A mohamedán vallás elterjedése a világon

(1)

9. szám. ————765——- 1930

A mohamedán vallás elterjedése a világon.

La propagation du mahométisme dans le monde.

Résumé. Il est presgue impossible dléta- blir exactement le nombre des mahométans, car une grande partie en habite de pays oil Pan ne fait guére de recensement; il faut prendre en considération en outre gulen Russie, le mouvement antireligieux a pro- bablement apporlé des changements. Le ber—

ceau de llislamisme a été PArabie, mais ciest en Asie orientale gu7on lrouve á pré- sent le plus de mahométans. Sur la popula—

tion musulmane du monde, 37'26% sont sous la domination des Anglais; prés de 20% sous celle des Hollandais, et un sixie'me on vit dans des pays ayant un gouverne- ment et une civilisation mahométans.

*

Hazánk történetében a Török birodalom és a mohamedán vallás oly nagy mértékben egyidejű és közös szerepet játszottak, hogy könnyen megérthető az a már szinte köz- keletűvé vált felfogás, amely a két fogalmat csaknem azonosítja, s a Török birodalomnak az utolsó száz év alatt végbement területi és hatalmi háttérbeszorulását a mohame- dán vallás hasonló mérvű gyengülésével azonosítja. Hangsúlyozni kell ennek téves voltát; s ezt éppen a statisztikai adatok vilá-

gítják meg a legjobban.

A mohamedánizmus ma is egyike a legnagyobb hatóerőknek a világon: nemhogy l. A világ mohamedán népessége politikai hová-

tartozóság szerint.

Les mahome'tans du monde suivant les pays dont ils dependent politiguement.

ll, Mohamedánok Az összes moha—

F'ennhatósz'wP ': szama 1000-ben medánok

. a . l Nombrc de "lo-ában Sous la dommation É mahométans en En 0/,. de tous

l! milliers les mahométans

Angol — anglaise . 96.629 3726

Holland —— hollandaise 50.000 19'28 Francia —— frangaise 20.405 786 ,Kinai — chinoise 20.000 771 Orosz —- russe .. .. 18.529 714 Török —- turgue . . . . 13.269 5'12 E i tomi —— e' —

537026 Igyp .. 13.000 501

Perzsa —— perse .. .. 8.300 320 Afgán —— afghane .. 8.000 308 Ethióp —— e'thiopiemze 3.000 1'16

Irak —— de l'Irak 2.640 102

Olasz —— italierme 1.482 057

Jugoszláv —— yougoslave 1.363 052

Egyéb —— d'autres 2.716 1-0?

területeket vesztene, hanem újabb és újabb területeket hódít. Ez a hódítás ma már nem fegyverrel megy végbe, ahogy századokkal azelőtt történt, hanem a hittérítők fáradsá- gos munkájának az eredménye.

Természetesen annak, hogy hany moha—

medán él földünkön, tökéletes pontosságú megállapítása csaknem lehetetlen, még pedig éppen azért, mert a missziós munka te- rületeiről — Nyugat— és Kelet—Afrikáról ——

kevés adat és ezen belül is kevés megbiz- ható adat áll rendelkezésünkre.

Messze yezetne, ha a mohamedánizmus

elterjedésének történetébe akarnánk bele—

kapcsolni vizsgálódásainkat, mert hiszen ez esetben úgyszólván az lzlám történetét kellene leírni. Sőt arra sem terjeszkedhe—

tünk ki, hogy a mohamedánizmus két fő- ágazatának, a siitáknak és a szunnitáknak megoszlását kiemeljük, sem pedig, hogy a négy főszertartású m— hanifita, shafiita, han- balita és malikita —— csoportba osszuk őket.

A következőkben csak arra szorítkozhatunk, hogy röviden végigtekintsük a mohamedán lakta területeket. A gyarmatok forrásait ille—

tőleg meg kell jegyezni, hogy ahol népszám—

lálási adatok állottak rendelkezésre, ott azo- kat használtam fel, egyébként pedig a szak- irodalomban szereplő legvalószínűbb számo—

kat vettem alapul. A leggyakrabban hasz- nált forrásmunkák az Annuaire du Monde Musulman és a Statesmad s Yearbook kö- tetei.

