Az 1953. évi iparstatisztikai beszámolójelentések

(1)

szemu

57

vábbi kiegészítésre is szükség van. Az eddig felsorolt intézkedések ugyanis abban a vonatkozásban fognak hatni, hogy e mutatók a termelés volumenének változá- sait jellemezzék. A földmunkáknál például figyelmen kívül kell hagyni e szempont miatt a földszállitási munkákat, melyeknek gépesítése pedig döntő fontosságú. Az ősz—

szes kevert beton mennyisége nem alkal—

mas az előregyártott elemek és szerkezetek részarányának jellemzésére, holott ezek a mutatók az építőipar technikai fejlesztésére jellemző műszaki-gazdasági mutatók képzé- séhez elengedhetetlenek.

Ahhoz, hogy az 1953. évben megfigye—

lendő természetes mértékegységben mért munkálatok kettős feladatuknak megfelel- hessenek, különösen fontos, hogy a vállala- tok ezen adatok alapját képező bizonylatok (felmérési napló, mu-nkautalványok, gép- nazpló) munkahelyi vezetését állandóan el—

lenőrizzék, és biztosítsák azoknak előirás- szerű vezetését, Biztosítaniok kell, hogy*

ezek a nyilvántartások a tárgyidőszakban

ténylegesen elvégzett teljesítményeket tar—

talmazzák, valamint, hogy a különbözö be- számolójelentések, elszámolások, ezeknek megfelelő azonos tartalmú adatokat foglal-*

jának magukban.

Az építőipar technikai fejlesztése előtt álló nagy feladatok végrehajtása nem képzel- hető el a számviteli fegyelem biztosítása nélkül. A tervfeladatok helyes meghatáro- zása nem nélkülözheti az eredmények, tényadatok megbizható, pontos mérését.

Ennek biztosítása az egyértelmű, pontos útmutatások készitésén kivül, legnagyobb mértékben függ a vállalatok munkájától, a vállalaton belüli zárt, egységes bizonylati rendszer megteremtésétől és annak követ- kezetes betartásától.

Niklai Ádám

Az 195 3. évi *iparstatisztikai Abeszámolójelentések

A Központi Statisztikai Hivatal a minisz- tériumok és az egyéb illetékes szervek be—

vonásával elkészítette az 1953, évre szóló havi iparsta'tísztikai beszámolójelen-téseket, valamint a kitöltési utasításokat, és az l.

negyedévre szóló űrlapokat az utasításokkal együtt január második felében szétküldte az adatszolgálvtaitásra .kötelezett vállalatoknak.

A múlt évhez képest mind a beszámoló- jelentések, mind az utasítások bizonyos mér- tékben megváltoztak A változásokat az el—

múlt év tapasztalatai. statisztikai rendsze- rünk további fejlesztésének követelményei tették szükségessé. Ennek érdekében január- tól kezdve az adatszolgáltatás olyaxn terü—

letekre is kiterjed, melyeket eddig nem fi- gyeltük meg rendszeresen (újítások, gép- ídőkihasználás). részben pedig a múlt évben ' is meglévő jelentések bizonyos fokig kibő- vültek (munkaügyi és önköltségi jelentések).

Ezzel egyidőben néhány, eddigi havi beszá- molójelentést 1953—tól kezdve csak negyed- évenként kell beküldeni (kiszállítási jelen—

tés, anyagstartisztika). -

A havi beszámolójelentések a következők:

!. Termelési jelentés, Il. Ujítási jelentés,

lV/b. Munkaügyi jelentés.

lV/c. Munkaügyi jelentés.

V. Műszaki mulaitók.

VI. Gépidőkihasználási jelentés, VII. Önköltségi jelentés.

Az egyes beszámolójelentésekkel, valamint a hozzájuk tartozó utasításokkal kapcsolatos változásokat, illetve azok okait az alábbiak—

ban ismertetjük:

Termelési jelentés

A Termelési jelentés tartalma az előző évi jelentéshez képest alig változott. Az ,,l/a.

Termékek" és az ,,I/b. Termelési érték" cimű tábláza—tokon elmaradtak a múlt évre vissza—

tekintő ,,előző év azonos hó" és az ,,évkez- dettől előző évben" rovatok. E rovatokat azért hagytuk el, mert mindazok ai szervek, emelyek a jelentéseket megkapják, rendelkez- nek a mult évi adatokkal, s így nincs szük—

ségük arra, hogy a vállalatok hónapról- hónapra újból jelentsék azokat. Ez azonban természetesen nem jelenti azt, hogy felesle- gesnek tartjuk az ipar fejlődésének éves táv- latban való vizsgálatát. Mind a Központi Statisztikai Hivatalban, mind pedig a válla;-

(2)

58 ^szg—mage

mennyiségben, mind értékben az előző év azonos időszakához viszonyítsuk.

Az. I/a. Termékek táblázat — az előbb említett rovatok elhagyásától eltekintve —- teljesen megegyezik az 1951. évi táiblázattail.

, A jelentendő termékek körét ——- mely némi- legl' kibővült __ a közvetlen felügyeleti hattó—

ság közli az adatszolgáltatókkal.

Az I/b. Termelési érték táblázaton külön- választottuk a késztermékeket az értékesí- tett félkésztermékektől. Ennek az volt a célja, hogy így vizsgálni lehessen a vállala- tok közötti félkésztermékforgalom alakuluáe sát, és ennek során feltárhatssuk azokat az okokat, melyek a felesleges félkésztermék- forgalmat előidézik.

