nun-illnnln-nnun-nnn-nll-c-n-nnn-n-nun-n-...-n-nun-nnn-c-nc-a...-...—---.-.---.---
— TERÚLET És NÉPESSÉG
Kecskemét lakosságának összetétele.
La composition de la population de Kecskemét.
Résume'. Dans la Hongrie aetuelle, Kecskemét est la auatriéme grande uille au point de vue de la population; comptant prés de 80.000 habitants, il uient, sous ce rapport, immediatement apres Bu- dapest, Szeged et Debrecen. Kecskemét est situe au milieu de la région d'entre le Danube et la Tisza, particulierement ravagée par les Turcs, ani auaient occupé une partie de la Hongrie pendant un siecle et demi. Dans Ia Grande Plains, sous la domination turgue, des centaines (le oillages pros- peres se dépeuplerent, leurs habitants stetant ré—
fugiés dans les villes fortifiées. Les terres des vil—
(ages abandonnés ayant été annexes () ces ville's, plusieurs villes agricoles grandirent enorme'n'zent:
c*est ainsi (luc la superficie de Kecskemét s'éleoa a 939 km'é'. Les plaines de la bantieue s'g people—
rent peu a peu apres I'occupation turgue', et elles ont maint'cnant plus d'habitants gue Ie territoire intérieur.
A Kecskemét, le nombre des habilants augmenta rapidement, la banlieue attirant beaucoup (fim- mig'ranls et l'accroissement naturel de la population étant tres favorable. C'est pour cette
pour sa grande production fruitiere (lue Kecskemét est appelée ,,Ia uille des enfants et des fruits".
Pendant les Il) (lernieres lAattraction (le, Kecskemét a auelgue peu diminué, I'accroissement effectif de la population y a été infe'rieur (. l'ac- croissement nature! de la population (tableau 1). Le tableau ? indigue comment a varié, d'apres les recensements, la proportiOn des autochtones et celle des habitants nes hors de Kecskemét. Pour les migratious, c'est seulement a I'égard de Budapest aue la balance de Kecskemét est passiue'; elle est active enuers le comitat de Pest, dont Kecskemét fait partie, et enoers le reste du pays.
Nous
raison el
anne'es,
indiauons, en outre, dans la présente étude, la re'partition de la population suiuant le lieu de naissance, selon les comitats et les villes autonornes de la Hongrie d'avant—guerre. ()n uoit.
par m, pour le territoire Izongrois illautrefois, un fort mouvern'ent migratoire: en 1930 encore, Kecs- kemét (wait 2.768 liabitants uenns des territoires enleués par le traité de Trianon, contre 3.070 en 1920 (tableau 3)_
Actuellement, a Kecskemét, les troís guarts des habitants sont ea'tholigues romains. La proportion, jadis considérable, des ealvinistes n'y est gue de 20-2%t (tableau ff), llaecroissrement naturel (le (lelé- ment caloiniste étant iniérieur a celui des catholiaues
et le nombre de ces derniel's ayant plus augmenté par immigration (tableau 5). —— La plupart des
autochtones sont romains ou calvi-
nistes; les habitants appartenant aux autres con—
fessions comprenvnent un catholiaues
grand nombre d'im—
migre's; par exemple, des israélites, 40% seulement sont nés a Kecskemét. La répartition, suivant les dioerses parties de la ville, des principales con/es—
sions ressort du tableau (5 et díun cartogranune ci—
dessous.
L'instruction elénrentaire de la population Iaisse a desirer. Au dernier reczensement, parmi les habitants de plus de 6 ans, 14'7%. etaient illettres;
cela était dü au fait gulun grand nombre de gens habitent loin des e'coles, dans des harneaux. Comme, ces derniers temps, on a créé plusieurs écoles pri—
maires pour les en/ants des hameaux, on peut espe'rer gue, bientót, dans la banlieue Ie nombre des illettre's diminuera fort; d'ailleurs, pendant les Ill derniéres années, il y (técrat extrémement (tableau 7). Entre les diuerses parties du territoire intérieur de Kecskemét, on constate également des differen- ces pour la proportion a'es illettrés (tableau8); il en est de mém'e si [*on considere les differentes
confessions La proportion des lza'bitants sachant lire et écrire est la plus efleoée parmi les israe'lites (DS'G%-); oiennent ensuite les luthériens (94'5%), les calvinistes (90770) et les catholigues (83'3%).
Les confessions se classent de la méme facon pour llinstruction dépassant la primaire (tableau 9). La proportion des habitants ayant fait des études se—
condair'es ou supérieures augmente rapidement; on le ooít, pour [es 10 dernieres années, par le tableau 10, dtaprés Ieguel 8'l)% de la population ont fait les !; classes inferieures d'e'coles secondaires.
