SZEMLE
PELVA ÁGOSTON KANDIDÁTUSI ÉRTEKEZÉSÉNEK VlTÁJA
A Magyar Tudományos Akadémia Tudo—
mányos Minősítő Bizottságának Bíráló Bizott—
sága előtt dr. Csete László, a közgazdasági tudományok kandidátusának elnökletével 1970. szeptember 8-án került sor Pelva Ágos—
ton ,,A mezőgazdasági vonóerő pótlási és bővítési folyamatának közgazdasági kérdé—
sei" című kandidátusi értekezésének vitájára.
A Bíráló Bizottság tagja volt dr. Burián Amb- rus kandidátus (a Bíráló Bizottság titkára).
dr. Galambos János kandidátus, dr. Szániel Imre kandidátus, dr. Tamás László kandidá- tus, dr. Tóth Antal Ernő kandidátus. dr. Va- dász László kandidátus és dr. Váradi János tanszékvezető egyetemi tanár.
Az értekezés opponensei dr. Gergely István kandidátus, miniszterhelyettes és dr. Gönczi Iván kandidátus, egyetemi tanár voltak.
Az értekezés anyagának. a kutatómunka eredményeinek részletes ismertetésétől elte- kintünk. azokat ugyanis a Statisztikai Szemle több részletben folyamatosan közölte. Az ér- tekezés anyagát tartalmazó cikkek:
A mezőgazdaság vonóerő-állományának pótlása és bővítése. l—ll. rész (Statisztikai Szemle. 1967. évi
"fa )sz. 947—965. old. és 1967. évi 12. sz. 1227—1240.
c . ;
A vonóerő-állomány alakulásának új vonásai (Sta- tisztikai Szemle. 1970. évi 1. sz. 34—50. old.):
A gépek elhasználódási folyamatának gazdasági háttere. l—ll. rész (Statisztikai Szemle. 1970. évi 2.
sz. 132—143. old. és 1970. évi 5. sz. 507—533. old.):
A traktor- és az aratócséplőgép—állomány pótlása és bővítése 1975-ig (Statisztikai Szemle. 1970. évi 8—
9. sz. 869—881. old.).
DR. GERGELY ISTVÁN OPPONENSI VÉLEMÉNYE
Dr. Gergely István kandidátus az értekezés gyakorlati jelentőségével foglalkozva megál—
lapította, hogy a téma időszerű. tudományos és egyúttal gazdaságfejlesztési kérdés. Emeli az értekezés értékét az, hogy a jelölt a vonó- erő pótlási és bővítési folyamatát közgazda—
sági szempontból vizsgálja. Az értekezésben helyesen elemzi az összes vonóerő-állomány 1945—1965. évek közötti alakulását a magyar mezőgazdaságban. Szemléltető módon mu- tatja be az átszervezés időszakában és az azt követő években mutatkozó nagy ingado- zást a vonóerő pótlásában. Rámutat arra,
hogy az elkövetkezendő években a gépi vo- nóerő pótlása mellett bővítéssel is számolni kell.
A statisztikai számadatok megfelelő rend—
szerezésével és csoportosításával határozta meg a traktorok és kombájnok elhasználó—
dási folyamatának kritikus időszakát, amely—
nek az üzembehelyezés időpontjától való távolsága és tartalma határozza meg a vo- nóerő—állomány pótlási folyamatának jelle—
gét. Az elhasználódási folyamat ilyen jellegű bemutatása újszerű. úttörő munka. E terüle- ten újszerűek a felhasznált statisztikai mate-
matikai módszerek is.
Érdekes a tanulmánynak az a része, amely- ben a használt gépek piacának szükségessé- gét bizonyitja. s ennek megteremtésére tesz javaslatot. A használt gépek árának megál—
lapítására vonatkozó elemző fejtegetése elvi- leg elfogadható. Újszerű az amortizációs és karbantartási költségek alakulásának együt- tes vizsgálata.
Az értekezés fogyatékosságának tekintette az opponens. hogy a jelölt által felhasznált és a szövegben, mellékletekben szereplő nagy statisztikai adathalmaz -— bár jó bizonyító erő, s ez érdeme, de egyben negatívuma is
—— megnehezíti a lényeg kiemelését, a mon- danivaló jobb áttekintését. Megemlítette to—
vábbá, hogy egyes fejezetek leíró jellegűek, és hiányzik a határozottabb állásfoglalás.
