Napjainkban kimagasló nemzetközi figyelem kíséri Törökországot, hiszen központi szerepet játszik az európai bevándorlási probléma kezelésében, és jelentős haderővel rendelkező NATO-tagállamként a közel-keleti konfliktusnak is kulcsszereplője. A Közel-Kelet geopolitikai jelentősége kimagasló, hiszen a világ kilenc nagy, kereskedelmi és katonai szempontból kulcsfontossági tengerszorosa közül öt (Boszporusz, Dardanellák, Szuezi-csatorna, Ádeni-szoros, Hormuzi-szoros) ebben a térségben található, éppen ezért az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikájának kialakítása során geopolitikai és geostratégiai kérdés is a Közel-Kelet és az Európai Unió kapcsolata; Törökország hídszerepe miatt ebből a szempontból is kulcsfontosságú szereplőnek tekintendő. A Szíriában történő katonai szerepvállalás, továbbá a terrorizmus elleni küzdelem ugyanakkor jelentős hatást gyakorolt Törökország bel- és külpolitikájára, igazságszolgáltatási rendszerének az uniós csatlakozásra tekintettel előirányzott reformjára.
Láthatjuk, hogy a téma rendkívül aktuális, Törökország EU-hoz való kapcsolata állandóan napirenden van, és véleményem szerint ott is kell legyen, mivel Törökország meghatározó szereplő Európa jövőjét illetően. A 2016-os török puccskísérlet óta Törökország kapcsán legélesebben az igazságszolgáltatás függetlenségének kérdése kapcsán vetett fel aggályokat az EU, ezért jelen disszertációban az igazságszolgáltatás kérdéskörével kívánok részletesebben foglalkozni.
Jelen kutatómunka alapvető célja, hogy választ találjon arra a kérdésre: Törökország igazságszolgáltatási rendszere megfelel-e az EU sztenderdjeinek a csatlakozás szempontjából. Továbbá fontos célja volt e sztenderdek felkutatása is, hiszen bár sokat hallhatunk erről a témáról, mégis az EU Törökországgal szembeni konkrét követelményeinek bemutatásával nem találkozunk. Választ keresek arra is, hogy Törökország kiemelkedő fontossága ellenére miért nem került sor még mindig az Európai Unióhoz való csatlakozására, valamint, hogy ez az igazságszolgáltatás EU-sztenderdektől való elmaradásnak tudható-e be, vagy sem.
A kutatás során kiemelt hangsúlyt fektettem arra, hogy a kérdést nemcsak az Európai Unió szemszögéből, hanem Törökország álláspontjának ismeretében is vizsgálódás alá vegyem. Fontosnak tartom ugyanis, hogy a csatlakozással kapcsolatban – a legtöbbször kizárólag az Európai Unió nézőpontját tükröző információkon túl – Törökország meglátásait is vizsgálódási körünkbe vonjuk, mivel az Európai Unió és Törökország között
3
fennálló, rendkívül fontos kapcsolat csak abban az esetben szemlélhető megfelelően, és csak akkor vezethet el egy valódi integrációs együttműködéshez, ha a kérdéskört – a megfelelő információk birtokában – mindkét fél oldaláról alaposan megvizsgáljuk.
Mivel rendkívül komplex kérdés Törökország EU-hoz történő csatlakozása és sztenderdjeinek való megfelelése, ezért jelen disszertációban – bár kutatásaim tágabb körre terjedtek ki2 – nem kerül sor minden vitatott szegmens (a vitatott Európa-fogalom, vallási-identitási problémák, kisebbségek, nők jogai, emberi jogi problémák, menekültpolitika) vizsgálatára, mivel az meghaladná egy disszertáció kereteit, azonban egy habilitációs dolgozat keretében további elemzése lenne szükséges. Jelen disszertáció elsődlegesen az igazságszolgáltatás szempontjából vizsgálja a csatlakozási tárgyalások elhúzódását, és keresi a választ arra, hogy ennek tudható-e be az, hogy nem került sor annak érdemi lezárására vagy sem; a szoros összefüggés okán azonban egyes emberi jogi kérdésekre is ki kell térnem.
