REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN „B”

(1)

REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN

„B”

Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén

az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi Intézet

és a Balassi Kiadó közrem ˝uködésével

Készítette: Békés Gábor és Rózsás Sarolta Szakmai felel˝os: Békés Gábor

2011. július

(2)

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék

REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN

„B”

6. hét

A monopolisztikus verseny és a Dixit–Stiglitz-modell

Békés Gábor és Rózsás Sarolta

1. Monopolisztikus verseny: bevezetés

NEG piacszerkezet

Földrajzi közgazdaságtan alapjai

• Piacszerkezet – monopolisztikus verseny (a tökéletes verseny és a monopolium egyes elemetit

„keveri”)

• Dixit, A - J. Stiglitz 1977 “Monopolistic competition, and the optimum product diversity,” AER (top 20)

• Azért kell, hogy a kés˝obbi modelleket megértsük Tematika:

• Alapok: elmélet és valóság

• Modell: kereslet

• Modell: kínálat

Piacszerkezet

Piacszerkezet a piaci er˝o függvényében

• Tökéletes verseny

• Oligopol piac (Bertrand / Cournot)

• Monopolista modell

• Monopolisztikus verseny a tökéletes verseny és a monopolium egyes elemetit „keveri”

– árakat valamelyest monopóliumként határozza meg a vállalat – de a verseny közelít a tökéletes verseny modellhez

– lehetne gazdasági profit (elt ˝unik ha nagyon sok szerepl˝o lesz)

(3)

Termékek

Termékek (variety)

• Termékdifferenciálás – minden cég terméke kicsit eltér a többi cég termékét˝ol

– Közeli de nem tökéletes helyettesít˝ok

– Árérzékeny kereslet: áremelés – többnyire csökken˝o kereslet

• Sokszin ˝uség szeretete

• Verseny alapja – különböz˝oség, min˝oség

• = design, megbízhatóság, szolgáltatás, marketing, stb

• A termékdifferenciálás csökkenti az árrugalmasságot

Termékdifferenciálás

A termékdifferenciálás jellemz˝oi

• Fizikai különböz˝oség

• Kényelem

• Hangulat

• Reputáció

• Hiúság, sznobizmus,

• Félelmek és vágyak

• Személyre szabott termékek

• Vásárlás helye és körülményei

Verseny

Monopolisztikus verseny a valóságban

• Ahol sok, de nem nagyok sok szerepl˝o van

• Innováció – termékdifferenciálás

• Alacsony koncentráció

• Koncentráció mérhet˝o

– 3 vagy 4 legnagyobb cég piaci részesedése – Hirschmann-Herfindahl index (0-100) – : HHI:

∑

n i=1

sh²/100

– USA: kisebb mint 10= versenyz˝oi piac, 18 felett versenyhatósági érdekl˝odés

• Megkülönböztethet˝o

– majdnem teljes versenypiac – oiligopol piac

(4)

2. Dixit-Stiglitz modell: keresleti oldal

Keresleti oldal: bevezetés BGM 3.4 fejezet

• A gazdaságban két szektor van: Mez˝ogazdaság (F),amely élelmiszert (kenyeret) állít el˝o és ipar (M) amely (ipari) termékeket állít el˝o

• Iparban nagyon sokféle (N) termék van

• Fogyasztói hasznosság Cobb-Douglas

U=F^1−δM^δ, 0<δ<1 (1)

• Legyen a kenyér ára=1 vagyis minden egyéb ebben legyen kifejezve

• A fogyasztott (ipari) termékek árindexe legyenI. (kés˝obb definiáljuk)

• A fogyasztók jövedelmeY, a költségvetési korlátja:

F+I M=Y (2)

Keresleti oldal: Költségvetési korlát

• Optimális jövedelem elosztás?U=F^1−δM^δ,F+I M=Y

• L=F^1−δM^δ+κ(Y−(F+I M))

• Els˝o rend ˝u feltételek (FOC):∂L/∂F,∂L/∂M

• (1−δ)F⁻^δM^δ =κ, ésδF¹⁻^δM^δ⁻¹=κI

• elosztva a két feltételt: I M= _1−δ^δ F

• visszahelyettesítve:Y=F+I M=F+_1−δ^δ FvagyisF= (1−δ)YésI M=δY

• A fogyasztó jövedelmeδrészét költi ipari termékre, és 1−δmegy élelmiszerre

Keresleti oldal: Hasznosság

Dixit, A - J. Stiglitz 1977 “Monopolistic competition, and the optimum product diversity,” AER (top 20),

• A fogyasztók preferenciáinak szemszögéb˝ol a termékek szimmetrikusak és bizonyos mértékben helyettesít˝oi egymásnak

• A hasznosság az egyes termékekb˝ol fogyasztott mennyiségek függvénye:

• A változatosság szeretetének mértéke:ρ

• Haρ '1 akkor a termékek egymás tökéletes helyettesít˝oi és csak az egyes termékekb˝ol fogyasztott mennyiség összege számít

