Az 1953. évi építőipari beszámolójelentések

bZEMLE

felhasználási beszámolójelentés kivételé- vel, melyet továbbra is a Központi Sta—

tisztikai Hivatal által rendszeresített ür- lapon kell beküldeni, a másik két fajta aidatszolgáltatást az egyes tárcák által ki-

bocsátott ürlapokon kell jelenteni.

A változtatást az tette szükségessé, hogy anyaggazdálkodásunk egész rendszerét át- szervezték. 1953. évtől kezdve áttérünk a szerződéses gazdálkodásra, A szerződéseket az egyes tárcák ellátási és értékesítési szervei kötik meg egymással minisztériumi szinten. s ezeket bontják le a yállalatok kö—

zötti közvetlen szerződésekre.

Statisztikai rendszerünk 1953-ban a vál-l

tozáshoz igazodik. Az anyagellátás beszá—

molórendszerének részét fogja képezni az értékesítési beszámolójelentés, mely a régi kiszállítási jelentést fejleszti tovább, E be- számolójelentések az értékesítés tárcán—

65

kénti bontásáról, a szállítási szerződések megkötéséről és teljesítéséről számolnak be.

Az anyagellátási beszámolórendszer má- sik jelentése a beszerzésekről és a felhasz- nálásról számol be. Ez utóbbi jelentéshez szervesen kapcsolódik a fajlagos amyawgfel—

haszná—lás beszámolójelentése. A három kű- lönböző, de egymással összefüggő beszá- molójelentés nyomán a tárcák s a felső vezetés pontos. átfogó képet alkothatnak anyaggazdálkodásunik állásáról, lehetősé- get nyernek operatív intézkedések megtéte—

lére, s így a beszámolók rendszere hozzá—

járul anyagellátásunk zökkenőmentes me- netéhez, amii a termelés fokozásának és

egyenletessé tételének egyik biztosítéka,

A fentiek azok a jelentősebb változások, amelyek az 1953. évi iparstatisztikai be- számolási rendszerben az 1952. évhez ké- pest történtek.

*

Á'z 1953. évi építőipari beszámolójelente'sek -

A statisztika alapvető eszköze a nép- gazdaság tervszerű irányításá'nak. Ebből a tényből fakadnak a vele szemben támasz—

tott alapvető követelmények: a gyorsaság, megbízhatóság, és dialektikus jelleg'.

Az építőipari statisztikában ezeknek a követelményeknek érvényesítése az elmúlt években nem történt megfelelően, A gyorsaságira fektetett nagyobb súly jelentette, hogy a korai határidőre bekért jelentések számviteli alátámasztása — a statisztika megbízhatósága _ súlyos hiá- nyokat szenvedett. Az építőipar széteső

szervezete, állandóan változó munkahelyei, termékeinek egyedi jellege miatt a számvi- tel fejlesztése jóval lassúbb ütemben haladt, mint az iparban. Míg ipari vállalataink túl—

nyomó többsége .ma már 1—2 nappal a hó- nap lezárása után műszakilag ellenőrzött, a számvitel minden ágában feldolgozott ' termelési adatokkal rendelkezik, addig az építőiparban 8—10-én4 még csak egyes rész- _

—leteiben ellenőrzött, előzetes adatok állnak rendelkezésre és csak a hónap 20-a táján Vannak olyan adatok, melyek a megbízha- tóság követelményét megközelítik. Az épí—

tőipari statisztika termelési jelentéseinek alapját —— a gyorsaság biztosítása érdeké—

ben __ öt 8-án benyújtott keresete/a képez—

ték. ami a keresetekkel szemben csak később alkalmazott ellenőrzés miatt a számviteli

5 Statisztikai Szemle ——- 6—4

azt—

%fegyelem lazulására vezetett: Az elszámo-

lás alapjául szolgáló benyújtott számlákbam a vállalatok egyrésze jelentős mértékben .,túlkeresetelte" a tényleges teljesítménye- ket, ami a termelési érték megnövekedését, ezzel a tervteljesítés mutatószámaiinak szépítését, és a terv teljesítésével, i—ll. túl- teljesítésével járó kedvezményekben való részesedést jelentette. A számláknak a tervteljesítési jelentések után való ellenőr—

zése az adatok állandó, utólagos változá- sait vonta maga után. anélkül, hogy a helyesbített és most már a valóságot job- ban megközelítő tényszámok alapján a fe- lelősségrevonás általában megtörtént volna.

