AZ ÉPíTÖIPARI SZÖVETKEZETEK' MÚKÖDÉSE AZ 1952—1960. ÉVEKBEN
KAPÁS MAGDOLNA
Az építőipari szövetkezeti mozgalom kibontakozása a mezőgazdasági termelő -_
szövetkezetek szervezésével egyidőben, tehát az 1948—1949. években kezdődött
el. Az építőipar szövetkezeti szektorának erőteljesebb fejlődése azonban csak az 1951 utáni években indult meg. Az építőipari szövetkezeti mozgalom politikai jelentősége igen nagy, de nem kisebbek a gazdasági célkitűzések sem. A, lakosság épitési igényeinek kielégítését ugyanis főleg e szervezeteknek kell biztosítaniok.Az építőipari szövetkezetek feladatkörének és működésének szabályozására hozott kormányhatározatokból világosan kitűnik, hogy e szervezeteket elsősorban a lakosság családiház—épitési, tatarozási igényeinek kielégítése, valamint a közü—
leti lakóházak és egyéb kommunális épületek karbantartási munkálatainak ellá—-
tása érdekében hozták létre. '
A felsoroltakon kívül az építőipari szövetkezeteknek feladata még az állami vállalatok, intézetek, intézmények, hatóságok/és egyéb szervezetek kisebb építési szükségleteinek kielégítése is.
Az építőipari szövetkezetek szervezete
Az építőipari szövetkezetek gazdasági tevékenységének rendszeres statiszti—
kai megfigyelése 1952—ben kezdődött el. Ettől kezdve a szövetkezetek működése rendszeresen begyűjtött adatok alapján vizsgálható. A rendelkezésre álló adatok szerint 1952—ben az építőipari szövetkezetek száma 167 volt, a szövetkezeti tagok száma pedig 5555 főt tett ki. 1952-től a szövetkezetek száma egészen 1955—ig csökkent. Ezt a vissZaesést azonban a szövetkezetekben foglalkoztatottak száma nem követte. A kisebb szövetkezetek összevonása következtében ugyanis nagyobb, életképesebb termelőegységek jöttek létre. 1955—től a szövetkezetek és a tagok száma ismét növekedett. így 1960—ban az országban 246 építőipari kisipari ter—
*melőszövetkezet működött összesen 19 152 szövetkezeti taggal.
Az építőipari szövetkezetek 34 százaléka Budapesten található, holott az
* ország lakosságának csak kb. 18 százaléka él a fővárosban. így 1959—ben Buda- pesten ezer lakosra 3,4, vidéken pedig csak 1,2 szövetkezeti tag jutott és lényegében ennek a következménye volt az, hogy az 1950—1954. években —-— amikor a magán—
építőiparosok száma nagymértékben csökkent —— a községek és a falvak jelentős részében a lakosság építési igényeinek kielégítésére nem állt rendelkezésre szak—
képzett építőipari munkaerő.
KAPAB: Az ÉPITÖIPARI szovemzm'm: ; 37
? . , 1 tábla
!
o
*, ' Az építőipari szövetkezetek és a szövetkezeti tagok száma
!
Az építőipari szövetkezetek Az építóigggoiíöggáizetekben
; Év
Index: 1952. Index: 1952.
