendelkezés [ll/1956. (X. 5.)
PM sz.] szavait idézve —, ,,hogy a falusi lakosság —— elsősorban a parasztság ——
megtakarításait saját szövetkezeti szervezete útján is összegyűjthesse, és átme- netileg jelentkező indokolt hitelszükségletét a kölcsönös segítség elve alapján közvetlenül kielégíthesse."1
Takarékszövetkezetek a falusi lakosság, elsősorban a parasztság kezdemé- nyezésére alakulhatnak, tagjai a földművesszövetkezetek járási központjainak, és a központ ellenőrzése alatt működnek. Megalakulásukhoz legalább 25 tag szükséges. A részjegyek névértéke minimálisan 100 forint lehet. A takarék—
szövetkezeteket a szövetkezetek nyilvántartásába be kell jegyezni.
A takarékszövetkezetek feladatai: takarékbetétek elfogadása; kölcsönök folyósítása a tagok részére részben saját alapból, részben egyéb rendelkezésre bocsátott eszközökből; a mezőgazdasági lakosság részére állami eszközökből nyújtott kölcsönakciók és egyéb pénzügyi feladatok megbízás alapján való lebo—
nyolítása.
A takarékszövetkezetek népszerűsége, számuk gyors növekedése szüksé—
gessé tette működésük újabb szabályozását, melyre 1959-ben került sor.2
Az új szabályozás kitágítja a takarékszövetkezetek működési körét. A ren—
delkezés értelmében a takarékszövetkezetek működési területe több községre is kiterjedhet, engedéllyel kirendeltségeket is állíthatnak fel. (A megalakuláshoz szükséges legkisebb taglétszám olyan takarékszövetkezeteknél, amelyeknek működési területén a lakosság létszáma nem haladja meg a 3000 főt, legalább 100 tag, 3000—5000 főig legalább 200 tag, 5000 fő felett pedig legalább 300 tag.
A tagok többségének, de legalább 51 százalékának dolgozó parasztnak kell lennie.)
*
Az első takarékszövetkezet 1957 májusában alakult. A takarékszövetkezetek száma az év végére 72—re emelkedett, s ezek közül 69 már mérleget készített.3 (A szövetkezetek működési időtartama a kezdő csonka évben 1—8 hónap, átlago- san 6 hónap volt.) A takarékszövetkezetek száma 1958 végére megháromszoro—
zódott, és valamennyi megyében működött néhány szövetkezet. A takarékszö—
! A takarékszövetkezetekre vonatkozó alapvető rendeletek az 1091/1956 (IX.11.) sz. MT határozat és a 11/1956 (X. 5.) PM sz. végrehajtási utasítás.
" Lásd a 23/1959. PM sz. rendelet.
3 Lásd a SZÖVOSZ Takarékszövetkezeti Osztályának 1957—1961.év1 szöveges mérlegbeszá—
molóit. (A cikkben közölt és feldolgozott valamennyi adat a mérlegbeszámolókból származik.)
156 ' DR. össz JÓZSEF _ vetkezetek megyénkénti megoszlása egyenlőtlen, ami következik ao szervezési
szabályzatból is. így például a kis lélekszámú és ipari jellegű Komárom és Nóg—rád megyében 1961—ben 10-nél kevesebb szövetkezet működött, a népesebb,
illetve mezőgazdasági jellegű Bács—Kiskun, Csongrád, Heves, Pest, Somogy és Tolna megyében viszont számuk már elérte, illetve túlhaladta a 20-31;1. tábla A takarékszövetkezetek számának alakulása megyénként
A takarékszövetkezetek száma az
Megye 1958. 1959. 1060, 1 961.