A Kecskemét, aujourdihui encore, la plupart des habitants (58'1 %) se Iiurent a la production du sol (tableau 11), et 23'5% ont une
appartenant a la catégorie credit,
profession ,,industrie commerce, transports". Le intérieur a un caractere tout a [ait urbain, [es agriculteurs _a re- présentent 22'000 seulement (tableau 12). La ban—
íieue est (Fun caractere rural: la proportion des agriculteurs et des autres professions de la pro-
duction du sol g est de 86'2%.
D*apres le tableau 13, relatif () la répartition de la population
produisant mentation
territoire,
ce sont les industries des objets de premiere nécessité: Pali- et Phabillement, aui
de personnes; pour le active,
occupent le plus commerce, il en est de
24.
5. szám. —— 346 — 1935
méme des magasins pendant des mémcs objets.
—— La répartz'tion par confessíon des personnes di/férences et 15); ce (lui ;; Sallle le plus aux actives n'accuse pas de (mp grandes
(tableaua: M
year, c'est guc E'es israélites (200 de la population)
ont dazis la catégoríe ,,rommerce et credit" une proportion de 18'1%—.
Parmi les propriétaires ionciers, les ca'lvínr'stes ont une proportíon particuliérement iorte. Pour certains groupes des gens instruits, le tableau 16 indigue
la répartitíon par Dans les classes
instruit'es; les catholíaues ont un róle inie'rieur á celui on"íls ont en général, mr la plupart en sont pauvres. Les ismélítes sont partículiérement nom—
con/'ession.
breux parmi les avoeats et les médecins; les cal- vinistes, parmi les avocats. Les calvínístes ont éga- lement une forle proportion parmi les pro/esseurs
de lieinseigunement secomlaire, les plus víeilies écoles étant iondées par I'Iiglise réformée et les calvínistes possédanl une grande partie (les pro—
prie'tés rni-ales.
En ce guí concerne [a répartitíon sociale (les habítants, 45'4% en appartienncnt á la lmurgeoisie;
lr8%x, am: classes instruítes: 49800, ("1 la classe onvriére (tableau 17). Ainsí (lonc, la bourgeoisie et les classes instruítcs d'une part et les onvricrs (l'autre part s'éauilibrent a peu prés.
A Magyar Statisztikai Társaság idei ünnepi ülése alkalmából, amely ebben az évben Kecskemét városában tartatik meg, a már hagyományos szokáshoz képest be—
mutatjuk azt a gazdag statisztikai anyagot, amely Kecskemét város lakosságának fej- lődésére és összetételére vet világot. Kecs—
kemét ma Budapest. Szeged es Debrecen után Csonka-Magyarországnak népességre negyedik városa és az ország gazdasági életének, óriási határával, nagy mezőgaz- dasági és gyümölcstermelésével egyik leg- jelentékenyebb helye. Erre a nagy határra való tekintettel, amely jelenleg nem keve- sebb, mint 103.237 kat. hold (közel 1000 km?) és amely terület az idők fo- lyamán sokszor Változott, hol nagyobb, hol kisebb volt, igen nehéz Kecskemét la—
kosságának a számát a különböző idősza—
kokban visszamenőleg megállapítani. A ré—
gebbi népszámlálások és (összeírások kü-
lönben is meglehetősen hiányosak voltak, azonkívül sokszor nehéz megállapítani, hogy egyik—másik puszta lakossága bent—
t'oglaltatik-e az adatokban, vagy egyálta—
lán hiányzik. Tulajdonképen csak 1869 óta megbízhatók az adatok, bár azóta is komplikálja az összehasonlítást, hogy Ko—
háryszentlőrinc puszta 1869—ben, még nem
tartozott Kecskeméthez, az 1880—as nép-
számlálásnál már be volt kebelezve, majd Önálló községgé alakult és újabban ismét Kecskeméthez tarto-zik. Azonkívül 1890—ig csak a polgári népességről vannak meg az adatok s csupán 1900 óta a teljes polgári és katonai népességről. A különböző forrá- sok alapján, amelyeket alább adunk, meg- kíséreljük mégis Össz éállítani Kecskemét lélekszámának fejlődését:
Év Lakosság száma
1720 6.462 Acsádi
1772 19.738 (tanyák nélkül) Szappanos 178? 22.626 József-féle népszámlálás 1814 24.000 Hanusz
1825 34.883 Ludovieus Nagy 1840 37081 Fényes
1850 44.110 ,,
1850 81.896 Osztrák népszámlálás
1850 36584 Borovszky
1857 39.434 Osztrák népszámlálás 1869 42319 Magyar népszámlálás
1880 44887 ,, ,,
1890 49693 ,, ,
1900 59.225 ,, ,,
1910 68.424 ,, ,,
1920 78.109 ,, ,,
1980 79.467 ,, ,,
A régebbi adatok természetesen nem teljesen megbízhatók. A fejlődés menete az adatok szerint többszőr megakad és nem tudjuk, vajjon tényleg fogyott-e a né—
pesség, vagy csak az adatok bizonytalan—
sága okozza a hanyatlást. Nem szólva, a legrégibb adatokról, 1850-ben Fényes már 44.110—re becsülte Kecskemét lakosságát, ugyanakkor pedig az osztrák népszámlá—
lás csak 31.890 lakost talált, Borovszky pedig ugyanarra az évre 36.564—ben álla—
pította meg a népességet. Mindenesetre a magyar népszíunlz'ilás adatai a leghitele—
sebbek, amelyek 1800 óta a népesség meg- szakítatlan és erőteljes fejlődéséről tanus—
kodnak. Különösen 1800 és 1910 között volt igen kedvező a Város népességének fejlődése, amikor a homoki szőlőkultúra fellendülése tömegesen hozta az idegene—
ket, főleg a dunántúli elpusztult szőlők bir—
tokosait, és munkásait Kecskemétre.
