A nemzeti rendszer áttekintése után részletesen bemutatom a Nyugat-dunántúli Régió és Zala megye K+F és innovációs potenciálját, hiszen az általam vizsgált vállalkozások újítási képességét, jellemzőit nagyban befolyásolják a támogató környezet adottságai, lehetőségei. A megközelítési mód a nemzeti innovációs rendszer bemutatása során alkalmazott logikai sor, először a régió és a megye gazdasági jellemzőit, majd a K+F tevékenységet mutatom be, szólok az innovációs szolgáltatók, hídképző szervezetek állapotáról is, végül néhány tanulságot kiemelek a korábbi nyugat-dunántúli kutatásokból.
A régióról elmondható, hogy Magyarországon a szerencsés fekvésű területek közé tartozik, ahova jelentős tőkebeáramlás történt a rendszerváltást követően, aminek következtében az egyik legiparosodottabb régióvá vált. Az infrastrukturális adottságai megfelelőek (ha a 9-es főút megépül, akkor az adottságai jók lesznek), a foglalkoztatási adatok romlottak, de még mindig a legjobbak közé tartozik, a hazai és külföldi vállalkozások száma átlagos, a szolgáltatási szektor komoly fejlődési lehetőséggel rendelkezik (Rechnitzer - Smahó, 2007, p. 213).
A 8. ábrán jól látható, hogy a Nyugat-Dunántúl gazdaságilag a fejlett területek közé tartozik Magyarországon (Barna - Molnár - Juhász, 2005, pp. 542-555). A kimagaslóan jól teljesítő Közép-Magyarország után az ipari termelékenységet leszámítva a legfejlettebb régió, nagyjából az országos átlag jellemzi a jelzett területeken. Az adatokból következik, hogy az innováció gazdasági háttere (magyarországi viszonylatban) megfelelő.
8. ábra: Néhány fontos gazdasági mutató az országos átlag százalékában
0,00%
50,00%
100,00%
150,00%
200,00%
Közép-Magyarország
Közép-Dunántúl
Nyugat-Dunántúl
Dél-Dunántúl Észak-Magyarország
Észak-Alföld Dél-Alföld
külföldi érdekeltségű vállalkozások száma külföldi tőkeállomány (m Ft)
ipari termelékenység (m Ft) foglalkoztatási ráta egy főre jutó GDP (2007) e Ft
Forrás: KSH alapján saját szerkesztés (2008-as adatok, a GDP 2007-es adat)
A régió gyenge területe a felsőoktatás, K+F és intézményi háttér, amely nagyon komoly veszélyeket rejt magában, ugyanis a verseny ezekre a területekre tolódik át. Nyugat-Dunántúl a gyenge tudásalkalmazó (Lengyel, 2006, pp. 131-147) régiók közé tartozik nemzetközi tipizálás alapján, ahol a közeljövő fejlesztései döntik el, hogy felzárkózik-e az európai középmezőnybe, vagy a kezdeti szerencsés fejlődés után a többi régió (Közép-Magyarországot kivéve) szintjére süllyed.
A régió súlya a K+F és felsőoktatási potenciál tekintetében messze elmarad a gazdasági súlya, vagy akár csak a népessége (az ország lakosságának közel 10%-a) által képviselt országos részesedéstől. Mindez annak ellenére igaz, hogy az 1990-es évek közepe óta számos pozitív folyamat elindult ezen a téren, szinte valamennyi mutató tekintetében az átlaghoz képest gyorsabb növekedést produkált a régió. A mutatók többsége még mindig nem éri el a főváros nélkül számított vidéki Magyarország átlagát sem (9. ábra), a tudományos szféra Budapestre és néhány vidéki nagyvárosba (Debrecen, Szeged, Pécs) koncentrálódik (Lados, 2009, p. 85), így a tradicionális nagy egyetemi kampuszokkal rendelkező térségekkel még sokáig nem tudja felvenni a versenyt a régió.
9. ábra: Néhány fontos K+F mutató az országos átlag százalékában
0,00%
10,00%
20,00%
30,00%
40,00%
50,00%
60,00%
70,00%
80,00%
90,00%
100,00%
Közép-Magyarország
Közép-Dunántúl
Nyugat-Dunántúl
Dél-Dunántúl Észak-Magyarország
Észak-Alföld Dél-Alföld
Kutató-fejlesztő helyek száma Kutató-fejlesztő helyek számított létszáma
Ebből kutatók számított létszáma felsőoktatási intézmények száma nappali tagozatos hallgatók száma
Forrás: KSH alapján saját szerkesztés (2008-as adatok)
A legtöbb mutató esetében az ötödik, hatodik helyen található Nyugat-Dunántúl, a K+F ráfordítások és költségek esetében sikerült a 3-4. helyre felzárkóznia, a vállalati szféra aktivizálódásának köszönhetően (10. ábra).