A megbízható adatok hiánya természetesen akadályozta az elemző munka eredményes- ségét, csökkentette a: statisztikai munka értékét.

A Központi Statisztikai Hivatal az 1953.

évi beszámolási rendszer kialakításánál alapvető szempontként e helyzetnek a fel- számolását tekintette. A szovjet tapasztalat- tok és gyakorlat alapján következetes har—

cot indított az építőipari számvitel szilárdf

megbízható rendszerének kialakításáért, hogy a statisztika operatív jellegének felté-

telel létrejöjjenek, illetve hiegsztilárdulja-

nak. Ezzel egyidejűleg azonban a még fennálló helyzethez alkalmazkodva ai beszi- molójelentések nagyrészének beküldési ha—

66 _,

. aszmm

tárldejét 22.-ében, ***tehát olyan időpontban

állapította meg, amikor már ellenőrzött, megbízható adatok állhatnak az építőipari vállalatok rendelkezésére. Ez a határidő—

megállapítás természetesen csak átmeneti jellegű, a számvitel rendszerének fejlődé- sével párhuzamosan a tárgyidőszakhozwís- mét közelebb kell vinni azokat.

ÁAlapvető változást jelent az 1952 évvel

sfzembeni hogy az építőipari trösztök össze- sített beszámolójelentése csak a felügyele- tük alá tartozó építőipari vállalatokra ter- jed ki. Az 1953. január l—től az építőipari segédíparbarsorolt vállalatok ada-tali külön.

a KHS Ipari főosztályai által; szabályozott

beszámolókban kerülnek jelántésre, mint-

hOgy ezek népgazdasági ág szerint is az iparhoz tartozó egységek. _

Aza építőipar termelési munkaügyi, gép- kihasználási stb. adatainak havonkénti je—

lentése 1953. januárjától az alábbiak sze- rint fog történni:

U

i. Az építőipari vállalatok saját teljes terme-

lési tervének teljesítése i

l. A jelentés értékadatainak megállapí-—

tása a tervezés és költségvetés rendszeré-

nekfmegfelelően 1952. január l—i áron tör—

ténik'f A teljesítés értéki adatainak össze- állítása alapvetően eltér az 1952f'évl gya-

korlattól. Termelési értékként ugyanis csak

a megrendelő műszaki ellenőre, ill. a bank

által elfogadott és döntőbizottság által meg- itéltkereseti összegeket szabad jelenteni.

Kivételt ez alól a szabály alól csak az ké—

pez, ha a megrendelő a keresetet kollaudálva a :kérdőív kitöltésének időpontjáig ,— melyet aa elfogadásra törvényesen előírt időpontnál későbbre tűztünk—ki _ a vállalathoz nem juttatta vissza-.

12. A termelési érték bizonylatát a kere- setek képezik. A KHS ezévben a termelés munkalapjainalk szerkesztésével nem fog-

lalkozik, azok a vállalaton belüli bizonylati

rendszer kiegészítői, így összeállításuk, szerkesztésük, minisztériumi, illa vállalati

feladat. A keresetnek. mint a beszámoló-

jelentés blzonylatának az utasításban való meghatározása azonban más okokból is , szükséges. Vizsgálataink azt bizonyították, hogy az elfogadott keresetek sok esetben a munkahelyekre nem kerültek vissza, a kérdőíveket becsült, vagy a benyújtott (te—

hát a megrendelő által nem ellenőrzött) ke- resetekből vett adatok alapján töltötték ki.

Az, 1953. évi utasítás szükségessé teszi.

hogy a vállalatok statisztikusan olyanrend—

szert alakítsanak ki, melynek keretében a visszaérkező elfogadott keresetek szüksé- ges adatait maguk, a munkahelyhez Való továbbítás előtt gyűjt—ik ki. Erre acélra ter—

mészetesen célszerű egy belső gyűjvtőlap _ szerkesztése, mely azonban nem bizonylat), csak a feldolgozás segédeszköze.