Mielőtt a népesség fejli'idését tovább elemeznénk, egy pillantást vetünk a házak számának fejlődésére, ai'nelyekről szintén eléggé visszainent'íleg vannak adatok (való- színűleg megbízhatóbbak, mint a lélek—
számra vonatkozók). A házak száma így fejlődött:
1) Ebből 203 elpusztul—t. Hornyik J. adata.
Az 1825. évi adat nem teljes, mert csak belterületi házakra vonatkozik, azért is yan nagy az ugrás 1869-ig, holott a lé- szám a 44 éves időszak alatt nem vátlto—
ott ilyen nagy mértékben. 1869 óta a há—
'k számának szaporodása nagyjából lé—
wst tart a népesség fejlődésével, csupan az utolsó két évtizedben nem harmonikus
1880-tól
!. A természetes szaporodás és a vándormo
. szám. — 347 — M A, 1935
Év "m'! Év "Élek a két számsor. A háborús évtizedben meg—
száma szama ,
1597 ;)530 1890 73-03 akadtak az építkezések; annak ellenere,
[. század vége 1.300 1900 9.787 hogy a lakosok száma 4.700—zal növeke- 1787 3.115 1910 11.172 dett, alig van több ház 1920—ban, mint 1825 3.333 ggg 3523 1910-ben. Az elmaradást aztán kipótolta a
1333 39414 ' következő évtized, amely majdnem 3.000—
rel növelte meg a házak számát. A növeke—
dés túlnyomó része a kiilterületre esett.
Kecskemét városa mindig nevezetes volt arról, hogy népe nagyon kedvezően szapo- rodik. A lakosság fejlődése azonban nem függ tisztán a természetes népszaporodás—
tól, hanem a be— és kivándorlás alakulásá- tól is. A népfejlődés e két tényezőjének szerepéről 1880 óta vannak adataink; év—
tizedenkint ezek a következők:
láz;-Om szerepe Kecskemét népfejtődésében
! ig.
Rák, entre 1880 et 1930, de l'accroíssement natural et de: migratiom dans le développement de la population
' de Kecskemét.
évtized kivételével mindig kedvezően ala- kult. A tényleges szaporodás azonban hol kisebb, hol nagyobb volt a természetes sza—
porodásnál, aszerint, hogy a népesség ki- áramlása vagy beáramlása volt-e erősebb.
Megjegyzendő, hogy 1910 és 1920 között tulajdonképen 3.617 főnyi természetes sza- porodás van kimutatva Kecskeméten a sta- tisztikai kiadvanyok szerint. Azonban itt nincsenek számításba véve a hősi halottak, akik kb. a lakosság 3%—at teszik. Ha eze—
ket levonjuk a kimutatott születési több- letből, a valóságban a háborús évtized csak 1564 főnyi szaporodást produkált, ami aranylag még mindig jóval több. mint máshol. Érdekes, hogy éppen ez az évtized mutatja a legnagyobb bevándorlást Kecs—
kmnétre, amely ekkor meghaladta a 3.000 főt. Egyébként Kecskemét vonzó ereje csak három évtizeden keresztül érvényesült.
1890-től IMO—ig; a 1880—as években és kü—
lönösen az utolsó évtizedben a vándorlá- sok mérlege passziv. Nem tartozik ennek a tanulmánynak a keretébe, hogy az a né—
pesedési irányzat, amely három évtizeden át mutatkozott, miért fordult meg visszá—
1880—1890 1890—1900 1900—1910 1910 — 1920 1920—1930
MGgDGVGZÉS—Spédficaum' szám sz. § szám sz. § szám sz. , szám sz. szám az.
nnmbws § (., uombres A W, aombns %. nombres "/.. nambres om
§
Természetes szaporodás § ; §
Arcrm'ssement nature! . . 5.313 11'8 5.834 — 117 7.868 13'3 1.564 22? 8.082 111
Tényleges szaporodas § §
Accroissement c/I'eett'f . . 4.806 107 8.212 16'5 9.199 § 15'5 4.685 6'8 6.358 8'7
Vándorlási különbözet ! §
Díjférence de migratious. ——507 §——11 4—2378 §4—4-8 44331 4-2-2 iram 4—4'6 4.724 _:2—4
A természetes szaporodás a háborús jára, mindenesetre sajnálatos, hogy a je—
lekből itélve ez a nagyhatárú gazdag vá—
ros, amelynek népsűrűsége még messze áll a telítettségtől (84'6 lélek egy ka—re), nem- csak hogy nem bír vonzóerővel többé, ha- nem sajat fiait sem tudja határai között megtartani.
