A kínált szolgáltatások bemutatása

A vállalkozások innovációs keresleti igényeinek a felmérésénél használt 21 szolgáltatást (hagyományos innovációs szolgáltatások, a technológiaorientált tevékenységek, speciális területek, a tudáshoz kapcsolódó, újszerű igények, kapcsolati-kommunikációs elemek, üzleti-pénzügyi szolgáltatások és a termékfejlesztéshez, gyártáshoz kapcsolódó igények) kibővítettem a vállalkozások működését segítő szolgáltatásokkal (tanácsadás, pályázati tevékenység, képzés, pénzügyi- és marketing-szolgáltatások, üzemeltetéshez kapcsolódó igények - 29. táblázat). Így összesen 44 lehetőség közül választhattak az interjúalanyok. A jelenleg nyújtott szolgáltatások mellett a tervezett szolgáltatásokat is megjelölhették a válaszadók. A táblázatban összesítettem a cégek, szervezetek által nyújtott szolgáltatások számát és szolgáltatási soronként is bemutatom az összefoglaló adatokat.

A szolgáltatási mátrixban (29. táblázat) a fontosabb eredményeket a kék különböző árnyalataival kiemeltem, illetve az ezekhez tartozó kínálati szereplőket és szolgáltatásokat a szürke árnyalataival jelöltem. A T betű jelentése: tervezett szolgáltatás.

A legtöbb szolgáltatást (24db.) a Fa- és Bútoripari Klaszter nyújtja Zalában, ami részben meglepő, ugyanis általában nem a klaszterek a legjelentősebb innovációs szolgáltatók. Mégis a fenti szervezet a legsikeresebb a régióban, régóta jelen van a piacon, ráadásul az Alapítványon keresztül a gazdaságfejlesztési, általános működési támogatást is közvetít a tagok felé. Ami külön kiemelést érdemel, hogy a nyújtott szolgáltatások fele-fele részben tartoznak az újításhoz és a működési területekhez, így ez a klaszter az egyik legerősebb innovációs szolgáltató a megyében, egy speciális területen.

A meghatározó szolgáltatók közé tartozik a keszthelyi kar és az Alapítvány szervezete is, azonban profilban jelentősen eltérnek egymástól. Az Alapítvány nagyon meghatározó a vállalkozások működésének támogatásában, az egyetemi kar erőssége az innovációs, kutatás-fejlesztési területeken figyelhető meg.

29. táblázat: Szolgáltatási mátrix

Georgikon Innov. Ügy. ügyvezető ZMVA Inkub. Zeg. Kamara, Nk. C-Mobil Spin-off Inkub. Zgrót. Inkub. Lenti Innov. Ügy. zalai képviselő Fa és B. Kl. Fejlesztési Ügy. Ipari Park Kamara, Zeg. nyújtott szolgáltatás tervezett szolgáltatás

Scouting, felderítés T 1 1 1

gyártás-előkészítés vállalkozások működési támogatásának tudását, ezt beépítette a tevékenységei közé, ez magyarázza a különbséget a két szakember véleményében. Ahogy az elvárható, az ügynökség meghatározóan az innováció különböző területein tevékenykedik. Hasonlóan erős szolgáltatók az újításban a spin-off vállalkozás („tisztán” innovációs szolgáltató) és a C-Mobil magáncég.

A kamarák profilban nem térnek el egymástól, a forgóeszköz hitel- és a tanácsadás területén tevékenykednek, illetve a tervezett képzésekben, információszolgáltatásban látják a jövőbeni lehetőségeket. Az innovációban gyengék.

Az inkubátorházak is hasonló szolgáltatásokat nyújtanak, elsősorban a tanácsadás területén meghatározóak, és a képzések, kiállítások szervezése és a rendszeres információszolgáltatás is a feladataik közé tartozik. Az újítás esetén elenyésző a jelenlétük.

A fejlesztési ügynökség a pályázatokkal kapcsolatos tanácsadással, a gazdasági hálózatok szervezésével és képzések, kiállítások szervezésével segíti a KKV-kat, az innováció nem tartozik a fő profilba. A zalaegerszegi ipari park kínálata szerény, a

tervezett szolgáltatások az innováció irányába mutatnak.

A kínálati szereplők általában nem kívánják komolyan bővíteni a szolgáltatási palettájukat, hét olyan szereplő is található közöttük, aki nem gondolkodik új lehetőségben. A leginkább nyitott ezen a területen a megyei kamara, az ipari park, az innovációs ügynökség és a zalaegerszegi inkubátorház.

A nyújtott szolgáltatások között a legnépszerűbb a pályázatok előkészítése, rendszeres információszolgáltatás (10-10 jelöléssel), a képzési programok szervezése és a kiállítások, szakvásárok szervezése. A szolgáltatók legalább 50%-a foglalkozik kedvezményes forgóeszközhitel nyújtásával, adó-, pénzügyi-, marketing- és kommunikációs tanácsadással, partnerközvetítéssel, és innovációs kutatásokban nyolc szervezet vesz részt. Az egy sokat mondó tény, hogy a kedvelt szolgáltatások közül mindössze egy tartozik a „valódi” újítási tevékenységek közé.