év végén '
Baranya ... 8 14 14 1 6
Bács-Kiskun ... 14 17 18 20
Békés ... 1 l l 3 15 1 8
Borsod— Abaúj- Zemplén 16 15 15 v 1 8
Csongrád ... l 8 23 23 26
Fejér ... 9 13 1 3 16
Győr-Sopron ... 7 10 15 17
' Hajdú-Bihar ... 9 12 11 11
Heves ... l l 1 6 — I 9 20 '
Komárom ... 5 9 9 9
Nógrád ... 2 3 4 5
Pest. ... , ... 19 19 1.9 22
Somogy ... 16 19 22 22
Szabolcs—Szatmár ... 16 17 18 19
Szolnok ... ] () 1 () l 1 l 2
Tolna ... l 3 , l 8 l 9 2 l
Vas ... 9 1 0 1 2 , l 3
Veszprém ... l 1 15 15 l 7_
" Zala ... 7 9 l l 13
Összesen 211
262 283 315
1961—ben a 315 takarékszövetkezet mellett már 75 kirendeltség is műkö- dött. Ezek közül 10 Baranya megyében, 8—8 pedig Bács—Kiskun, illetve Bor- sod—Abaúj—Zemplén megyében volt.
1957. december 31—én, a takarékszüvetkezeti mozgalom megalakulásának évében a tagok száma még csak 13 469 fő volt, azóta ez a szám több, mint tíz—
szeresére emelkedett. A tagok száma már 1960 végén megközelítette a százezer főt (98 853 fő volt). 1961—ben az előirányzat szerint a taglétszám 35 420 főnyi
növekedésére számítottak, a tényleges növekedés viszont 40 854 fő volt.
2. tábl'sg
A takarékszövetkezetek taglétszámának alakulása
É R A szövetkezeti A taglétszám az Az egy szövetke—
Av
É tagok száma. szgiglgkígan ZÉááÉálÉ
1957 ... 13 469' * — 187
1958 ... 41 090 305 190
1959 ... 67 155 163 256
1960 ... 98 853 147 349
1961 ... 139 707 141 443
A szövetkezetek 1961 végéig a működési területükön élő lakosságnak 6
százalékát szervezték be tagjaik sorába. Legmagasabb az arány Csongrád me—
A TAKABÉKSZÖVETKEZETEK 157
.gyében, ahol ez az arány 8,1 százalék. A takarékszövetkezete'k és a kirendelt—
ségek székhelyén élő lakosságnál a taglétszám aránya országosan 9,7 százalék volt.
A takarékszövetkezetek átlagos taglétszáma 1961 végén már meghaladta a legnagyobb lélekszámú községekre előírt 300 főt, és mindössze 4 olyan szövet- kezet működött, amelynek taglétszáma nem érte el a rendeletben előírt mérté-
ket. A takarékszövetkezeti tagoknak 55,8 százaléka volt paraszti foglalkozású
1961 végén. A legnagyobb taglétszámú takarékszövetkezet Bátaszéken működik;e szövetkezet tagjainak száma 1961 végén 1875 fő volt, a működési terület lakos—
ságának 11,7 százaléka.
A befizetett részjegyalap és a szövetkezetek betétállománya évről évre jelentékenyen emelkedett.
3. tábla A részjegyalap és a betétállomány növekedése
F ráíggífytgüp Betétállomány
iv
ezer forint
!
1957 ... . 7 088
1958 ... 4 234 35 214
1959 ... 7 035 89 850
1960 ... 10 435 145 596
1961 ... 14 738 211 074
A takarékszövetkezetek részjegyalapja tehát az 1960. évi 10,4 millió forint—
ról 1961—ben 14,7 millió forintra emelkedett, ami 41,3 százalékos növekedés—- nek felel meg. A szövetkezetek részjegyalapjának összege legnagyobb Pest me- gyében (1 508 000 forint), és itt a legmagasabb az egy szövetkezetre jutó átlagos részjegyala—p is (68 545 forint).
Az 1961. évi betétállomány az 1960. évinek 139,7 százaléka volt, az egy takarékszövetkezetre jutó átlagos betétállomány 25,4 százalékkal emelkedett.
Az egy szövetkezetre jutó átlagos betétállomány megyei részletezésben az alábbi képet mutatja.