Az építőipari termelés számbavételénél a mult évben alkalmazott 100 ezer Ft—os érték- határ a gyakorlatban nem vált be. Ezért az 1953. évi jelentésen a tervezésnek megfele—

lően, értékhatártól függetlenül, a felújítás jellegű építőipari termelést a szolgáltattá- soknál kell jelenteni és csak az építőipari beruházásokat kell az ipari termeléstől elvá- lasztva, külön sorban közölni,

Tőbb vállailatii statisztikus javasolta,; hogy

az ,,l/a. Termékek" és az ,,I/b. Termelési ér-

ték" táblázatok között legyen meg a szám- szerű összefüggés, Ehhez azonban arra lenne szükség, hogy a vállalatok vala;- mennyi előállított terméküket külön-külön tételben is felsorolják, ezek nagy számára való tekintettel azonban a felső szervek felé ilyen részletes jelentést nem kell adni.

Ezzel szembenlviszont az ,,I/b. Termelési érték" táblázat _,,08 Kiemelt termékek" so fában fel kell tüntetni az Ha. táblázatban kiemelt termékek értékét (íélkésztermékek—

nél csak az értékesített részt). Ezt az alda- to—t a kiértékelésnél hasznosan fel lehet hasz—

nálni annak a megállapítására, hogy a kész- termék és értékesített félkésztermélk tervé- nek teljesítése mellett a; kiemelt fontos ter- mékek tervteljesítése'nek a vállalat milyen jelentőséget tulajdonít.

Bár az Ha. és l/b, táblázatok között a

számszerű összefüggés a fentiek szerint csak kismértékben valósul meg, hangsú- lyoznunk kell, hogy ez csak magában a beszámolási jelentésben van így. Egészen természetes ugyanis, hogy a bizonylati elv értelmében a vállalati statisztiikusnak a tel—

jes termelés minden egyes részéről pontos elszámolással kell rendelkeznie, mely nem képzelhető el anélkül, hogy a vállalat vala-

mennyi termékét ne vegye egéézen pontosan mennyiségben is számba.

A termelési jelentés kitöltési utasítása az elmúlt év tapasztalatai alapján részleteseb—

ben foglailkozi-k az egyes fogalmak tisztázá- sával, és főként azt határozza meg, hogy milyen tételeket nem szabad beszámítani a termelésbe. A hangsúly itt elsősorban a szolgáltatásokon és a félkészterme'keken van, Az utasítás részletesen ismerteti aizo—

kat a tételeket, amelyeket az ipari terme- lésnél semmiképpen sem szabad figyelembe venni, s amelyeket az elmúlt évben átvál—

lalatok mégis ._ főként a szolgáltatás ro—

vatában _ igen gyakran termelésként szá—

moltak el. A jövőben a vállalati vizsgá—

latok során'* a jelentések megbízhatóságát ebben a vonatkozásban fokozott mértékben

fogjuk ellenőrizni.

Újítási jelentés

A havi beszámolók új fejezetét képezi az Újítási jelentés. ezért ennek ismertetésével is részletesebben kell foglalkoznunk.

Az új technika megvalósításában fontos

szerepük van az újításoknask. Az újítás lehet:

a) műszaki tökéletesítés, b) termelési észszerűsítés, c) ügyviteli (adminiswtrattív) sítés.

észszerű-

Műszaki tökéletesítés az olyan újítás, amely termelési eszköz, termék vagy terme—

lési eljárás müszaki megváltoztat—ására. ille—

tőleg új termelési eszköz, termék vagy ster—

melési eljárás bevezetésére irányul,

A termelési észszerűsités a meglévő ter—l melőeszközök jobb kihasználását teszi lehe- tővé. de nem változtatja meg sem az elő—

állított termékek szerkezetét, sem pedig az előállítás műszaki formáját.

Az ügyviteli észszerűsiíés az ügyintézést teszi gyorsabbá, pontosabbá vagy egysze-

rűbbé. ,,

A műszaki tökéletesítés és a termelési ész- szerüsíte's közötti különbséget az alábbi pél—

dákkal vílágíthatjuk meg:

a) A marók betétkéseinek eddigi rögzítési módjai elégtelenek voltak, és ennek követ- keztében a munkadarab igen gyakran eltört.

A javaslat a: következő rögzítési módot ajánlja fel: a betétlapka mögé egy turatba kúpos szeget kell illeszteni. melyet a maró- test felső felületén elhelyezett, a kúpos szeg- gel együtt működő csavaranya segítségével

(3)

SZEMLE

59

neki lehet feszíteni ai betétlapkának, és így annak rögzítése biztosítva lesz,

17) A gépgyár ai szövőgépe'ket ai tervtúl—

teljesítés következtében határidő előtt lkül- dötte meg. Az újító javaslatára a gépeket munkába; lehet állítani anélkül hogy az új gépek elhelyezésére megtervezett épület- kiegészítő építkezést végre kellene hajtani.

Az újító javaslatára az eddigi gépeket úgy helyezik el. hogy az új gépek a gépterembe beállíthatók anélkül, hogy a termelést za—

vamák,

A különbség a két javaslat között szembe- szökő. Az (1) alatti példában a maró betét—

késeinek rögzítése műszakilag megváltozik és a műszaki változás eredményezi a, gaz- dasági eredményt. A b) alatti példában nincs szó műszaki változásról: a gazdasági eredményt az épület észszerűbb kihaszná- lása eredményezi. Az a) alatti esetben tehát műszaki tövkéleltesítéssel, a b) alattiti esetben pedig termelési észszerűsítéssel állunk szemben.

Minden vállalatnál az egyes tervidőszai—

kokra újítási feladattervet kell kidolgozni.

