5.1. A kvalitatív kutatás folyamata
A kvantitatív kutatás mellett a teljesebb kép érdekében 14 interjút készítettem Zala megye innovációs szolgáltatói körében 2009. március - május hónapokban. A kérdések összeállítása után egy próbainterjút is elvégeztem, a segítőm a Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (Alapítvány) ügyvezető igazgatója volt. Nagyon hasznosnak értékelem ezt a próbainterjút, ugyanis ennek eredményeképpen a korábban tervezett szolgáltatásokra vonatkozó kérdéskört kibővítettem, a 21 választási lehetőség helyett 44 szolgáltatásból választhattak az interjúalanyok. A bővítés szakmai indoka az, hogy a tágabb értelemben megfogalmazott szolgáltatók nagyobb része az innovációs támogatás mellett a teljesítmény fokozása, a versenyképesség javítása érdekében a vállalkozások működését javító szolgáltatásokkal (tanácsadás, pályázati tevékenység, üzemeltetéshez kapcsolódó igények) is segítik a KKV-kat.
Az interjú során hét témakörre koncentráltam (7. számú melléklet). Kíváncsi voltam az adott szervezet eddigi történetére, a működésére, pénzügyi hátterére. Utána a KKV-val meglévő kapcsolat minőségére, gyakoriságára, a kapcsolat létrejöttének motivációira kérdeztem rá. Aztán az innovációra vonatkozó definíciókat fogalmaztam meg és kértem az interjúalanyokat, hogy válasszanak ezek közül. Az innovációs tevékenység minőségét szerettem volna megtudni azzal a kérdéssel, hogy az adott szervezet milyen módon segíti Zala megye vállalkozásainak, intézményeinek innovációs (termék, folyamat, szervezési-szervezeti, marketing) tevékenységét. Az ötödik kérdéskör a nyújtott szolgáltatásokra vonatkozott, itt arra is kíváncsi voltam, hogy a meglévők mellett terveznek-e új szolgáltatásokat bevezetni a jövőben. Ez után arra kértem a válaszadókat, hogy az innováció megvalósításának Zala megyei feltételeit értékeljék.
Végül az adott cég innovációs tevékenységeinek akadályozó tényezőire kérdeztem rá.
Az interjú összetettsége miatt az interjúk előtt legalább egy héttel elektronikusan kiküldtem a partnereknek a kérdéseket. Az interjú lefolytatása az előzetes kérdéstervnek megfelelően történt, azonban néhány esetben új ötletek és szempontok merültek fel a beszélgetés közben. A beszélgetésekre az interjúalanyok munkahelyén került sor. Mivel a mélyinterjú során az interjúalany szabadabban, kötetlenebbül fejtheti ki véleményét, kiemelheti az általa fontosnak vélt területeket, így bővebb, és átfogóbb képet kaphattam az innováció megyei helyzetéről. Az elhangzottakról hangfelvétel és részletes jegyzet készült, amelyek az interjút követően feldolgozásra és elemzésre kerültek.
5.2. A kvalitatív kutatás eredményei
A kvalitatív kutatással a célom az volt, hogy részben a statisztikai számokban nem megjeleníthető problémák vizsgálatára fókuszáljak, illetve egy pontos képet adjak a megye innovációs szolgáltatási kínálatáról. A kirajzolódott kínálati csomagot összevetem a KKV-k körében lefolytatott kérdőíves vizsgálatok innovációs igényeire vonatkozó eredményeivel. Nagyon meghatározó elemnek tartom Zala megye innovációs potenciáljának meghatározásánál, és a szükséges fejlesztések megfogalmazásánál az igények és a nyújtott szolgáltatások összevetését, harmonizálását.
A kutatással a következő kérdésekre keresem a választ:
- Mely szervezetek, cégek tartoznak az innovációs szolgáltatók csoportjába Zala megyében?
- Milyen összefüggés mutatható ki a szolgáltatók területi elhelyezkedése és az adott kistérség KKV-inak innovációs tevékenysége között?
- Milyennek látják ezek a cégek Zala megye helyzetét az újítás képességének a szempontjából?
- Körülhatárolhatók-e az innovációt hátráltató tényezők?