3. A termelési érték őS'szeállításánál gon—_

dosaln ügyelni kell arra, hogy abban az uta—

sítás minden szempontja érvényesüljön. így pl. a termelés általános fogalmi Xneghastá—

rozása szerint a felhasznált anyag értéke akkor is beszámítható, ha azt a megrendelő bocsátotta rendelkezésre. Ezeknek értékével természetesen a keresetek összegét ——

amennyiben az az ilyen anyagok értékét nem tartalmazza _ ki kell egészíteni; a.

saját termelés megállapításánál a kerese?

tekben esetleg szereplő alvállalkozó—l telje-—

sítmények értékét figyelmen kívül kell hagyni; gépszerele'sí munkáknál a gépek, és azok alkatrészeinek értéke csak abban az esetben számítható be a vállalat termelési értékébe, ha azokat a költségvetés, íll.a vál—

lalati vagy munkahelyi tervszámok is tar- talmazzák

4. Az elfogadott és döntőbizottság által megítélt havi kereseti összeget az előző hó végéig elvégzett és a beszámolási hó végéig elvégzett munkák értékének különbségével kell a ,,göngyölítetí" keresetekből megál—la—

pítani. Míg 1952—ben a benyújtott keresete—k alapján megállapított termelési értékeket utólag, visszamenőlegesen kellett módosít—

gatni, az elfogadás során leírt, vagy döntő- bizottság által megítélt kereseti* összegek miatt. ez a módszer a visszamenő módosí- tásokat kiküszöböli, Az évkezdettől, vagy negyedév kezdetétől számított adatok csak abban az esetben változhatnak, ha a válla—

lat korábban elkövetett számítási hibákat helyesbít. Ennek jelentősége annál is na- gyobb, mivel az elemző munka súlyát a hosszabb időszakok adataira helyezzük. Az építőiparban ugyanis az egyes munkák nagy terjedelme miatt, rövidebb időre szá- mított termelési adatok nem teljes mérték- ben jellemzőek. A havi termelés alakulását * befolyásoló tényezők azonban hosszabb idő-

' szakban kiegyensúlyozódnak az ezekre vo—

natkozó adatokból levont következtetések mélyebbrehatók, alaposabb-ak. ;

5. A beszámolójelentés tartalmazza kü—

lön rovatban azoknak az építkezéseknek ér- tékét, melyeket, jóváhagyott költségvetés

J

SZEMLE

néíkül kezdtek meg. A kérdés fontosságát mutatja. hogy az elszámolásokban, így a termelés értékének megállapításában is nagyfokú bizonytalanságot jelent a költség- vetések, *így a munkálatok jóváhagyott árá—

nak hiánya. Az e rovatban közölt adatok fegyvert jelentenek a k"ltségvete'sek készí- tése terén fennálló hiányosságok telszámo- lásában.

6. Az építőipari trösztök tervező tevé—

kenysége l953. évben átmenetileg kiszélese- dik, Minthogy a teljes saját termelés ennek értékét nem tartalmazhatja, külön sorban megkérdezzük ezt, hogy az e tevékenység—

gel kapcsolatában jelentkező bérkihaiások ellenőrizhetők legyenek.

7. A jelentés természetes mértékegység—

ben közlendő adatait az 1953, évre kiadandó ,,Fontosabb munkálatok jegyzéke" alapján kell kitölteni, A jegyzék az 1952. évivel szemben több Változást tartalmaz, így az 1952. év folyamán jelentett adatokkal való összehasonlíthatóság megbomlik. Ezért a jegyzéket már az l952. éves kérdőívhez ki- adjuk, hogy, az összehasonlitható adatok ki—

gyűjtése visszamenőlegesen megtörténhes—

sen. A jelentés kettős célt szolgál: egyrészt az idevonatkozó tervek teljesítésének méré—

sét, másrészt az építőipar termelésének di- namikájában beállott változások elemzését, Mindaddig, mig az értékben való mérés rendszere meg nem szilárdul, a termelésben beálló változásokra több irányból kell követ—

keztetnünk. Ennek egyik alapve*ő eszköze a munkálatok természetes mértékegységben való mérése.