Az újítási feladatterv célja a műszaki fej—

lesztési tervből folyó azon feladatoknak az kitűzése (pl, a szűk keresztmetszet meg- szüntetése, belső anyagmozgatás észszerű—

sítése, ügyintézés gyorsítása stb.), amelyek—

nek az újítók közreműködésével való meg—

oldása elsősorban kívánatos.

A vállalatok kötelesek éves és negyedéves műszaki fejlesztési terveikbe az előzőleg el- fogaidott fontosabb újítási javaslatokat be-

építeni. -

Az újítómozgaiom továbbíejlesztését, terv- szerűbbé tételét és ezzel egyúttal a műszaki fejlesztést szolgálja az újítások beszámoló- jelentése. A beszámolójelentés rávilágít az újítási szervezet'jó vagy rossz munkájára.

Az újítómozgalom legszemiéltetőbben a benyújtott újítási javaslatok számában tü'k- röződik vissza. Minél több a tárgyidőszak alatt benyújtott újítási javaslatok száma, annál intenzívebb az újítómozgalom.

Az újítási javaslatok elfogadása vagy el- utasítása tárgyában az újítási bizottság hivatott dönteni. Az elfogadott és a benyúj—

tot újítási javaslatok aránya, hosszabb idő—

szakra vizsgálva az adatokat, azt fejezi ki, ,hogy a dolgozók újítási javaslatának hány

százaléka alkalmas bevezetésre,

késlekedve vezetik—e be az elfogadott újí- tási javaslatokat.

Az újítómozgalom fejlődése nemcsak az újítási javaslatok számának emelkedésében.

hanem az újítások minőségének fejlődésé- ben,. azaz az újítások gazdasági eredményei—

nek növekedésében is megmutatkozik. Az újítómozgalom 'ffejlődésére serkentőleg hat az újításokkal elért gazdasági eredmények ismerete. Ezek a számítások az egy éven belül várható gazdasági eredményt, meg- takarítást fejezik ki. tehát előkalkulált adatok. —

A statisztikai aiz újítómozgalom tovább- fejlesztését szolgálja, amikor rámutat arra, hogy az elfogadott újítások közül hányra készült előkalkuláció, és mennyi ezeknek az újításoknak várható évi gazdasági ered—

ménye. Ha az előkalkulált újítások száma az elfogadott újítások számához viszonyítva alacsony, ez azt jelenti, hogy vagy a vál—

lalat kezeli hanyagul az újításokat, vagy az újítások nem eléggé konkrétek. (Természe—

tesen előfordulhatnak olyan újítási javaslatok is, amelyeknek hatékonysága közvet—

lenül nem mutatható ki. jelentőségük azon—

ban mégis nagy.) Az újítások várható gaz—

dasági eredményének és az előkalkulált újí- tások számjának viszonya rávilágít arra, hogy átlagosan milyen jelentősek az újí-

tások. "

A fennálló rendelkezések értelmében az újítás bevezetésétől számított egy év eltel—

tével meg kell állapítani az év folyamán ténylegesen elért gazdasági eredményt.

vagyis az újításokra— utókalkulácíőt kell ké- szíteni. Az utókalkuláció elkészítése gondos munkát igényel, mivel elsősorban ebben jut kifejezésre a közvetlen hatékonyságú újí—

tások jelentősége, másrészt pedig ez az ősz—

szeg szolgál alapul az újítási dijak vég- leges megállapításához. Az utókalkuláció—

elkészítésénél kiderülhet, és sok esetben ki is derül, hogy számos olyan újítás nem ke—

rűlt előkalkulálásrai, amely nagyobb körül—

tekintéssel és több munkával előkalkulál- haitó lett volna, vagy hogy az újítások elő—

kalkulációjai téves volt. Ezért minden esetben gondos összeá—llítást kell végezni az elő- és utókalkuláció által számolt értékek

között. az eltérések okát gondosan kell ele-

mezni, és az előkalkulációs munka minősé—

gét így konkrét tapasztailaitok felhasználá- sával fokról-fokra emelni kell.

(4)

60,

^SZEMLE

az egyes újítási jegyzőkönyvek, valamint az előkalkuláció és az utó'kalkuláció átirata.

Munkaügyi jelentések

A Munkaversenyjelentés a mult évhez vi- szonyitva nem változott lényegesen.

1953-tól kezdődően az eddigi Kiértékelő jelentést megszüntettük, mivel mindazok a viszonyszámok, melyeket ez a jelentés tar- talmazott, a Munkaversenyjelente'sen is meg.

találhatók, és így a kettős adatközlés teles—

leges.

*

A múlt évi két munkaügyi jelentés helyett l953—tól kezdve három lapon kell a válla—

laltoknak munkaügyi adataikat közölniök. ' Az állománycsoportok tekintetében a mult évhez képest az a változás történt, hogy az ipari tanulókat az összes munkavállalóktól elkülönítve figyeljük meg. és csupán az áll- lományi létszámnál és a béralalpnál iktat— , tunk be egy olyan összesítő sort is. melyben az ipari tanulók is szerepelnek. Ott azon—

ban, ahol az összes munkavállalót állomány—A csoportos bontás nélkül kérjük, az ipari ta—

nulókat figyelmen kívül kell hagyni. Ennek oka az, hogy az ipari tanulók tulajdonkép- pen nincsenek a vállalattal munkaviszony—

ban, hanem csak tanulóviszonyban. Az utóbbi időkben a Munkaerőtartalékok Hiva- tala tanműhelyei felé irányították át az ipari tanulók képzését, és ezért a vállalatok—

nál az ipari tanulók létszáma sok helyen jelentős mértékben csökkent. Az elmondot- tak alapján nyilvánvaló, hogy akkor, ami—

kor az egyes vállalatokvagy iparágak lét—

számalakulását kívánjuk vizsgálni, célsze- rűbb, ha ezeknél a számításoknál az ipari tanulókat figyelmen kívül hagyjuk, Az ősz- szes munkavállaló között csak egyetlen esetben szerepelnek az ipari tanulók, még—

pedig a Munkaversenyjelentés azon rova- tában, ahol a versenyben álló dolgozókat kell kimutatni. Ezzel az adattal azt kiván—

juk lemérni, hogy a vállalaton belül a munkaverseny milyen mértékben terjedt el és ennél a vizsgálatnál az sem közömbös, hogy az ipari tanulókat bevonták-e a ver-

senymozgalomba.

