Az esettanulmányok bemutatása

Jelen részfejezetben arra törekedtem, hogy a különböző típusú szolgáltatók közül a téma szempontjából a legérdekesebbeket kiemeljem. Az interjúkérdésekre adott válaszokat a következőkben részletesen elemeztem, most az adott szervezeteknek a vállalkozásokkal meglévő kapcsolatára, az innováció helyzetére, akadályozó tényezőkre koncentrálok.

Interjúalany Nyeste Péter

Szervezet Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség korábban Regionális Innovációs Ügynökség

Tisztség Projektmenedzser

Helyszín Nagykanizsa

Időpont 2009. március 2.

Az interjúalany jelenleg a Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség projektmenedzsere, korábban a Regionális Innovációs Ügynökségnek volt az innovációs menedzsere, egészen 2008 végéig, így nagyon jelentős rálátással rendelkezett a vállalkozások innovációhoz kötődő pályázatainak a területén. Az elmúlt évtől az innovációs pályázatok projektmenedzsere a fejlesztési ügynökségen. Szűkebb működési területe Zala megye, a tágabb értelemben a régió.

Véleménye szerint kevés az a vállalkozás, aki az innovációban közreműködik. Akik fejlesztéseket végeznek, azok zömében saját pénzből teszik ezt. A pályázatok bonyolultsága, kötöttsége miatt nem igazán veszik igénybe a pályázati lehetőségeket, mivel nem szoktak hozzá az alacsony támogatottsági intenzitáshoz, a vállalkozások ugyanúgy elvárják a 70-80%-os támogatást, akár a 100 %-ot is.

Az innovációs ügynökség nyitottsága teljes mértékű, hírlevelekkel, személyes találkozókkal próbálták a kapcsolatot tartani a vállalkozásokkal, ám a személyes találkozókon is csak 10-15 cég, KKV vett részt. Az e-mail és hírlevél címlistára több vállalkozást sikerült felvenniük, de ezeknek az eredményessége még nem látszik.

Megítélése szerint Zala megyében a logisztika, a kereskedelem, a faipar, gépipar és mechatronika az, amiben a legtöbb innovatív vállalkozás működik.

Az innovációs ügynökségi munkája 2005. év végére eltolódott a projektfejlesztésből a pályázatmenedzsmentbe. Rengeteg munkát fektettek bele a Baross Gábor pályázat előkészítésébe, a pályázati stratégiát, az útmutatót szinte a nulláról kellett elkészíteni. A 2007. évben csak pályázatmenedzsmenttel foglalkozott, a projektfejlesztés csak a pályázatokhoz kapcsolódott. A Baross Gábor pályázat körüli bizonytalanságok nagyon sokat ártottak az innovációs potenciál fejlesztésében.

Interjúalany Dr. Kocsis László

Szervezet Pannon Egyetem Georgikon Kar Tisztség Dékán-helyettes

Helyszín Keszthely

Időpont 2009. február 11.

Az interjúalany a jelentős múlttal rendelkező Georgikon Karnak a kutatásokért felelős vezetője. A Georgikon jogelődeit tekintve Európa legrégebbi rendszeres mezőgazdasági felsőoktatási intézménye, 1797. július 1-jén kezdte meg működését. A karon hosszú múltra visszatekintő tudományos ismeretszerzésnek és alkotómunkának az agrártudományok, valamint a kapcsolódó diszciplínák területén vannak tradíciói.

Néhány ezek közül a növénytermesztési és kertészeti tudományok, állattenyésztési tudományok, erdészeti és vadgazdálkodási tudományok, talajművelés, talajhasználat, agrokémia K+F, haltenyésztés, Balaton környezetvédelmi kutatása. Az innováció szempontjából a mezőgazdasági vállalkozásokkal élénk a kapcsolata a Karnak, nem Zala megye a meghatározó ezen a területen, inkább a jó adottságokkal rendelkező térségek vállalkozói keresik meg az intézményt. Saját tudással, újításokkal, termékekkel

segítik a vállalkozásokat a burgonya, szőlő, paprika, ragadozó halak és a harcsa kutatási területeken.