10. ábra: További fontos K+F mutatók az országos átlag százalékában
0,00%
20,00%
40,00%
60,00%
80,00%
100,00%
Közép-Magyarország
Közép-Dunántúl
Nyugat-Dunántúl
Dél-Dunántúl Észak-Magyarország
Észak-Alföld Dél-Alföld
Összes K+F ráfordítás (m Ft)
Összes K+F költség (m Ft) Összes K+F beruházás (m Ft)
Forrás: KSH alapján saját szerkesztés (2008-as adatok)
Az eddigi megfigyelések folytatása, hogy a K+F tevékenység egyik eredményének nevezhető publikációs tevékenységben is a 4-5-6. helyen található a régió (11. ábra).
11. ábra: Publikációkra vonatkozó adatok az országos átlag százalékában
0,00%
20,00%
40,00%
60,00%
80,00%
100,00%
Közép-Magyarország
Közép-Dunántúl
Nyugat-Dunántúl
Dél-Dunántúl Észak-Magyarország
Észak-Alföld Dél-Alföld
magyar nyelvű könyvek magyar nyelvű cikkek idegen nyelvű könyvek idegen nyelvű cikkek Forrás: KSH alapján saját szerkesztés (2008-as adatok)
Ha a régió innovációs tevékenységét európai dimenzióban vizsgáljuk, akkor az ország többi régiójához képest a lemaradása nem kritikus. Az EIS 2007-es mérése alapján csak Közép-Magyarország és Közép-Dunántúl eredményei térnek el számottevően Nyugat-Dunántúltól. Persze az uniós átlaghoz (EU: 0,45) képest a régió 0,25-ös teljesítménye óriási lemaradást mutat, és igaz ez abban az esetben is, ha a szomszédos külföldi régiókkal hasonlítjuk össze (Pozsony: 0,66; Stájerország: 0, 58) (Lados, 2009, p. 86).
A régióban található innovációs és gazdasági szolgáltatók, hídképző szervezetek közül az ipari parkok viszonylag fejlett, jól kiépített infrastruktúrával rendelkeznek, a számuk 28, átlagosan 1260 fő munkavállaló jut egy parkra, ami közepes nagyságot mutat. A régió adottságainak köszönhetően (négy országgal határos) három nemzeti szintű jelentőséggel bíró logisztikai központ kialakítása folyik Győrben, Sopronban és Nagykanizsán.
A kooperációs és regionális egyetemi tudásközpontok kialakítása elkezdődött, a gond a területi koncentráltság, hiszen csak Győr-Moson-Sopron megye büszkélkedhet ezzel a lehetőséggel. Az akadémiai kutatóintézetek szerepe nem meghatározó, különösen a műszaki tudományok területén jelentkezik hiány. Az ipari kutatóhelyek száma szintén alacsony.
Két területen emelkedik ki a régió teljesítménye országosan, a regionális innovációs rendszer alapjait meghatározó stratégiát 2001-ben az országban elsőként itt dolgoztak ki, részben ennek az eredménye a 2004-től önálló szervezet formában működő Regionális Innovációs Ügynökség (Pannon Novum). A másik terület a klaszter-kezdeményezések, amelyek szintén 2000-től megkezdték a működésüket, ma több mint tíz klaszter működik már a régióban (Lados, 2009, p. 86).
Technológiai parkok, technopoliszok, egyetemi hasznosító-irodák leginkább Győrben és Sopronban találhatók, inkubátor házak az egész régióban jellemzőek, azonban az innovációs tevékenységek elősegítésében betöltött szerepük szerény. A kamarai hálózat átlagos fejlettségű, öt megyei kamara található a térségben, hasonlóan fejlett a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány regionális szervezete is. A vállalatok tájékoztatásában, tanácsadásban, hitelek nyújtásában segédkeznek az Alapítvány és a kamarák helyi szervezetei.
A régióhoz tartozó megyék között a K+F képességek terén óriási különbségek mutathatók ki. A legrosszabb mutatókkal Zala megye rendelkezik, különösen a felsőoktatási intézmények, kutatóhelyek nagysága, súlya alapján. Ráadásul az egyetemekhez kapcsolódó új struktúrák létrejöttének köszönhetően (Győrben és Sopronban létrejövő kooperációs és regionális egyetemi tudásközpontok) a jövőben sem fog ez változni (Lados, 2009, pp. 81-93).
A régión belül csak minden tízedik (összesen 3400 fő) hallgató választja a megye felsőoktatási intézményeit, jelentősebb tudományos potenciállal csak a Georgikon Kar rendelkezik. Az intézmények nem önállóak, döntéshozatali szempontból gyakran kiszolgáltatottak az anyaintézményeiknek.