Az 1952. évben szerzett tapasztalataink szerint az erre vonatkozóan, a munkahelyek által készített munkalapok bizonylati alapja hiányos, a tárgyidőszakra vonatkozó tény- leges teljesítmények mérésére nem alkal—

mais/A felmérési naplók rendszertelen ve- zetése, havonkénti lezárásának hiánya, az értéki adatokat szolgáltató keresetektől való eltérései a dinamikai vizsgálatok megbizha- tóságát befolyásolták, Ezért az 1953. évi rendszerben az értéki mutatószámokhoz hai- sonlóan a természetes, mértékegységben je—

lentett munkák bizonylatául az elfogadott kereseteket jelöltük meg. Ezekből kell a vállalatoÉnak a "Fontosabb munkálaitok jegyzéké'l-ben foglalt meghatározásoknak megfelelő tételeket kigyűjteni. igy a jelen- tésekben a tárgyhónapban ténylegesen el- végzett és elfogadott teljesítmények szere- pelhetnek csak. egyúttal biztosítjuk a

: v.

:)

67

mennyiségi és értéki adatok szoros össze—

függését is.

A jelentésben megfigyelésre kerülő fővál—

lailkozói termelésnek a megrendelőkkel kö—

tött és a tervekben foglalt szerződések tel;

jesitésének mérése mellett igen nagy jelen- tősége van a beruházási statisztikával való kapcsolat kiépítésében. A beruházások el—

számolása terén tapasztalható hiányosságok

túlnyomó része az építési jellegű beruházá—

soknál észlelhető. Ezek felszámolása során a beruházás jelle-gű termelés adatainak a

megrendelő és kivitelező hatóságok közötti

egyeztetése alapján kell majd a hiányos—

ságok helyét és okaif feltárni.

ll. Jelentés az építmények átadásáról és be- fejezéséről

Az előző évi túlságosan részletes és ezért

nehezen áttekinthető átadási jelentéssel szemben 1953—ban csak felügyeleti szervek által, a KSH—val egyetértésben kiadandó építményjegyzékben szereplő tételeket kell, a fővál'lailkozóknak a: kérdőíven felsorolni.

A jegyzék az eddig elkészített tervekkel el- lentétben nem befejezési. hanem átadási határidőket fog tartalmazni, minthogy a' nép—

gazdaság szempontjábói nem a befejezés, hanem az átadás ténye jelent csak terv—

teljesítést. A jelentés azonban a jelenleg fennálló helyzetre való tekintettel —— ami- kor az építmények átvételének elhúzódása sok esetben a kivitelezőtől független té- nyezők következménye __ tartalmazza a be—

fejezés időpontját is, ahol előírt határidő—

nek a szerződés szerinti határidőt, tényleges

befejezési időpontként az építési napló le—

zárásának keltét kell jelenteni. Igen nagy jelentősége van azonban annak, hogy a vállalatok pontos és részletes magyarázatát adják az átadás meg nem engedhető elhúzó—

dása okainak. Beruházásaink késedelme-s átadása—átvétele a termelő alapok-eszközök késedelmes üzembehelyezését, ai népgazda- ság tervszerű munkáját veszélyeztetik, így ezek okainak feltárása elsőrendű feladat.

Ill. Munkaügyi tervek teljesítésének beszámoló jelentése

Munka-ügyi kérdőívek tartalmilag nem sokat változtak az 1952, ll. félévben hasz—

nált kérdőívekhez képest. Uj kérdőpont az, hogy az állománycsoportok felsorolása után a kisegítők állománycsoportjába tartozó for- galmi szeméiyzet létszám- és bérádattait kü- lön sorban is jelenteni kell.

68

^{szamu—í '}

A mulasztott munkanapokon kívül jelen—

teni kell a teljesített munkanapok számát (a törvényes munkanapokon munkára meg- jelent dolgozók létszámának összege).

át- vagy berendelés miatt mulasztott mun- kanapokat pedig az egyéb igazolt távollét között kell jelenteni. Uj kérdőpontnak te- kinthető továbbá. hogy a' negyedéves mun—

kaügyi kérdőívhez hasonlóan külön kell je lenteni a váltások számát is.

A kérdőíven lényegesnek mondható vál- toztatások tehát nem történtek. Azzal, hogy a teljesített munkanapok számát bekérjiik.

lehetségessé válik a. munkásokra és az ősz—

szes munkavállalókra vonatkozóan az átla-

gos dolgozó létszám kiszámítása is,

teljesített munkanapok száma törvényes munkanapok száma

de ezen (túlmenően a munkaerőíelhaasználás vizsgálata lényegesen könnyebbé válik. A többi változtatások az adatszolgáltatás egy—

szerűsítését szolgálják.