Az egy takarékszövetkezetre jutó átlagos betétállomány 1961—ben
Megye Ezer forint Megye Ezer forint
Baranya ... 1046 Nógrád ... 260
Bács—Kiskun ... 869 Pest ... 587
Békés ... 751 Somogy ... 538
Borsod—Abaúj-Zemplén . . . . 572 Szabolcs-Szatmár ... 528
Csongrád ... 770 Szolnok ... 620
Fejér ... 714 Tolna ... 885
Győr—Sopron ... 817 Vas * ... 542
Hajdú-Bihar ... .. . . 716 Veszprém ... 612
Heves . . . ._ ... 565 Zala ... 464
Komárom ... 354
Országos átlag 670
Az egy szövetkezetre jutó átlagos betétállomány Baranya megyében a leg—
magasabb, és ebben a megyében a legmagasabb az egy lakosra jutó átlagos takarékbetét összege is. (336 forint).
A betétkönyvek száma az 1961. év végén 81,981 darab, az egy betétkönyvre jutó átlagos betét összege pedig 2574 forint volt, az előző évi 2739 forinttal szem—
ben.
158 DR. osz Jozan?
A betétek elfogadása mellett a szövetkezetek másik fő tevékenysége aköln-
csönök nyújtása volt. 1961-ben mind a kölcsönállomány, mind pedig a kölcsönt _,felvevők száma jelentősen -— mintegy kétötödével —— emelkedett. A kölcsönt felvevők aránya 1960—ban és 1961—ben is a taglétszám 35 százalékát tette ki.
A szövetkezetek*kölcsönfolyósító tevékenységét az alábbi adatok jellemzik. ,
4 tábla
A takarékszövetkezetek kölcsönnyújtó tevékenységének néhány adata
A kölcsönállomány
Év egy szövetkezet- A kölcsönt fel- A. 037 adósra * (
összesen into átlagos
(dagi-Éber , re számítva vevok száma (tó) kölcsön (forint)
millió forint
1960 ... 75 602 267 34 501 2 191
1961 ... 106 444 338 48 895 2 177
Növekedés ( 4- ), illetve "
c—ökkenés ( — ) (száza-
lék) ... %40,8 *26,6 4—413 —O,6
Az 1961 folyamán a takarékszövetkezetek 69 531 esetben összesen 219 millió forint összegű kölcsönt folyósítottak tagjaiknak. A kölcsön összege 64
millió forinttal több volt 1961—ben, mint 'az előző évben. _ A szövetkezetek életrevalóságát igazolja, hogy a veszteséges szövetkezetek
aránya fokozatosan csökken; 1958-ban még a mérleget készítő szövetkezetek- nek több, mint kétharmada, 1961-ben pedig mindössze háromtizede' "zárta az éVet veszteséggel. Ennek megfelelően a nettó eredmény is mind kedvezőbb lett A szövetkezetek 1961. évi nyeresége 2 751 000 forint, vesztesége 693 000 forint volt, a nettó nyereség összege tehát 2 058000 forintot tett ki.A jövedelmezőség alakulását az elmúlt négy év folyamán az alábbi tábla szemlélteti.
5. tábla
A takarékszövetkezetek jövedelmezősége
Ebből: A szövetkezetek nettó ereflménye híg??? a. nyereséges szövet- a veszteséges szövet- ,
É v szövetkeze- kezetek ' kezetek nyereség veszteség
tek száma a aránya aránya
" ma (százalék) mu"? (százalék) ( millió forint
1958 ... 211 69; 32,5 143 67,5 — ; 182
1959 ... 262 133 50,4 128 48,5 272 ——
1960 ... 283 197 69,6 85 30,0 2095 -—
1961 ... 315 219 69,6 94 29,8 2058 —4
Megjegyzés. 1959-ben 3,1960-ban 1,1961—ben 2 takarékszövetkezetnél sem nyereség, sem veszteség nem mutatkozott.