A kutatómunkám alapvető hipotézise az volt, hogy Törökország az EU-val folytatott csatlakozási tárgyalások óta az igazságszolgáltatási rendszerét illetően az EU sztenderdeknek való megfelelés érdekében olyan átfogó változtatásokat és jogközelítést hajtott végre, amelynek eredményeként – néhány kivételtől eltekintve, melyeket
2 Dr. PRIEGER Adrienn: Törökország Európai Uniós csatlakozásának lehetősége gazdasági szempontok alapján in: SZABÓ
Miklós (szerk.): Studia Iurisprudentiae Doctorandorum Miskolciensium – Miskolci Doktoranduszok jogtudományi tanulmányai 17., Miskolc: Gazdász Elasztik Kft., 2015. 347-371.; Dr. PRIEGER Adrienn: Economic Development in Turkey, European Integration Studies, 2015, 60-71.; Dr. PRIEGER Adrienn: Törökország az EU határán? International Relations Quarterly, Vol. 6. No.3., 1-10.; Dr. PRIEGER Adrienn: Security policy in Turkey and the migration problem in Europe, Cultural Relations Quarterly Review, Regional Security in the Middle East, Volume 2, Issue 4, Autumn 2015, 17-34.; Dr. PRIEGER Adrienn: A Gülen-mozgalom jogi és gazdasági hatásai Törökországra, in: SZABÓ Miklós (szerk.):
Doktoranduszok fóruma: Miskolc, 2015. november 19. Az Állam- És Jogtudományi Kar Szekciókiadványa, Miskolc:
Miskolci Egyetem, 2016. 269-275.; Dr. PRIEGER Adrienn – LŐRINCZ András: A szíriai menekültek társadalmi és jogi hatásai Délkelet-Anatóliára in: BERGHAUER Sándor (szerk.): Társadalomföldrajzi kihívások és adekvát válaszlehetőségek a XXI. század Kelet-Közép-Európájában: Nemzetközi Földrajzi Konferencia, Beregszász: II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, 2016, 150-158.; Dr. PRIEGER Adrienn: Törökország Európai Unióhoz csatlakozásának jogi kihívásai, Európai Jog, 2016. március, 5-12.; Dr. PRIEGER Adrienn: The Migrant Crisis Effects on the Relation between Turkey and the EU, European Integration Studies, Volume 12, Number 1, 64-71.; Dr. PRIEGER Adrienn: Security&sovereignty in the 21st century: How the migration crisis determines the relation between Turkey and the EU? in: LŐRINCZ,András (szerk.):
Security and Sovereignty in the 21st century: conference proceedings, Budapest: Institute for Cultural Relations Policy (ICRP), 2017, 163-175.; Dr. PRIEGER Adrienn – VOHRA, Asham: Freedom of Press in Turkey, ICRP Human Rights Issues Series, 2017, 38-51.; Dr. PRIEGER Adrienn – Dr. PAÁR Ádám: A menekültválság hatásai Törökország és EU kapcsolatára, Európai Jog, 2017. szeptember: 31-41.; Dr. PRIEGER Adrienn: The idea of the Christian Europe and the accession of Turkey to the EU Cultural Relations Quarterly Review, Vol. 4. Issue 1-2, Winter/Spring 2017, 19-28.; Dr. PRIEGER
Adrienn: The change in the role of military in Turkey and its judiciary, Cultural Relations Quarterly Review, Vol. 4. Issue 3-4, 27-35.; Dr. PRIEGER Adrienn – VOHRA, Asham: Woman's rights in Turkey – A simple solution to a complex issue? in:
LŐRINCZ András –KUKE,Lisa Maria (szerk.): Human Rights Issues Series, 2018, Woman's labour rights and employment perspectives in Europe, 31-37.; Dr. PRIEGER Adrienn: A "Keresztény Európa" gondolata az akadálya Törökország EU-csatlakozásának? - "Európának...lélekre is szüksége van." Glossa Iuridica, IV. évf. (2017) 3-4. sz., 149-165. (2018); Dr.
PRIEGER Adrienn: Halhatatlan Atatürk, Valóság, 2018/3. 67-73.; Dr. PRIEGER Adrienn – Dr. POMEISL András József: A török igazságszolgáltatás aktuális helyzete az igazságszolgáltatási reform, az alkotmánymódosítás és a bírósági függetlenség alapelvei tükrében, Valóság, 2018/4. 40-43.; Dr. PRIEGER Adrienn – Dr. PAÁR Ádám: Atatürk, az Európai Unió előfutára, Európai Jog, 2018. március, 32-39.