12. ábra: A GDP és a felsőoktatás néhány jellemzője a régióban, megyei bontásban
0,00%
100,00%
200,00%
300,00%
1 főre jutó GDP
hallgatók száma
MTA tag tudomány doktora
tudomány kandidátusa
Győr-Moson-Sopron Vas
Zala
Forrás: KSH alapján saját szerkesztés (2008-as adatok)
A GDP tekintetében nincs jelentős különbség a három megye között, enyhe győri fölény figyelhető meg az 12. ábrán ezen a téren. Az oktatókra vonatkozó adatok alapján csak az MTA tagok jelenléte (2 fő) az a terület, ahol Zala is mértékadónak számít, köszönhetően a 213 éves Georgikon Karnak.
1. táblázat: Néhány fontos K+F mutató a régióban, megyei bontásban kutatóhelyek
száma
K+F foglal.
(%)
Összes K+F költség (m Ft)
K+F ráford.
(m Ft)
K+F beruház.
(m Ft)
GyMS 136 3,7 6 321 7 144 822
Vas 37 1,2 6 332 6 670 337
Zala 28 0,6 884 1 004 120
Régiós
átlag 67,00 1,83 4512,33 4939,33 426,33
GyMS 202,99% 202,19% 140,08% 144,64% 192,81%
Vas 55,22% 65,57% 140,33% 135,04% 79,05%
Zala 41,92% 32,79% 19,59% 20,33% 28,15%
Forrás: KSH alapján saját szerkesztés (2008-as adatok)
A kutatás-fejlesztés területén nagyon markáns a különbség a megyék között (1.
táblázat), különösen szembetűnő a költségek, ráfordítások, beruházások területén. Zala megye részesedése elenyésző, csak a Georgikon van jelen ezen a téren, de ez a Kar (kb.
1500 hallgatóval) nyilván nem képes hasonló teljesítményre, mint a 10000 fő feletti győri és soproni egyetem. A publikációk területén jobb a helyzet (2. táblázat), az idegen nyelvű cikkek száma meghaladja a Vas megyei adatokat, ami azért dicséretes, mert az említett megye hallgatói és oktatói létszáma háromszorosa a zalai kapacitásnak.
2. táblázat: Publikációkra vonatkozó adatok a régióban, megyei bontásban magyar nyelvű könyvek idegen nyelvű könyvek idegen nyelvű cikkek
GyMS 234 52 285
Vas 80 15 60
Zala 39 5 95
Átlag 117,67 24 146,67
GyMS 198,86% 216,67% 194,31%
Vas 67,99% 62,50% 40,91%
Zala 33,14% 20,83% 64,77%
Forrás: KSH alapján saját szerkesztés (2008-as adatok)
Zalában az innovációs és gazdasági szolgáltatók közül a kamarák, a Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, a fejlesztési és innovációs ügynökség megyei szervezetei a meghatározóak. Kutatási centrum a Georgikon Karon jött létre, illetve az első spin-off cég is ehhez az intézményhez kötődik. Zalai szervezésű innovációs szolgáltató a klaszterekhez köthető, ezek közül háromnak (a Bútoripari, a Mechatronikai és a Megújuló Energia Klaszter) a megyében van a központja, illetve az inkubációs házak és ipari parkok is helyi jelentőségűek.
Innováció a Nyugat-Dunántúlon felmérés tanulságai
A három éven át tartó kutatás célja az volt, hogy különböző dimenziók mentén bemutassa a régióban működő vállalkozások innovációs tevékenységét. A felmérés megalapozásaként a régió innovációs környezetének feltárását végezték el először, bemutatták a már meglévő kezdeményezéseket. A vizsgálatokkal (évente megismételték a felmérést) az innovatív vállalatok arányának megállapítására törekedtek, arra is kíváncsiak voltak, hogy milyen hatással vannak a cégek működésére az innovációs tevékenységek, milyen szervezetek, partnerek segítik őket, milyenek a tipikus újítok.
Nem volt cél, hogy minden gazdasági ág szerepeljen a felmérésekben, elsősorban a feldolgozóiparban tevékenykedő vállalatok innovációs teljesítményét vizsgálták, átlagosan 300 vállalkozás nyilatkozott. A zalai cégek részesedése 25-30% körül volt.
A régió vállalatainak 50%-ról állapították meg, hogy innovatív (ha a négy fő innováció típus bármelyike előfordult), az újítók fele végzett saját K+F tevékenységet, a ráfordítás 2-3% között mozgott átlagban az árbevétel arányában. Az adaptálók és fejlesztők aránya megegyezett, az együttműködés nem volt jellemző még az innovatívak között sem. A tőkehiányt, az innováció magas költségeit és a bizonytalan keresletet említették fő problémának. Az újítást segítő szervezetek tekintetében jelentős hiányosságok és aránytalanságok voltak megfigyelhetők a régióban.
A javaslatok között szerepelt, hogy a meglévő infrastruktúrák, intézmények és szervezetek által nyújtott szolgáltatásokat ki kell szélesíteni. A szakképzés, a K+F és a közlekedés fejlesztése, a hálózatosodás elősegítése és a határokon átnyúló
együttműködések erősítése szintén a fejlesztési irányok között szerepelt (Innováció a Nyugat-Dunántúlon 2006, 2007, 2008).