A vállalkozások által megvalósított innovációk

2002-2004 között az EU tagországaiban végeztek egy innovációs mérést CIS4 (Fourth Community Innovation, 2007), amelyben innovatívnak minősítettek minden olyan vállalkozást, amelyikben a négy innovációs típus - termék, folyamat, szervezési-szervezeti és marketing - bármelyike előfordult (Oslo Kézikönyv 3. kiadás, Innováció a Nyugat-Dunántúlon, 2008). A tagországokban átlagosan 42% volt ez az arány a fent említett időpontban, a Nyugat-Dunántúlon a cégek fele innovatívnak számított 2004-2006 között. Ha hasonló elvek alapján elemeztük a zalai cégek teljes mintáját, akkor sokkal jobb eredményre jutottunk, hiszen 2005-2007 közötti három évben a 213 vállalkozás közül 133, tehát több mint 60%-a nyilatkozott pozitívan az adott tevékenységek valamelyikéről. Ez a jelentős eltérés megítélésem szerint nem a megye kimagasló teljesítményével magyarázható, hanem sokkal inkább annak a szemléletnek a terjedésével, hogy az innovációs képesség egy jóval bővebb tartalommal és jelentéssel bír, mint korábban, és a két mérés közötti három év eltérés a szemlélet átalakulásában döntő lehetett.

A részfejezetben a megvalósított innovációkat, illetve azok hatásait vizsgáltam. Ehhez kapcsolódó kérdések:

- Milyen típusú innovációt folytatnak a cégcsoportok?

- Milyen hatása van az innovációnak a csoportok működésére?

Nagyon érdekes eredmény született a négyféle innováció megoszlásában a három csoport összehasonlítása során (18. ábra). A követő vállalkozások közel kétszer gyakrabban folytatnak újító tevékenységet, mint az innovátorok, miközben a K+F tevékenységek esetében a nagyvállalatok voltak a meghatározóak. Ebből azt a következtetést vontam le, hogy a 45 cég rugalmasabb, nyitottabb az innováció mind a négy típusára, ráadásul még a folyamat innováció esetén is meggyőző a fölényük,

miközben azt vártam, hogy a nagyvállalatok is kiemelten érdeklődnek ezen terület irányába. A marketing innovációban meglévő fölénye a követőknek megítélésem szerint érthető, a KKV-k jobban rákényszerülnek az új utak keresésére, mint a nagy kapcsolattal, gyakran biztos piaccal rendelkező nagyvállalatok. Annak az új szemléletnek a terjedése, miszerint a hagyományos termék és folyamat innováción kívül is létezik ilyen tevékenység jól leolvasható az ábráról, hiszen az innovátorok innovációs tevékenységét leszámítva mind a két csoportra jellemző, hogy nincs nagy különbség az innovatív tevékenységek között, a követők és az innovátorok csoportjánál pedig a leggyakoribb innovációs típus a szervezeti. A szervezeti újítás térnyerése szakmailag magyarázható az időbázisú innováció terjedésével. A lemaradók csoportjába tartozó cégek közül csak nagyjából minden tízedik foglalkozik valamelyik innovációs tevékenységgel, ami nagyon szerény eredmény, a K+F tevékenységekhez hasonló a lemaradásuk.

18. ábra: Az innovációs tevékenység jellemzői a három csoport alapján

13,60

46,36

30,00

6,11

54,54

23,33

6,11

64,84 63,33

8,09

39,63

6,66 0,00

10,00 20,00 30,00 40,00 50,00 60,00 70,00

Lemaradók Követők Innovátorok

%

termékinnováció folyamatinnováció szervezeti innováció marketing innováció

A következőkben részletesen bemutattam az innovációs típusokat és megvizsgáltam a várható hatásokat is.

21. táblázat: A vállalatok által megvalósított innovációk

A vállalatok által megvalósított innovációk

Lemaradók Követők Innovátorok Termék innováció

Új áruk bevezetése (%) 15,18 35,60 40,00

Új szolgáltatások bevezetése (%) 12,02 64,40 20,00

Folyamat innováció

Új termelési módszerek bevezetése (%) 8,22 66,70 20,00

Új logisztikai, szállítási módszerek (%) 3,79 51,10 20,00

Új tevékenységek (%) 6,33 66,70 50,00

Szervezeti innováció

Az üzleti gyakorlatot érintő új vagy továbbfejl. mód. (%) 5,06 66,70 70,00 A munkahelyi szervezetben új vagy továbbfejl. mód. (%) 3,79 57,80 60,00 A külső kapcsolattartás módja új vagy továbbfej. mód. (%) 9,49 71,10 60,00 Marketing innováció

Terméktervezés (%) 1,89 28,90 20,00

Csomagolás (%) 1,89 31,10 0,00

Termék piacra dobása (%) 6,33 48,90 10,00

Termék reklámozása (%) 25,31 57,80 10,00

Árképzés (%) 5,06 66,70 0,00

A termék innováció egy új áru vagy szolgáltatás, illetve képességei terén jelentősen továbbfejlesztett áru vagy szolgáltatás forgalomba hozatala - ez lehet például egy továbbfejlesztett szoftver, alkatrészek vagy alrendszerek, vagy a felhasználóbarát tulajdonságok erősítése. Az innovációnak (újításnak vagy továbbfejlesztésnek) a vállalkozás számára újnak kell lennie, ugyanakkor nem kell szükségszerűen az ágazatban vagy a piacon is újdonságnak számítania. Nem számít, hogy az innovációt eredetileg az adott vállalkozás fejlesztette-e ki vagy más vállalkozások.