IV. A műszaki fejlesztés kérdéseinek beszámoló jelentései

A műszaki vonatkozásúg kérdéseket ebben az évben külön kérdőíveken tesszük fel, részben azért, hogy a vállalatoknál és trösztöknél fokozottabb mértékben vehesse- nek részt az adatok összeállításában és ellenőrzésében a műszaki dolgozók. Az 1953.

évi építőipari műs7aki statisztika két fő—

részből áll Az egyik 211 műszaki-gazdasági mutatószámokat. ill. azok tényezőinek ala- kulását vizsgálja, a; másik a fontosabb építő- ipari gépek kihasználási és teljesítmény—

adatait dolgozza fel.

A múlt évi gyakorlattal szemben a mű- szaki—gazdasági mutatók tényezőit ebben az évben tehát nem a termelési kérdőíven, hanem önálló kérdőíven kell a vállalatok—

nak jelentemi. A

A jelentendő tényezőket a kérdőívek ki—

töltéséhez kiadott utasítás 2. sz. függeléke sorolja fel. A*függelékben felsorolt valai- mennyi tényező mennyiségét — a megjelölt mértékegységben —— havonta rendszeresen számba kell venni és a vállalat (tröszt) nyitlvánt'artásaiba be kell vezetni. A havi kérdőívekre . mindazokat a tényezőket fel kell venni, melyek a tárgyhónapban a vál:

latlatnál előfordultak. Jelentem kell tehát a negyedéves, ill, éves műszaki-gazdasági mutatószámok tényezőit is.

Az 1952. év folyamán havonta rendsze- resen kiszámított műsza-ki—gazdaságí muta—

tókat általában ebben az évben is jelenteni kell. A mutatószámok azonban kibővültek a következő új mutatókkal:

rész—

10—02 Előregyártott vasbetonszerkezetek aránya

12—03 Előreíeszítettil vasbetonszenkezetek rész- aránya

10—19 Gépi vakolás részaránya (csak a magas—

építőiparban) _

Negyedévenkénrt az 1952. évi mutatókat!

kívül még a következőket kell kiszámítani és jelenteni:

13—09 Ömlesztve és containerrel _ ment mennyisége

13—10 Containerrel szállított tégla mennyisége 23—12 A javítandó és üzemképes gépek LE szá—

mának viszonya

szállított ee- *

10—20 Tablás zsaluzás részaránya (csak a magasépítőr'parban)

10—21 Szalagrendsezrű vasszerelés részaránya (csak a magasépítőiparban)

13—14Aknamélyítés sebessége (csak a Bányá- szati Mélyépítőíparí Trösztnél ill. aMély- fúróipari Trösztnél)

23—15 Meddővágat sebesséée (csak a Bányászati ' Mélyépítőipari Trösztnél, ill. a Mélyfúró—

ipari Trösztnél)

23—16 Kutatófúrások előrehaladást sebessége (csak a Bányászat! Mélyépítőiparl Tröszt—

nél, ill. a Mélyfúrólparl Trösztnél)

Végiil csak évenként kell kiszámítani és jelenteni az alábbi mutatókat:

13—04 Télen készített betonmunkák részaránya 12—13Tlpusterv szerint készült épületek rész-

aránya (csak a magasépítőiparban)

Az építőipari műszaki statisztika másik jelentős területét az építőipari gépek meg—

figyelése képezi. Az új kérdőív adataiból az alábbi fontosabb mutatók állapíthatók meg:

Szárazkotrók időklhaszna'lása Földtolók ldőkihasználása Földnyesők időkihasználása Arokásógépek ldőklhasználása Toronydaruk időkihasználása

Billenőszekrényes tehergépkocsik időklhasználásn Dumperek ídőkihasználása

750 liternél nagyobb dobűrtartalmú betonkeverő- gépek időklhasználása

Kotrógépek fajlagos munkateljesítménye Földgyaluk fajlagos munkateljesltménye Toronydaruk átlagos órateljesítménye

A fontosabb építőipari gépek kihasználá—

sáról szóló beszámoló jelentés keretében az adatszolgáltatási kötelezettséget kiter- jesztettük a múltévben megfigyelt gépeken kívül az áramfejlesztő gépcsoportokra, a tíxszekrényes tehergépkocsikrar, a% beton és habarcssziva'tstyúkra, az .avszfaltkeverőgé- pekre. valamint a magasépífőiparban a

kábeldaruraí. Elhagytuk a múlt évben meg- _

figyelt gépek közül aikőtörő gépek és : talpfaialáverő gépek megfigyelését.