. Hogy a kölcsönös vándormozgalom mennyire változtatja és részben kicseréli a város lakosságát s annak összetételét azt a következő adatokat tárják elénk: G.. 2. sz.
táblát.).
Kecskemétnél is mutatkozik az, ami más városoknál, hogy a helybeli születé- sűek (iránya a bevándorlás folytán foko- zatosan csökken, viszont a máshol szüle- tettek száma és aránya növekszik. Kecske- mét a vármegye közepén feküdvén, ter—
mészetesen a legtöbb bevándorlója a saját vármegyéjéhől származik. 1880—ban még csak 3.300 pest'megyei születésű (ide értve a budapesti sziiletésűeket is) volt Kecske—
méten, 1930-ban már 11.862. Más megye—
heli születésű 50 év előtt még csak 2.362 volt, ma 8.405 ilyen lakója van Kecskemét—
nek (itt az elszakított területen szülöttei;
is be vannak számítva). Különösen nagy 24*
2. Kecskemét Istenség: : születést helyek fócsoportositása szerint Isa-tól 193043.
Populalion de Kecskemét. de 1880 ú 1930. mivant le lieu de misoance.
? t ' Má b 1' . 1 !
Helybeli (Básampigsi'fá) niaagy'ggoggsíáeg'i "mg-$$$ on* Kmfm mágia? 32"!
Év Lélekszám'b his Nésdans lt comi— Nís dans d'au- Na': en Croalíe- Nésál'étmngtr le lieu de nai;- Nombre des á Kecskemét la! de Pcs! ('Bnda— tres comíiats de Slammíe same es!
Amúcs Mbitaats') pest compris) Hongrie iscmma
A . * zá . s . á . . . *
_ zar; ; % imez—*; L % ma % mi; % sm. % ami
1880 44.887 38.903 86'7 3.300 7'3 2.362 5'3 14 ( 00 258 Ö'ő 50 i O']
1890 48.493 41.932 86'5 4.031 83 2.348 4'9 12 0' 141 0'3 29 1 00
1900 57.812 45.484 78'7 6.892 11'6 5.263 9'1 55 ; 01 268 G'! 50 % 0"!
1910 66.834 51.038 76'4 8.534 12'8 6.888 103 63 1 01 287 0—4 24 i 00 1920 73.109 55.312 ?5'7 8.838 i12'1 8.418 11'5 96 i 0'1 433 06 12 i 0'0 1980 79.487 58.656 73'8 11.882 §14'9 8.495 ( 10"? 78 § 01 376 0'5 —— § ——
1 ':
1) 1890—1910-ig Koháryszentlőrinc nélkül. —— Pour 1890—1910, mm compris Koháryszenuó'hnc.
volt a vidékiek beözönlése a 90—es években, amikor a pestmegyeiek száma 10 év alatt 4.031-ről 6.692-re, a más megyebelieké pe—
dig 2.348-ról 5.263-ra ugrott. Ekkor pusz—
tultak el a filoxéra következtében a bala- tonvidéki és egyéb hegyiszőlők, amelyek- nek kenyér nélkül maradt tulajdonosai és munkásai tömegesen tódultak Kecskemétre az akkor nagyobb mértékben telepíteni kezdett homoki szőlőkbe. Pl. veszprém- és zalamegyei születésű 1890-ben még alig néhány ember volt Kecskeméten, az 1900-as népszámlálás pedig már 213 veszprémi és 532 zalamegyei születésüt talált, akik mind a Balaton mellől jöttek. Ezeknek száma még ma sem fogyott meg lényegesen, annak ellenére, hogy sokan elhaltak közü—
lük. Úgy látszik. a rokoni kapcsolat foly-
tán a beszivárgás ezekből a i'negyékből Kecskemétre még mindig tart.
A Budapesttel folyó kölcsönös népesere 1900 óta így alakult:
Kecskeméti Budapesti A nép—csere—
Év születésű születésű mérlege Kecske- Budapesten Kecskeméten métre nézve
1900 2.828 463 —- 2.365
1910 3.525 623 —— 2.902
1920 3.339 932 —— 2.407
1930 3.714 1.144 —— 2.570
A fővárossal szemben természetesen ál—
landóan passzív Kecskemétnek, mint min—
den más városnak is, (: mérlege. Érdekes azonban, hogy ez a passzivitás alig valto—
zik, sőt a budapesti születésű kecskemétiek száma jóval nagyobb arányban növekszik, mint fordítva, Budapesten a kecskeméti
születésüeké. Kiegészítésül még közöljük, hogy 1880-ban csak 226, 1890—ben 270 budapesti születésű ember lakott Kecske—
méten. A budapesti születésűek száma tehát 50 év alatt ötszörösre növekedett. ami a kölcsönös vándorlás nagy megélénkülésére mutat.