A Munkaerőforgalom táblázaton a lét—

számmérleget a mult évihez képest, olyan formában alakítottuk át. hogy az állományi anyitólétszámként nem a tárgyhó első nap- jának létszámát, hanem a tárgyhót meg-

előző hónap utolsó napjának létszámát kell

közölni. Ezzel megteremtettük a megfelelő

összefüggést a létszámemelkedések. lét- számcsökkenések, valamint a kezdő és záró állományi létszám között. l953—tól kezdve hasonlóg összefüggésnek kell fennállnia a, M/l munkalapon is.

A mult évben havonta .be kellett jelente- * niök a vállalatoknak a már fennálló munkaviszony alapján felvett dolgozók létszámát.

amely alatt azokat értjük, akiket csak ;!

tervállományból töröltek (pl. tényleges kal—

tonai szolgálat, három hónapon túli beteg—

ség stb.), munkaviszonyuk azonban á val—

- ialatnáll nem szűnt meg. Ezt az adatot a jövőben csak negyedévenként kell jelenteni;

Uj adatként szerepel a kérdőíven az első ízben munkába lépők száma Ennek 'az adatnak az a jelentősége, hogy ennek segít- ségével pontosan meg lehet állapítani. hogy mennyi azoknak a létszáma, akik máshol még nem dolgoztak, tehát most kapcsolód- nak be először a termelő munkába.

Változást jelent a mult évvel szemben.

hogy a hozzájárulással kilépők létszámát

két csoportra bontva kell jelenteni. Ennek a bontásnak ,a jelentősége abban áll, hogy segitségével megállapíthatjuk. hogy az_ösz- szes hozzájárulással történő kilépés közül, mennyi'minősül a szükséges és mennyi a' felesleges forgalomnak. A hozzájárulással kilépők első csoportjában ennek megtele- lően azokat a létszámcsökkenéseket kell jelenteni, amelyeket a termelés átszervezése, vagy idényiizemeknél az idény megszü- nése tett szükségessé. [továbbá itt jelenten- dők azok is, akiket nyugdíjazás, vagy is- kolába való beiratkozás miatt töröltek az állományból, A hozzájárulással kilépők má- sodik csoportjában kell jelenteni mindazo- kat a kilépőket, akik nem tartoznak az előb:

biek közé, munkakönyvűkben azonban a munkaviszony megszűnésekor a ,,Hozzá- járulással kilépett bejegyzést írták.

A mult évi jelentéssel szemben az átla—

gos dolgozó létszám helyett a munkanapok számát kell közölniök a vállalatoknak, A dolgozó létszám és a teljesített munkanap lényegében azonos fogalmat jelent, mert az átlagos dolgozó létszám nem más mint a teljesített munkanapoknak és a törvényes munlkanapoknak a hányadosa. Ennek elle-

ne're helyesebb, ha a teljesített munkanapok

számát figyeljük meg, mert a le nem dolgozott egésznapos távo—lléteket is munka- napokban, nem pedig létszámban mérjük és ez a megfigyelési mód a jelentett adatok közötti összefüggést áttekinthetőbbé teszi..

(5)

SZBMLB

61

A le nem dolgozott munkanapok csopor- tosítása ugyancsak eltér a mult évi rend- szertől. A mult évben külön kellett közölni a felmondás alatt lévők le nem dolgozott munkanalpjaít, továbbá' az át— vagy beren- delés és fizetés nélküli szabadság miatt _le

nem dolgozott munkanapokat. Ezek a

hiányzásí okok egyrészt mégegy összegben sem voltak jelentősek, másrészt pedig ennél a csoportositásnál alkalmazott mód—

szer elvileg sem volt teljes mértékben ki- elégítő. A le nem dolgozott munkanapok vizsgálatánál ugyanis egyik legjelentősebb feladat. annak megállapítása, hogy indokolt volt-e a dolgozó távolléte vagy sem. Az 1953. évtől kezdve a le nem dolgozott mutnkanarpokat olyan formában csoportosí- tottuk, hogy erre a kérdésre választ kap- junk. így a jövőben is változatlanul ki kell mutatni a fizetett szabadság, a betegség és szülési szabadság miatt le nem dolgozott napok számát, a többi le nem dolgozott munkanapot pedig a következő hármas cso- portban kell közölni:

a) törvényesen megengedett távollét, b) vállalat által engedélyezett távollét,

c) igazolatlan távollétj

A törvényesen megengedett távollétnél azo—

kat a le nem dolgozott munkanapokat kell jelenteni, melyeket a dolgozók állampolgári kötelezettségük teljesítése vagy iskolat miatt nem dolgoztak le. A vállalat által engedé- ' lyezett távollétnél azokat a le nem dolgozott munkanapokat kell jelenteni, melyeken a dolgozók az előbbiekben fel nem sorolt okok miatt nem jelentek meg, és ezt a tá—

vollétet a: vállalat igazolta. Ezen utóbbi adatnak, Valamint az igazolatlan távollétek—

nek az összehasonlításajöbbek között rá-

mutat arra is. hogy a vállalatnál nem keze- lik-e liberálisan a mulasztások igazolását,

A lV/b. Munkügyi jelentésben a munka—

béralapra vonatkozó adatokat kell közölni.