I. Ázsia. A mohamedánizmus őshazája az arab félsziget. Itt már Mohamed életében elterjedt a Korán tanitása s innen kiindulva, már az első három Kalifa uralma alatt lett mohamedánná Sziria, Mezopotámia, Irán, a Nilus völgye és Líbia. Arábia mohamedán népességét illetőleg teljesen megbizható adatunk nincs. Az Annuaire du Monde Mu—

sulman 1926-ban 5.370 ezer főre teszi, ebben azonban nem szerepelnek a valószínűleg je- lentős számot kitevő nomád beduinok, úgy- hogy óvatos becsléssel 7 millióra becsülhet—

jük Arábia mohamedán népességét.

Az arab félsziget déli- és keleti partsze- gélyén csak keskeny esíkon találhatók fel a lakhatóság előfeltételei. Nyugati-, Földközi- tenger felé eső kicsiny partszegélye az, amely emberi településre alkalmasabb. Itt azonban a népesség vallási szempontból nem oly egyöntetű, mint az arab félsziget

(2)

9. szám.

——766———

1930___

2. A világ mohamedán népessége földrajzi táj-

uví'egységek szerint az Óvilágban.

Population mahome'tane de lyancim monde, par régions.

%; % ,, %%

Tájegység —— Régions ÉZÉÉÉ ÉÉMÉ §

gíési DEÉá—É

;: 33 § ; ááá—is %

Balkán —— Bal/sans . 4.132 158

Szal-mata síkság — Plainc

sarmate.. .. .. .. .. .. .. 7.043 270 Krím és Kaukázus —- Crime'e

et Oaurase.. .. .. .. .. .. 3.977 153 Arab félsziget —— Arabic .. .. 7.000 269 Mezopotámia — Mésopotamic 2.287 089 Irán —— Tran .. .. .. .. .. 16.800 6'29 Kis és Előázsia —— Asic mi-

newre et ante'rieure .. .. .. 15.394 593 Turáni felföld —— Plaleau tou. '

ranien .. .. .. .. .. .. 7.504 289 Hindusztán — Hindoustan , 71.000 2740 Hátsó India — Indochz'ne .. .. * 52.953 2045 Kina —— Chine .. .. .. .. .. 20.000 771 Magbreb — Maghreb .. .. .. 12.066 465 Líbia — Líbye .. .. .. .. .. 750 028 Nilus völgy — Valle'e du Nil 16.000 618 Kelet Afrika ——Afri9ue orientale - 7.616 293 Guineai öböl és Közép Afrika —

Golfc de Guine'e et Afm'gue

(ICntTUl€.. .. .. .. .. .. .. 15.306 590 Osszesen — Total ..

259328 10000 egyéb részein. Palesztina mohamedán né- pessége 1920 július 30-i becslés szerint 572473 volt, a Jordán túlsó partján levő szintén angol mandátum alatt álló terüle- tek mintegy 230 ezer főre becsülhető moha—

medán népességet mutatnak fel.

A francia fennhatóság alatt álló Szíriai Köztársaságok területén lakó mohamedá- nok számát illetőleg az egyes források meg—

oszlanak. Másfél milliótól 2'2 millióig ter- jednek a becslések. Tekintve a nagyszámú druz és alavita nomádot, elfogadhatjuk a fentebb idézett forrásmunka adatát, amely

szerint 2.160 ezer muzulmán él ezeken a te—

rületeken. A Török Köztársaság mohame—

dán lakossága az 1920. évben végbement népszámlálás szerint 13,269.000 főt tett ki.

Ennek túlnyomó része ázsiai lakos.

A Tigris és Eufrát síkján az 1920. évi népszámlálás 284928? lelket talált. Ebböl

2,640.700 ember volt mohamedán.

Az érintett területektől északra Irán es a Kaukázus a mohamedánizmus gócpont—

jai. irán államainál nagyobb részt becslésre vagyunk utalva. Afganisztánban 8 millió, Perzsiában pedig 8'3 millió a mohamedán népesség valószínű száma.