Pestmegyével szemben Kecskemét nép- cseréje a következő képet mutatja:
Pestme' ei Kecskeméti A népcsere Év születesű születésű mérlege Kecske-
Kecskemóten Pest megyében métre nézve
1900 6.229 6.345 —— 116
1910 7.911 7.925 4— 586
1920 7.906 6.666 4— 1.240
1930 10.718 10.042 4— 676
Pest megyével szemben e szerint Kecske- mélnek az első év kivételével állandóan aktív (: mérlege. Igaz, hogy ez az aktivitás az utolsó évben meglehetősen csökkent.
Megállapíthatjuk ezen kívül Kecskemét népcseréjének mérlegét az egész országgal, illetőleg 1920 óta Csonka-Magyarországgal szemben. Az adatok a következők:
Máshol Kecskemé- A népesere mérlege É összeírt ten asszem Kecskemétre nézve
" kecskeméti magyarországi az ország- Budapest s z 11 l e t e s 1": gat szemben nélküt
1900 12.350 12.010 —— 940 4— 2.025 1910 14.206 15.485 4— 1.279 4- 4.101 1920 12.117 14.282 4— 2.165 4- 4.572 1930 15.455 17.667 4- 2.212 —7- 4.782
Az adatsor. amint említettük, nem ha- _ sonlítható össze pontosan, mert 1920—tól kezdve kisebb területről van szó. Ha meg- lennének az adatok az elszakított területe—
ken élő kecskemétiekröl is, ebben az eset- ben ki lehetne azokat az egész régi Magyar—
orszagra egészíteni. így is látszik az ada-
tokból, hogy 1910 óta Keeskemétnek állan- dóan aktív a mérlege az országgal szem—
ben, ha pedig a főváros vonzásút figyel—
men kívül hagyjuk, az ország többi részé- vel szemben állandóan jelentékeny (: város aktivitása és amellett folyton fokozódik.
Az utolsó két népszámlálásról a lakos- ság születési helyét törvényhatóságonkint is bemutatjuk (l. 3. tábla), hogy látható legyen, hogy a város vonzó ereje az egyes vidékekre milyen mértékben terjed ki. Leg—
j'— 3. Kecskemét lakosság: születési hely szerint 1920-ban és 1930-ben a régi Magyarbirodalom tör- vényhatóságaí szerint részletezve.
—La population de Kecskeméten 1920 et 1930, mivan: le lieu de naissarwe, indígué d'aprés les comitatu et les villás auto—names de la Hongrie d'avunt-guerre.
§ Szaporodás v. _ _Supgadás v.—
zúgrész, törvényhatóság ? Amígfgíím , Országrész, törvényhatóság Wigwam ions, comitats et m'lles 1920 3 1930 gumáífy'gfffijg Régz'ons, comitats et vállas 1920 1930 W dfm'wffon
autonomes ; absz, SL , autonomes ;bsz. aa
* immár. o/o nambr. o/g
abxolus almaim
Duna jobb partja. Tisza jobb partja.
3598 WOW? 4" Danube. _ Riva droüe de la Tisza.
tanya vmi) 51 62 11 21'6 Abaúj—Toma vm. 82 44 11 33'3
_Péc'g Uv ?) 23 50 27 1174 Kassa tjv. 41 43 2 4'9'
[eléri vm. 3 - _- - 129 138 9 7'()1 Bereg vm. 57 57 _ _.
.swkesfehémf UV— m. 18— 3—14" Borsod vm. . 51 86 35 68'6
őr fm - — 26 38 12 46?! Miskolc ljv, 24 28 4 M'?
Gyor UV 35 25— 10—28'6 Gömör vm.. 49 57 s 168
comm-om vm.. 77 95 18 93'4 Sáros vm. 35 36 1 2'
* Kmnámm UV— 11 9 — ? NIS"? Szepes vm. 33 30 — 3— 93
ami) vm. ' 21 29 8 38'1 Ung vm. . 24 23— 1 ——— 4"
moi—W vm. 1333 ggg—* Igy—13.79 Zemplén vm. . . . . 59 93 34 571")
: ro vm. * . '
, aug-On ÚV- 13 9 w 4 11.308 ()sszcwn — — TOMI 406 497 91 224
lna vm. . 126 115 —- 11 —- 8"?
vm. . 102 91—— 11 _lü-(s Tisza bal partja.
zprém van 233 221 _ 12 —— 55 Riva yauche de la Tisza.