sziiMLE _

A beszámoló jelentés kitöltési utasításában a következő alapvető fogalmi meghatározá- sokat rögzítettük le:

A jelentés szempontjából rende'kezésre állónak kell tekinteni mindazon gépeket, melyek a vállalat (tröszt) leltárában sze- repelnek _ a: szerződés útján kölcsönadott gépek kivételével *-— továbbá a vállalat ál- tal kölcsönvett gépeket, tekintet nélkül ar- ra. hogy azok üzemképesek voltak-e vagy sem. A gépek átlagos számát úgy kell ki- számítani hogy naptári naponként vezetni kell a rendelkezésre álló gépek számát és a napi gépszámok összegét a hó végén el kell osztani a naptári napok számával. A kölcsönvett gépet azon a napon kell, szá—

mításba venni, amelyen az ai vállalat áltak kijelölt rendeltetési helyre _ vaisútállo- másra —- megérkezett. E gépet állomány- ból csak azon a napon szabad törölni, ame- lyen azt a vállalat a tuliaúdonos, vagy más részére vasúton feladta, vagy más módon elszállította. A vállalat leltárából kölcsön- aidott gépet az elszállítás napján sza- bad csak az állományból törölni és azon aI napon kell ismét szerepeltetni, amelyen az a vállalat részére a vasúti állomásra.

vagy tengelyen történő szállításnál a telep- helyre visszaérkezett.

A rendelkezésre álló gépek kapacitásá- naik mértékegységekénit a gépek listájában, .feltünvtetett mértékegyiséget kell szerepel-

tetni. E mértékegységek mennyiségi adatait a gépek átlagos teljesitőképességének és az átlagos munkaviszonyokhak figyelembevé- telével meghatározott egy órára eső telje- sítőképességként kell jelenteni.

A géppel végzett munkák mennyisége-

kénit exkavátoroknál, árokásóknál, földgya—

l'uknál és földitolóknál a! gép által ténylege-

sen elvégzett földmunka mennyiséget kell jelenteni köbméterben. A beton és habarcs- keverőgépeknél,_ a beton és haba'rcsszivaty- tyúknál, valamint az aszfailtkeverőgépeknél a ténylegesen kevert, ill. továbbított meny—

nyiségeket kell jelenteni köbméterben. Ezen- 'kívül a, géppel végzett munkák között kell jelenteni a kisvasúti motoros vontaitóknál, a tehergépkocsiknál, a földiszállító gépkocsik- nál, valamint a közúti és hernyótalpas von—

tatóknál a tárgyidőszak alatt teljesített tonnakilométert. Utihengereknél a ténylege- sen tömörített felület négyzetméter adata jelentendő, melynek megállapításánál úgy kell eljárni, hogy földművek tömörítésénél a rtömöritettt felület nagyságát annyiszor

69

kell megállapítani, ahány rétegben a tömö—

rítést a; gép végezte, úthengerlésnél pedig a ténylegesen hengerelt útfelületet kell egy-.

szeresen számításba venni. '

A tárgyidőszak folyamán rendelkezésre álló gépek naptári időailapjának kiszámítá—

sánál abból kell kiindulni, hogy egy gép egy évi elméleti üzemóráinak száma: 365 X 24 a , : 8.760 óra. Rövidebb időszakra tehát úgy kell megállapítani a naptári időalapot, hogy a rendelkezésre álló gépek átlagos darab-,

számát szorozni kell 24-gyel és az időszak

naptári napjainak számával.

A teljesített gépórákat az 1952. évben is folytatott gyakorlat szerint a gépnaplóból kell megállapítani. Teljesített időnek kell te- kinteni azt az időt, amely alatt ral gép hasz- nos termelő tevékenységet folytatott. Mind- azt az időt, amely alatt a gép hasznos ter- melő tevékenységet nem végzett állásidőnek kell tekinteni. A te'jesített összes gépórák és az állásidők összegének a naptári idő- alappal meg kell' egyezni.