4
részletesen ismertetni fogok – a török igazságszolgáltatás szervezete és működése ma már alapvetően megfelel az EU elvárásainak, ezért ha a fennmaradó néhány vitás kérdést rendezné, az igazságszolgáltatási szempontok tekintetében alkalmassá válna a csatlakozásra.
Az Európai Unió ugyanis nemcsak egy szabadkereskedelmi övezet, hanem jogközösség is. A jogrendszer nemcsak szabályokból, de elvekből is áll, amely elvek a társadalom világnézetétől közvetlenül függenek; éppen ezért fontosnak tartom megemlíteni azt is, hogy az Európai Unió, mint keresztény gyökerekkel rendelkező államközi szervezet és Törökország, mint muszlim gyökerekkel rendelkező ország jogrendszert meghatározó identitásának, és annak a társadalomra gyakorolt hatásának figyelembe vétele is fontos szempont. Ebből a szempontból alapvető kérdés, hogy különböző kultúrájú, történelmi hagyományú országok képesek-e egyáltalán jogközösséget alkotni. Ez a kérdés minden bővítésnél felmerült, de legélesebben éppen a török EU-csatlakozásnál, ezért is fontos megvizsgálni az értekezés során Törökország történelmét és kultúráját, amely a mag-Európához képest minden korábbi tagjelölt országnál jobban eltérő fejlődési utat járt be az utóbbi fél évezredben, különös tekintettel az igazságszolgáltatás szervezetrendszerét illetően.
A történeti múlt szerepe meghatározó egy társadalom és identitásának (mélyszerkezetének, ön- és világképének, értékrendjének) kialakításában, amely kihat a szabályok tényleges érvényesülésére, az igazságszolgáltatási rendszerre is éppen ezért a kutatás során fontos Törökország történelmének áttekintése. Az identitás és kulturális gyökerek kérdését, rávilágítva a téma rendkívüli komplexitására, csupán csak említem jelen dolgozatomban, annak részletes vizsgálata nélkül. Hangsúlyozására azonban szükség van annak érdekében, hogy a török igazságszolgáltatást, és az Uniós csatlakozások óta bejárt hatalmas útját megérthessük. Az uniós jogot a tagállamok bíróságai is alkalmazzák;
az igazságszolgáltatás ezért az uniós jog érvényesítése szempontjából kritikus terület.
Az igazságszolgáltatás fontosságát növeli, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezményének (EJEE) 6. és 13. cikke biztosítja a tisztességes eljáráshoz és a jogorvoslathoz való jogot, amelynek tartalmát az Európa Tanács tagállamai vonatkozásában végső fórumként eljáró Emberi Jogok Európai Bíróságának joggyakorlata fejti ki. Mind az Európai Unió tagállamai, mind Törökország tagjai az Európa Tanácsnak.
E két jogot – lényegében az EJEE 6. és 13. cikkével azonos tartalommal – az Alapjogi Charta 47. cikke is biztosítja. Az ún. koppenhágai kritériumok értelmében az igazságszolgáltatás megfelelő működése a csatlakozásnak is előfeltétele. Éppen ezért a
5
kutatás során vizsgálódás körébe kellett vonni a koppenhágai kritériumok Törökország általi teljesítésének kérdéskörét is, különös tekintettel az igazságszolgáltatás területére.
A téma rendkívül aktuális napjainkban is, hiszen a 2016 nyári törökországi puccskísérlet a török belpolitikában és a török alkotmányos rendszerben mélyreható változásokat indított el. A puccskísérlet óta Törökországban a kormányzat szigorúan fellépett számos újságíróval, jogásszal, bíróval, katonával és általában bárkivel szemben, akit a hatóságok kapcsolatba hoztak az Amerikában élő Fethullah Gülen hitszónokkal, akit a török kormány a puccskísérlet megszervezésével vádolt.3 Jelentős mértékű személycserékre került sor a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban, ennek hatására az érintettek több száz egyéni panaszt nyújtottak be az Emberi Jogok Európai Bíróságához, az Európai Unió Parlamentje pedig javasolta a török csatlakozási tárgyalások felfüggesztését (ezt a javaslatot részleteiben is elemezni fogom). Mindez jól mutatja, hogy a csatlakozás nem egyirányú utca, s mivel összetett folyamatról van szó, indokolt annak több irányból történő vizsgálata, mely összefüggések rávilágítása kiemelt célja jelen értekezésnek – noha teljes részletességgel minden irányát nem vizsgálja jelen értekezés.
