Zala megye vállalkozásainak innovációs szolgáltatási igénye

A kérdőív utolsó kérdésköre az innovációs tevékenységet segítő szolgáltatásokra vonatkozott. A felmérés során 21 szolgáltatásra kérdeztem rá, ezek a hagyományos innovációs szolgáltatások (szabadalmi tanácsadás, termékvizsgálat, termékminősítés), a technológiaorientált tevékenységek (technológiai helyzetfelmérés, technológia-fejlesztés), speciális területek (mérő- és vizsgálóeszközök kölcsönzése, speciális laboratóriumi vizsgálatok, speciális gépek használata). A tudáshoz kapcsolódó újszerű igények (piackutatás, felderítés, technológiai trendfigyelés), kapcsolati- kommunikációs elemek (műszaki kooperációs lehetőségek feltárása, technológiai bemutatók, ötletbörzék szervezése), üzleti-pénzügyi szolgáltatások (üzleti angyal bevonás, kockázati tőke bevonás) és a termékfejlesztéshez, gyártáshoz kapcsolódó igények (termékfejlesztési szolgáltatások, gyártástervezés). A vállalkozások működését segítő szolgáltatásokra (tanácsadás, pályázati tevékenység, üzemeltetéshez kapcsolódó igények) nem kérdeztem rá, kiemelten az innovációhoz köthető tevékenységekhez kapcsolódó igények érdekeltek.

A szolgáltatások szükségletének a felmérése során a következőkre kerestem a választ:

- Kimutatható-e különbség a cégcsoportok között a szolgáltatási igények tekintetében?

- Milyen rangsor állítható fel a szolgáltatások között jelenleg és a jövőben?

Két kérdést tettem fel a vállalkozásoknak; az egyik kérdés, hogy igénybe vette-e az adott szolgáltatásokat az elmúlt három évben, a másik, hogy igénybe venné-e őket. Az egyszerű igen/nem válaszok segítettek annak a feltárásában, hogy mekkora volt egy adott szolgáltatásra az igény, illetve megmutatták, hogy milyen változások várhatók a jövőben a cégek oldaláról.

A követők aktivitása a külső innovációs szolgáltatások igénybevétele során szembetűnő volt (21. ábra), több mint duplája a lemaradókhoz képest, de még így sem fordult elő, hogy az innovációs szolgáltatások bármelyikét legalább a cégek fele igényelte volna.

Összességében mind a három csoport esetében hasonló sorrend rajzolódott ki, azaz a legnépszerűbbek a termékminősítés, termékvizsgálat, mérő- és vizsgálóeszközök kalibrálása, első minta bevizsgálások elvégzése, a piackutatás, technológiafejlesztés és a speciális gépek használatának a biztosítása volt. Az innovátorok kisebb igénnyel jelentkeztek, mint a követők csoportja, de még így is könnyedén felülmúlták a lemaradókat. Miután 10 cég tartozik az innovátorok csoportjába, néhány szolgáltatás esetében semmilyen igény nem jelentkezett.

Jól leolvasható az ábrából, hogy a követők esetében három szolgáltatási csomag

állítható össze az igények alapján. Az első csomag a már említett hét szolgáltatás, melyeket a cégek közel egyharmada vett igénybe, ezek a hagyományos, a technológiaorientált és speciális innovációs területek közé tartoztak, egyedül a piackutatás a kivétel, bár ez a tevékenység inkább tekinthető általános szolgáltatásnak, mint innovatívnak. A másik csomag a 15-30% közötti igénykategóriába sorolhatók köre, a gyártáshoz és technológiai helyzethez kapcsolódó szolgáltatások. A 15% alattiak a tudáshoz, a kapcsolati és a pénzügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódtak.

A lemaradók esetében egyszerűbben meghatározható az igény, hiszen az elején említett hét szolgáltatáson kívül még három közelíti meg a 10%-os igényt, a többi ez alatt volt megtalálható. Végül feltűnő volt, hogy a pénzügyi szolgáltatások esetében milyen szerény az igény mind a három csoport esetében.