Az állásidő részletezésénél üzemképtelen—

ség miatti állásidőnek kell tekinteni a gép—

hibai miatti leállástól az ismételt üzembehe—

lyezésig eltelt időt, Ide kell tehát számítani a tervszerű karbantartáson és egyéb javítá—

sokon eltöltött időt is. Anyag, feladat, vagy szállítóeszközhiány miaitti állásidönek azt az időt kell tekinteni, mely alatt a gép ugyan dolgozhatott volna, azonban a működésé, hez szükséges anyag, vagy a kijelölt fel- adat elvégzéséhez szükséges szállítóeszköz, vagy megfelelő munkaterület nem állt ren- del kezésre. Ide kell számítani a vállalat központi gépraktárában, vagy géptelepén töltött időt is, valamint azt 332 időt, melyet

a gép ugyan valamely munkahelyen töltött, azonban ott feladatát már elvégezte, de az új munkahelyére történő átállás még nem történt meg, Műszak kiesés miatti állásídő- ként kell jelenteni minden más okból tör- ténő ál ásidőt Ide veendők tehát a törvé- nyes munkaszüneti napok ideje, ha azokon aigép nem dogozoft, vagy javitásban nem _ volt. ide számít az az idő is melyet a gép azért nem töltött munkában, mert az épít- kezésen a bevezetett napi munkaidő 8 vagy 10 óra volt és a gép két vagy három mű- szakban való üzemeltetésének feltételei nem voltak meg.

A tárgyidőszak folyamán rendelkezésre álló gépek. teljesitmény-mutatóját az egy teljesített gépórára eső tényleges teljesit—

mény alapján, kihasználási mutatóit pedig a

SZEMLE

naptári időalaphoz viszonyított időkihaszná- lás alapján, a kapacitáshoz viszonyított tel—

jesitmén'ykihasználás alapjání kell meg- határozni.

Az 1958. évi beszámoló jelentések egyes kérdésekben könnyebbé teszik, más kérdé—

feladataitl Az adatszolgáltatás helyes meg—

szervezése, a' bizonylati fegyelem megszilár- dítása, azonban az átmeneti nehézségeken túl az új utasítások értelmében szilárdabbá, megbízhatobbá kell, hogy tegye a nép-(

gazdaság számára annyira jelentős épitő—§

sekben fokozzák a vállalati statisztikusok ipari eredmények mérését elemzését

*—

A ,,SZOCIALISTA STATISZTIKA KÖNYVTÁRA"

%

. c '

című sorozat harmincegyedik számakent

megjelent

A. JA. BOJABSZKIJ és P. P. SUSERIN

* NÉPESSÉGI STATISZTIKA

című munkája.

A könyv ismerteti a népességi statisztika elméleti alapjait tárgyát, a népességi folyamatok vizsgálatának módszertani alapelveit Tárgyalja a kapitalizmus népesedési törvényét, a: viszonylagos túlnépesedés törvényet az imperializmus korszakában. Részletesen foglalkozik a szocialista társa- dalom népesedési törvényével. Tárgyalja továbbá a népesség összetételét és elhelyezkedését a kapitalizmusban, valamint a népesség összetételét és terü- leti megoszlását a szocializmusban. Behatóan foglalkozik tal népesség repro—

dukciójának kérdéseivel és ennek keretében a népesség átlagos lélekszámá- val az élveszületési halálozási arányszámokkal a természetes szaporodás arányszámával a házasságkötések arányszámával a népesség kor és nem szerinti megoszlásával, a születési és halálozási arányszámok alakulásával a kapitalista országokban, a Szovjetunió népességének reprodukciójával, stb. Ismerteti a szovjet népszámlálások történetét, megszervezésük és le—

bonyolitásuk módját, a népmozgalmi statisztika problémáit, a népesség reprodukciós rendje mutatószámait, rá népességstatlsztikai számításokat és végül a reakciós polgári népesedési elméletek részletes bírálatát adjal.

Bojarszkij és Suserin könyve nélkülözhetetlen segítséget nyújt munká—

jukban nemcsak a népességstatisztikusoknak, egészségügyi statisztikusoknak és a statisztikát tlanuló egyetemi és főiskolai hallgatóknak. hanem témája fontosságánál fogva a közgazdászoknak gazdasági földrajzzal és gazda ságtörténetttel foglalkozóknak is.

Ára: kötve 50.—, fűzve 45.—— Ft

K a p h at 6 : az Állami Könyvterjesztő Vállalat könyvesboltjában,