A bevételek nagyjából 20%-át teszik ki a kutatási pályázatok, K+F munkák. Sikeres a Kar az országos K+F pályázatokban, különösen a korábban felsorolt területeken. Zala megye innovációs helyzetét közepesnek-gyengének látja dékán-helyettes úr, a tőkeellátottság állapotát, megfelelő alvállalkozók és a kutatási kapacitások hiányát emelte ki a problémák közül. A saját innovációs tevékenységet akadályozó tényezők közül a költség-tényezők és a mezőgazdaság mostoha helyzete emelkedik ki.

Interjúalany Dr. Pintérné Dr. Miglécz Erzsébet Szervezet Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter Tisztség Klasztermenedzser és jogi tanácsadó Helyszín Zalaegerszeg

Időpont 2009. március 5.

2001-ben alakult meg a Fa-és Bútoripari Klaszter, eredetileg 15 alapító tag hozta létre, ebből 8db volt vállalkozás, valamint vállalkozásfejlesztési és finanszírozási szervezetek, és 3 szakmai szövetség. A klaszter nem önálló jogi személy, egy szerződés alapján jött létre, a 15 alapító tag egy együttműködési megállapodást kötött, ezután az együttműködési szerződést aláírók megbízták a Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítványt a klaszter menedzselésének feladatával, tehát ilyen értelemben a ZMVA a jogi személy.

A klaszter egy laza együttműködési hálózat, melynek keretén belül az adott témában érdekelt csoportok jönnek létre. Jelenleg 132 tagvállalattal rendelkezik a klaszter. A klasztereknek a klaszterépítésben kell közösen együttműködniük. Eltérő iparáganként mindenkinek más az együttműködés formája, ahogy az adott iparágnak a legmegfelelőbb. A finanszírozás jelenti mindig a legnagyobb problémát, valamint elég nehéz a vállalkozások közti együttműködést megteremteni.

Pólusprogramnak jelentős részét képezi a klaszterprogram. Pólusprogram kidolgozott olyan klaszterfejlesztési programot, melynek keretén belül különböző szinteket állapított meg, és ennek megfelelően regionális szintre helyezték az induló és a fejlődő klasztereket, utána következik az akkreditált, majd a legfelsőbb szint egy innovatív klaszter. Az új program szerint majdnem mindenki csak az indulóra tudott pályázni, egyedül a Fa- és Bútoripari Klaszter tudott a fejlődőre pályázni, de még így is Nyugat-Dunántúlon a klaszterfejlődés a legfejlettebb egész Magyarországon.

Gyakorlatilag az innováció minden szegmensét végzi a klaszter.

Érdekesség, hogy projekt szintjén a klaszter menedzsmentszervezete végigcsinált egy termékfejlesztést is, ennek a teljes folyamatát, melynek a neve ma a Pannon Klaszter Bútor. A fejlesztéshez mindjárt kapcsolódott egy védjegy eljárási program is, egy tanúsító védjegyet hoztak létre. Ennek az a lényege, hogy a klaszter meghatározott minőség esetén biztosítja ezt a védjegyet az adott terméknek és a gyártónak is. A védjegyre bárki - nem klasztertag is – pályázhat.

A fa- és bútoriparban jók az adottságai a régiónak és a megyének is, jelentős sikereket értek el a klaszterrel az innováció területén az elmúlt években.

Interjúalany Dömökné Srágli Lívia

Szervezet Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Tisztség Ügyvezető igazgatóhelyettes

Helyszín Zalaegerszeg Időpont 2009. március 5.

Az interjúalany a Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány projektmenedzsere.

1994-től az alapítvány munkatársa, 8 éve projektek írásával, menedzselésével foglalkozik, mindemellett ügyvezető igazgatóhelyettes.

A ZMVA-t ’92-ben alakították, ’93-ban kezdte meg tényleges működését, mindig az alapítói céloknak megfelelően működött, de természetesen a gazdasági helyzet és egyéb körülmények változásával módosultak a prioritások. Mindig a KKV-k álltak a központban, ezeket a cégeket igyekeztek különböző szolgáltatásokkal segíteni.

Kezdetekben főleg a mikro- és kényszervállalkozások álltak a fókuszban, az ő megerősítésük, fennmaradásuk volt a fő feladat. Ez képzések, tanácsadások, illetve minden olyan tevékenység szervezését jelentette, amely a vállalkozói tudatot erősítette.