Még nehezebb a helyzetünk az orosz fennhatóság alatt álló területek mohamedán népességét illetőleg. Az adatok megbízható- ságához férhető kételyekkel párosul a szov—

jetnek az utóbbi években folytatott vallás—

ellenes propagandája, illetve annak ered—

ményei felőli feltevések. Az összes orosz uralom alatt élő muzulmánok száma 18 és félmillióban állapítható meg. A történelmi fejlődés nyomról—nyomra követésében azt a megközelítő pontosságú eredményt érjük el, hogy a Kaukázus és Krím mohamedán la—

kossága a 4 milliót, a Szarmata síkságtmu- zulmánjai pedig a 7 milliót érik el. F igye—

lembe kell vennünk azt, hogy az Európát annak idején megrohamozó török hadak olyan messze eljutottak északra és ott olyan gyökeresen megtelepedtek, hogy még a mai Lengyelország területén Vilna és Grodnó körül is mintegy 6 ezer muzulmán él, akik- nek mintegy 60 mecsetjük és megválasztott muftijuk is van.

A turáni felföldön orosz fennhatóság alatt élő mohamedánok száma 7 és fél millió.

Az ázsiai mohamedánizmus legnagyobb tömegei azonban három gócpont körül cso—

portosulva részben az Indiákon, részben pe—

dig a távol Keleten élnek. Brit—Kelet—lndia területén 71 millióra tehető a mohamedá—

nok száma. Bengálban magában 25 millió a muzulmánok száma. Az északnyugati te—

rületeken, az Indus és a Ganges felső folyá—

sánál élnek a legtöbben és a két folyó men- tén találjuk legfontosabb telepeiket. Burma mohamedán lakossága csak félmilló, (,Jey—

lonné 300 ezer. A nem angol fennhatóság alatt levő előindiai területek mohamedán lakossága körülbelül 60 ezer lélekre becsül—

hető. A holland keletindiai szigetek rend- kívül sűrűn lakott területein élő mohamedá- nok száma valószínűleg felülhaladja az 50 milliót, bár egyes becslések szerint az 54,- milliót is megközelíti.

Egyike a legnehezebb problémáknak Kína mohamedán népességének meghatáro—

zása. Megfelelő népszámlálási adatok hiá—

nyában csak különböző tartományokban és különböző időpontokban megejtett becslé—

sekre lehet támaszkodni és éppen ezért hat- tól negyven millióig a legkülönbözőbb lélek- számokat említik a forrásmunkák. A leg- valószínűbb (a Statesmans Yearbook sze—

rint is) a 20 milliós szám. Kína hatalmas néptengerében ez a tömeg is csak kis száza- lékot képvisel.

(3)

( É N . ? ( _ S o _ S O I E S m c b z v a m m m m m m m e Z m o o m N E m b ) X X . m N b N b c m . É s z c m m m z . % m w m g x s s § ü h § s § § w a s ü m x m s m % $ $ $ % % s z w m e m § ? n g § x x w m x w m x m N % % § § § % %

hösi%xümfw §% K N N A,1 — ! 39.3me0.

(4)

9. szám. ——768—— 1930 II. Európa. Európa a mohamedánizmus

számára már csak visszavonulási területet jelent. Nagyobb tömegek csak a Balkánon

élnek (a már említett orosz síkságon kívül).

A Balkán—félszigeten valamivel több, mint 4

millió muzulmán él, legnagyobbrészt mint faji és felekezeti kisebbség. Legszámotte—

vőbb Jugoszlávia mohamedánsága, mely megközelíti a másfél milliót. A török köz—

társaság 13 milliónyi lakosságából nem egészen egy millió lakik európai földön.

Jelentéktelen, néhány ezerre, vagy csak néhány százra tehető mohamedán csopmt csaknem minden európai államban talál-

ható. (így hazánkban az 1920- as népszám—

lálás szerint 468 lélek). Ezek azonban nem tekinthetők mind véglegesen letelepültek—

nek, hanem sok köztük a tanulmány vagy

üzlet céljából átmenetileg ott tartózkodó bevándorolt. Legnagyobb számú ilyen koló—

nia Franciaországban el 80 ezer taggal.

III. Afrika. Afrika a mohamedánizmus szempontjából két részre osztható, úgymint:

a Földközi-tenger partszegélye, amely az Izlam régi, részben a legrégibb hódításai közé tartozik; ezzel szemben a délkeleti és délnyugati partokon a missziós munka ú jab—

ban hódít tért (újabb alatt értve az utolsó

két századot).

