6. szám.
vallásfelekezetek arányszámai alig mutatnak vál- tozást.
A középfokú oktatás alsó tagozatát képező polgári iskolák 4. osztályának elvégzése után a ta—
nulóknak több, mint fele nem folytatta tanulmá-
nyait, hanem egy része (29176) kereső pályára lé—
pett (a fiúiskolák tanulóinak 49'2%-a), 28'8%—a otthon maradt (a leányiskolák tanulóinak 41'3%-a),
3'3%-ról nincs adatunk, míg a fennmaradó 38'8%
tovább tanult, még pedig leginkább óvónő—, tanító-
és tanítónőképzőben, felsőkereskedelmi iskolában,
továbbá női kereskedelmi tanfolyamon. A közép—
iskolában tovább tanulók aránya mindössze 3'5 % .
A tanulók száma
a. fiú— a leány— a közös i s k o 1 51 k b a n
1926/27—ben összesen 38.925 44.380 487
1927/28-ban ,, 36.666 40.454 1.878
1928/29-ben ,, 33.006 36.684 1.423
1929/30-ban , 28.622 34.403 6.373
1930/31-ben ,, 31.898 39.316 7.419
Osztályok szerint.
I. osztály . 11.640 14.477 2.782
. ,, 8.155 9.958 1.952
III. ,, . . . . . 6.173 7 .584 1.363
IV. ,, . . . . . 5.930 7.297 1.322
Kor szerint.
12 évesnél fiatalabb 12.493 18.492 3.344
12—14 éves . . 14.239 17.717 3.189
15—17 éves . . . 3.141 2.580 619
'18 éves és idősebb 2.025 527 267
——470—— 1932
A tanulók száma a fiú- aleány— aközös
iskolákban
A szülők foglalkozása szerint.
Östermelés 4.960 4.072 2.350
Bányászat és ipar 10.384 10.972 2.063
Kereskedelem és hitel 3.518 5.715 737
, Közlekedés . . . . . 4.258 4.885 624
Közszolg. és szabad fogl. 1.287 4.733 536
Nyugdíjasok . 2.079 2.630 487
Egyéb foglalkozasok 5.412 6.309 616 Vallás szerint.
Római katolikus 21.769 26.260 4.237
Református 4.787 5.871 1.939
Ág. 11. evangélikus 1.713 1.975 390
Izraelita . 2.998 4.462 641
Egyéb . . . . . . . 681 748 212 A IV. osztályt végzett nyilvános tanulók
pályaválasztása.
Középiskolában : 167 244 46
Felső keresk. iskolában § 800 528 84 Ovónö-, tanító-, tanító- ;;
nőképzőben . . ha 435 1.075 157
Női keresk. tanfolya- If;
mon . . . . . 2 — 675 28
Másféle iskolában . !; 410 466 30
Kereső pályára ment . 2.534 910 414
Otthon maradt . 533 2.857 434
Meghalt . . . . . 1 5 ——
Ismeretlen pályára ment . 267 156 11 T. Gy. dr.
SZOCIÁLIS STATISZTIKA
!.IlllIllill-III...l.-l-...lllllIlllllllllllllIII-III.-I'll-IllIllIll[Ill-_I-Ill-'llllllllllllinl-n
Tájékoztató adatok az 1920—1930. évek közötti lakóháztermetésről.
Données sur la construction de maisons d'habitatt'on en Hongrie entre 1920 et 1930.
Résume'. Lors du recensement de 1930, on de- mandait en Hongrie, sur les bordereaux de maison, l'année de la construction des maisons báties depuis le Ier januier 1921 afin diavoir des renseignements pour 1920—1930, car, sous ce rapport, on commen—
gait seulement en 1930 d recueillír des données pour le pays entier.