- Milyen összefüggés mutatható ki a keresleti és kínálati oldal felmérése következtében született eredmények között?
A kutatás előtt megfogalmaztam két hipotézist, amely alapján azt feltételezem:
H3: Az innovációs és K+F szolgáltatók területi elhelyezkedése és az adott kistérségben tevékenykedő KKV-k innovációs teljesítménye között összefüggés mutatható ki, a szolgáltatásokban aktívabb térségek vállalkozói eredményesebbek az újítás területén.
H4: Zala megye vállalkozásai által igényelt innovációs kereslet és a kínálati oldal szereplői által nyújtott szolgáltatások nem harmonizálnak.
5.2.1. A kínálati oldal szereplői
A kvalitatív kutatás első lépéseként az innovációs szolgáltatók kiválasztására törekedtem, meghatároztam azokat az intézményeket, cégeket, akik segítik a KKV-k piaci érvényesülését, innovációs képességének a javítását. Az innovációs szolgáltatás széles körű értelmezéséből indultam ki, hiszen a korábban végzett felsőoktatási kutatásaimból ismert tény volt számomra, hogy a nagy súllyal bíró K+F helyek, akadémiai intézetek, kutatóintézetek, innovációs és technológiai központok nincsenek a megyében. A legjelentősebb ezen a téren a Pannon Egyetem Georgikon Kara, a mezőgazdaság néhány területén országos elismerést kiváltó teljesítménnyel, de a kutatási területük túl speciális, a megyei KKV-k életére szerény hatása van. Ezek alapján számba vettem minden lehetséges szolgáltatót, akik a tudás és technológia közvetítésben, a versenyképesség javításában, az újdonság felismerésében, az innovációs szolgáltatásokban segíthetik a vállalkozásokat.
Az elsőként a Regionális Innovációs Ügynökséget emelem ki a tanácsadó szervezetek közül, akinek a feladata az innovációt ösztönző környezet kialakítása, tudásbázis fejlesztése, a tudás terjedésének ösztönzése, innováció szolgáltatásainak kialakítása és bővítése, hálózati együttműködésének erősítése. Az Ügynökség ügyvezető igazgatója, és a Zala megyei munkatárs is vállalkozott az interjúra.
A Regionális Fejlesztési Ügynökség a sorban a következő, kezdeményező, közvetítő és szolgáltató tevékenységével segíti a térségi elképzeléseket és együttműködik az érintett szereplőkkel, pályázatok esetében természetesen a KKV-val is. A nagykanizsai iroda munkatársa segített, aki az innovációs pályázatok projektmenedzsere Zalában.
A korábban említett Georgikon Kar a megye legjelentősebb felsőoktatási intézménye hallgatói létszám és kutatási tapasztalat alapján is, a kutatásokért felelős dékán-helyettes
vállalta az interjút, és a megye első spin-off vállalkozásának (ami szintén a Karhoz kötődik) vezetője is segítette a kutatásomat. A cég kutatási területe a biotechnológia és genetika.
A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány megyei kirendeltsége jelentős kapcsolatokkal rendelkezik a KKV-k irányába, egyben az egyik jelentős szervezet a technológiai transzfer és közvetítés feladatában, vállalkozói hitelnyújtással is foglalkoznak, a megyei inkubátorházak nagy része (a most épülő zalaegerszegi és nagykanizsai kivételével három inkubátorház) is a cég kezelésébe tartozik és a legjelentősebb klaszterszervezet, a Fa- és Bútoripari Klaszter menedzsmentjét is ők adják. A próbainterjút az Alapítvány ügyvezető igazgatójával folytattam le, aki sokat segített a szolgáltatási kör meghatározásában. A klaszterszervezet kiváló kapcsolatot ápol a fa- és bútoripar területen elismert felsőoktatási intézménnyel, a Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Karával, ennek az együttműködésnek a következményeként újítások, találmányok, szabadalmak születnek, az eredmények a szervezeten keresztül eljutnak a klasztertagok nagy többségéhez. A klaszter menedzsere, aki egyben az Alapítvány munkatársa vállalta az interjút. A működő inkubátorházak vezetőivel is készítettem interjút, a lenti és zalaszentgróti térség meghatározó gazdaságfejlesztő szervezete az Alapítvány helyi irodája és inkubátorháza.
