A kutatás módszereként a kulcsfogalmak dogmatikai jellegű elemzését, illetve a török és magyar igazságszolgáltatás összehasonlító vizsgálatát választottam. A mindkét fél álláspontjára kiterjedő kutatást jelentősen megnehezítette, hogy a téma szempontjából jelentős források magyar nyelven alig, de még angol nyelven sem voltak teljes részletességgel elérhetőek. Jellemző, hogy a Törökországra vonatkozó, a Bizottság által készített rendszeres országjelentések az EurLex adatbázisában sem találhatók meg hiánytalanul angol nyelven, a hiányzó anyagokat a Török Külügyminisztérium honlapján sikerült fellelnem; az Európai Parlamentnek a rendszeres jelentésekről elfogadott állásfoglalásai közül kettő pedig egyáltalán nem volt fellelhető sem az EurLex adatbázisában, sem a Parlament honlapján, sem más adatbázisban. Az uniós szervek
7
álláspontjának feltárása így is több ezer oldalas nagyobb részt angol, kisebb részt magyar nyelvű forrásanyag áttanulmányozását tette szükségessé.
Tudatos felkészülés eredményeként éppen ezért megtanultam törökül, ennek köszönhetően számos török nyelvű forrást, török tanulmányt, könyvet be tudtam vonni a kutatásba a téma pontosabb megismerése érdekében. Az angol nyelvű források felhasználása mellett tehát török nyelvű források, köztük a török Igazságügyi Minisztérium honlapja,6 a török Külügyminisztérium honlapja,7 a török Semmítőszék honlapja,8 a török Államtanács honlapja,9 a Bírák és Ügyészek Tanácsának honlapja,10 a török bírósági szervezet honlapja,11 a Török Igazságügyi Akadémia honlapja12 és török nyelvű tanulmányok, publikációk fordítása és vizsgálata során, olyan összetett anyag összeállítására került sor, mely korábban magyar nyelven nem volt elérhető ebben a formában.
A források jellegét tekintve is törekedtem a sokszínűségre: a kutatás során felhasználtam tanulmányokat, monográfiákat, de sajtóközleményeket is. Igyekeztem a hazai szakirodalomban megtalálható legjelentősebb forrásokat is beépíteni dolgozatomba.
Itt kell megjegyeznem, hogy az Országgyűlési Könyvtár katalógusa szerint a török igazságszolgáltatási rendszert átfogóan bemutató magyar nyelvű tanulmány, illetve monográfia az elmúlt évtizedekben nem készült; a legutolsó, a török igazságszolgáltatást átfogó jelleggel bemutató tanulmányok13 még az atatürki reform előtti állapotot tükrözik. E miatt a dolgozat ezen a területen a szokásosnál nagyobb mértékben támaszkodik az elérhető internetes forrásokra.
A dolgozat során a török álláspontok vizsgálatára is hangsúlyt fektettem, különös tekintettel Ahmet Davutoğlu török szemléletű elemzéseire.14 A török európai integrációs gondolat kapcsán kiemelt figyelmet fordítottam Törökország történelmének áttekintésére a szekuláris Törökország Mustafa Kemal Atatürk által történő megalapításától kezdve
6 http://www.adalet.gov.tr/
7 http://www.mfa.gov.tr/default.tr.mfa
8 https://www.yargitay.gov.tr/sayfa/birinci-baskan/572?lang=tr
9 http://www.danistay.gov.tr/
10 http://www.hsk.gov.tr/
11 http://www.judiciaryofturkey.gov.tr/
12 http://www.taa.gov.tr/
13 Török jogszolgáltatás. A jog. – 23. évf. 24. sz., 1904, 190-191.; JULOW Jenő: A török igazságügyi szervezetről és bíráskodásról [1. r.] Miskolci jogászélet. – 2. évf. 4. sz., 1926, 1-2.; JULOW Jenő: A török igazságügyi szervezetről és bíráskodásról [2. r.] Miskolci jogászélet. – 2. évf. 6-8.sz. 1926, 5-7.