Ezen a téren lényegesebb változást csak az áelent, hogy új rovavtként felvettük az ü. n.

korrigált munkabéralaptervet. Ennek a ro—

vatnak az a jelentősége, hogy így az össze—

sitések esetén is tudjuk a megtakarítások és túlkiadások mértékét a tervhez viszonyí- tani. Abban az esetben ugyanis. ha azt ki—

vánjuk megállapítani, hogy egy-egy iparág vagy igazgatóság vállalatai a munkabér tekintetében hogyan gazdálkodtak, akkor általában ezt a kiszámítást a vállalati meg- takarítások és túlkiadások összegezése alap—

ján végezzük el; nem pedig úgy, hogy az iparág, vagy igazgatóság Összesített adatai alapján határozzuk meg a megtakarítások.

vagy túlkiatdások összegét. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a kétféle számítási mód nem jár azonos eredménnyel. Egy—egy iparágon

belül az egyik vállalat magasabb, a másik

vállalat alacsonyabb bérhányaddal dolgozik.

általában még akkor is, ha azonos cikkeket termel, mivel/"a technikai, természeti stb.

viszonyok nagy mértékben befolyásolják a bérhányald alakulását. Abban az esetben, ha a termelési tervben megszabott arányoktól a magasabb bérhányaddal dolgozó vállalat felé tolódik el, úgy ez magában azt ered?

ményezi, hogy az iparág béralaipját annak ellenére is túllépi. hogy az iparágba tartozó vállalatok külön-külön betartották az elő-

írt bérkeretet, sőt esetleg megtakarítástiis

értek el. Például:

t Termelés B e ra l a p Bér-hányad % Relatív eltérés- l Terv Teljesítés '

Vállalatok Telle- Telje—

%—os 04-03 Terv "S'ttés Terv sítés Ft %

Ft súly Ft súly

A ... 6000 60 6000 50 1500 1440 25 24 —— 60 —— 4

B ... 4000 40 6000 50 1600 2340 40 , 89 —— 60 —— 2.5

Összesen , 10000 i 100 i 12000i 100 t 3100 3780 i a] ' 31,5 ] .; 60 I 4. Ló"

* Míg tehát vállalatonként külön-külön meg- takarítás mutatkozik, a két vállalat össze-

— génél mégis túllkiadást mutattunk ki. A túllépés oka az, hogy a termelés al magasabb bérhányaddal dolgozó B vállalat felé toló—

dott el. A B vállalatnak ugyanis tervszerint

a két vállalat összest—tett termelésének 40

százalékát kellett volna képviselni. ezzel szemben ténylegesen 50 százalékát tette ki.

így annak ellenére, hogy a B vállalat a etervezett 40 százalékos bérhányad helyett 39 százalékos bérhányaddal dolgozott, tehát

(6)

megtakarított, a vállalatok összeségét te.- kintve, a termelésben a B vállalat megnö- vekedett súlya túllépést eredményezett.

Tehát egy iparág összesített adataiból számitott eltérés két tényezőnek, mégpedig a vállalatonkénti eltéréseknek és az ipar—

ágon belüli termelési súlyok eltol ódásának a függvénye

Mivel a Központi Statisztikai Hivatal _— mint attentiekben említettük — a relatív eltéréseket általában vállalati szinten szá- mítja, ezek a relatív eltérések nem viszo- nyíthatók sem az eredeti, sem pedig a kor- rigált iparági béralaptervhez, hanem a vál- lalatonként korrigált béralaptervek összegé- hez. Míg a fenti példában a 3100 Ft-os ere—

deti iparági béralapterv az iparági termelési terv teljesítési százalékával korrigálva 3720 Ft lenne, a korrigált bérek összege,,ezzel

szemben 3900 Ft. A vállalatonként kimu-

tatott eltérések összegezéséből kapott 120 Ft-os megtakarítást tehát csak a vállalaton- kénti korrigált béralaptervek összegéhez ie- het viszonyítani.

A lV/c. Munkaügyi jelentésen a munká—

sok óra— és béradatai tekintetében a mult évhez képest annyi a változás hogy a törzs- béreket és a prémiumokat egymástól elkü- lönítve kell közölni, és a fizetett de meg nem dolgozott órákat, valamint az áll ásiídőt nem ke il jelenteni. Ezen előbbi adatot azért hagytuk el, mivel gyakorlati felhasználására elég kis lehetőség nyílott; általában .a kiegé- szítő—fizetéseket lehetett ezzel összevetni;

mivel azonban a kiegészitő—fizetésekben óráktól független juttatások (pl. természet- beni juttatások) is szerepelnek. még ezen utóbbi vizsgálatra sem volt teljesen alkalmas. Az állásidők elhagyását az indokolta, hogy ezeknek egyértelmű fogalmát, nyilván- tartását — figyelembe véve az egyes ipar- ágak és vállalatok sajátosságait is —— kielé- gítő módon még nem szervezték meg. Ezért az eddig jelentett állásórák is meglehetősen bizonytalanok voltak, s így mindaddig, amíg ezek fogalma és bizonylatai egységes ren- dezésre nem kerülnek, az állásidőket külön

nem kell kimutatni.