A lenti ház vezetője és a zalaszentgróti ház igazgatója volt az interjúalanyom. Az Alapítvány ügyvezető igazgató-helyettese, egyben a zalaegerszegi inkubátorház vezetője szintén segített a kutatásban.
Az ipari parkok általában nem nyújtanak jelentős technológiai és K+F szolgáltatásokat, ezeknek a kínálata a parkokban fejletlen (Innováció a Nyugat-Dunántúlon, 2007). A megyei parkok közül a zalaegerszegi központot választottam, a fejlesztésért felelős projektmenedzserrel készítettem interjút. Több dolog miatt esett a választásom Zalaegerszegre. Egyrészt Zalában a legnagyobb befektetők az elmúlt évtizedben a zalaegerszegi parkokat választották letelepedésül, másrészt az utolsó pillanatig versenyben volt a Mercedes-beruházásért Zalaegerszeg (végül a földrajzi elhelyezkedés és az autópálya megléte miatt nyert Kecskemét), ami nagyon komoly előkészítő és fejlesztő feladatokat jelentett, ennek a munkának az egyik szervezője az említett projektmenedzser volt. Végül a Pannon Mechatronikai Klaszter menedzsere is az említett munkatárs, a személyén keresztül ez a klaszter is „megszólalt”.
Az ipari és kereskedelmi kamarák is jelentős kapcsolattal rendelkeznek a vállalkozások irányába, igaz, hogy a kötelező tagság megszűnése miatt a nagy tagdíjbefizető nagyvállalatokkal erősebb az együttműködés, mint a hagyományos KKV-val, de még így is közel 1000 céggel tart fenn kapcsolatot a zalaegerszegi (megyei) és a nagykanizsai (megyei jogú) kamara. Ezek a szervezetek elsősorban érdekvédelemmel foglalkoznak, illetve a tudás közvetítésben is részt vesznek képzések, találkozók szervezésével, ezért indokoltnak láttam a szolgáltatói körbe a felvételüket. Korábban kötelező feladatuk volt a szabadalmakkal kapcsolatos tanácsadás is, ami egy erős innovációs tevékenység, azonban a finanszírozási nehézségek miatt eltűnt ez a szolgáltatás a kamarákból. A megyei elnök vállalta az interjút és a kanizsai kamara irodavezetője is segített a kutatásban.
Szükségesnek tartottam olyan innovációs szereplőt is felkutatni, aki nem egy nagyobb szervezet zalai képviselőjeként, nem a regionális intézményrendszer helyi képviselőjeként, hanem önálló és elismert tudása miatt képes az innovációs szolgáltatás
nyújtására. Segítségemre volt a Baross Gábor pályázatok eddigi nyerteseinek a listája, ezek között több alkalommal is nyertesként szerepelt a C-Mobil Labor Kereskedelmi és Szolgáltató Kft, akinek a tevékenysége két fő területre osztható. Az egyik a laboratóriumi műszerek forgalmazása, szervizelése, a mérési módszerfejlesztés és automatizálás. A másik fő terület a környezetvédelmi szolgáltató laboratórium üzemeltetése. Az ügyvezető igazgató vállalta az interjút.
Végül a megye település-szerkezetéből kiindulva kerestem egy olyan vállalkozásokat segítő szervezetet, amelyik az aprófalvas zalai térségben segíti a helyi KKV-k érvényesülését, fejlődését, az újítás iránti igény kialakítását. A legnagyobb támogatást a Helyi Vidékfejlesztési Irodák élvezik, legalább is a csatlakozott szervezetek, vállalkozások száma alapján, így megkerestem a nagykanizsai HVI vezetőjét, aki vállalta az interjút.