Egyiptom meghódítása a Krisztus utáni hetedik század közepén ment végbe és innen szivárgott tovább a Nilus mentén Szu—

dán területére a mohamedán hit. Egyiptom mai mohamedán népessége 13 millió főt számlál, Szudáné pedig 3 milliót. Abesszi- nia területén ugyancsak 3 millió az izlám híveinek száma. Eritreában 250 ezer, a brit fennhatóság alatti Szomáliban 210 ezer, az olasz Szomáliban pedig félmillió mohame—

dán él.

Térjünk vissza a Földközi—tenger déli partjaira. A líbiai területeken, tehát Tripo—

liszban és Cirenaikában együtt 740 ezer mu- zulmán él. A még nyugatabbra fekvő fran—

cia és spanyol fennhatóság alatt levő vidé- ken, melyet fekvése miatt a mohamedán vi- lág a ,,Maghreb" ,,nyugat" szóval jelöl, más nagy gócpontot találunk. Tuniszban :?

millió, Algírban több mint 5 millió, a fran—

cia Marokkóban pedig 4 millió muzulmán lakik. A spanyol Marokkó és a délre húzódó Rio de Oro muzulmán népessége Viszont

megközelíti az egymilliót.

Az afrikai mohamedánság ezen kívül nyugaton a Guineai öböl angol, francia,

portugál és spanyol fennhatóság alatti gyar- mataiban csoportosul. Itt Nigeria és Guinea a legfontosabb gyarmatok, Kelet-Afrikában pedig Kenya, Uganda és Tanganyika a leg- számottevőbb területek. A Délafrikai Unió területén csak elenyésző számban találunk muzulmánokat.

Összegezve a Guineai öböl és Közép—

Délafrikao mohamedánságát 15 millión fe-

lüli, a Keletafrikai muzulmánok számát pedig 7 és félmillión felüli számmal közelít—

hetjük meg.

A többi világrészeken, tehát az Újvilág-

ban élő mohamedánok csak a legújabbkori, főleg gazdasági okokból bekövetkezett ván- dormozgalom alanyai.

Végigtekintettünk tehát az egész föld—

golyón, megkeresvén a mohamedán vallás híveit. Mielőtt az eredményeket összefoglal—

3. A világ mohamedán népessége országok szerint.

Population mahome'ta'ae du monde, par pays.

is ", gpg—§

, § :%s É'É %%

Orszag —— Pays gg §§ %! be

2§§É §§§s

Évi—;; u lős—fr::

1. Abesszinia —— Abyssinie .. .. 3.000 3000

2. Afganisztán — Afgham'stan .. ' 8.000 10000 3. Albania —— Albania. . . . . . . . 563 6763 4. Algir —— Algérie 5.100 8411 5. Arábia — Arabic .. 7.000 9850 6. Bulgária — Bulgaria .. . 690 12'60 7. Brit- India —— Empire de l'Inde 71.000 2200 8. Egyiptom — Egg/pie .. 18.000 9096 9. Fr. Guinea — Uuine'e frangaise 1.550 73'98 10. Fr Marokkó —— Maroc frangais 4.016 9500 11. Fr. Szudán —— Soudan frangais 684 25'96 12. Felső-Volta —— Haute Volta .. 535 1651 13. Fülöp—szig. — Iles Philippines 443 4'30 14. Holl. K. India —— Indes orienta-

Zes ne'erlandaiscs . . . . . 00.000 95'00 15. Irak — Irak. . 2.640 9268 16. Jugoszlávia — Yougoslavie 1.363 1025 17. Kamerun —— Cameromi 500 25'00 18. Kenya —— Kenya .. .. .. .. 1.500 5188 19, Kina —— C'hine .. . 20.000 5'00 20. Madagaszkár —— Madagascar 670 18'50 21. Niger —— Niger .. .. .. .. .. 756 6207 22. Nigeria —-— Aigerian 7.795 4109 23. Olasz- Szomáli—Somalieitalienne 505 5000 24. Oroszország —— Rassie. 18.529 12'24 25. Palesztina '— Palesztina 572 7010 26. Perzsia —— Perse .. .. .. .. 8.300 9222 27. Szenegál — Sénégal 915 6940 28. Sziám — Siam. . . . . . . . . 300 3325 29. Sziria —— Syria .. .. . 2.160 5349 30. Törökország —— Turguie .. .. 13269 97322 31. Tunisz -— Tunisie . . . . . . . . 2.000 9260 82. Tripolisz —— Tripolitaine .. .. 570 9100 38. Uganda —— Ouganda 600 1843