14 DAVUTOĞLU egykori külügyminiszter, későbbi miniszterelnök korábban a Marmara Egyetemen dolgozott, 1993-ban docens, 1999-ben professzor lett. 1999-2004 között a Beykent Egyetemen tanárként, a nemzetközi kapcsolatok szak vezetőjeként, 2002-2009 között nagykövetként és a miniszterelnök főtanácsadójaként dolgozott. l. DAVUTOĞLU, Ahmet: Stratégiai Mélység – Törökország nemzetközi helyzete. Budapest, Antall József Tudásközpont, 2016, A szerzőről.
8
napjainkig, a jelenlegi AKP kormány munkásságáig, felhasználva Atatürk eddig jobbára csak török nyelven elérhető programadó beszédeit és a kemalizmus legfontosabb dokumentumait is.
3AZ ÉRTEKEZÉS SZERKEZETI FELÉPÍTÉSE
Az I. részben (Törökország jog- és igazságszolgáltatási rendszerének kialakulása) Törökország történelmi és kulturális gyökereinek bemutatására kerül sor, hiszen a történeti múlt szerepe meghatározó egy társadalom berendezkedésében és identitásában, a szabályok tényleges érvényesülésében, éppen ezért a csatlakozás folyamata és kimenetele függhet Törökország történelmi és kulturális gyökereinek az európai identitással való összeegyeztethetőségétől. Ennek kapcsán vázolom a török igazságszolgáltatási rendszer történetét, kialakulását egészen az Oszmán Birodalom szervezetétől kezdődően, a Török Köztársaság és Atatürk időszakában fennálló szervezetig. Atatürk reformjai Európához közeledés szempontjából hatalmas jelentőséggel bír, Atatürk meglátásom szerint az
„Európai Unió előfutárának” tekinthető Törökország életében, ezért vívmányainak részletes ismertetésére is sor kerül ebben a fejezetben. Tekintettel arra, hogy az iszlám jog maradványai mind a mai napig megfigyelhetőek a török jog- és igazságszolgáltatási rendszerben, ezért szükséges alapvető szinten az iszlám alapvonásainak az ismertetése is. E tekintetben munkámat megkönnyítette, hogy a magyar tudomány az iszlámkutatásban az elmúlt százötven évben mindig is élen járt, és napjainkban is számos magas színonalú konferenciát tartanak e tárgykörben.15
A II. részben (A török csatlakozás eddigi folyamata) Törökország Európai Unióhoz való csatlakozásának eddigi folyamatát mutatom be, a kezdetektől a tagjelöltségre jogosultság elismeréséig, majd az előcsatlakozás időszakát, végül a csatlakozási tárgyalásokat Törökország és az EU között. Továbbá a török bírósági szervezetrendszer fejlesztését is részletesen bemutatom az uniós csatlakozásra figyelemmel. A Török Igazságügyi Minisztérium 2015-ös igazságügyi reformcsomagját is ismertetem, mivel a reformcsomag 2019-ig hatályban van, és jól tükrözi Törökország EU-sztenderdeknek megfelelés iránti igyekezetetét az igazságszolgáltatást illetően. Az Erdoğan-kormány által 2015 áprilisában közzétett bírósági reformcsomag (Stratégia és 2015-2019 közötti
15 Itt mindenekelőtt utalnék a Szegeden 2007. augusztusában tartott biblikus konferenciára, amelynek téműja a Biblia és a Korán kapcsolata volt, és amelynek anyaga kötetben is megjelent. BENYIK György (szerk.):
A Biblia és a Korán - Szegedi Nemzetközi Biblikus Konferencia (Szeged, 2007. augusztus 26–29.), Szeged, JATEPress, 2008., továbbá az az iszlám 1916. évi magyarországi elismerésének 100.
évfordulóján az ELTE BTK, Vallástudományi Központ, MTA BTK TTI által szervezett 2016. június 29-31-én tartott tudományos konferenciára.
9
Akcióterv) részletesebb vizsgálata éppen ezért nagyon fontos.16 Az Európai Bizottság és az Európai Parlament által az igazságszolgáltatás terén elért reformokról megfogalmazott álláspontok ismertetésére is sor kerül ebben a részben, mely valamennyi, 1998 és 2016 között készített éves jelentés és az annak kapcsán elfogadott parlamenti álláspont vonatkozó részeinek áttekintését tartalmazza (ezt a fejezetet a műhelyvitán elhangzott észrevételek alapján átdolgoztam).