• Haρcsökken, egyre er˝osebb a sokféleségb˝ol fakadó hasznosság

• A sokféleségb˝ol fakadóan van egyfajta (pozitív) externália

(5)

Keresleti oldal

Iparcikkek piacán a költségvetési korlátot az iparcikkekre fordított jövedelem, δY adja; p_i = i-ik iparcikk ára

∑

N i=1

pici =δY (3)

• Optimilaizálás az iparcikkekközött

• Egy adottiiparcikk optimális fogyasztási mennyiségét a keresleti függvénye határozza meg, ami e:=1/(1−ρ)esetén:

• ci= p^−e_i I^e⁻¹δY

Keresleti hatások

• A keresleti görbe tehátc_i= p⁻_i ^eI^e−1δY, amelyet meghatároz:

• (1) az iparcikkekre rendelkezésre álló jövedelemδY (arányos), (2) az adott termék ára p_i, (3) a paramétere, (4) árindexI

• Mi a kereslet és az ár kapcsolata?

• Azt tudjuk, hogy I^e⁻¹δY=const

• Optimalizációból: a kereslet árrugalmassága konstans –(−∂ci/∂pi)(p1/c1) =e

Keresleti görbe és epsilon – 1. ábra

Minél magasabbeannál kisebb áremelés is nagy kereslet változást jelent.

Árindex

• c_i= p^−e_i I^e−1δY= ^p_Iⁱ⁻^{e δY}_I

– Egy adott termék iránti kereslet függ az általános árszintt˝ol, vagyis a többi termék átlagárától

= helyettesít˝o termékek

– vagy másnéven a kereslet függ arelatívártól és arelatívjövedelemt˝ol

– I(árindex) – az egységnyi iparcikk kosárból fakadó hasznosság = fogyasztás alapú árindex – Ivagyis a hasznosság (+) függ a termékek számától

(6)

Fogalmak

• Monopolisztikus verseny

• Termékek közötti helyettesítési határráta

• CES hasznosság

• Változatosság szeretete

3. Monopolisztikus verseny II.: kínálat

3.1. Termelési szerkezet

Alapok

• BGM 3.5 fejezet

• Kínálati oldal: két szektor

• Teljes munkaer˝o kínálata: L

• Ipar:γL, mez˝ogazdaság(1−γ)Lu.h. 0<γ<1

• A mez ˝ogazdaság: állandó mérethozadék és versenypiac

• Minden a kenyérben van kifejezve, aminek az ára egy

• Termelési függvény: F= (1−γ)L

• mivel pF=1,MPL=1⇒wF =1

Ipar

• Ipar: növekv˝o skálahozadék, nem tökéletes verseny

• Termékekszimmetrikusak:

– minden egyes termék ugyanazon technológia

– minden egyes terméket egy cég gyárt (ha lenne egy versenytárs, amelyik kevesebbet ter- melne, azt a többet gyártó kinyomná a piacról)

• Mérethozadék (liai-ik termékximennyiségéhez szükséges munka)

l_i =α+βx_i (4)

• FC:αés a MC:β

• = Növekv˝o bels˝o (vagyis terméken belül) mérethozadék

(7)

Ipar: Termékek

• Minden cég egy terméket gyárt – monopolista viselkedés.

• De: Minden cég adottságnak veszi a többi cég árképzését.

• Vagyis nincs stratégiai játék. Hai-ik cég árat emel, nem teszi fel, hogy mások is követik.

• Nem veszik figyelembe a saját árváltozás hatásátI-re.

• Szimmetrikus vállalatok,xkibocsátás,lmunkaer˝o felhasználás ésWbér mellettπnyereség

π= px−Wl= px−W(α+βx) ₍₅₎

• Emlékezzünk, hogy a kereslet x-re: x=p^−econ, aholcon= I^−eδY

• Ekkorπ= p^1−econ−W(α+βp^−econ)

• A profitmaximalizáló ár:

p=βW/(1−1/e) =βW/ρ (6)

Árképzés

•

p=βW/(1−1/e) =βW/ρ (7)

• konstans marzs (ár – határköltség, mark-up), hiszenβWéppen a határköltség

• e=5 esetében a marzs 20%

• Miért van „szükség” marzs-ra?

• Mert FC is van, ezt is vissza kell nyerni.

• Konstanseígy konstans marzs (nem függ a termelési volument˝ol)

Nyereség és egyensúlyi termékmennyiség

• Tegyük fel, hogy a profit szintek pozitívak (van gazdasági profit). Ekkor megéri újabb céget indí- tani és egy újabb terméket gyártani.

• Fogyasztók: haN↑akkorxi ↓ésπi ↓– vagyis haNnagyon nagy, akkorπi=0

• Ebb˝ol, illetve a pofitmaximalizáló árból egy vállalat optimális termelési mennyisége

x= ^α(e−1)

β (8)

• Vagyis az egyensúlyi kibocsátás csak küls˝o paraméterekt˝ol függ

• Gazdaság mérete = termékek száma (mertxifix)

• A mérethozadék: AC/MC, ami moste/(e−1)

• haemagas (hasonló, helyettesít˝o termékek), a mérethozadék pici