Les chi/fres réunis sur la construction de mai—
sons (Phobitatíon accusent, de 1920 jusgu'á la fin de 1927, un progres dümtant plus vif giron a d peine bátí pendant la guerre et les troubles guí I'ont suivie; la distribution, du fait de (a réforme agruire, de terrains á bátír donna aussi une grande impul- sion á la construction. Les dépenses affectées, entrf' 1920—1930, á la construction de maísons dthabitation représentent, approximativement, 900,000.000 pengő-s'—
*
Az 1930. évi népszámlálás hatalmas anyaga immár második esztendeje forog a bonyolult feldolgozási munkálatokat
végző szorgos kezek között. Óriási kohóhoz lehetne hasonlítani a hivatal épületét, mely- ben az anyag mint a nyers érc fül és Vándo—
rol retortáról—retortára; még jóideig tart.
amig a végeredmény: a nemes fém megöm—
lik belőle, de itt-ott kiizzanak már a felhasz—
nálható és szintén becses melléktermékek.
Ilyeneknek kell tekinteni az évtized lakóháztermelésére vonatkozó adatokat is, melyek függetlenül a további feldolgozások—
tól, már most rendelkezésre állanak.,
Az 1930. évi népszámlálási házigyüjtő!
íven kérdést tettünk fel aziránt, hogy amennyiben az összeírt lakóház 1921 január hó 1-e után keletkezett, mely évben épült föl. Az erre a kérdésre beiktatott válaszok—
ból az 1920—1930 közötti évtizedben folyt lakóháztermelésről szándékoztunk évi ada- tok ismeretéhez eljutni, mert tudvalevően lakóházépítkezési statisztikai adatgyüjté- sünk csak 1927 óta van és az sem az egész
6. szám. ——471— 1932 országra, hanem csak a városokra és na—
gyobb népességű községekre terjedt ki; az egész országra kiterjedő lakóházépítkezési statisztikai adatgyüjtésünk csak 1930-ban indult meg.
A háború és az azt követő zavaros idök a lakóházépítkezésre bénítólag hatottak, de 1920 és 1930 között nem csupán a lassan- kint kifejlődött gazdasági konszolidáció, ha—
nem kiilönösen egy törvényes intézkedés:
az 0. F'. B. házhelykiosztások rendkívül sarkalóan halottak az építkezésekre és ezt a folyamatot igyekeztünk ismertté tenni az említett kérdésnek a házigyüjtőívbe való be—
iktatásával.
Már a kérdés föltevésénél tisztában vol- tunk azonban azzal, hogy tökéletes pontos- ságú 'álaszokat nem várhatunk, mert annak az elbírálása, hogy mi tekintendő új épület—
nek, nem olyan egyszerű, amint az az első pillanatra látszik és bár a számlálóbiztosok úgy írásbeli, mint szóbeli utasításokkal bő—
ségesen el voltak látva, mégis tág tere volt az egyénenkénti elbírálásnak.
A népszámlálási házigyíijtőíveken be- gyűjtött adatokat egybevetettük ezért az 1927 óta rendelkezésünkre álló lakóházépít—
kezési statisztikai adatainkkal, hogy meg—
állapítsuk, vajjon mutatkoznak-e lényeges eltérések a kétféle eredmények között.
Eltérés természetesen mindenütt mutat—
kozik, mert hiszen a lakóházépítkezési adatgyüjtés során nyert eredmények külö—
nösen a tekintetben, hogy mit vettünk új építkezésnek és mit átalakításnak, teljesen leszűrt, pontos adatok, következőleg az új építkezések mindenütt kisebb számmal sze—
repelnek, mint a házigyüjtőívvel begyűjtött __ ebből a szempontból tehát inkább nyers—
nek tekinthető ——— adatok között.
Lényeges eltérések azonban nem igen vannak a két adatgyüjtés eredményei kö- zött és ami a legfontosabb, az irányzat vo—
nala mindkét adatgyüjtés eredményeinél párhuzamosan halad. Mindamellett ezeket az adatokat csupán tájékoztató adatoknak kívánjuk tekinteni, melyek a legutóbbi év- tized lakóházépítkezési fejlődésére világot
vetni alkalmasak.
