A napjainkban végzett kutatások általában egy társadalmi- vagy gazdálkodástudományi jelenség feltárására, leírására és magyarázatára szolgálnak. Akkor beszélünk feltáró kutatásról, ha az adott kérdésről nincs kellő mennyiségű előzetes ismeretünk, s ezt a hiányosságot kívánjuk pótolni. A leíró kutatás célja a vizsgálat tárgyának részletes elemzése, megfigyelése. A magyarázó kutatás esetében pedig az adott jelenséggel kapcsolatos összefüggéseket kívánjuk feltárni (Héra - Ligeti, 2005). Jelen kutatás a részben leíró jellegű, hiszen feltárja a Zala megyei kis- és középvállalkozások működését, innovációs képességeit és az erről alkotott véleményüket, ám az eredmények vizsgálata magyarázó elemeket is tartalmaz, mert az újítási képesség és
belső adottságok közötti összefüggéseket, illetve a külső hatások és az innovációs képesség közötti összefüggéseket is kutatja.
A kutatás során vizsgált folyamatok, törvényszerűségek feltárását, a hipotézisek bizonyítását a kutatási módszerek használata teszi lehetővé (Majoros, 2004). E tudományos módszerek nem csak elméleti, de gyakorlati értelmezhetőséget is jelentenek. A gyakorlati eljárás során a cél elsődlegesen valamely gyakorlati tevékenység végrehajtása, míg az elméleti (logikai) eljárás során a lényeges információk begyűjtése és feldolgozása, a tudományos eredmények közlése a fő feladat.
Az eredmények széles körű hasznosításának érdekében e kutatás egyesíti a kvalitatív és kvantitatív kutatási módszereket (Ramsey, 1999). Ezen módszerek párhuzamos kezelésére és az egyes módszereken belüli többféle eljárás alkalmazására teremt lehetőséget az úgynevezett trianguláció (Balaton - Dobák, 1991). Ez biztosítja a kutatás elméleti és gyakorlati hátterének komplementaritását (egymást kiegészítő elemek feltárása), fokozatosságát (a módszerek alátámaszthatják, erősíthetik egymást) és kiterjedtségét (új elképzelések és kutatási irányzékok merülhetnek fel), s így átfogóbb képet nyerhetünk a vizsgált problémával kapcsolatban (Creswell, 1994).
Míg a kvantitatív kutatási eszközök elsősorban magára a mérésre, a mennyiségekre és a számszerűsítésére fókuszálnak, addig a kvalitatív kutatási módszerek inkább a minőségre, a vizsgált jelenségek milyenségére (Héra - Ligeti, 2005).
3.3.1. Kvantitatív módszerek
Kutatási munkám középpontjában kérdőíves vizsgálat áll, amelynek az a sajátossága, hogy a minta nagyságából és a mintavétel módszeréből adódóan alkalmas az eredmények statisztikai módszerekkel való mérésére.
A kvantitatív felmérés során kérdőíves adatgyűjtést végeztem 2008 októbere és 2009 februárja között Zala megye kis- és középvállalkozásainak (KKV) körében. A kérdőív összeállításakor felhasználtam a korábbi régiós kutatások tapasztalatait is (Innováció a Nyugat-Dunántúlon, 2006, 2007, 2008).
A kérdőív a 2005-től 2007-ig tartó hároméves időszak adatait vizsgálja, és három fő részre osztható. Először a vállalkozásokra vonatkozó általános információk kerülnek elő, aztán a K+F és az innovációs tevékenység részletes felmérése történik, végül az innováció megvalósulásának feltételei, Zala megyei jellemzői, illetve a szolgáltatásokra vonatkozó kérdések következnek.
A minta részletes elemzése előtt szükségesnek tartottam szétválasztani a cégeket az innovációs aktivitásuk alapján. Módszerként a klaszteranalízist választottam. A klaszterelemzés tulajdonképpen egy dimenziócsökkentő eljárás, ahol a megfigyelési egységekhez rendelt változók jelentik azokat az eredeti dimenziókat, melyek mentén a megfigyeléseket csoportosítani fogjuk (Székelyi - Barna, 2005, p. 109). Először meghatároztam a vizsgálatba bevonható változókat, majd a lehetséges eljárások közül a K-MEANS, nem hierarchikus klaszter megközelítést választottam. Nagy elemszámú mintákon ez a klaszterezés az egyik járható út, ráadásul az induló feltételezésem három klasztercsoport volt, ami szintén indokolja a K-MEANS módszert.