A ZMVA tevékenysége közben megváltozott, egyre nagyobb szerepet kaptak a közepes méretű vállalkozások.

Kezdetben PHARE programokat hajtották végre, amelynek során a budapesti magyar vállalkozásfejlesztési alapítványon keresztül jutottak PHARE forráshoz, úgynevezett üzleti terveken keresztül, ezért csupán egy tervet kellett elkészíteni és rendelkezésre állt a forrás az adott évben. Ez 2000-ben zárult le, utána saját maguknak kellett a forrást megteremteni, ekkor álltak rá a pályázatírásra, és menedzselésre. Olyan pályázatokon indultak, ahol a célcsoport a kis- és középvállalkozások voltak, a ZMVA csupán közvetítői szerepet végezte a kiíró és a célcsoport között. Ekkortól az üzletember találkozók, a vásári látogatások, az innováció került előtérbe, a tanfolyamok, tanácsadások egyre jobban háttérbe szorultak, ma már szinte nem is szerveznek tanfolyamokat, csak egynapos továbbképzéseket.

Zala megyében az innováció helyzete meglehetősen rossz, ez az Innovációs Tanácsadási Program keretén belül derült ki, amit az Alapítvány végzett egy elnyert pályázat alapján. A pályázat célja az volt, hogy a vállalkozásokat feltérképezzék innovációs és pályázati nyitottság szerint, majd segítsék őket ezen a területen. A felmérés eredménye, hogy a fizetőképes kereslet az innovációra gyenge, az együttműködési hajlandóság pedig egyenesen siralmas. Nagyon sok tennivaló van az innovációs elkötelezettség erősítésének a területén a megyében.

Interjúalany Dr. Háry András

Szervezet Pannon Fejlesztési Alapítvány, Pannon Mechatronikai Klaszter

Tisztség Vezető, klasztermenedzser Helyszín Zalaegerszeg

Időpont 2009. március 9.

Az interjúalany a Pannon Fejlesztési Alapítvány, a Pannon Mechatronikai Klaszter, valamint a Zalaegerszegi ipari park-fejlesztési projekt képviselője is. Kutatás-fejlesztési és innovációs témával minden ágon foglalkozott. A Pannon Fejlesztési Alapítvány 2005-ben jött létre külföldi modellek alapján. Meglátásuk szerint az ilyenfajta gazdaság-fejlesztési szervezetek jól működnek a fejlett térségekben.

Az Alapítvány első fő pillére a Pannon Mechatronikai Klaszter, aminek feladata, hogy feltérképezze a Vas és Zala megyében található ipari, gépipari cégeket, bízva abban, hogy ezek közül kiemelkednek az innovációs vonalba illeszkedő, fejlődni akaró vállalkozások. A második stratégiai láb, a kutatás-fejlesztés, innováció köré csoportosul, céljuk egy úgynevezett innovációs vagy technológiai központ létrehozása. Harmadik pillér az ipari park fejlődését támogató befektetési programok létrehozása Zalaegerszegen. Folytak tárgyalások különböző cégekkel. Kiviláglott, hogy a gépiparban tudna erős lenni a város. A Mercedes tárgyaláson kívül több más autógyár is megfordult Zalaegerszegen, többször megmérkőztek egy-egy kelet-magyarországi ipari parkkal.

A zalai térség az egy főre jutó feldolgozóipari, gépipari vállalkozás számában a középmezőnybe tartozik. 223 bejegyzett cég van most Zala megyében. Befektetői tárgyalások is visszaigazolták, hogy amikor beszállítókat keresnek ezek a cégek, rájönnek, hogy itt sokkal jobb a helyzet, mint Kelet-Magyarországon. Ezek a helyi vállalkozások a munkakultúra révén, ha nem is vesznek igénybe pályázati erőforrásokat, még mindig hatékonyabban tudnak újítani, mint a kelet-magyarországiak. Ezért ezen a területen kell továbbra is lehetőségeket keresni, az innovációs adottságokat fejleszteni.

Interjúalany Mazzag Ferenc

Szervezet Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

Tisztség Elnök

Helyszín Nagykanizsa

Időpont 2009. február 26.