1920-tól 1930—ig az évenkinti lakóház—
termelést, valamint az évenkinti termelésnek az egész évtized alatt mutatkozó irányzatát a könnyű és gyors áttekinthetőség kedvéért grafikailag is ábrázoljuk.
Az 1920—30 közötti periódust négy részre
lehet osztani; nevezetesen az 1920—24 kö—
zötti éveket az inflációs válság, a 25—26—03
A lAKÓHÁZTERMELÉS ÉVI ADATAI.
Dan/rács sur la mus/rudit)" de maisans d'llabf'la/íon.
'! 9 2 0 -'l 9 30
mil/e 45
4—5 EZEI'
40 40 ;
35 35
30 30
25 25
!
20 20 r
.
15 45 '
10 10
5 5 l
0 l' I I: . s l, l"
24 25 26 29 28
1921 22 23 291990 '
% f'wá'szas/akóház/erme/és
7' Malise/73 diab/klim Cons/111085paran _ A 5". vámsolr éw'la/rzíház/erma'e'se
Cons/mmm de lna/Sons ütemre/ian dans les wY/es aufanames
esztendőket a szanálási válság jellemezte, az 1927 -es év a fellendülés éve volt, melyet azután az évtized végéig tartó hanyatlás követett.
Az inflációs korszak kezdetétől 1927 vé- géig az építkezési tevékenység rohamos fej- lődését látjuk, csak 1923—ban, a —— ha sza- bad így nevezni — ,,nagy konjunktúra" ki—
múlásának esztendejében mutatkozik némi megtorpanás. Az infláció és a szanálási vál- ság idején a vagyonbiztosításnak egy módja kinálkozott az építkezésbe fektetett tőke út—
ján, tehát már ez is kedvezően hatott az építkezések fejlődésére; nem is szólva arról, hogy a háború és az utána következő zava—
ros idők alatt elmaradt építkezések s az ebből következő általános lakásinség a vál- lalkozási lehetőségek megnyilta után az épít- kezési tevékenység rohamos megindulásában mint természetes folyamat jelentkezett.
Az építkezési tevékenység az évtized gaz—
daságilag legkedvezőbb esztendejében, 1927—
6. szám. .. 472 — 1932 Lakókáztermelés 1920-tól 1930—ig az 1930. évi népszámlálási házígytijtöivek adatai alapján.
Construction de maisons d'hab'itation de 1920 iz 1930, d'aprés les bordereauw de maison du recensement de 1930.
19211 19221 1923119241 1925119261192711928I 1929! 1990 1921—1930—1g
. . .. " öszesen épült
T" . ht" eVben 691111 Ilaétécgnstruítde
orveny a. osag Il a été constrm't dans les nnne'es ci—dessus 1921 a 1930
Comitats et villes , . , , _ lakások szobák
autonomes l a. k ó li a. z a k — mazsons dhabttalmn ,ogmmh ,hambm s z á. m a. —— en nombres
Dunántuli dombosvidék Transdanubie
! 104 219 222 372 424 537 749 758 435 458 4. 278 4.723 8.141
Hank?; 33sz 20 82 46 90 65 115 190 154 100 129 991 2.077 3.531