További változást jelent ezen a kérdőíven, hogy az összes utalványozott órákból külön is ki kell mutatni, hogy mennyi volt a pót—

időkén-t utalványozott órák száma. Ennek az adatnak a segítségével figye' emmel kísér- hetjük, hogy a vállalatoknál milyen gyakran fordulnak elő olyan esetek, hogy a normától eltérően egy-egy munka elvégzésére az elő., írtnál több időt u—talványoznak,

SZEMLE

Ugyancsak a IV/c. Munkaügyi jelentéSen

*kell közölni a műszaki és adminisztratív al—

kalmazottak részére kifizetett prémiumok összegét is. A táblázat az 1952! november l—vel életbelépet új premizáiási rendszer alapján kifizetett prémiumfeladatoknak meg—

felelően került összeállításra. így külön ki kell mutatni azokat a prémiumokat, amelyeket tervteljesitésért, illetve túlteljesíté—

sért fizettek ki, külön az energiamegtakariz tásért járó prémiumot és külön az ú. n.'ese-— , _

tenkénti prémiumokat. A prémiumitáblán a prémiumon kivül azoknak a műszaki és adminisztratív alkalmazottaknak az alap:

bérét is jelenteni kell akik a tárgyhóban ténylegesen prémiumot kaptak. Erre azert Van szükség, hogy megállapíthassuk hogy a premizált dolgozók átlagosan hány szá- zalékos prémiumot kaptak. ,

* _

A munkaügyi utasítások a mult §vivel

szemben lényeges mértékben kibővül tek

Lehetőség szerint kitérünk mindazokra a problémákra, melyek a mult év során fel-

merültek és a vállalatok ezeket különboző-

képpen értelmezték.

:]:

Bizonyos mértékig megváltoztak a münka-

ügyi munkalapok is. Ezeket a változtatá- sokat elsősorban magának a beszámo? o—

jelentésnek új rovatai tették szükségessé.

Ugyancsak változtatástjelent a munkalapon az is hogy a távollévők létszámát nemen—

ként bontva kell nyilvántartani Ezeket az adatokat a negyedéves jelentésben fogjuk bekérni.

A mult évvel szemben a* negyedéves munkaerőhu—llámzási jelentés adatainak ösz- ' szeállitására .— az M/2 munkalapot _mint egységes bizonylati rendszert vezettük be.

Ezeken a munkailapokon kell nyilvántartani azokat az adatokat, hogy az újonnan felvet- tek milyen—"népgazdasági ágból kerültek a vállalathoz, illetőleg a távozók milyen okból hagyták el munkahelyüket.

1953—tól kezdve negyedévenként ismét rendszeresítjük néhány fontosabb szakmá—

ban a létszám és béradatok begyűjtését, azonban csak minden negyedév utolsó hó—

napjára vonatvkozóan. Ezeknek a létszám- adatoknak a naponkénti nyilvántartására M/3 megjelöléssel ugyancsak munkalapot

rendszeresítettünk - ,

(7)

'SZEML'E

EB

Műszaki jelentések

A havi műszaki mutatók kérdőíve lénye- gében a tavalyi űrlappal azonos. A havi je- ientéseken kívül továbbra is megmaradnak a negyedéves műszaki fejlesztési beszámolók.

A műszaki fejlesztési beszámolójelentések 1953. évben is ugyanazokra a kérdésekre terjednek ki, mint 1952. évben. Továbbra is vizsgálni fogjuk a munkaigényes és nehéz munkafolyamatok gépesítését, az új gyárt—

inányok termelésének bevezetését és a mű- szaki-szervezési intézkedések megvalósítását.

A vállalatoknak már most gondoskodniok kell arról, hogy a negyedéves beszámoló—

jelentések kitöltése pontos, megbizható legyen, hogy a jelentések kimutassák a mű—

szaki fejlesztés eredményét, hatékonyságát.

*

Ugyancsak a műszaki jelentések körébe tartozik az—1953-tól rendszeresített Gépidő- kihasználási jelentés is, melynek célja a ter- melési kapacitás kihasználásának vizsgá—

lata.

Termelési kapacitás alatt a termelő—beren- , dezések teljesí—tőiképessége'nek adott időpont—

ban ismert azon felső határát értjük, mely a termelőberendezések gazdaságosan meg—

engedhető maximális megterhelése, a gyár- tási tolyamat élenjáró szervezése mellett el' érhető,'A termelési kapacitást egy időszak alatt előállítható termék—mennyiségben keil

kifejezni.

A termelési kapacitás kihasználása külön- böző a szocialista és a kapitalista gazdasági rendszerben. A szocialista rendszer ezen a téren is döntő fölényben van. A szocializmusban nincsenek a termelési kapacitás kihasz—

nálása terén olyan veszteségek, mint amelyek a kapitalizmusra jellemzőek és amelye-

r St

ket a kapitalizmus gazdasági szerkezete idéz elő. A szocializmusban a népgazdaság terv—

szerű irányítása lehetővé teszi a vállalatok termeiő-berendezés—ének az egyes tervidő- szakok követelményeinek megfelelő teljes ki- használását.

A termelési kapacitás kihasználásával kapcsolatos számításoknak az a feladatuk, hogy rámutassanak mennyire van összhangbana termelés a vállalatok kapacitásávai és ezál- tal lehetőséget nyújtsanak az így adódó tar- talékok feltárására. A termelési kapacitás minél teljesebb kihasználása a termelés ter—

jedelmének növekedését és a takarékosság elvének érvényesülését eredményezni,

A kapacitás-kihasználáskétféleképpen nö—

velhető:

il. lerövidít—jiik a termékegység előállítási

idejét; _ ' A

2. fokozzuk a termelőmunkában teljesített munkaidőt.