Az innovátorok igényei hektikusabbak, de így is a követőkhöz hasonló szolgáltatási csomagok iránt mutattak érdeklődést.

A tervezett szolgáltatási igények esetében egészen más eredményeket kaptam, mint az előzőekben.

A lemaradók esetében jelentős volt az előfordulási arányok növekedése (22. ábra), a legtöbb szolgáltatásnál közel duplájára nőtt az igény a korábbiakhoz képest, sőt az is előfordult, hogy ötszöröse (értékes szabadalmi ötletek szakmai bemutatása) a tervezett szerepe az adott szolgáltatásnak. Az is érdekes eredmény, hogy a korábbi favorit szolgáltatások egy részénél nem következett be jelentős igénynövekedés (termékvizsgálat, termékminősítés, első minta bevizsgálások elvégzése), egy esetben csökkenés jelentkezett (mérő- és vizsgálóeszközök kalibrálása), ami valószínűleg a korábbi speciális igényekkel függött össze. Ennek megfelelően a fontossági sorrend is megváltozott, a kapcsolati-kommunikációs elemek felerősödtek (technológiai bemutatók, ötletbörzék szervezése), a technológiával kapcsolatos szolgáltatások is fontosabbak lettek (technológiák gazdaságossági felülvizsgálata) és a legnagyobb érdeklődés a piackutatás iránt mutatkozott, ami ugyan nem egy „erős” innovációs tevékenység, de a verseny és a nyitás szempontjából fontos.

A követők esetében nem következett be ilyen dinamikus igénynövekedés, mint az előbbi csoportnál. Nagyjából 50%-kal volt nagyobb az átlagos jövőbeni igény, ami egy elvárható aránynövekedés, hiszen tervekről nyilatkoztak a vállalkozások. Komoly szóródás most is megfigyelhető volt, mértéke azonban kisebb, mint ami az első mintánál jelentkezett (a legkeresettebb és legkevésbé keresett szolgáltatás közötti különbség az első esetben 40% volt, most 28%), a legalacsonyabb érdeklődés az üzleti angyal bevonása iránt jelentkezik a jövőben is, de most a cégek közel negyede tervezte ezt igénybe venni, míg korábban 2%-a a vállalkozásoknak kérte ezt a szolgáltatást.

Ennél a csoportnál is megfigyelhető, hogy a korábbi kedvelt innovációs szolgáltatások iránti kereslet nem növekedett dinamikusan, a sorrend itt is megváltozott, gyakorlatilag hasonló, mint a lemaradók esetében. Amiben eltért, és ez bíztató, hogy a szabadalmi, szellemi tulajdonnal kapcsolatos tanácsadásra nagyobb igény mutatkozott, ez az egyik legmarkánsabb innovációs szolgáltatás, egyben ezen a téren (szabadalmi eljárások) óriási a lemaradása a hazai vállalkozásoknak a nemzetközi szinthez képest.

Három szolgáltatási csoport most is felállítható volt a kapott eredmények alapján. A legkeresettebbek a technológiával kapcsolatos szolgáltatások, kommunikációs

lehetőségek, a termékekkel kapcsolatos kérdések és a piackutatás (40% felett), a második csoportba a 30-40% közötti igények kerültek, a speciális szolgáltatások és a kapcsolati elemek, végül 30% alatti volt az érdeklődés a pénzügyi szolgáltatások és a mérő- és vizsgálóeszközök kölcsönzése iránt.

Az innovátorok jövőbeni igényei hasonlóan hektikusak, mint a jelenlegi szolgáltatások esetében, sőt ennél a vizsgálatnál az olló nyílt, a legkeresettebb és egyáltalán nem keresett szolgáltatás közötti különbség 60%. A cégek érdeklődése megváltozott, egyrészt nőtt általánosságban, illetve a kapcsolati-kommunikációs elemek felerősödtek.

21. ábra: Az igénybe vett szolgáltatások jellemzői a három minta alapján

22. ábra: A tervezett szolgáltatások jellemzői a három minta alapján