Mér vm 224 539 601 833 906 973 966 875 558 687 7.102 7.709 11.248 Székesfch'má; ijv' 12 18 26 37 68 116 223 235 149 179 1.002 1.410 2.193 Győn Moson és pozsony m 278 462 380 452 524 709 7145 917 549 711 5.532 5.997 8.393
Győr tív _ 3 22 32 43 40 84 143 158 113 95 733 1.497 2.777
Komárom és Esztergom "m' 185 348 394 474 568 667 668 680 541 617 5.142 7.302 10.714
Somogy vm _ _ _ _ 477 1.255 1.132 1.627 1.924 2.485 2.566 2.024 1.313 1.283 16.086 17.778 26.860
Sopron vm. . . . . . . . 146 815 263 373 895 487 541 677 481 410 4.088 4.496 6.113
Sopron tjv. . . _ _ , , 5 12 16 44 35 47 95 86 44 43 427 698 1.342
Tolna vm. . . . . . . 188 338 380 616 761 876 904 840 497 510 5.910 6.560 10.754
Vas Vm. . _ 212 458 448 621 910 1.088 1.110 1.261 893 818 7.819 9.019 12.419
. Veszprém vm. . 141 399 336 464 554 663 809 945 685 907 5.903 7.076 11.255
: Zala vm. _ 332 825 669 817 1.066 1.439 1.652 1.444 1.065 1.126 10.435 11.591 16.495
Összesen —- Total : 2.327 5.292 4.945 6.863 8.240 10.286 11.401111.054 7.423 7.737 75.568 88 059 132.235 Alföld — Grande Plains
Bács—Bodrog vm. _ _ _ _ _ 95 258 337 5155 803 604 718 545 331 392 4.638 5.029 6.704
Baja tjv_ , _ , _ , , _ 5 7 23 23 46 5'! 103 99 35 51 492 702 1.234
Békés vm _ _ , 275 905 1.084 1.403 1.792 2.380 2.245 1.796 1.083 1.087 14.050 15.491 19.709
Bihar vm. , 227 551 612 707 743 866 1.040 949 559 167 6.921 7432 9.576
Csanád, Arad és Torontál vm. 225 489 648 753 829 1.036 1.884 1.434 486 440 7.674 8.071 10 401
Csongrád vm . . . 208 382 343 491 694 895 1.141 946 462 520 6.082 6.448 7.463
* Hódmezővásárhely tjv, 83 65 83 83 81 141 214 258 139 157 1.254 1.421 1.937
? Szeged tjv , 84 224 261 473 544 660 618 658 556 633 4.711 6.132 8.829
" Hajdu vm. . 153 389 367 523 830 800 1.053 773 427 541 5.856 6.280 7.938
1 Debrecen tjv. . . . 48 133 126 177 254 254 510 686 400 474 3.012 4.354 5.957
1 Jász—Nk.-Szolnok vm. . . 324 788 712 1.206 1.710 2.096 2.534 2.164 1.219 1.457 14.210 15.324 19.338 ' Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. . . 920 2.539 2.761 3.618 4.932 6.547 9.045 9.280 6.742 7.856 64.230 69.118 93.570 Budapest szív. — capitale. 56 188 249 330 398 515 9510 1.112 913 896 5.607 30.600 55.531
;. Kecskemét tjv. . 51 143 116 144 225 232 356 316 183 217 1.973 2.370 3.316
' Szabolcs és Ung v.m . 425 1.148 1.193 1.443 1.660 1.981 2.630 2.123 1.363 1.607 15.573 17.467 23.297 Szatmár, Ugocsa es Bereg vm 126 886 469 606: 655 819 844 702. 516 609 5.732 6.344 8.608 Összesen — Total: 3.255 8.595 9.364 12.535 16.196 19.876 25.385 28.791 15.414 17.604 152015 202583 283408
Északi dombosvidék _ Nord.