A III. részben (Törökország igazságszolgáltatási rendszere napjainkban) bemutatom a török igazságszolgáltatás általános jellemvonásait, szervezetét és az igazságszolgáltatás személyi állományával kapcsolatos szabályozást, röviden kitérve a választottbíráskodás törökországi szabályozására is. A török igazságszolgáltatás szervezete jelentősen különbözik a magyartól, továbbá összetett és bonyolult rendszerről van szó, ezért alapos tanulmányozást igényel. Napjainkban a fennálló török igazságszolgáltatás hatalmas változásokon ment keresztel a 2017-es Alkotmánymódosítás következtében, és jól láthatók az EU sztenderdjeinek megfelelés érdekében tett szignifikáns lépések Törökország részéről. Kiemelt változás a Katonai Bíróságok eltörlése, ennek kifejtése hangsúlyosan jelenik meg a dolgozatban. Kiemelten vizsgáltam török forrásokat is, mivel bizonyos részletinformációk még angol nyelven sem állnak rendelkezésre minden esetben. Török bírák tanulmányait is felhasználva, hiteles képet kaptam a kutatás során a török igazsgászolgáltatásról.
A IV. részben (A török csatlakozás jelenlegi állásának értékelése) a csatlakozási folyamatban megkerülhetetlen, az Európai Unió által támasztott koppenhágai kritériumok ismertetését követően azt vizsgálom, hogy ezek közül az Európai Unió ügynökségei szerint Törökország melyeket teljesített, illetve még nem teljesített. Noha jelen értekezés elsősorban az igazságszolgáltatás szegmensét vizsgálja, azonban az átfogó képalkotásához a koppenhágai kritériumok szélesebb körű vizsgálata elengedhetetlen. A 2016 nyarán elkövetett puccskísérletet követő, legújabb fejleményeket is bemutatom, valamint ezek várható hatását a csatlakozás folyamatára, különös tekintettel azok értékelésére a koppenhágai kritériumok, kiemelten az emberi jogok és a működő jogállam követelményének fényében, hiszen ez utóbbinak lényeges alkotóeleme a független igazságszolgáltatás, amelynek fontos biztosítéka a bírák elmozdíthatatlansága és pártatlansága. Különösen a török igazságszolgáltatási reform és a Gülen-ellenes
16 Judicial Reform Strategy, Republic of Turkey Ministry of Justice Directorate General For Strategy Development, April 2015, http://www.sgb.adalet.gov.tr/Yargi-Reformu-Stratejisi_2015_ingilizce.pdf (2017. 09.22.)
10
intézkedések összefüggéseit, az alkotmánymódosítás és a prezidenciális rendszer bevezetésének várható hatásait vizsgálom meg ennek kapcsán. Az igazságszolgáltatással kapcsolatos uniós követelmények, sztenderdek megfogalmazására is sor kerül, majd röviden értékelem ezek teljesítését, illetve nem teljesítését. Végül megvizsgálom az igazságszolgáltatási alapelvek érvényesülését Törökországban.
Az V. részben (Összegzés) fogom értékelni az EU által támasztott követelményeknek, sztenderdeknek való megfelelést az igazságszolgáltatási területen.
Összegezni fogom az 1998 és 2016 között készült bizottsági jelentésekből és európai parlamenti állásfoglalásokból levonható, az igazságszolgáltatási területet érintő végkövetkeztetéseket. Végül választ adok a kutatás elején feltett kérdéseimre, melyek közül a legfontosabb, hogy az EU sztenderdjei alapján az igazságszolgáltatást illetően alkalmas-e Törökország az EU-hoz történő csatlakozásra, illetve, mely területeken van szükség további lépésekre. Ki fogok térni Törökország Európai Unióhoz való csatlakozásának az igazságszolgáltatást érintő legújabb fejleményeire, végezetül több alternatívát vázolok fel a Törökország és az Európai Unió jövőbeli kapcsolatát illetően.
11