száma, éVawo emma év::loo
H 1952 ... 167 100,0 5 555 100,0
' 1953 ... 161 96,4 10 323 185,8
1954 ... 155 92,8 11 042 198,8
1955 ... 151 90,4 11 197 201,6
1956 ... 168 100,6 12 348 222,3
1957 ... 221 l32,3 13 021 234,4
1958 ... 224 134,l 14 417 259,5
1959 ... 229 137,1 16 042 288,8
1960 ... 246 147,3 19 152 344,8
A szövetkezeti tagok száma azonban nemcsak Budapest és Vidék, hanem az egyes megyék között is nagyon egyenlőtlenül oszlik meg. Az ezer lakosra jutó szövetkezeti tagok száma alapján kedvezőnek mondható Tolna, Vas és Baranya megye, kedvezőtlennek Nógrád és Pest megye helyzete. Az abszolut számok alapján a legtöbb szövetkezeti tag Budapest után Hajdú—Bihar, Baranya és Bács-
Kiskun megyében található. _
2. tábla Az építőipari szövetkezeti tagok számának megoszlása
terület szerint
A szövetkezeti tagok száma (fő) 1959—ben
? Terület
* (megye)
. ezer lakosra
összesen számítva
Budapest ... ,. . . 6166 3,4
Vidék ... 9876 1,2
Ebből :
Baranya, ... 697 l,7
Bács-Kiskun . . . ; . 720 1,2
Békés ... 533 1,1
Borsod-Abaúj Zemplén 606 0, 8
Csongrád ... 383 0,9
Fejér ... 414 1,2
Győr-Sopron ... 544 IA
Hajdú-Bihar ... 1010 1,9
Heves ... 362 l,0
Komárom ... 392 l,5
Nógrád . ... 170 0,7
Pest ... 479 O,6
_ Somogy ... 440 1,2
Szabolcs Szatmár . . . . 476 0,8
, Szolnok ... 600 1,3
W Tolna ... L . . 610 2,3
Vas ... '. . . 599 2,1
Veszprém ... 582 l,5
Zala. ... 259 0,9
38 KAPAS MAGDOLNA
Az építőipari szövetkezetek termelési kapacitása az országos építőipari kapa—
citásnak 4—5 százalékát jelenti: a szövetkezetek által 1960—ban megvalósított
építőipari munkák értékösszege az egész építőipar termelésének 4,3 százaléka, a foglalkoztatottak száma pedig az összes építőipari foglalkoztatottak számának 5,3százaléka volt.
3. tábla
Az építőipari termelés
és a foglalkoztatottak számának megoszlása 1960—ban
Az építési—szerelési munkakori
munkák foglalkozta—
Meguevezés érték' tettek
összegének számának megoszlása. (százalék)
állami építőipar ... 59,2 47,7 Építőipari szövetkezetek 4,3 5,3
Házilagos építkezések . . 21,6 30,7
Magánépitkezések ... 14,9 16, 3
Összesen 100,0 100,0
Az egy építőipari szövetkezetre jutó termelők átlagos száma —— annak elle—- nére, hogy 1952—től 1960—ig közel 90 százalékkal emelkedett —— lényegesen ala- csonyabb a nagyjából ugyanolyan termelési feladatokat ellátó állami tatarozó vállalatokénál. Míg az egy építőipari szövetkezetre jutó termelők száma 1960—ban 77 fő volt, addig az állami tatarozó iparágban egy vállalatra 425 fő jutott.
Állóeszközgazdálkodás
Az építőipari szövetkezetek állóeszközállományának rendszeres statisztikai számbavétele 1958—ban kezdődött el. A számbavett adatokból kitűnik, hogy az építőipari szövetkezetek állóeszközállománya nem jelentős. 1960—ban az állóesz-
közök összes értéke 131 millió forint volt. Ez az összeg 29 százalékkal magasabb
az 1959. évi és 64 százalékkal az 1958. évi állóalapok értékénél. Az állóeszköz—állomány 28 százaléka üzemi ingatlan, 42 százaléka üzemi berendezés és felsze- relés, 21 százaléka jármű. '
4. tábla
;Az építőipari szövetkezetek állóeszközállományának bruttó értéke
Az állóeszközök bruttó értéke
1959. 1960. 1959. 1960.