Abaúj- Torna v.:n . _ 69 131 122 209 196 229 305 313 230 287 2.091 2.256 3.275
Borsod, Gömör és Kishont vm. 170 572 542 703 856 1.110 1. 65 1.332 946 1190 8.686 10.169 14.009
Miskolc ljv. . . . . . . 7 73 78 49 95 141 285 283 198 153 1.362 2.513 4.585
Heves vm. . . . . . 319 775 651 1.107 1.378 1.551 1.743 1.788 1.115 1.322 11.649 12.708 17.831
Nógrád és Hont vni.145 357 440 462 578 772 1.020 1.124 808 1.036 6.742 7.841 12.170
Zemplén v.m . . . 94 288 293 377 436 491 758 674 369 493 4.273 4.668 6.241
Összesen — Total .' 804 2.196 2.126 2.807 3.539 4.294 5.4761 5.514 3.666 4.381 34.803 40.150 58.114 Mindössze —— Tolal général: 6.386 16.083 16.435 22.205 27.976 34.456 42.262 40.359 26.503 29.722 262381: 330792 473757
Ebből — Dont:
Vármegyek a megyei Városnk nélkül —— Dans les comitats, non compris les villes dépar-
íementales. 5.454 13.419 13.844 18.709.23.171 28.030 32.827 30.065 19.748 22.786 203053 231421 317098 Megyei városok— Dans les villes
départemenlales . 608 1.697 1.545 2.003 2.953 4.071 5.748 6.299 3.875 8.910 32.709 45.591 65.427 Tj. Városok a székesfőváros nél—
kül— Dans les villes autono-
mes, mm compr. la capital; 268 779 797 1.163 1.453 1.840 2.737 2.883 1.967 2.130 16.017 23.180 85.701 Budapest szfv. — Dans lacapi—
tale . . . . . . 56 188 249 330 398 515 950 1.112 913 896 5.607 80.600 55.531
]) Vm. : comitat. ') ij. : Vzlle autonome.
ben kulminált. A hanyatlás 1928—ban kezdö- dik, de még nem nagyméretű, mert az 1927—ben megkezdett építkezések egy része.
csak 1928-ban készült el. Az 1929. év lakó- háztermelése már az 1925. évi alá esett
Vissza, 1930-ban ellenben már ismét mérsé-
kelt emelkede's mutatkozik. A törvényható-
sági jogú városok és a vidék építkezési tevé- kenységének irányzata évről évre teljesen megegyező, azzal az egyetlen különbséggel.
hogy a tjvárosokban 1928-ra esik a kulmi—
nációs esztendő aminek a magyarázatát abban találjuk, hocy a városokban, ahol a nagyobb házak építése a szokásos. tehát az
.
_6. szám. _ 4,-(3 —' 1932
építkezés időtartama az egyes épületeknél sokkal nyújtottabb, a nyár végén kezdődött építkezések nagy részének befejezése az 1928-ik esztendőre tolódott el.
Az építkezésekre serkentő előbb felsora—
koztatott okok azonban korántsem tudtak volna akkora eredményeket produkálni, amilyen a táblázatban közölt adatainkban mutatkozik, ha egy kivételes intézkedés nem adott volna az építkezéseknek hatalmas len—
dületet. Ez az intézkedés az 0. F. B. ház—
* helykiosztás volt.
A rendelkezésünkre álló adatok szerint az 0. F. B. által 1930 végéig kiosztott ház—
helyek száma a helyi hatóságok jelentései alapján 210380, ebből 1930 végéig be volt építve 103607 és beépítés alatt állott további 10.335. Ha csupán a beépített házhelyek adatát vesszük alapul, úgy az az 1920—1930
között épült összes lakóházaknak 39'5%-a,
tehát jóval több, mint egyharmada az 0. F.
B. házhelyosztásának köszönheti keletkezé- sét.
Az általános irányzattól egyes vidékeken a helyi viszonyok különleges alakulása kö- vetkeztében kisebb eltérések is mutatkoz- nak. 'I'örvényhatóságonkint nézve az utolsó decennium lakóházépítkezési mérlegét, első helyen Pest—Pilis—Solt—Kiskún vármegyét ta- ljuk 54.230 új lakóházzal, melynek azon—
iban túlnyomó része a hatalmas kiterjedésű ármegye aránylag igen kis területén, a fő- áros övezetében épült. Az ebből a szempont—
ól kivételes helyzetűnek tekinthető Pest ármegye után egy dunántúli vármegyélmn, omogyban találjuk a letelt tíz esztendő tti lakóházépítkezések kimagasló szám-
* tát (16.086). Tízezernél több új lakóház 'lt 1920 és 30 között Szabolcs (15.573), Nagykun—Szolnok (142101, Békés
*.050), Heves (11.649) és Zala (10.435) : egyékben. Legelmaradottabb viszont 'j-Torna vármegye, ahol az utóbbi tíz latt csak 2.091 új ház építéséről számol—
; adataink.