. ; r? _ __ ",, _,
a vm. ) 1 40 69 13 Békés vm. . 553. 471— 82—14'8
Öaszescn —— Total 1.566 1.514— 52— 3'3 Bihar vm. _ _ _ 142 157 15 101)
, [ Nagyvárad tjv. 45 57 12 26"
, Duna bal partja. ' Hajdu vm. . . 55 53 —— 2 —— 3'6
e gauche du Danube. Debrecen !jv. . 82 39 7 21'
vm 1" 8 9 ,,29 Máramaros vm. . 104 77 —— 27 ——-96'
m' ,! 6.3 : 15 '*';9" Szabolcs vm. 64 123 59 92-
. er el;! vml ;? 52, __ 3—: 5.3, Szatmár vm. . . 79 109 30 38"
* ! %m _ Á_ _ _ gő 59__ 4; ?,! Szatmárnémeti tjv. . 12 14 ? 16'7
Salmecbánys tjv. 17 21 4 23—15 %1:1£t_g.v vm. § § § %;
ó vm . . 34 23— 11 "5341 WM ""
ád vm. 87 84 —— 8 —— 3'4' Összesen _— Total 1.142 1.163 21 1-8
im vm 128 107 —— 21 —16'4
PÚDY vm 82 13 * Ig —2f73'g Tisza-Maros szöge.- Angie
omny tJv 5 * — —— ' — M _
ncsén vm 49 29L_ 20 —-40'M forme'p.laTwzaetla aros
óc vm 14 12 —— 2 "14'3 Arad vm.' 134 122 —— 12
Tyom vm . . . 24. 28 4 16'7' Arad UV. §!) 32— 8;
Összesen ,... Total 699! 598 —— 101 ——14'4 ÉÉÉÉÉS;É;ÉHY vm. ' És? 163 : 34
Temes vm. 97 95 —— 2
Duna—Tisza köze.. Tenwsvár tjv. . 77 48 ——- 29
meleDanubeetlaTasza. Versec U'V- . 17 19. 2
m'BOÖTÚS vm. 826 306— 90— (i') Torontál vm. . 229 275 48
Baja U'V- - - 28 30 2 T] Pancsm'a tjv. . 21 191— 2
Szabadka tjv. . 100 82 m 18 ——I8'0' __
Újvidék UV. 34 41 7 206 Összesen —-—- Total 993 866 127
anbor tjv. 28 28 —-— w-
ngrád vm. . . . . 936 963 27 29 Kirüihágónw—
Hódmezővásárhely tjv. 106 107 1 09 Transylvanw.
Szeged UV. . . 287 311 24 8?! Alsó—Fehér VIII. _ 35 28— 7
es vm. ' ' 23) ???—' 9— 32 Beszterce-Naszód vm. . 3 12 9
SZ'NkRSZ. vm. 1.013 1.253 240 26; ! BraSSó vm 28 25 __ 3
-P..S.-Kk. vm, 7.906 10.718 2.812 356 Csík vm ' ' 66 52_ 14
Budapest szfvf) . . 982 1.144 212 227 Fogaras .vm 4 _
ecskemét tjv. . 55312 58.656 3.344 (mi Háromszék 'vm_ . 40 33— 7
Összesen W— Total 67.2391738611 6.622; 91. Hunyad vm. 57 60 3
1
') Val. a Comitat. *) ij.: Ville autonome. — ') Szfv. mr Calrüale de la Hongrie.
5. szám. ——350-— 1935
::
Szaporogás v. Szaporodás v.
Országrész, törvényhatóság Accffgűglánmt Országrész, törvényhatóság Maggi—ám,"
Régioris, comitats et oilles 1920 1930 0" dimmmi'm Régions, comitats et oilles 1920 1930 ou dímmuíivn
autonomes absz. sz. autonomes absz. sz.
nombr- % nombr. 0/5
absolus absolus ?
Kis-Küküllő vm. . 14 17 3 214 Modrus—Fiume vm. . . . 2 2 — -— 1
Kolozs vm. . . 26 13 —— 13 ——50'0 Pozsega vm. 30! 20— 10 —33'3
Kolozsvár tjv. 44 41 — 3— 68 Szerém vm. . . . . . 23 22 — 1 —— 4-3 Maros—Torda vm. . 61 50 — 11 —18'0 Zimony tjv. . . . . . 4 7 3 750
Marosvásárhely tjv. 15 15 —- ——- Varasd vm. . . . . . —— 1 1 ——
Nagy-Küküllő vm'. - . . 7 18 6 857 Varasd tjv. . . _. _ v _
Szeben vm. . . 12 13 1 8-5 Verőce vm. . . . . . 9 8—— 1—11'1
Szolnok-Doboka _vm. 15 48 28 1867 Eszék tjv. . . 13 9 —- 4—30'8
Torda-Aranyos vm. . . 24 24 —— —— Zágráb vm. . . . . . 4 ]— 8—75'0
Udvarhely vm. . . 59 62 3 5-1 Zágráb tjv. . . . . . 6 4 —— 2 ——33'3
Összesen __ Total 510 505 —— 5 —— 1'0 Osszesen — Total 96 78 — 18 —18'8 mee 13 9 " 4 —30 8 Magyarbirodalom össz.