A gépek, berendezések időkihasználása—

ezek szerint bizonyos mértékig rávilágít a termelési kapacitás kihasználására és tei- tárja a kapacitás-kihasználás emelésének egyik lehetőségét. . _—

1953i évben a Központi Statisztikai Hiva- tal haNonta vizsgálja a gépek, berende- zések időkihasználását, Az adatszolgálta—

tás komoly feladatot jelent, ,a vállalatok számára. Ezt a— feladatot a vállalatok csak abban az esetben tudják sikeresen meg- oldani, ha a,műhe'lyekben,,a legkisebb ter—

melőegységekben is megszervezik a gép—, állásidő nyilvántartását. A nyilvántartás megszervezésénél leghelyesebb, ha a mű' vezetők, mesterek naponta feljegyzik, hogy a hozzájuk beosztott gépek mikor álltak le és mikor indultak el ismét, feltüntetve a nyilvántartáson a gépállás okát is.

NAPI GÉPÁLLÁSJELENTÉS 1953. ... hó ... nap.

Mester neve : Műszakszám:

! G é p á 1 l á 5 M

Gép kataszteri száma Kezdete Befejezése Tartama Ok-

s (óra, perc) (óra, perc) (óra, perc) d

A napi jelentések alapján a műszaki osz-. rovatai megegyezhetnek

(8)

64

MUNKALAP A GÉPIDÖKIHASZNÁLÁSI JELENTÉSHEZ

Gép (csoport) neve:

Idóalap Állásidő

Gépek '— T 1 !

Napok darab— Munka- 335331? Össze- " k 0 k s z e r i " t

száma Elméleti rendszer sen

szerinti ! l '

! 1

Amennyiben a vállalat a napi gépállás—

jelentést és a munkalapot folyamatosan és helyesen vezeti, úgy a: kérdőív kitöltése az időszak befejezése után már nem jelent nehezebb munkát.

Önköltségl jelentés

Lényeges változáson ment át a havi _ön—

költségi jelentés is, mind a jelentésre ke- rülő adatok, mind a megfigyelésbe vont gyártmányok körét tekintve.

Az Országos Tervhivatal a kiemelten

—tervezett gyártmányok számát 1953. évben kb 230—ra emelte, ennek megfelelően —— bár jóval kisebb arányban _. terjesztették ki a szakminisztériumok és a Központi Statisz—

tikai Hivatal is a megfigyelést a gyártmá- nyok szélesebb csoportjára.

A kérdőív a kiemelt gyártmányok ön- költségét teljes részletességgel, kalkulációs tételenkénti bontásban tartalmazza. Ki- bövitését a"taivalyi egyszerübb-kérdőívhez képest két körülmény teszi szükségessé.

l. A vállalatok jelentős része az önkölt- ,ségalakulássail részleteiben nem foglalko- zott. Elemző munkát allig végeztek, emiatt globális adatok alakulására konkrét indo—

kokat felhozni nem tudtak.

2. A főosztál yi főkönyvelöségek a válla- latok kiértékelésének hiányában, ha ala- posabban akarták az önköltségváltozás okait vizsgálni, szaikmai utókallkulációs je—

lentések szolgáltatását rendelték el, Ezek általában engedélyszám nélküli jelentések voltak, s a havi önköltségi kérdőív mellett párhuzamos adatszolgáltatást jelentettek a vállalatok részére. Ennek a kettösségnek a megszüntetését úgy oldottuk meg, hogy a valamennyi, iparágban egyaránt alkalmaz- ható általános utókalrkulácíós séma! szerint állítottuk össze a kérdőívet. Részletességé- vel az igazgatósági főkönyvelőségek igé—

nyeit is kielégíti és feleslegessé teszi a szakmai, utókalrkulációk bekérését. Néhány olyan iparágban, ahol a jellegzetes szakmai

sajátosságok miatt feltétlenül szükséges

! l l l l !

(pl. villamosenergiaipar) engedélyeztük csupán a szakmai utókalkulációs lapokon történő adatszolgál'tartást.

A részletesebb jelentésen keresztül le- hetövé válik a népgazdaságilag "fontosabb gyártmányok önköltségalakulásának toko- _, zottabb figyelemmel kísérése, az elemzés elmélyítése és az alaposabb ellenőrzés is.

Megváltozik az 1953 évben az önkölt-_

ségvizsgálatnak az a szemlélete is, mely kifejezetten az önköltség I.-nek (az egység- ár különbözeteket. továbbá a diktált és tényleges rezsikulcsok különbözetét figyel—

men kívül hagyó önköltségnek) alakulását elemezte. Világos. hogy az önköltség I., mely az anyagköltségeket általában elszác molóáron, a rezsiköltségeket pedig a diktált rezsikulcsokat alkalmazó iparágakban dik—

tált felosztás szerint tartalmazta, nem mu—

tatta a gyártmány vagy összehasonlitbató termelés tényleges önköltségét, s ez lehe—

tőséget nyujtott a valóságnál nagyobb ön- költségcsökkentés kimutatására. Ennek ki—

küszöbölésére a jövőben fokozottan fogunk a tényleges önköltségnek az önköltség Il.- nek alakulásával foglalkozni az önköltségi terv teljesítésének elbírálásánál csupán a hatósági árváltozásból eredő anyagár- különbözeteket véve figyelembe Ennek az irányelvnek megfelelően fognaik változni a negyedéves mérlegbeszámolónak az össze—

hasonlítható termelés önköltségcsökkenté- sét és az össze nem hasonlítható termelésu önköltségi tervteljesítését tartalmazó mel—

lékletei is. A mérlegbeszámoló önköltség—

statisztikával foglalkozó része előrelátható lag lényegesen nem fog változni.