Végül kifogásolhatónak találta az 1965—1967.
évek elkülönítését és külön tárgyalását, hiszen azok is szerves részei egy hosszabb időszak-
nak.
Végül dr. Gergely lstván megállapította, hogy az említett néhány fogyatékosság a jelölt kandidátusi értekezésének tudományos értékét nem befolyásolja. Elméletileg jelen—
tős, népgazdaságilag hasznos témát dolgo- zott fel. Új tudományos eredménynek számít a vonóerőpótlás modelljének. ciklusságá—
nak, valamint közgazdasági összetevőinek dif- ferenciált meghatározása, végül pedig az erőgépek optimális használati idejének szá- mítási módszere. Mindezeket figyelembe véve az opponens javasolta a kandidátusi fokozat odaítélését.
202 SZEMLE
DR. GÚNCZl lVÁN OPPONENSI VÉLEMÉNYE
Dr. Gönczi Iván kandidátus az értekezéssel kapcsolatos véleményében megállapította, hogy a jelölt elméletileg fontos, népgazdasá—
gilag hasznos témát választott, s azt korszerű módszerekkel, dinamikus szemlélettel, a ha—
tárterületek eredményeinek szintetizálására törekedve dolgozta fel.
A probléma mind elméleti-ökonómiai. mind gazdaságpolitikai, mind pedig üzemszervezési szempontból rendkívül aktuális. időszerű. Ha- zánk szocialista mezőgazdasága az alapvető, gyökeres technikai átalakulás időszakába ér- kezett. Jelenleg nemcsak rendkívül értékesek.
hanem hasznosak is az olyan tanulmányok, amelyek a géppark használatának gazdasá- gossági problémakörével foglalkoznak.
Külön figyelmet igényel, hogy a szerző nemcsak az elmúlt évek dinamikájában vizs- gálja a mezőgazdasági vonóerő— s ezen be- lül a traktorszükséglet és -fedezet változását, illetve ciklusait. hanem bizonyos — támpont- ként felhasználható — következtetésekre jut a géplétszám jövőbeni alakulására is. Mivel hazánkban a prognózis-kutatás még meg—
lehetősen kezdeti stádiumban van, külön örömmel kell üdvözölni az olyan elméleti vizs- gálódásokat, melyeknek módszertani és szem- léletbeli eredményeit a konkrét gazdaságpo—
litikai prognózisokban fel lehet használni. Ere—
deti és figyelemre méltó a tanulmánynak az a része is, amelyben összefüggést keres a traktorok életkora és a komplex, korszerű aé- pesítés között, és amely szerint a komplexebb munkafolyamatok fiatalabb, üzembiztos-obb traktorokat igényelnek.
A szerző nagyban megkönnyítette a prob- léma áttekintését azzal, hogy a jelenségeket különböző statisztikai módszerekkel érzékel- tette, érdeme továbbá a dolaozatnak, hogy a gyakorlatban felhasználható elméleti-öko- nómiai modellek kialakítására vállalkozott.
Vitatható megállapításként a következőt említette az opponens. A jelölt több ízben fejtegeti, hogy az amortizációs időn túl hasz—
nált (elöregedett) traktorpark nem segíti elő az amortizációs alap képzését. s ezzel lassít—
ja, akadályozza a korszerűsítést és pótlást.
A túlkoros traktorok javítási költségei meg- lehetősen magasak és ezek üzembiztonsága sem kielégítő. Ezzel kapcsolatban két motí—
vumra kell rámutatni:
— a termelőszövetkezetek saját gépműhely- ben történő javításainok munkaköltségei nem úgy jelentkeznek, mint effektív többletkölt—
ségek, hanem mint a traktorosok vagy kom—
bájnvezetők téli többletfoglalkoztatását szol—
gáló s voltaképpen a realizált bruttó jövede- lem elosztási egységeit szélesítő tételek,
—- a termelőszövetkezetek számára egyes esetekben relatíve gazdaságos lehet a túl- koros traktorok használata, ha azokat amor-
tizáció nem terheli. Az így üzemeltetett trak—
torok tevékenységéből eredő tisztajövedelem—
többlet egy része a traktorok pótlására, kor—
szerűsítésére fordítható. '
A gépjavító vállalatok fix áras javításának megszüntetésével elvileg egyet lehet érteni.
gyakorlati megvalósításának azonban olyan akadálya lehet, hogy az egyedi számlázások átlagban megemelik az idegenben történő gépjavítási költségeket, és ez végső fokon nem ösztönző, hanem taszító hatással lesz a javíttató szövetkezetre.