A technológiai és képzési programok szervezése, illetve az innovációs kutatásokban részvétel szerepel az egynél többször említett tervezett szolgáltatások között.

A szolgáltatási mátrix jól mutatja, hogy a megyében jelenlévő és meghatározó kínálati szereplők jelenleg az általános vállalkozói működést támogató szolgáltatásokban erősek, a terveik között jelentős bővítési szándék nem szerepel. Az innovációban az egyetemi szféra (Georgikon, spin-off) speciális területek kutatására képes, a KKV-kat ez tömegesen nem érinti, a szolgáltatóknak a jövőben komoly erőfeszítéseket kell tennie annak érdekében, hogy a keresleti és a kínálati oldalon is erőteljesebb legyen az újítás iránti igény.

Az interjúk során megkérdeztem a partnereket arról, milyen tartalmat képzelnek az innováció fogalma mögött. Hét meghatározás közül választhattak, illetve lehetőség volt saját definíció megfogalmazására is. A válaszok alapján a legtöbben (nyolc interjúalany) az innovációnak a legújabb, az Oslo Kézikönyv 3. változata szerinti meghatározását fogadták el, mely szerint „az innováció új, vagy jelentősen javított termék (áru vagy szolgáltatás), vagy eljárás, új marketing módszer, vagy új szervezési-szervezeti módszer bevezetése az üzleti gyakorlatban, munkahelyi szervezetben, vagy a külső kapcsolatokban”. Négy szavazatot kapott az „innováció egy kreatív ötletből születő folyamatot jelöl, amely a későbbiekben megvalósítja az ötletet” megfogalmazás is, ezen kívül a technológiai innováció fogalma került még elő egy-egy szavazattal. Az eredmények azt mutatják, hogy a szolgáltatók hasonlóan gondolkodnak az újítás tartalmáról, fogalmáról, ami a későbbi együttműködés és fejlesztés alapját biztosítja.

A KKV-k után a szolgáltatókat is megkértem arra, hogy az innováció megvalósításának Zala megyei feltételeit értékeljék. A 30. táblázat alapján jól látszik, hogy az újítás különböző feltételei rosszak a megyében, egyedül a tanácsadói szolgáltatások, kamarák, vállalkozásfejlesztési szervezetek jelenléte, tevékenysége megnyugtató, a többi adottság nem segíti az újítás sikerességét. A munkaerő és a beszállítok helyzete közepes, a többi jellemző alacsony színvonalú. Egyöntetű volt a vélemény a kutatási kapacitások meglétéről és közel hasonló értékelést kapott a felsőoktatási kapacitás, a fizetőképes kereslet és az általános üzleti klíma is. A tőkéhez jutás lehetősége sem segíti a vállalkozásokat ezen a téren.

30. táblázat: Az innováció megvalósulásának feltételei Zala megyében Innováció megvalósulásának Zala megyei feltételei

magas közepes alacsony nem érint

Tőkeellátottság 7,7% 30,8% 61,5% 0,0%

kockázati tőkeelérhetősége 0,0% 53,8% 38,5% 7,7%

megfelelően képzett munkaerő 0,0% 84,6% 15,4% 0,0%

kutatási kapacitások és kínálat 0,0% 0,0% 100,0% 0,0%

felsőoktatási kapacitások és kínálat 0,0% 23,1% 76,9% 0,0%

tanácsadói szolg., kamarák,vállalkozásfejl. 38,5% 53,8% 0,0% 7,7%

innovációs és gazdasági támogatás 15,4% 38,5% 46,2% 0,0%

általános üzleti környezet,klíma 0,0% 38,5% 61,5% 0,0%

megfelelő beszállítók, alvállalkozók 15,4% 69,2% 15,4% 0,0%

Fizetőképes kereslet 7,7% 7,7% 76,9% 7,7%

együttműködési hajlandóság 23,1% 15,4% 53,8% 7,7%

A válaszadók a saját innovációs tevékenységeik, projektjeik akadályozó tényezőiről is véleményt mondtak (31. táblázat). A leginkább hátráltató tényezők az intézményi hiányosságok (felsőoktatási-, kutatóintézetek, hálózatos együttműködés hiányosságai, innovációs és technológiai központok gyengesége) és a piaci tényezők (konkurencia, bizonytalan kereslet). A költség-tényezőket és az innováció ellen szóló okokat közepesnek értékelték, és a tudás hiánya (munkaerő, információ, együttműködő partnerek) nem hátráltatta a saját újítási tevékenységeket. A megye helyzetét rosszabbnak értékelték a szervezetek képviselői, mint a saját lehetőségeiket

31. táblázat: Akadályozó tényezők Saját tevékenységet akadályozó tényezők

magas közepes alacsony nem volt probléma

költség-tényezők 38,5% 38,5% 23,1% 0,0%

a tudással kapcsolatos tényezők 0,0% 53,8% 46,2% 0,0%

intézményi tényezők 46,2% 30,8% 23,1% 0,0%

piaci tényezők 46,2% 38,5% 15,4% 0,0%

az innováció ellen szóló okok 15,4% 69,2% 7,7% 7,7%