Megnevezés
december 31-én
forintban az összesen százalékában
Územi ingatlanok ... 28 847 37 121 28,6 28,4
Územi berendezések és felszerelések 42 185 55 443 41,8 42,4
Járművek ... 21 223 27 638 21,0 2l,1
Termelésben résztvevő állóeszközök '
összesen ... 92 255 120 202 91,4 91,9
Egyéb állóeszközök ... 8 761 10 540 8,6 8,1
Állóeszközölc összesen 101 016 130 742 100,0 100,0
,,AZ EPITOIPARI ; _SZÖVETKEZETEK ' 3 9
;? ; Az építőipari szövetkezetek állóalapellátottságának "alacsony színvonalát mu;—
tatja, hogy 1960-ban, a száz termelőre jutó bruttó állóeszközök értéke csak 689 00!) forint volt, az egy millió forint teljes termelési értékre jutó állóeszközérték ösz—L.
szege pedig csak 80 000 forintot tett ki. (E két mutató az állami tatarozó iparág-—
ban 1 751 000, illetve 175 000 forint volt.)
Az építőipari szövetkezetek állóeszközellátottságának alacsony színvonalából adódik, hogy a rendelkezésre álló gépek száma (1960. december 31-én 2977 darab) és teljesítőképessége (9359 lóerő) a munkavállalók számához és a megvalósított termelési értékhez képest igen kevés. A száz termelőre jutó gépi lóerő az 1960.
[december 31-i állapot szerint az építőipari szövetkezetekben 49,3 volt, ugyanakkor .az állami tatarozó iparágban 82,7 lóerő jutott száz munkásra. Az adatok szerint az építőipari szövetkezetek gépparkjának csak igen kis részét alkotják a fonto—- sabb építőipari gépek: ezek száma 1959. december 31—én 3,2 és 1960. december 31—én 5,7 százaléka, teljesítményük pedig csak 5,0, illetve 7,2 százaléka volt 'az
összes gépekének.
Az építőipari szövetkezetekben nem az építőipari, hanem a mellékprofilt képező ipari tevékenység a gépesített: míg 1960. december 31-én az építőipari szövetkezetek összesen 677 lóerőt kitevő építőgépkapacitással rendelkeztek, addig az ipari jellegű termelés céljait szolgáló megmunkáló gépek teljesítménye 8682 lóerő volt. Ebben az időben az építőipari szövetkezeteknek például 458 fúrógép, 388 fűrészgép, 314 gyalugép, 263 köszörűgép állt rendelkezésére.
5. tábla
Az építőipari szövetkezetek fontosabb gépeinek száma és teljesítménye
1959. [ 1960.
Megnevezés
december 31-én leltárban szereplő gépek
száma (darab) teljgfággínye száma. (darab) teljáságrngínye
Födémdaru ... 2 7 9 38
Pionírdaru ... 1 3 l 5
Betonkeverőgép ... 43 215 109 490
Szállítószalag ... 15 68 29 105
Egyéb építőipari gépek ... 17 32 23 39
Építőipari gépek összesen ... 78 325 171 677
Esztergagép ... 117 237 120 275
Marógép ... 88 329 113 421
'Gyalugép ... 256 1106 314 1452
Köszörűgép ... 200 279 263 375
Fúrógép ... 400 425 458 549
'Fűrészgép (csak faipari kör- és
szalagfűrész) ... .." ... 341 1311 388 1495 Egyéb gépek és gépi berendezések . 986 2464 1150 4115
Összesen 2466 6476 2977 9359
A szövetkezetek állóeszközeinek állapota —— a mérlegadatok szerint —— igen kedvező. Az állóalapok elhasználódási foka (a nettó és a bruttó értékhányadosa) 1959—ben 85,4, 1960-ban 83,1 százalék volt. Ez lényegében annak a következménye, hőgy az építőipar szövetkezeti szektorában az állóeszközök amortizációs kulcsa
"beruházási hányadot nem tartalmaz, tehát teljes egészében felújítási hányad jellegű. Ennek következtében a nettó és a bruttó érték közötti eltérés igen kicsi.
A két érték közötti különbség ugyanis a leírt felújítási hányad és a ténylegesen