A Kamara most lesz 15 éve, hogy újraindult Magyarországon. 2000-ig kötelező volt a tagság, akkor ezt egy rendelettel módosították, így ez önkéntes lett, amelynek következménye a romló pénzügyi helyzet. Komoly gond az, hogy nagyon sok jogkört vontak el a kamarától, ezeknek a visszaszerzésén és a biztos pénzügyi háttér megteremtésén dolgoznak most. A tagság országosan és a megyében is a cégek kb. 5-10

%.-a, de ez mindenhol lefedi Zala megyében a vállalkozások összes rétegét, illetve a gazdasági potenciálja elég nagy, olyan 70% körüli, tehát a nagyobb cégek tagok a kamarában. Az utóbbi években a közepes cégek léptek be jellemzően, a kisebb cégek megszűntek, kiléptek, ezeknek egyrészt az átrendeződések, valamint pénzügyi problémák voltak az okai.

Kapcsolatuk a megye vállalkozásaival megítélése szerint megfelelő és sokrétű, az utóbbi években sokat javult. Elég nagy hangsúlyt fordítottak az információáramlásra, hogy a vállalkozókat minél több hasznos információval lássák el, akár érdekképviseleti szempontból (adózás, TB), akár a pályázati tanácsadás oldaláról. A külföldi cégekkel való kapcsolattartás, üzleti kapcsolatok ápolásának feladatát is ellátják. Jó kapcsolatokkal rendelkeznek Németországgal, Szlovéniával, a Zala megyei Kamara működteti a szlovén-magyar tagozatot, aminek az országos központja Zalaegerszegen található. A folyamatos kapcsolattartás mellett a továbbképzések is gyakoriak. A havonta megjelenő megyei újságban, illetve elektronikus úton tudják tájékoztatni a vállalkozókat. A gazdasági helyzet romlásával egyre nő a kamarai ügyfélforgalom, egyre több vállalkozás igényel segítséget, így a kapcsolattartás is egyre gyakoribbá válik. Az innovációra ebben a gazdasági helyzetben kevés cégnek marad energiája, pillanatnyilag a túlélés a fontos, a kamara is jobbára ezen a téren igyekszik segíteni.

Interjúalany Litter Nándor

Szervezet Helyi Vidékfejlesztési Iroda Tisztség Irodavezető

Helyszín Nagykanizsa

Időpont 2009. március 18.

2007. május 15-én jött létre a helyi vidékfejlesztési iroda, amelynek fő feladata egy olyan stratégia megalkotása volt, ami segít a vidéki élet, a falusi élet életkörülményeinek a javításában és a vállalkozások erősítésében. Cél, hogy az emberek helyben maradjanak, ott találjanak munkát, ahol élnek, természetesen megfelelő életkörülmények között. Tehát a tudás erősítése, és ez által a mikro- és kisvállalkozások és a különböző együttműködő csoportoknak a támogatása a kiemelt pontja a programnak. Ehhez szükséges az önkormányzatokkal való együtt gondolkodás, melynek keretében forrásokat szereznek a falufejlesztési programokhoz, például az örökség megőrzéséhez, turisztikai fejlesztésekhez stb. További cél a megújuló energiák elterjesztésének segítése, támogatása.

Ez a LEADER modell. A vállalkozások fejlesztése során különböző programoknak a vázát építették fel, aminek a végig vitelét támogatják. Összesen 80 gyűlést tartottak a tervezési időszak alatt, így nagyon sokan megmozdultak a program összeállítása során.

Most a végrehajtási szakasz zajlik, amikor forrásokat kapnak arra, hogy bizonyos programok elinduljanak, a második rész pedig, hogy ezek beépüljenek tartósan és önjáróvá váljanak. És mit jelent az innováció ezekben a programokban? A különböző jó gyakorlatok elterjesztése és megismertetése, sikeres rendszerek bevezetése. Ez azért is cél, mert folyamatos források nincsenek.

Az innovációra nyitottság néhány esettől eltekintve nem jellemző, az első feladat a vidéki KKV-k elindítása, információval, tudással ellátása, annak a képességnek a kialakítása, hogy életképesek maradjanak a következő években.