Anyagstatisztikai jelentések

Az 1953. év folyamán megváltozik, s a havi beszámolójelentések közül okiválikja kiszállításí, a vállalati anyagmérlegstatisz—

tikai és a fajlagos, anyagfelhasználási be—

számolójelentés,

Mindhárom adatszolgáltatás negyedéves adatszolgáltatássá válik, s afafjlagos anyag-

(9)

bZEMLE

felhasználási beszámolójelentés kivételé- vel, melyet továbbra is a Központi Sta—

tisztikai Hivatal által rendszeresített ür- lapon kell beküldeni, a másik két fajta aidatszolgáltatást az egyes tárcák által ki-

bocsátott ürlapokon kell jelenteni.

A változtatást az tette szükségessé, hogy anyaggazdálkodásunk egész rendszerét át- szervezték. 1953. évtől kezdve áttérünk a szerződéses gazdálkodásra, A szerződéseket az egyes tárcák ellátási és értékesítési szervei kötik meg egymással minisztériumi szinten. s ezeket bontják le a yállalatok kö—

zötti közvetlen szerződésekre.

Statisztikai rendszerünk 1953-ban a vál-l

tozáshoz igazodik. Az anyagellátás beszá—

molórendszerének részét fogja képezni az értékesítési beszámolójelentés, mely a régi kiszállítási jelentést fejleszti tovább, E be- számolójelentések az értékesítés tárcán—

65

kénti bontásáról, a szállítási szerződések megkötéséről és teljesítéséről számolnak be.

Az anyagellátási beszámolórendszer má- sik jelentése a beszerzésekről és a felhasz- nálásról számol be. Ez utóbbi jelentéshez szervesen kapcsolódik a fajlagos amyawgfel—

haszná—lás beszámolójelentése. A három kű- lönböző, de egymással összefüggő beszá- molójelentés nyomán a tárcák s a felső vezetés pontos. átfogó képet alkothatnak anyaggazdálkodásunik állásáról, lehetősé- get nyernek operatív intézkedések megtéte—

lére, s így a beszámolók rendszere hozzá—

járul anyagellátásunk zökkenőmentes me- netéhez, amii a termelés fokozásának és

egyenletessé tételének egyik biztosítéka,

A fentiek azok a jelentősebb változások, amelyek az 1953. évi iparstatisztikai be- számolási rendszerben az 1952. évhez ké- pest történtek.

*

Á'z 1953. évi építőipari beszámolójelente'sek -

A statisztika alapvető eszköze a nép- gazdaság tervszerű irányításá'nak. Ebből a tényből fakadnak a vele szemben támasz—

tott alapvető követelmények: a gyorsaság, megbízhatóság, és dialektikus jelleg'.

Az építőipari statisztikában ezeknek a követelményeknek érvényesítése az elmúlt években nem történt megfelelően, A gyorsaságira fektetett nagyobb súly jelentette, hogy a korai határidőre bekért jelentések számviteli alátámasztása — a statisztika megbízhatósága _ súlyos hiá- nyokat szenvedett. Az építőipar széteső

szervezete, állandóan változó munkahelyei, termékeinek egyedi jellege miatt a számvi- tel fejlesztése jóval lassúbb ütemben haladt, mint az iparban. Míg ipari vállalataink túl—

nyomó többsége .ma már 1—2 nappal a hó- nap lezárása után műszakilag ellenőrzött, a számvitel minden ágában feldolgozott ' termelési adatokkal rendelkezik, addig az építőiparban 8—10-én4 még csak egyes rész- _

—leteiben ellenőrzött, előzetes adatok állnak rendelkezésre és csak a hónap 20-a táján Vannak olyan adatok, melyek a megbízha- tóság követelményét megközelítik. Az épí—

tőipari statisztika termelési jelentéseinek alapját —— a gyorsaság biztosítása érdeké—

ben __ öt 8-án benyújtott keresete/a képez—

ték. ami a keresetekkel szemben csak később azt—

%fegyelem lazulására vezetett: Az elszámo-

lás alapjául szolgáló benyújtott számlákbam a vállalatok egyrésze jelentős mértékben .,túlkeresetelte" a tényleges teljesítménye- ket, ami a termelési érték megnövekedését, ezzel a tervteljesítés mutatószámaiinak szépítését, és a terv teljesítésével, i—ll. túl- teljesítésével járó kedvezményekben való részesedést jelentette. A számláknak a tervteljesítési jelentések után való ellenőr—

zése az adatok állandó, utólagos változá- sait vonta maga után. anélkül, hogy a helyesbített és most már a valóságot job- ban megközelítő tényszámok alapján a fe- lelősségrevonás általában megtörtént volna.

A megbízható adatok hiánya természetesen akadályozta az elemző munka eredményes- ségét, csökkentette a: statisztikai munka értékét.

A Központi Statisztikai Hivatal az 1953.

évi beszámolási rendszer kialakításánál alapvető szempontként e helyzetnek a fel- számolását tekintette. A szovjet tapasztalat- tok és gyakorlat alapján következetes har—

cot indított az építőipari számvitel szilárdf

megbízható rendszerének kialakításáért, hogy a statisztika operatív jellegének felté-

telel létrejöjjenek, illetve hiegsztilárdulja-

nak. Ezzel egyidejűleg azonban a még fennálló helyzethez alkalmazkodva