Magyarország összesen —- Hongrie entiere 72.664 79.091 6.427 88?
Hongrie proprement dite 72.568 79.013 6.445 89
Külföldi és ismeretlen
Horvát—Szlavonország. Etrangers et habitants
Croatie—Slaoonie. dont te lieu (le naissance
Belovár—Körös vm. . . , 4 3 —— 1 —25-0 683 WOW" ' . 445 376 _ 69 _155 !
Lika-Krbava vm. , 1! 1 —— — Mindössze ——Total général 73.109 79.467 6.358 87 Elszakított területen született 2.768 és pedig: 15 Ausztriához, 803 Cseh—Szlovákiához, 1.224 Roma-- niához és 726 Jugoszláviához csatolt területen. —— Il y amit 2.768 habitants rzés sur les territoire e:
enleve's á la Hongrie. 15 en sont ne's sur le territoire annexé El, l'Autriehe ; 803, sur le territoire annexe á la Tche'co-Stooaguie; 1.221, sur le territoire armearé á la Roumanie; 726, sur le territoire annewé á la Yougo-Slaoie.
Egyéb külföldön született: 376 és pedig: 89 Ausztriában, 85 CSBhASZlOVá—kiában (elszakított terület nélkül), 33 Lengyelországban, 81 Németországban, 67 Oroszországban. —— Ily amit 376 habitants ne's ai lteurs d l'étranger. 89 en sont "es en Autriche et 35 en Tehe'co-Slovaouie (eri ne comprenant pas
les territoires hongrois annexes á ces pays) ; 33 sont más en Pologne; 31, m Allemagne; 67, en Russia
többen vannak természetesen Pest megyén kívül a szomszédos _vármegyékből, Jász-
Nagykun-Szolnok megyéből és Csongrád-
ból. Nyugat felé a Duna már erős elválasztó vonalat képez; a két szomszédos Fejér és Tolna megyéből IDO—at alig meghaladó számban vannak csak odavaló szülöttek.
Ellenben a távolabbi Békés megyéből 471, Bács-Bodrogból 306 és Torontál megyéből 275 ember származott Kecskemétre. A du—
nántúli megyék közül a már említett Vesz—
prém és Zala jár elől; előbbi 221, utóbbi 452 szülöttel. Erős a népcsere még Szeged várossal, amelynek 311, Heves megyével, amelynek 222 szülöttje lakik Kecskeméten.
100 lelket meghaladja még a Nyitra-, Bihar-, Szabolcs-, Szatmár-, Arad— és csanádmegyeiek és a hódmezővásárhelyiek száma. Az ország szétdarabolása, a közlekedési viszonyoknak és ezzel a belső vándorlásoknak megnehe- zítése következtében a távolabbi megyék—
ből származó lakosa ma kevesebb van Kecskemétnek, mint régebben. Számszerű- leg legnagyobb volt a bevándorlás növe—
kedése Pest megyéből, továbbá Jász—Nagy—
kun-Szolnok megyéből és Budapestről, te-
hát a legközelebbi környékről. Érdekes
még megemlítenünk, hogy Magyarország elszakított területéről származott 2.768;
kecskeméti lakos, még pedig 15 az Ausztriá- hoz, 803 a Cseh-Szlovákiához, 1.224 a Ro- mániához és 726 a Jugoszláviához csatolt,
területről. 1920—ban az elszakított terüleh—
ten születettek száma még 3.070 volt, ezek tehát megfogyatkoztak annak ellenére,.
hogy __ amint az említett táblán látszik egyes idegen uralom alatt lévő vármegyék- ből még többen is találhatók Kecskeméten
1930-ban, mint 10 év előtt.
A népesség főbb demografiai viszonyai közül ezúttal csak (1 hitfclelcezetek számára és fejlődésére, azután a műveltségi viszo- nyokra és a foglalkozási megoszlásm ter—
je zkedünk ki, minthogy a többi tekintet—
ben (nem, kor, családi állapot) az egyes városok és vidékek között nincsenek olyan nagy különbségek, amelyek a külön tanul—
mányozást indokolttá tennék.
5. szám. ——-351— 1935 A legmesszebb visszamenő adatok a
vullásíelekezelről vannak ma, minthogy ezeket az egyes egyházak is nyilvántartot- ták, bár a régebbi adatok pontosságához szó férhet. A legrégibb adat, ami rendel- kezésre áll, 1825—böl Nagy Lajos munkájá- ból való, ismerjük azután Fényes Elek szá—
mításait 1840-ből és 1850-ből. Mind a három
időszakban igyekeztünk a puszták lakossá—
gát is beállítani és megosztani felekezetek szerint Fényes ismert adatai alapján. 1869- ből a magyar népszámlálások pontosan ad—
ják az egyes vallásfelekezetek híveinek szá—
mát. Az alábbi tábla tartalmazza az ada—
tokat:
4. Kecskemét népességének megoszlása vallás szerint.
Répartition de la population de Kecskemét suit-ant la confession.