újonnan épült házakban keletkezett számadatának a decennium egyes mutatkozó fejlődési vonala a vidé—
uzamosan haladt a lakóháztermelés lával, mert hiszen a vidéki építke- [kevés kivételtől eltekintve, az
keletkezett házak csak egy—egy új
A városokban és kivált a valóban váro—
sias jellegű városokban természetesen más a helyzet, ott aránylag jóval kevesebb a lakó- háztermelés, de a lakóházakban aránylag jó- val több lakás keletkezik. Amig például Aba- új-Tornában 1920—30 között épült 2.091 lakóházban 2.256 lakás keletkezett összesen 3.275 szobával, addig ugyanezen idő alatt Pécsett csak 991 új ház emelkedett, de majd—
nem annyi lakással, mint Abaúj-Torna vm.
lakástermelése, 2.077-tel és még több szobá— ' val, 3.531-el. A nagy kiterjedésű alföldi v"—
rosokban már inkább a vidéken tapasztalt arányok felé hajló a helyzet, mert e városok nagy és messze eső külterületein a sok, de földszintes, egy- vagy kevéslakásos házépí- tés a norma.
Megkíséreljük a rendelkezésre álló ada- tok alapján hozzávetőlegesen megbecsülni, hogy mekkora lehet az a tőke, mely az utolsó tíz év alatt lakóházépületekben immo—
bilizálódott. Ebből a célból az újonnan épült lakóházakat 4 kategóriára osztjuk: a fővá—
rosban, a törvényhatósági jogú városokban, a megyei városokban és a vidéken épült házakra. Minden kategóriánál a szobák száma alapján igyekszünk megállapítani az építési költségeket. Még így sem tudjuk az épülettípusokat teljesen tisztán széjjelválasz—
tani, mert a vidéken bárha általános is a vertt'alból, legfeljebb vályogból való építke—
zés, akadtak helyek, ahol nemesebb anya- gokból épült fel a lakóház, viszont a megyei és még különösen a nagy külterülettel biró —— törvényhatósági jogú városokban is a városmagban épült emeletes tégla- és kö- bázakon kívül a külterületen sok a silá—
nyabb anyagból épült lakóház. Nem szabad továbbá figyelmen kívül hagyni, hogy itt egy tízesztendős időtartam alatt épült házak—
ról van szó s ezen időtartam alatt az építke- zési költségek jelentékeny hullámzását ta—
pasztaltuk. A szobánkinti építési költség megbecsüléséne'l igen óvatosan kell tehát el—
járni, hogy ezeket a különbségeket lehetőleg kiegyenlítő becsértéket állapítsunk meg.
Az első kategóriánál, a fővárosban épült új lakóházaknál az építési költség pontosabb megállapítására némi támpontunk van, mert a székesfővárosi Évkönyvek 1926 óta, a lakóházak építési költségeiről évenkint be- számolnak. Az 1926. évi adatot azonban nem vesszük figyelembe, mert az építési
6. szám.
költségekre vonatkozó adatgyüjtés első esz- tendejének eredményei nem eléggé megbíz—
hatóknak mutatkoznak. 1927—29 között azonban már pontos adatok állanak rendel—
kezésre, melyek szerint e három "esztendőben a fővárosban épült új lakóházak építési költ- sége (kereken) 220,300.000 pengő volt. El—
osztva ezt az összeget az ugyanazon évek alatt épült lakóházak számával egy-egy új lakóházra átlag (kereken) 74.000 pengő épí—
tési költség esik. Ezen az alapon számítva az 1920—30 között a fővárosban épült új lakóház—ak összes építési költségei (kereken) 415,000.000 pengőt tettek. A fővárosban
1920 30 között épült új házakban 55.531
lakószoba keletkezett, tehát átlag 99 szoba esik egy-egy új lakóházra. Ha mármost az előbbi számítást vesszük alapul, úgy találjuk, hogy egy—egy lakószoba építési költsége 7.474 pengő volt. Ez az átlagos szobánkin'ti költségösszeg valóban leginkább közelíti meg a tényleges építési költségeket a fővárosban, ahol a házak nagy részében az egy-egy lakó- szobára eső építési költségben a cselédszo- bák, fürdőszobák, előszobák és egyéb mel- lékhelyiségek építési költségei is bennfoglal- tatnak.