(5)

9. szám.

nánk, még egyszer szükséges hangsúlyozni, hogy éppen azokra a területekre vonatkozó adataink, amelyeken nagy tömegek élnek, csak hozzávetőlegesek s így az összegezés nem adhat olyan tökéletes pontosságú ered- ményt, mintha közelebb fekvő tárgykörben, népszámlálási adatokra támaszkodva dol—

goznánk. Viszont éppen a szóbanforgó tö—

megek nagysága teszi valószínűtlenné azt, hogy egy vagy két téves adat az összképet eltorzítsa.

IV. Összefoglalás. A világon élő összes mohamedánok száma kereken 260 millióra

tehető ma. Ebbe beleszámíthatjuk az Ú j-

világban szétszórt százezreket is, bár eze- ket, minthogy nem a saját földjéhez szerve- sen hozzákötött népről van szó, a továb—

biakban figyelmen kívül hagyjuk. Az Óvi—

lágban élők száma 259,333.000. Milyen ta- nulságok vonhatók le itt a számokból?

Ha földrajzi tájegységek szerint bontjuk fel, azt látjuk, hogy az eredetileg sivatagi e's steppe vallás híveinek ma több mint a fele a monszun éghajlat vidékén települt le; kő—

rülbelül tizedrésze él tropikus éghajlat alatt;

csak kis töredéke él a sivatagokon és azok körül; s egyötödük a Földközi-tengeri klima területén oszlik el.

A muzulmán hít központja ma is az arab félsziget; nem mintha ezen a nehezen lakható területen kellene keresnünk a zö—

mét, hanem mert koncentrikusan e körül gyűrűznek az ázsiai, Földközi—tengeri és afrikai nagy mohamedán lakta területek.

Itt vannak a nagy búcsújáróhelyek s az itt levő, szuverén voltukat már külsőleg is alig

—769——— 1930

őrző országok azok, melyeknek szelleme a vallási életet fűti és irányítja. ,

És a hitélet bensőséges volta s egységes

irányítása éppen az lzlámra nézve igen fontos. Tekintsünk át azokon a területeken (gyarmatokat is beleértve), ahol mohame—

dánok élnek nagyobb számban. Azt látjuk, hogy harminchárom figyelembevehető or—

szág közül tizenkilencben teszi ki a muzul—

mánok száma az Összlakosságnak a felét,

vagy annál többet, tehát több mint a felé- ben a muzulmánok nem nevezhetők kis- sebbségnek. És mégis, beszélhetünk—e a mo- hamedán népek politikai öncélúságáról?

Erre választ ismét számadatainktól kapunk, ha egy újabb csoportosítást állítunk fel.

A politikai fennhatóság szerint összeállí—

tott számok azt mutatják, hogy a világ mo—

hamedánjainak egyhatoda él csak olyan államban, amelynek szelleme, kormánya és vallása is muzulmán, s még ebből is tulaj—

donképen kiesik a török köztársaság, ahol államvallás nincs.

Ezzel szemben keresztény államok poli—

tikai fennsőbbse'ge alatt áll a muzulmánok—

nak több mint kétharmada. Atheista uralom alatt áll 7%—uk s ugyanannyi él a Kínai Birodalom idegen vallásai között.

Ezt a látszólagos hatalmi súlytalanságot számbeli súlyuk részben kiegyenlíti. A mo—

hamedán hit nagy befolyással van az egyénre éppúgy, mint. a tömegekre s ezért a különböző fennhatóságok alatt élő hit—

testvérek mégis bizonyos erős, politikailag is jelentős egységet alkotnak. S ennek az egységnek az erejével számolnia kell minden érdekelt hatalomnak.

SibeIIca-Perleberg Artúr dr.

57