A kínálati oldal szereplőinek feltérképezése, kiválasztása során a következők derültek ki számomra. Zala megyében az innovációs és K+F szolgáltatások alapján két központ rajzolódik ki, egy az innováció területén jelentős szervezetekkel, szakemberekkel ellátott zalaegerszegi centrum (innovációs ügynökség, klaszterek központjai, fejlett ipari park, Alapítvány), illetve a K+F területén (különösen a mezőgazdasági kutatások miatt) erős keszthelyi központ. Ezek után azt vizsgáltam, hogy a KKV-k körében végzett innovációs mérés eredményei mutatják-e a szolgáltatási oldalon megfigyelhető két-központúságot. A kvantitatív minta alkalmas volt arra, hogy kistérségenként is leválogassam a cégeket. A leválogatás után megvizsgáltam az innováció négy területén elért eredményeket, majd kiválasztottam azokat a kistérségeket, ahol jelen vannak az innovációs szolgáltatók, illetve megfelelő számú vállalati minta áll rendelkezésre, hiszen 20 alatti minta esetében nagyon torzíthat az eredmény. Szempont volt az is, hogy ne legyenek teljesen eltérő profilúak a tevékenységi területek szerint a vizsgált kistérségek vállalkozásai.
Zala megye kilenc kistérsége közül három esetében nagyobb a vállalati mintaszám, mint 20, ez a nagykanizsai (40db. - a kiküldött kérdőívek 8%-a érkezett vissza), a zalaegerszegi (87db. - a kérdőívek 9%-a érkezett vissza) és a keszthelyi (25db. - 8%-os visszaküldési arány).
A keszthelyi kistérségben a vállalkozások 29%-a kereskedelem, javítás, 13-13%-on pedig a feldolgozóipari tevékenység és a mérnöki tevékenység, tanácsadáson osztozik.
A nagykanizsai kistérség esetén a vállalkozások csaknem felének fő tevékenységi köre a feldolgozóipar, de sokan dolgoznak a kereskedelem, javításban is. Zalaegerszeg és környékének fő tevékenységi körét a feldolgozóipar adja, de magas az építőipar és a kereskedelem, javítás aránya is. A két nagyobb város környezetében dolgozó cégek profilban nem különböznek egymástól, a keszthelyi cégek esetében fordított a sorrend a leggyakoribb tevékenységek tekintetében, azonban megítélésem szerint összehasonlíthatóak a vállalkozások. Az összehasonlításhoz felhasználtam a vállalatok körében végzett kvantitatív kutatás eredményeit, a négy innovációs tevékenység előfordulási arányát tekintettem az alapnak, hiszen ez tekinthető leginkább az innováció
„eredményének” egy adott térségben.
23. ábra: A keszthelyi-, a zalaegerszegi- és a nagykanizsai kistérség területén tevékenykedő cégek innovációs eredményei
0,00%
5,00%
10,00%
15,00%
20,00%
25,00%
30,00%
35,00%
40,00%
Keszthelyi kistérség Zalaegerszegi kistérség Nagykanizsai kistérség termékinnováció folyamatinnováció szervezeti innováció marketing innováció
A várakozásommal ellentétes eredmény született, hiszen miközben az innovációs szolgáltatók területi elhelyezkedése alapján a megye két központja Zalaegerszeg és Keszthely, a vállalkozások innovációs tevékenységében ez a központi szerep egyáltalán nem tükröződik (23. ábra). Zalaegerszeg és Keszthely vállalkozásainak innovációs összteljesítménye azonos, azzal a látható újítási területenkénti eltéréssel, hogy a feldolgozóipari túlsúly miatt a megye központ cégei inkább a termék innovációban, míg a keszthelyi csoport - vélhetően a jelentős kereskedelmi profil miatt - a marketing innovációban jeleskedik. Nagykanizsa, miközben az innovációs szolgáltatói térképen alig látszik, a vállalati újítás eredménye szempontjából kiemelkedik a kistérségek közül, ráadásul a jelentős feldolgozóipari jelleg mellett a marketing innovációban a legsikeresebbek a helyi cégek.
A kutatás alapján a korábban megfogalmazott hipotézisem, miszerint: „az innovációs és K+F szolgáltatók területi elhelyezkedése és az adott kistérségben tevékenykedő KKV-k innovációs teljesítménye között összefüggés mutatható ki, a szolgáltatásokban aktívabb térségek vállalkozói eredményesebbek az újítás területén” nem igazolódott.
Az eredmények alapján a következő tézist fogalmaztam meg:
Th3: Zala megye vállalkozásainak innovációs teljesítményét nem befolyásolják a