(_ li b b 6 1 —— D 0 n t
ÉV (?SSÉÉU róm i gör. ref. ád. evi gör. kel. unit. -. ,r róm ref. arr. ev - . nep 57 D kat.. 533" 077le l171hé— gréco- zmí— , izr, egyeb kat.. calví— Úiíhé—i . 121.) Années Populaííon Mill-Ki ingek . nisies ríens orimt. f(lH'SS zsmcl. autres cat/1.7. nislus ríms ismel.
totale abszolut számban —— nombres absolus százalékban _ 0/0
1825 34.883 22.561;; _ 11.116 718 172 — 316;l — 64'7 31'9 21 09
1840 37.081 23.749] —— 12.067 765 59 —— 441 — 64'0 325 21 1'2
1850 44.110 28.442; —— 14.221 750 84 — 613§ — 64'5 32'2 1'7' 1'4
1869 42.319 28.002 7 12.003 647 148 —— 1.5143 8 66'2 28'4 1'5 3'0'
1880 44.887 30.122 19 12.302 582 100 —— 1.749; 13 67'1 27'4 1'3 39
1890 49693 84.223 30 12.930 659 58 8 17893 1 68'9 26 () 1'3 3'6'
1900 59225 41.802 00 14.415 877 68 14 1.984? 5 706 243 1'5 3'4
1910 68.424 49.632! 132 15.488 1.008 111 27 2.022 9 72'5 226 ]'5 3'0
1920 73.109 54.185! 227 15.453 1.180 127 88 1.857: 42 741 21'1 1'6 25
1930 79.467 60.258? 209 16.094- 1.173 109 312 1.5675 25 758 2032
1'5 2'0
A római Imlolilcnsok lx'eeslgemét lakos—
ságálmn régi idő óta erös többségben voltak és arányszámuk a népességben majdnem fokozatosan nő. A római katolikusok több- sége valószínűleg már a 18. században is megvolt, erre mutat az az adat, hogy 1771- ben a kecskeméti gazdák 14.978 főnyi szá—
mából 9.431 volt katolikus és 5.547 refor—
mátus. Ma már a lakosságnak több mint
%e katolikus, a reformátusok, akik ré—
gebben majdnem egyharmadát tették a la- kosságnak, most már csak egyötödét teszik.
Az ágostai h. evangélikusok száma sokáig szinte stagnált, újabban a bevándorlások révén ismét emelkedik némileg. A görög ka- tolikusok és unitáriusok egészen új beván—
dorlók, a görög keletiek ellenben, akik ré—
gebben a kereskedelmet kezükben tartot—
ták, száz év előtt még számosabban voltak.
Már Acsádi is megemlékezik róluk ,,Ma—
gyarország népessége a pragmatica sanctio korában" e. munkájában ("néhány görög
Összesen 1900—1910
és örmény boltos 80 forintot fizet a város—
nak"). A görögök helyét a zsidók foglalták el. Az 1787. évi József-féle népszámlálás—
kor már voltak zsidók Kecskeméten (81 fő). Számuk 1825—ben már 316, 1850-ben Fényes szerint 612, de ngyanaxkiki'n'Borovszky már 901—ről tud; számuk azután egészen 1910-ig növekszik, amikor a 2.000-et is meghaladja, azóta elég jelentékenyen csök- ken. Legnagyobb arányuk-at azonban nem 1910—ben, hanem 1880-ban érték el 39???—
kal, ami azóta 2'0—re esett.
Az egyes felekezete]; kz'ilönböző fejlő—
désére természetesen első sorban (1 termé—
szetes szaporodás nagyságu bír befolyással, de hat arra a bevándorlás és kivándorlás is.
Felekezetek szerint a természetes szaporo—
dásról a három utolsó évtizedről vannak pontos adataink, de háborús évtizedek ada- tai a hősi halottak hiányzása miatt nem alkalmasak az összehasonlítz'isra, ezért csak a másik két évtized adatait közöljük:
róm. kat. gör. kat. ref. ág. h.ev, gör. kel. unit. izr. egyéb
természetes szaporodás . 7.415 6.028 ——2 1.271 34 —12 2 110 ——11
tényleges ,, . 9.022 7.673 72 1.044 128 44 13 44 4
vándorlási különbözet . $1.607 44.650 $74 ——227 11—94 4—56 —l—11 ——66 4-15 1920—1930
természetes szaporodás . 8082 7.106 37 922 49 18 6 ——80 29
tényleges , . 6.358 6.073 ——18 641 —7 ———18 —6 ——290 -——17
vándorlási különbözet . —1.724 —1.033 ——55 —281 —56 —81 —12 —210 —46