A puccskísérlet és az azt követő kemény fellépés miatt feszültté vált Törökország és az Európai Unió kapcsolata. A török kormány elkésettnek érezte az EU reakcióját és támogatását, annak ellenére, hogy a puccs során rengeteg civil és a kormányerők sok tagja vesztette életét. Mindezek mellett európai vezetők aggályokat vetettek fel a török kormány szigorú fellépésével kapcsolatban. Az uniós tagállamok vezetői ugyanakkor aggódnak a török jogállamiság stabilitásáért, és úgy látják, hogy az események következtében Erdoğan elnök kezében egyre több hatalom összpontosul; egyes elemzők szerint mindez abba az irányba mutat, hogy Törökország elindult az reiszlamizálódás útján.4
A törökországi, iszlámot hangsúlyosabban képviselő politikai irányzat erősödése világnézeti szempontból növelte az Európai Unió tagállamai és Törökország közti különbséget,5 ami felveti a kérdést, hogy belátható időtávon belül létrehozható-e az elvekre is kiterjedő jogközösség. Eközben Európában erősödik az aggály, hogy a pusztán szabályokra kiterjedő jogközösség az Európai Unió egész területén megváltoztathatja az
3 KARADENIZ, Tulay – SOLAKER, Gulsen – SEZER, Can: Turkey Targets Gulen Followers; Dismisses Military Personnel and Closes Media Outlets (28/07/2016), http://thewire.in/54551/turkey-targets-gulen-followers-dismisses-military-personnel-and-closes-media-outlets/ (2016. 10. 23.)
4 Uo.
5 A török Kormány például 2017. július 25-én jogszabálytervezetet nyújtott be a Nagy Nemzetgyűlésnek, miszerint a polgári házasságot a muftik előtt is meg lehet kötni. l.: ZELDIN, Wendy: Turkey: Bill Authorizing Muftis to Perform Civil Marriages and Amending Civil Registration Rules;
http://www.loc.gov/law/foreign-news/article/turkey-bill-authorizing-muftis-to-perform-civil-marriages-and-amending-civil-registration-rules/ (2017. 10. 23).
6
Európai Unió arculatát, hiszen vagy megbontja a korábban létrejött jogközösség egységét, vagy jelentősen átértelmezi a szabályokat.
A jelen értekezésnek az is célja, hogy átláthatóbbá tegye az Európai Unió és Törökország jogi értékrendje és ezt tükröző tényleges joggyakorlata közötti viszonyt, különös tekintettel az igazságszolgáltatás kérdésére is, hiszen napjainkban éppen ebből adódóan merültek fel aggályok az Európai Unióban Törökország tagságával kapcsolatban;
ugyanakkor ezzel egyidejűleg Törökországban is felmerült a kérdés, hogy vajon Törökország még mindig csatlakozni akar-e az Európai Unióhoz?
Törökország történelmének figyelembevétele e körben sem mellőzhető. Az Oszmán Birodalom alatt hatályban lévő iszlám jog maradványai mind a mai napig megfigyelhetőek Törökországban, annak ellenére is, hogy az ország Mustafa Kemal Atatürk munkásságának köszönhetően már csaknem egy évszázada szekuláris Köztársaság. Ugyanakkor Mustafa Kemal Atatürk az 1920-as években elindította az országot az Európához való közeledés útján, amelynek logikus folytatása az ország EU-tagsága iránti igény. E két körülményt azonban a magyar tudományban – megfelelő, célzott kutatások hiányában – nem kezelik kellő súllyal, éppen ezért jelen kutatásnak további célja az európai integrációs gondolat törökországi gyökereinek feltárása éppúgy, mint az iszlám gyökerek és hagyományok érezhető jelenlétének a vizsgálata.
Ugyancsak célja jelen dolgozatnak a török igazságszolgáltatás rendszerének és történetének bemutatása, amelyre magyar nyelvű források hiányában, eddig ilyen részletesen még nem került sor.