Problematikusnak látszik a már amortizált, de még üzemképes traktorok után fizetendő amortizációs költség kötelező előírása. mivel_
ez visszalépést jelentene a termelőszövetke—
zetek vállalati önállósága tekintetében.
Végeredményben az értekezés úgy ítélhető meg, hogy mind az elméleti tételek, mind pedig a gazdaságpolitikai ajánlások tekin—f tetében és az egyes módszertani elemek al—
kalmazásában is számottevő tudományos ér—
téket tartalmaz. Ez a tanulmány jelentősen túllépett a szakmai irodalomban e témakör—
ben publikált színvonalon. Erre való tekintet—
tel az opponens javasolta a kandidátusi fo- kozat odaítélését.
PELVA ÁGOSTON DISSZERTÁNS VÁLASZA
A disszertáns a kritikai észrevételek jelen- tős részével egyetértett. A vonóerő-állomány pótlásának és bővítésének vizsgálatát csakis a különböző tényezők logikai összefüggései- nek feltárásával és leírásával valósíthatta meg. Úgy vélte. hogy akkor ad teljesebb képet, ha nemcsak a kutatómunka kikristá- lyosodott eredményeit közli, hanem egyben megadja a munka keresztmetszetét is. tehát rávilágít a vizsgálatoktól a következtetésig vezető út lényeges vonásaira. Ha nem tudta ezt a törekvését minden fejezetnél kifejezésre juttatni, és ebből következően a tanulmány egyes részei felhígultak, az elsősorban a megfogalmazás hiányossága.
Ami a határozottabb állásfoglalás hiányát illeti. javaslatainak megfogalmazása során különbséget tett az egyes kérdések között.
Részletesebben foglalkozott azokkal, ame- lyek megválaszolása során nem kellett túl—
lépnie a téma kereteit. és csak nagy vona- lakban fogalmazta meg javaslatát azon kér- désekkel kapcsolatban, amelyeknek konkrét.
határozott eldöntése más, általa nem vizsgált terület vagy áltaia alaposan nem ismert tu—
dományág ismeretét is feltételezi.
Disszertáns elfogadta azt a bírálatot is.
hogy az átlagosnál több számanyagot dol—
gozott fel — amelyre a beosztásánál fogva nyílt lehetőség —. de az adatok csoportosítá- sával, valaminta matematikai statisztika esz- közeinek felhasználásával a számanyagot igyekezett kifejezővé és áttekinthetővé tenni.
SZ EMLE
Az 1965—1967. évek elkülönítésének elvi és gyakorlati oka volt. Azok az intézkedések, amelyek a mezőgazdasági üzemek kezébe adták a gépállományuk pótlásával és bővíté- sével kapcsolatos döntések jogát. olyan új helyzetet teremtettek a mezőgazdasági vo- nóerő-gazdálkodás területén, amelyek elvi- leg indokolták ezen időszak különválasztá- sát, A gyakorlati oka pedig az volt, hogy az 1966—tól rendelkezésre álló adatokból lehető- vé vált új mutatószámok kialakítása és így ennek a kétéves időszaknak mélyrehatóbb vizsgálata.
Dr. Gönczi lvánnak az amortizációra vonat- kozó bírálatával a jelölt elvileg egyetértett.
203
Válaszában azonban rámutatott arra, hogy a jelenlegi problémák veszteni fognak jelen- tőségükből akkor, ha megszüntetjük azon té—
nyezőket. amelyek létrehozták.
Befejezésül a disszertáns köszönetet mon- dott az opponensek bírálatáért és értekezé—
sének kedvező fogadtatásáért.
*
A disszertáns válaszát a Bíráló Bizottság elfogadta, és egyhangúan úgy döntött. java—
solja a Tudományos Minősítő Bizottságnak.
hogy Pelva Ágoston részére a kandidátusi fokozatot ítélje meg.
Hartner Lászlóné