A takarékszövetkezetek jövedelmezősége országos viszonylatban tehát kie—
légítő képet, megfelelő javulást mutat. Megyei részletezésben vizsgálva viszont találunk visszaesést, mint például Komárom megyében, ahol a nyereséggel záró _szövetkezetek aránya az 1960. évi 100 százalékról 1961—ben 66,7 százalékra esett vissza. Viszont javult a helyzet Nógrád megyében, ahol a nyereséges szövetkeze—
tek száma 25 százalékról 40 vagy Tolna megyében, ahol 42 1 százalékról 71,4 százalékra emelkedett.
A TAKAREKSZÖVETKEZETEK 159
A nyereséggel, illetve veszteséggel záró szövetkezetekről megyei részlete—
zésben a következő képet kapjuk.
6. tábla
A jövedelmezőség alakulása megyénként
Nyereséget ! Veszteséget Nyereséges szövetkezetek aránya
Megye kimutató 1960. 1961.
szövetkezetek száma 1961-ben évben (százalék)
Baranya ... , . . . 12 4 ' 85,7 75,0
Bács-Kiskun ... 12 s 72,2 60,0
Békés ... _... 10 7 80,0 55,6
Borsod-Abaúj—Zemplén ... 13 5 73,3 72,2
Csongrád . . . ... 17 9 65,2 65,4
Fejér ... : ... 13 3 6992 81,3
Győr-Sopron ... . ... l 1 6 60,0 64,7
Hajdú—Bihar ... 7 4 36,4 63,6
Heves ... 13 7 57,9 6530
Komárom ... 6 3 1 00,0 66, 7
Nógrád ... 2 3 25,0 40,0
Pest . . . ., ... 17 5 57,9 77,3
Somogy 17 4 86,1 77:3
Szabolcs-Szatmár ... 16 3 72,2 84,2
Szolnok ... _10 2 90,9 83,3
Tolna ... 15 6 42,1 71,4
Vas . ... . ... 11 2 91,7 84s6
Veszprém ... 9 8 73,3 53,0
Zala ... s 5 7277 6195
Összesen 219 94 6 9,6 69,6
Megjegyzés. 1961-ben Békés és Somogy megyében 1—1 takarékszövetkezet sem nyereséget, sem pedíg veszteséget nem mutatott ki.
A költségeknek a bruttó jövedelemhez viszonyított aránya az 1960. évi 87,5 százalékkal szemben 1961—ben 91,6 százalék volt. Ez annak a következ—
ménye,—hogy 1961—ben az átlagos kölcsönállomány után szedett kamatok és ke- zelési költségek mértéke az előző évihez képest csökkent. A kölcsönök után sze—
dett kamatok és kezelési költségek mértéke ugyanis 1961—ben éves szinten 17,05 százalék volt, míg 1960-ban 19,5 százalék. (Az 5/1960. PM sz. rendelet értel—
mében ugyanis 1960. május 1-től a felszámítható kamatok és kezelési költségek együttesen nem haladhatják meg a folyósított kölcsönök évi 18 százalékát.)
A takarékbetétek után fizetett kamatok átlagos mértéke emelkedett: az 1960. évi 4,69 százalékkal szemben 1961-ben 4,73 százalék volt. Ez az emelkedés azt mutatja, hogy a hosszabb időre elhelyezett, 5 százalékos kamatozású betétek aránya tovább emelkedett.
Az ismertetett adatokból megállapítható, hogy a takarékszövetkezetek öté—
ves munkája eredményes volt. A takarékszövetkezeti szervezkedés nagyarányú fejlődése azt mutatja, hogy kielégítette a falusi népesség — elsösorban a pa- rasztság —- ilyen irányú igényeit. A betétek számának növekedése arra enged következtetni, hogy a népesség ezen rétegénél a korábbi otthoni ,,takarékos- kodással" és pénztartással szemben -- a pénzbe és az állami intézményekbe vetett bizalom megnyilvánulásaként -— a takarékoskodás újabb formái is tért
hódítanak.