A további ökonometriai vizsgálatok során kereszttábla-elemzést végeztem. A kereszttábla olyan statisztikai technika, amely két vagy több változót ír le egyidejűleg egy olyan táblával, ami megmutatja két vagy több korlátozott számú kategorizált vagy értéket felvevő változó együttes eloszlását (Malhotra, 2001 - idézi Sajtos - Mitev, 2007, p. 138). A kereszttábla vizsgálatokkal a vállalatok belső innovációs összefüggéseinek megértésére, a tevékenységek közötti kapcsolatok kimutatására, illetve a kapcsolatok erősségének a meghatározására törekedtem.
A kereszttábla vizsgálatok mellett Pearson-féle korrelációszámítást is végeztem olyan változók esetén, amelyek arányskálán mérhető jelenségek. Ennél a lineáris korrelációszámításnál megjelenő együttható abszolút értéke a kapcsolat szorosságát, előjele a kapcsolat irányát mutatja (Sajtos - Mitev, 2007, p. 205).
Az elemzés során a leíró statisztika eszközeit alkalmaztam a kutatási minta jellemzőinek a vizsgálatára, és az eredményeket grafikus eszközökkel mutattam be.
3.3.2. Kvalitatív kutatás
A kutatás során a kvantitatív adatgyűjtés és elemzés mellett kvalitatív módszerként irányított interjúkat is alkalmaztam. Az irányított interjúk segítségével összetett, átfogó méréseket végezhetünk, így a vizsgálat tárgyának olyan mélységei válnak elérhetővé és megérthetővé, amelyek a kérdőíves felmérések során elérhetetlenek maradnak. Az interjúk során követtem Kvale (1996) és Rubin - Rubin (1995) útmutatásait, az interjúterv segített a kérdezés lebonyolításában, azonban nem tekintettem kőbe vésettnek a kérdések sorrendiségét.
A teljesebb kép érdekében 14 interjút készítettem Zala megye innovációs szolgáltatói körében 2009. március-május hónapokban. A kérdések összeállítása után egy próbainterjút is elvégeztem, a segítőm a Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány ügyvezető igazgatója volt. Nagyon hasznosnak értékelem ezt a próbainterjút, ugyanis ennek eredményeképpen a korábban tervezett szolgáltatásokra vonatkozó kérdéskört kibővítettem, a 21 választási lehetőség helyett 44 szolgáltatásból választhattak az interjúalanyok. A bővítés szakmai indoka az, hogy a tágabb értelemben megfogalmazott szolgáltatók nagyobb része az innovációs támogatás mellett a teljesítmény fokozása, a versenyképesség javítása érdekében a vállalkozások működését javító szolgáltatásokkal (tanácsadás, pályázati tevékenység, üzemeltetéshez kapcsolódó igények) is segítik a KKV-kat.
Az interjú során hét témakörre koncentráltam. Kíváncsi voltam az adott szervezet eddigi történetére, a működésére, pénzügyi hátterére. Utána a KKV-val meglévő kapcsolat minőségére, gyakoriságára, a kapcsolat létrejöttének motivációira kérdeztem rá. Az után az innovációra vonatkozó definíciókat fogalmaztam meg és kértem az interjúalanyokat, hogy válasszanak ezek közül. Az innovációs tevékenység minőségét szerettem volna megtudni azzal a kérdéssel, hogy az adott szervezet milyen módon segíti Zala megye vállalkozásainak, intézményeinek innovációs (termék, folyamat, szervezési-szervezeti, marketing) tevékenységét. Az ötödik kérdéskör a nyújtott szolgáltatásokra vonatkozott, itt arra is kíváncsi voltam, hogy a meglévők mellett terveznek-e új szolgáltatásokat bevezetni a jövőben. Ez után arra kértem a válaszadókat, hogy az innováció megvalósításának Zala megyei feltételeit értékeljék. Végül az adott cég innovációs tevékenységeinek akadályozó tényezőire kérdeztem rá.
A beszélgetésekre az interjúalanyok munkahelyén került sor. Mivel az irányított interjú során az interjúalany szabadabban, kötetlenebbül fejtheti ki véleményét, kiemelheti az általa fontosnak vélt területeket, így bővebb, és átfogóbb képet kaphattam Zala megye vállalatainak és szolgáltatóinak innovációs helyzetéről.