A fővárosban épült l—akóházakra megvan tehát a szobánkinti építési költség állapítva s ez további támpontul szolgálhat a többi kategóriák építési költségeinek megállapí—
tására. A törvényhatósági jogú városokban már jóval alacsonyabbra kell becsülnünk a lakóházak skzobánkinti építési költségössze—
*— 474 _-
1932gét, mert egyetlen tjvárosban sem folyt a nagy bérházak építése a fővárosét megkö- zelítő arányban, továbbá különösen a nagy külterülettel biró tjvárosokban az új épüle—
tek túlnyomó száma kevésbbé nemes építési anyagból készült kis lakóház, amit bizonyít az is, hogy a tjvárosokban 1920—30 között épült új lakóházakra átlagban csak 223 lakószoba esett. Közel járunk eszerint a va- lósághoz, ha a tjvárosokban a szobánkinti építési költséget legfeljebb 3.000 pengőre becsüljük s ez alapon kereken 107,000.000 pengőre tesszük a tjvárosokban 1920 és 30 között épült új házakba fektetett tőkeössze- get. A megyei városokban, ahol egy-egy új házra átlagosan 2 szoba jut, a szobán—
kinti építési költséget, a tjvárosokénál vala—
mivel alacsonyabban, 2.000 pengőben ve'l—
jük becsülni s eszerint e városokban az utolsó évtizedben épült új házak építési költségét kereken 13l,000.000—nak vesszük.
A vidéken, ahol átlag egy—egy új házra már csak 162 lakószoba esik, tehát a túlnyomó—
részt egyszobás, kicsiny lakóháztípus épí—
tése a megszokott, talán nem járunk túlma- gasan, ha 800 pengőre tesszük egy—egy szoba építési költségét s akkor kereken 254,000.000 pengőben jelöljük meg azt az összeget, mely a vidéki lakóházak építésébe fektettetett be 1920—30 között.
Az 1920 és 1930 közötti időben épült új lakóházakban immobilizálódott tőke őssze- gét tehát, fenti becsléseink alapján, 900 millió pengőre tehetjük.
Mozolovszlcy Sándor dr.
A lakóházépitkezések 1931-ben.
Construction de maisons dlhabitatíon en Hongrie (1931).
Re'sume'. En 1931, on a construil en Hongrie 18.664 maisons áthabüalion, 23.407
36.980 chambres. Ces chiffres, (lui
aussi les transformations, présentent une elimination Iogements el com prennent
sur I'année précédente.
La plupart (97'5%) des Izabitatíons construiles en 1931 nlont pas d'étage. Des nouveaux Iogemenls, 58'500 zfonf gu,une Chambre; 29'8%, 2 chambres;
8'3%, 3 chambres. II faut faire remarguer gu,en 1931, on a construít bien plus de chambres de do- mesíigue et de salles de baíns guten 1930.
*
1930—ban volt először alkalmunk a lakóház- termelésnek az egész országra kiterjedő adatairól besu'unolni (Magy. Stat. Szemle 1931. évi 8. sz.), mely évben a l-akóházaknál 19.738, a lakásoknál 25.328 és a szobáknál 39.213 volt az évi tiszta sza-
Ezzel szemben az 1931.
tevékenység meg-
porulat. évről gyüjtött
adataink a lakóházépítkezési
csökkenéséről beszélnek, mert 1931-ben az évi tiszta szaporulat a Iakóházaknál már csak 18.664, (1 laká- soknál 231407 3 a szobáknál 36.980. Az építkezések megcsökkenése azonban nem volt általános, mert a törvényhatósági jogú városokban 23—mal, a me—