A termék innováció vizsgálatánál (21. táblázat) az új áruk bevezetése hasonló arányokat mutat az innovátorok és követők esetében, az új szolgáltatások esetében egyértelmű a 45 cég fölénye. Az új szolgáltatás bevezetésének magas aránya utalhat arra, hogy ez egy egyszerűbb tevékenység, mint egy új áru létrehozása.

A különböző innovációk hatásaira is rákérdeztem a kérdőívben. A termék innováció esetében az innovátorok vállalkozásai szerint a nagyobb termékskála és a piaci részesedés növelése területén nagyon pozitív hatás volt megfigyelhető, 100%-ra értékelték a közepes és magas hatást együttesen (22. táblázat). A követők is pozitívan értékelték mind a három területen a hatásokat, a lemaradók inkább közepes következményeket figyeltek meg.

22. táblázat: Termék innováció hatásának mértéke az azt megvalósító vállalkozások %-ában alkalmazás, termelési folyamat, forgalmazási módszer vagy az árukat vagy szolgáltatásokat támogató tevékenység bevezetését jelenti. Az innovációnak (újításnak vagy továbbfejlesztésnek) a vállalkozás számára újnak kell lennie, ugyanakkor nem kell szükségszerűen az ágazatban vagy a piacon is újdonságnak számítania. Nem számít, hogy az innovációt eredetileg az adott vállalkozás fejlesztette-e ki vagy más vállalkozások.

A folyamat innováció esetében óriási a fölénye a követők csoportjának mind a két csoporttal szemben. (21. táblázat). A számok azt mutatják, hogy a 45 cég sokkal jobban figyeli, értékeli és módosítja a különböző folyamatokat, nyitottabbak a változtatásra.

23. táblázat: Folyamat innováció hatása az azt megvalósító vállalkozásokra Folyamat innováció hatásának mértéke az azt megvalósító vállalkozások %-ában

Lemaradók Követők Innovátorok

A folyamat innováció hatásainak a megítélésében nagyon megváltozik a nagyvállalatok véleménye (23. táblázat), nem érezték, vagy alacsony szintűnek minősítették a folyamat innováció hatásait. A követők és a lemaradók az előzőekhez hasonlóan értékelték ezeket a hatásokat is, bár a bérköltség, illetve az energiaköltség radikális csökkenését még a

követők sem jelezték.

A szervezési-szervezeti innováció új vagy jelentősen továbbfejlesztett szervezési-szervezeti módszerek megvalósítását jelenti a cég üzleti gyakorlatában, a munka szervezésében, vagy a külső kapcsolatokban. A szervezési-szervezeti innováció három területen hozhat újat: az üzleti gyakorlatban, a munka irányításával kapcsolatos folyamatokban és menedzsmentrendszerekben, a munkahelyi szervezetben, ami új szervezeti struktúrákat és új döntéshozatali eljárást eredményezhet; valamint a külső kapcsolatokban, melyek a más cégekkel és állami kutatóintézetekkel ápolt kapcsolatok jellegét foglalják magukba.

A szervezési innováció három területen hozhat újdonságot a vállalkozásoknak (21.

táblázat), az üzleti gyakorlatban, a munkahelyi szervezetben, illetve a külső kapcsolattartás módjában. A mintában szereplő csoportok esetében a követők és az innovátorok hasonlóan tevékenyek ezen a területen. A külső kapcsolattartás módjában jelentkező újítási tevékenység kapta a legnagyobb értéket 71% az összes terület közül.

A szervezési innováció a munkairányítás-, a döntéshozatali eljárások és a külső kapcsolattartás hatékonyságának növelésében segíthet (24. táblázat). A követők esetében a munka és a külső kapcsolatok esetében erős hatás (80% feletti) volt megfigyelhető, a döntéshozatalban is közepes volt a szervezési innováció hatása. Az innovátorok közepesre értékelték a hatásokat, a lemaradók közepes-alacsony szintűnek érezték. Az aktivitásban megfigyelhető különbség a hatásoknál nem jelentkezett.

24. táblázat: Szervezési innováció hatása az azt megvalósító vállalkozásokra Szervezési innováció hatásának mértéke az azt megvalósító vállalkozások %-ában

Lemaradók Követők Innovátorok

A marketing-innováció új vagy jelentősen továbbfejlesztett marketing-módszerek alkalmazását jelenti az értékesítés növelése érdekében, megcélozva a fogyasztói szükségleteket, új piacok megnyitását, vagy a termékek új célú piaci elhelyezését. A marketing-innováció olyan új marketing-módszerek alkalmazása, amelyek jelentős változást hoznak a terméktervezésben, a csomagolásban, a termék piacra dobásában, a termék reklámozásában, vagy az árképzésben.

A 2005-től 2007-ig tartó három évben a lemaradók és az innovátorok csoportja alig foglalkozott marketing innovációval (21. táblázat). A tevékenységek közül egyedül a termékek reklámozása érdekelte a 158 cég negyedét, ezzel az aránnyal megelőzték az innovátorok csoportját is. A követők fölénye a marketing területén a legszembetűnőbb.

25. táblázat: A marketing innováció hatása az azt megvalósító vállalkozásokra

Marketing innováció hatásának mértéke az azt megvalósító vállalkozások %-ában

Lemaradók Követők Innovátorok érezték a marketing innováció hatásait.